7.

Mutassa be a századforduló legfontosabb művészeti stílusait és a grafikai tervezés

jellegzetességeit! Soroljon fel és röviden jellemezzen minden stílushoz, helyhez kapcsolódóan
híres alkotókat és alkotásokat! Mutassa be a síknyomtatás technológiáját, a litográfiai nyomtatás,
a szitanyomtatás és az ofszetnyomtatás kialakulását! Elemezzen ismert kortárs szerigráfiát
használó alkotókat és munkáikat!
Kulcsszavak, fogalmak:

– A litográfia feltalálásának jelentősége a művészi képalkotásban

– A litográfiai nyomat jellemzői
– A litográfia technikája, eszközei
– A művészposzterek megjelenése Európában, alkotók, megbízók
– Anglia és Glasgow szerepe a modern grafikai tervezésben, teóriák és alkotók
– A bécsi szecesszió világa, alkotók, legfontosabb grafikai művek
– A szecessziós képalkotás sajátosságai
– A szitanyomat (szerigráfia) jellemzői
– A szerigráfia technikája, a kép átvitele, ennek lehetőségei, eszközei
– Színrebontás a szerigráfiában

A litográfia feltalálásának jelentősége a művészi képalkotásban

Századforduló megnevezéssel többnyire a 19 - 20. század fordulóján korszak nem határozható meg
stílustörténetileg, mert egyszerre több izmus és irányzat élt egymás mellett. A tovább élő historizmus
és eklektika, a szecesszió, a szimbolizmus, impresszionizmus és posztimpresszionizmus, és a
kezdődő avantgárd korszaka ez. A színes litográfia tovább fejlesztése lehetővé tette elegáns színes
plakátok olcsó nyomtatását. A litográfia görög lithosz: kő és graphein: írni szóból származik. Síknyomású
grafikai eljárás amelyet Aois Senefelder német nyomdász talált fel (1797-98). A nyomó forma eredetileg
a solnhofeni mészkő, amelyet később fémlapokkal helyettesítettek. A nyomtatás a kő, a festék, a
sav és a víz kémiai reakciójának felhasználásával történik.

 Színes nyomatoknál: annyi kő, ahány szín.

 Munka előtt lecsiszolják a kő felületét (excentrikus mozdulatokkal forgatva)
Szénsavas mészkőre krétával rajzol a litográfus. A követ ezután vízzel itatja át. A kőre hengerelt
festék csak a zsírkrétával fedett helyeken tapad meg, ahonnan pedig a ráfektetett papírlapra kerül
gyengenyomás vagy hengerelés következtében. (-> hidrofób eljárás)
(Síknyomás: nyomóelemei kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, amik lehetővé teszik a víztaszító és
vízfelvevő képességét.

litográfia: speciális, lenolajkencéből és gázkorom keverékéből álló kőnyomó festéket használunk. Sűrűbb,
keményebb festéket használunk a tónusos, vagy krétarajz jellegű kövek nyomtatásához, hígabb, puhább festéket a
toll- és tustechnikával készített kövekhez. A litográf kő festékezése a préskőre helyezve finom borjúbőrrel bevont
fahengerrel vagy gumihengerrel történik, amit közben folyamatosan vizezni kell. Nyomtatásához litográf prést
használunk. A préselés alulról egy acélhenger, felülről egy úgynevezett dörzsfa között történik. A kő egy
horganylemezzel bevont fatáblára kerül, amelyet egy fogaskerékhez rögzített forgatókarral tudunk továbbítani
vízszintesen a dörzsfa alatt. A felfestékezett kövünkre helyezzük a papírt, erre egy vékonyabb védőpapírt, majd vastag
prespánlemez kartont melyet a könnyebb csúszás érdekében faggyúval lehet bevonni. A követ az asztallappal együtt a
dörzsfa alá továbbítjuk ezután egy karral rászorítjuk a kőre. Nyomtatás utána sarkánál emeljük fel a nyomatot.)

