1. Az újonnan (IX-X. sz.

) alakult szláv államok viszonya egymáshoz a források és a

szakirodalom alapján.
Lengyelország:
 Mieszko lengyel fejedelem 965-ben feleségül vette Dubrava cseh hercegnőt; a csehek ekkorra
már felvették a kereszténységet, majd 966-ban Mieszko is megkeresztelkedett népével együtt.
 A lengyelekhez a kereszténység cseh, illetve német közvetítéssel jutott el.
 Szent Adalbert cseh származású püspök a lengyelek között is térít.
 Miután a poroszoknál vértanúhalált halt, I. Boleszló lengyel király megvásárolta a poroszoktól
a holttestét. Boleszló annyi aranyat adott Adalbert testéért, amennyit súlya nyomott. A
gnieznói székesegyházban temette el.
 Szent Adalbert legendáiban, életrajzában sokat ír a lengyelekről. Lehet, hogy tőle származik a
polján elnevezés.
 981-ben Vlagyimir megtámadja a lengyeleket.
 Vitéz Boleszlónak (992-1025) önállósodási törekvései voltak, illetve egyesíteni akarta a
lengyel- cseh államot.
 Ebben a pápa és a német-római császár is támogatták, mivel így egy erős keresztény szláv
állam jött volna létre.
 Beavatkozott az 1000-es évek elején lejátszódó cseh trónharcokba, ami lengyel – német
háborúhoz vezetett, mert az új német király, II. Henrik már nem támogatta a hódító politikáját.
Ekkoriban avatkozott be a kijevi belharcokba is.
 Kázmér (1034-1058) uralkodása idején lázadás bontakozott ki. A zűrzavart kihasználva I.
Bretislav cseh fejedelem megtámadta Lengyelországot. Ellenállás nélkül eljutott Gnieznóba,
és magához vette Szt. Adalbert ereklyéit. Ez a gnieznói érsekség átmeneti megszűnését
eredményezte.
 Kázmér 1039-ben kísérletet tett a trón visszaszerzésére. Sikerült levernie a felkelést, és
kiszorította a magyarok által is támogatott I. Bretislavot. (a belharcokról Gallus Anonymus is
beszámol) I. Ulászlónak szoros kapcsolata volt a csehekkel és a németekkel, ami korlátozta
politikai mozgásterét.
 Ferdeszájú Boleszlávnak az 1120-as években megromlott a kapcsolata a csehekkel. A csehek
elragadták Sziléziát.
Kijevi Rusz:
 Vlagyimir (980-1015) 981-ben szemben találja magát a lengyelekkel. Sikerült elfoglalnia a
lengyelektől Volhíniát és Galíciát. Ez a hadjárat a katolikus lengyelek és az ortodox oroszok
közötti későbbi hadjáratokat vetítette előre.
 Vlagyimir feleségei között volt két cseh és egy bolgár nő. Az orosz krónika szerint Vlagyimir
a 11. században jó kapcsolatban volt lengyel Boleszlóval, a magyar Istvánnal és a cseh
Oldrichhal.
 Vlagyimir halála után fiai harcoltak a trónért.
o Jaroslav (1019-1054) nem ismerte el Szvjatopolk jogát a kijevi trónra, ezért hadjáratot
indított ellene.
o Szvjatopolk Lengyelországba menekült, I. Boleszló feleségének testvéréhez. 1018-ban
a lengyel király fellépett Szvjatopolk jogainak védelmében.
o Jaroslav vereséget szenvedett.
o A győztesek bevonultak Kijevbe. A lakosságnak azonban nem tetszett az idegenek
jelenléte, megtámadták őket.
o 1019-ben Jaroslav végső csapást mért Szvjatopolkra és szövetségeseire.
 A dinasztikus házasságok a 11. században a Ruszt a nyugati államokkal kapcsolják össze.
o Jaroslav Boleszló lengyel királyhoz adja a húgát, lányai közül egy-egy a magyar
király, a norvég király és a francia I. Henrik felesége lesz, egy-egy fia pedig lengyel
hercegnőt, német grófnőt, illetve a bizánci császár lányát veszi feleségül.
o Izjaszlav fejedelem, amikor népe fellázad, Lengyelországba menekül, és II. Bátor
Boleszlótól (1058- 1076), anyai ági unokatestvérétől kér segítséget. A lengyel király
 örömmel segít, és 1069 májusában Izjaszlavval együtt bevonul Kijevbe. A város
azonban ellenséges a lengyelekkel, ezért a király hazatér.
o Később megint el kell menekülnie Izjaszlavnak. Ekkor a lengyel király nem akar neki
segíteni, de végül a pápa kérésére segít.

2. A cseh állam kialakulása (IX-X. sz.) a vonatkozó források és szakirodalom alapján

Források
 Szent Adalbert püspök legendája
 Fuldai évkönyvek
 Prágai Kozma: Cseh krónikája
 stb. csak nincs magyarul

A történeti Csehország kisebb, mint a mai (Morva Birodalom -> majd hercegség, majd grófság ->
eredetileg nem tartozott a cseh területekhez)
Cseh-Morva hátság -> nagyon hosszú emelkedő -> ez volt a határvonal
tökéltes kör alakú ország -> 3 hegység + Cseh-Morva hátság a határ
 Zsip hegy (?) (Rip) -> cseh nemzeti mitológiában fontos -> első olyan terület, ahol a csehek
ősei megszálltak -> 2 oldalról ezt a helyet folyók övezik
 a cseh medencében a lakosság nem egységes (cseh név -> 13. század) latin forma -> bohemus
(?)
 14 kisebb nagyobb törzs osztozik a területen -> csehek (ország közepén pontÖ, lucsanok,
décsanok, litoméncek, lemuzok, psovanok, kétféle horvátok stb.
 cseh szó -> embert jelent (nem biztos)

Fuldai évkönyvek:
 805 -> Nagy Károly fia, ifjabb Károly legyőzi a cseheket és királyukat, akit Lechonak hívtak,
megölte (nem tudjuk, hogy ez egy tisztség vagy személynév, 400 év múlva már
foglalkozásnév)
 845 -> Regensburgban megjelent 14 cseh fejedelem előkelőkkel, azt kérve Német Lajostól,
hogy kereszteljék meg őket, amit a király parancsára Vízkereszt oktáváján (jan. 13.) meg is
tettek -> ez elég ritka, hogy a fejedelmek kérik ezt
 846 -> N.L. vs. morvák -> cseh területen keresztül akartak átmenni (Bohemia) a német
lovagok -> lakosság igényeinek nem tisztelése -> németeket megtámadták

Bajor geográfus (840-es évek)

 Beheimare, akiknek 15 közösségük van
 Regensburgi bejegyzés ellentmondás -> ott csak 14 fejedelem van említve (egyikük nem ment
el?

Fuldai megint
 872 -> a keleti frankok a Vltava folyó mellett megfutamítottak 5 fejedelmet, akiknek a nevei -
> Zuentislan, Vitislan, Heriman, Spoitimar, Moyslan
o egyik kiegészítésben -> Goriwei -> elírás -> Borivoj
o még rá vonatkozó forrás -> krisztián legenda (10), Prágai Kozma krónikája (12) ->
későbbi forrás
 Borivoj fejedelem a Premysl dinasztia első hiteles történelmi alakja
  a dinasztia első megkeresztelkedett tagja
 az első ismert Csehországi templomok közül kettőt ő építtetett (Szent Kelemen templom pl.)

I.Vencel fejedelem
 I. Vratislav (Borivoj fia) és Drahomira idősebbik fia, I. Boleszló fejedelem bátyja
 Szent Ludmila (nagymamája) nevelte Vencelt (szentek lettek), Drahomira Boleszlót szerette
jobban -> konfliktusok -> Drahomira elég agresszív
 925-929 között területszerző harcokat folytatott más a Cseh-medence területén lévő
fejedelemségek rovására
 929 -> kiegyezik Madarász Henrikkel -> külpolitikája a bajorokról a szászok irányába fordul
(most épp német királyság van, keleti frank birodalom már nincs, német római császárság még
nincs)
 alapítója és építtetője a prágai Szent Vitus székesegyháznak -> a szent ereklyéjét (Vitusét)
Henriktől kapja ajándékba
 öccsével Bileszlóval való konfliktusának végkimenetele Vencel megöletése volt -> 929 vagy
935 (ez elfogadottabb) szeptember 28
 halála után kultusz alakult ki személye körül -> Kijevi Rusztól Angliáig igen népszerű szent
 Csehország védőszentje, a cseh államiság jelképe lett -> Vitus székesegyház szerepe ->
lakosság jelentős része keresztény, így alakult ki könnyen kultusz a személye körül ->
Boleszló itt temettette el -> hogy a csodás gyógyulásokat ne Vencelhez, hanem Vitushoz
kössék

I.Boleszló (Kegyetlen) (935-972)

 936-950 között konfliktus Ottó német királlyal
 Vencel nyugati párti Boleszló viszont a függetlenségért harcol
 950-től -> szász befolyás (I. Ottó) elismerése, 1000 fegyveres küldése Ottónak, a
magyarok elleni augsburgi csatába, I. Ottó császárrá koronázásakor Boleszlónak kellett
vinni előtte a kardot
 az általa legyőzött fejedelmekkel nem hűséget fogadtatott, hanem a saját embereit rakta
pozícióba
o ennek szimbolikus jele -> korábbi szláv erődrendszer lerombolása, fejedelmi
védőrendszer kiépítése
 saját pénz kibocsájtása
 kereszténység terjesztése a Cseh-medencén kívül -> lányát egy pogány lengyel
fejedelemhez adta hozzá
 Egyházpolitikájával saját prágai püspökség létrehozása -> csak halála után jött létre ->
nagyon szerette volna a függetlenséget
 másik cél -> Krakkó, Morvaország és Szilézia fölötti befolyás megszerzése (erre a
magyarok is gyakran voltak)
o augsburgi csata után innen a magyarok visszaszorultak
o Szilézia senki földjének számított
II. Boleszló ideje alatt emelkedik fel a Slavník dinasztia -> oldalági rokona Borivojnak?

II. Boleszló (972-999) Slavník és fiai (981 e- 1006 u.)

973 -> Prágai püspökség felállítása
974 -> Civakodó Henrik támogatása II. Ottóval
szemben
983 -> II. Ottó meghalt, Civakodó Henrik
950-980-as évek -> I. és II. Ottó szövetségesei,
Slavník valószínűleg rokonságban állt a szász
dinasztiával
Adalbert (Slavník fia) és Gaudentius a
magdeburgi érseki iskolában tanulnak
982 Adalbert Párga második püspöke, saját
 további támogatása (III. Ottó csak 3 éves most -
> Rómában élt -> nagy befolyással lehetnek rá
ismeretlenek)
980-as évek közepe -> konfliktusok Adalbert
püspökkel (pénzügyek, erkölcsi normák ->
Adalbert ellenezte a keresztény szláv emberek
rabszolgának eladását)
990 k. -> konfliktus I. Mieszko fejedelemmel ->
szövetség a pogány veletekkel, átáll Ottó
oldalára -> Krakkót és Sziléziát megszerzi
995 szeptember 28 -> Boleszló a Vrs dinasztia
közreműködésével legyilkolja a Slavínokat
Libicében -> Premysl dinasztia win!
pénzt veret -> a németeknek csak az az érdeke,
hogy mindkét dinasztia hű legyen hozzájuk
980-as évek -> Sobieslav Libicében és Malínban
pénzverdét alapít -> saját pénz,
rabszolgakereskedelem ellen, nagyböjti böjt
betartása
988 Adalbert elhagyja Prágát -> Róma, 993 - >
rövid időre visszatér, 994 -> végleg elhagyja
Csehországot, Mo, térítés közben meggyilkolják
990-es évek -> Sobieslav III. Ottó
hadvezéreként, Vitéz Boleszláv fejedelemmel
szövetségben obodritokkal harcol

3. A lengyel állam kialakulása (IX-X. sz.) a vonatkozó források és szakirodalom alapján

Források
 Alfred the Great: Old English Orosius (Nagy Alfréd angol király munkája) -> okos király ->
Orosius nem írt Kelet Európáról -> elküldött arra két hajóst -> jelentések -> Orosius
világtörténetét kiegészítette
 Bajor geográfus (840 évek, verduni szerződés után, Német Lajos számára, keleti frank
birodalom határain milyen népek laknak
 B.K. A Birodalom kormányzása -> 3 fejezetben ír a lengyelekről, nem is biztos, hogy tudja,
hogy róluk ír
 Pannoniai Legendák (Szent Metód élete, 11. fejezet a jóstehetségéről -> 2 mondat -> a lengyel
történelem első forrása)
 PVL -> szláv népek felsorolása a Kijevi állam megszületése előtt -> népek, akik kapcsolódnak
a lengyel történelemhez
A korai lengyel történelem kutatásának fő problémái
 963 előtti időszakra vonatkozó történelemről szinte egyáltalán nincs írott forrás, később
források alapján feltételezik, hogy a lengyel állam a polán törzs területi expnaziójának
eredménye
 9. századra vonatkozóan két külső földrajzi és egy hagiográfiai jellegű forrást, a X. század
közepéig mindössze egy külső forrást ismerünk
 Legtöbb adatot a régészeti feltárásokból tudunk, amelyek eredményei az ezredforduló (2000)
környékén nagy mennyiségük miatt ellentmondásossá váltak -> minden évben jött valami új
eredmény, amely megcáfolta az előtte lévő állításokat
 főleg a segédtudományokra (kulturális antropológia, néprajz, nyelvészet), illetve a szomszéd
népek történetének párhuzamaira alapozva lehet eredményeket elérni
Nyugati szláv közösségek a mai lengyel területeken a 9-10. században
 a mai lengyel területekre valamikor a 8. század előtt, valószínűleg több hullámban vándoroltak
be szláv csoportok
 folyók mentén vándoroltak (Visztula, Odera, Elba) és néhány népcsoport egyes helyeken
leváltak (Lengyel Alföldön-> mezőgazdasági berendezkedés)
 a terület legkorábbi írásos említése -> Widsith óangol ének a 6-7. századból -> milyen tudás
volt Európáról -> kb. olyan volt, mint egy tankönyv (szó van benne a Visztula melletti
népekről)
 szláv csoportok legkorábbi említése -> Bajor geográfus -> 9. század közepe -> 58, nagyrészt
szláv csoport elnevezésével és lehetséges nagyságával
 o buzsánok (Bug folyó), lendzsicek (lengyelek róluk kapták a nevüket, 98 civitas),
pyrzycsánok, viszlánok, slenzsánok (Sziléziaiak), dzsadosánok, milcsánok,
wiercánok, opolánok, golensicek
o civitas mit jelent a bajor g. számára? -> közösség, törzs? erődítmény vagy település?
(erős katonai egység vagy nagy népesség)
o Zeriuani királyság -> innen származtatják magukat a szlávok a bajor g. szerint (nem
egy helynév, hanem egy igéből képzett főnév -> ige -> szétszakadás, szétválás -> a
szétszakadottak, akik régen egy királyság voltak (Tapolcai jött rá erre!)
o ezek a nevek a mai Lengyelországnak csak a fele kb. -> lendzsicek majd újra és újra
feltűnnek a forrásokban
Viszlánok és Lendzsánok 9-10. század
 Old English Orosius -> „a morvák földjétől K-re van Visztula-ország” (Wisle lond -y ország
vagy terület)
 Szent Metód élete -> „egy nagyon erős pogány főember a viszlánok közt lakozván
szidalmazta a keresztényeket és ellenükre tett. Hozzá küldetett Metód és így szólt: Jó lesz
megkeresztelkedned fiam, saját akaratodból a saját földeden. Ha nem teszed, fogságban,
nyomorúságban keresztelkedsz meg idegen földön és eszedbe idézel engem. Így is lett.”
o nem mondja, hogy ez a viszlán államnak a feje -> hol keresztelték meg? itt vagy
valahol máshol?
 A Bajor g., az Old English és Szt Metód élete alapján feltételezik, hogy a későbbi
Lengyelország területén létezett a 9. században egy korai államalakulat (a viszlánok állama), a
Visztula felső folyása (valószínűleg Krakkó központal) és a San folyó között
 Bíborbanszületett K. (945-50 k.)
o 9. fejezetet -> a Lendzanénoi adót fizetnek Kijevnek (fatörzsekből hajókat vágnak ki)
o 37. fejezet -> a Lendzenínoi a kijeviek szövetségesei (besenyő követek beszámolói, ez
a nép Kijevtől sokkal Nyugatabbra laknak)
o 33 fejezet -> a Visztula mellett laknak a kereszteletlen Litziké (bajor követek
tudósítása)
 Widukindus (Szász történetek)
o Mieszko király alattvalói a Licicauiki (licikáviknak ejtjük) nevű szlávok
 a régészet közbeszólt -> nincsen semmilyen régészeti emlék ezen a területen, morva típusú
dolgok sem voltak -> senki födje -> nem volt Viszlán állam
 forrásokban még nagyon szembetűnő -> polán név hiánya (az összes olyan név, ami a
forrásokban szerepel, az a mai Lengyelo szélén van)
A későbbi Dél-Lengyelország története a 10. század közepéig (Szilézia)
 Szilézia korai történelmére vonatkozó közvetlen források hiányoznak
 a közvetett forrásokból a következőket tudjuk meg:
o a morva birodalom bukása után néhány csoport itt telepedett le: morva típusú erődök a
területen a 10. századtól kezdve (pozsonyi csata után)
o Prágai Kozma cseh krónikája -> a hatalmi űrt kihasználva a Cseh-medence bizonyos
erői uralmuk alá vonták a sziléziai területeket
o fej nélküli (medve, farkas, vaddisznó szobor) -> Slenzsa hegy -> sziléziai szlávokra
vonatkozó szobor -> 6-7. századi
A későbbi Dél-Lengyelország története a 10. század közepéig (Kis-Lengyelország)
 a Visztula és a San közötti, valamint a Sanon túli területeket a pozsonyi csata utáni időben
magyar csoportok vonták ellenőrzésük alá a területet, együtt éltek a szlávokkal, intenzívebb
cserekereskedelem (Prágai Kozma + nagy számú régészeti lelet a területről, többek közt egy
 több generáción át használt magyar temető) valószínűleg Przemysl központtal, és csak az
augsburgi csata után néhány évvel hagytál el ezeket (960), egy részük, illetve utódaik azonban
még a 11. század elején is ott éltek
 utánuk (kb. 962) csehek vonták uralmuk alá a területüket Krakkó kp-al (Krakkói vár alapjait a
csehek építették, Szent Vencel templomot -> legrégebbi is ők alapították)
A későbbi Nagy-Lengyelország története (ma ÉNY terület) 963-ig
 Polonai Major a forrásokban -> idősebbik Lengyelország -> lendizik, lendzsánok fő
szállásterületei
 nincs írásos emlék, csak a régészet, kulturális antropológia és nyelvészet segítségével
tanulmányozható (radiokarbonos kormeghatározás, dendrokronológia)
 9-10. század fordulóján alacsony népességű, szomszédainál alacsonyabb társadalmi
fejlettségű, gazdaságilag elmaradott terület
o kis lélekszámú közösségek békében élnek egymás szomszédságában
o szórt település szerkezet -> szláv erődítmények nem mindig katonai funkcióval, nincs
olyan, amelyik kiemelt jelentőségű lenne
o nincs nyoma fegyveres konfliktusnak és távolsági kereskedelemnek -> nincs
kereskedelmi utak és luxuscikkek (díszes sarkantyú, edény, ékszer)
o objektív feltételek adottak a fejlődésre -> természeti és emberi erőforrások (béke,
kevesen vannak -> sok az erőforrás)
 920 körül változás
o lélekszám gyors növekedése (2x)
o termőföld terület erőteljes növelése (kivágják az erdőket, faanyagból erődök)
o településszerkezet megváltozása -> egyenrangú erődök között lesznek központiak
o a korábbi erődök nagy részének erőszakos elpusztítása -> onnan a lakosság
elköltözött, 5 erődöt hagynak meg (ezeknek a lakói pusztították el a többit -> össze
lehet kötni a lengyel államalakulás kezdeteivel)
o ez kb. 940-ig lezajlott

