mája is, a meszes, psammomatosus változatnak nagyobb
a morbiditása, a neurológiai javulás lassúbb. Az erőtel-
jes duralis tapadáshoz képest a daganat a gerincvelőtől
jól elválasztható, ép pia mater réteggel lehet a gerincve-
lő-tumor határt megőrizni. A meszes, psammomatosus
tumorok esetében a mechanikai erőbehatás/vongálás
jelenthet nagyobb morbiditási kockázatot. A duralis ta-
padás kimetszése ritka, leggyakrabban csak alapos elekt-
rokauterizálás történik a tumor nidusának megfelelően.
A műtéti kockázat, a műtét utáni neurológiai progresszió
5%-ra becsülhető. A kiújulási arány 6-8%, a parciális re-
szekció, illetve az MRI-n detektálható úgynevezett „dural
tail sign” jelentenek megnövekedett kiújulási kockázatot.
Recklinghausen-kórban, illetve az ennek enyhébb moza-
ikformáiban kialakuló meningeomatosis válhat inoperá-
bilissá. Elsődleges a radikális műtétre történő törekvés,
magas szövettani grádus indokolhat sugárterápiát, a su-
gársebészeti kezelésre is megteremtődtek a technikai fel-
tételek.
Kulcsszavak: spinalis meningeoma, hemilaminectomia,
hemilaminoplastica, sugárterápia
Az alvásfüggő légzészavarok kezelésének jelentősége
és lehetőségei a stroke akut szakában
Szakács Zoltán
Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Alvásdiag-
nosztikai és Terápiás Központ, Budapest
Bevezetés: A leggyakoribb alvásfüggő légzészavar akut
stroke-ban az obstruktív alvási apnoe. Centrális apnoét
is megfigyelhetünk, elsősorban bilaterális stroke-okban,
alterált tudat mellett, de a centrális apnoe nem ritka unila-
teralis stroke-ban sem megtartott tudat mellett, különösen
az insula, a cingularis cortex és a thalamus érintettsége
esetén. Ilyen alvásfüggő légzészavarok esetén fluktuál
az O2 és a CO2 koncentrációja, amelyek az autoreguláció
kulcselemei. Ilyen esetekben a károsodott autoreguláció
és az alvásfüggő légzészavar együttes következménye
lesz a hypercapnia, a cerebralis steal fenomenon és az in-
farktus expanziója.
Módszerek: Az akut ischaemiás stroke-ban szenve-
dő betegek 50-70%-ában fordul elő obstruktív, centrális
vagy kevert alvási apnoe, illetve Cheyene–Stokes-lég-
zés. Ma már rendelkezünk olyan noninvazív lélegeztető
eszközökkel (NIV), szervoventilációs BPAP-okkal, me-
lyekkel a tudat megtartottsága mellett is kezelhetjük az
akut stroke-ot elszenvedett beteg komplex (alvás alatti)
légzészavarát. A patológiás légzésepizódokkal járó kö-
vetkezmények kivédése a beteg túlélési esélyét, rehabili-
tációs lehetőségeit javítja.
Eredmények: Az utóbbi évek tudományos bizonyíték-
ként elfogadott vizsgálatai (Sleep Apnea Cardiovascular
Endopoints [SAVE] Trial és a Reversal of the Neurolo-
gical Deficit in Acute Stroke with the Signal of Efficacy
34 Clinical Neuroscience Proceedings
Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
Trial of Auto-BPAP to Limit Damage from Suspected
Sleep Apnea [Reverse-STEAL] Trial) megállapítot-
ták, hogy a korai auto-BPAP NIV-terápia javítja az akut
ischaemiás stroke-betegek klinikai állapotát. A noninva-
zív ventilációs terápia jól tolerálható, biztonságos és ígé-
retes adjuváns terápia lehet a stroke-ot kezelő neurológus
kezében.
Következtetés: E kórképek primer és szekunder pre-
venciója, megfelelő korszerű ellátása ki kell, hogy egé-
szüljön az alvásfüggő légzészavarok igazolására (kizá-
rására) alkalmas alváslaboratóriumi vizsgálatokkal. A
stroke-őrzőkben szükséges fejlesztést jelentene a jövőben
az intenzív ágyak noninvazív lélegeztető eszközökkel
történő felszerelése, ami alapvető az akut stroke-betegek
kíméletesebb légzéstámogatása céljából.