A művészposzterek megjelenése Európában, alkotók, megbízók

A 19. században, az első, ún. művészi litográfiát 1824-ben Goya készítette. Az esztéticisták vívták ki a
műfaj egyenjogúságát. A japán fametszetes plakátoktól vették a példát. Így születtek Walter Crane, Aubrey
Beardsley plakátjai. Az első vérbeli plakátművész a francia Jules Cheret volt, aki 1866-ban készítette az
első színes, litografált plakátját. Több mint ezer műve nagy hatást gyakorolt a kortársaira, s számosan
utánozták.
 Toulouse-Lautrec:
Elsősorban párizsi mulatók és kabarék reklámozásához készített plakátokat. Tehetségével alkalmazkodott
az új kommunikációs formához: amikor plakátot készített, lapos foltokban kevés színt használt. Mesterien
hangolta össze a színfoltokat a kontúrok csavart elemeivel. Szecessziós vonalvezetésű művein erősen
érződik a japán művészet hatása. A plakátok mellett különböző folyóiratoknak is készített illusztrációkat.
- munkáira jellemző: - dús, árnyalat nélküli színek
- nagy, aszimmetrikusan hullámzó vonalak
- kiegyenlített foltok
- hajlékony arabeszkek.
Művei: Chat Noir, Artistid Bruant, La Goulue a Moulin Rouge-ban.
 Grasset: aki új, a szecesszióra igen jellemző betűtípusokat teremtett.
 Alfons Maria Mucha:
A szecessziós plakát legnagyobb mestere és legelegánsabb művelője. Kavargó indáival és szépséges
nőalakjaival nagy népszerűségre tett szert. Az áttörő sikert Sarah Bernhardtnak köszönhette. A
századforduló legismertebb színésznője megbízására festette „Gismonda“ színdarab plakátját, --> világhír.
Ő nem vallotta magáénak az artnouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította.
Művészetében a dekorativitás anatómiai pontossággal párosul. Plakátjai csík alakúak, a századforduló
reklámiparának különleges, egyedi termékei. Roppant sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet,
tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket. Alkotásait gyakran
ciklusokba, dekoratív pannóként rendezte össze. Plakátjain a nők egyszerre erotikusak és idealizáltak,
hullámzó hajukkal, dekoratív ékszereikkel kecses virágok és díszítőelemek közepette tűnnek fel.
Művei megjelentek például a New York Times magazinban is.
Művei: Tánc, Évszakok, Gyümölcsök, A kaméliás hölgy
 John Ruskin:
Először Angliában jelentkezett az Aestetic movement, amelynek hírnöke volt. Az ő véleménye szerint az
új művészet körvonalazása egymagában nem elegendő, arra is szükség van, hogy a művészet kapcsolatba
lépjen az élettel, felvetette a művészet alkalmazásának lehetőségét az ipari termelés és a hétköznapi
tárgyak világában. Mozgalmához később Európa-szerte nagy számú művész csatlakozott.
Anglia és Glasgow szerepe a modern grafikai tervezésben, teóriák és alkotók:
Aubrey Vincent Beardsley:
A szecessziós grafika legnagyobb hatású mestere. Fő művei illusztrációi (Pope, Johnson, Oscar Wilde
műveihez). Rajzai gyakran erotikusak, szimbolista értelműek. A kéjesen vonagló vonal, a fekete-fehér
ellentéte alkotta művei formai alapját.
William Morris:
Angol művész, iparművész, író, szocialista aktivista. Neve szorosan kapcsolódik a preraffaelita
testvériséghez, és az angol Arts and Crafts mozgalomhoz. Talán legismertebb műve a z Eperlopó című
mintája. A művészi könyv szintén az angol esztéticizmusból fejlődött ki. William Morris és munkatársai
arra törekedtek, hogy a papír, a betűtípusok, a metszetek és a kötés kézműves tökéletességet érjenek el.
Rennie Mackintosh:
Skótszármazású építészeti tudásával, hanem rajz- és festészeti tehetségével is felhívta magára a figyelmet.
Ő és barátai, Herbert McNair, Margaret és Frances MacDonald „a négyek” néven váltak híressé.
Hírnevüket a stilizált természeti formák díszítőelemekként való felhasználásával vívták ki.
A bécsi szecesszió világa, alkotók, legfontosabb grafikai művek:
A müncheni plakátművészeket a XX. század elején is sok szál fűzi a XIX. századi délnémet
zsánerfestészethez. Ez a legjelentősebb müncheni plakátművész Hohlwein munkáin is jól megfigyelhető.
Ludwig Hohlwein:
Hozzáértően használta a fotó nyújtotta lehetőségeket a grafikai tervezésben. Kreatívan használta a színeket
és különféle kompozíciós megoldásokat. Plakátjain, amelyben nagy szerepet kap a figurális ábrázolás –
kedélyesség és anekdotizáló bőbeszédűség jellemzi .
Bécsben a hangsúlyt az ornamentika harmonikus leegyszerűsítésére helyezték. Általában az archaizáló
szintetizmus volt a jellemző. Még Gustav Klimt egyes műveinek archaizmusa is a görögöket idézi, míg a
japán példákat követik Koloman Moser kompozíciói, ahol a hangsúly az arabeszken van. Szintén
megemlítendő Alfred Roller osztrák festő, grafikus és látványtervező. Az osztrák szecesszió folyóirata, a
Ver Sacrum (Szent Tavasz) számos Jugendstil stílusú rajzot és grafikát tartalmazott.
Wiener Werkstätte (bécsi műhelyek)