Mieszko fejedelem uralkodásának kezdete

 a 960-as évtized elejére a nagy-lengyelországi hatalmi központ elérte kelet felől az Oderát,
ezáltal láthatóvá vált a folyó túlsó partján élő szászok számára (Widukindus királynak
gondolta ->)
 963 -> (innentől tudunk konkrétumokat a lengyel történelemből) Wichmann (elég kegyetlen
ember) legyőzte „Misaca királyt”, fivérét megölte, nagy zsákmányt szerzett
 964-965 -> Mieszko szövetséget kötött I. (Kegyetlen) Boleszló cseh fejedelemmel, lányát
feleségül veszi -> két új hatalom fenyegeti Miskát -> csehek és németek -> a cseheket
választotta (házasság feltétele a megkeresztelkedés)
 966 -> Msk, az „észak királya”, adókat és vámot szed, ítélkezik, háromezer páncélos katonája
van századokra osztva -> ruhát, lovat, fegyvert ad nekik, kifizeti helyettük a hozományt
(Ibrahim ibn-Jakub)
o a kpi és állandó jellegű hadsereg, profi volt

A kereszténység felvétele
 966 Húsvét szombatján (?) Mieszko megkeresztelkedett (ezt Merseburgi T. írta meg)
o A Gall Névtelen szerint 7 éves koráig vak volt, 7 pogány felesége volt (szimbólikus
szám a Kelet európai népeknél)
o keresztény felesége, Dobrava -> húst evett meg ilyenek nem törődve a lelki üdvével -
> M. T. mondja
 o A Gall Névtelen is kiemeli Dobrava szerepét kiemeli a kereszténység felvételében
o ez inkább politikai döntés a vallásfelvétel, azért a feleségnek fontos szerepe van a
keresztény fejedelemmé válásban
o Sógornője, Mlada-Maria jó kapcsolatban volt Ulrik augsburgi püspökkel, aki állítólag
imáival megmentette Mieszkót a mérgezett nyíltól (D. húga) (ezüstből öntött kéz előtt
imádkozik a pápa)
 967 -> Mieszkónak és Dobravának fia született (Boleszló) -> lengyel első Boleszló ->
mellékneve bátor lesz
 968 -> I. Ottó kinevezte Jordant a poznai missziós püspökség élére
Mieszko országa
 960-as évtized 2. fele -> építkezések -> első templomok -> Poznan, Gniezno, Ostrów
Lednicki; első kőből készült épületek -> Poznan, Giecz, Ostrów Lednicki (itt tényleg ezek az
első épületek -> ez a terület tényleg sokáig nem volt nagy jelentőségű)
 az ország határain új típusú erődöket épített, az ún. kampós vagy horgas szerkezetű erődöket,
ezek keletkezési idejét pontosan tudjuk a dendrokronológiai vizsgálatok alapján (mivel
tölgyfából készült erődök voltak)
 ezek az építmények is mutatják, hogy a kortársak miért hitték királynak Mieszkot
I.Mieszko a korabeli Európában
 N-R császárság
o 967 -> Mieszko elnyerte a „császár barátja” címet, legyőzte és megölte Wichmannt,
fegyvereit elküldte I. Ottónak (Widukindus)
o 972 -> konfliktus Hodó kelti gróffal Cedyniai csata, a grófság megszüntetése (a
császár Mieszko kérésére tette ezt)
o 973 -> részvétel Quedlinburgban a húsvéti kongresszuson, I. Ottó halála után
Civakodó Henrik oldalára áll (bolgárok, dánok, horvátok, csehek, lengyelek,
magyarok, kijeviek) -> fia számára igyekezett megnyerni a fejedelmeket
o 983 -> II. Ottó halála után ismét Civakodó Henrik oldalára állt, de Teofano császárné
rábeszélésére III. Ottó szövetségese lett
 Csehország
o 964-65 -> szövetség I. (Kegyetlen) Boleszlóval
o 973-983 -> II. (Ájtatos) Boleszlóval együtt támogatták Civakodó Henriket
o 985-90 -> Konfliktus Szilézia és Krakkó miatt (a lengyeleké lettek a területek)
 Magyarország
o 985 -> Mieszko fia I. (Vitéz) Boleszló feleségül vett egy árpád-házi hercegnőt, közös
gyerekük Bezprym (Veszprém) (ezt a lányt aztán hazaküldte és vett egy 3. feleséget)
 Kijevi Rusz
o 981 -> Vlagyimir kijevi fejedelem kifosztja Czerwien erődjét és a hozzá tartozó
területeket
 Skandinávia
o lányát hozzáadta Villásszakálú Svend norvég, dán, angol királyhoz (2 királygyerek),
később az özvegy feleségül ment VI. Erik svéd, dán királyhoz
4. A kazár birodalom története a VII-X. században.
Források (magyar nyelven)
 Ibn Fadlán: Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról
 József, kozar bégnek, Chászdái ibn-Sáprúthoz intézett válaszoló levele (19. századi fordítás)
(960 k.)
  Chászdái ben Jiczchák ibn-Sáprút, kordovai államférfiúnak, Horvát- és Magyarországon át
József kozar béghez küldött levele (955 k.)
A Kazár Birodalom területi fejlődése és hanyatlása
 gyors felfutás után 200 éves hanyatlás, majd gyors pusztulás
 620 -> a kazárok a nyugati Türk Birodalom egyik népe volt
 630 k -> kiváltak a Birodalomból és saját államot hoztak létre -> itt már kagán a vezető
(kiválást jelzi, mert csak egy van belőle)
 (egységes Türk Birodalom a középkor elején -> Ny és K fél -> bolgárok is kiváltak a
kazárokkal)
 650 k -> legyőzték a szomszédos bolgárokat, területeiket a birodalomba osztották -> főbb kp-
ok ekkor -> Balandzsar és Szamandar
 7. század végére hatalmukat kiterjesztették a Kaszpi-tenger mentén élő más török nyelvű
népekre, valamint alánok, grúzok és örmények kaukázusi területeire
 8. század első fele -> keleti szláv területekre (gyéren lakottak)
 723 után fővárosuk a Volga-menti Etil lett (Etil törökül a Volga, folyót jelent)
 787 -> kiterjesztették hatalmukat a krími gótok fölé (a Birodalom utolsó területi gyarapodása)
-> maradványnép, ez a hatalomkiterjesztés már nem volt teljes -> fennhatóság, de nagy
engedmények -> adók egy összegben, autonómia nagy
 830 -> a magyar törzsek kiszakadtak a Birodalomból -> hanyatlás kezdete
 894-895 -> besenyők is önálló szervezetet hoznak létre
 922 -> a volgai bolgárok felvették az iszlám vallást
 962 -> Szvatoszláv kijevi fejedelem feldúlja Szarkelt, majd 965-ben Etilt, ebben segédkeztek a
bolgárok is
 1016 -> Bizánc és Kijev együttesen felszámolta a Kazár Birodalmat
A kazár állam hierarchiája
 szakrális kettős uralkodói rendszer (DIARCHIA) -> a szakrális uralkodó a kagán volt, nevét
nem volt szabad kimondani, csak néhányukét ismerjük a korai időszakból -> égi hatalom
(kereskedelmi és nemzetközi szerződésekből tudjuk a neveiket)
 világi uralkodó a kagán bég, többjük nevét ismerjük
 Ibn Fadlán forrása fontos -> a kagán évente 3x jelent meg a nép körében -> ősztől tavaszig
saját városában töltötte az idejét -> kiment -> teljesen egyedül 1 mérfölddel a saját hadserege
előtt (sík terepen megvalósítható), térd és fejhajtás előtte
o kagán temetése -> folyómederben több épület, majd a folyó visszaeresztése, majd a
temetést intézők megölése (Attila hasonlóság)
o kagán és bég közötti kapcsolat -> égő fáklya átadása a kagánnak -> innentől
beszélhetett
 kagán bég hivatalnokrendszere -> helyettes -> kündü(r) kagán (magyar cím innen került át),
akinek helyettese a dzsausigir
 alávetett népek vezetője az elteber (egy volt vagy alávetett népeknél több? -> volgai bolgárok
vezetője is elteber, miután már nem tartoztak a Kazárokhoz
 a hadsereg parancsnokai a kuvvád-ok voltak -> törzs -> jobb és balszárny parancsnokai
 kagán ágyasai -> kb. 60-80 fő -> szolgái khádimok -> eunuchok -> kagán termékenysége
fontos a Birodalom termékenységének szempontjából -> 40 éves uralkodás után nem véletlen,
hogy megölték a kagánt (+ 20-25 feleség)
A Kazár Birodalom és Bizánc kapcsolatai
 620 -> a kazárok (még a Nyugati Türk Birodalom egyik népeként) 40 000 harcost küldtek
Bizáncnak a Szaszanida Birodalom elleni hadjáratához -> vezetőjük a jegbu volt (szám nem
 pontos, de Kelet Európában a harcosok költsége kisebb volt, így biztos, hogy többen voltak a
Ny-i hadseregeknél)
 695 után -> II. Jusztiniánosz feleségül vette Busir Glavan kazár kagán nővérét, Theodóra
néven megkeresztelték -> katonai szövetség reményében
 711 -> a kazárok szövetkeztek Philippikosz Bardanésszel, aki megfosztotta a trónjától II.
Jusztiniánoszt -> nem számított a házasság -> konkrét alkalom szülte szövetségek
 732 -> V. Kónsztantínosz feleségül vette Bihar vagy Brhar (gör.: Viharosz) kazár kagán
lányát, Csicseket, aki a keresztségben az Eiréné nevet kapta
 838 -> kazárok bizánci segítséggel felépítették Sarkel várát a birodalomból kivált
magyarokkal szemben (Petronasz főépítész)
 1016 -> Bizánc segítséget nyújt a Kijevi Rusznak a Kazár Birodalom felszámolásában (dunai
bolgár államot is felszámolják ilyen tájban)
A Kazár Birodalom és a Bagdadi Kalifátus kapcsolatai
 a két birodalom kapcsolatát a Kaszpi-tengeri kereskedelem ellenőrzése, valamint az arab
terjeszkedéssel szembeni kazár ellenállás határozza meg
 652 -> az arabok megtámadták Balandzsart, de a kazárok szétverték az arab sereget (két
birodalom terjeszkedése és összeérése)
 722-723 -> az arabok a kazár határvédelmet megtörve megtámadták Balandzsart, lakóit
legyilkolták vagy elhurcolták
 729-30 -> a kazárok átkeltek a Kaukázuson és több csatában legyőzték az arabok, végül
Ardabilnál döntő győzelmet arattak
 737 -> az Omajjád-dinasztia (harcosok, alattuk lesznek világbirodalom) utolsó próbálkozása a
kazárok ellen -> meglepetés szerű támadás, a kazárok megadják magukat -> kagán elfogása ->
iszlám vallás felvétele és kényszerítés, hogy ismerje el a bagdadi kalifa hatalmát
 740 -> bizánci beavatkozás -> az előbbi feltételek semmisek
 758 -> az Abbaszida-dinasztia (fenntartásra koncentráltak) sikertelen házassági kísérlete
(Bagatur kagán lánya + Bagdadi uralkodó fia) -> kisebb támadások -> 764 -> Örményo,
Kaukázus, Ibéria, Albánia, Tibilis elfoglalása -> tárkány katonai rang
 764 -> a két nagyhatalom között béke
 799 -> újabb sikertelen házassági kísérlet után, rövid arab hadjárat, majd normalizálódás
 10. században lesz egy mecset és zsinagógarombolás a két birodalomban
Vallások a Kazár Birodalomban
 A kazárok a 7. században már török népekhez hasonlóan a TENGRIZMUS követői voltak, de
az uralkodók toleránsak voltak a más vallások iránt
 Tengri -> fényisten, a nappali világosság istene (több alaki is, de ő a fő) -> fejlődő vallás ->
eljut egy monoteista szintre (Ibn F.)
 A birodalom déli területein jelentős számú keresztény élt (Bizánccal és Örményországgal
határos területeken, pl. Szamandarban, ahol egyesek szerint a lakosság nagy része keresztény
volt)
 A hatalmi és kereskedelmi kp-okban számos muszlim kereskedő és kézműves élt, jogi és
egyéb ügyeikben a kagán egyik apródja, a szintén muszlim khaz bíráskodott
 Etilben nagymecset volt több müezinnel -> jelentős számú muszlim hívő
A kazár Birodalom és a judaizmus
 a zsidó vallás felvétele az egyik legvitatottabb kérdés a kazárokkal kapcsolatban, ma a kutatók
nagy része egyetért abban, hogy a Kazár Birodalomban a judaizmus államvallás volt (csak
Jemenben volt rá példa, etnikai alapú vallás nem terjeszkedős!)
  zsidók már korábban is éltek a régióban -> jelentős számú bevándorló a perzsa birodalomból
az arab hódítás után, valamint Bizáncból a zsidóüldözések elől, hozzájuk csatlakoztak az
örményországi zsidók is -> a Kazárok, mint menedék
 a judaizmus felvételét 740 (a Bagdadi Kalifátustól való függetlenedés után) és 920 (Almis
bolgár elteber követsége Bagdadban) közé teszik a különböző érvek alapján
 az utóbbi időszakban, a magyar szakirodalomban 8. század második fele a legelfogadottabb
időpont
 a legkorábbi forrás egy régészeti lelet, az ún. Mózes-érme (837/838) -> arab nyelvű felirata ->
„Mózes, Allah prófétája” (Mohamedet kicserélték) -> probléma, hogy csak egy van belőle ->
nem állami pénzverde
Írott források:
 csak a 9. század második felétől tudósítanak arról, hogy a kazárok zsidó vallásúak lennének
 868 k. -> Druthmar szerint Góg és Magóg országában a kazárok körül vannak metélve és
minden zsidó törvényt betartanak -> jelen idejű szöveg -> mégis megtértek a bolgárok (de
nem a volgaiak, hanem a dunaiak)
 883 -> Eldad ha-Dani -> Simeon törzse és Menassze törzsének fele Babilonban él és 25 nép
adózik nekik (Kazárok nem Babilon)
 922 Ibn Fadlan -> a kazárokról írja, hogy a kagán 25 szomszédos király lányát vette el,
mindannyian zsidó vallást követnek
 885 -> Cirill és Metód legendája -> kazároknál részt vett egy hitvitán és sokakat megtérített
(860-ban Konstantin a későbbi Cirill a bizánci császár megbízásából)
 960 k -> József kazár bég válasza Haszdáj Ibn S-nek (kordobai kalifa külügyekkel megbízott
elöljárója, udvari orvos -> Kazárokról és vallásukról bizánci kereskedőktől hallott) több
nemzedék óta zsidó vallásúak a kazárok -> egy hitvitát követően Bulan bég idején (nem ismert
mikor élt)
o Haszdáj kérdései -> mekkora a birodalom, hány katonája van, kik az uralkodók, mely
zsidó törzsek tagjai élnek ebben a birodalomban, követik-e a törvényt, az uralkodás
öröklése milyen módon zajlik
o először Bizáncon keresztül akarták eljuttatni a kazárokhoz, ott sikertelenül, második
próbálkozás -> Kárpát medence -> Kijev -> volgai bolgárok
o 5 év múlva jött meg a válasz -> nem mindenre válaszolt (hadsereg, mennyi pénzük
van meg ilyenek) -> Bábel után Noé fiai közül melyik utóda (Togarmán) van ott, ők
csak felvették a zsidó vallást (hitvita)
o Kijevi Rusz kereszténysége -> Vlagyimir fejedelem -> hasonló hitvita

