1. A kommunikáció információelméleti modellje.

Elektronikus
kommunikációs formák. (1.1)
 A kommunikáció fogalma.
 A kommunikáció általános modellje.
 A kommunikációs folyamatok csoportosítása irány, időbeliség és csatorna szerint; példák az
egyes csoportokra.
 Az elektronikus kommunikáció és eszközei.
 A mai kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre.
 Tömegkommunikációs eszközök.

A kommunikáció fogalma

A kommunikáció egyfajta információ csere, mely mindig valamely jelrendszer

segítségével jön létre. Ilyen jelrendszer például az emberi nyelv. Történhet emberek, gépek
vagy emberek és gépek között.

A kommunikáció általános modelje:

1949-ben Claude Shannon és Warren Weaver publikálták kommunikációs modelljüket,

Céljuk a telefonkábelen való üzenet átadás minél hatékonyabb módjának kidolgozása
volt.

 adó: az üzenet küldője, közölni szeretne valamit.

 kódolás: az adó átalakítja az üzenetet, hogy az a csatornán való áthaladásra
alkalmas jelformát öltsön; titkosítás lehetősége.
 csatorna: itt jut el az üzenet az adótól a vevőig valamilyen közegen keresztül;
közvetíti az üzenetet.
 zaj: zavaró tényező, mely csökkenti az üzenet befogadásának hatékonyságát;
fajtái: csatorna zaj (pl. mikrofon hiba, térerő hiány, telefonkábel hiánya),

1
 környezeti zaj (pl. külső zaj), szemantikai zaj (pl. akcentus, fogalmazási- és
beszédhibák).
 dekódolás: a vevő ugyanazon technológiával visszaalakítja az üzenetet, hogy
megértse; titkosítás esetén tudnia kell a titkosító eljárást.
 vevő: az üzenet befogadója.

A kommunikációs folyamatok csoportosítása:

Irány szerint:

 egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás

 kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe
folyamatosan változik

Gyakorlati példák a kommunikációs modellre

Egyirányú, közvetett kommunikáció (rádió, TV)

 üzenet: az aktuális műsor (hang / kép+hang)
 adó: a stúdióban lévő bemondó
 kódolás: a stúdióban levő mikrofon, a stúdió berendezései
 csatorna: az elektromágneses mező (rádióhullámokkal), a rádió vagy TV adó
 zaj: elektromos eszközök által gerjesztett hullámok, vagy "éteri" zajok
 dekódoló: a rádióvevő vagy TV készülék
 vevő: a hallgató, néző

Egyirányú, közvetlen kommunikáció (előadás)

 üzenet: amit a szónok mond (verbális), a beszélő hanglejtése, mimikája,
gesztikulációja (nonverbális)
 adó: a szónok
 kódolás / dekódolás: az adott nyelv; hangképző szervek / hallószervek
 csatorna: levegő, hanghullámokkal
 zaj: környezeti-, szemantikai zaj
 vevő: a hallgatók

Kétirányú, közvetett kommunikáció (mobiltelefon, chat)

 üzenet: az, amit a telefonba beszélünk / chat-en írunk
 adó / vevő: a kommunikáció irányától függően felváltva a két személy

2
  kódoló / dekódoló: a mobiltelefonok / számítógépek, böngészők
 csatorna: az elektromágneses mező (amin a mobilok kommunikálnak);
adótorony, átjátszó; / internet
 zaj: elektromos eszközök által gerjesztett hullámok, vagy "éteri" zajok, vagy
háttérzajok; korlátozások, leterhelt csomópontok

Kétirányú, közvetlen kommunikáció (beszélgetés)

 üzenet: a beszélgetés témája (verbális), a beszélő hanglejtése, mimikája,
gesztikulációja (nonverbális)
 adó / vevő: a kommunikáció irányától függően felváltva a két személy
 kódolás / dekódolás: az adott nyelv; hangképző szervek / hallószervek
 csatorna: levegő, hanghullámokkal
 zaj: környezeti-, szemantikai zaj

Csatorna szerint:

A kommunikációs csatorna az a közeg, amely az információt egyik féltől a másikig

továbbítja.

 verbális (nyelvi jelek használatával történő kommunikáció): maga a beszélt

nyelv, az írást is a verbális kommunikáció csatornájába soroljuk
 nonverbális (nem nyelvi jelek használatával történő kommunikáció pl.
testbeszéd)

Példák a sokféle kommunikációs csatornára

 egy elektronikus jelek továbbítására szolgáló jelzésrendszer

 helyi hálózat (LAN)
 egy meghatározott rádió frekvencia vagy frekvencia sáv (pl. WiFi, mobiltelefon,
televíziós csatornák)
 vezeték, kábel (pl. vezetékes telefon, kábel TV)
 internet (WAN)
o IRC (Internet Relay Chat), azaz chat
o internettelefon – VoIP (pl. Skype)
o email – internetes levél
o telnet, ma: SSH – távoli számítógép elérés terminálon (consol, parancssor)
keresztül (pl. PuTTY)

3
 o FTP (File Transfer Protocol) – típusfüggetlen fájlátvitel (pl. WinSCP)
o WWW (World Wide Web) – kliens-szerver alapú
o Torrent – peer-to-peer, azaz felhasználótól felhasználóig; a fájlokat a
felhasználók egymás között cserélik; miközben letöltik, a kész darabokat
elkezdik visszatölteni, hogy más felhasználók is le tudják tölteni; NEM
illegális! csak a torrentezést manapság összekapcsoljuk az illegális film-,
zene-, és program letöltésekkel; ezt is mutatja, hogy (csomó programon
kívül) még a Windows 10 operációs rendszer is peer-to-peer alapon
szolgáltatja a frissítéseket a Windows Update-en keresztül

Az elektronikus kommunikáció és eszközei

Az elektronikus kommunikáció az a módszer, mellyel különféle információt elektromos

energia formájában, fénysebességgel közölnek. Az eredeti információt (hang, fény,
mechanikai energia…) tehát előbb mindig át kell alakítani elektromos energiává, amit azután
vezetékeken, kábelen továbbítanak, vagy elektromágneses hullámok formájában a térbe
sugároznak. A vevő az elektromos energiát visszaalakítja eredeti (vagy más, az ember vagy a
feldolgozó gép által értelmezhető) formájába.

 Morse-távíró, telex, telefon, fax, rádió, TV

 internet (WAN)
o IRC (Internet Relay Chat), azaz chat
o internettelefon – VoIP
o email
o telnet, ma: SSH
o FTP
o WWW
o Torrent – peer-to-peer

A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az

információszerzésre

A kommunikációs eszközök nagy hatással voltak, illetve vannak mindennapi

életünkre. Fejlődésükkel az információszerzés sebessége felgyorsult, ami maga után
vonta az egy emberhez eljutó információmennyiség növekedését is. Kommunikációs

4
 eszközök fejlődése nélkül nem létezne a ma ismert modern világ. Az internet
megjelenése és általánossá váló használata a társadalmon belül is változásokat indított.
Ma már az interneten bárki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő oldalakat,
olvashat portálokat, online újságokat, tematikus blogokat, fórumokon hozzá hasonló
érdeklődésű emberekkel beszélgethet, kifejezheti önmagát, társaságra lelhet, akárhol is
él a világon. A Web 2.0 lényege az interaktivitás, a közösségi portálok kialakulása, az,
hogy a felhasználó is hozzátesz valamit a tartalomhoz: kommentál, szócikket ír (pl.
Wikipedia, Blogger, WordPress), megoszt (pl. facebook) fájlokat, képeket (Google
Fotók), videókat (Youtube), saját írásait, dokumentumait. Az Internet elterjedésével
mindez lehetővé vált, filmeket nézhetünk számítógépen, zenét hallgathatunk, és
ezernyi más módon lehet szórakozni, dolgozni vagy éppen önkifejeződni. A
kommunikációs technológiák, mint a telefon, az email, a fax, a kommunikációs
programok (Google Hangouts, Skype, facebook), a chatelés megváltoztatták az
ismerkedési szokásokat, és általuk elérhetővé vált szinte az egész világ, a lehetőségek
tárháza szinte végtelen. Ezzel párhuzamosan jött létre a virtuális profil fogalma, az,
hogy akárki akárkinek kiadhatja magát. A számítógép hatásairól könyveket lehetne
írni, mert hatásai egymásra épülnek, és széles körben elterjedtek a munka világától
elkezdve a szórakoztatóiparon át a mindennapokig és annyira beleivódtak életünkbe,
hogy már észre sem vesszük, illetve nagyon is észrevennénk, ha hirtelen megszűnne
ez a lehetőség, hiszen senki sem tudja már elképzelni az életét telefon, számítógép, és
internet nélkül. Az életbe integrálódással (számítógép, notebook, okostelefon, tablet,
okosóra, okosszemüveg) párhuzamosan szűnik meg a privát egyén, és a személyiségi
jog (NSA botrány).

A tömegkommunikáció eszközei

A tömegkommunikáció közvetett (közvetítő eszköz segítségével) általában egy irányban ható,

tömeges (sokakhoz eljutó) kommunikáció.
~ klasszikus eszközei: sajtó, rádió, televízió. digitális eszközök (médium, többes száma
média)

A tömegtájékoztatási eszközök nagy hatást (ez a hatás lehet pozitív és negatív is) gyakorolnak
a tömegekre.

Feladatai: 
• tájékoztatás

5
• véleményformálás = kritika
• kulturális értékek terjesztése
• szórakoztatás

6
 2. Információs társadalom (1.2)

 . Az adat és az információ fogalma.

 Az információs társadalom fejlesztése, előnyei és hátrányai.
 Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra.
 Mit jelentenek az alábbi fogalmak? (e-kereskedelem, távmunka, távoktatás,
e-tanulás).
 Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk
hatásai.
 Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai.
 A hardver és a perifériák ergonómiai jellemzői.

Az adat és információ fogalma

információ:
jelsorozat által hordozott hír, mely egy rendszer számára új ismeretet jelent.

adat:
elemi ismeret. Az adat az információ közvetlen megjelenési formája.
Az adat és az adatmennyiség fogalma:
 Az informatikában adatnak nevezzük valamilyen jelrendszerben ábrázolt jelek halmazát, sorozatát,
melyek valamilyen számítástechnikai eszközzel rögzíthetők, feldolgozhatók, és megjeleníthetők,
tehát értelmezhetők.
 Adatot bármilyen formában lehet tárolni, amit értelmezni is tudunk.
 Adatmennyiség: Az adatmennyiség az a mennyiség, amely a jelek számát méri valamely alapul
választott jelrendszerben és ennek megfelelő mértékegységben.
 Az adat bináris mértékegysége:
 1 bit (binary digit – 0 vagy 1)
 1 byte = 8 bit
 Az átváltás innentől kezdve 1024!
 KiB (kibibyte) = 1024 byte
 MiB (mebibyte) = 1024 KiB
 GiB (gibibyte) = 1024 MiB
 TiB (tebibyte) = 1024 GiB
 PiB (pebibyte) = 1024 TiB
 A hardverben a bináris számrendszer a preferált, már csak az áram két állapotának könnyű
megkülönböztethetősége miatt is. A két érték: 0 V ill. +5 V, tehát vagy van áram, vagy nincs.
 Bit: egy digitális jel, mely kétállapotú lehet (0, 1).
 Az adat decimális (tízes számrendszer béli) mértékegysége:
 1 byte = 8 bit (1 byte ált. egy karakter kódolására alkalmas egység)
 1 KB (kilobyte) = 1000 B

7
  1 MB (megabyte) = 1000 KB
 1 GB (gigabyte) = 1000 MB
 1 TB (terrabyte) = 1000 GB
 1 PB (petabyte) = 1000 TB
 1 EB (exabyte) = 1000 PB

Decimális:
Bináris:

8
Az információs társadalom fejlesztése, előnyei és hátrányai

Napjainkban középpontban van az információs társadalom fejlesztése. A nyolcvanas

évek elején megkezdődött az 5. generáció az informatika fejlődésében. Jellemzője a
mesterséges intelligencia (MI) és a felhasználó-orientált kommunikáció. Ma már szinte az élet
minden területére kiterjed az informatika és fontos szerepe van minden ember életében.
Nagyon sok téren pozitívan hat életünkre. Például: gyorsabban megszerezhetünk bizonyos
ismereteket, kapcsolattartás szempontjából is pozitív.
Azonban a MI nemcsak segítségül szolgál, de akár lecserélheti az emberi munkát,
ezáltal képes veszélyeztetni az emberiség jövőjét.

Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra:

Az ember az írás feltalálása előtt hangokkal, rajzokkal, látható jelekkel (füstjelzések,

öltözködés, tánc) kommunikált, ezt a korszakot a kommunikációtörténet kutatói az
„elsődleges szóbeliség korszakának” nevezik. A tanulás (tehát a hagyományok átadása)
szóbeli rögzítésútján történt. Ez a kor az írás feltalálásával és elterjedésével véget ért, a
kultúrák lassan áttértek az írásbeliségre. Az írásbeliséggel lehetségessé vált a kimondott
szavak rögzítése, létrejöhetett az írott szöveg, amely alkalmasabbá vált pontos tudományos
tételek és nagyobb terjedelmű gondolatok rögzítésére, mert a hosszabb szövegek nem
őrizhetők meg pontosan az emlékezetben, sokkal célravezetőbb azok leírása. Az írásbeliség
korai szakaszában („kéziratos kultúrák kora”) még kevesen tudtak felolvasni. A
könyvnyomtatás elterjedésével lehetségessé válik az önálló tanulás. Az írásbeliséggel tehát az
információ értéke lecsökkent, mert betűkkel és írásjelekkel nem tudunk annyi mindent
kifejezni, mint a beszédünkkel (ahol a hangsúly, a hanglejtés, a hangerő, a sebesség, stb.
jelentősen befolyásolja a mondanivalónkat). Ez az időszak a „Gutenberg-galaxis” kezdete. Ma
már ezen a korszakon is túlléptünk, sok tudós szerint beköszöntött a „másodlagos szóbeliség
korszaka”, amikor is visszatérünk ősi, törzsi hagyományainkhoz, és a beszéd ismét sokkal
jelentősebbé válik, mint az írás. Ennek feltételeit teremtették meg a modern
tömegkommunikációs eszközök. Az első lépést a „másodlagos szóbeliség” felé a
távírójelentette. Segítségével a kommunikáció függetlenné válhatott a közlekedéstől, a
távíróvezetékeken az információ jóval előbb megérkezhetett, mintha azt levélben elküldték
volna. Az információátadás tehát azonnalivá vált, mint egy beszélgetésnél. A másik
hasonlóság az élőbeszédhez, hogy a táv-iratok is rövidek és tömörek, akár a kimondott
mondatok. Ezután létrejött a telefon, amivel már hangot tudtak vezetéken keresztül

9
továbbítani, majd hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, ezzel megszületett a
rádió (ami egy forró közlési eszköz, de a technológiai felfedezés fontos lépés volt a vezeték
nélküli hálózatok kialakulásában), majd a kép továbbításával a televízió. A következő
forradalmi találmány a személyi számítógépvolt. A személyi számítógépeket kezdetben
önálló, autonóm rendszerekként használták. A munkahelyeken adódó közös feladatok
felvetették a gépek közötti adatvitel szükségességét. Ezt flopik segítségével oldották meg. A
számítógépek összekapcsolása, a helyihálózatok kialakítása nagyban segítette a csapatmunkát.
Nagyobb vállalatok különböző épületei közötti elektronikus adatkommunikáció a működés
szükséges feltételévé vált. A cégek felismerték, hogy a sokak által elérhető hálózaton
nyilvánossá tett adatainak reklámértéke van. Ezzel a sorral eljutottunk napjainkig, az
internetszéleskörű használatáig. Hivatalos leveleket lehet megírni, nyomtatni. Anyagot lehet
gyűjteni a hálózaton egy beadandó iskolai feladathoz. Ott-hon végezhető munkát (távmunkát)
vállalhatunk, amihez a kommunikációt a hálózat biztosítja. Levelezhetünk (e-mail)
ismerőseinkkel, ráadásul olcsóbban és gyorsabban, mint postai levéllel. A 2001-ben
létrehozott kormányzati portál (www.magyarorszag.hu) lehetőséget biztosít cég-, jármű-,
ingatlanadatok lekérdezésére. A virtuális okmányirodában lakcímigazolvány,
nemzetközijogosítvány, egyéni vállalkozói igazolvány és anyakönyvi ügyekben indíthat
ügymenetet, valamint időpontot foglalhat egyéni vállalkozás, lakcímigazolvány igénylés,
anyakönyv, vezetői engedély, lakcímváltozás, személyazonosító igazolvány és útlevél
ügyekben minden regisztrált állampolgár. Az interneten keresztül a pénzügyeinket is
elintézhetjük bankunknál sorban állás nélkül. Ehhez csatlakozni kell (online) a
bankiszerverhez, ahol az azonosításunk után rendelkezhetünk a számlánk felett. A
szolgáltatást ügyintéző közreműködése nélkül, a legtöbb helyen a nap 24 órájában igénybe
vehetjük. Jegyet rendelhetünk kedvenc mozink elő-adására, az operába, vagy akár pizzát
hozathatunk házhoz. Lehetőségünk van a jegy megvásárlására is egy internetes
Információ és társadalombanki szolgáltatáson keresztül. Néhány évvel korábban sok
olyan fizetési mód volt használatban, ami nem volt biztonságosnak tekinthető. Az ebből
adódó bizonytalanságot a bankok és az interneten keresztül (is) árusító cégek a tranzakciók
egyre biztonságosabbá tételével próbálják feloldani. A számítógépek számolási
teljesítményének növekedése eredményezte, hogy sok olyan feladat van, aminek ma már
számítógép nélkül neki sem fognak. Ilyen feladat például az Országos Népesség-
nyilvántartóban tárolt adatok feldolgozása, az adóbevallások feldolgozása az APEH-nél. A
meteorológiaijelentésekhez szükséges rengeteg adat begyűjtése, feldolgozása a mindenkori
legnagyobb teljesítményű számítógépeknek is komoly kihívást jelent. A mostanában

10
megjelenő selfdriving (önműködő) autók 360°-os kameráiból, a beépített lézerekből kapott
adatok valós idejű elemzése olyan méretű számítási teljesítményt igényel, amit pár éve még
csarnok-nagyságú szuperszámítógépek voltak csak képesek biztosítani. A CES2015
innovációs konferencián az Nvidia nevű chipgyártó bemutatta a Tegra K1 mobilchipjét,
amely teljesítménye eléri az 1 teraflops-ot (1012lebe-gőpontos művelet másodpercenként).
Összehasonlításképp 10 éve ehhez egy 150 m2alapterületű szuperszámítógép kellett.
Összefoglalva, a példákat, látható, hogy a számítógépek minden olyan területen jól
használható, ahol nagy mennyiségű adatot kell gyorsan feldolgozni, valamint egy időben,
egymástól nagy távolságban elérhetővé tenni.

Röviden: Informatikafejlődése az egész társadalmat átalakítja. Gazdasági,

politikai, társadalmi történések folyamatos figyelése. Intelligens kommunikációs
eszközök megjelennek. Térbeli távolságok áthidalása, ezáltal gyors és hatékony
kommunikáció jöhet létre földrészek lakói között. Sok minden elintézhetővé válik a
hálózaton keresztül, pl.: lehet banki ügyeket intézni online, anyagot gyűjteni egy
előadáshoz, levelet írni, megosztani az ismerősökkel az életünk pillanatait, fényképeit.
Létrejönnek az internetes személyiségek, ezzel sok veszély is felmerül. A használattól
eltávolodhatunk a valóságtól.

Alapfogalmak

Elektronikus kereskedelem
az elektronikus kereskedelem általános fogalom, amely a kereskedelmi tranzakciók
informatikai eszközökkel, számítógép hálózatok közvetítésével történő lebonyolításán túl, a
technikai eszközöket, módszereket és szolgáltatásokat is jelenti, amelyek az elektronikus
társadalom más területein, így az államigazgatás elektronikus szolgáltatásaiban is
felhasználhatók.
Távoktatás, távmunka
Távoktatás és távmunka szavaink, illetve a napjainkban divatossá vált angol
megfelelőik - e-learning és e-work - jól tükrözik a két fogalom közös tulajdonságait. A
távolság kifejeződése szembetűnő bennük, azonban számos további közös vonásuk figyelhető
meg, amelyek hasznosítása még várat magára. Pedig egyik sem új keletű fogalom.
Távmunka

Távoli helyekről történő munkavégzés (nem a munkáltatónál), amelyet

számítástechnikai eszközökkel végeznek, és eredményeit elektronikusan továbbítják.

11
 Távoktatás

Valamilyen elektronikus úton történő tanítási módszer, amelynek lényege, hogy az

oktató és a diák nem egy helyiségben tartózkodik.
E-learning
Olyan számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási
folyamatot hatékony, optimális ismeretadás keretében minden tanuláshoz szükséges
anyagot elektronikus úton elérhetővé tesz a tanuló számára.

Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk

hatásai

A számítógép és perifériái által leginkább támadott emberi szervek a következők: szem,

fül(idegrendszeri panaszok okozója lehet), gerinc (főként a derék és a nyak, ill. esetlegesen a
hát), vállak, csukló, ujjízületek, lábak. A számítógép elsősorban fizikai hatások útján okozhat
károsodásokat, de az idegrendszerre gyakorolt hatása is számottevő. Nem árt komolyan venni
ezeket a hatásokat sem, mert a mai rohanó világban már egész fiatalon (30-40 évesen) reális
esélye lehet egy szívinfarktusnak vagy agyvérzésnek, még ha a számítógép okozta hirtelen
felindulás csak az utolsó csepp is, de mondjuk a helytelen táplálkozás vagy a stresszes
életmód volt a fő ok. A számítógépes játékokat rendszeresen sok ideig játszó emberekben
függőség alakulhat ki -játékszenvedély (egyre élethűbb...) Ugyanez jelentkezhet szörfölés,
chatelés vonatkozásában is. Az interneten könnyen elérhető gyerekekre káros dolog, pl.
erotikus tartalmak... Védekezés: önkontroll, szülői odafigyelés, iskolai nevelés.

Ha sokat kell számítógép előtt ülnünk, fontos a munkakörnyezet egészséges, kényelmes

kialakítása. Az egészség és a kényelem ebben az esetben nem is nagyon választható el. Ezt
felismerve az Európai Unióban különböző jogszabályokkal védik a képernyő előtt ülők
egészségét. Magyarországon a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és
biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet három egészségügyi kockázat
megelőzését tűzi ki célul:
1. a látásromlást előidéző tényezők
2. a pszichés (mentális) megterhelés
3. a mozgásszervek érintettsége

E rendelet kiterjed minden olyan munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4

órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ.

12
 Az előírások között szerepel, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként
legalább 10 perces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtt tényleges munkavégzés
összes ideje nem haladhatja meg a 6 órát.
A rendelet szerint a képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni és
üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségügyi kockázatot
vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai.

Jogszabályok vannak a képernyő előtt (min. 4 óra) dolgozók egészsége védelmében.

Magyarországon 3 egészségügyi kockázat megelőzését tűzi ki célul: látásromlás, mentális
megterhelés, mozgásszervek érintettsége. Fontos a munkaszék stabilitása, a zajmentes
munkahely, ne termeljen nagy mennyiségű hőt a berendezés.

Az ergonomikus munkakörnyezet kialakítását az alábbi ábrán szemléltetem:

A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon

elfordítható, dönthető, a fényesség, illetve a kontraszt legyen könnyen állítható, a kép pedig
villódzásmentes.

A munkaszék legyen stabil, biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és

kényelmes testhelyzetét a szék magassága legyen könnyen állítható, támlája a magasságában
állítható és dönthető. A munkahelyet úgy kell megtervezni, hogy a használónak legyen
elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.

A megvilágítás adjon a munkavégzéshez szükséges fényt, de a tükröződések és

fényvisszaverődések ne legyenek zavaróak.

13
 A munkahely megtervezésekor a zajt is figyelembe kell venni úgy, hogy az ne zavarja a
figyelmet és a beszédértést. A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan
mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfortérzést okozzon.
A számítógépes munkahely kialakítása

A számítógépes munkahely kialakítása akkor lesz hatékony és kényelmes, azaz

ergonomikus, ha az operátor szimmetrikus testhelyzetben foglal helyet a munkaasztalnál.
Ebben az esetben a monitornak középen kell elhelyezkednie, a felhasználóval szemben, a
lábaknál pedig nem lehet semmilyen zavaró tárgy. A képernyő közepét a vízszintesnél 20°-kal
lejjebb kell helyezni. Az alkarnak munka közben vízszintes helyzetben vagy körülbelül 10°kal
a vízszintes fölött, a felkarnak függőlegesnek kell lennie. A kézfejnek az alkarral egy
egyenesbe kell esnie, a csuklót pedig alá kell támasztani.

A számítógép billentyűzete nagy igénybevételnek teszi ki az azzal dolgozók kezét. A

billentyűzet gyakori használata okozhat ínhüvelygyulladást, kéztőtáji fájdalmakat,
ujjpanaszokat. A tünetek megelőzése érdekében ajánlott ergonomikus billentyűzet használata.
Az ergonomikus billentyűzet a képernyővel nem alkothat egy szerkezeti egységet (sajnos még
napjainkban is sok ilyen perifériát használnak), könnyűnek, és könnyen mozgathatónak kell
lennie. A billentyűzet használata akkor kényelmes, ha a vízszintessel kb. 15 fokos szöget zár
be, rendelkezik úgynevezett csuklótámasszal, és az asztalon úgy van elhelyezve, hogy
maradjon elég hely az alkar alátámasztására is. Fontos, hogy a billentyűkön a feliratok
könnyen olvashatók legyenek. A két kézzel gépelni tudó felhasználók ujjainak kényelmét
szolgálja a két irányban „szétnyíló” billentyűzet.

