༄༅། །�ལ་�ས་ལག་ལེན་སོ་བ��ན་མ་བ��གས་སོ།།

དང�ལ་ཆ�་ཐོག་མེད་བཟང་པ�་བ�ོམས།

A bódhiszattva harminchét gyakorlata

A szövegeket Buddha belső útjának

tibeti útmutatásai alapján
fordította, a szerző életrajzát írta:

Végh József
ཀ�་ཆོས་�གས་�་མཚ�་

2016
[Lodzsong elvonulások emlékeztetője]

2
Avalókitésvara, a világ védelmezője (Lókésvara)

Hódolatadás
ན་མོ་ལོ་ཀེ་�་ར་ཡེ།
Leborulok a világ védelmezője előtt!

(Namo Lókésvarajé)
Homage to Avalokitesvara
3
Thogme Szangpó

4
 A felhasznált szövegről:
A Harminchét bódhiszattva gyakorlattal a TKBF Tibeti buddhista filozófia 1-2.
órájának, és a hozzá kapcsolódó elvonulások (lodzsong, bódhiszattva-
fogadalom) kapcsán kezdtem el foglalkozni. Ennek az előzményei egészen a
kétezres évek legelejéig mennek vissza.
A Tan Kapuja Buddhista főiskolán a tibeti oktatási program keretében,
Loszang Szönam Lodrö 1 távozása után a tibeti buddhista filozófiát Csögyal
Tendzin vette át. Ő a 37 bódhiszattva gyakorlatra támaszkodott, és angol
nyelven, tolmácsolással, majd e nélkül adott elő. Az ő távozása után, én más
hasonló előadásokat is magyar nyelven tartván, szükségesnek éreztem, hogy
ezen a nyelven legyen egy, a gyakorlatok és a szakkifejezések szempontjából
pontosabb fordítás. Az órák alatt látván a hallgatók tibeti buddhizmussal
kapcsolatos tájékozatlanságát, és szembesülve a magyar fordítások
sokféleségével, valamint az éppen eltávozó olyan nagyszerű nyingma és
dzogcsen mesterek, mint Trülsik rinpocse, Penor rinpocse, Pelden Serab
rinpocse, Tenga rinpocse, Trinle Norbu rinpocse, vagy Őszentsége, a Dalai
láma ösztönzésére elkezdtem a szó szerintibb fordításhoz részletesebb
magyarázatokat írni. Először most, a kommentárok segítségével letisztázott
vers-fordítások olvashatók ebben az összeállításban Thogme Szangpó
élettörténetével a végén.
A Buddha szó, nagybetűvel mindig a történelmi Buddhára, Sákjamunira utal,
akit Gautáma Sziddhárthának is hívtak előtte. A buddha és a buddhák
(kisbetűvel) a többi felébredett lényre vonatkozik, akik elérték a teljes és
tökéletes megvilágosodást (anuttara szamjak szambódhi).
A megvilágosodás és a felébredés, a Megvilágosodott és a Felébredett szavak
szinonimák, az előző kettő a fogalomra, az utóbbi kettő pedig a lényekre mutat.
Ezek a szanszkrit buddha szó alapjelentéseit adják vissza magyarul: konkrét
(reggeli ébredés) és átvitt értelemben (megvilágosodás). A költői nyelvben ez
a szó vonatkozik még a teljesen kinyílt lótuszvirágra is, amely szintén Buddha
szimbóluma. A tibeti szangye (སངས་�ས) szó is ezt fejezi ki, csak a hétköznapi

1
Loszang Szönam rabdzsampa (1956-) 1994-2001-ig volt a TKBF szerzetes tanára, akit
Őszentsége, a Dalai láma 2001-ben hívott vissza, hogy az újraalapított Dialektika Intézetben
(IBDIA) legyen a Sercsin (Pradnyápáramitá) Kollégium vezetője. Ő főiskolánkon a szerzetesek
öt könyvéből a világiak számára is elérhető négyet tanított, először egy öt éves, majd négy éves
program keretében. Lodrö Lá tanításai elérhetők: www.tanitomester.hu

5
szóhasználathoz képest egy emelkedettebb, tiszteletteljesebb nyelven, amelyen
szinte csak a megvilágosodott lényekről beszélnek.

***

Ebben a változatban, a közérthetőség kedvéért a legtöbb helyen, a kísértéseket

és a félelmeket legyőző tanítást és gyakorlást hangsúlyozandó, a bódhiszattva
verskben használt tibeti megfelelőjét szó szerint fordítottam a „Győztes
fiainak”. Ez Buddha egyik neve, amely a Márát legyőző Buddha alakjára utal.
A mai tibeti szóhasználat már alig gondol erre, annyira megszokták a
bódhiszattva szót, amelyet nagyon nehéz egy szóval visszaadni.

Végh József
2017. március 9.

6
 A mű szerkezete

1. Az értékes emberi élet

2. A leghátráltatóbb körülmények előre vivővé alakítása
3. Halál és mulandóság
4. A megfelelő barátok fontossága
5. A Menedék, biztonság a létforgatagban
6. Tartózkodni az ártó cselekedetektől
7. Törekedni a megszabadulásra
8. A megvilágosodás önzetlen szándékának a kifejlesztése
9. Én és a másik felcserélése
10. A bódhiszattva életmódja: kezelni az ártó szándékokat, sérelmeket
11. Két súlyos probléma, amely megoldásához gyakorolnunk kell a Dharmát:
a harag és a ragaszkodás
12. Az igazi bódhicsitta kifejlesztése, az üresség és nyitottság közvetlen látása
13. A hat tökéletes, túlpartra juttató cselekedet
14. A bódhiszattva napi gyakorlata
15. Összefoglalás

7
 A hétágú gyakorlat 2

A hétágú gyakorlatnak többféle felsorolása létezik, ezek tagjai, vagyis az

"ágak" elnevezései változnak, sőt, még a névben említett "hét ág" is lehet több,
vagy kevesebb.

A hétágú gyakorlat arra irányul, hogy érdemek gyűjtsünk és a helytelen

cselekedeteink hatásaitól megtisztítva magunkat, hathatós feltételeket
alakítsunk ki a későbbi, magasabb felismerések megvalósításához. Nem
léphetünk előbbre, a meditációs gyakorlatok következő szakaszaiba, ha nem
tisztítottuk meg magunkat eléggé és nem gyűjtöttünk elég érdemet. Ha így,
megalapozatlanul, korábbi tetteinkről kevésbé tudatosan fogunk neki az
elmélyültebb figyelmet igénylő gyakorlatoknak, a legváratlanabb
helyzetekben találhatjuk magunkat és a legnehezebb próbákat kell kiállnunk.

A hétágú gyakorlatból hat az érdemek gyűjtése, és egy, a beismerés, a

helytelen cselekedetek következményeitől való megtisztulás. Az utolsónak tett
felajánlás, pedig kimeríthetetlenné teszi a felhalmozott előre vivő, egész-ségre
vezető cselekedeteinket.

a) Leborulás. Akár gondolatban, akár valóságosan végezzük, a szívünk

mélyéből tegyük. Ha ténylegesen meg tudjuk tenni, háromszor, vagy akár
tízszer, ahányszor csak tudjuk, akkor az a test leborulása. Ha közben recitáljuk
a szöveget, akkor az a beszéd leborulása, ha pedig gondolatban emlékezünk
Buddha testének beszédének és tudatának a tulajdonságaira, akkor az a tudat
leborulása lesz. „Sákjamuni Buddha, testemmel, a beszédemmel és tudatommal
leborulok előtted!”

b) Felajánlás. Kétféle lehet. Korlátozott felajánlásoknak nevezik azokat,

amelyeket a környezetünkben mások is láthatnak. A környezetünkben, vagyis

2
Loszang Szönam magyarázatait annak idején írásban Petróczy Gábor tolmácsolta. Ezt most
kiegészítettem, és kis mértékben átszerkesztettem.

8
a vágyaink uralta világban, ahol nem mi, hanem a vágyaink és a velük
kapcsolatos dolgok határozzák meg, hogy mit teszünk, és mit nem teszünk.
Ilyenek a víz, a virág, a füstölő, stb., amelyeket ténylegesen is odateszünk. A
másik típus a korlátlan, mivel a bódhiszattvák jelenítik meg őket. Mi
mindkettővel élünk. A korlátozottakat kitesszük, és a bódhiszattvák által
megjelenítetteket, pedig magunk elé idézzük, és így mindkettőt felajánljuk.

Elképzeljük vagy meg is tesszük a felajánlásokat mesterünknek, Sákjamuninak:

(1) tiszta vizet, (2) virágot, (3) füstölőt, (4) fényt, (5) illatos vizet, (6) ételt, (7)
zenét, és a (8) világegyetem mandaláját ajánljuk fel.

c) Beismerés Ezek esetében lényeges, hogyan és mennyire bántuk meg

hibáinkat, és hogy milyen komolyan gondoljuk a hozzájuk kapcsolódó
fogadalmunkat, hogy ezeket nem szeretnénk még egyszer elkövetni. Ezek
belső tisztázásától lesz ebből a mozdulatból a belső út gyakorlata. „Elismerem
testem, beszédem és tudatom minden rossz cselekedetét, amelyeket a
ragaszkodástól, a gyűlölettől és a nem-tudástól vezettetve követtem el.” Ehhez
szükségünk van a bizalomra, a megbánásra, az ellenszerek használatára és az
elhatározásra, hogy hibánkat nem akarjuk többször elkövetni. Ezek ereje segít
megtisztulni ezektől a tévedésektől, hibáktól, illetve az őket okozó
késztetésektől.

d) Szívből jövő öröm Örülünk azoknak az erényes, célunk felé előre vivő,
segítő cselekedeteknek, amelyeket valaha tettünk, most teszünk vagy a
jövőben fogunk tenni, valamint azoknak is örülünk, amelyeket mások tettek,
tesznek és fognak megtenni. Másokkal együtt érzett örömünk megnöveli
ezeknek az erejét.