A judaizmus felvételének okai és következményei

 egyetértés -> Bizánctól és az iszlám Bagdadi Kalifátustól való egyenlő távolságtartás
kívánalma -> vallásalapú háborúkból ki kívántak maradni
 semlegesség fenntartása -> a zsidók mind két vallás alatt fenn tudtak maradni
 egységes birodalmi vallás létrehozására való törekvés -> hosszú életű birodalom elérése
 vita folyik arról, hogy vajon a zsidó vallásra csak a kazár elit, vagy szélesebb rétegek tértek át
(József bég héberül válaszolt a levélre -> szegényesebb beszélt héber)
 az biztos, hogy a birodalom fennállásának végéig jelentős volt a több vallás jelenléte, sőt
egyes népek körében a spontán iszlamizáció is megfigyelhető
 922 volgai bolgárok áttértek az iszlámra -> zsidó vallás nem volt számukra megfelelő -> zsidó
törvények az alárendelt nép körében is?
 a zsidó vallás felvételének külpolitikai eredménye pozitív, ugyanakkor befelé nem sikerült
egységes birodalmi vallássá tenni, ami minden bizonnyal hozzájárult a birodalom bukásához
(a vallás felvétele már a hanyatló korszakban történt)
5. Csehország a XI-XII. században a források és a szakirodalom alapján.
Források
 Szent Adalbert püspök legendája
 Fuldai évkönyvek
 Prágai Kozma: Cseh krónikája
 stb. csak nincs magyarul

 999 -> III. (Vörös) Boleszló vette át a hatalmat (III. Ottó kortársa)

A Premysl fejedelmek rivalizálása és a hatalom megszilárdítása

 999 – 1034 -> a 3 testvér folyamatosan váltogatja egymást a trónon -> 3. Bolit Ulrich és
Jaromir testvérei váltogatják a trónon -> mindhárman legalább kétszer uralkodtak
 1001 Jaromirt Boleszló kasztráltatta
 I. (lengyel) Boleszló is elkergeti a III csehet -> ő ül a prágai trónra -> ezek után Ulrich
kerül a trónra, de őt I. Boleszló megvakítatta -> illetve nem biztos, hogy őt
 Ulrich uralkodott a legtöbbet
 1034-1055 -> I. Bretislav megszilárdította a hatalmat, 1038-39-ben feldúlta
Lengyelországot, 1042-44 között Orseolo Péter oldalán beavatkozott a magyar
trónviszályba
o + minden trónját veszélyeztető kezdeményezést letört
o Adalbert relikviáit hazahozatta Prágába (Prágai Kozma krónikája -> 3 napi ima
Bretislavnak, ígéret, hogy nem fosztogat többet -> csak így tudta elvinni a
relikviákat)
o egy egész városnyi lengyel mesterembert telepített át Csehországba
 1055-1920 -> I. Bretislav fiainak uralkodása, másodszülött fia, II. Vratislav 1061-1085
között cseh fejedelem, 1085 -1092 között I. Vratislav néven ő lett az első cseh király ->
hatalmát nem örökítette tovább (NR császár bármikor elvehette ezt a címet)

Út az örökletes királyság felé

 1158 -> Barbarossa Frigyes Regensburgban, a birodalmi gyűlésen királlyá koronázta II.
Vladislav cseh fejedelmet, remélve, hogy segíti Milánó elleni hadjáratát; koronája nem
volt örökletes
 1198 -> Sváb Fülöp katonai segítség fejében királyi koronát ígért I. Premysl Ottokárnak,
IV. Ottó elleni szövetségért cserében (örökösödési háború -> Ottó nyeri)
 1203-ban IV. Ottó szándékából a pápai legátus megkoronázta I. Ottokárt (aki oldalt
váltott) -> 1204-ben III. Ince is elismerte a cseh királyságát
 1212 -> IV. Ottó elvette a királyi címet, majd ugyanebben az évben II. Frigyes a Szicíliai
Aranybullában nyilvánította I. Ottokár királyságát, ezzel létrejött a Cseh Királyság -> NR-
ben a Cseh király választófejedelem, Prága is volt birodalmi főváros, Luxemburgi
családhoz is került a cseh korona

6. A világi hatalom és az egyház viszonya a kora-középkori szláv államokban (IX-XII. sz) a

források és a szakirodalom alapján.
 keleti kereszténység: az állam összefonódik az egyházzal, autokefál nemzeti egyházak jönnek
létre
  nyugati kereszténység: külön egyházi állam, de szoros kapcsolat a császársággal→ általában a
királyságokban a világi hatalom elválik, bár szoros kapcsolatban marad az egyházzal
Nagymorva Birodalom
 862-ben Rasztiszláv, morva fejedelem térítőket kér országa, Morávia számára→ Cirill és
Metód→ a frankoktól független, szláv anyanyelvű egyházat akart alapítani
Bolgár Birodalom
 864-ben Borisz bolgár kán felveszi a keleti rítusú kereszténységet
 az új, bolgár egyház a bizánci patriarchátus alá tartozott, de Borisz független bolgár egyházat
akart létrehozni→ ezért Rómához fordult 866-ban
 végül is a keleti kereszténység terjedt el, Cirill és Metód térítettek a Bolgár Birodalom
területén→ megalapozták a szláv írásbeliséget
 az országot tíz püspökségre osztották fel és egy darab érsekségre
Lengyelország
 966-ban I. Miesko felveszi a kereszténységet
 1000-ben III. Ottó császár Gnieznoba zarándokol Szent Adalbert sírjához, és ebből az
alkalomból megalapítják a Gniezno-i érsekséget→a lengyel egyház független lesz, közvetlen
Rómától függött, de a ajándékba kapott Adalbert ereklyéért viszonzásul Vitéz Boleszló
megkapja Ottótól a birodalmi lándzsa királyi felség-jelvényét (a világi hatalom nem lesz
független)
 II. (Merész) Boleszló (1058-1079) → igyekezett megszabadulni a német hűbéri függéstől,
ezért támogatta a németellenes erőket, illetve az invesztitúraharc idején VII. Gergely pápa
mellé állt→ 1076-ban a pápa engedélyével királlyá koronáztatta magát
 hamarosan megbukott, mert a krakkói püspök, Szaniszló állítólag összeesküdött ellene, akit
ezért 1079-ben megöletett→felháborodás→Boleszlónak el kellett menekülnie magyar földre,
Szaniszlót szentté avatták
Csehország
 Borivoj és felesége Ludmilla veszi fel a kereszténységet→ gyerekeik nem keresztelkedtek
meg
 Cosmas-krónika: Borivoj 894-ben keresztelkedett meg→ Metód keresztelte meg→ de ekkor
már se Metód, se Borivoj nem élt, de Szvjatopluk ekkor halt meg→ átvették az irányítást
Morvao. felett
 elképzelhető, hogy a keresztség felvétele 884 körül történt meg (Borivoj 889/90, Metód halála
885)
 cseh egyház nyelve nem latin, hanem szláv→ Bizánc főségét kéne elfogadni, mert az messze
van
 Borivoj unokái (Szent Vencel és I. Kegyetlen/Cseh Boleszló) megkeresztelkedtek, de az
anyjuk nem volt keresztény (Drahomira) → politikai szándékok ütköznek→ Boleszló nem
akar német fennhatóság alá kerülni, Vencel pedig elfogadhatónak tartja és a nyugati egyház
felé kezd el közeledni→Boleszló megöli Vencelt (929-35 szept. 28.)
 II. (Ájtatos) Boleszló (966-67/72-999)→ prágai püspökség megalapítása→973 után→ cseh
egyház nem tud önállóvá válni→ az ország politikai státusának megfelelően a mainzi érsekség
alá tartozott→ nem tudott önállóvá válni
 Prágában Szent Adalbert a püspök (kétszer elkergetik) → cseh társadalom nem akart
keresztény lenni
 II.Vratislav (1061-1092)
o invesztitúra harc folyamán a császár mellé állt
o IV.Henrik 1085-ben királyi címet adott neki →pápai megerősítést is akart, de ő csak
püspöksüveget küldött neki
o fő ellenfele öccse: Jaromír püspök
o 1063: megalapította az olomouci püspökséget →fejedelmi alapítás, a pápa és a császár
engedélye nélkül
  II. Vladislav (1140-1174)
o III. Konráddal részt vesz a 2. keresztes hadjáratban
o I.Frigyest támogatta a lombardiai városok elleni harcban → a császár 1158-ban
Milánóban királlyá koronázta
o hosszú távollétei során gyakorlatilag Dániel püspök volt az irányító
Horvátország
 Tomislav 925-ös koronázása óta az ország a nyugati egyházhoz tartozott
 1075: Zvonimir szerepel knezként→ ami csak fejedelmet jelent→ a pápától kapott koronát→
ennek fejében a pápa hűbérese lett
Szerbia
 lakosság megkeresztelkedése a bizánci uralom alatt indult meg a IX. század második felében
Kijevi Rusz
 957: Olga fejedelemasszony megkeresztelkedése Bizáncban
 988: II. Baszileosz 988-ban orosz segítséggel verte le a Bizáncban kitört polgárháborút→
csere: húgát, Annát feleségül adta Vlagyimirhez, aki felveszi ezzel a bizánci rítusú
kereszténységet (Óorosz őskrónika: V. megkeresztelkedése a 6496. évnél említi)
 970-ben I. Ottó császár Trieri Adalbertet küldte misszióra (episcopus Russiae) de elűzték
 1000-ben a pápa követeket küldött az orosz fejedelemhez (Nyikon-krónika)
 1007-ben a lengyel uralkodó Querfurti Brunót, mint térítőpüspököt küldte keletre
 Bölcs Jaroszláv (1019-1054)
o 1037-ben megalapítja a kijevi érsekséget, ami a konstantinápolyi pátriárkának volt
alárendelve, tehát ő nevezte ki az első érseket
o 1051-ben maga is kinevezett egy érseket, Ilariont, utána azonban megint a pátriárka
kinevezési joga érvényesült
o a Rusz egységnek a tudatát egyedül az egyház tartotta fenn

7. A déli szláv csoportok az államalakulás küszöbén (IX-X. sz) a források alapján.

Források (magyarul)
 I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire (dunai)
 Ibn Fadlán (volgai)
 PVL
A Dunai Bolgár Állam megszilárdítása
 630-ban a Kazárok kiléptek a Nyugati Türk Birodalomból, ezzel egyidőben lépett ki a bolgár
népesség is -> Nagy-Bulgária (Kaszpi tenger teteje) -> több bolgár terület van
 679 -> a bolgárok Aszparuh kán (fehér lovas) vezetésével letelepednek a Dunától délre fekvő
területeken (a mai Bulgária északi része, akkoriban szlávok által lakott terület -> a két nép
keveredett)
 680 -> IV. Kónsztantínosz császár sikertelen hadjárata a bolgárok és a velük szövetséges
szlávok ellen -> még a megszilárdulás előtt kéne kikergetni őket onnan -> harapófogó
technika -> gyalogos és hajós légiók -> a terv jó volt csak nem működött -> nem egyszerre
értek oda a csapatok (É, D), az al-Duna mocsaras vidék -> megbetegedések, utánpótlás nem
biztosított, Konstantin zászlóshajója (É) megfordult ezért mindenki hazament vele
o Szeverci -> Északi szlávok (al-Dunánál a legészakiak)
o Eptaradici -> bajor geográfus -> 7 család volt a szláv törzs neve -> ezt a törzset egy
szövetségként képzeli el (magyarhoz hasonlóan)
 681 -> a bolgár területfoglalás bizánci elismerése, évi adó fizetése a bolgárok számára
(könnyen teljesíthető, hogy ne lázadozzanak)
  700 körül Aszparuh életét veszti a kazárok elleni hadjárat során -> bolgár-kazár határ
állandósul a Dnyeszter folyó mentén

Bolgár-bizánci kapcsolatok (szövetségek és konfliktusok)

 705 -> Tervel kán visszasegíti a száműzött II. Jusztiniánoszt a bizánci trónra, cserébe
területeket kap a Balkán-hegysgtől délre (Zagore)
 708 -> II. Jusztiniánosz megpróbálja visszaszerezni a területeket -> sikertelen -> Ankhialoszi
csata
 716-18 -> Bolgár-bizánci szövetség -> arabok ellen -> Konstantinápolynál állítják meg őket
(másik megállítás -> kazárok, Martell Károly)
 753-is békésebb időszak, Sevar kánnal kihal a Dulo-dinasztia (első uralkodó család) (gyula
szó változata)
 754-től konfliktusos időszak -> Vokil-dinasztia kánjai -> következő 7 kán erőszakos halált hal
 V. Kónsztantínosz uralkodása alatt (741-775) -> 9 hadjárat a bolgárok ellen (8. század végéig
ez az állapot volt)

A bolgár társadalom a 8-10. században

 a dunai Bolgár Államot a beérkező onogurok (bolgárok) és a területen élő szlávok, illetve az
ókorból ottmaradt thrákok (?) alkották (szlávok asszimilálták az ókorban ottmaradt
őslakosságot -> nem biztos, hogy voltak már thrákok)
 az állam élén a kán állt, közvetlenül alatta a kavhan és valamivel később icsirgu boila
(szárnyak vezetése), alattuk boilok (fejedelmek, törzsfők), és bagainok (katonai vezetők),
majd boljárok (orosz bojár), vagyis harcosok
 szlávok -> hasonló differenciálódás -> fejedelem -> knyáz, előkelők -> zsupán (ispán), nagy
számban katonáskodó közszabadok
o falusi társadalom ún. zadrugákba (közösségek) szerveződtek
o jelentős volt a bizánci kereskedők és iparosok rétege, különösen a kiépülő hatalmi kp-
okban -> Pliszkában, Preszlavecben
 Telecs kán uralkodása idején (762-765) tömeges szláv kivándorlás Bithyniába -> nem
önkéntes, lassú keveredés sok konfliktussal, a bolgárok éreztették, hogy erősebbek
 Telerig kán a Pliszkában élő, Bizánc iránt lojális alattvalókat száműzte majd kivégeztette
(775)
 9-10. sz. -> a bolgár-törökök fokozatosan nyelvileg, majd kultúrálisan asszimilálódtak a
népesebb szláv etnikumba

A Dunai Bolgár Birodalom megerősödése, területi terjeszkedés (8. század vége – 9. század közepe)
 792 -> Kardam kén legyőzte VI. Konstantin seregeit a Markeli csatában
 803-814 -> Krum kán (lat. Keanus Magnus) sikeresen vette ki részét az Avar Birodalom
felszámolásában (804-806) -> megszerezte a Kárpát-medence keleti területeinek jelentős
részét (némi fenntartásokkal)
o 809 -> elfoglalta Sedikát (Szófia)
o 811 -> Pliszkai csatában legyőzte I. Niképhorosz császár hadait
o 812 -> elfoglalta a fekte-tengeri Messembriát
o 813 -> Drinápolyt, lakóit a Dunától É-ra telepíti
o 814 -> Konstantinápoly elfoglalására készülve meghalt
 utóda Omurtag kán (814-831) -> 30 évre békét kötött Bizánccal, nyugati, dél-nyugati, majd
észak-keleti irányban terjeszkedett -> Frank Birodalomig, elfoglalta Belgrádot
(Nándorfehérvár), a kazárokat visszaszorította a Dnyesztertől a Dnyepperig
  Malamir (831-836) és Prejszan kán (836-852) idején a bolgárok megszerezték Plovdivot és
Makedónia nagy részét