Kulcsszavak: akut stroke, noninvazív ventiláció, kevert
apnoe
Intracranialis vérzések DOAC-terápia kapcsán
Szapáry László
PTE KK, Neurológiai Klinika, Stroke Tanszék, Pécs
Az intracranialis vérzések (ICV) körülbelül 10–15%-a
K-vitamin-antagonista (KVA) kezelés mellett jön létre, e
vérzéstípusok mortalitása közel 60%-os. A pitvarfibrillá-
ció okozta stroke prevenciójában aktuálisan már dominá-
ló direkt oralis antikoagulánsok (DOAC) esetén az ICV-k
előfordulása mintegy fele a KVA-kezeléshez kapcsol-
hatóknak. A DOAC-ok okozta ICV-k progressziójával
kapcsolatos irodalmi adatok nem egyértelműek, de álta-
lánosságban a vérzés kisebb mértékű növekedésével szá-
molhatunk. A véralvadási státusz rendezése a DOAC-ok
okozta ICV-k esetén is döntő jelentőségű, ennek módját
az aktuális irányelvek egyértelműen meghatározzák, a
már, illetve hamarosan elérhető elérhető antidotumok
várhatóan jelentősen javíthatják az ICV túlélési esélyét.
Kulcsszavak: intracranialis vérzés, K-vitamin-antago-
nista, direkt oralis antikoaguláns
Az ébredési stroke és az OSAS
Szegedi Norbert
MHEK Ideggyógyászati Osztály, Stroke Ellátás, Buda-
pest
Poszt-Covid szindróma autonóm idegrendszeri elté-
rései
Szirmai Danuta, Györfi Orsolya, Kamondi Anita
Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti In-
tézet, Neurológiai Osztály, Budapest
Bevezetés: Irodalmi adatok alapján Covid betegséget
követően az esetek körülbelül 80%-ában neurokogni-
tív maradványtünetet észlelhető. Ezen tünetek egy része
az autonóm idegrendszer károsodásával hozható össze-
függésbe (például homályos látás, palpitatio, szemszáraz-
ság). A fertőzés idegrendszert károsító hatását több lehet-
séges mechanizmussal magyarázzák, így felmerül a vírus
által kiváltott citokinvihar, a direkt vírusterjedés károsító
hatása és az immunmediált autoimmun mechanizmus is.
Az autonóm idegrendszeri eltérések pontos lokalizációja,
illetve az érintettség mértéke nem ismert.
Módszerek: Vizsgálatunk célja SARS-CoV-2-fertő-
zésen átesett betegek perifériás autonóm idegrendszeri
érintettségének mérése és az adatok összevetése volt a
fizikális neurológiai vizsgálat eredményeivel.  Kutatá-
sunk során 35 (21 nő, 14 férfi, átlagéletkor: 39 ± 7 év)
SARS-CoV-2-fertőzésen átesett, átmeneti vagy tartós
neurokognitív és/vagy autonóm idegrendszeri tünettel
rendelkező beteget vizsgáltunk. Részletes fizikális neu-
rológiai vizsgálatot követően a perifériás autonóm ideg-
rendszeri működések felmérésére Quantitativ Sudomotor
Axon Reflex Tesztet (QSART) és sudomotoros szimpati-
kus bőrválasz- (SSR) vizsgálatokat végeztünk Vitalscan
SudoCheck+ eszközzel. Meghatároztuk továbbá a szív­
frekvencia-variabilitást (HRV) WIWE eszközzel.
Eredmények: Fokális neurológiai kórjelet egyik be-
tegnél sem találtunk. Az autonóm idegrendszeri vizs-
gálatok közül a vizsgált populációban az SSR-mérés
bizonyult a legérzékenyebbnek: 8/35 betegnél (23%)
találtunk eltérést. Öt betegnél közepes fokú (bioelektro-
mos bőrkonduktivitás: 43,6–59,4 µS, normáltartomány:
60–100 µS), 4 betegnél súlyos mértékű (bioelektromos
bőrkonduktivitás: 24,3–39,5 µS) károsodásra utaló ered-
ményeket kaptunk.
A sudomotoros axonreflex vizsgálata során 24/35 be-
tegnél (67%) határértékű kóros választ találtunk.
Az egyperces HRV-mérés során a szívfrekvencia-va-
riabilitás szórását (SDNN), illetve az RR-intervallumok
négyzetes átlagának négyzetgyökét (RMSSD) követtük.