Érezzünk őszinte örömöt minden mások által már megtett, éppen tett,
elkövetendő érdemes és előrevivő cselekedete kapcsán. Amikor látunk valakit
a legkisebb érdemes vagy előrevivő dolgot is cselekedni, akkor örüljünk úgy,
mint amikor egy koldus kincset talál.

9
e) Kérés Amikor kérést intézünk a buddhákhoz, akkor mi nem látjuk őket, de
tudnunk kell, hogy ők viszont most is ható példájukkal jelen vannak a
tudatunk áthatotta térben, kérésünk így kapcsolódik hozzájuk figyelmünkkel,
tisztuló szándékunkkal, kívánságunkkal. Ha ez erős és szívből jövő a kérésünk,
akkor a legkülönbözőbb alakban és formában kapunk segítséget és tanításokat.
Ennél a gyakorlatnál tudni kell, hogy éppen az előbb elmondottak miatt nem a
képzelet szülte alakokat, hanem valóságos buddhákat kérünk meg, akik a
példájukkal, hatásukkal jelen vannak a figyelem felderítette térben.

Kérjük a Buddhákat, hogy forgassák még a Dharma kerekét és képzeljük el

amint a Mester beleegyezik, és a tanítványok jelenlétében megforgatja a
Tanítás kerekét.

f) Ima Sákjamuni Buddha már eltávozott a létforgatagból, de tudunk olyan

megvilágosodott vagy erre törekvő lényekről, akik itt tanítanak közöttünk.
Őket kérjük, hogy éljenek sokáig, maradjanak még itt az érző lények
érdekében, és a tanításaikkal segítsék hozzá őket a megszabaduláshoz.

Kérjünk minden mestert, Buddhát, bódhiszattvát, hogy ne távozzanak a végső

ellobbanásba (maháparinirvána), hogy éljenek köztünk világkorszakokon át
cselekedve a jót minden érző lény örömére. Képzeljük el őket, amint
kérésünkbe beleegyeznek, és lássuk őket magunk előtt, mint akik köztünk élnek.

g) Érdemek felajánlása. Ez az egyik legfontosabb gyakorlat. Mert miért is

ajánlunk fel minden erényes cselekedetet és érdemet a végén? Először is nagy
a különbség az ima és a felajánlások között. Nézzük csak meg, például amikor
a legnagyobb ellenség, a harag megjelenik, a tüze képes lerombolni mindent,
még a már megtett érdemek és helyes, pozitív cselekedetek jótékony hatását is.
Ez olyan, mint amikor a tűz csírátlanítja az elhintett magot. Ha ezeket a
magokat felajánljuk az érző lényeknek, akkor a harag nem lesz képes
lerombolni őket.

Ajánljunk fel minden összegyűjtött erényt és érdemet az érző lények javára,

hogy mihamarabb érjék el a megvilágosodást; hogy terjedjen a felébredéshez
10
segítő tanítás; hogy mesterünk éljen hosszú életet; hogy minden érző lény
minél hamarabb békességben és boldogságban élhessen.

11
 A mű belső szerkezete
(Dilgó Khjence magyarázatai alapján, zárójelben a vonatkozó versek
számával.) 3

1. Előkészítők
1.1. Megadni az értékes és nehezen megszerezhető emberi életünk jelentőségét
(1)
1.2. Törekedni arra, hogy a vágy, a harag és a tudatlanság forrását, énünk
„szülőföldjét” elhagyjuk (2)
1.3. Jobb lenne olyan helyen élni, ahol a belső, előrevivő tulajdonságaink
gyarapodnak (3)
1.4. Hogy ne a világi dolgokkal foglalkozzunk, gondoljunk mulandóságra, a
jelenségek állandótlanságára, (4)
1.5. Kerüljük az olyan barátokat, akik kellemetlen helyzetekbe sodornak
minket (5)
1.6. Támaszkodjunk a belső tanítóra, akinek a jelenlétében kedvező
feltételeket találunk a gyakorláshoz (6)
1.7. Buddha tanításainak a kapuja: menedékért folyamodni a Három
Drágakőhöz (7)

2. A gyakorlat fő része: az út megvilágítása

2.1. A csekélyebb képességű emberek útja (8)
2.2. A közepes képességű emberek útja (9)
2.3. A legjobb képességű emberek útja (10)
2.3.1. A megvilágosodás kibontakoztatására irányuló szándék (bódhicsitta-
fogadalom)
2.3.2. A megvilágosodás lehetőségének a kibontakoztatása (bódhiszattva-
fogadalom)
2.3.2.1. A viszonylagos, feltételektől függő bódhicsitta
2.3.2.1.1. Az én és a másik felcserélése meditációban (11)
2.3.2.1.2. A meditációk után tapasztalható zavaró körülmények átalakítása
előre vivőkké
2.3.2.1.2.1. Hogyan tanuljuk meg azt a négy dolgot utunk során felhasználni,
amelyet nem szeretnénk, hogy bekövetkezzenek.

3
Dilgo 2010, 225-227

12
2.3.2.1.2.1.1. Hogyan hasznosítsuk az úton a veszteségeinket? (12)
2.3.2.1.2.1.2. Hogyan hasznosítsuk az úton szenvedéseinket? (13)
2.3.2.1.2.1.3. Hogyan hasznosítsuk az úton a tiszteletlenséget? (14)
2.3.2.1.2.1.4. Hogyan hasznosítsuk az úton a becsmérlést? (15)
2.3.2.1.2.2. Hogyan tanuljuk meg a következő két dolgot, amelyet nehezen
tudunk elviselni, utunk során felhasználni?
2.3.2.1.2.2.1. Hogyan hasznosítsuk az úton a rosszat, azzal hogy jóként adjuk
vissza? (16)
2.3.2.1.2.2.2. Hogyan hasznosítsuk az úton a megalázást, a sértést? (17)
2.3.2.1.2.2.3. Hogyan tanuljuk meg utunk során a veszteséget és a jólétet
hasznosítani?
2.3.2.1.2.2.3.1. Hogyan hasznosítsuk az úton a veszteséget? (18)
2.3.2.1.2.2.3.2. Hogyan hasznosítsuk az úton a jólétet? (19)
2.3.2.1.2.2.4. Hogyan tanuljuk meg a haragot és a vágyat Buddha útján
felhasználni?
2.3.2.1.2.2.4.1. Hogyan hasznosítsuk az úton a haragot? (20)
2.3.2.1.2.2.4.2. Hogyan hasznosítsuk az úton a vágyat (21)

2.3.2.2. A végső bódhicsitta

2.3.2.2.1. A mindenféle fogalmi kötődéstől mentes meditáció gyakorlata (22)
2.3.2.2.2. A meditáció utáni gyakorlat, amely során elhagyunk minden állandó
és független létezőre vonatkozó nézetet.
2.3.2.2.2.1. Szabaduljunk meg azoktól a nézetektől, amelyek szerint vágyaink
tárgyai önálló, tőlünk független létezők. (23)
2.3.2.2.2.2. Szabaduljunk meg azoktól a nézetektől, amelyek szerint
viszolygásunk tárgyai önálló, tőlünk független létezők. (24)
2.3.2.2.3. Gyakorlati útmutatás az elhagyáshoz, elengedéshez
2.3.2.2.3.1. A hat tökéletes cselekedet gyakorlata
2.3.2.2.3.1.1. A tökéletes adás (25)
2.3.2.2.3.1.2. A tökéletes fegyelem (26)
2.3.2.2.3.1.3. A tökéletes türelem (27)
2.3.2.2.3.1.4. A tökéletes törekvés (28)
2.3.2.2.3.1.5. A tökéletes összpontosítás (29)
2.3.2.2.3.1.6. A tökéletes bölcsesség (30)
2.3.2.2.3.2. A szútrákban tanított négy útmutatás gyakorlata
2.3.2.2.3.2.1. Saját hibáink megfigyelése és elhagyása (31)
2.3.2.2.3.2.2. Más bóhiszattvák hibát nem keresni (32)

13
2.3.2.2.3.2.3. Elengedni a tevékenységünkért kapott jutalmat, nem függeni
jutalmazó személytől (33)
2.3.2.2.3.2.4. A durva beszéd elengedése (34)
2.3.2.2.3.3. Hogyan tanuljuk meg elvágni magunkat a negatív érzésektől? (35)
2.3.2.2.3.4. Mások javának beteljesítése a figyelem fáradhatatlan
gyakorlásával (36)
2.3.2.2.3.5. Érdemeink felajánlása a teljes és tökéletes megvilágosodásért (27)
3. Záró versek
3.1. Hogyan és kinek íródtak ezek a versek
3.2. A gyakorlatok hibátlansága
3.3. A szerény szerző hibái
3.4. A szöveg megírásával létrejött érdemek felajánlása
3.5. A kolofon
3.6. Utolsó jótanács

***

Sajnos magyarul még nem alakult ki egy mindenki által elfogadott buddhista
szóhasználat, de még egységes helyesírása sincs a buddhista szavaknak. Az
idegen szavakat a magyar olvasó kiejtéséhez legközelebb álló hangalakkal
jelenítettük meg, a jegyzetekben és a magyarázatokban, az első előfordulásnál
tudományos átírásban, zárójelben megadva az eredetit.

14
Thogme Szangpó: A bódhiszattva 37 gyakorlata

Az alapszöveg

Thogme Szangpó ábrázolása egy tibeti fametszeten

15
(1)
Testemmel, beszédemmel és tudatommal mindig leborulok
Avalókitésvara előtt, mert ő a legkiválóbb mester,
Ő az, aki noha látja, hogy egyik jelenség sem jön, vagy megy,
Mégsem törekszik semmi másra, csak a lények javára tenni.

(2)
Az áldás és boldogság forrásai, a teljesen megvilágosodott lények,
A tiszta Dharma valóra váltásával jelennek meg,
Ami pedig attól függ, ismerjük-e annak gyakorlatát,
Ezért elmondom a Győztes fiainak 4, a bódhiszattváknak a gyakorlatait.