Vallások a Dunai Bolgár Államban

 a honfgolalástól kezdve a bolgár területeken egymás mellett élt a török tengrizmus (bolgárul a
főisten Tangra), szentélyeinek maradványai -> Preszlav, Pliszka, Madara -> a legtöbb kán
tolerálta a többi vallás gyakorlását
 szlávok vallása -> Perun főisten (villámisten)
 a kereszténység -> 777 -> Telerig kán vette fel -> Theophylaktosz nevet kapta, hozzáadták IV.
(Kazár) Leó ünokatestvérét, Eirénét
 814 -> Omurtag kán keresztényüldözése -> letelepített bizánci hadifoglyok között -> a
kereszténységgel szimpatizáló legidősebb fiát, Enravotát saját öccse, Malamir ölette meg

A kereszténység felvétele, önálló egyház megteremtése (863-93)

 I Borisz kán (852-889) -> uralkodása elején katonai vereségek a szomszédoktól
 860 évek elején -> szövetség a Keleti-Frank Birodalommal
 863 -> aszályos év, földrengés, éhínség -> III. Mikhaél bizánci császár tárgyalásokra
kényszerítette I. Borisz kánt
 864 -> Borisz felvette a kereszténységet -> Mikhaél nevet kapta (a bizánci császár volt a
keresztapja)
 863-70 -> egyházszakadás Róma és Bizánc között -> harc a Bolgár Egyház hovatartozásáért
(a frankok is hajlandóságot mutattak a kereszteléssel kapcsolatban)
o 866 -> levél I. Miklós pápának meg a Konstantinápolyi pátriárkának -> válaszok,
hogy mit tegyen egy keresztény uralkodó (a pátriáraka nagyon tudós válaszokat adott
-> csak a válaszok maradtak fent)
 870 -> önálló Bolgár Egyház közvetlenül a Konstantinápolyi patriarcha alá tartozott, élén
görög érsekekkel -> ez kompromisszum, hogy ne a nyugati egyház felé húzzanak -> az egyház
területét mindig elismerték, még ha nem is volt bolgár állam
 885 után -> kolostorok, Preszlávi és Ohridi írnok iskola (Szt Naum -> Metód tanítványa ->
szláv írás)
 893 -> a Bolgár Egyház hivatalos nyelve a Preszlávi Gyűlésen (zsinat) -> óegyházi szláv,
görögöket hazaküldték

I.Simeon uralkodása -> Az Első Bolgár Állam virágkora (893-927)

 ifjú korában Bizáncban nevelkedett, állítólag egyházi pályára szánta apja
 893 -> bátyja, Vladimir trónfosztása után apja (I. Borisz) fejedelemmé tette -> Vladimirnak
nem tetszett a kereszténység -> vakítás, trónfosztás
 894-918 -> sikeres háborúk Bizánc és szövetségesei ellen
 913-> Simeont császárrá koronázzák Konstantinápolyban (csak cím, hatalma csak saját
országában -> császárból cári rang)
 920 k. -> befolyását kiterjesztette szerb területekre
 Simeon uralkodása idején Preszláv az egyik legnagyobb és legnépesebb európai várossá tette
(modern, mérnökök által megtervezett város)
 a glagolita írás mellett elterjedt cirill abc, lefordították a Bibliát, klasszikus keresztény
szerzőket (cirill betűk = glagolita betűk?) -> Cirill a görög abc betűit akarta használni -> szláv
hangok, amik nincsenek benne a görögben -> latin és héber abc
 magas szintű kortárs egyházi és világi irodalom keletkezett
 eredeti építészeti stílus és képzőművészeti alkotások születtek
 a korszakban a bolgár állam volt a szlávság kulturális kp-ja
Hanyatlás és megszűnés (927-1018)
 I. Péter (927-969) 40 éves békét kötött Bizánccal
 934-965 -> 5 magyar hadjárat bolgár területek ellen
 944 -> besenyő támadás
 968 -> Szvjatoszláv kijevi fejedelem elfoglalta Preszlávot és új fővárosát (Kijev túl messze
van mindentől) Preszlavecben szándékozott berendezkedni -> II. Borisz (969-71) kényszerű
szövetségese lett
 971 -> Bizánc elűzte kijevieket, II. Boriszt megfosztotta uralkodói címétől, a bolgár
területeket bizánci provinciává tette
 A nyugati területek függetlenek maradtak (mai Szerbia) -> utolsó két uralkodó Roman és
Sámuel 978-tól hosszú harcot folytat Bizánccal a függetlenség visszaállításáért, de II.
Bazileosz császár végül 1014-ben a kleidioni csatában döntő győzelmet ara
 1018 -> Első Dunai Bolgár Állam megszűnt, területei a Bizánci Birodalom részévé váltak

8. A világi hatalom legitimálásának módjai országon belül és kívül (X-XII. sz.) a források és a
szakirodalom alapján.
Az uralomteremtésnek a koronázás csak az egyik eleme volt, és nem is ez volt a legfontosabb.
A 10. században kereszténnyé lett hatalmi központokat irányító dinasztiák hatalma egyaránt a
törzsiségben gyökerezik.
A dinasztiák kiemelkedése a törzsi előkelők sorából a pogány kor terméke, a kereszténység
felvételekor ez már befejezett folyamatnak tekinthető.
A történeti források egy része a már hatalmon levő uralkodócsaládok istenítésével, dicséretével
foglalkozik.
A források alapján megállapítható, hogy egy törzs élén kiemelkedő dinasztia több törzset hódoltatva
szerezte meg azt a hatalmat, amellyel a szomszédos országoknak is számolnia kellett.
A törzsi előkelők kiemelkedése szempontjából elsődleges szerepe a katonai szervezésnek volt.
A királyi hatalom jelképe a korona mellett a királylándzsa. A koronázás egy szertartás, amely a
püspökké szentelés ceremóniájából alakult ki, a keresztény uralkodó Istentől kapott hatalmát volt
hivatott kifejezni. Az egyházi szertartás hangsúlyozza a király kiemelt szerepét a laikus világgal
szemben. A koronázáshoz a legfőbb hatalmi szimbólumot, a koronát az ezredforduló hatalmukban
megerősödött fejedelmei csak valamelyik keresztény birodalom központjából szerezhették. A
koronázás ténye az új dinasztiák számára a nemzetközi elismerést és a többiek fölé emelkedést
jelentette.
A korona mellett az uralomnak más szimbólumai is megjelentek az ezredfordulón: a kard és a
pénzverés.
Ha a koronázás el is maradt egyes fejedelmek esetében, az még nem jelenti azt, hogy a német-római
császár nem ismeri el őket, csak nem királyi, hanem hercegi rangon.
Az új dinasztiáknak mutatniuk kellett hatalmuk megnövekedését saját területeik felé is. Ezt fejezhette
ki a kard, a kard átadásának külsőségei vagy a trónraültetés.
A hatalom megszerzését mindenütt demonstrálták pl. a koronázás előtti ceremóniák.
A keresztény fejedelmek igyekeztek a császári támogatást felhasználva megerősíteni befolyásukat a
többi törzs felett. Ennek köszönhetően újabb területek kerültek befolyásuk alá.
Az újonnan létrejövő politikai alakulatok elismerésének magasabb szintjét jelentették a
királykoronázások. Erre az új hatalmi központok maguk törekedtek, kivéve a Kijevi Rusz. A
koronázás minden bizonnyal emelte az új keresztény uralkodók tekintélyét és a keresztény világon
belüli megítélését- azonban a német-római császárok igyekeztek ezeket korlátozni.
A cseheknél a 12. század végétől, a lengyeleknél a 13. század végétől koronázták folyamatosan a
királyokat.
A koronázás elmaradása nem jelentette azt, hogy a dinasztia hatalomra jutott tagja ne fejezte volna ki
hatalomra jutását más külsőségekkel. E külsőségek a pogány hagyományokra nyúlhatnak vissza, pl.
kőre lépés, kőre állítás, karddal való felövezés, kard átnyújtása, átadása.
Ha egy dinasztia hatalomra került, akkor nem engedte ki kezéből a hatalmat. A dinasztián kívülről
senki sem kerülhetett hatalomra. A dinasztián belül pedig szabályok voltak arra, hogy kinek kellett
elfoglalnia a trónt. A legfontosabb pont a dinasztiához való tartozás, illetve a származás, fontos volt a
házasság igazolása is.
A hatalom megszerzéséhez azonos joggal rendelkezők között a rangidősség jelentett előnyt.
Legidősebb férfitag- szeniorátus. Levirátus- özvegyet feleségül kell venni. Később megjelenik a
primogenitúra, ami szerint a legidősebb fiúgyermek örökli a trónt.

9. A Kijevi Rusz kialakulása (IX-X. sz.) a vonatkozó források és szakirodalom (normannisták és

antinormannisták) alapján
Források
 PVL -> legfontosabb kezdetektől a 12. századig -> belső forrás
 B. Konstantin -> A Birodalom kormányzása, A szertartásokról
 Merseburgi Thietmar krónikája
Az orosz történetírás főbb kérdései
 etnikai: normann-antinormann vita
o PVL -> Nagy Katalin kérésére adták ki először (ószláv nyelvű évkönyv)
o német tudósok azt olvasták ki belőle -> skandinávok (germánok) erre a területre
jöttek -> szlávokat leigázták és csak ők tudtak államot kreálni
o orosz tudósok -> a forrás szerint szláv területen a szláv népesség körében létrejött
állam (a germánok csak segéderők)
o 2 vh előtt -> germánokról szó sem lehetett, rendszerváltás -> mégsem egészen
szláv, Putyin -> megint az antinormann álláspont került előtérbe
o ma már: neonormann- neoantinormann vita -> álláspontok finomodtak és
közelítenek egymáshoz
o antinormann elmélet -> nem is skandinávok, hanem valamilyen balti nép lehetett
 földrajzi-politikai: Eurázsia
o Kijevi Rusz teljes egészében Európai állam volt, ma Oroszo sokkal nagyobb
o oroszok kicsit mások -> mongol hódítás, sok ázsiai elem átvétele, mongol
utódállamok, Eurázsiai gazdasági nagyhatalom kíván lenni a mai napig
 vallási-kulturális: ortodoxia
o miért ez lett az államvallás?
o jelent valamilyen minőségbeli különbséget a többi országhoz képest?
o Vlagyimir kijevi fejedelem a keleti irányzat mellett döntött -> ez jó dolog ->
katolicizmusnak sok hibája van -> ezek az ortodoxia miatt teljesen kimaradtak
innen
o Ny-Európa liberális elemei (sztálini történészek) -> a zsidósághoz kötődnek ->
náluk ez sincs szerencsére
o felsőbbrendűség érzés átélése ezek miatt
Kelet-európai népek a kialakuló Kijevi Rusz területén
  A keleti szlávok bizonyos csoportjai keleti és északi irányba vándoroltak (az őshazából)
 A 9-10. században néhány nyugati szláv közösség visszafordult kelet felé (Radimicsek és
még kettő)
 A Fekete-tengertől északra és keletre török nyelvű nomád népek területei
 A Balti-tengertől keletre balti népek -> nem nagyon egységesek, nyelvi hasonlóságok, de
egymást nem nagyon szeretik (poroszok, litvánok, lettek stb.)
 Tőlük észak-keletre finn-ugor népek
 A 9. századtól észak-nyugatról skandináv eredetű népelemek (varégok/ normannok/
vikingek)
o É-i szlávokat adóztatták -> krivicsek, csudok, veszek, merják (PVL)
o D: a kazárok adóztatták a poljanokat, szeverjanokat, vjaticsokat
Kijev alapító mondái (PVL)
 Szent András apostol -> Újszövetségi időkbe vezet vissza, András a K-i területén térített -
> Fekete-tenger É-i partivdékén folyótortkolat -> mentek rajta fel -> hegy -> kereszt ->
András azt mondta, hogy itt egy nagy város lesz
 Poljánok: 3 fivér és egy nővér (szlávok érkeztek erre a területre, ők voltak a vezetők)
o Kij -> szlávul bot, törökül talán kuvvad vagyis katonai parancsnok, legidősebb,
lehet, hogy hajós volt
o Scsek -> törökül csákány
o Horiv -> jelentése nem ismert
o Libegy -> egyesek szerint szláv hattyú, mások szerint indoeurópai szerelem
o a török olvasat a kazár adóztatásra is utal
o Kij járhatott a Bizánci császárnál
 Oszkold és Dir -> 9-10 század
o első É-i fejedelem, Rurik emberei -> Bizáncban kereskedés, visszafelé megálltak
Kijevnél és letelepedtek
 Oleg és a kis Igor -> 882 -> megölték Oszkoldot és Dirt és megalapították Kijevet
o Kijev minden rusz-béli város anyja
o régészetileg is stimmel ez a dátum
Novgorod alapító mondája
 É-tól D felé alapítás
 862 -> a szlávok elűzték a varégokat (ruszokat) a tengeren túlra, majd ismét behívták őket,
mikor anarchia tört ki köztük
 3 fivér érkezett
o Rurik -> Novgorodba -> létező név, a ruszok királya (akkoriban ruszoknak a K-
ről jött vikingeket hívták, akik a mai Svédo területéről érkezett skandinávok)
(nevük az evezőből származott)
o Szineusz -> Beloozeroba -> kitalált név, jelentése: saját háza
o Truvor -> Izborszkba -> kitalált név, jelentése hű harcos
 két év múlva Szineusz és Truvor meghalt, Rurik pedig egyedül uralkodott az egész
területen
 PVL egyik szövegváltozata -> Novgorodba íródtak -> Novgorodi évkönyvbe -> ebbe
beletoldottak -> a saját népével és hű harcosaival érkezett Rurik
 Kijevi alapítómonda -> török és szláv nevek, Novgorodi alapító mondában csak skandináv
elemek
 kétféle hatalomgyakorlási módszer tűnik fel a mondákban
 Rurik fia Igor -> kicsi volt még apja halálakor -> hatalmat Oleg vette át (csak egy erős
harcos volt?) (879)
A Kijevi Rusz Oleg és Igor fejedelemsége idején
  882-ben Oleg felrakta egy hajóra Igort -> megtalálták Kijevet -> Oszkold és Dir
kicselezése és megölése -> Kijev lett a kp.
 907, 912 -> adószedés mellett (Dnyeper két partján élő szláv népek) Oleg megtámadta
Konstantinápolyt -> 12-ben nagyon előnyös kereskedelmi szerződést kötött bölcs Leóval
(PVL-ben van egy változata -> hitelesnek fogadják el, mert hasonlít a többi bizánci
szerződésre) -> Bizánc mindent megígért -> rusz kereskedő Konstantinápolyban a város
költségén evett és lakott, nincs vám, nincs raktározási költség stb.
o varék szó -> bizánci testőrség skandináv tagjai (skandináv eredetű)
 Oleg történetei olyanok, mint ha mesék lennének -> első kijevi fejedelem -> kerekes
hajókkal támadja meg Konstantinápolyt, rájön, hogy mérgezett ételekkel kínálják, lova
okozza a halálát -> jóslat -> viperamarás a lókoponya alól
o valóban létezett?
o pont 33 évig uralkodott, mint Igor
 895 k -> a magyarok elvonultak Kijev alatt, ennek emlékét őrzi a Magyar Hegy
 913-45 -> Igor fejedelem uralkodása, Ny-i irányba, a drevljánok területei felé
terjeszkedett, többször adóztatta őket (nép -> Fekete-tenger -> É-i rész, középen)
 915 -> az első besenyő támadás a Kijevi Rusz területei ellen
 941 -> sikertelen hadjárat Bizánc ellen (varégok hajóit teljesen felégették)
 944 -> újabb, immár sikeres hadjárat Konstantinápoly ellen (szövetségkötés a besenyőkkel
+ Norvégiából skandináv harcosok) -> újabb kereskedelmi szerződés (Oleg féle
megújítása)
o a két szerződésszöveg között különbségek
o varégok télen nem jöhetnek
o a szerződés felei -> Oleg -> rusz (etnikai és nem vallási meghatározás) és
keresztények, Igor -> görögök és ruszba tartozó keresztények és nem
keresztények (a kereszténység terjedése a Kijevi Rusz területén a kereskedelmi
kapcsolatok miatt + Kazárok miatt biztos sok zsidó volt)
 945 -> Igort megölték a drevljánok a túlzott adóztatás miatt
 Igor fia Szvjatoszlav még kiskorú volt -> felesége Olga vette át a helyét (Oleg és Olga ua -
> Olga sem feltétlen kell oda -> de fontos szerepe volt az orosz nemzettudatban)
Olga bosszúja (945-46)
 a drevljánok fejedelme, Mal (imádság, ima, fohász -> hibás etimológia, helyesen kicsi ->
érdemtelen Olga kezére), el akarta venni Igor özvegyét, Olgát, aki ehelyett bosszút állt
férje ellenségén -> epikus történet (levirátus)
o hajóval érkező 20 követet élve eltemetett -> hajóstól (vikingeknél régészeti leletek
-> hajós temetkezés)
o a következő követség tagjait elégette a fürdőben (szauna)
 majd elment a drevljánokhoz, hogy feleségül megy Malhoz, de előtte szeretné egy halotti
toron meggyászolni Igort -> berúgtak a halotti toron -> lemészárolt 5000 drevljánt
 846 -> fiával együtt uralkodik -> megtámadta a drevljánokat -> sorra behódoltak neki ->
Iszkorosztyenyt (Igor sírja) -> Olga megostromolta -> 3 galamb az adó -> visszaküldte a
városba a lábukon izzó parazsakkal -> felgyújtotta a várost, lemészárolt mindenkit
Olga és Szvjatoszláv „társfejedelemsége”
 Olga belügyek, Sz terjeszkedés -> hatalommegosztás
 Olga szedte be az adókat, településeket alapított, rendelkezett a kötelező szolgáltatásokról
(2/3 Szvatoszlavé, 1/3 Olgáé)
 946 -> a kiskorú Szvjatoszláv fejedelemségének kezdete
 Pénzbeli adóztatás -> ez egy nagyon modern adóztatási formának számított (állatbőrben
adóztak sokszor a korban)
  955 k -> Olga Konstantinápolyba utazott Bíborbanszületett Konstantinhoz -> a
szertartásokban ír erről a császár -> azt írja, hogy ekkor már keresztény volt
 964 -> PVL -> Szvjatoszláv nagykorúságának és hadjáratainak kezdete (nem helyes
dátum -> itt már Sz huszonéves, 16 évesen itt már bőven felnőttek az emberek)
 965 -> a Kazár Birodalom megdöntése, a jászok és cserkeszek legyőzése (nem helyes
évszám -> ez két hadjárat lehetett -> Etil elfoglalása 965-ben)
 968 -> Szvjatoszláv hadjáratainak kezdete a dunai bolgárok ellen (Sz. az al-Dunához akart
menni, mert az a világ közepe, Olga kérte, hogy várja meg, amíg meghal + legyen
keresztény -> nem teheti, mert a harcosai kinevetnék, ha letérdel -> a vallás felvétele rossz
politikai lépés lett volna?) -> 972-ig tartottak a hadjáratok
 968 -> Olga 3 unokájával Kijevet védte a besenyők ellen -> unokáit térítette eközben
 969 -> Olga halála
Szvjatoszláv uralkodásának vége
 969-971/72 -> háború a dunai bolgárokkal
 970 -> Sz a PVL szerint felosztotta a Kijevi Ruszt 3 fia között
o Jaropolk -> Kijev
o Oleg -> drevljánok területei
o Vagyimir -> Novgorod
 971 -> hadjárat Bizánc ellen (visszaverték, pedig a bolgárok elleni hadjárataiban
támogatták, hogy ne legyen nagy hatalmuk) -> PVL szerint döntetlen volt -> kb mindenki
meghalt
 972 -> Szvjatoszláv halála -> besenyők tőrbe csalták, megölték és a koponyájából
ivókupát készítettek (hatalmi szimbolika és lélekvándorlás -> a képességek átáramlása)