A szecessziós képalkotás sajátosságai:

Életérzése a kiábrándulás, a dezillúzió, a dekadencia, s ugyanakkor valamiféle anarchikus lázadás.
A jelzők aránytalan nagysága és a téma az, ami lehetővé teszi a megkülönböztetést - és az ezekben
megnyilvánuló mesterkéltség. Jellemző az indázó mondatszerkezet, az erőltetett alliteráció
Nemcsak a kirekesztett kultúrák kerülnek előtérbe (ősi keleti, ázsiai és afrikai hatások), hanem a
társadalomból kirekesztett emberek, rétegek is. Mindez párosul a művészi életforma szinte vallásos
tiszteletével. A stílus veszélye a túlzás - minden tekintetben.
Magyarország:
A hazai építészet iskolateremtő mestere Lechner Ödön volt. A francia neoreneszánsz nyomdokain indult
el, majd a népi és a keleti építészeti formák, illetve díszítő motívumok felhasználásával önálló szecessziós
stílust teremtett. Gazdagon bontakozott ki a szecesszió a grafikai művészetekben.
Elsősorban a könyvművészetben és az illusztráció műfajában tapasztalhatjuk ezt: Ferenczy Károly,
Hollósy Simon rajzai, Kner Imre*, Kozma Lajos újbetűi és könyvei, a bibliofilia fellendülése jelzi ezt. A
plakátművészet kivirágzása olyan művészek nevéhez fűződik, mint Biró Mihály, Faragó Géza, Major
Henrik, Végh Gusztáv.
*Kner Nyomda: magas minőségű könyvnyomtatás nyomán mint Angliában

ofszetnyomás: horganylemezről készítik - hasonló a litográfiához

szitanyomás:
- síkszerű nyomás
- színfoltok használata, raszterponttá bontása
- keretre feszített, finom szövésű szitaszöveten, megfelelő módszerrel létrehozott sablonon,
festékátnyomással végzett nyomtatás. A paraméterek pontos ismeretétől függ az átvihető vonal- és
rácssűrűség, a még kinyomtatható vonalvastagság és rácspont mérete, a kép élessége, az átvihető
festékréteg vastagsága, valamint a sablon élettartama. sablonkészítés: kifedéses technika: zsíros anyaggal
való rajzolás majd a szitát zselatinoldattal kell bekenni
- zsíros részeket benzines ronggyal lemossuk
fotokémiai: az egész szitafelületet emuzóival vonjuk be, melyre a fényáteresztő felületre elkészült rajzot
helyezzük - vákuummal ellátott átvilágítóasztallal kerül a rajz a felületre közvetített sablonkészítés: a festék
számára sablonnal zárttá tesszük a felületet
fotókémiai eljárás: a film exponálása egy zselatin alapú másolófilmre készül - rajzon kívüli terület felpuhul,
amit a szitára helyezünk, majd a hordozófilm eltávolítható
Ofszetnyomás: A festékréteg a nyomóformáról egy közbeiktatott felületre, az elasztikus gumikendőre,
majd erről a papírra kerül.
ofszet nyomtatás: ionizált térben, fény segítségével átvilágítják a képet, ahol a dobhengert fény éri az töltést
veszít, így felületébe ég a kép. Ezután a tintaszemcsék a töltött részekhez ragadnak, így a hengeren
megjelenik a kép negatívja.