1.
E (testben), a szabadságok és adottságok e nehezen elérhető hajójában,
Hogy a létforgatag taván a többiekkel együtt átkeljünk,
Éjt nappallá téve fáradhatatlanul tanuljunk,
Szemlélődjünk és meditáljunk! Ez a bódhiszattvák gyakorlata. 5

2.
Barátaink iránti ragaszkodásunk hullámzik, mint a víz,
Ellenségeink iránti gyűlöletünk lángol, mint a tűz.
Nem tudni hasznosról és károsról: fekete sötétség.
A szülőföld elhagyása a bódhiszattvák gyakorlata.

3.
Amikor a rossz tárgyakat, területeket elhagyjuk,
a szennyeződések lassan elhalványulnak.
A szétszórtság hiányában az erény természetes módon gyarapodik.
Amikor így látjuk a valóságot, akkor születik meg a Dharma igazi megértése.
Megfelelő csendes helyet keresni, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

4
A Győztes Buddha (Dzsina) az, aki legyőzte Márát, s ezzel úrrá lett minden félelmen,
kísértésen, vágyon és ragaszkodáson. A tibetiek ezt a szóhasználatot szokták meg, Buddhának
ezt az elnevezését használják a leginkább. Magyarul a Megvilágosodott / Felébredett jelentésű
Buddha szó terjedt el. A „fiai” azokra a követőkre utal, akik Buddhák, Győztesek lesznek majd.
5
Vö.: BCA 7.14

16
4.
A régi jó barátságok egyenként széttöredeznek,
A kemény munkával szerzett vagyon is elmarad mögöttünk.
Testünk fogadóját is elhagyja majd észlelésünk, a vendég.
Jelen életünk tudatos elengedése, a bódhiszattvák gyakorlata.

5.
Ha Akárkivel barátkozunk, a három méreg gyarapodik,
A tanulás, a szemlélődés és a meditáció művelése alább hagy,
Barátság és együttérzés nélkülivé változtat minket,
Ám a rossz társaság elhagyása a bódhiszattvák gyakorlata.

6.
Ha akire támaszkodunk, már valaki, hibáink elfogynak,
Pozitív tulajdonságaink a telő holdhoz hasonlóan gyarapodnak.
Igazi belső barátunkat saját testünknél is
Kiválóbbnak tartani, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

7.
Mivel maga is a létforgatag rabja, hogyan is
Menthetne meg bárkit is a világi hatalom? 6
Ezért amikor menedéket veszünk, a csalhatatlan
Három Drágakőhöz forduljunk. Ez a bódhiszattvák a gyakorlata.

8.
A bölcs remete szerint a rossz születések szinte minden
Elviselhetetlen nagy szenvedése ártó tett gyümölcse.
Ezért, még ha életünkbe kerül, akkor se kövessünk el
Gonosz cselekedeteket. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

6
A korábbi változatban: világi hatalmasság.

17
9
A három létforma boldogsága, akár a harmatcsepp egy fűszálon:
Egy pillanat alatt elenyészik.
Törekedjünk (elérni) a sosem változó szabadság
Legkiválóbb állapotát. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

10.
Mit ér a saját boldogságunk, ha anyáink, –
Kik az idők kezdete óta kedvesek voltak hozzánk – szenvednek?
Ezért, hogy a végtelen sok érző lényt megszabadítsuk (ettől a szenvedéstől),
Bontakoztassuk ki magunkban a megvilágosodás önzetlen szándékát! Ez a
bódhiszattvák gyakorlata.

11.
Minden szenvedés, kivétel nélkül énünk boldogság-vágyából fakad.
A teljesen megvilágosodottak a mások javára irányuló szándékból születnek.
Ezért cseréljük el boldogságunkat
Mások szenvedésével. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

12.
Akkor is, amikor sóvárgástól vezetve éppen
Lopják, vagy már el is lopták minden értékünket,
Ajánljuk fel nekik testünket, jólétünket, és minden
Felhalmozott érdemünket. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

13.
Mint amikor mi magunk egy szemernyit sem vétettünk,
Mások mégis a fejünket veszik,
Együttérzésünk erejével akkor is vegyük magunkra
Gonoszságukat, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

14.
Amikor valaki különféle kellemetlen szavakat mond ránk,
A milliárd világban akkor is, érdemeit méltatva
Barátsággal viszonyuljunk hozzá,
Ez a bódhiszattvák a gyakorlata.

18
15
Sok összegyűlt ember között, ha bárki
Kibeszéli rossz tulajdonságainkat,
Akkor is, ismerjük fel benne a belső barátot,
S hajoljunk meg előtte tisztelettel, ez a bódhiszattvák gyakorlata. 7

16.
Amikor valakiről saját gyermekünkként gondoskodtunk,
Mégis ellenségünkhöz hasonlóan viselkedik,
Még akkor is bánjunk vele olyan szeretettel, mint egy anya
Amikor beteg a gyermeke. – Ez a bódhiszattvák a gyakorlata.

17.
Még, ha egy velünk azonos, vagy alacsonyabb sorból származó ember,
A gőgjét rendszeresen ránk erőlteti,
Akkor is kezeljük őt mesternek kijáró tisztelettel,
Fejünk búbjának érintésével. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

18.
Még akkor is, amikor életünkben szűkölködünk,
Egyesek lenéznek, vagy gonosz erőkkel viaskodunk éppen,*
Habozás nélkül vegyük magunkra a lények hibáit
És szenvedéseit. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

*Például betegségek, vagy az élet számunkra ott és akkor megmagyarázhatatlan nehézségei

19.
Hírnévre, hódolatra, ismertségre
Vagy Vaisravana** kincseire is szert tehetünk,
A világi vagyont és dicsőséget lássuk hiábavalónak,
És ne aggódjunk miatta. – Ez a bódhiszattvák gyakorlata.
**Az evilágon elképzelhető leggazdagabb lény.

7
Vö.: Dhp 234: Aki tetteiben, szavaiban/ és gondolataiban egyaránt/ önuralommal bír, az a
bölcs/ valóban legyőzte önmagát.// (Fórizs László fordítása)

19
20.
Ha dühünket, a belső ellenséget nem győztük le,
Akkor legyőzendő külső ellenségeink száma csak gyarapszik majd,
Ezért a barátság és a kedvesség fegyveres erőivel
A saját magunkat*** hódítsuk meg. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

***Az eredeti szemlélete szerint az ember lét- és tudatfolytonosságában találja meg önmagát.

21.
Az érzéki öröm olyan, mint a sós víz,
Éppen hogy fokozza a szomjunkat.
Ezért azokat a dolgokat, amelyek ragaszkodást szülnek
Egyszer s mindenkorra hagyjuk el. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

22.
Így a világ megjelenése 8 tudatunk saját fénye,
Ahogyan önmagában kezdettől fogva mentes a sokasítás végletétől.
Ezt tudatosítva ne bonyolódjunk bele észlelő
És észlelt különbségeibe, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

23.
Amikor a nyári szivárványhoz hasonló kellemes
Belső tárgyakat tapasztalunk, szépségüket
Ne tekintsük valódinak és hagyjuk el
A vágyat és a ragaszkodást. – Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

24.
A szenvedések sokasodása olyan, mint egy álombeli gyermek halála,
Tévképét igaznak véve aggodalmaskodunk,
Ezért, ha kedvezőtlen feltételekkel találkozunk,
Bánjunk velük úgy, mint az illúziókkal. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

8
Szó szerint: „a világ világlása”.

20
25.
Amikor a megvilágosodáshoz még a testünket is oda kell adni,
Akkor a külvilág tárgyairól még csak beszélni sem érdemes!
Ezért úgy gyakoroljunk, hogy ne várjunk érte
Viszonzást vagy jó eredményt. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

26.
Belső szabályok nélkül még a saját célunkat sem érhetjük el,
Így nélkülük gondolni mások boldogulására nevetséges,
Ezért a világi élet vágyaitól mentes belső szabályok
Betartása, a bódhiszattvák gyakorlata.

27.
A Győztes fiainak, kik az erény örömeire vágynak,
Minden ártó szándékú ember kincset ér,
Ezért a tudat minden rosszindulattól mentes türelemhez
Való hozzászoktatása a bódhiszattvák gyakorlata.

28.
Még a hallgatók és a csendes buddhák is, pusztán a saját céljuk érdekében
Úgy gyakorolnak, mintha lángokat kellene oltani a fejükön,
De mi, minden lény javára, a jó tulajdonságok forrásaként,
Törekedjünk még szorgalmasabban. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

29.
Amikor a lecsendesedett tudatban megjelenő belátás
A káros befolyásokat teljesen legyőzi, akkor a négy
Formanélkülin is megfelelő módon túljutott
Összeszedettség a bódhiszattvák gyakorlata.

30.
Bölcsesség nélkül nem lehet elérni a megvilágosodást
Még ha a többi öt tökéletes cselekedetet gyakoroljuk is,
A három körben különbséget nem tevő bölcsesség
És az ügyes módszer a bódhiszattvák gyakorlata.

21
31.
Ha a saját hibáinkat nem vizsgáljuk,
Gyakorló képében (tetszelegve) Dharmát sem gyakorlunk,
Ezért a folyamatos önvizsgálat során a saját
Hibáink elhagyása a bódhiszattvák gyakorlata.

32.
Ha a szennyeződések miatt a Győztes
Más fiainak a hibáival foglalkozunk, magunkat
Alacsonyítjuk le, ezért ne beszéljünk a szélesebb út
Gyakorlóinak a hibáiról, ez a bódhiszattvák gyakorlata.

33.
Mivel a haszonra és hírnévre törekvés veszekedéshez vezet,
A tanulást, szemlélődést, meditációt gyengíti,
A barátok és a jótevők társaságához való ragaszkodás
Elhagyása, a bódhiszattvák gyakorlata.

34.
A durva szó összezavarja mások szándékait,
A Győztes fiainak a viselkedését lealacsonyítják,
Ezért a mások számára kellemetlen beszéd
Elhagyása a bódhiszattvák gyakorlata.