10. Az újonnan (IX-X. sz.) alakult szláv államok viszonya a két császársághoz a források és a
szakirodalom alapján.
Kijevi Rusz
 882-től van Kijevi Rusz.
 907-ben és 911-ben hadjárat Konstantinápoly felé, a végeredmény kereskedelmi szerződés
(Oleg): Bizánc falain belül varég kerület, rájuk nem vonatkozik az árumegállító jog, amíg
ott vannak, mindet Bizánc fizet nekik; semmilyen adót és vámot nem kellett fizetniük;
városban szabadon kereskedhettek.
 Szjatoszláv 964-ben ezt a szerződést megújítja. 988-ban
 Vlagyimir felveszi a keleti kereszténységet.
Csehek
 845 elején 14 előkelő és emberei Regensburgba mennek, hogy szeretnék felvenni a
kereszténységet. De 846-ben németek morvák elleni hadjáratkor átmennek a cseh
területeken, ekkor azok kiábrándulnak a kereszténységből.
 Majd 894-ben Goriwey/Boliboj felveszi a kereszténységet.
 Majd inkább a nyugati egyház felé (I. Kegyetlen Boleszláv és testvére, Vencel).
 Szent Metód. 950-ben német támadások az országban, hűségesküt tesznek a csehek.
 955-ös augsburgi csatában csehek német oldalon állnak, ezután a csehek elfoglalják a volt
morva állam területét (Bécsi-medence, Morva-medence)
 962-ben, mivel ez a német területektől messze van, s csak hűbérként.
Lengyelek
 A lengyel elit a 960-as évek közepén megkeresztelkedik,
 Mieszkó lengyel fejedelem felesége I. Kegyetlen Boleszló lánya.
 II. Ájtatos Boleszló idején prágai püspökség megalapítása (973-as húsvéti találkozón
döntés arról, hogy legyen cseh püspökség.).
  Prágában Szent Adalbert a püspök (kétszer elűzik onnan, nem igazán akarják a
kereszténységet.
Szent Metód élete (XI. fejezet):
 látnoki képesség,
 a lengyel fejedelem vagy megkeresztelkedik önként, vagy fogolyként, idegen földön,
erőszakkal keresztelik meg.
 Keresztény misszió nem indul meg ekkor Metód vezetésével. Bizáncnak adót fizetnek.
966-ban I. Mieszko lengyel fejedelem felveszi a római kereszténységet.
 I. Vitéz Boleszló 995-től, NRCS-gal megegyezik, saját lengyel érsekséget hoznak létre.
 997. Szent Adalbert meghal, Boleszló megvásárolta a poroszoktól a holttestet,
Gnieznóban templom épül fölé.
 997 és 1000 között Szent Adalbert-legenda. I. Boleszló a császár ellen.

11. A szlávok legkorábbi történetére vonatkozó források. A szláv őshazára vonatkozó különböző
elméletek.
A szlávok
 K Európa államainak nagy része szláv nyelvű
 indoeurópai nyelvcsalád -> germán, latin, kelta, iráni stb.
 ma kb. fél milliárd beszélő
 Honnan ered a nevük? ->
o sclavus, servus -> rabszolga (servus -> szerbek)
o slava -> dicsőség
o *slo -> mocsár (nyelvészek által konstruált szó) -> Zala szóban is benne van -> német
tudósok 19. században -> szlávok mocsarak között élő nép -> nem kultúrterületen
laktak -> nem volt szláv nép, amelyik a saját országában élt volna (Török, Orosz
birodalomban, Német és Habsburg birodalomban, Magyar királyság)
o slovo -> beszéd -> valódi etimológia -> szlávok önelnevezése -> sloven -> olyan
ember, akivel megértetem magam, megértjük egymást

A szlávokra vonatkozó korai források

 ókorban találkozniuk kellett a civilizált népekkel
 Hérodotosz -> budinoi (?) szkítáktól É-ra lakó népek -> görög perzsa háborúk
 Tacitus -> Germania -> venedik -> germánok K-i szomszédai
 id. Plinius -> anti (antok (szkíták, kimerek mellett)
 Ptolemaiosz -> szubenoi (?) -> szkítiában laknak

Középkori források
 Iordannes -> Getica -> rövid megjegyzések a szlávokkal kapcsolatban -> venetis néven
fordulnak elő leggyakrabban -> szklavenik, antes, venethi
 Prokopliosz -> A háborúról -> ő nem ismeri a venethiket
 veneti -> Ny, anthes -> K, sclaveni -> D -> Io leírja, hogy a v és s nem képviselnek nagy
katonai erőt, anthesek nagyon jó harcosok -> legyőzik a gótokat -> oroszok?
Tacitus venedi -> kelta nép -> fehéret jelent -> nincs sok köze a szlávokhoz -> korábban a szlávok
területein élő nép nevének átvitele a szlávokra (venedi, venethi -> germán népek nevezik így a
szlávokat
Anthes -> 627 az utolsó dátum, ahol ezzel a névvel találkozunk (anthoi) -> Io szerint ez egy harcos
nép, elkülönülten élnek a szlávoktól
  elméletek -> oszét, alán népcsoport -> nyelvileg beolvadtak a szlávok közé, életmódilag
azonban nem
 krakkói bizantológus -> kis szláv csoport, akik elsőként váltak le a szlávokról, és el is tűntek
egy idő után
 I. Avar aganátus felbomlása után eltűnnek
sclavevi, sclabeni, sclabenoi maradt
szlovénnek nevezik magukat!!
Szláv őshaza:
 Ny-i -> Elba és Visztula között (Tacitus) (germánok lengyel szomszédai a lengyelek ->
venedik -> pajzs, lándzsa, gyalogos katonák -> lengyelek)
 PVL -> Régmúlt idők elbeszélése -> orosz tudósok -> Duna alsó folyása, Kárpát medence déli
része (ő forrásukban van)
 K szláv őshaza -> Dnyesztner és Dnyeper körül (Io)
 550 előtt sehol nem szerepelnek a szlávok bizonyító erejűen -> de utána mindenhol ott vannak
(észreveszik őket) -> sokan lettek -> a területek, amelyeket meghatároztak túl kicsik ->
összekapcsolás -> Elba (Németo) és Dnyeper (Ukrajna) terület az őshaza

Régészet
 Ny_ wielbarki kultúra továbbélése -> Biskupin (település romjai) -> nem szláv település, de
sokáig úgy gondolták, hogy igen
 K: Dnyeper, Gyeszna folyók mentén leletek -> ma a legelfogadottabb elmélet (Kárpátok k
részétől K-re terült el, egyes helyeken elérik az al-Dunát -> 6. század!! (5. századi szláv
kultúrára utaló jelek -> kisebb területek -> leletek 200-300ra vezetnek vissza)
 egyetlenegy tárgy, ami megvan mindenhol -> nem túl fejlett agyagedények -> kultikus
jelentőség (urnatemetés, gabona tárolás) + települések maradványai

Korai szlávok
 demokratikus társadalmi berendezkedés, nem nagyon választottak vezetőt, nem tűrték meg
 vendékjog fontos -> ha ezt nem tisztelik, komoly következmény
 házasság intézménye is fontos -> ha meghal a családfő a felesége vele együtt hal meg,
özvegység intézménye nem ismeretes számukra
 sík területen laknak folyók közelében, nyílt -> falakkal nem védett települések, vannak zárt
települési elemek (állatok, kultuszhelyek, erődítmények)
 hadszervezet, taktika (Pszeudomaorikiosz, Prokopiosz, Teof. Szim) -> gyalogos, szervezetlen
tömeg (itt sincs vezér) -> harcértékük kevés emiatt, rövid lándzsa, pajzs, mérgezett
nyílvesszők sikeresen, gyors rajtaütés, majd visszavonulás -> meg tudták védeni magukat, ha
kellett
 kezdetleges anyagi kultúra -> néha félmeztelenül vannak, nem differenciált a férfiak
öltözködése (Isidor -> a szlávok koszosak), luxuscikkek hiánya, művészeti igénnyel készített
dolgok hiánya
A szlávok vallása
 indoeurópai vallások közé tartozik (görög, kelta elemekben hasonló)
 politeista + hierarchikus (van egy főisten)
 az indoeurópai vallások monoteistaként indultak, később bővültek -> amikor leírják, már több
ezeréves fejlődésen mentek keresztül + keresztény írók írják le őket keresztény terminológiát
használnak
 nem ismerünk szláv vallási rítust, kb semmilyen írott forrás nincsen róla -> nehéz konzisztens
gondolatokat átadni róla
 az égben laknak a szláv istenek -> nyemo (?) felhő szónak a szláv megfelelője -> a perzsában
is megtalálható (ég -> indoeurópai szó az istenek lakhelyében)
 főisten lakhelye -> szvetovid -> a világot látó isten -> 4 oldalú oszlop -> 4 arc 4 test (kard,
ivókürt, nap + még valami) -> térbeliség
 triglav -> 3 fejű isten -> időbeliség
 fontos istenek -> fehér és fekete isten, perun (villám -> kapcsolat a bizánciakkal, már ő a
főisten -> katonák és kereskedők istene/ Zeusz, Thor), Velosz (?) -> szarvasmarhák, gyapjú
istene
 fontos istennők -> Zsiva, Siva -> élő, ősz hajú (Ragnarök után is csak egy idős nő marad
életben, Éva), Nyiva -> aratás, földistennő, Pogoda -> idő és időjárás istene, Mokos -> a női
szexualitás istene, nedves, pozitív és negatív oldala egyaránt, gyermekáldás
 egyéb alakok -> nem tudjuk, hogy istenek-e -> Babajaga (népmesékben is benne van K
szlávoknál) -> idős néni, sűrű erdő közepe, tisztás, tyúklábon álló ház -> sorsistennő, Zmij és
Zmija -> kígyó és sárkány -> nap (segítség) + mocsár (ártó) (határterület két terület földje
közé képzelték el) (sárkánytöltés -> védelem a Kijevi Russznál) (Lengyelek -> zsmigrud ->
kígyóvárak -> folyó és mocsaras terület határán), ördögök (csart) -> közösségek közelében
élnek, ha az ember útra kel, találkozhat velük -> bozót, gaz. lehet velük üzletelni -> túl lehet
járni az eszükön
 túlvilág -> nem egy osztott világ, ráj (így mondják), skandinávok vallásában hasonló (hel) ->
raj -> india, perzsia -> csillogó, fényes

12. Lengyelország a XI-XII. században a források és a szakirodalom alapján.

Források
 Canaparius: Szent Adalbert élete -> Rómában élt az Aventiumon egy bencés kolostorban,
(Adalbert Prága második püspöke) -> Adalbert öccsét Gaudentiust kikérdezte Canaparius
 Dagome iudex -> másolták, 1090 környékén (eredeti kel -> 992) -> valaki valamilyen területet
felajánlja a pápának -> mai Lengyelo határterületei
 Gall Névtelen -> az első lengyel hosszabb terjedelmű narratív forrás -> szerzője valószínűleg
NY Európából származott (12. század elején Mo-n is járt)
 Ibrahim ibn-Jakub úti jelentése al-Bakri leírásában -> zsidó kereskedő, Prágáig eljutott, a
kordobai kalifátus megbízása
 Merseburgi Thietmar krónikája -> 1018 előtt keletkezett (abban az évben meghalt) -> életének
utolsó 5-6 évében írhatta
 Prágai Kozma: A csehek krónikája
 Widukindus Corbeius: A szász történet három könyve

I.Mieszko halála, I. (vitéz) Boleszló trónra jutása

 992 -> I. Mieszko halála -> Dagome iudex kiállítása (első két szava -> Dagome bíró és
Mieszko felesége az országukat a szentszék védelmére ajánlják -> le vannak írva a határok,
nincs megemlítve a dokumentumban Boleszló, Mieszko első fia)
 o miért iudex? -> nem tudták Mieszkó címét, így jobb híján ezt a tisztet adták neki
o miért Dagome? -> Mieszko a keresztségben felvehette ezt a nevet?
o dago -> ego, én meiu -> Mieszko, dux -> fejedelem
 995 Vitéz Boleszló eslő említése fejedelemként
 997 -> Szent Adalbert befogadása az országba -> könyörgött, hogy ott maradjon, de az
poroszokhoz akart menni téríteni -> vértanúhalál -> Boleszló kivásárolja a maradványait

I.Boleszló egyház és külpolitikája

 NRCS
o 1000 -> találkozó Gnieznóban III. Ottóval, Gnieznói érsekség, Wroclawi, Kolobrzegi
és Krakkói püspökség megalapítása -> önálló egyháztartomány -> németek nem
nagyon tudtak beleszólni a lengyelek belügyeibe -> Ottó kedvelte Adalbertet ->
megérte visszavásárolni a maradványait
o 1002 -> Boleszló elleni merénylet
o 1002-1018 -> konfliktus II. Henrik császárral (Ottó fiatalon 23 évesen meghalt) ->
M.T. írja le, hogy régen Henrikkel Boleszló jóban volt, de itt volt egy konfliktusuk ->
ezért is lett merénylet ellene -> területeken vesztek össze
o 1018 -> Bautzeni béke -> Morvaország és a Boleszló által elfoglalt többi területet
megtarthatta, de adót kellett fizetnie érte Henriknek
o 1024-ben Boleszló megkoronáztatta magát és a fiát is (?) -> nem ismerik el igazi
koronázásként (a német tudomány) -> 1025-ben Boleszló meghal, II. Henrik pedig
1024-ben hal meg
 Csehország
o 1003 -> Morvaország elfoglalása
o 1003-1004 -> I. Boleszló kísérlete Csehország megszerzésére
o 1004 -> III. (Vörös) Boleszló megvakíttatása és fogságra vetése (de az elején segítette
a testvérei ellen)
 Kijevi Rusz
o 1018 -> Kijev elfoglalása, Szvjatopolk fejedelem trónra ültetése, hercegnő elrablása
(M.T utolsó bejegyzései -> nyáron indult és télre már haza is ért)
 Magyarország
o 1015-1025 -> Boleszló állítólagos területfoglalása
 (erre három forrás -> PVL, Gall Névtelen, M.T.
 Boleszló 3. felesége is meghalt -> kijevi fejedelem lányát kérte feleségül
(1018-ban a csajszit hazavitte, plusz elvett még egy másik nőt)
 500 magyar harcos kísérte Boleszlót Kijevbe -> Prokuj (gyula) -> István
ellenlábasa -> Boleszlóhoz menekült, vagy a déli Lengyel területeken élő
maradék magyarok ezek
 magyar György, Mózes és Efraim (ld. Kijevi Rusznál))
 Magyar-Lengyel Krónika szövegében -> Esztergom és Eger határ -> nem
történt meg -> Mo ekkoriban elég erős
 Szlovákoknak is fontos lenne ez az É Mo-i foglalás
 ami inkább megtörténhetett -> M.T. -> Prokuj gyula -> a Vágnál letelepedett -
> az belefolyik a Dunába, ezért a Dunáig az övé volt É-Mo