Az ergonomikus egér úgy van kialakítva, hogy tenyerünkbe könnyedén illeszkedjék

(balkezesek számára is készítenek ergonomikus egeret). Az egérgombok oly módon
helyezkednek el, hogy ujjunkkal oldalirányú mozgást ne kelljen végezni. A fölösleges
mozdulatok elkerülésére, tartalmaz egy beépített gombot hüvelykujjunk közelében, mely
megnyomásával helyettesíthetjük a baloldali egérgombbal történő dupla kattintást. A bal- és a
jobboldali gombok között be van építve egy vagy kettő tekerőkerék, melyek használatával
kiválthatjuk a gördítősávok használatát.

Az ergonomikus iroda része a kényelmes, hatékony és egészséges számítógépes

munkahely mellett a megfelelő hangszigetelés, légkondicionálás, valamint a természetes és
mesterséges világítás. A megfelelő hanggátlásról az elválasztó paravánok mellett az
álmennyezeti megoldások és padlóburkolatok gondoskodnak. A számítógépes

14
munkahelyeknél a direkt és indirekt világítás alkalmazásával elkerülhető a képernyőre és más
munkafelületre vetülő, zavaró tükröződés és fényvisszaverődés – a munkaterület világítása
egyéni igényekhez igazítható. A szabvány szerint az általános megvilágítási értéknek a
200500 lux közötti tartományba kell esnie. A képernyőt 100-200 luxos értéknél lehet a
legjobban látni, míg olvasáshoz legalább 500 lux megvilágítási érték szükséges.

A munkatársak hangulatát és teljesítményét jelentősen befolyásolják a színek, valamint

az irodában elhelyezett zöld növények.

A hardver és a perifériák ergonómiai jellemzői.

Ergonómia: (munkafolyamatokkal) ember és a technikai eszközök optimális kapcsolatával

foglalkozó tudomány

hardver ergonómiája
 billentyűzet,
 egér fejlesztése úgy, hogy csökkentse az izomterhelést,
 a monitor esetén a helyes frekvencia (60 Hz) csökkenti a villogásokat és
a szűrők a porszemcsék kedvezőtlen hatásait
Ergonomikus számítástechnikai szoftvereszközök
Az ergonomikus szoftver ismérvei a következők:

 könnyen átlátható,
 gyorsan el lehet sajátítani a kezeléséhez szükséges ismereteket,
 kezelése egyszerű (pl.: nem kell felváltva egeret és billentyűzetet használni),
 olyan beépített eljárásokat tartalmaz, hogy a látás-, hallás-, mozgásszervi
fogyatékkal élő felhasználók eredményesen tudják azt használni,
 a felhasználót érthető, egyértelmű visszajelzések, hibaüzenetek,
magyarázatok segítik,
 az információk a képernyőn tömören, logikus sorrendbe rendezetten, és nem
zavaró színösszeállításban jelennek meg,
 sok beépített funkciót tartalmaz, melyek egy gombnyomásra előhívhatók,
magyar nyelvű dokumentációval rendelkezik.

15
 3. A szoftverek csoportosítása. A szoftverek jogtisztasága. (1.2)

 Szoftver definíciója.
 A szoftverek csoportosítása funkciójuk szerint.
 A szoftverek csoportosítása a felhasználói jogok alapján.
 Milyen szoftvereket használ az iskolai tanulmányi során?
 Szerzői jog.
 Zárt forráskódú szoftver.

Szoftver definíciója

Szoftvernek nevezzük azokat a szellemi termékeket, programokat, amelyek az adatfeldolgozó

berendezések működtetéséhez szükségesek.

A szoftver a számítógépet működtető programok (rendszerszoftverek) és a számítógépen

futtatható programok (alkalmazói szoftverek) összessége. Ide tartoznak még a számítógépen
tárolt adatok és a kapcsolódó dokumentációk is.

Szoftverek csoportosítása funkciójuk szerint:

Rendszerszoftver
A rendszerszoftver – más néven operációs rendszer - feladata a felhasználó és a hardver
közötti kapcsolat megteremtése, a háttértárak, perifériák kezelése.
Népszerű operációs rendszer még a Linux és a Mac OS is.

Rendszerközeli szoftver
Ide soroljuk azokat a programokat, amelyek az operációs rendszer működését segítik,
megkönnyíti annak használatát és növelik a biztonságát. Ezek nem elengedhetetlenül
szükségesek ahhoz, hogy a rendszer működjön.
Két csoportba sorolhatjuk őket:

Segédprogramok
Ide tartoznak a vírusirtó, tömörítő, lemezkarbantartó illetve fájlkezelő
programok. Manapság egyre több operációs rendszer veszi át ezen programok
funkcióit.

Fejlesztői szoftverek
Ebbe a csoportba tartoznak a programozási nyelvek (pl. Pascal, C, Java), azok
fordítói, értelmezői és a hozzájuk kacsolódó fejlesztői környezet.

16
 Felhasználói szoftver
Olyan szoftverek, amelyek egy meghatározott felhasználói igényt elégítenek ki. Lehet
általános és egyedi célú felhasználói szoftver is. Az általános célúba tartoznak a szöveg-
és kiadványszerkesztők, a grafikai programok, a prezentáció-készítők, a játékok, az
oktatásban használható szoftverek, valamint az adatbázis- illetve táblázatkezelők.

Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából

A szoftverek a készítő tulajdonában vannak, ezt a tulajdont a szerzői jogi törvények védik.
Egy adott szoftver esetében a licencszerződés határozza meg a szerzői jog tulajdonosa által
megengedett szoftverhasználat feltételeit. A tulajdonjogot és a szoftverhasználatot szabályozó
licencek alapján sok kategóriába lehet sorolni a szoftvereket, a leggyakrabban az alábbiak
fordulnak elő:

 Kereskedelmi szoftverek: mindig pénzbe kerülnek és meghatározott feltételekkel

alkalmazhatók.
 Shareware szoftverek: szabadon terjeszthetők, kipróbálhatók, de a szoftverrel együtt
járó szerződés szerint a próbaidő letelte után már fizetni kell. Ha a felhasználó nem
fizet a próbaidő lejárta után a szoftver használata jogtalannak minősül. A shareware
verzió gyakran nem teljes, tudatosan le van butítva, de bemutatja a program előnyös
oldalait. A regisztráció után küldik el a teljes verziót.
 Freeware szoftverek: Szabadon felhasználható és terjeszthető szoftverek, ha
elismerjük a gyártó céget, mint a szoftver egyedüli létrehozóját. Nem szabad
visszafejteni a forráskódot, módosítani, vagy saját termékként továbbadni.
 Trial: általában kipróbálásra adják ki. Hasonlóak a shareware programokhoz, de nem
terjeszthetőek szabadon.
 Béta/preview szoftverek: félkész termékek tesztelés, figyelemfelkeltés céljából
közzétéve.
 Demo szoftverek: bemutatóprogramok, amelyek egy szoftver bemutatására,
megismertetésére szolgálnak, de annak szolgáltatásait nem teljes mértékben adja vissza.
 Public domain/közkincs: olyan szoftver, amelyet a programozó ajánl fel tetszőleges
felhasználásra. Gyakran letölthető forráskód is, amellyel szerkeszthető, módosítható.
 Szabad szoftverek: ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a
forráskód megismerhető, ezáltal módosítható.

17
Milyen szoftvereket használ az iskolai tanulmányi során?

Használt szoftverek: Microsoft Windows XP Professional mely a Microsoft Windows

operációs rendszer egyik verziója.
A Microsoft® Office Word 2016 szövegszerkesztő program mellyel dokumentumokat,
készíthetünk, szerkeszthetünk. Microsoft Office Excel 2016 , mellyel számításokat
végezhetünk, adatokat elemezhetünk. Microsoft® Office PowerPoint® 2016, mellyel
bemutatókat készíthetünk diavetítésekhez, értekezletekhez és weblapokhoz. A Microsoft
Office 2016 Access program, mellyel adatbázisokat és programokat készíthetünk
adatainak nyilvántartásához és kezeléséhez. Microsoft Sharepoint Designer mellyel
weblapokat készítettünk.
A Mozilla Firefox, mely egy nyílt forráskódú, ingyenes webböngésző program. A GIMP,
mely egy bittérképes képszerkesztő program. Támogatja a rétegek kezelését,
átlátszóságot. Van némi vektor grafikustámogatás is benne.

Szerzői jog

A szoftver szellemi termék, így szerzői jogok is kapcsolódnak hozzá, amelyek a szoftver
íróit illetik (magában az ötletet és az algoritmust nem védi a szerzői jog). A szellemi
termékek felhasználhatóságát nemzetközi törvények is szabályozzák. A szerző a
személyhez fűződő jogairól nem mondhat le, és nem ruházhatja át, illetve ő határoz arról
is, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. A szerzőt a mű keletkezésétől kezdve megilleti
a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége. A szerzőnek kizárólagos joga van a
mű bármilyen felhasználására és felhasználásának engedélyezésére, de a szerzői jognak is
vannak korlátai, például a szabad felhasználás esetei. A szerzői jog a szerző halála után
még 70 évig él és öröklődik.

Zárt forráskódú szoftver

A zárt forráskódú szoftver (angolul proprietary software vagy closed source

software) olyan számítástechnikai program, amelyet a tulajdonos-fejlesztő kizárólagos
jogait (copyright) fenntartó, a szoftver másolását vagy újra felhasználását kizáró zárt
licenc alapján bocsátottak ki. A zárt forráskódú programok licencei általában megengedik
a végfelhasználónak a szoftver futtatását (licencdíj ellenében vagy ingyenesen), de

18
minden mást tiltanak, azaz a szoftver és a forráskód módosítását, visszafejtését, további
terjesztését.
A zárt forráskódú szoftverek legszélesebb körben ismert példái , az amerikai Microsoft
cég által fejlesztett és forgalmazott operációs rendszerek (Windows), és irodai
alkalmazások (Microsoft Office), a legtöbb internetes böngészőben megtalálható Adobe
Flash Player, a Sony Playstation3 operációs rendszere, az iTunes, a Google Earth, az
Apple számítógépek operációs rendszerei (Mac OS X), Skype és a Unix operációs
rendszer egyes verziói.

19
 4. Számrendszerek, átváltások, műveletek (2.1)

 Az információk áramlása az informatikában jelek segítségével történik. Mutasd be a két

jeltípus jellemzőit!
 A számítástechnikában milyen típusú kódolást használunk, és hogyan kapcsolódik ez a
számrendszerekhez?
 Röviden mutassa be példák segítségével a tízes, a kettes, és a tizenhatos számrendszereket!
o Váltsa át a 34-at kettes és tizenhatos számrendszerbe!
o Az 1011101 bináris számot írd át decimálisba és hexadecimálisba!
o Végezze el a következő műveleteket kettes számrendszerben: 1101 + 1110; 10 × 11!
 A bináris számábrázolás előnyei technológiai szempontból.

Az információk áramlása az informatikában jelek segítségével történik. Mutasd

be a két jeltípus jellemzőit!

Jelek
Az információk jelek, jelsorozatok segítségével jutnak el hozzánk.
A jel érzékszerveinkkel felfogható, vagy technikai eszközökkel detektálható
jelenség. Egy jel sok esetben összetett jelentést hordoz, vagyis gyakran sok más jel
halmaza, sorozata. Elemi jel az, amely tovább már nem bontható (pl. egy képpont, egy
hang, egy betű, egy karakter, stb.)
Amennyiben egy jel érzékszerveinkkel felfogható, úgy lehet audio, vizuális,
tapintható, hallható jel, vagy ezek kombinációja (pl. a TV, mint audiovizuális jel).
Amennyiben nem, úgy a detektáló eszköz vételi módja alapján lehet a jeleket
csoportosítani.

Információ-technológiai szempontból megkülönböztetünk analóg, illetve digitális

jeleket.

Analóg jelek
Egy jel analóg, ha egy folytonos fizikai
mennyiség reprezentálja. A folytonosság azt jelenti,
hogy a jel bármely értéket felvehet két határéték között
úgy, hogy a folyamat grafikonján nincs szakadás.

• Ha két érték között tetszőleges értékeket vehet fel.

• A fizikai jelek, (pl.:Távolság), mind ilyen tulajdonságú mennyiségek.
• Az analóg jel „folytonos” jel, hiszen folytonosan együtt változik azzal, amit jelöl.
• A jel pedig minden időpillanatban értelmezhető.

20
 • A valóság hű leírására alkalmasak.
• Az értelmezési tartománya és az értékkészlete is folytonos.