35.
Amikor már megszoktuk a szennyeződéseinket, még ellenszerekkel is nehéz
legyőzni őket.
Az éber figyelem védőpáncélját felöltve,
A ragaszkodás meg a többi szennyeződés rögvest, már létrejötte
Pillanatában megsemmisül. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

36.
Összefoglalva: bárhogy is viselkedjünk,
Kérdezzünk rá tudatállapotunkra.
Folyamatos éber figyelemmel mások célját is
Beteljesíteni: ez a bódhiszattvák gyakorlata.

22
37.
Így törekedvén az érdemek valóra váltására,
Hogy a végtelen sok érző lény szenvedéseit eloszlathassuk,
Ajánljuk fel a három világot teljesen megtisztító bölcsességgel elért
Megvilágosodásunkat. Ez a bódhiszattvák gyakorlata.

Kolofon

A Szútrák, a tantrák és magyarázataik szövegének a jelentését,

A tiszták szavait követve
Összeállítottam a bódhiszattva úton tanulni vágyóknak
A Győztes fiainak, a bódhiszattváknak a harminchét gyakorlatát.

3. Záró versek
3.1. Hogyan és kinek íródtak ezek a versek

Mivel értelmem csekély, neveltetésem szerény,

Nem lett e költemény tudósok kedvence,
Mégis, a szútrák és a tiszták szavain alapul,
Ezért úgy gondolom, a bódhiszattvák gyakorlatai nem tévesek.

Mivel pedig, egy hozzám hasonló csekély értelműnek

Nehéz a bódhiszattvák áldásos cselekedeteinek a mélységét felmérni,
Arra kérem a tisztákat, hogy legyenek türelmesek ellentmondásaimmal,
témába nem vágó kijelentéseimmel és egyéb hibáim sokaságával szemben.

23
Bárcsak az e műből származó érdemek hatására minden (létforgatagban)
vándorló lény elérné
A legkiválóbb – végső és köznapi bódhicsittát,
Elérhetné a lét és elnyugvása közt tartózkodó
Védelmező Avalókitésvara állapotát.

Mindezt Ngülcsu Rincsen barlangjában, a maga és a mások hasznára megírta

Thogme szerzetes.

24
 Ngülcsu Thogme Szangpó életrajza,
ahogyan tanítványa, Pelden Jese lejegyezte

Ngülcsu Thokme Szangpó 9 bódhiszattva a Fa Juh évében született az 5.

ciklusban (1295-ben), Közép-Tibetben a Szakja völgyben („Fakóföld”), a
Szakja kolostortól délnyugatra egy jelentéktelennek tűnő kis helyen, Pülcsung
Draktyában. 10 Apját Köncsok Pelnek, 11 anyját Bumdrönnek hívták. 12
Születésekor a Köncsok Szangpó nevet kapta.
Az arra érett „nemes” lények mindig érzékelik a mulandóságot, a változást,
mégis, ahogyan Sziddhártha hercegnek, világkorszakunk buddhájának,
magának a történeti Buddhának is szüksége volt az élet negatív
körülményeinek a közvetlen megtapasztalására. Ngülcsu életében is hasonlóan
történt, mint Buddhánál.
Édesanyja már három éves korában távozott az élők világából, majd két év
múlva apja is követte. Így nagynénjéhez került, aki hamarosan szintén meghalt.
A bódhiszattva akkor még csak kilenc éves volt. Ez után anyai nagybátyjához,
Putön rinpocse tanítványához, Rincsen Tasihoz 13 küldte, aki megtanította írni
és olvasni. Innen lépett 14 évesen be a szerzetes-rendbe, és az É kolostorban
avatták fel, Szangpó Pel 14 néven, 29 éves korában teljes jogú szerzetes.
Még gyermekként, egyszer, anyja ölében ülve egyszer sírva fakadt, amikor
egy hulló falevelet a szél az ég felé emelt, és azt mondta: „valaki éppen
elragadja.”
Egyszer, mikor kiment a ház elé, meztelenül jött vissza a házba. Amikor
megkérdezték, mi lelte, azt mondta:
– Fázott kint valaki, és én odaadtam neki a ruhámat.
Amikor kimentek megnézni, ki az, azt látták, hogy gyermekük a ruhadarabjait
a ház előtt reszkető zúzmarás bokorra akasztotta, de úgy, hogy a szél el ne
vigye őket.

9
„Ezüstvíz = higany, Akadálytalan Jóság”
10
phul byung brag skya, „Páratlan Szürkeszirt”.
11
dkon mchog dpal: „Dicsőn Ragyogó Drágakő.”
12
bza’ ’bum sgron: „Tízezer Lámpás Kedves.”
13
rin chen bkra shis: „Szerencsés Ékkő.”
14
bzang po dpal: „Dicső Jóság.”

25
Gyermekkorában hagyta nyerni a többieket, vagy amikor fát gyűjtöttek,
segített, és akiről tudta, hogy ki fog kapni otthon, ha nem visz haza elég
tüzelőt, a sajátját neki adta.
Mindig nagyon elszomorította a Dharma iránti tiszteletlenség. Így, mint
minden nagy lény, ő is, sokszor jobban szenvedett, és jobban örült, mint maga
a szenvedő vagy a boldog ember.
Még gyerekként, kilenc évesen, egyszer csak odaállt a nagybátyja elé, és ezt
mondta:
– Mostantól a Dharmának szentelem az életemet! 15 Koldulni fogok, 16 hogy
téged el tudjalak tartani, hogy visszafizessem az irántam tanúsított
kedvességedet. – Elment a Szamling 17 kolostorba, ahol egy Tönpa Rincsen
Tasi 18 nevű szerzetes vette pártfogásába, és segített neki nagybátyjának tett
ígéretét beváltani, s egyúttal megtanította őt írni és olvasni. 19 Tizennégy
évesen, 1308-ban lett belőle „Buddha gyermeke,” 20 a Majom évében, a
hatodik hónap 8. napján. 21 Pelvár láma, 22 Rincsen Pelszang kenpó 23 és
Rincsen Dordzse lopön 24 fogadták szerzetessé. Teljes felavatását Dzsangszem
Rincsengön kenpótól, 25 Namkha Szangye lámától 26 és Künga Gyelcen
lámától 27 kapta, a disznó évében, a tizedik hónap 6. napján.

15
sempa 1996, 5: A phyi chos nyid ‘dren gyis bskyangs.
16
A koldulás Indiában, a korai buddhizmus idején, és később a théraváda buddhizmus
országaiban megszokott dolog volt. Tibetben viszont nem jártak a szerzetesek alamizsnás
körútra.
17
bsam gling: „Kívánság Liget.”
18
ston pa rin chen bkra shis: „Szerencsés Drágakő, a tanító.”
19
ye shes 1996:851: bu ston pa rin chen bkra shis ki sar bsam gling du byon te/ yi ge ‘dri ‘don
la sogs pa bslabs pas/...
20
Újonc szerzetes.
21
A tibetiek a magzati életre is tekintettel úgy számítják az életkorukat, hogy a születésükkor
már egy évesnek veszik a gyerekeket. (Sempa 1996, 6)
22
bla ma dpal 'bar: „Fáklya láma.”
23
mkhan po rin chen 'dpal bzang: a tudós tanító, „Kiválón Ragyogó Drágakő.”
24
slob dpon rin chen rdo rje: „Elpusztíthatatlan Drágakő tanítómester.”
25
mkhan po byang sems rin chen mgon: „Megvilágosodott Tudatú Értékes Vezető, tudós tanító.”
26
bla ma nam mkha' sangs rgyas: „Ég Buddhája láma.”
27
bla ma kun dga' rgyal mtshan, („Minden öröm Győzelmi zászlója”) híres szakja láma.

26
Tizenöt évesen (1309) a Bodong Évamling kollégiumba 28 ment buddhista
filozófiát tanulni. Itt olvasta Künga Gyelcen vezetésével Maitréja öt könyvét,
Sántidéva művét, a Bódhiszattva életútját, a madhjamaka hat értekezését.
Abhidharmából Dzsamjang Nyima Gyelcennél 29 vizsgázott,
30
Abhidharmaszamuccsaja című művének a nehéz részeiből. . Ennek a
vizsgának az eredményeként kapta a Thogme Szangpó nevet, amely
„Akadálytalan Jóság”-ot jelent, és egyben arra is utal, hogy olyan bölcs volt,
mint a híres indiai bölcs, Aszanga (tibetiül: Thogme).
Ngülcsu Thogme a Beérkezett tanításaival foglalkozott és mind a madhjamaka,
mind a jógácsára oldaláról megkapta a bódhiszattva gyakorlatokat is, a hozzá
tartozó vadzsrajána beavatásokat, a hagyomány hozzá tartozó átadásaival és
útmutatásaival együtt. Szeretett volna minden Tibetben elérhető szútra és
tantra szóbeli átadását megkapni, csak úgy, mint a régi tantrákat és dzogcsen
tanításokat. 31 Így híres tibeti mester vált belőle.
Amikor 16 éves volt, egy ember megbízta azzal, hogy utazzon el Szamjéba, és
intézzen el neki egy ügyet. Ő el is indult, ám amikor egy beteg kutyát talált,
amely kölyköket szoptatott, és már ott tartott az éhezésben, hogy megeszi a
kölykeit. Mindegyiküket a hátára vette, és visszafordult velük a kolostorba,
hogy ott gondoskodjanak a jószágokról. Csak a végén jutott eszébe az is, hogy
mennyire megszomjazott. Éppen, amikor végre inni tudott, találkozott a
megbízójával, aki olyan dühös lett rá, hogy lehordta mindennek. Ő csendben,
türelmesen végighallgatta. Másnap, bárki másnál gyorsabban megjárta az utat,
elvégezte a feladatát, és visszatért az É kolostorba. Ennek láttán, aki elátkozta,
bocsánatot kért, és megígérte neki, hogy soha többé nem fogja ilyen
kérésekkel zaklatni.