Két beteg esetében mértünk kórosan alacsony értékeket
(SDNN: 18–23 ms; normáltartomány: >100 ms, RMSSD:
13–14 ms; normáltartomány: 15–63 ms).
Következtetés: Autonóm idegrendszeri vizsgálatunk
során a vizsgálati alanyok körülbelül 20%-ánál iga-
zoltunk perifériás autonóm idegrendszeri zavart. Ez az
arányszám magasabb, mint a Covid-19-járvány előtt az
azonos életkori csoportba tartozó átlagpopulációban; en-
nek igazolására az adatok kontroll- (SARS-CoV-2-fertő-
zés nélküli) csoporttal való összehasonlítását tervezzük.
Kulcsszavak: poszt-Covid, autonóm idegrendszer, QSART
A krónikus fájdalom legfrissebb osztályozása
Szok Délia
Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged
A fájdalom definíció szerint egy kellemetlen szenzoros
és emocionális tapasztalat, ami szöveti károsodáshoz
Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
köthető. A krónikus fájdalom (KF) 3 hónapnál hosszabb
ideig fennálló vagy visszatérő fájdalmat jelent, ami
a test bármely részén jelentkezhet. A WHO 2019-ben
jelentette meg a Betegségek Nemzetközi Osztályozása
(International Classification of Diseases-11) új kiadá-
sát, amelybe most először került bele a KF, mint önálló
entitás. A KF a népesség magas arányát, mintegy 20%-
át érinti. Az USA-ban többen szenvednek KF-tól, mint
malignus tumortól, szívbetegségtől és cukorbetegségtől
együttvéve. Egy 2016-os átfogó tanulmány (The Global
Burden of Disease Study) megerősítette, hogy a KF és
a fájdalomhoz társult betegségek első helyen állnak az
egészségkárosodáshoz vezető állapotok között. A KF
patomechanizmusát tekintve lehet neuropathiás, no-
ciceptiv vagy nociplasztikus fájdalom. A neuropathiás
fájdalom a szomatoszenzoros idegrendszer károsodása
vagy betegsége következtében jön létre. A Nemzetközi
Fájdalom Társaság (International Association for the
Study of Pain) legfrissebb, 2019-ben publikált osztályo-
zása alapján megkülönböztetünk elsődleges és másodla-
gos KF-szindrómákat.
Krónikus elsődleges fájdalomszindrómák:
Definíció szerint az elsődleges KF a test egy vagy több
anatómiai régiójának 3 hónapon át folyamatosan fennálló
vagy visszatérő fájdalma, ami szignifikáns érzelmi kime-
rültséggel vagy funkcionális egészségkárosodással jár.
Ebbe a csoportba tartoznak:
1. krónikus kiterjedt fájdalom (például fibromyalgia),
2. komplex regionális fájdalomszindróma (CRPS I-es
és II-es típusa),
3. krónikus elsődleges fejfájás vagy arcfájdalom (pél-
dául krónikus migrén),
4. krónikus elsődleges visceralis fájdalom (például irri-
tábilis bél szindróma),
5. krónikus elsődleges musculoskeletalis fájdalom
(például nem specifikus derékfájdalom).
Krónikus másodlagos fájdalomszindrómák:
Ide sorolható egy adott alapbetegség miatt kialakult
KF, mint tünet. Ilyen esetekben a fájdalom, mint az alap-
betegség kiegészítő diagnózisa szerepeltethető. Olyan
eset is lehetséges, hogy a fájdalmat kiváltó betegség már
nem áll fenn, de a másodlagos (szimptómás) KF továbbra
is jelen van. A másodlagos KF típusai:
1. malignus tumorhoz társuló krónikus fájdalom,
2. krónikus posztoperatív vagy poszttraumás fájda-
lom,
3. krónikus neuropathiás fájdalom (a perifériás vagy
a centrális szomatoszenzoros idegrendszer károsodása
vagy betegsége következtében alakul ki),
4. krónikus másodlagos fejfájás vagy arcfájdalom,
5. krónikus másodlagos visceralis fájdalom,
6. krónikus másodlagos musculoskeletalis fájdalom.
Kulcsszavak: elsődleges fájdalom, fájdalomklasszifiká-
ció, krónikus, másodlagos fájdalom
Ideggyogy Sz Proceedings 2022(1):1–40. 35