Példa:
• A hálózati feszültség szinuszosan változik – másodpercenként 50 szinusz-
hullámot ír le – amplitúdója 220 V effektív értékben.
• A hang amit hallunk időben folyamatosan változó nyomáshullám, elektromos
formában – pl. Erősítőben – a feszültség időfüggvényeként jelenik meg.
• Az audió kazettán rögzített hangfelvétel a mágnesezettség folyamatos
változásaként tárolódik el.
ELŐNYEI: mára már széles körben elterjedt adathordozókat használhatunk egyszerűen a
tárolására.
HÁTRÁNYAI: a tárolás során minőségromlás következik be a jelben, hosszabb távon
nem megoldott a valósághű jelvisszaadás. A hagyományos tárolóeszközök
sérülékenyek (főleg a mágneses adattárolásé).
Digitális jelek

Azon jeleket, melyek véges sok, jól

megkülönböztethető értéket vehetnek fel,
diszkrét jeleknek nevezzük. Az ilyen jelek
ebből következően véges sok számjeggyel is leírhatók. Az ilyen módon - véges sok
számjeggyel - definiált jeleket digitális jeleknek is nevezzük.

• Véges sok, előre meghatározható értéket vehet fel.

• Speciális digitális jel: a bináris jel, ahol csak kettő darab jel van(0,1).
• Csak számjegyeket használunk.
• A jelenség folytonossága ellenére (pl.:Idő múlása,).
• A jel csak egy-egy adott pillanat értékét képes mutatni.
• Csak diszkrét értékeket vehet fel.
• Az értelmezési tartománya és az értékkészlete is diszkrét.
• A valóság tetszőleges pontosságú leírására alkalmas.
Mivel az analóg (folytonos) jelek a digitális számítógép számára közvetlenül nem
értelmezhetőek, feldolgozás előtt az analóg jeleket különböző matematikai
módszerekkel és közelítésekkel általában digitális jelekké alakítják (digitalizálják). Ez
azonban mindig valamely veszteséggel jár, hiszen a digitalizálással tulajdonképpen
végtelen sok állapotot közelítünk véges sok állapottal.

21
 Példa
• Audió CD lemez
• DVD lemez
• Digitális fénykép
ELŐNYEI: az informatikai eszközök rohamos fejlődésével tárolási módjuk egyszerűen
és olcsón megoldható. A digitális jelek minősége nem romlik a tárolás során, az
adatvesztés lehetősége csak a felhasználói hanyagság következtében lehetséges
elsősorban. Könnyen reprodukálható minőségvesztés nélkül. Az utólagos
feldolgozásuk könnyen megoldhatók különböző szoftverek segítségével.
Hibajavító kód rendelhető hozzá, pl. Az audio cd-lemezek esetében az apróbb
karcosodás okozta hibákat ezzel küszöbölik ki. Ugyanez a karcosodás a „régi
bakelit” lemez esetében sercegő, kattogó hangot eredményez.
HÁTRÁNYAI: bizonyos szintű alkalmazói készséget feltételez. Jeltípusától függően
körülményes lehet az analóggá alakítás

A számítástechnikában milyen típusú kódolást használunk, és hogyan

kapcsolódik ez a számrendszerekhez?

Kód
A kód olyan utasítás, amely egy A halmaz jeleit egy B halmaz jeleihez rendeli. Ennek a
megfeleltetésnek kölcsönösen egyértelműnek kell lenni.

A kódolás tehát az információkban lévő adatok átalakítását jelenti, vagyis egy

jelkészletről egy másik jelkészletre való áttérést.

A kódolás fordítottja a dekódolás.

A számítástechnikában a bináris kódolást használják, vagyis a jelkészlet mindössze a 0,

1 jegyek sorozatából áll.

• Mivel technológiailag olyan jel tárolását lehet a legkönnyebben megoldani,

melynek két értéke van (megy feszültség egy vezetőn vagy nem megy, világít
egy dióda vagy nem világít), a számítástechnika a bináris számábrázolást
támogatja és használja.
• Ezért a számok ábrázolása esetében kézenfekvő a 2-es számrendszert alapul
venni.

22
 • Az számítógépek a kettes (binális) számrendszert használják a számok
ábrázolásához.
• Az egy helyiérték tárolására használt eszközt bitnek nevezik, mely egy
kétállapotú tároló (0, 1). Összekapcsolt 8 bitet bájtnak nevezzük.
• Egy bájtba (8 biten) 28 = 256 különböző előjel nélküli egész szám ábrázolható
0-255, 2 bájton 216 azaz, már 65536 különböző egész számot tudunk
megjeleníteni (0-65535).
Bináris számábrázolás előnyei: Előnyös, mert ez bármilyen egyszerű műszaki
megoldással realizálható: csak kétállapotú áramköri elem kell hozzá. A legkisebb kezelt
értéke a bit, a ma használatos gépekben 8,16,32 stb számú biteket kezelünk egységben.
Logikai érték: Két állapota lehet: IGAZ vagy HAMIS, ennek megjelenítésére egy bit is
elég: 1 vagy 0
A bináris számok számjegyeit biteknek nevezzük, ez a bináris számábrázolás legkisebb
egysége. Ennek nagyobb egysége a byte, amely 8 bitet foglal magába. Ezt követő nagyobb
egységek a kilo, Mega, Giga, Terra. Tizes számrendszerben ezek 103, 106,109... jelentettek.
Itt viszont 210, 220, 230 -nak felelnek meg. Ezek: 1024, 1048576, és 1073741824 byte-ot
jelentenek. Ennek megfelelően:
8 bit = 1 byte
1024 byte = 1 kByte
1024 kbyte = 1 MByte
1024 Mbyte = 1 GByte
1024 Gbyte = 1 TByte

Logikai műveletek

A bitekkel különböző logikai műveletek végezhetőek el. Ekkor a két logikai kapcsolatba
hozott bitből egy harmadik jön létre, amely a két bit (vezeték) függvénye.

Ilyen logikai kapcsolatok: És kapcsolat (Ha mindkét bit igaz 1 értéket mutat, akkor értéke 1,
egyébként nulla.), Vagy kapcsolat ( Ha valamelyik bit igaz értékű akkor értéke 1 lesz.),
Tagadás (ekkor a bit értéke megfordul, 1=0, 0=1).

A B A és B A B A vagy B A nem A

23
 0 0 0 0 0 0 0 1
0 1 0 0 1 1 1 0
1 0 0 1 0 1
1 1 1 1 1 1
És kapcsolat Vagy kapcsolat Tagadás

A bináris számokkal végzett matematikai (+-) műveletek elvégezhetőek a fenti logikai

kapcsolatok kombinálásával. Ilyen elven működik a számítógép aritmetikai egysége.

Karakterkódolás
Karakter: az ABC betűi (bármely írásrendszer), számok, írásjelek, vezérlő
karakterek. Ezeket meg kell jeleníteni és el kell tárolni a memóriában.
Karakterkészlet: karakterek kiválasztott csoportja (általában nyelv, régió alapján)
Karakterek kódolása: karakterekhez egy szám rendelése.
Karakterek tárolási formája: a karaktert ábrázoló szám (karakter kód) konkrét
tárolási módja. Pl. előjel nélküli egész.
Kódtáblák: meghatározzák a karakterek kódolását és tárolási formáját.

Az ASCII-kód

Nyilván nem elég a számokat ábrázolni, hanem a betűket és egyéb írásjeleket is

szükséges valahogy kódolni. Az eredeti ASCII kódtáblázat 128-féle karakter 7 bites kódját
tartalmazta. Ez azonban kevésnek bizonyult. Az ASCII 8 bites kiterjesztése már 256 karaktert
tartalmazott, megtartva az első 128 eredeti kódot.

UNICODE-kód

Hamar kiderült, hogy ahhoz, hogy a világ jelentősebb nyelveinek jelkészletét tárolni
lehessen, ez is kevés. Ezért az UNICODE 16 biten ábrázolja a különböző karaktereket és
írásjeleket. Ezzel a 28 helyett 216=65536 karaktert vagyunk képesek ábrázolni, ami egyelőre
elégnek tűnik. Természetesen az UNCODE-kód is kompatibilis visszafelé, vagyis a korábbi
karakterekhez tartozó kódok megmaradtak.

A számítógép tranzisztorai (a logikai műveleteket elvégző alkatrészek, tehát AND, OR, NOT,
XOR, stb.) alapvetően kétféle jelet tudnak megkülönböztetni: bizonyos feszültség alatt a Low
(L), bizonyos feszültség felett a High (H) értéket (a feszültségértékek változóak). Ebből a
kétféle választási lehetőségből fakad, hogy a számítógép memóriája is kétféle értéket tárolni

24
képes cellákból áll, és így összességében mindent lényegében 0-ákból és 1-esekből álló
sorozatként tárol el. Ezért a számok ábrázolása esetében kézenfekvő a 2-es számrendszert
alapul venni. (Emlékeztető: a „tizedesvessző” után 2-nek a negatív hatványai jönnek: ½, ¼,
…)

Röviden mutassa be példák segítségével a tízes, a kettes, és a tizenhatos

számrendszereket!

Számrendszerek
A számrendszer nem más, mint valós számok ábrázolására szolgáló jelek és szabályok
összessége.

Minden mennyiséget a helyi értékes írásmódban a választott alapszám hatványaival írunk fel.

A mindennapi életben a 10-es (decimális) számrendszert, míg az informatikában a kettest

(binárist) és a tizenhatost (hexadecimálist) használjuk. A 10-es számrendszerben 10 db jegyet
használunk (0 - 9), a kettesben 2 db-ot (0 - 1), míg a 16-osban 16 db-ot (0 – 9, A – F).

Átváltások
Számrendszerek A számokat különböző számrendszerekben lehet ábrázolni

• a alapú számrendszerben ábrázolt, xnxn−1...x2x1x0 szám értéke

xn∗an+xn−1∗an−1+x2∗a2+x1∗a1+x0∗a0 ( a>1;xi<a;a,xi,n∈ℕ )

Ahol a

a : számrendszer alapja, 1-nél > természetes szám

xn … x0 : a számrendszer egyes számjegyei, mindegyik értéke kisebb, mint az alapszám an : tehát
a számrendszer egyes helyiértékeinek tekinthető
 34 = 1·25 + 1·21 = 1000102 = 2·161 + 2·160 = 2216
 10111012 = 1·26 + 1·24 + 1·23 + 1·22 + 1·20 = 9310 = 5·161 + 13·160 = 5D, ahol D =
13. (Hexadecimális Számjegyek: 0 .. 9; A, B, C, D ,E, F)

Tízes alapúról más alapra

Tízes alapúról más alapra: a számot osztjuk a kívánt számrendszer alapszámával mindaddig,
amíg a hányados értéke 0 lesz. Ezután a maradékokat fordított sorrendben egymás mellé írjuk.

Pl: 61(D)= 111101(B)=3D(H)

25
 6 2   61:2=30:2=15:2=7:2=3:2=1:2=0
1 0 1 1 1 1
1
3 1
0
1 0
5
7 1
3 1
1 1 Más alapról tízes alapra
0 1 Más alapról tízes alapra: minden számjegy a számrendszer alapjának
megfelelő helyi értéket határoz meg (jobbról indulva a 0., 1., 2., … hatványt). Ezeket a helyi
értékeket kiszámítva és összeadva kapjuk meg, hogy a tízes rendszerben melyik számról van
szó.

PÉLDA: 110001B=49D

10000011B= 138D

128 64 32 16 8 4 2 1
128*1+64*0+32*0+16*0+8*0+4*0+2*1+1*1
1 0 0 0 0 0 1 1

26
 Más alapról egy tetszőleges alapra
o Ha a két alap között nincs szorosabb matematikai kapcsolat, akkor az átírást két
lépésben végezhetjük el. Először átírjuk tízes alapra, majd abból a kívánt alapra
konvertálunk.
o Ha a két alap egymásnak hatványa, akkor a kitevőnek megfelelő csoportokra bontjuk
az átírni kívánt számot és minden csoportban külön kiszámoljuk a helyi értékek
összegét. Ezek adják a keresett szám egy–egy jegyét.

PÉLDA:
 Átváltás 2-es számrendszerből 16-osba! 16=24, ezért

10000011B= 83H

1000 0011B

8 3

 Átváltás 16-os számrendszerből 2-esbe

83H=10000011B

83

10000011

1000001

Végezze el a következő műveleteket kettes számrendszerben

Műveletek
Összeadás:
1101
+ 1110
11011
Szorzás:
10 *11
10

27
 10
110

A bináris számábrázolás előnyei technológiai szempontból.

Technológiai szempontból a bináris jeleket egyszerűen és nagy biztonsággal lehet (igen kis
helyen és energiával) tárolni. Például Cd: sötét/világos pontok, mágneslemez kétféle iránya ,
áramkörök: van áram/ nincs áram. A bináris jelekkel egyszerűen lehet műveleteket is végezni
logikai áramkörökkel.
Mert kétféle választ könnyű fizikailag jelezni a számítógépben; egy magasabb és egy
alacsonyabb elektromos feszültségi szinttel vagy mágnesezettséggel illetve ellentétes pólus
szerinti mágnesezettséggel, stb.
Könnyebb a feszültség/nincs feszültség érzékelése, mint a feszültség különböző értékeinek
érzékelése és kiértékelése.


28
 5. A Neumann-elv. A személyi számítógép részei (2.2)

 Neumann János munkássága.