28
bo dong e wam gling gi chos drwa chen po („A bizonyosság nagy kerek lyuka kolostor
dharma-csarnoka”). A Bodong Évam kolostort 1049-ben alapította a kadampa tudós,
Mudrapacsenpó (mu dra pa chen po, „Nagy Pecsét”). A 12. században Kodrapa Szönam
Gyelcen (ko brag pa bsod nams rgyal mtshan, „A bőrcsónak alakú sziklától származó Erényes
Győzelmi zászló” 1182-1261) meghívta ide a híres nepáli jógit, Vibhúticsandrát, hogy tanítsa
meg nekik a Kálacsakra tantra szadangajóga rendszerét. Kodrapa a fokozatos meditációt
(lamdre, lam ‘bras) is tanította, ami később a szakja képzés szerves része lett. A kolostort
Bodong pancsen, Csole Namgyel (1376-1451) tevékenysége után önálló hagyományvonalnak
kezdték tekinteni.
29
'jam dbyangs nyi ma rgyal mtshan: „A Nap Győzelmét hirdető Mandzsusrí.”
30
chos mngon pa’i kun btus, „Buddha tanításait áttekintő bölcselet összefoglalója”
31
Sempa 1996, 6.

27
Huszonegy éves korában, 1315-ben kezdett tanítani, miközben a képzése még
folyt, a Szakja kolostorba járt, ahol a mérvadó megismerés 32 szövegeit
tanulmányozta, mint például A hét értekezést a mérvadó megismerésről 33
Söngyel láma segítségéve. 34
Huszonhárom évesen, 1317-ben több nyilvános vitán részt vett Cangban,
amelyeken a mérvadó megismerés tudományának jó ismerőjeként szerzett
hírnevet. De tanárai voltak még Rincsen Szönam Drakpa, 35 vagy a tibeti
buddhista kánon híres összeállítója, Putön Rincsendrub. 36
Amikor 1326-ban, harminckét éves lett, Dzsamjang Dönjö Gyelcen 37 felkérte,
hogy legyen a bodongi É kolostor apátja. Kilenc évig szolgált ebben a
tisztségben, 1326 és 1335 között. (Egyesek szerint csak hét évig.) A helyére
Vang Locáva Lodrö Tenpát 38 nevezték ki.
A legenda szerint, amikor tanítóként anyagi nehézségeken ment keresztül,
egyesek azt javasolták neki, hogy tanuljon meg olyan szertartásokat, amelyek
elvégzése után könnyen és gyorsan pénzhez jut. Nekik válaszul állította össze
a Harminchét bódhiszattva gyakorlatot.
Mindig továbbadta, amije volt. Egyszer nem volt már mit adnia, csak egy
értékes aranysztúpája maradt, így ezt is neki ajándékozta valakinek. Amikor
erről tudomást szerzett az egyik tanítványa, visszavásárolta neki. Amit ő
megint továbbadott, amikor úgy adódott. Amit ez a tanítványa ismét
visszavásárolt. Ez többször is megismétlődött ugyanazzal a sztúpával.
Máskor, amikor kapott egy kis pirított árpadarát, campát, 39 habozás nélkül
nekiadta a koldusoknak. Eszébe sem jutott, hogy neki magának nem marad.
Az egyik kapott észbe, hogy szóljon a többieknek, gondoljanak már Thogméra
is:

32
tshad ma (pramāṇa) az indiai buddhista kolostorok dialektikus képzésének mai mércével
mérve is tudományos alapja, amelyet ma főként a gelug kolostori képzésben alkalmaznak.
33
tshad ma sde bdun.
34
bla ma gzhon rgyal: „Ifjú herceg láma.”
35
rin chen bsod nams grags pa („Erényeiről híres Drágakő,”1273-1345), kadampa mester volt, a
Lo kolostorban („Levél kolostor,” lo dgon pa), akit nem szabad összekeverni a Ganden kolostor
híres 15. századi tudós apátjával.
36
bu ston rin chen grub, („Fiút mutató értékes megvalósítás,” 1290-1364).
37
'jam dbyangs don yod rgyal mtshan: „Mandzsusrí Céljának elérését hirdető.”
38
dbang lo tsA ba blo gros brtan pa, (A hatalmas fordító, az Értelemre biztosan támaszkodó,”
1276-1342).
39
tsam pa.

28
– Hát nem látjátok, hogy neki magának már egy étkezésre való árpája sem
maradt?
Egyszer, egy koldusnak ajándékozta az alsóruháját. Az egy év múlva
visszatért, és ő ismét adott neki meleg ruhákat, de arra gondolt, hogy most
valami értékesebb dolgot is hozzá kellene tennie. Felajánlotta neki a kabátját,
amihez persze a koldus, hozzá sem mert nyúlni. 40
Mindenkinek megengedte, hogy szabadon elvigye a körülötte lévő tárgyakat,
még ha neki magának láthatóan nem is volt rá szüksége, vagy nem vette túl
nagy hasznát. Hozzá is tette mindig:
– Boldog vagyok, hogy az emberek kedvükre használhatják a holmijaimat. –
Majd sokszor ezzel folytatta:
– Dzsamnár, a Dharma királya azt mondta ilyenkor, hogy egy cseppet sem
érzem azt, hogy én lennék a hozzám tartozó tárgyaknak a birtokosa, így aki
ezeket magához veszi, azt nem tudom tolvajnak tekinteni. Voltak olyan
bölcsek is, akik azt fogadták meg, hogy sohasem birtokolnak semmit sem,
mint például Sákjasrí, 41 vagy Göcangpa. 42 Hozzájuk képest én csak olyan
vagyok, mint a róka kislábujján a karom a tigris karmához képest.
Negyvenkét évesen egy remeteségbe vonult vissza, ahol 65 éves koráig maradt.
Még utána sem feküdt vízszintesen, csak ritkán. Helyette keresztbe tett
lábakkal meditált éjjel-nappal.
Tanítványai szemében sokszor egy istenség formájában jelent meg,
Amitájuszként vagy tizenegy arcú, tízezer karú Avalókitésvaraként írták le.
Amikor az északi seregek megindultak Ngülcsu felé, azt tanácsolta az
embereknek, hogy jobb lenne, ha elmenekülnének egy biztonságosabb helyre.
Amikor többszöri figyelmeztetése ellenére sem akartak elmenni,
Dharmarádzsává változott, aki testet váltásukkor, a lények tetteit mérlegeli, és
akinél, hogy újból emberek lehessenek, ezeknek a negatív cselekedeteknek a
következményeit pokoli szenvedésekkel le is kell szolgálniuk. Erre az
emberek oltalmi zsinórokat kértek tőle, de nem mertek a közelébe menni.
Elmondta nekik, hogy ő nem jelenít meg előttük mást, csak a saját haragjukat

40
Dilgo 2006, 14-15.
41
A híres kásmíri bölcs 1127-ben született és 1225-ben halt meg. shAkya shrI b+ha dra
(Śākyaśrībhadra) néven is emlegették.
42
rgyal ba rgod tshang pa mgon po rdo rje, Gyelva Göcangpa Gönpo Dordzse (1189-1258),
neve annyit tesz: „Aki a keselyű fészke mellett lakik”. Hagyományán belül, a Drukpa kagyü
irányzat egyik alapítójának, Milarépa reinkarnációjának tartották.

29
és félelmeiket. Jöjjenek csak bátran, elbírja a szennyeződéseiket, úgy
megkönnyebbültek, hogy szinte senki sem bírta visszatartani a könnyeit.
De ugyanígy, minden nehézség nélkül magára tudta venni mások betegségeit
is. Amikor Putön rinpocse vagy Kencsen Gangen 43 beteg volt, olyan látomásai
voltak, amelyekben Avalókitésvara, Tára vagy más buddhák és bódhiszattvák
jelentek meg előtte, akiktől tanításokat kapott, mint pl. a neszári Khasarpani
szobortól is. 44
Éjjel nappal mindenestől átjárta az együttérzés. Néha emiatt úgy tűnt, mintha
elvesztette volna az eszméletét, valójában Buddha mezőit járta, és belül
felajánlásokat tett a buddháknak, minden lény érdekében.
Amikor 1337-ben Ngülcsu Csödzongba 45 költözött erre a húsz éves
elvonulásra, folytatta a részletes lamrim és lodzsong tanításait, amelyeket más
hasonló témákkal együtt Rendava Sonnü Lodrönek 46 adott. A Bódhiszattva
életútját 47 is tanította neki. A 45. életévétől élt itt a 65-ig. A lamrim-mesterek
átadási vonalán Thogme Szangpó a 73. Tanítványai voltak még Szakja
Dakcsen Dzsamjang Dönjö Gyelcen, 48 Nugo Gyelva Rincsen, 49 Locsen
Csangcsub Cemo, 50 és Drubcsen Szangye Pel, 51 aki később Ngorcsen Künga
Szangpó 52 tanítója lett.

Beérlelte maga körül a korábbi tettek következményeit. Aki csak egyszer

találkozott vele, az is bizalmat nyert a Buddha-Dharmában, felébresztette
bennük a megvilágosodás önzetlen szándékát. Aki huzamosabb ideig a
környezetében tartózkodott, megalapozhatta és messzire juthatott a bódhicsitta
kibontakoztatásában.

43
mkhan chen gangs rgan: „A nagy tudású Jégár tanító.”
44
spyan ras gzigs kha sar pa Ni (mkha’ spyod): Avalókitésvara bódhiszattvának az a védelmező
formája, amely ülő alakjának a kezében lótuszvirágot tart.
45
dngul chu chos rdzong: „Higany Dharma-erőd.”
46
rje btsun red mda' ba gzhon nu blo gros, „Tiszteletre méltó fejedelem, Okos Ifjú, Kilőtt Nyíl,”
1349-1412.
47
Bodhisattvacāryāvatāra, byang chub sems dpa’i spyod pa la ‘jug pa.
48
sa skya bdag chen 'jam dbyangs don yod rgyal mtshan, („Fakóföldi Nagy Szellem,
Mandzsusrí céljának a valóra váltását hirdető,” 1310-1344.)
49
nu mgo rgyal ba rin chen, („A Drága és Győzedelmes Anyamell” 1328-1386).
50
lo chen byang chub rtse mo, („Megvilágosodás Csúcsa, Nagy Fordító”, 1303-1380).
51
grub chen sangs rgyas dpal, („Buddha Dicső Fénye, a nagy megvalósító”, 1339-1420).
52
ngor chen kun dga' bzang po, („A Mindennek Örülő Jóbarát, Nagy Arcból”, 1339-1420).