I.Boleszló halála, trónutódlás, a korai lengyel állam bulása

 1024 (1025) -> Boleszló és fia, II. Mieszko királlyá koronázása Gnieznóban
 1025 -> I. Boleszló halála, II. Mieszkó uralkodásának kezdete, ő volt az első és sokáig az
egyetlen lengyel uralkodó, aki tudott írni és olvasni (latinul)
  1026-1027 -> konfliktus a wieletekkel (Pomerániában pogány szláv 4 törzsből álló szövetség),
kapcsolatok II. Konrád császár ellenzékével
 1028, 1030 -> hadjáratok Szászország ellen
 1031 -> védekezés a több oldalról érkező támadásokkal szembern (köztük Veszprém, aki meg
akarta szerezni atyai örökségét (őt megölték))
 1031-1032 -> menekülés Csehországba, ahol foglyul ejtették és Ulrich fejedelem bosszúból
kiherélte
 1032-1034 -> visszatérés Lengyelországba, az elvesztett területek részbeni visszaszerzése, II.
Mieszko halála
 1034-1038 -> I. (Megújító) Kázmér uralkodása (II. Mieszko fia) (ő csak a fejedelem címig
jutott)
 1038 -> I. Bretislav (cseh fejedelem) támadása Lengyelország ellen -> Szilézia kifosztása,
Poznan szétverése -> ny-i részt teljesen szétverik
 Kázmér Mo-ra menekül (Orseolo Péter tartotta „fogságban”) -> majd Németországba megy ->
1039 -> újjáépítette a lengyel hatalmat -> új központot választott -> Krakkó

13. Korai szláv államok (VII-IX. sz) története a vonatkozó források és elméletek alapján.
Források:
 magyar nyelvű nem igazán van
 Fredegár krónikája -> 7. sz.
 Gesta Dagoberti I. regis Francorum -> frank király cselekedetei -> Fregegár krónikáiból
kiszedték a Dagobertre vonatkozó részeket
 Bajorok és a Karantánok megkeresztelkedése -> 11. század
Karantánia:
 némi átfedésben van az osztrák tartomány Karintia tartományával
 550 után vagyunk -> Iordanessék észrevették, hogy van itt valaki
 szlávok telepednek le az avarok és a bajorok közé -> Alpok keleti része (mert oda az avarok
nem mentek föl)
 vagy az avarok telepítették őket oda -> ütközőnépesség a frankok és bajorok miatt +
élelmiszerellátásban segítés
 *kara -> indoeurpóai szó -> szikla -> szkara
 kelta -> *karantosz -> barát szó
 7. sz. eleje -> önálló fejedelemség -> Marca Vinedorum -> van adminisztráció, de nem
királyság (Vinedorum -> vinedák) -> külső elnevezés
 a karantánok a mai szlovénok ősei
 első ismert fejedelmük -> Valuch (Valux)
 A karantán fejedelemválasztás
o izgalmas, hogy választják a fejedelmet -> arisztokratikus fejedelem volt
o a fejedelmet felrakták egy kőre -> a fejedelem köve -> ez a szimbolikus cselekedet
volt a beiktatás
o 8 századtól -> felvették a kereszténységet (persze lázadoztak ellene) -> a kőre állítás
után a templomban is volt egy szertartás
o függetlenség elvesztése (bajor, majd frank vazallusok) -> gróf/ fejedelem választása -
> kőtrónusra ültették -> mindenkori hűbérurának a vazallusa -> ezt meg kellett
erősíteni
o elég ismert aktus volt
o a fejedelmek névsora egy idő után ismert -> dinasztia volt
 A karantánok részvétele a szlávok avarellenes felkelésében:
 o 623 -> a felkelés kapcsán ismertük meg Valuch nevét
o sikeres -> az avar állam meggyengülése
o Karantánok függetlenek lesznek -> 8. századig
A kereszténység felvétele
 az egyik utolsó lépés az államalakulás előtt vagy első lépés az alakulás után
 743 -> Borut fejedelem segítséget kér a bajoroktól (ez már a második avar kaganátus!) ->
közösen megállítják a támadást
 a fejedelem elismerte a bajor fennhatóságot -> előkelő túszok -> a fejedelem fiát és
testvérének fia
 749 -> Borut megkeresztelkedett (idős korában történt)
 utóda fia Gorazd (749-51) -> első templom építése hozzá kapcsolódik (szemben vele a
fejedelem köve), támogatta a keresztény misszót
 Hotimir uralkodása (751-769)
o Modestus püspök missziós tevékenysége (760-763) -> a Slazburgi püspök, Virgil
küldte
o fejedelmi hatalom megerősödése (hadsereg megerősítése, adószedés -> az elsők
egyháziak) -> nincsenek nagyon külsö ellenségek
 Hogyan vitték el Hotimirt és Gorazdot túsznak -> római szokás -> patriciusi rangot kapnak
Rómában -> keresztény kultúra és nagykövetség
Az önállóság elvesztése
 763-765 -> bajor és keresztényellenes felkelés -> Modestus meghal -> Virgil püspök kemény
módszerekre váltott, nem utazott Karantániába)
o kemény módszer -> frank módszer -> püspök és pár pap odavisz a néphez
kegytárgyakat -> erőszakkal megkeresztelik a népet
o puha módszer -> ír missziós módszer -> 6. századtól a 9-10. századig -> odaköltözöm
a közösséghez, elkezdek keresztényként élni -> segítem a pogányokat -> cél, hogy az
elitből valaki felvegye a kereszténységet -> germánok és kelták térítése
 768-772 -> a felkelés elterjedt, keresztény papok elüldözése
 Hotimir halála (769) után a felkelés békés csillapítása Valtunk fejedelem -> nem válik be ->
III. Tassilo bajor fejedelem leveri a felkelést
 768 -> tassilo frankellenes lázadása -> ezt leverik -> Karantánia bajor szövetséges volt ->
Frank Birodalmon belül Bajorországhoz csatolták
 Az avar háborúk után (795-805) -> egy ideig Karantánia még megőrizte Bajorországon belüli
viszonylagos önállóságát
 Valtunk után még volt 3 fejedelem
 819 -> a Száva-menti szlávok fejedelme felkelést szervezett a frankok ellen -> karantánok
csatlakoztak -> a felkelés leverése után négy grófságot hoztak létre (828)
 Regnum Carantanorum -> Arnulf származásának igazolása (frank uralkodó)
 főváros -> Kronskigrad (keresztény templom)
Samo birodalma: történeti vagy történetírói tény
 Szlovénia, Horváto és Szlovákia területén
 Birodalom -> uralkodó személye azonos -> etnikailag és vallásilag vegyes
 Fredegárd krónikája az egyetlen hitelesnek tűnő forrás (7. század közepe)
 Samo, frank területről érkezett kereskedő (620 k.) -> szlávok lakta területekre
o francia területről érkezhetett
o a neve nem frank, talán kelta? -> nem valószínű
o keresztény név? -> Sámuel, Salamon
 o keresztény vagy zsidó kereskedő, de van olyan 11. századi forrás, akik szlávnak
mondják
 623 -> szláv csoportok élére állt az avarokkal szemben (királynak neveztette magát) ->
demokratikusan választották meg (szlovák és szlovén történetírásban hivatkoznak királyként
rá)
 626 után (626-628) -> sikeres felkelést robbantott ki az avarok ellen (avarok sikertelen
támadása Konstantinápoly ellen -> avarok + szlávok vs. Konstantinápoly -> perzsák csak
megfigyelők) -> 1. kaganátus felbomlása
o Fredegárd a felkelés okaként nem a Konstantinápolyi ostromot adta meg, hanem az
avarok (hunok) tavasztól őszig háborúztak, majd télen a szlávok településiet
fosztogatták -> szláv anyáktól született avar fiak szlávok -> ők robbantották ki a
felkelést
 630 -> háború I. Dagobert frank uralkodóval -> frank kereskedők meggyilkolása, frank követ,
hogy miért tették Samoék -> nem adta ki neki a bűnösöket -> ez az ok
 631/632 -> döntő ütközet -> frank, longobárd, avar támadás 3 irányból -> Wogastisburgnál ->
Samo win
o a menekülő frankok után ment > betörtek Türingiába és több alkalommal kifosztották
o de! csak Fredegárd krónikájában létezik Wogastisburg
 Samonak állítólag 12 asszonytól 37 gyermeke született
 655 után nincs róla adat -> talán a gyermekei uralkodtak utána?
 Birodalma emléke tovább élt a korai cseh hagyományban (Szt Katalin rotunda -> cseh
uralkodó dinasztia a falfestmény sorozaton -> Znojmo (Samo) -> 4. alak I. Mjormir) -> a cseh
és nagy-morva uralkodók Samótól származtatták magukat
 Bajorok és Karantánok -> 11. sz -> ebben is írtak a történetről
 17. században elkezdték ezt a történetet propagálni -> csehek nemzeti múltjának kutatása ->
ideológiák gyártása -> előbb nagy-morva -> majd cseh birodalom
 ez a monda a szlovákokhoz is átkerült
Egyéb korai szláv állam kezdemények
 Dervan szerb (szorb) fejedelemsége -> 7. század első fele -> saját fejedelemmel (Dervan) ->
részt vett a Samo féle felkelésben
 Ljudevit Száva-menti fejedelemségbe -> 819 k
 Karniol fejedelmség -> Karantániától délre

14. Szlávok és magyarok a IX-XII. században a források és a szakirodalom alapján.

 István ellenfele, Gyula a lengyel királyhoz, I. Boleszlóhoz menekült és t őle kért segítséget.
Emiatt is és amiatt is, hogy a lengyelek hadban álltak a németekkel, a magyarok és a lengyelek
közötti viszony kiéleződött, mivel a magyarok a németek oldalán álltak.
 Az 1018-ban a németek és a lengyelek között kötött béke rendezte a magyar-lengyel
viszonyokat is. Ezt mutatja az is, hogy amikor I. Boleszló lengyel fejedelem Kijevbe indult,
magyar harcosok is kísérték.
 Péter külpolitikájára jellemző, hogy a németekkel szemben álló csehekkel, I. Bretsilavval
szövetkezett.
 A magyarok támogatták Bretislav lengyelek elleni hadjáratát.
 II. Boleszló lengyel király Magyarországon hal meg szám űzetésben, mert el űzik, amikor
megtorol egy összeesküvési kísérletet.