 A Neumann-elv.
 A Neumann-elvű számítógép fő részei és jellemzői.
 A központi egység részei és feladatai.
 A perifériák csoportosítása.
 Az alaplap szerepe a személyi számítógépekben.

Neumann János munkássága

Neumann János 1903-ban született Budapesten, és 1957-ben halt meg Washingtonban.

Vegyészmérnöknek tanult Zürichben, matematikából doktorált. 1930-ban Amerikába
költözött, de Németországban kidolgozta a kvantummechanika matematikailag szabatos
megalapozását. Amerikában kifejlesztette a matematikai játékelméletet. Bekapcsolódott
a haditechnikai kutatásokba is: az első atombombához ő dolgozta ki a lökéshullámok
matematikáját. Megtervezte és megvalósította az olyan számítógépeket, amelyekbe
nemcsak az adatokat, hanem az elvégzendő műveleteket is elektronikusan lehet
beprogramozni. Az Amerikai Matematikai Társaság elnöke is volt 1951 és 1953 között.

A soros működésű elektronikus számítógép működésének elvi alapjait az Amerikában

élő, magyar származású Neumann János írta le 1946 körül.

Alapelvek (Neumann-elvek)

A számítógép olyan matematikai problémák megoldására szolgál, amelyekre az ember

önállóan is képes lenne. A cél a műveletek végrehajtási idejének meggyorsítása. Ennek
érdekében minden feladatot összeadások sorozatára kell egyszerűsíteni, ezután következhet
a számolás mechanizálása.

1. Soros működésű, teljesen elektronikus, automatikus gép

Neumann János a mechanikus eszközök helyett kizárólag elektronikus megoldások

használatát javasolta.

A gép a műveleteket nagy sebességgel, egyenként hajtja végre, melynek során a

numerikusan megadott adatokból emberi beavatkozás nélkül kell működnie, és az
eredményt rögzítenie.

29
 2. Kettes számrendszer használata

Használatának alapja az a tapasztalat, hogy az elektronikus működést könnyebb

hatékony, kétállapotú eszközökkel megvalósítani. Ehhez elegendő egy olyan rendszer
használata, mely két értékkel (igen/nem) dolgozik.

Így az aritmetikai műveletek egyszerűsödnek, nő a sebesség, csökken a tárolási igény, így

az alkatrészek száma is.

3. Megfeleljen az univerzális Turing-gépnek

Az univerzális gép elvi alapja egy olyan elmélet, hogyha egy gép el tud végezni néhány
alapműveletet, akkor bármilyen számításra képes. Ez az aritmetikai egység beiktatásával
érhető el, amelynek az összes számítási és logikai művelet végrehajtása a feladata.

A műveleti sebesség fokozása érdekében került alkalmazásra a központi vezérlőegység,

amely meghatározza a program soron következő utasítását, szabályozza a műveletek
sorrendjét, és ennek megfelelően vezérli a többi egység működését. Turing kutatása
megteremtette a programozható számítógép matematikai modelljét és a digitális
számítások elméleti alapját.

4. Belső program- és adattárolás, a tárolt program elve

A legfontosabb újítás a belső program- és adattárolás elve, melynek segítségével a

műveletek automatikusan következnek egymás után, lassú emberi beavatkozás nélkül.

A külső tárolás és szakaszos betöltés helyett az adatok és a programok egy helyen, a

belső memóriában kerülnek tárolásra. Innen veszi a központi egység a végrehajtandó
utasításokat és az azokhoz szükséges adatokat, valamint ide helyezi vissza az eredményt
is, így a műveletvégzés sebessége nagyságrendekkel nőhet.

5. Külső rögzítőközeg alkalmazása (elektronikus, vagy mágneses)

A számítógépnek a bemeneti (input) és kimeneti (output) egységeken keresztül befelé és

kifelé irányuló kapcsolatot kell fenntartani a - lehetőleg - elektronikus vagy mágneses
tárolóeszközökkel. A bemenő egység a külső tárolóeszközről beolvassa a memóriába a
szükséges adatokat, majd a műveletvégzések után a kimenő egység átviszi az
eredményeket egy leolvasható tárolóközegre.

30
A Neumann-elvű számítógép fő részei és jellemzői.

 CPU processzor: feladata a számítógép vezérlése (CU) és az aritmetikai logikai

műveletek (ALU) elvégzése.
 Busz rendszer: kapcsolatot teremt a CPU, a memória és az egyes perifériák közt
 OM operatív memória: tárolja az éppen futó programokat és a feldolgozás alatt lévő
adatokat. A memóriának két fajtája van: a ROM típusú csak olvasható,
a RAM típusú irható és olvasható is.
 Háttértárak: feladatuk a nagymennyiségű adatok tárolása. Az információt a gép
kikapcsolása után is megőrzik.
o Merevlemez: a számítógép elsődleges háttértára, a programokat és adatokat
tartalmazza a felhasználásuk előtt és után is.
o Optikai lemez: az egyik legelterjedtebb cserélhető lemezes háttértároló
 Beviteli (input) egységek: feladatuk az információ bevitele a számítógépbe.
 Kiviteli (output) egységek: feladatuk a feldolgozott információ megjelenítése
 Egyéb:
o Alaplap: a kisegítő áramkörök (órajel-generátor, buszrendszerek, csatoló
felületek az illesztők számára) egységbe foglalása
o Tápegység: a számítógép egyes részeit megfelelő szintű és stabilitású árammal
látja el
o Ház: fizikai egységbe foglalja a gép részeit

31
A központi egység részei és feladatai.

A számítógép processzora egy fizikai egységet képez, logikailag azonban két fontosabb
részegységre bontható.
Részei:
a) A vezérlőegység (CU: Controll Unit): a memóriában tárolt program
dekódolását és végrehajtását végzi. Fontos feladata a processzor-részegységek
működésének összehangolása.
b) Az aritmetikai és logikai egység (ALU): a számítási és logikai műveletek
eredményének kiszámításáért felelős.

Ez az egység hajtja végre azokat az utasításokat, melyeket a vezérlő egység

előkészített. Néhány alapvető műveletet tud csak végrehajtani, de ez elegendő:
összead, kivon, kezeli a helyi értéket (átviteli bitek), fixpontos szorzásra és
osztásra, bitek mozgatására jobbra vagy balra, egyszerű logikai műveletekre
képes. Minden egyéb, a processzor által elvégzendő műveletet ezekre az elemi
tevékenységekre vezetünk vissza.

Feladata:
1. a gép irányítása,
2. a feldolgozási folyamatok vezérlése,
3. az adatok feldolgozása,
4. számítások elvégzése,
5. a memóriában tárolt parancsok kiolvasása és végrehajtása,
6. az adatforgalom vezérlése.

c) Regiszterek: A Control Unit ebben tárolja az éppen végrehajtott utasításokat.

d) Cache, gyorsmemória: a memória feldolgozandó tartalma kerül ide.

Hardverkialakítása révén sokkal gyorsabb az elérése, mint a memóriáé.

A perifériák csoportosítása.

A számítógéphez kapcsolt eszközöket perifériáknak nevezzük .A felhasználók a

számítógéppel végzett munkájuk során a perifériákon keresztül kommunikálnak a
számítógéppel.
A perifériákat funkciójuk szerint három csoportra oszthatjuk:
32
  Input perifériák: azok a perifériák, amelyek kizárólag a számítógépbe történő
adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi
egysége felé áramlik.
Ilyen bemeneti egységek például: billentyűzet, egér, szkenner, fényceruza,
mikrofon, webkamera, digitális fényképezőgép, digitális kamera, digitalizáló
tábla, játékvezérlők

 Output perifériák: láthatóvá/hallhatóvá teszik az ember számára az

információfeldolgozás eredményét.
Ilyen kimeneti egységek például: monitor, nyomtató, projektor, hangszóró,
rajzgép
 Input – output perifériák: kétirányú adatcserére képesek. Ide soroljuk a
háttértárakat is, valamint az egyéb adatcseréhez szükséges eszközöket, de
érintőképernyő esetén pl. a monitort is.

Az alaplap szerepe a személyi számítógépekben

Az alaplapon a számítógép működéséhez elengedhetetlen áramkörök találhatóak. Egy

részük fixen be van építve, míg mások csatlakozókban helyezkednek el. Az alaplap
biztosítja az áramkörök közötti kommunikációt és a rajta található csatlakozók révén
modulárisan bővíthetővé teszi a számítógépet.

Az alaplapon találhatók:

Processzor foglalat: ide helyezik a processzort.

Memóriahelyek: a RAM memóriák helye. : A RAM tárolja a CPU által

végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. Az adatok
kikapcsoláskor elvesznek

A sínrendszerek (buszok) vezérlő áramkörei: IDE, AGP, SATA, USB... stb.

A bővítőkártyák csatlakozói: ezekbe helyezhetjük el a videó kártyát, hangkártyát...

ROM BIOS: a gép bekapcsolásakor végrehajtandó alap programokat tartalmazza.

CMOS memória: a hardver működéséhez szükséges információkat tartalmazza. (pl.

videó kártya, háttértárolók típusa, dátum, idő stb.

Akkumulátor: az órát, valamint a CMOS memóriát látja el energiával.

33
Órajel generátor: az általa előállított jel, mint egy metronóm ütemezi a számítógép
működését.

34
 6. Etika és jog (2.2)

 Mi a NETIKETT? Sorolj fel belőle néhány szabályt!

 Hogyan csoportosíthatjuk a szoftvereket a felhasználók szempontjából?
 Milyen jogok illetik meg a szoftverek készítőit?
 Milyen sajátosságai vannak a szerzői jogoknak a számítástechnikában?
 Etikett és netikett a hálózati munka során.
 Az információ értéke és hitelessége.
 Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és kezelése.

Mi a NETIKETT? Sorolj fel belőle néhány szabályt!

Az Internetre vonatkozó illemszabályokat, szokásokat, viselkedési formákat hálózati

etikettnek, röviden netikettnek nevezzük. A netikett célja a kulturált kapcsolattartás az
Internetes kommunikációban.
A netikett az általános etikettre épül, vagyis a hétköznapi viselkedési szabályok
nagyrészt a netiketthez is hozzátartoznak. A nekitett ezen felül azonban specifikus
elvárásokat is magába foglal.

Példák: - Levelezéskor lényegre törően fogalmazzunk, levelet csak az írója

engedélyével továbbítsunk, a tárgy rovatot mindig töltsük ki

- Tanúsítsunk önmérsékletet, ne burkolózzunk az ismeretlenség homályába,

csak olyan stílusban szóljunk chat-parterünkhöz, melyet személyesen is
felvállalnánk

Hogyan csoportosíthatjuk a szoftvereket a felhasználók szempontjából?

15.oldal? , Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából

Milyen jogok illetik meg a szoftverek készítőit?

16. oldal.

Sokszorosítás, a mű nyilvánosságra hozása, személyéhez fűződő és vagyoni jogok összessége;

a szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen felhasználására és minden felhasználás
engedélyezésére

A szerzői jogok nem eladható és nem átruházható, nem lehet róluk lemondani.

A szoftvereket szerzői jog védi.

35
Ez az oltalom nem pusztán a szoftverre vonatkozik, hanem a hozzá tartozó fejlesztői-, illetve
felhasználói dokumentációra (kézikönyv), valamint a szoftver forrás-, és tárgyi kódjára is.

Nem vonatkozik viszont a védelem a szoftver funkcionalitására, az alkalmazott

programozási nyelvre, és a használt adatfájl formátumokra sem.

Milyen sajátosságai vannak a szerzői jogoknak a számítástechnikában?

