évszázadokig egyetértésen alapult az ország kormányzása - a parlament (= a törvényeket megalkotó országgyűlés) tárgyalt és szavazott a törvényekről - a király szentesítette ezeket (= véglegesen elfogadta, aláírta) Az angol király és a parlament a XVII. század elejére megerősödött a király hatalma - nem vette figyelembe a parlamentet - korlátlan hatalmuk volt = abszolutizmus Az angol király és a parlament I. Károlynak össze kellett hívnia a parlamentet - pénzre és katonára volt szüksége Az angol király és a parlament a parlament kemény feltételeket szabott a király hatalmát csorbító rendelkezéseket fogadtak el Az angol király és a parlament Károly sereget gyűjtött a parlament ellen - kitört az angol polgárháború (1642–1649) Polgárháború: Egy országon belül két ellentétes nézetű csoport összeütközése. A polgárháború ellentét alakult ki Anglia lakói közt - a királyt a gavallérok támogatták - a parlamentet a kerekfejűek London népe a parlament mellé állt kezdetben a király csapatai sikeresek Oliver Cromwell újjászervezte a felkelők seregét - „vasbordájúak” - „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!” Cromwell legyőzte a királyt - perbe fogták Károly királyt, majd lefejezték (1649) - kikiáltották a köztársaságot Anglia Cromwell uralma idején a hadsereg biztosította Cromwell hatalmát - megerősödtek a puritánok (= angliai protestánsok) - Cromwell intézkedései népszerűtlenek voltak Anglia Cromwell halála után a kivégzett király fiát, II. Károlyt hívták vissza a trónra a parlament és a királyok közt ismét felmerültek a régi problémák - elűzték II. Jakabot Anglia és a „dicsőséges forradalom” a parlament III. Vilmost választotta királlyá (1689) - az uralkodó megosztotta hatalmát a parlamenttel = alkotmányos királyság
„A király uralkodik, de nem kormányoz”
a tényleges hatalom a parlamenté - itt hozzák a törvényeket a törvények végrehajtása és az államszervezet irányítása a kormány feladata => a kormányt a miniszterelnök vezeti => felelősséggel tartozik a parlamentnek a bíróságok függetlenek