30
Egyszer egy koldus telepedett le az ablaka alá, mert mindig odaadta neki a
maradék ételt, italt. Amikor reggel észrevette, hogy nincs ott a szokott helyén,
utána ment megkeresni. Amikor megtalálta, az elmondta, hogy az emberek
elkergették, mert olyan csúnyán nézett ki, hogy nem akarták látni egy láma
ablaka alatt. Erre Gyelsze kicserélte ruháit a koldussal, és ebben a rongyos,
bolhás ruhában tért vissza szobájába. A tetveket és a bolhákat hagyta
táplálkozni a testéből.
Ez nem sokkal az előtt történt, hogy leprát is kapott és más betegségeket.
Nagyon legyengült, és a barátai kérdezték, miért nem akar ismét egészséges
gyakorló lenni? Mások meg kérlelték, hogy a kedvükért ne legyen beteg, és ne
táplálja vérével a bolhákat. Ezt válaszolt nekik:
– Kezdettelen idők óta születtem emberként, mind hiába. Most, ha meghalnék,
legalább tettem valami érdemeset. Ezért nem hagyom elpusztulni a bolhákat.
Hét napig etette őket, majd sorra elpusztultak, hiszen ilyen rövid életűek. Ő
mindegyiknek temetést rendezett, mantrákat recitált nekik, s ez után,
csodálván együttérzését, mindenki Gyelszének (a „Győztes fia”), vagyis
bódhiszattvának nevezte.
Erre az alkalomra a következő verset költötte:

Bárki, aki megsérti a testem, vagy az életemre tör,

Legyen hosszú élete, ne legyen beteg, ne legyen ellensége,
Haladja meg Buddha útjának összes akadályát,
Gyorsan érje el a dharmakáját, szabaduljon meg születéstől és haláltól!

Egyszer, amikor a Szakja kolostorból tért éppen vissza, mert Szönam

Gyelcentől kapott tanításokat, rablók támadták meg. Ő még további útján is,
nagyon sok gyógyító buddha és Tára imát elmondott a rablókért, majd a
kolostorban felajánlásokat tett nekik, és más érdemes cselekedetekkel próbálta
ellensúlyozni tetteik negatív következményeit. (Helyettük persze nem tudja...
csak velük együtt.)

Szerjigben 53 tanított, amikor egy Bülva 54 nevű tanítványa, már az előadás

közben nagyon sok félreértésnek adott hangot. Ez nagyon zavarta a mestert.
Egy alkalommal már Ngülcsuban volt, amikor kísérője értesítette Bülva

53
gser yig, „Aranybetű.”
54
‘bul ba, „Ajándék”, „Felajánlás.”

31
érkezéséről. Először arra gondolt, hogy „Bárcsak ne jönne!”, de rögtön utána
eszébe jutott: „Miben különbözik ő a többiektől? Mindennap megfogadom,
hogy a kapott negatív cselekedeteket pozitívvá változtatva adom vissza. Akkor
miért is zavar akkor? Üljön inkább mellém, amikor tanítok, és akkor többé
nem lesz ilyen kellemetlen.”
Mikor Bülva visszajött egy elvonulásról, bocsánatot kért mesterétől a
viselkedése miatt, és megígérte neki, hogy ezen túl inkább azon igyekszik
majd, hogy a Dharmával összhangban cselekedjen. Ennek ellenére a
szerzetesek később is úgy látták, hogy Bülva terhére van a közösségnek, jobb
lenne, ha a mester elküldené. Ő azonban inkább megvédte, és megadott neki
minden tanítást, minden kérdésére válaszolt.

Máskor olyan is volt, hogy a látogatók kedvéért megszakította az elvonulását,

és a tudat szeretetre hangolásáról (lodzsong) és a bódhicsittáról tanított.
Ilyenkor sokszor kísérték tanítását csodás jelek: szivárványok, virágesők.

Hatvanhét évesen, ahogy elzarándokolt Lhászába a Dzsovo 55 szoborhoz, útja

során ellátogatott Phagmodruba, Szamjébe, 56 Kungthangba 57 és még több
híres helyre. Tíz hónap múlva tért vissza Ébe, ahonnan a Salu kolostorba 58
ment, mert azt a hírt kapta, hogy Putön rinpocse megbetegedett. Szertartásokat
mutatott be, hogy egészséges legyen. Mindenki úgy érezte, hogy betegségét
magára vette, mert ezek után Putön rinpocse meggyógyult. Visszatérvén
Ngülcsuba, Thogme Szangpó ez után elvonult a világtól, ahonnan csak
háromhavonta jött elő, hogy tanítványainak és az érdeklődőknek egy-egy
előadást tartson. Ez így is ment kilenc hónappal később bekövetkezett haláláig.

Együttérzése még az állatokra is hatással volt. Egy alkalommal az egyik

remete meztelen rontott ki a barlangjából, és szembe találta magát egy juhval,
amely a szarvaival fenyegette. Ettől magához tért és visszament a helyére.
Erre, Thogme, amikor meghallotta, azt mondta, azért ment oda a juh, hogy
figyelmeztesse a gyakorlót, mi a dolga. Amikor Thogme meghalt, ez a juh is
55
jo bo, a tibeti főváros első buddhistaszobra.
56
phag mo drug: „Váráhi hajója”, Gampópa egyik fő tanítványának, Phagmodrupa Dordzse
Gyelpónak (phag mo gru pa rdo rje rgyal po, 1110-1170) a kolosotora. bsam yas: Tibet első
kolostora. A név arra utal, hogy a legenda szerint, ahogyan elgondolták, úgy meg is épült.
57
gung thang: „Központi síkság”.
58
zhwa lu, Putön rinpocse kolostora, a neve annyit jelent: „Kalapcsúcs”, „Sapkabojt”.

32
megbetegedett, és három nap múlva meghalt Thogme barlangja mellett
találták meg. A helybeliek erre azt mondták, hogy Thogme bódhiszattva
jelenléte olyan, mint a Potala palota. 59

Mindenkinek, akinek eddig csak segített, a javára volt,

Hogy elűzze azt a téveszméjét, hogy a dolgok nem változnak,
És Buddha többi tevékenységi területén lakó lények számára,
Noha maga túl volt már minden mulandóságon, a halál jeleit mutatta fel. 60

Ezt is mondták róla:

Bölcsességének és szeretetének a Napjából áradó fénye,

A tanítás, a bölcs párbeszéd és a költészet meleg sugarai
Eloszlatják a tudatlanság sötétségét, és felvirágoztatják
A megvilágosodott Buddha tanításainak lótuszkertjét! 61

A betegségekről, amikor a tanítványai kérlelték, hogy maradjon még velük,

nem sokkal a halála előtt azt mondta:
– Amikor megbetegszünk, akkor a betegség valójában nem létezik, hanem egy
érzés merül fel a korábbi negatív cselekedeteink következményeként.
Megtanít arra, mennyire elkerülhetetlen, hogy meg kell tapasztalnunk a
tetteink következményeit. Másrészt a betegség olyan, mint a bűvész trükk,
amikor a valóság helyett valami mást látunk. Így nézve a betegség
voltaképpen a tanítónk, aki megmutatja nekünk, milyen is a létforgatag valódi
természete. Így közvetlenül arra késztethet bennünket, hogy türelmesen
fogadjuk el a fájdalmat, és érezzünk együtt a többi, hasonlóan szenvedő
lénnyel is. Ha így fogjuk fel, akkor a betegség az egyik legjobb módszer lesz
arra, hogy megtisztítsuk magunkat a korábban elkövetett negatív
cselekedeteink következményeitől, amelyeket ebben és a korábbi életeink
során felhalmoztunk. Ezért én nem akarok minden áron megszabadulni a

59
po ta la (ka): Avalókitésvarának, az együttérzés megtestesítőjének a lakhelye.
60
After giving help to all those he was to benefit,/ To dispel their belief that things could be
permanent/ And for the sake of beings in other buddhafields,/ Although he was beyond all
change, he manifested the signs of death.//
61
Dilgo 2006, 15: Shining from the great sun of his wisdom and love,/ Warm rays of teaching,
debate, and composition/ Dispelled the darkness of ignorance/ And made the lotus garden of the
Buddha's teachings bloom.//

33
betegségtől. Akkor sem, amikor halálos betegségben szenvedek, akkor sem
fogok kétségbe esni, mert még ha beteg is vagyok, nincs nagyobb öröm, mint
emberi testben élni. Verses formában, tanítványa szerkesztette életrajzában így
olvashatunk erről:

34
Idevarázsolt testemről, amelyben megjelenek

Ha megbetegszik, hát legyen beteg, örülök neki,

Mert a betegség teszi lehetővé, hogy elfogyasszam
A múltban felhalmozott rossz tetteim következményeit,
Hiszen csak ez után tudok majd igazán a belső útra lépni.
Segíts megtisztulnom a két féle szennyeződéstől! 62

Ha egészséges vagyok, örülök, mert amikor testem

És tudatom jól van, akkor többet gyakorolhatok a belső úton,
És megadhatom emberi életem valódi értelmét,
Azzal, hogy testemet, beszédemet és tudatomat jóra fordítom. 63

Ha szegény vagyok, boldog vagyok,

Mert nem kell a vagyonomat félteni,
És mert tudom, minden viszály és rosszindulat
A kapzsiság és a ragaszkodás csírájából hajt ki. 64

Ha gazdag vagyok, boldog vagyok,

Mert erényeimmel 65 még több jót cselekedhetek,
És mind a pillanatnyi, mind a végső boldogságot
Elérhetem érdemes cselekedeteimmel. 66