A szoftver forrás- és tárgykódja, valamint a hozzá tartozó dokumentáció a programozók

szellemi alkotása, szellemi tulajdona. Mindezen alkotások szerzői jogával tehát a szoftver
alkotója rendelkezik. A szoftver létrejöttének pillanatától szerzői jogvédelem alatt áll. A
szerzői jogról lemondani nem lehet, nem eladható, másra át nem ruházható. A szerzői
jogvédelmi törvény alapján a szoftvert a szerzői jogvédelmi ideje alatt csak fizetés ellenében
szabad felhasználni. Szerzői jogok: sokszorosítás, a mű nyilvánosságra hozása, a személyhez
fűződő és a vagyoni jogok összessége; a szerzőnek kizárólagos joga van a mű bármilyen
felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére. Egy adott szoftver esetében a
licencszerződés határozza meg a szerzői jog tulajdonosa által megengedett szoftverhasználat
feltételeit. A szoftveralkotások felhasználására licencek vásárlásával szerezhetünk jogot. A
licencek megvásárlásával a szoftver kiadója feljogosítja a vevőt a termék használatára, a vevő
pedig ezzel (illetve számlával, szerződéssel) igazolja annak származását. Tehát a vevő a
licenccel nem a szoftver (másolásra és továbbadásra feljogosító) tulajdonjogát, hanem csak a
használati jogát kapja meg. Egy licenc általában a szoftver egy gépre történő telepítését
engedélyezi. Több gépen való felhasználáshoz a gépek számának megfelelő licenc vagy
felhasználói szerződés szükséges. A licencszerződés gyakran engedélyezi egy darab
biztonsági másolat készítését arra az esetre, ha az eredeti adathordozó meghibásodna vagy
tönkremenne. Minden további másolat jogosulatlan példánynak számít. A legális
kereskedelmi szoftverek esetében bevett gyakorlat a szoftverek átruházása adásvételi
szerződéssel, valamint a szoftverek bérbeadása

o Az interneten ma leggyakrabban a szerzői jogot sértik meg. A felderítési

nehézségek és a digitális technika következtében a szerzői és szomszédos jogok
megsértésének szinte minden elképzelhető fajtája megtalálható az interneten.
Egyik jellegzetes megnyilvánulása a „warez”, amely illegálisan másolt programok
hálózatról történő ingyenes letöltését jelenti. A másik ilyen jogsértő tevékenységet
a crackerek végzik. Ők törik fel a szerzői jogok védelmét szolgáló eljárásokat,
kódokat és digitális kulcsokat. Másik módszerük az ingyenesen letölthető,

36
 korlátozott ideig működőképes (shareware) vagy korlátozott funkcionalitású
(demo) szoftverek teljesen működőképessé tétele. Ehhez hamis kulcsokat tesznek
elérhetővé a hálózaton, illetve saját programjaikkal teszik lehetővé a szerzői jogot
védő eljárások megkerülését.
o Sajátos jogsértést tesz lehetővé az interneten terjesztett zene, ha az alkotó tudta és
beleegyezése nélkül, illetve akarata ellenére, a jogtulajdonosoknak anyagi kárt
okozva történik. Az MP3 (MPEG I Layer 3 encoding) technikával kevesebb, mint
egytizedére tömöríthető össze a digitális formában tárolt hang, miközben csaknem
CD-vel megegyező minőséget biztosít. A kisméretű fájlban tárolt zene
hatékonyan továbbítható az interneten keresztül is. Ezt sok jogszerű alkalmazás is
kihasználja, például szerzők is publikálnak ebben a formában.
o A szerzői jog tulajdonosa a szoftver vásárlásakor megkapott licencszerződésben
határozza meg a felhasználás körülményeit, feltételeit. Többféle licenctípus terjedt
el. Az új számítógépekkel együtt vásárolt, úgynevezett OEM programok csak az
adott számítógépen használhatók. A drágább, úgynevezett „dobozos” termékek
általában szabadon mozgathatók, de a szerződés szerint meghatározott számú
gépre telepíthetők fel. Megkötés lehet, hogy egyszerre csak egyetlen gépre lehet
telepíteni, amit a program aktivizálásával próbálnak a fejlesztők ellenőrizni és
korlátozni. Ez a jelenleg terjedő termékaktiválás a számítógép jellemzői és a
termék telepítőlemezén kapott azonosító ismeretében képez egy kódot, amelyet a
fejlesztőknek online vagy offline módon (például telefonon) eljuttatva megkapjuk
a futtatáshoz szükséges karaktersorozatot. A gép fődarabjainak cseréje miatt
esetleg később szükséges lehet az aktiválás ismételt végrehajtása.
o A magyar szerzői jogi törvények a fejlesztők számára lehetővé teszik, hogy
kötelező regisztrációt írjanak elő. Vannak országok, ahol ez tilos, vagyis a
szoftver vásárlóját nem kötelezhetik személyes adatainak átadására.
o A szoftverek esetében - a termék különlegessége miatt - kissé másképpen
működik az e-kereskedelem. A szoftver abban különbözik minden más terméktől,
hogy az interneten keresztül nemcsak fizethetünk érte, hanem egyúttal be is
szerezhetjük, vagyis letölthetjük a saját gépünkre.

37
Etikett és netikett a hálózati munka során

Az internetet használók legfontosabb illemtani szabályainak gyűjteménye a netikett.

Igaz, hogy az internet a nagy szabadság egyik megnyilvánulása, de itt is szükség van
bizonyos íratlan szabályok betartására.
Célja a barátságos légkör megteremtése és fenntartása. 
3 fő részre osztható: 
I. Egy-egynek kommunikáció, amiben egy személy kommunikál egy
másikkal, ilyen a levelezés. A valós társalgási szabályok érvényesek, a
metakommunikáció és hangszín hiányának figyelembevételével.
II. Egy-sokaknak kommunikáció (levelezési listák, fórumok), egy ember
sok másikkal kommunikál, az e-mailre vonatkozó szabályok
érvényesek súlyozottan.
III. Információs szolgáltatások

Példák a netikett irányelveire:

 Fontos a vitafórumokon való kulturált hangvétel megválasztása. Gyakran

okoz félreértést, hogy sokan elfelejtik, egy leírt mondatot sokfele hangsúllyal
fel lehet olvasni, gyakran különböző jelentéstartalommal. Ezen segítenek a
smiley-k.
 Ne éljünk vissza azzal, hogy a vitapartner fizikailag úgysem tud visszavágni.
 A netikett a hálózat használatával kapcsolatban mondja azt, hogy mivel a
hálózat közös terület, az adatátviteli sebesség korlátozott, ne terheljük le
feleslegesen, mert mindenki munkáját megnehezítheti.
 Az internet nagy sikerének egyik záloga az volt, hogy nonprofitalapon
működik.
 NE ÍRJ CSUPA NAGYBETŰVEL, mert az kiabálásnak számít, használj kis-
és nagybetűket is chaten!
 Ne sértsd más vallási és hazájához fűződő érzelmeit!
 Tilos flame-elni, azaz sok értelmetlen hozzászólással rövid időn belül
terrorizálni a fórumot. A durva beszédet sem értékelik a moderátorok.

38
Az információ értéke és hitelessége:

Értéke: Adott információ értékkel bír (pl. bróker számára egy fontos üzleti döntés
ténye). Az információ értéke attól is függ, hogy mennyire számít annak frissessége.
Hitelessége: az információ akkor hiteles, ha hozzáértő, megbízható forrásból származik.

Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és kezelése:

hoax = átverés, tréfa, rémhír

A valódi vírus leírások, veszélyre figyelmeztető levelek közé számítógépes hoaxok is
vegyülnek.
Bár ezek nem fertőzik meg a számítógépes rendszereket, mégis időt és pénzt rabolnak
azáltal, hogy hamis információ terjesztésére veszik rá a gyanútlan, jóhiszemű
felhasználót. Általában elmondható, hogy a hoaxok leleplezése, és a rémhír terjedésének
megakadályozása sokkal több időt és energiát emészt fel, mint a valódi vírusok okozta
káresetek kezelése. A hoax terjedését a felhasználók jóhiszeműsége biztosítja. A hoaxok
egy másik célja lehet a szaporodáson kívül a szándékos károkozás.
Ezek az incidensek könnyen kiszűrhetők lennének a megfelelő oktatással, melyeknek
költsége eltörpül az okozott kár következményeként jelentkező bevételkiesés mellett.
Az azonosításhoz előbb szükséges megismerni a hoaxok működését, valamint azt, hogy
mit csinál a sikeres hoax az interneten.
A legegyszerűbb módszer az ilyen körlevelek elkerülésére, hogy mielőtt tovább küldi a
bizonytalan felhasználó, ellenőrzi a hitelességét. Erre alkalmas módszer, ha megkérdezi
rendszergazdáját vagy erre specializálódott cégek szakembereit.
A valódi figyelmeztetések vírusokkal és egyéb hálózati problémákkal kapcsolatban
általában a következő szervezetektől érkezhetnek: pl. CIAC, CERT, ASSIST, NASIRC,
vagy bármely antivírus fejlesztő cég, és többnyire PGP digitális oldalaláírás van rajtuk.
A névtelen üzenetek, vagy azok, amelyek nem létező címet, telefonszámot
tartalmaznak, nagy valószínűséggel hoaxok.
A hoaxok kezelése: Ha felismerjük a tulajdonságaikat, hamar ki lehet őket szűrni, de a
legegyszerűbb, ha meggyőződünk a hoaxok igazságtartalmáról, például ellátogatunk a
témának megfelelő oldalakra (ha egy hoax a tőzsde összeomlásáról szól, akkor üzleti
oldalakra stb.).

39
 7. Beviteli eszközök és kiviteli eszközök: billentyűzet, egér,
szkenner monitorok és nyomtatók (2.2)

 A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba.

 Mit jelent a beviteli periféria kifejezés?
 A billentyűzet részei, néhány fontosabb gomb szerepe.
 Az egér fajtái működés szempontjából. Egérműveletek.
 A szkenner működése, fajtái, jellemző adatai.
 A monitorok csoportosítása működési elvük alapján. Jellemző tulajdonságaik.
 A nyomtatók csoportosítása működési elvük alapján. Előnyeik, hátrányaik, jellemző
felhasználási területeik.

A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba.

Azokat a számítógéphez kapcsolt eszközöket, melyek a gépnek a külvilággal történő
kapcsolattartását szolgálják, perifériáknak nevezzük. A perifériákat az adatáramlás
iránya szerint csoportosíthatjuk.

Bemeneti (input) perifériák

o billentyűzet
o egér
o touchpad: laptopok, notebookok; érintésérzékeny felület
o érintőképernyő (touchscreen): okostelefonok, tabletek megjelenése
o grafikus tábla: rajzolás, mérnöki munkák (tervrajzok)
o joystick (botkormány); kormány + pedál; Xbox konzol: játékoknál
o szkenner (lapolvasó, scanner): síkágyas-, kézi-; DPI (dot-per-inch; 600-1200-
2400); színmélység; optikai karakterfelismerő (OCR: optical character recognition)
o mikrofon: hangfelvétel; nettelefon (VoIP)
o webkamera: valós idejű képrögzítés; nettelefon (VoIP)

Kimeneti (output) perifériák

o képernyő (monitor, screen, display)
o nyomtató (printer)

I/O:
o háttértárak
o érintőképernyő

40
Mit jelent a beviteli periféria kifejezés?

INPUT: azok a perifériák, amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt

biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik.
Eleinte kapcsolókon keresztül vitték be az adatokat, később megjelent a telexgép,
felváltotta a terminál és megjelent a billentyűzet, ami egyes gépeken integrálva volt. A
PC elterjedésével megjelent az egér/mutató eszköz. Először golyós formában létezett,
később optikai változatok terjedtek el. A hordozható gépekben megjelentek az
egéralternatívái (touchpad, TrackBall), megjelent a scanner és annak különböző formái,
a webkamerák, mikrofonok, digitális fényképezők.

A billentyűzet részei, néhány fontosabb gomb szerepe.

A perifériák egy része kifejezetten az adatbevitelt szolgálja. Ezek közül a legfontosabb a

billentyűzet és az egér. Típusait a billentyűk száma és azok nyelv szerinti kiosztása
alapján szokás megkülönböztetni (magyar: 102 vagy 105 gombos).

Billentyűzet részei:

 Karakteres billentyűzet: a billentyűzet bal oldalán, illetve közepén helyezkedik

el. Általában világos színű gombok alkotják.
 Segédbillentyűk: önmagukban nem generálnak kódot, hanem egy másik
billentyű leütésével hatásosak. Ezek a SHIFT, a CTRL és az ALT billentyűk.
 Vezérlő billentyűk: valamilyen vezérlő funkciót látnak el. Ilyen billentyű
például az ENTER, a nyilak, a BREAK, a Start menünyitó.
 Funkcióbillentyűk: olyan billentyűk, amelyekhez programtól függően más és
más parancsok rendelhetők, a 83 gombos billentyűzeten 10 van belőlük, míg a
102 és 105 gombos billentyűzeten 12, s ezek a legfelső sorban találhatók.
 Numerikus billentyűzet: egységes nemzetközi tizedes billentyűzet, ami
pénztárgépeknél, zsebszámológépeken megszokott elrendezést biztosítja a
számoknak és az alapműveleteknek.
 Kapcsoló billentyűk (LED jelzi az állapotukat a jobb felső sarokban): Caps
Lock, Num Lock, Scroll Lock.

41
Az egér fajtái működés szempontjából. Egérműveletek.

A grafikus felhasználói felületek elterjedésével vált nélkülözhetetlenné.

Működés szerint az egereket két nagy típusra oszthatjuk: mechanikai és optikai úton
működőkre.

o Optikai:

Az optikai egerek egy optikai fényszálat (fénysugarat) bocsátanak ki

magukból, és ezzel érzékelnek egy speciális, négyzethálós fémrácsot,
amelynek segítségével meghatározzák a mozgás irányát, sebességét.

o Mechanikus

A mechanikus egerek egy gumival bevont golyó segítségével működnek. A

golyó mozgását három görgő érzékeli és egy-egy görgőtárcsára viszi át.
Mindegyik tárcsához tartozik egy-egy fénysorompó, amelyek segítségével az
egér processzora meghatározza a mozgás koordinátáit, sebességét.

Érintőpad (touchpad): itt is megvan a két gomb, de a bal gombra kattintás helyett az
érintőpadra való koppintással is dolgozhatunk, dupla koppintás a padon dupla
kattintással egyenértékű, vonszoláshoz (meszeléshez) pedig a dupla koppintás után
húznunk kell az ujjunkat. Laptopoknál használják.

