Professional Documents
Culture Documents
Társkut
Társkut
sportrendezvényeket és versenyeket?
A történelem során a nemzetek előszeretettel mérkőztek meg egymással más és más nemzetközi
sportban, vagy azért, hogy bizonyítsák, hogy melyik csapat a jobb, vagy akár azért, hogy az országok
közötti barátság elmélyüljön. A modernkorban számtalan sporteseményt közöltek a médiában,
amelyeket akár politikai vonatkozásban is érdemes volt vizsgálni: erre jó példa az 1956-os ausztrál
nyári olimpia, amely nemcsak azért vált híressé, mert Magyarország kilenc aranyérmet szerzett,
hanem azért is, mert a Magyarország-Szovjetunió összecsapása a „melbourn-i vérfürdő” néven vált
híressé. „A vérző arcú Zádor Ervin fotója rögtön bejárta a világsajtót, és a magyar forradalom hősies
ellenállásának szimbólumává vált. A magyar válogatott pedig másnap este legyőzte egyik – ha nem a
legnagyobb – ellenfelét, Jugoszláviát, és hatalmas fölénnyel, 20-3-as gólaránnyal megnyerte a
melbourne-i olimpiai vízilabdatornát. Magyarország a medencében vágott vissza a forradalom
eltiprásáért.” (Múlt-kor, 2020) Ez jól mutatja, hogy az adott nemzet országában történt atrocitások
mennyire nagy hatással vannak esetlegesen egy olyan versenyre, amely akár több ezer kilométerre, a
másik két országtól teljesen független helyen zajlik.
Források:
J. E. Fox (2006): ’Consuming the nation: holiday, sports, and the production of collective belonging’.
Ethnic and Racial Studies, 29/2. pp. 217-236.
J. Hargreaves (2000): Freedom for Calatonia: Catalan nationalism, Spanish identity and the Barcelona
Olympic Games. pp. 12-14., Cambridge.
A. D. Smith (1989): ’The origins of nations’. Ethnic and Racial Studies. pp. 340-367.