 985 -> Mieszko fia I. (Vitéz) Boleszló feleségül vett egy árpád-házi hercegnőt, közös
gyerekük Bezprym (Veszprém) (ezt a lányt aztán hazaküldte és vett egy 3. feleséget)
 Magyarország
o 1015-1025 -> Boleszló állítólagos területfoglalása
 (erre három forrás -> PVL, Gall Névtelen, M.T.
 Boleszló 3. felesége is meghalt -> kijevi fejedelem lányát kérte feleségül
(1018-ban a csajszit hazavitte, plusz elvett még egy másik nőt)
 500 magyar harcos kísérte Boleszlót Kijevbe -> Prokuj (gyula) -> István
ellenlábasa -> Boleszlóhoz menekült, vagy a déli Lengyel területeken élő
maradék magyarok ezek
 magyar György, Mózes és Efraim (ld. Kijevi Rusznál))
 Magyar-Lengyel Krónika szövegében -> Esztergom és Eger határ -> nem
történt meg -> Mo ekkoriban elég erős
 Szlovákoknak is fontos lenne ez az É Mo-i foglalás
 ami inkább megtörténhetett -> M.T. -> Prokuj gyula -> a Vágnál letelepedett -
> az belefolyik a Dunába, ezért a Dunáig az övé volt É-Mo
15. A Kijevi Rusz a XI-XII. században a források és a szakirodalom alapján.
Források
 PVL (Régmúlt idők elbeszélése) -> 1112-13 környékén fejezték be az első 1116-ban
pedig a második szerkesztését
o vannak további szerkesztései, bármelyik későbbi fejedelemség évkönyvei úgy
kezdődnek, hogy lemásolják a PVL-t (+ eredetiben is van betoldás azért)
 Gall Névtelen: A lengyel fejedelmek, avagy hercegek krónikája és tettei -> lengyelek
aktív résztvevői a Kijevi Rusz történetének
 A középkori orosz történelem forrásai (szerkesztett -> törvénykönyvek, vallási tartalmú
írások)
Szvjatoszláv fiainak uralkodása 980-ig
 a hatalom megosztásának és örökítésének kérdései
 Jaropolk -> legidősebb -> Kijevi fejedelem (972-980) -> követei részt vesznek I. Ottó
császár 973. évi Quedlinburgi találkozóján (Ny felé nyitás)
 Oleg -> Ovrucs kp -> drevljanok területei (972-977)
 Vlagyimir (nem törvényes utód, Olga kulcsárnőjétől született) -> Novgorod az övé (972-
977, 980)
 pillanatig nem volt nyugalom közöttük -> kéne az egész atyai örökség -> a tanácsadók is
egymás ellen hergelték a fiúkat
 977 -> Oleg és Jaropolk összeveszése -> Oleg meghalt -> leesett a hídról -> ráestek a saját
katonái -> Vlagyimir elmenekült Skandináviába erre a hírre
 antinormann elmélet hívei -> Igorig skandináv nevű fejedelmek, de utána már
többségében szláv nevek (de ezeket ki lehet ejteni skandinávul is)
Vlagyimir uralkodása (980-1015) A hatalom megszerzése, kiterjesztése, megtarzása
 980: visszatért, átvette a hatalmat
o Polockot elfoglalta, feleségül vette a fejedelem lányát (kissé erőszakos módon,
mert először visszautasították)
o hozott skandináv harcosokat
o Kijevet elfoglalta, Jaropolkot megölette
o Novgorodba helytartót küldött
 980 és 990 között folyamatos háborúskodás a szomszédos területekkel
o 981 -> I. Mieszko keleti területein -> Cserveny (erőd neve magyarus piros->
vörös oroszország a magyar hagyományban -> kb egy megyéni terület, de ez a
név csak egy város) elfoglalása és kifosztása (lengyelek és oroszok fura viszonya
mindig is)
o 982 -> háború a vjaticsokkal
o 983 -> háború a jatvingokkal -> balti nép, egy ideig ők voltak a támadó felek
o 984 -> hadjárat a radimicsek ellen
o 985 -> a volgai bolgárok ellen -> itt le is szokott róla -> nagyon erősek
o 992 -> fehér horvátok -> Krakkó környékén élő nép (lengyelek vegzálása megint)
o 988, 992, 996-997 -> besenyők ellen
 1014-14 -> konfliktus Jaroszláv novgorodi fejedelemmel (saját fia)
o adóbeszedésből a kijevi hadsereg fenntartásához kellett hozzájárulnia ->
megtagadta -> Vlagyimir nem tudta megbüntetni, mert meghalt
 a hadjáratok területeit nem tudta megtartani
Vlagyimir uralkodása és a vallás
  980 -> Kijevben panteont építetett a különböző pogány isteneknek a vára melletti dombra
(indoeurópai népek istenei -> skandinávok és szlávok is mind oda tudtak menni)
 983 -> keresztények feláldozása a pogány isteneknek -> a jatvingokkal folytatott háború
győzelme miatt -> áldozat bemutatás -> sorshúzás -> keresztény harcosa és fia ->
tiltakozás ellenére meghaltak
 986 -> hitvita Kijevben -> bolgár muszlimok vs kazáriai zsidók (jelentősebb kp-jai nem
pusztultak el, sok zsidó élt továbbra is ott) vs német és bizánci keresztények (irodalmi
toposz) -> megfontolt politikai és kulturális döntés (pl.: többnejűség menő, de nem lesz
muszlim, mert ott nem lehet alkoholt inni), követek küldése a vallások közé ->
beszámolók, + még egy hadjárat sikeres, akkor megkeresztelkedik
 988 -> Vlagyimir elvette II. Romanosz lányát, Annát, majd fiaival együtt ->
megkeresztelkedett, leromboltatta a pogány istenek panteonját (Perun szobrot a
Dnyeperen lelökték, a népnek botokkal kellett csapkodni)
 989-1015 -> templomokat építtetett, törvényeket adott ki a kereszténység védelmében
 Merseburgi Thietmar krónikája leírja, hogy abszolút nem élt keresztényi életet -> nem túl
kegyes, ágyasokat tartott stb.
 Vlagyimir halálát titkolták, mert épp egy hadjárat folyt -> éjszaka temették el
Trónviszály, a hatalom öröklésének kérdései
 5 törvényes felesége volt -> 12 fia született -> életében nem osztotta fel az országát
(mindenkinek adott egy kisebb vagy nagyobb fejedelemséget)
 halála után 4 évig trónviszályok -> lengyelek, besenyők és skandinávok is (1015-19)
 Szvjatopolk (Vlagyimir második felesége, Jaropolk felesége volt előtte -> akkor már
terhes volt Szvjatopolkal) (átkozott a másik mellékneve, a fiú, akinek két apja van mellett)
megölette Boriszt, Glebet és Szvjatoszlávot (1015), majd lengyel és besenyő segítséggel
elfoglalta Kijevet (1018)
 Jaroszláv skandináv segítséget kér -> 1019-ben tér vissza -> ő uralkodott innen Kijevben
(primogenitúra elve (legidősebb fiú), de ott volt a levirátus is -> egyik sem volt az igazi)
I.Jaroszláv (Bölcs) uralkodása (1019-1054)
 Jaroszláv és Msztyiszláv vetélkedése (1023-26) -> a Kijevi Rusz felosztása -> aki túléli, azé
lesz az egész
 Jaroszláv egyeduralma (1036-54)
 Hadjáratok
o 1031 -> háború a lengyelek ellen (Keménykezű Harald 15 évesen sikeres hadvezér
kijevi seregrészt vezette) -> K-i területek
o 1038 -> jatvingok ellen
o 1040 -> litvánok ellen
o 1041, 47 -> Mazóvia ellen (lengyelek mellett itt)
o 1043 -> Bizánc ellen -> orosz hajóhad elsüllyed, majd győznek, majd vesztenek -> de
a ruszok egész jól jönnek ki belőle a végén
 építkezések
o Kijevi városfal és Aranykapu (régen fa városfalak)
o Szent Szófia székesegyház
o Szent György, Szent Irén kolostor
 Egyházszervezés
o több városban templom és kolostor építés, ezek felszerelése
o egyházi, filozófiai könyvek másolása, lefordítása, Biblia részleges lefordítása
(elsősorban görög nyelvről) (Ciril déli szláv dialektusát már nem nagyon értették)
o 1044 -> Vlagyimir (apja) testvéreit kihantoltatta és utólag megkereszteltette
 o 1051 -> Ilariont kinvezte kijevi metropolitának (már nem a Konstantinápolyi pátriárka
nevezte ki őket), támogatta Anton szerzetest a Barlangkolostor megalapításában
o támogatta az első szentek kultuszának kialakulását (pl.: halott testvérei)
 dinasztikus politika
o testvérét Dobronyegát I. Kázmér lengyel fejedelemhez adta
o lányát, Annát I. Henrik francia királynak, Erzsébetet III. (Keménykezű) Haraldnak,
Anasztáziát I. András magyar királynak adta
o Fia, Izjaszláv számára megkérte I. Kázmér testvérét Gertrudot (latin nyelvű imái
fennmaradtak -> olvasott, írt, beszélt latinul) (az egyházszakadás után ő próbálja meg
elintézni, hogy a Kijevi Rusz a Nyugati egyházhoz kerüljön), másik fiának -> XI.
Konstantin lányát Anasztáziát
 Jaroszláv is tudott írni és olvasni (ritka), felosztotta a birodalmát a fiai között
Jaroszláv fiainak uralkodása, a szétdarabolódás kezdete (1054-1113)
 Izjaszláv (Kijev, Novgorod), Szvjatoszláv (Csernyigov), Vszevolod (Perejaszlavl, Rosztov)
triumvirátusa 1073-ig
o 1068 -> kun támadás
o 1072 -> Borisz és Gleb kanonizációja (más szentek hivatalos kultuszának kezdete)
(Borisz magyar testőre -> magyar György -> keleti egyház szentje lett, plusz testvére -
> magyar Mózes -> 1018 -> lengyel túsz, kijevi barlangkolostorba szerzetesnek)
o Pravda Rószkaja -> első orosz törvénykönyv, 1-17 cikkely -> Jaroszlav cikkelyei,
többi a fiaié
 1073 -> A triumvirátus felbomlása, új öröklési rend a ROTÁCIÓ kialakulása (egy generációba
tartozó testvérek egy ideig lesznek kijevi fejedelem)
o 1073-76 -> Szvjatoszláv
o 1076-78 -> Izjaszláv
o 1078-1093 -> Vszevolod
o csatározások a kis fejedelemségek között
o 1093-1113 -> II. Szvjatopolk (Izjaszlav fia)
 1097 -> Ljubecsi gyűlés az öröklés törvényesítése -> minden uralkodó csak a
saját részét oszthatja szét a fiai között -> a széttagolódás még erősebb lett
 1100-tól folyamatos harcok a kunok ellen -> a fejedelmek seregeit egyesíteni
tudta Szvjatopolk -> a kunokat ki tudja szorítani
 az ő idején írják meg a PVL-t
Kijev fénykora, Vlagyimir Monomah és Msztyiszlav uralkodása (1113-1132)
 1113-25 -V. Monomah uralkodása
o életében 83 hadjáratban vett részt vagy vezetett (testvérei, külső ellenségek)
(legjelentősebb Bizánc ellen -> 1116-1123 -> utolsó Kijev vs Bizánc)
o Kijevet újra Rusz fővárosává tette, valamint a szlávok kulturális kp-jává
o Intelmek címmel megírta önéletrajzát (önmaga az ideális fejedelem példája)
o újraíratta a PVL-t
o megalapította Vlagyimir városát (ÉK-en)
o testvérét Eupraxiát IV. Henrik német-római császárhoz adta feleségül (nem volt túl jó
férj Henrik -> elég durva vádakkal illette, amikor hazaszökött Kijevbe)
o lányát, Jevfemiát Könyves Kálmánnak (Eufémia)
 1125-32: Msztyiszlav uralkodása (V.M. fia)
o a Kijevi Rusz ekkor utoljára tudta növelni a területét
o lányát Malmfridet I. Szigurd norvég, majd II. Erik dán királyhoz adta, Eufrozinát II.
Géza magyar királyhoz, Eupraxiát Komnénoszhoz
A Kijevi Rusz hannyatlása és felbomlása
 Msztyiszláv halála után folyamatos trónviszályok miatt Kijev elnéptelenedett, jelentősége
csökkent (csak a metropolita miatt maradt fontos, de később ő is átköltözött Vlagyimirba)
 a kp helyett a perifériák indultak fejlődésnek -> Halics és Vlagyimir (Lodomér): magyar,
lengyel, litván érdekek szerint nyugati, rendi típusú fejlődésnek indult (fejedelem és harcosok)
 Novgorod lassan kereskedő köztársasággá vált, Észak-Európa egyik legfejlettebb városa lett
(névleg volt fejedelme, de igazából független volt -> városi tanács volt az irányító ->
Novgorod nagyságos úr volt a város megszólítása)
 Vlagyimir erős fejedelmi irányítása alá került (ez az ÉK-i) -> megalapozva a későbbi
Moszkóvia hatalmát (ez is fejlődik, mert távol volt a Kijevi konfliktusoktól)
 a tatárjárás idején Kijev szinte teljesen elpusztult (1240) (1220 -> monumentális csata -> K.R.
veresége)
 1147-> vadászok által lakott település -> Moszkva -> fejedelem találkozója, ide kerül a
hatalmi centrum (majd 14-15 század)

16. A keleti szláv csoportok az államalakulás küszöbén (IX-X. sz) a források alapján.
A Volgai Bolgárország kialakulása
 660 k. -> Kuvrat kagán halála és a Nagy-Bulgáriát megsemmisítő kazár támadás után Kuvrat
egyik fia, Kotrag, népével átkelt a Don folyón északi irányban és a kazár Birodalom északi
tartományaiban telepedtek le (másik fiú -> Erdélyben telepedett le az avarok területén, majd
É-Makedóniában) (másik fiú -> al-Dunai bolgárok)
 720/730-as évek -> ez a bolgár csoport északabbra vándorolt, majd 800 körül a Volga bal
partjára költöztek, még később elérték a Káma folyót -> ott alakult ki a volgai bolgárok
hatalmi kp-ja, mely már belső fejlődésnek indulhatott, a kazároktól vazallusi függőségben
 920-ban Almis ibn-Selkej (arab változata a névnek, Álmos magyarul -> hozott, vett) volgai
bolgár uralkodó Al-Muqtadir bagdadi kalifát megkérte, hogy küldjön iszlám jog és
hittudósokat, hogy népével együtt áttérjen az iszlámra -> függetlenség kinyilvánítása a Kazár
Birodalomtól (ez a gesztus)

Vallás a Volgai Bolgárországban

 eredendően tengrizmus követői
 9. századtól spontán iszlamizáció, amelyet az uralkodó érdeklődése követett (levél itt is ->
Válaszok Burgar királyának kérdéseire, amelyeket al-Mamúnhoz intézett az iszlámról és az
egységről (nem maradt fent))
o pénzt is kért a levélben a Bagdadi Kalifától -> pénz, hogy hadsereggel le tudja győzni
a Kazárokat
 a Kazár Birodalom keretein belül a judaizmus felvétele (mértéke nem ismert)
 922-től az uralkodó felveszi az iszlám vallást, elsősorban a Kazár Birodalomtól függetlenedés
eszközeként

A Volgai Bolgárország társadalma

 az uralkodó az elteber címet viselte, ami a Kazár Birodalomban is az egyik legfőbb méltóségot
jelölte
 alatta -> területének fejedelmei, katonai parancsnokok, törzsi arisztokrácia, közszabadok,
rabszolgák (mint al-dunai bolgárok)
 a volgai bolgárok négy nagyobb csoportra oszlottak -> szuvarok, berszilek (bercel), eszgilek
(székelyek rokonai?), barandzsarok
 fokozatos áttérés a nomadizálásról a földművelésre
  a Kazár Birodalom hanyatlása után Kelet-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű és
leggazdagabb állama, egyben az egyetlen iszlám ország
 a birodalom fővárosa Bulgar volt, jelentősebb városai (11. századtól) Szuvar, Bilar vagy Biler,
magas szintű kézművesség, elsősorban a bevándorló muszlim mestereknek köszönhetően
 az állam legnagyobb bevétele a nemzetközi kereskedelem megadóztatásából keletkezett
A Volgai Bolgárország kapcsolatai más országokkal, virágkor és hanyatlás
 920 előtt-> Almis bolgár elteber lányát erővel magához vette a kazár kagán, fiát pedig
túszként magánál tartotta (a lány meghalt egy éven belül, utána egy másik lányát is kérte -> ez
sok volt Almisnak -> iszlám + függetlenedés)
 920 -> Kalifátussal kapcsolatfelvétel
 965 -> Szvjatoszláv kijevi fejedelem támadása a volgai bolgárok és a kazárok területei ellen ->
de rájött, hogy a bolgárok jobbak lesznek szövetségesnek a kazárok ellen
 965 után -> a Kazár Birodalom bukása után a Volgai Bolgárország független lett
 986 -> a volgai bolgárok muszlim hittudóst küldtek Vlagyimir kijevi fejedelemhez, hogy
felvegye az iszlámot (?)
 a hitviták államvallás tekintetében fontosak -> lsd -> kazárok
 11. század -> a volgai Bolgárország a régió legerősebb katonai hatalmává vált
 1088 -> bevették Murom városát
 12. század közepétől rivalizáció a vlagyimir-szuzdali fejedelemséggel (Moszkvai Oroszo
alapja), fokozatos visszaszorulás a Volga bal (K) partjára
 1218 -> Usztyjug elfoglalása és feldúláa
 1236 -> mongolok megjelenése -> legyőzik a bolgárokat a Mongol birodalom részévé válnak

17. A szlávok szétvándorlása a vonatkozó források és elméletek alapján.

Válogatott források
 Fredegár krónikája -> 7. sz.
 Bajor geográfus -> 9. sz.
 Bíborbanszületett Kónsztantínosz: A birodalom kormányzása (DAI) -> 10. sz.
 Merseburgi Thietmar krónikája -> 10-11. sz
 Régmúlt idők elbeszélése (PVL) -> 12. sz eleje
 közös -> korai szlávokra vonatkozó hagyományt tartották fent
Szétvándorlás oka
 túlnépesedés az őshazában
 avarok vándorlása és birodalom alapítása (PVL, Fredegár -> rémes történeteket írnak le az
avarokról -> meztelen nőket fognak be a kocsik elé, eltűntek mint az avarok)
o obre -> avar, olbrzym -> óriás
o párhuzama: Honogrois – magyar, ogre
o az avar vándorlás mozdította ki őket az őshazából, a birodalmában letelepített szláv
csoportokat
 Hun birodalom ugyanez -> 5. században ők mozdították ki őket -> az avarok a hun birodalom
felbomlása után terelgették a szlávokat
o strava -> lakoma, halotti tor -> Attila (Iordannes -> gót történetíró) a strava egy szláv
szó (ma is megvan: étel, étkezés, emésztés)
o hun birodalomban a katonáskodó népek mellett a letelepített szláv népek alkották ->
feleltek az állat és növénytermesztésért
A szétvándorlás fázisai az etnikai elnevezések alapján
 törzs túl merev fogalom -> közös ős, politikai szervezet, kultúra
  etnikai elnevezés megengedőbb -> nem kell mindennek közösnek lennie -> nyelvi, kulturális,
életmódbeli hasonlóságok
 elnevezések
o exoetnonima -> nem a csoport, hanem külső valaki adja a nevüket
o endoetnonima -> belső (saját) elnevezés
 forrásokban legkorábban előforduló elnevezések -> szerb, horvát, karantán -> germán népek
szomszédai -> ma ezek déli szláv népek
Legrégebbi etnikai vagy csoport elnevezések
 „változnak a különféle családok és lakóhelyek szerint” (Iordannes)
 később lesz általános, hogy a lakóhelyek szerint nevezzük el őket
 legrégebbi saját (apanevek)
o keleti és déli szláv -> ics -> valakinek a fia, ny-i szláv -> ic
o Radimicsek (boldog), Vjaticsek (nagy), Krivicsek (görbe) -> PVL -> egyszerű
tulajdonságok -> ny és k szlávok határvidéke -> közel a szláv őshazához
o Bajor geográfus -> Dziadoszicek (öregember), Golensice (galamb) -> Szilézia
o a nevek akkor maradnak fent, ha fennmarad a társadalmi modelljük -> családi alapon
szerveződés
 totem nevek -> régiek
o Kozirozi (koza: kecske, rog: szarv)
o Vilci (vilk: farkas) -> 10. sz-ban Frank Birodalom és NR császárság, szászok ellen
komoly hadjáratokat folytattak
Lakhely szerinti elnevezések
 felbomlanak a családok, legrégebbiek -> folyónevek (nagyon gyakori) -> a folyók nevei
nagyon ritkán változnak
o Buzsánok -> Bug (Lengyel – Ukrán határ)
o Viszlánok -> Visztula
o Polábok -> Elba
o Obodritok -> Odera
o Bobrzanok -> Bobr (Szilézia, kicsi)
o Wkránok -> Wkra (Balti tenger)
o Csrezpeniánok -> Pena (Balti tenger) (Németo -> folyó mind a két oldala)
o Morvák -> Morava (ez a legkorábbi név)
o Wiercanie -> Warta (Lengyelo, fontos szervező folyó)
 a folyó mind a két partját lakják -> folyó országút -> kereskedelem, kapcsolatteremtés (kis
folyóknál)
Földrajzi-tájképi elnvezések (mint a folyóknál, ez is külső elnevezés)
 Slenzsánok -> Slenzsa hegy (eredendően egy folyó neve, erről kapja a nevét a hegy -> szlávok
kultuszhelye a hegy tetején -> később az egész területet Sziléziának fogják nevezni)
 Crnagoracok -> Fekete hegy (Montenegro)
 Goralok -> Hegylakók (Tátra)
 Drevljanok -> Erdőlakók (Kijevtől Ny-ra)
 Polanok -> Síkvidékiek -> ligetes, erdős vidékeken
 Lengyanok (lengyelek) -> Mezőlakók (?) -> 9-10. sz-i forrásokban -> mezőgazdasági
területek vízközelben
 Szeverjánok -> Északiak -> Kijevi Russz területén -> Kijevtől É-ra (Bulgária, Szilézia -> itt is
vannak hasonló elnevezések)
A Slenzsa hegy szentélye -> talán medveszobor -> első évezred második felében keletkezhtett
Település nevek (földrajzi helyek leváltódnak -> lakhelyek szerinti elnevezés -> külső és belső
egyaránt)
 Opolánok -> Opole (erődítménye is volt) (Szilézia)
 Volinyánok -> Volin (Balti tengernél)
 Pyrzyczanok -> Pyrzyce
 Prazanok -> Prága (nem biztos, hogy a ma ismert Prága, növényzet felgyújtása -> így lett a
település)
 első 3 -> 9. sz. -> Bajor geográfus forrása -> névtelen szerző -> olyan, mintha Bajorországban
leírta volna a szomszédait, valószínűleg több szerzős forrás
Idegen környezetben:
 a szláv szétvándorlás következtében már a szomszédok nem szlávok -> ilyenkor szlovéneknek
nevezik magukat
 kora középkorból négy ilyen közösség
o Szlovének -> az Ilmeny tónál (Balti tengernél) (finnek, skandinávok, mint
szomszédok
o Szlovencek (szlovincek) -> Gdnansk környéke -> Balti, Visztula (K-re balti poroszok,
skandináv kolóniák)
o Szlovének -> karantánia, mai Szlovénia (Ausztria és Olaszo K-i határvidéke) -> német
és latin nyelvű szomszédok + avarok
o Szlovének -> a mai Szlovákia területén -> sík területeken laknak -> Szlovákia hegyes
területek -> akkor lakatlanok
 a szlovák elnevezés csak a 15. századtól -> ez is egy gyűjtőnév lesz a cseh területekről terjed
el (polák -> lengyelek)
 korszakban 3 népnév -> karantánok, szerbek, horvátok (Szlovákiánál és Ukrajnánál?)
Társadalmi differenciálódás:
 egyenlőség fokozatos felbomlása -> lassú folyamat
 vezéri rendszer kialakulása -> mintakövetés -> alkalmanként, konkrét feladatok végrehajtása -
> akik sok alkalommal voltak vezetők -> rajta maradtak
 törzsi arisztokrácia kialakulása
 fejedelmi hatalom kialakulása
o arisztokratikus (erősebb családokból emelkedik ki)
o harcos (későbbi -> frank, avar háború, egy harcmodor elsajátítása -> szláv területek
hatalmuk alá hajtása)
o a két típus 9. századtól
 a szláv nyelvekben eredendően nem volt név az uralkodóra (Bán -> avar, Hakan -> török,
Kenéz -> skandináv, Král -> frank, Cár -> latin-görög)
 Krak-halom -> Krakkó -> fejedelmi rendszerhez kapcsolják -> halom megépítése -> közös
munka a közösségtől -> ehhez kell vezetés -> társadalom differenciálódásának az elején