Vezeték nélküli egér

Ekkor az egérhez tartozik egy – a számítógéphez kapcsolt – jeleket észlelő egység.

infrás egér (a kapcsolatot infravörös fény biztosítja, rálátás szükséges)
rádiós egér (a kapcsolatot rádióhullámok biztosítják, bluetooth)

Egér műveletek:

 Kijelölés: mozgassuk az egeret, hogy az egérkurzor az adott objektumra (pl.

ikon, menüpont, nyomógomb) kerüljön, majd nyomjuk le a bal egérgombot.
 Kattintás: nyomjuk le, majd engedjük fel a bal egérgombot. A kattintás
kiválaszt egy objektumot, illetve, ha egy menüpontot választottunk ki, akkor a
megfelelő parancs végrehajtódik.

42
  Dupla kattintás: kétszer kattintsunk gyors egymásutánban, ami alatt ne
mozdítsuk el az egeret. Dupla kattintás során egy kiválasztás és az
alapértelmezett parancs elindítása történik meg.
 Húzás (Drag&Drop): jelöljünk ki egy objektumot (ikont), nyomjuk le a bal
egérgombot, tartsuk lenyomva és mozgassuk az egeret. Így a kijelölt
objektumot egy új helyre húzhatjuk. Az új helyen engedjük fel az egérgombot.

A szkenner működése, fajtái, jellemző adatai.

Fényképek, rajzok, dokumentumok digitalizálására alkalmas eszköz. Működése hasonló a
digitális fényképezőgép működéséhez. A dokumentum felületéről visszaverődő fényt a
CCD képérzékelő elektromos jellé alakítja, és továbbítja a számítógép felé. Jellemzői a
felbontás és a színmélység.

A bevitt adatokat kép formátumban továbbítja a gépnek. Szöveges információ esetén

megfelelő szoftver képes a kép formátumban bevitt szöveget tényleges szöveges
dokumentummá alakítani.

Létezik kézi és asztali változata. A jó minőségű képeket készítő telefonok kezdik

kiszorítani a piacról.

A szkennerek jól elhatárolható egységekből épülnek fel, melyek a következők: az

érzékelő, az optika, a megvilágító egység, a mozgató mechanika, az elektronika, az
interfész.

 Érzékelő: az érzékelő feladata, hogy a dokumentumról érkező fényt elektronikus

jellé alakítsa, melyből az eredeti kép másolata előállítható.
 Optika: az optika feladata, hogy a dokumentum képét megfelelő minőségben az
érzékelőre juttassa.
 Megvilágító eszköz: a megvilágító egység feladata a dokumentum egyenletes
fényerővel történő megvilágítása.
 Mozgató mechanika: az érzékelő a dokumentum egy sorának képét adja át, a
teljes dokumentum letapogatásához vagy az érzékelőt vagy a dokumentumot
mozgatni kell, s ezt a feladatot a mozgató mechanika végzi el.
 Az elektronika: az elektronika feladata az egységek vezérlése, a megfelelő
tápellátás

43
 Típusai:
 Kézi szkenner
 Síkágyas vagy lapszkenner
 Dob szkenner
 Fotó szkenner
 Árukódleolvasó

A monitorok csoportosítása működési elvük alapján. Jellemző tulajdonságaik.

A legfontosabb kimeneti eszköz, az információkat vizuális formában jeleníti meg.

 katódsugárcsöves (CRT, Cathode Ray Tube): egy elektronágyú sorban lövi a

képernyőt, ezért vibrál (60-70 Hz), és sugároz. Egy megfelelően kialakított
vákuumcsőben mágneses mezővel vezérelt vékony elektronsugár (soronként)
rajzolja ki a képet egy foszforeszkáló képernyőre. Az elektronsugár hatására a
foszforeszkáló anyag világít. Nagy a színmélységük, gyors a képfrissítésük és
olcsók. Sugároz, villog, olcsó
 folyadékkristályos (LCD, Liquid Crystal Display): a folyadékkristályok
elektromágneses tér hatására változtatják fényáteresztő képességüket. . Alacsony
fogyasztásúak, laposak, viszonylag könnyű nagyobb átmérőjű kijelzőt készíteni,
nem villódznak, nem sugároznak.
 tranzisztoros (TFT, Thin Film Transistor): minden képpont egy világító
tranzisztor, ami önerőből világít (hátrány a szabadban); nem villódzik, viszont a
válaszideje jelentősen rosszabb az LCD-nél

Főbb paraméterek:

 képátló (mai monitorok általában 17 - 21 inch képátlóval rendelkeznek)

 képarány (az oldalhosszok aránya, általában: 4/3, 16/10 és 16/9)

 kontraszt (a legfényesebb és a legsötétebb pixel fényerejének hányadosa)

 válaszidő (egy képpont megváltozásához szükséges idő)

 fényerő (a monitor fényességét jelzi)

44
A nyomtatók csoportosítása működési elvük alapján. Előnyeik, hátrányaik,
jellemző felhasználási területeik.

A digitális adatok papíron való megjelenítésére szolgáló kimeneti periféria.

Fajtái:
Karakteres nyomtatók: A nyomtatók tulajdonképpeni első generációjának tekinthetők.
A 60-as, 70-es években lényegében csak ezek voltak. Kizárólag a gyári fejen lévő fix
karakterkészlettel tudtak gazdálkodni, ugyanúgy, mint az írógépek. Általában
festékszalaggal működtek. Már nem használatosak.
Mátrix nyomtató: A papír előtt vízszintesen mozgó irófejjel rendelkeznek. A
nyomtatást az irófejen lévő függőleges tűk végzik. Grafikus nyomtatásra is
alkalmasak, sőt elvileg színes nyomtatásra is, de a képminőség ezen esetekben
általában nem túl jó. Már nem használatosak.
Tintasugaras nyomtató: A működési elv hasonló a mátrix nyomtatóéhoz, csak a
nyomtatófejen nem tűk-, hanem festékfúvókák vannak, melyek festéket szórnak a
papírra. Olcsó, csendes, jó minőségű képet ad, színes nyomtatásra is alkalmas, de a
fenntartása a festék miatt drága.
Hőnyomtató: A működési elv hasonló a mártix nyomtatóéhoz, csak a nyomtatófejen
nem tűk-, hanem apró ellenállások vannak, melyek hő hatására felmelegednek, és
olyan papírhoz nyomódnak, melyek szintén hő hatására megváltoztatják a színüket.
Előnye, hogy nincs festék vagy színezőanyag költség, a minőség viszont nem a
legjobb, színes nyomtatásra nem alkalmas, ráadásul a papír is drága hozzá.
Lézernyomtató: Egy fényérzékeny, elektromosan feltöltött hengert a nyomtatandó
jelnek megfelelő pontokban lézersugárral megvilágítanak, aminek hatására a henger
ezen pontokban elveszíti a töltését, és így a festékpor ezen részekhez tapad. Ezt
követően a hengerről a festék átkerül a papírra, majd beleolvad, amikor a papír áthalad
egy 200 C-os hengerpár között.
Nagyon jó minőségű, grafikus képet adó, gyors nyomtató, de mind a vételi ára, mind a
fenntartása kissé drága, különösen a színes képet nyomtató változata.
3D: sokféle technológia. Egyetemeken, laborokban tudományos fejlesztési
projektekben, de vannak DIY barkácsolók, akik maguknak készítik el.
Multifunkcionális: kombinálja a nyomtatót, fénymásoló, szkenner (, esetleg fax)
szerepét. Átlag felhasználói körben

45
 8. Háttértárak (2.2)

 Ismertesd a hardver fogalmát és tagozódását!

 Mi a háttértárak feladata!
 Milyen csatlakozási felületeket ismersz?
 Milyen eszközökkel tárolhatunk nagyobb mennyiségű adatokat?
 A mágneses elven működő háttértárak fajtái (flopi, merevlemez) és jellemzői.
 Az optikai elven működő háttértárak fajtái (CD, DVD, Blue-ray) és jellemzői.
 Milyen előnyei, hátrányai vannak az optikai lemezes háttértáraknak?

Ismertesd a hardver fogalmát és tagozódását!

A hardver a számítógép elektronikus és mechanikus eszközeinek összessége. Ebbe a

fogalomkörbe beletartoznak a különféle kiegészítő eszközök és tartozékok is. (CPU,
Memória, Alaplap, Háttértárak, Perifériák, Kábelek, Csatlakozók)

A hardver eszközöket négy csoportra oszthatjuk: a központi egységre, a memóriákra, a

háttértárakra és a beviteli-, kiviteli eszközökre (perifériákra). Esetenként a háttértárakat a
perifériákhoz sorolják.

46
A háttértárak feladata

Legfőbb feladatuk az adatok és programok tárolása. Míg az operatív tár csak

ideiglenesen, legfeljebb a számítógép kikapcsolásáig őrzi meg a tartalmát, a háttértárakon
nagy mennyiségű információ hosszabb ideig (akár évekig is) tárolható, és bármikor
rendelkezésünkre áll. A háttértáraknak két nagy csoportját különíthetjük el a működési
elvük alapján: a mágneses elven működő, és az optikai háttértárakat.

Milyen csatlakozási felületeket ismersz?

 belső egységek (számítógép szerves részét képezik, házba fixen beépítve)

o PATA (Paralell ATA): IDE csatlakozókábel, 1 csatlakozó 2 eszközt tud

kezelni, sebesség: 100 MByte/s körül

o SATA (Serial ATA): manapság a legelterjedtebb (SATA II, SATA III),

sebesség: 1,5-6 Gbit/s

 külső egységek (nincsenek beépítve a számítógép házába)

o FireWire

o USB

o e-SATA (external SATA)

Előbbi kettő biztosít tápot, utóbbi nem

Milyen eszközökkel tárolhatunk nagyobb mennyiségű adatokat?

Működési elvük szerint csoportosíthatjuk őket, miszerint vannak: mágneses, optikai,

szilárd félvezető áramkörre épülő, és papír alapú háttértárak.

47
Mechanikus tárolók (régen)

Lyukszalag, lyukkártya. Papír alapú adattárolók, működési elvük, hogy adott kódtábla
alapján a papírt a megfelelő helyen kilyukasztották, minek következtében a kívánt
adatok tárolása ezen lyuk-kombinációk segítségével történt. Hátrány a nagy helyigény,
lassú adatrögzítés, és az egyszeri használat.

Mágneses:

Mágnesesség elvén működő adattárolók. Jóval korszerűbbek, mint a mechanikus

tárolók. Kezdetben a lyukszalaghoz hasonlóan a mágnesszalagos egyégek voltak
divatban, majd ezeket fokozatosan kiszorította és felváltotta a mágneslemez.

A mágneses háttétárak egy mágnes felületen tárolják az információt, a mágnesesség

változtatásával. Pl.: Merevlemez(winchester), floppylemez, mágnesszalag

Működési elv: Az adathordozó felületén lévő mágneses réteg alkalmas arra,

hogy kétállapotú jeleket rögzítsen. Ha a felület egyes helyeit
valamilyen irányba felmágnesezik, akkor az a mágneses
tulajdonságát sokáig megtartja. A nullát az egyik, az egyest a
másik irányú mágnesezettségnek megfeleltetve a mágneses
háttértárak az információt közvetlenül kettes számrendszerbeli
számok formájában képesek rögzíteni.

A mágneslemez felépítése:
sáv (koncentrikus gyűrű)
szektor (sávon belüli egységek)
cilinder (több lemez esetén az egymás felett lévő sávok)
Fajtái:

o merevlemez(HDD): Leggyakoribb és talán a legfontosabb háttértár

manapság. Az adathordozó lemez és a leolvasó egybe van beépítve.
Általában több lemezt tartalmaz. Egy mai átlagos merevlemez
kapacitása 1 TB körül van. Van gépbe épített, és külső (általában
USB porton keresztül csatlakoztatható) változata is. Partícionálható.

o floppy lemez(hajlékonylemez): Régen igen elterjedt volt, ma már

nem használjuk. Méret: 5,25” és 3,5”, kapacitás: 1,2 MB és 1,44
MB. Az olvasó és a lemez külön egységek. Nagyon sérülékenyek.

48
Optikai:
Optikai háttértárakon az adatokat a lemez felületébe égetett apró lyukacskák(pits)
segítségével tároljuk. A lemez kapacitása az ehhez használt lézer hullámhosszától függ.
Minél rövidebb hullámhosszú fényt használunk, annál több és kisebb lyukacskát tudunk
elhelyezni a lemez felszínén. Ennek a technológiának neves példái a CD; a DVD; és a
Blue-Ray (A DVD továbbfejlesztett változata, amin sokkal nagyobb adatsűrűséggel
tárolhatunk adatokat.