62
If this illusory body, which I cling to as mine, is sick-let it be sick!/ This sickness enables me
to exhaust/ The bad karma I have accumulated in the past,/And the spiritual deeds I can then
perform/ Help me purify the two kinds of veils.//
63
If I am in good health, I am happy,/ Because when my body and mind are well/ I can enhance
my spiritual practice,/ And give real meaning to human existence/ By turning my body, speech
and mind to virtue//
64
If I am poor, I am happy,/ Because I've no wealth to protect,/ And I know that all feuds and
animosity/ Sprout from the seeds of greed and attachment.//
65
bsod nams, pūṇya: olyan pozitív adottságok, amelyek korábbi, (akár mostani, akár előző
életbeli) cselekedeteink következményei.
66
If l am rich, I am happy,/ Because with my wealth I can do more positive actions,/ And both
temporal and ultimate happiness/ Are the result of meritorious deeds.//

35
Ha hamar meghalok, az is kitűnő!
Mert néhány jó lehetőséget teremtek majd, 67
Így biztos vagyok benne, hogy a tévedéstől mentes útra lelek majd,
Mielőtt bármilyen akadály felmerülne. 68

Ha sokáig élek, akkor is boldog vagyok,

Mert anélkül, hogy a belső útmutatások jótékony esőjétől meg kellene válnom,
Hosszú idő után végre teljesen beérhetnek belső tapasztalataim gyümölcsei,
Így hát, bármi történjék is, boldog leszek. 69

Bármi jön, örülj neki, így gyakorolj!70

Ez az igazi mester, és valódi bódhiszattva több mint száz művet írt, hogy
megvilágítsa Buddha tanításait, amelyek közül a leghíresebb a „Harminchét
bódhiszattva-gyakorlat”, vagy, ahogyan ő fogalmazott, a „Győztes fiainak
harminchét gyakorlata”.

Thogme Szangpó hetvenöt éves korában, 1369-ben, csodás jelenségek

közepette távozott a létforgatagból.

Utolsó jótanácsai ezek voltak:

Hogy megtartsd a fogadalmad, adj fel minden ragaszkodást,
És vélekedést, hogy a dolgok önállóan léteznének,
Ezért tegyél cselekedeteiddel, szavaiddal, gondolataiddal
Mások javára! Ez az igazán tökéletes gyakorlat! 71

67
A lehetőség itt a bag chags (vāsanā) a kialakuló szokásoktól kezdve a következő
testetöltésekben megjelenő hajlamokat jelenti. Ezek társulnak a tudatfolytonosságához.
68
If I die soon, that's excellent,/ Because, assisted by some good potential, I am confident that/ I
shall enter the unmistaken path/ Before any obstacle can intervene.//
69
If I live long, I am happy,/ Because without parting from the warm beneficial rain of spiritual
instructions/ I can, over a long time, fully ripen/ The crop of inner experiences./Therefore,
whatever happens, I shall be happy!//
70
A szöveg elektronikus verziója, alternatív fordításban megtekinthető itt:
http://www.lotsawahouse.org/bo/tibetan-masters/gyalse-thogme-zangpo/how-transform-
sickness

36
Amikor megkérdezte tőle valaki, hogy melyik Buddha földre születik majd
újjá, ezt mondta:
- Boldog leszek, ha bármelyik pokolba születhetek majd újjá, ha ott segíteni
tudok a lényeknek. Nem akarok egyetlen egy buddha-földre sem kerülni, ha
ezzel nem válok a lények javára. De nem rajtam múlik, hogy hová megyek,
hanem tetteim (karmám) ereje dönti el. Így egyszerűen teljes szívemből kérem
a Három Drágakövet, hogy olyan lényként jelenhessek meg újra, aki mások
javára tehet. Ez az egyetlen kívánságom. (Dilgo 2006: 25-26)

71
Dilgo 2006, 25: To keep the three vows,/ Give up all attachment and belief in things
as truly existing,/ And benefit others with your actions, words, and thoughts,/ Is truly
excellent practice.//

37
Felhasznált irodalom

1. Szövegkiadások

AP 2006: Adam Pearcey translation in: Lojong Texts: An Anthology, Rigpa

Translations, 2012. (2006),
Online: http://www.lotsawahouse.org/topics/lojong/.

CS 2013: Csöpel láma: Karma Ratna Dargye Ling Meditáció Központban,

Taron, (a kolofon szerint) 2007.

Dalai Láma, 14., 1996: Commentary on the Thirty Seven Practices of a

Bodhisattva, Library of Tibetan Works and Archives,.

Dilgo 2006: The Heart of Compassion Instructions on Ngulchu Thogme s

Thirty-Sevenfold Practice of a Bodhisattva by Dilgo Khyentse Rinpoche.
Translated from the Tibetan by the Padmakara Translation Group. Shechen
Publications, New Delhi.

Dilgo 2010: The Collected Works of Dilgo Khyentse. Volume One: Journey
to Enlightenment, Enlightened Courage, The Heart of the Compassion. Edited
by Matthieu Ricard and Vivian Kurz. Shambala, Boston and London.

KI 2000: Kőrösi Ilona: Felkészítés a „Bódhiszattva vizsgára” kezdőknek és

haladóknak. Út a tökéletességhez. Szakdolgozat, TKBF, Budapest.

KE: Kovács Endre Beru Khjence rinpocsének tett fogadalma szerint ingyen
osztogatott példány.

2. Buddha beszédei és magyarázatai

BCA : Śāntideva: Bodhisattvacryāvatāra.

38
3. Az életrajz forrásai

don-bstan 1993: Don rdor – bstan ’dzin chos grags. Gangs ljongs lo rgyus
thog gig rags can mi sna. Lhasa: Bod ljongs mi dmangs dpe skrun khang,
1993, pp. 377-378.

grags pa - rgyal ba 1992: grags pa 'byung gnas – rgyal ba blo bzang mkhas
grub. 1992. gangs can mkhas grub rim byon ming mdzod. Lanzhou: Kan su'u
mi rigs dpe skrun khang, pp. 411-412.

mi nyag mgon po 1996: gangs can mkhas dbang rim byon gyi rnam thar mdor
bsdus bdud rtsi'i thigs phreng. Vol. 1, Beijing: Krung go'i bod kyi shes rig dpe
skrun khang, pp. 85-87.

ngag dbang 2009: ngag dbang blo bzang rgya mtsho: rgyal sras thogs med kyi
bka' 'bum sogs gsan pa'i lung brgyud. In The Collected Works of Ngag dbang
blo bzang rgya mtsho, vol. 2, pp. 110-142. Beijing: Krung go'i bod rig pa dpe
skrun khang. TBRC W1PD107937.

Pema 1989: Life and Teaching of Ngulchu Thogme Sangpo Translated from
Tibetan By Erik Pema Kunzang. In: Buddhist Himalaya: A Journal of
Nagarjuna Institute of Exact Methods Vol. II No. I & II (1989). Életrajz külön
a világhálón: http://ccbs.ntu.edu.tw/FULLTEXT/JR-BH/bh117491.htm
Roerich, George, trans. 1996. The Blue Annals. 2nd ed. Delhi: Motilal
Banarsidas.

RS 1997: Geshe Sonam Rinchen, The Thirty-Seven Practices of Bodhisattvas,

translated by Ruth Sonam, Snow Lion, Ithaca.

Sempa 1996: rgyal sras thogs med bzang pos mdzad pa’i lag len so bdun ma/
‘grel ba dpal gyi dgron mas brgyan pa// Varanasi: Nyingma Student Wellfare
Committee, 1988. (1996).

ye shes 1996: Ye shes rgyal mtshan (1787). Rgyal sras thogs med bzang po'i
rnam thar. In Lam rim bla ma brgyud pa'i rnam thar, vol. 2, pp. 557-615. 'Bar
khams: rnga khul bod yig rtsom sgyur cus. TBRC W2DB4613. [byang chub
lam gyi rim pa’i bla ma brgyud pa’i rnam par thar pa rgyal bstan mdzes pa’i

39
rgyan mchog phul byung nor bu’i phreng ba/ dha sa bod gzhung shes rig dpar
khang nas dpar skrun zhus// dha sa 1996/ 849-891]

gZhon nu 2008: gzhon nu rgyal mtshan. (13. sz.) rgyal sras thogs med rin po
che'i rnam thar dad pa'i gsal 'debs dang gzhan la phan pa'i 'od zer. Lhasa:
Bod ljongs mi dmangs dpe skrun khang.

40
 Rövid lodzsong gyakorlat Az 5. Samarpa, Köncsok Jenlak útmutatásai
alapján.

1. Előkészítők és alaptanítások
2. A gyakorlat maga: a megvilágosodás önzetlen szándékának (bódhicsitta) a
felébresztése, kifejlesztése.
3. A zavaró körülmények megvilágosodás felé vezetővé változtatása.
4. Hogyan tegyük a gyakorlást az életünk részévé?
5. Tudatunk lehetőségeinek kibontakoztatása ebben az irányban.
6. Fogadalom és elhatározás a gyakorlat folytatására.
7. Gyakorlati útmutató a hosszú távú gyakorlat megvalósításához.

1. Előkészítők és alaptanítások
1.1. Az értékes emberi születés, az emberi élet lehetősége és adottságai
1.2. A halál bizonyossága és bizonytalansága
1.3. A létforgatag szenvedései.
1.4. A szenvedés forrása a nem előre vivő negatív cselekedetek, a boldogság,
nem a szenvedés forrása, az előrevivő cselekedetek, a bennünk rejlő jóság.

2. A gyakorlat maga: a megvilágosodás önzetlen szándékának (bódhicsitta) a

felébresztése, kifejlesztése.
2.1. A hétágú ima gyakorlata
2.1.1. Leborulás.
2.1.2. Felajánlás. (1) Korlátozott felajánlás, (2) korlátlan felajánlás.
2.1.2.1.1.1 tiszta vizet, 2.1.2.1.1.2. virágot, 2.1.2.1.1.3. füstölőt, 2.1.2.1.1.4,
fényt, 2.1.2.1.1.5, illatos vizet, 2.1.2.1.1.6, ételt, 2.1.2.1.1.7, zenét, és a
2.1.2.1.1.8, világegyetem mandaláját ajánljuk fel.
2.1.3. Beismerés
2.1.4. Szívből jövő öröm
2.1.5. Kérés a buddhákhoz, hogy forgassák a Dharma kerekét.
2.1.6. Ima, tanítás kérése.
2.1.7. Érdemek felajánlása
2.2. A világ mandalájának a felajánlása

41
42
2.3. Bódhiszattva ígéret vagy bódhicsitta fogadalom. Megígérjük, hogy
minden lény érdekében kibontakoztatjuk a megvilágosodás önzetlen szándékát,
minden ember legfontosabb tulajdonságát, a Buddha-tudatot (bódhicsitta).