18. A szlávok kapcsolatai más népekkel a vonatkozó források alapján (IX-X. sz).
Kereskedelmi, vallási, politikai, katonai kapcsolatok.
 Kereskedelem: szinte mindenkive.
 Politikai: Nyugati szlávok: elsődlegesen a frank birodalommal,majd az NRCS-vel, déli és
keleti szlávok: Bizánccal való erőteljes vallási és gazdasági kapcsolatok, továbbá a keleti
szlávok kapcsolata a skandinávokkal, illetve a különböző sztyeppei (nomád) népekkel
(magyarok, besenyők, kunok, kazárok, arabok)
19. A nyugati szláv csoportok az államalakulás küszöbén (IX-X. sz) a források alapján.
Források
 Annales Fuldenses (latin)
 Bíborbanszületett Konstantín: A Birodalom kormányzása
 Pannóniai legendák, Cirill és Metód szláv apostolok élete
A kutatások főbb irányai
 Hol volt a morva állam kezdeti területe -> a Dunától északra (mai Morvaország) vagy a
Dunától délre (kb a mai Szerbia) -> Kárpát medencétől É-ra vagy D-re lévő folyónál (Morva,
vagy Morava folyó)
o Boba Imre történész -> Délen volt Morávia nem Északon -> tudománytörténeti
érdekesség -> a morva állam É-on volt -> Csehország K-i területén
 Nagymorávia vagy Morávia
o Nagy Morávia kifejezés -> Bíborbanszületett Konstantin -> nagy jelző Nagy
Horvátország, Szerbia, Morávia -> 10 században már nem léteztek -> nagy= régi,
görög nyelvben -> távolban (Bizánc szomszédságában is volt egy Morávia, Nagy
Morávia -> távolabb van Bizánctól -> É-on)
o alapvető jelentés -> tényleg nagyon nagy a 9. században (területi fejlődés)
 Fejedelemség vagy birodalom -> a Morva folyó völgyében kialakuló állam eredetileg
fejedelemség volt -> később a nagyobb egységet nevezték birodalomnak
 Mekkora volt a legnagyobb területe (Sziléziáig, Lengyelo nagy része, Ukrajna és Románia
bizonyos területei, Szerbia, Horváto, Szlovénia, Ausztria egy része)
o megsarcolt területek állandó résznek jelölése
o Dunától É-ra egyetlen olyan képződmény, amely a 9. században 3 emberöltőre is fenn
tudott maradni
 Milyen jelentősége volt a későbbi évszázadok történelmére nézve

Korai időszak
 822 előtt -> csak sejtések vannak a morvákról (a fejedelemség területén a morvák már
valószínűleg ott voltak -> szlávok
 miután a frankok legyőzték az avarokat (791-805), az avar szövetségben harcoló szláv
hadvezérek elfoglaltak egy-egy szlávok lakta területet, ezek egyike lehetett a Morva-medence
 822 -> az avarok, valamint a frank birodalomtól K-re élő szlávok, köztük a morvák követei
megjelentek a frankfurti birodalmi gyűlésen (morvák avar szövetségesek)
 30-100 harcossal egész nagy területeket lehetett uralni
 830-831 -> Pribina nyitrai fejedelem keresztény templomot építtetett keresztény felesége
számára Nyitrán (mai Szlovákia) -> később Pribina is megkeresztelkedik -> a Morvák
szomszédságában is volt egy fejedelemség!
 831 -> I. Mojmir morva fejedelem népével együtt megkeresztelkedett
 832 -> Mojmir elűzte Nyitrából Pribinát, fejedelemségét a sajátjához kapcsolva létrehozta
(Nagy)morva államot
 Pribina a frankokhoz, onnan a dunai bolgárokhoz menekült, majd a Balaton mellett, a mai
Zalaváron (Mosaburg, Mocsárvár) létrehozta saját fejedelemségét

Ratislav fejedelemsége
 I. Mojmirról nem sokat tudunk, de sokat harcolt a frankok ellen -> nem akart vazallus lenni
 843 -> a verduni szerződés után a Keleti-frank Birodalom elkezdett keleti irányban, első
sorban a szlávok területei felé terjeszkedni
  846 -> Német Lajos megtámadta a morvákat, I. Mojmir helyett unokaöccsét, Ratislavot tette
fejedelemmé
 (mindig a nyitrai fejedelemből lett a következő Morva fejedelem)
 850 -> Rastislav önálló politikába kezdett -> támogatta Német Lajos ellenzékét, a bajor
misszionáriusokat elzavarta a fejedelemségből
 854 -> támogatta Ratbod frank határgróf lázadását Lajos ellen (N. L. fia Karlmann újra
visszahelyezte Ratbodot határgróffá 856-ban)
 855 -> Lajosnak elege lett Ratislav vegzálásából -> megtámadta a morva fejedelemséget -> de
Dévénynél vereséget szenvedett (ma Pozsony egy része) -> cserébe morva fosztogatások frank
területeken
 858 -> N. L. általános offenzívát igyekezett indítani a Karantánok, Csehek és Morva területek
ellen -> DE -> Ny-i Frank Birodalomban zavargás Kopasz Károly ellen, majd onnan
visszafordulva 861-ben Bajorországban leverte Ernest határgróf lázadását
 858-863 -> Rastislav szövetkezett Lajos fiával Karlmannal -> eleinte sikerek -> Pribina által
uralt Pannóniai területeket elfoglalták, de N.L. kerekedett felül és fia behódolt neki
 864 -> N.L. ostroma Dévény ellen -> Rastislav kénytelen volt örök hűséget fogadni neki
 867-869 -> újabb frank támadások (önállóság maradékát is el akarták venni, nem
vazallusállamként megtartani) -> R. a nyitrai fejedelemséget unokaöccsére bízta (Szvatopluk)
-> ő itt született valószínüleg (szlovákok szlovák fejedelemként tekintenek rá)
 870 -> Szvatopluk átállt N. L. oldalára -> foglyul ejtette Rastislavot > megvakították,
kolostorban élete végéig rabságban tartották
Konstantin és Metód nagymorva missziója
 861 -> Rastislav függetlenségi törekvései -> I. Miklós levél -> független morva egyház
megteremtése céljából -> nincs válasz
 862 -> R és Szv. -> közösen III. Mihály bizánci császárt kérték hasonló céllal -> két testvért
küldött -> Konstantin (Cirill) és Metód (ő volt a báty, szervező típusú ember), Konstantin
szerepe volt az, hogy a szlávok számára értelmezhetővé tegye a keresztény tanokat
 a kereszténység itt már jelen volt és terjedt (keleti frank misszionáriusok)
 863 -> a nagymorva misszió kezdete -> glagolita írás -> ezzel a szláv nyelvet le lehetett írni! -
> lefordították szláv nyelvre a liturgia szövegét és a Szentírást
o a glagolita írás egyszerűsítéséből keletkezett a ciril írás (Konstantin tanítványai)
 864-866 -> a Pannóniai grófságba mentek, ahol Kocel (Pribina fia) (Zalavár -> 9. század
legnagyobb kőtemploma) fogadta őket, itt tanítványaiknak is megtanították a szláv írást és
olvasást
o bizonyíték -> Ritoók Ágnes régész -> Zalaváron olyan cserepeket talált, amelyen
glagolita írás szerepel)
 867 -> Rómába mentek, ahol II. Adorján elfogadta a népnyelvi igehirdetést -> nem eretnekség
(héber, görög, latin -> eddig a kereszténység nyelvei -> trigloszia)
o Metódék döntő érve -> apostolok a nép nyelvén kezdtek beszélni pünkösd után
 869 -> Rómában meghalt Konstantin (már szerzetesként, ideális bölcsész Tapolcai szerint ->
sok nyelvet beszélt, okos volt, kazárokkal hitvita), a pápa Metódot Pannónia püspökévé
szentelte -> missziós területe -> Pannónia, Morvaország, Nyitrai fejedelemség
 870-873 -> Metódot Pannonia érsekévé nevezte ki a pápa (így már téríthetett a Morva és
Nyitrai fejedelemségben), de a salzburgi érsek bebörtönözte (akkor szabadult, mikor a
salzburgi érsek meghalt, az utóda engedett a pápai nyomásnak
 873-885 -> Nagymorva misszió megszakításokkal (879-től önálló Nyitrai püspökség)
 880 -> Róma VIII. János -> bullában erősítette meg a szláv liturgia használatát és Metód
érseki címét
 881-882 -> Bizánci utazás, találkozás portyázó magyarokkal -> a császár visszahívta őt, szláv
nyelvű hitoktatói tevékenység folytatása ott is
 o magyarok hujjogtak -> Metód lerogyott imádkozni -> magyarok őrültnek (szentnek)
gondolták -> békén hagyták, beszélgetés
 misszió folytatása, fordítások és egyéb művek befejezése
 882-885 -> Gorazd az utódja, de ezt a pápa nem erősítette meg -> Pannónia érseki cím
megszűnt -> nagymorva misszió véget ért Metód halálával
 886 -> V. István pápa betiltotta a szláv nyelvű liturgiát
A glagolita abc -> tele van kis karikákkal, héber abc kiegészítéseivel -> pl.: s hang, nazálisok -> Cirill
találta ki
Szvatopluk uralkodása
 870 -> Rastislav frank fogsága idején N. Lajos két elöljárót nevezett ki a nagymorva területek
élére, Szvatopluk átállt az ellenük lázadó szláv előkelők oldalára, majd a vezérük lett
 871 -> Szvatopluk a nagymorvák fejedelme
 871-72 -> Keleti-frank támadások majd 874-ben Szvatopluk békét kötött Lajossal
 875-890 -> különböző területek fölötti tartós vagy ideiglenes hatalom megszerzésére -> a
hadserege nem volt lekötve a frankok miatt
o területi expanzió tartós eredmény -> ahova elment az a Nagymorva Birodalom része
lett
o másik elmélet -> sarcoltató portyák, nem állandó területek
 892-893 -> konfliktusok Arnulf keleti-frank uralkodóval -> magyarság egyes csoportjai is
beleavatkoztak
 894 -> Szvatopluk halála (nincs pontos dátum, eltűnt csillogó páncélban)
o források (NY) két fiú, Konstantin -> 3 fiú
o területek kijelölése, legidősebb legyen a főnök, nyílvesszők összetörése és összetartás
o fiúk viszálykodása
 894-907 -> a nagymorva állam hanyatlása és bukása (Pozsonyi csata 907-ben -> Nagymorva
területek fölött, ami már nem létezett a Birodalom a frankok vagy a magyaroké legyen)
A Nagymorva állam öröksége Kelet-Közép-Európában
 az állam felbomlása után a területén osztoszkodó új politikai alakulatokban fennmaradtak a
nagymorva hatalom középső és alsó strultúrái (vármegyék)
 Hont és Pázmány Koppány ellen -> morva (?)
 a keresztény terminológia egy része morva eredetű: pap, vecsernye, kereszt, miloszt
(kegyelem) stb., morva nyelvből átvett még -> ispán, vármegye
 a cseh állam morva eredeztetése a németekkel szembeni függetlenség mindenkori óhaját
erősítette
 a magyar királyság területén élő szlovákok a 17. századtól a nagymorva államban és
Szvatoplukban látták saját leendő államuk előképét

20. A kereszténység terjedése a szlávság körében a IX-X. században

Csehország:
 845-ben 14 cseh fejedelem és el őkel ő megjelenik Német Lajosnál, hogy szeretnékfelvenni a
kereszténységet.
 846-ban azonban Német Lajos megtámadta a morvákat, majd végigrabolta a cseheket is.
Emiatt a csehek leteszik a kereszténységet.
 894-ben az első tagja a Premysl dinasztiának, aki megkeresztelkedik Borivoj. 921-ben I.
Vencel lesz a cseh fejedelem. Boleszló saját külpolitikát kezd: a lengyeleknek ő küld
keresztény térítőket. Elkezdi terjeszteni Vencel kultuszát. Megpróbálja egy olyan templomba
eltemettetni, ahol már van egy másik szent is: a Szent Vitus székesegyházba temetteti.
 Vencel csodákat tesz, maradványait Prágába hozzák. Vencel kultuszával együtt Ludmilla
kultusza is terjed. 973-ban
  II. (Ájtatos) Boleszló kerül a trónra. 973-ban sor kerül a húsvéti találkozóra I. Ottónál. II.
Boleszló kijárja azt, hogy két püspökség legyen Csehországban: Olmütz és Prága. Ezek
azonban a németeknek voltak alárendelve.
 A püspököket a herceg nevezte ki, azonban a német-római császár és a mainzi érsek iktatta
hivatalába.

Lengyelország:
 Mieszkónak el kellett döntenie, hogy a keleti vagy a nyugati kereszténységhez, illetve
kultúrához csatlakozik. Ő a nyugat mellett döntött. 965-ben feleségül vette Dubrava cseh
hercegnőt.
 Majd 966-ban megkeresztelkedett népével együtt. 968-ban Poznanban megalakult az első
missziós püspökség.
 A kereszténység felvételével Lengyelország kapcsolata szorosabb lett a csehekkel és
németekkel is.
 992-ben Mieszkónak sikerült bizonyos mértékű önállóságot szereznie a német befolyással
szemben. Ekkor ugyanis államát a pápának ajánlotta fel, ami a Szentszék védelmét jelentette
számára.
 I. Vitéz Boleszláv uralkodása idején haladt át Lengyelországon Adalbert püspök, aki 997-ben
a poroszok közötti térítés során vértanúhalált halt.
 I. Boleszló megvásárolta a holttestet a poroszoktól és Gnieznóban temette el. 1000-ben
létrehozták a gnieznói érsekséget a pápa és a császár jóváhagyásával. III. Ottó személyesen is
ellátogatott a vértanú sírjához.
 Az érsekség megalapításával Lengyelország belépett a független európai államok sorába.

Kijevi Rusz:
 Olga 945 és 955 között megkeresztelkedett.
 957-ben ellátogatott Konstantinápolyba, de nem tudni, hogy itt vagy Kijevben keresztelték
meg.
 Olga annak ellenére, hogy megkeresztelkedett próbált független maradni. Ennek jeléül 959-
ben követeket küldött I. Ottó német királyhoz, azzal kéréssel, hogy küldjön hozzá egy
püspököt. Olga megkeresztelkedése személyre szóló volt.
 Az őt követő fejedelmek nem voltak keresztények.
 Vlagyimir 986-987-ben segítséget nyújt II. Baszileosz császárnak. Segítségéért cserébe
császárleányt kért. Bizánc megkapta a segítséget, de a császárlányt nem adta oda. Ezért
Vlagyimir hadjáratot indított Bizánc ellen.
 A császár átadta lányát, Annát, Vlagyimir visszaadta az elfoglalt területeket és
megkeresztelkedett.