Az ofszet nyomtatás kialakulása és technológiája

a litográfiai nyomtatás utóda
Története és technológiája:
A síknyomás továbbfejlesztett változata a közvetített síknyomás, ahol a nyomathordozó nem a
nyomóformával, hanem egy közvetítő gumikendős hengerrel érintkezik. Ezt a közvetett eljárást
nevezzük ofszetnyomásnak.
Az első ember, aki nyomtatott ofszet technológiát alkalmazta, valószínűleg az amerikai Ira Washington
Rubel volt 1903-ban. Abszolút véletlenszerűen vette észre, hogy amikor a nyomóformán lévő festék
átadódott egy puhább gumibevonatú hengernek, majd ez a henger érintkezett a papírral, a nyomott kép
sokkal tisztább és élesebb lett, hiszen a gumihenger szebb képet tudott nyomtatni papírra, mint a
kő.
Azóta rengeteget változott. A mai íves gépek egy fényérzékeny anyaggal bevont alumínium
nyomólemezt használnak, ezért tartós és akár több százezer gépfordulatot is kibír. Napjainkban egyre
elterjedtebb a CTP eljárás, ahol a számítógépen készült, nyomdai felhasználásra előkészített anyagot
lézerrel égeti az alumínium lemezre. Ezután a lemezt előhívják, majd egy úgynevezett gumiarábikum
folyadékkal tartósítják.
A viszonylagos síkban lévő lemezfelület 2 részre oszlik: vízszerető (nem nyomófelület) és zsírszerető
(nyomtatási kép) rétegre. Ezeknek a rétegeknek az elkülönüléséhez azonban igen sok összetevő optimális
működése szükséges a lehető legjobb minőség elérésének érdekében. Az ofszet lemezről egy közvetítő
gumikendő segítségével kerül a nyomdafesték a papírra, egy ellennyomó henger segítségével. Azonban
nem minden esetben ellennyomó henger segíti a papíron a nyomat létrehozását, hiszen a rotációs ofszet
eljárásnál a papír mindkét oldala egyszerre kapja meg a nyomatot a két gumibevonatú nyomóhenger között
egy ütemben.
Jelenleg az íves ofszet nyomtatás a nyomtatott anyagok mintegy 50%-át birtokolja.
A nyomtatási folyamat közben a víz és a nyomdafesték érintkezésben áll a nyomóelem felületével -
minden nyomtatási periódusban meghatározott mennyiségű festék és nedvesítő víz kerül. Fontos
követelmény hogy a lehető legjobb nedvesedés jöjjön létre az oelofil nyomóelemek és a zsíros festék
között valamint a hidrofil nemnyomó elem és a nedvesítő folyadék közt. Ezenkívül tökéletes taszításnak
kell kialakuljon az oleofil nyomóelem és a nedvesítő folyadék közt és a hidrofil nemnyomó elem esetében
és a zsíros festék közt. A négy feltétel teljesülésével telített, tiszta, éles nyomat készíthető.
Mivel közvetett eljárásról van szó minden használhatós papír, rossz minőségű papírokra is lehet megfelelő
nyomatot készíteni. A tekercsnyomógépek formátuma a formahenger kerületétől függ: lehet fele, harmada
vagy azonos.