Amíg meg nem mutatkozik (bennem)

A megvilágosodás önzetlen szándéka,
Addig menedékért folyamodom a Buddhához,
A Dharmához és a bódhiszattvák közösségéhez!

Miként a korábbi Tathágaták is

Kibontakoztatták a megvilágosodás szándékát,
Ahogyan ők is a bódhiszattva gyakorlatokban
Fokozatosan tanulták meg, hogyan kell.

A létforgatagban vándorló lények érdekében,

A megvilágosodás szándékát kibontakoztatom,
Ekként tanuljam meg én is,
Fokozatosan gyakorolva.

2.3.1. Tekintsünk mindent olyan álomszerűnek, amelyből fel szeretnénk

ébredni!
2.3.2. Figyeljük meg tudatos jelenlétünk életünkhöz kapcsolódó
folytonosságát!
2.3.3. Hagyjuk, hogy problémánkban gondolataink felszabadítsák önmagukat.
2.3.4. Ebben a felszabadulással megnyíló, mindennek alapját képező térszerű
tudatosságban nyugodva járhatjuk csak a belső utat.
2.3.5. A gyakorlás közben ez a tudatosság az ébrenlét fénye, amikor nem
gyakorlunk, álmunk félhomályában tartózkodunk.
2.3.6. Próbáljuk meg folyamatossá tenni, mint a kilégzés és a belégzés, hogy
minden pillanatban egyszerre adjuk tovább, ajánljuk fel, amink van, és
fogadjuk el másoktól ugyanezt. Figyelmünkkel és szétszórtságunkkal
választunk az ajándékainkból.
2.3.6.1. Figyeljük ezt meg a légzésünk folytonosságában!
2.3.7. A három mérget, a három elem segítségével tekintsük egyensúlyunkat
fenntartó tényezőnek

43
2.3.7.1. Amikor zavaró körülmények merülnek fel, amikor elérjük éppen
kitűzött célunkat, kívánjuk azt:

Bárcsak minden érző lény kára és szenvedése bennem érne be,

Bárcsak minden boldogságom és érdemem bennük teremne gyümölcsöt!

2.3.7.2. A problémák vizsgálatát, megoldását kezdjük magunkon!

3. A zavaró körülmények megvilágosodás felé vezetővé változtatása.

3.1. Még ha úgy is tűnik, mint ha az egész világ ellenünkre és kárunkra lenne,
akkor is igyekezzünk azt a megvilágosodás és a megszabadulás felé vivő
erővé, energiává alakítani!
3.2. Minden kellemetlen helyzetben összpontosítsunk az adott konkrét tárgyra,
szenvedésünk, bajunk kiindulópontjára, fő okára!
3.3. Ne csak semlegesek, hanem hálásak és kedvesek legyünk mindenki iránt!
3.4. Meditáljunk a megvilágosodás négy fő megjelenési formáján, Buddha
„testein” (káják), próbáljuk közvetlenül látni, hogyan jelenik meg minden a
lehetőségekből, a függés és támaszkodás folyamatos kölcsönhatásából
(pratítja szamutpáda).
44
3.5. A negatív tényezők előre vivővé változtatása a következő négy
tevékenységen múlik:
3.5.1. Az érdemek révén pozitív lehetőség felhalmozása, képességek
kialakítása.
3.5.2. Megtisztulás a korábbi negatív tettek következményeitől.
3.5.3. A negatív erők kiegyensúlyozására tett felajánlások.
3.5.4. A tanítás megerősítésre tett testi, tudati és szóbeli felajánlásaink.
3.6. Örüljünk, mint a gyakorlásra kapott kiváló lehetőség, a váratlanul adódott
nehéz helyzeteknek!

4. Hogyan tegyük a gyakorlást az életünk részévé?

4.1. Az öt erő alkalmazásával építhetjük be a gyakorlást mindennapjainkba
4.1.1. Az elhatározás előre lendítő ereje (’phen pa’i stobs), amely célját még
nem látja teljesen világosan.
4.1.2. A tudatunk hozzászoktatásának, alkalmazkodásának az ereje.
4.1.3. A pozitív, munkánkat segítő tetteik magvainak az elvetése.
4.1.4. Önmagunk helyes értékelésének az ereje, amely azt jelenti, hogy testi,
tudati és szóbeli cselekedeteinkben nem akarunk sem többnek, sem
kevesebbnek látszani, mint akik vagyunk.
4.1.5. A szívből jövő őszinte, célját maga előtt látó kívánság.
4.2. A mahájána úton maradni alkalmazzuk ezeket az erőket a halálunk
pillanatában is.

5. Tudatunk lehetőségeinek kibontakoztatása ebben az irányban.

5.1. Minden Dharmában ugyanazt a célt látni!
5.2. Figyelni magunkban a céljaink megvalósulása felé mutató
visszajelzéseket.
5.3. Igyekezzünk folyamatosan és dinamikusan nyugodtak és
kiegyensúlyozottak lenni.
5.3.1. Próbáljunk még szétszórtságunkban is, a negatív körülmények közepette
is erre gondolni és törekedni!

6. Fogadalom és elhatározás a gyakorlat folytatására.

6.1. Tartsuk be a három alapelvet:
6.1.1. Sohasem feledkezhetünk meg a Három Menedékről. Gondoljunk rá,
vagy még jobb, ha közvetlenül érezzük.

45
6.1.2. Ne mutassuk magunkat másnak, mint akik valójában vagyunk. Ne
akarjunk se többnek, se kevesebbnek mutatkozni.
6.1.3. Válogatás nélkül mindenkivel legyünk türelmesek.
6.2. Maradjunk mindig természetesek, ebbe az irányba alakítsuk a minket érő
pozitív vagy negatív hatásokat.
6.3. Ne beszéljünk, vitatkozzunk mások negatív tulajdonságairól.
6.4. Ne a mások hibáin gondolkodjunk, magunkban ezekkel ne foglalkozzunk
külön.
6.5. Hagyjuk el az egészségtelen táplálékokat.
6.6. Segítségünkért ne várjunk el viszonzást.
6.7. Ne mutogassunk mások hibáira.
6.8. Ne akarjunk visszavágni a rajtunk esett sérelmekért.
6.9. Ne veszélyeztessük mások életét figyelmetlenségünkkel, vagy jó
szándékú, ám erős véleményünkkel, beavatkozásunkkal.
6.10. Ne terheljük túl se magunkat, se másokat.
6.11. Ne akarjunk minden áron győzni, vagy mások fölé kerekedni.
6.12. Az érdemek felajánlásában, a korábbi tettek következményeinek az
elfogadásában legyünk mindig körültekintőek, tartsuk be a nem ártással
kezdődő belső szabályokat.
6.13. Ne éljünk vissza a lehetőségeinkkel, az emberek jóindulatával, ne
használjuk ki őket.
6.14. Szolgáljunk mindenkit szerényen.
6.15. Ne örüljünk mások szenvedésének.

7. Gyakorlati útmutató a hosszú távú gyakorlat megvalósításához.

7.1. Immár minden tevékenységünk a célunkat szolgálja.
7.2. Próbáljunk minden akadályt egységes szemlélettel megszüntetni, és
előrevivő energiává alakítani.
7.3. Legyünk következetesek, amit az elején elkezdtük, vigyük végig.
7.4. Gyakoroljuk a türelmet, mint önfelülmúló, tökéletesítő cselekedetet.
7.5. A fogadalmainkat tartsuk olyan fontosnak, mint az életünket.
7.6. Készüljünk fel a ránk váró nehézségekre.
7.7. Tartsuk magunkat a három fő okhoz
7.7.1.A tanítómester útmutatásaihoz tartsuk magunkat.
7.7.2. Tanítványként szelídítsük meg a tudatunkat
7.7.3. Törődjünk a gyakorlásunk fizikai feltételeivel is.
7.8. Biztosítsuk ennek a három fő oknak a megfelelő szintjét.

46
 Üdvözlő kéztartások (namaszté)

Helytelen formák:

X X

Helyesen:

47
A leborulás formái

A leborulás kezdete helytelenül

X X X

48
 A leborulás kezdete helyesen:
1. Korona-csakra

49
A leborulás második fázisa: torok-csakra

A leborulás harmadik fázisa: szív-csakra

helytelen helyes helytelen helyes

50
 A leborulás befejezése:

Helytelenül:

Helyesen

51
 Tartalomjegyzék
Hódolatadás....................................................................................................... 3
A felhasznált szövegről: .................................................................................... 5
A mű szerkezete ................................................................................................ 7
A hétágú gyakorlat ............................................................................................ 8
A mű belső szerkezete..................................................................................... 12
Thogme Szangpó: A bódhiszattva 37 gyakorlata............................................ 15
Az alapszöveg ................................................................................................. 15
Ngülcsu Thogme Szangpó életrajza ................................................................ 25
Rövid lodzsong gyakorlat Az 5. Samarpa, Köncsok Jenlak útmutatásai
alapján. ............................................................................................................ 41
Üdvözlő kéztartások........................................................................................ 47
Helytelen formák ........................................................................................ 47
Helyesen...................................................................................................... 47
A leborulás formái .......................................................................................... 48
A leborulás kezdete helytelenül .................................................................. 48
A leborulás kezdete helyesen ...................................................................... 49
1. Korona-csakra ..................................................................................... 49
A leborulás második fázisa: torok-csakra ................................................... 50
A leborulás harmadik fázisa: szív-csakra .................................................... 50
A leborulás befejezése ................................................................................ 51
Helytelenül .............................................................................................. 51
Helyesen .................................................................................................. 51

52
53