Működési elv: A CD lemezek az információt a fémes felületre csigavonalban

felírva tartalmazzák. Ez a felirat völgyek és dombok egyenletes
sűrűségű sorozatából áll. Olvasáskor az olvasóegység a vele
szemben forgó lemezsávra fókuszált lézersugarat irányít. Ezt a
sáv megvilágított völgyei szétszórják, dombjai viszont
visszatükrözik. Egy áramkör aszerint, hogy az érzékelő a lemez
egyes helyeiről visszatükröződött sugaratt érzékel-e vagy nem,
nullákat vagy egyeseket állít elő.
A CD lemezeket nem állandó fordulatszámmal, hanem állandó
kerületi sebességgel kell forgatni, a helyzetét sugárirányban
változtató lézersugár alatt. Így amikor a meghajtó a lemez külső
részén olvas, a lemezt lassabban forgaja, mint amikor a lemez
belső részét olvassa.
Fajtái:

o Compact Disc (CD): 900 Mb kapacitác. Lézersugár segítségével írják

és olvassák ezeket az adathordozókat. Van gyárilag írt, csak olvasható
(CD-ROM), van egyszer írható (CD-R), és van többször írható (CD-RW).

o DVD: nagyobb adatsűrűség= nagyon tárolókapacitás (4,7Gb)

Hasonló a CD-hez, de nagyobb az adatsűrűsége. Kapacitása: 4,7-17
GB. Lehet kétoldalas és kétrétegű is. Kevésbé sérülékeny, mint a CD,
mert az adatok mélyebben helyezkednek el. Van csak olvasható, és
többször írható fajta is. Létezik DVD audió, és DVD videó is. Előbbi
hanganyagot, utóbbi videót tartalmazhat.

49
 o Blu-ray: nevét az íráshoz használt ultraibolya fényről kapta.
Lényegében a DVD továbbfejlesztett változata. 10x nagyobb
adatsűrűség.
Szilárd félvezető áramkörön alapuló:

A szilárd félvezető áramkörre épülő háttértárak sokat használt példái a

 SSD (Solid-state drive): Olyan adattároló eszköz, ami félvezetős memóriában

tárolja az adatot és nem rendelkezik mozgó alkatrészekkel, emiatt kevésbe
sérülékeny, hangtalan és kevés hőt termel. Külsőre hasonló a winchesterhez, de
más technológiájú (félvezető alapú, az adattárolás tranzisztorok segítségével
történik). Mivel nem tartalmaz mozgó alkatrészt, megbízhatóbb, kevésbé
sérülékeny. Hangtalan, kevés hőt termel. Elérési ideje gyorsabb, a winchsterénél,
viszont a kapacitása jelenleg még általában kisebb. Valamivel drágább. A két
meghajtó együtt is használható. Hosszabb távon teljesen felválthatja a
winchestert.
 Memóriakártyák
Fényképezőkben, kamerákban, okostelefonokban, táblagépekben nagyon
elterjedt.
Főbb tulajdonságai: hordozhatóság, energia nélküli adatmegmaradás, kis méret,
többszöri írhatóság.
 Pendrive: A pendrive egy parányi nyomtatott áramkört tartalmaz,+
(flashmemória), a ráerősített fémcsatlakozóval, általában egy műanyag tokba
téve. A csatlakozója a személyi számítógépeken elterjedt „A típusú” USB
csatlakozó. Önálló áramforrásuk csak akkor van, ha egyéb szolgáltatással is
rendelkeznek, például adatmennyiség kijelzés vagy MP3-zenelejátszás, diktafon
funkció.

Újraírhatók, és mechanikus társaikhoz képest mérföldekkel gyorsabbak. Ez

érthető is a párhuzamos elérés miatt, miután pl. egy merevlemez csak az
olvasófejek számával tud egyszerre olvasni, és a tányért mindig forgásban kell
tartania, míg az SSD forgó alkatrész hiányában gyorsan tud lekérdezni.

50
A mágneses elven működő háttértárak fajtái (flopi, merevlemez) és jellemzői.

Hajlékonylemez (Floppy Disc Drive): Régen igen elterjedt volt, ma már nem
használjuk. Méret: 5,25” és 3,5”, kapacitás: 1,2 MB és 1,44 MB. Az olvasó és a lemez
külön egységek. Nagyon sérülékenyek.

Merevlemezes háttértár (HDD Hard Disc Drive): Leggyakoribb és talán a

legfontosabb háttértár manapság. Az adathordozó lemez és a leolvasó egybe van
beépítve. Általában több lemezt tartalmaz. Egy mai átlagos merevlemez kapacitása 1 TB
körül van. Van gépbe épített, és külső (általában USB porton keresztül csatlakoztatható)
változata is. Légmentesen lezárt térben egy tengelyen több merev fémlemez
mágnesezhető felülettel (sávszektor), és ezek közé író/olvasó fejek nyúlnak igen közel
a felülethez

Az optikai elven működő háttértárak fajtái (CD, DVD, Blue-ray) és jellemzői.

Lézersugár használatával működő nagy tárolási sűrűséget elérő adattároló rendszerek

Az adatok rögzítésekor kisméretű mélyedéseket (pit) hozunk létre, amelyeken a leolvasáskor
a lézersugár szétszóródik, míg az adathordozó-réteg eredeti felületéről visszaverődik. A
médium olvasásakor a visszavert fényt érzékeljük, alakítjuk vissza adatokká. Előállítási
költsége jóval olcsóbb, mint a mágneseseknek.
CD: Lézersugár segítségével írják és olvassák ezeket az adathordozókat. Van gyárilag írt,
csak olvasható (CD-ROM), van egyszer írható (CD-R), és van többször írható (CD-RW).

DVD: Hasonló a CD-hez, de nagyobb az adatsűrűsége. Kapacitása: 4,7-17 GB. Lehet

kétoldalas és kétrétegű is. Kevésbé sérülékeny, mint a CD, mert az adatok mélyebben
helyezkednek el. Van csak olvasható, és többször írható fajta is. Létezik DVD audió, és
DVD videó is. Előbbi hanganyagot, utóbbi videót tartalmazhat.

Blu-ray Disc: Speciális meghajtót igényel, de felülről kompatibilis a CD-vel és a DVD-

vel. Kisebb hullámhosszú, kék lézerrel dolgozik, nagyobb az adatsűrűség. Kapacitás 25-
50GB.

51
Milyen előnyei, hátrányai vannak az optikai lemezes háttértáraknak?

Előnye (mágneses adathordozókkal szemben):

 Az optikai adattárolók nagy tárolási sűrűséggel rendelkeznek, mert a fény sokkal

kisebb helyre fókuszálható, mint a mágneses tárolók elemi felülete. (nagy
mennyiségű adat tárolására alkalmas)
 Az optikai adathordozók előállítási költsége alacsonyabb, az árát lényegében a
rajtuk lévő információk (programok, adatok, zeneszámok) adják. (olcsó)
 Könnyen cserélhetőek, ez adatbiztonság és archiválás szempontjából is fontos.
 Használat közben nem sérülhetnek (Az információ leolvasásánál az olvasófej és a
lemez mechanikusan nem érintkezik).
 Az optikai adattárolókat nem fenyegeti sem a lemágneseződés, sem az
átmágneseződés, így élettartamuk évtizedekben mérhető. (megbízható tárolás)
Hátránya:

 A CD-k adatátviteli sebessége még a leggyorsabb meghajtónál is elmarad a több

fejjel olvasó, gyorsan forgó merevlemeztől.
 Az olvasó/író egységből kivéve fizikai sérülésektől kevésbé védettek.

52
 9. A központi feldolgozóegység Memóriák.(2.2)
 A központi feldolgozóegység feladatai és részei!
 Mi a szerepük a számítógépekben a memóriáknak?
 Mi a ROM és a RAM?
 A RAM és ROM fajtái.
 Speciális memóriák (virtuális memória, memóriakártya, Pendrive, SSD).

A központi feldolgozóegység feladatai és részei!

A vezérlő egység (CU) feladata pedig az önállóan működő részegységek munkájának

összehangolása. Például: adott időpontban kell indítani egy műveletet, meg kell határozni,
hogy ki végezzen el egy műveletet, ki ellenőrizze azt, stb.
A központi vezérlőegységet processzornak (CPU) is nevezzük. A processzor
nagyintegráltságú áramköri elem. Fejlesztése során többféle tokozású és csatlakozású
megoldást készítettek.

Feladata:
1. a gép irányítása,
2. a feldolgozási folyamatok vezérlése,
3. az adatok feldolgozása,
4. számítások elvégzése,
5. a memóriában tárolt parancsok kiolvasása és
végrehajtása,
6. az adatforgalom vezérlése.
A számítógép processzora (CPU) egy fizikai egységet képez, logikailag azonban két
fontosabb részegységre bontható.
a) A vezérlőegység (CU: Controll Unit):
o a memóriában tárolt program dekódolását
o és végrehajtását végzi.
Fontos feladata a processzor-részegységek működésének összehangolása.
b) Az aritmetikai és logikai egység (ALU:), ami a számítási és logikai műveletek
eredményének kiszámításáért felelős. Ez az egység hajtja végre azokat az utasításokat,
melyeket a vezérlő egység előkészített. Néhány alapvető műveletet tud csak
végrehajtani, de ez elegendő: összead, kivon, kezeli a helyi értéket (átviteli bitek),
fixpontos szorzásra és osztásra, bitek mozgatására jobbra vagy balra, egyszerű logikai
53
 műveletekre képes. Minden egyéb, a processzor által elvégzendő műveletet ezekre az
elemi tevékenységekre vezetünk vissza.

Mi a szerepük a számítógépekben a memóriáknak?

A számítógép az adatok és a programok tárolására az alaplapra helyezhető memóriát használ.

A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek
elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az
információ tárolása kettes számrendszerben történik. A memória fontosabb típusai a RAM, a
ROM, a PROM, az EPROM, az EEPROM és a Flash memória. Sok betűszóval jelzett
félvezető alapú tárat használunk a számítógépben.

Mi a ROM és a RAM?

RAM
A RAM (Random Access Memory) véletlen elérésű írható és olvasható memória. A
RAM az a memóriaterület, ahol a processzor a számítógéppel végzett munka során
dolgozik. Ennek a memóriának a tartalmát tetszőleges sorrendben és időközönként
kiolvashatjuk vagy megváltoztathatjuk (tetszőlegesen címezhető). A RAM-ot más nevén
operatív tárnak is nevezzük.

Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül feldolgozásra. Itt helyezkednek
el és ezen a területen dolgoznak az aktuálisan működő programok is. Egy-egy program
indítása után a program, vagy annak egy része ide töltődik be, s a végrehajtás is innen
történik.

Lényeges, hogy a RAM csak átmenetileg tárolja az adatokat, így a gép kikapcsolásakor
ezek az adatok elvesznek. A RAM tehát nem alkalmas adataink huzamosabb ideig való
tárolására, mert működéséhez folyamatos áramellátásra van szükség. Ha az áramellátás
megszakad - például áramszünet vagy a gép kikapcsolása esetén - a RAM azonnal
elveszíti tartalmát. A gép bekapcsolásakor a RAM mindig teljesen üres.

Számítógépünk teljesítményét jelentősen befolyásolhatja a RAM mérete: minél több van

belőle, annál gyorsabb lesz a gépünk. Az alaplap típusa azonban meghatározza, hogy
maximálisan hány MB memória használható.

54
 ROM
A ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória, amelynek tartalmát a gyártás
során alakítják ki, más szóval beégetik a memóriába (csak egyszer írható tároló). Az
elkészült ROM tartalma a továbbiakban nem törölhető és nem módosítható, a hibás
ROM-ot egyszerűen el kell dobni. Előnye azonban, hogy a számítógép kikapcsolásakor
sem törlődik (tartalmukat energiaforrás nélkül is megtartják), a beégetett adatok
bekapcsolás után azonnal hozzáférhetőek.

Mivel a számítógép működéséhez valamilyen program elengedhetetlen, a RAM memória

viszont a bekapcsoláskor üres, ezért a számítógép „életre keltését” szolgáló
indítóprogramot, a BIOS-t (Basic Input Output System) egy ROM memóriában helyezik
el. A BIOS-t ezért gyakran ROM BIOS-ként is emlegetik.

A RAM és ROM fajtái.

RAM fajtái:
A RAM-ok szerepe az utóbbi évtizedben jelentősen átértékelődött.
o A DRAM (Dynamic RAM): dinamikus, frissítést igénylő tároló; viszonylag
lassú, a mai gépekben már nem használt RAM típus.
o A DRAM-ot az SRAM (Static RAM) váltotta fel, mely frissítést nem igénylő
RAM-típus. Ezek igen drágák, nagy a helyigényük, nagyon gyorsak és
eléggé melegednek is! (Egy-egy tárolócellájuk néhány tranzisztorból áll.)
o Az EDORAM (Extended Data Out RAM) a DRAM egy másik elvek alapján
továbbfejlesztett, gyorsabb változata. Az EDORAM jellegzetessége, hogy
másodlagos memóriákat adnak a DRAM meglévő memóriacelláihoz, mellyel
megkönnyítik az adatokhoz való gyors hozzáférést.
o Az SDRAM (Synchronous DRAM) az EDORAM továbbfejlesztett változata,
melyet a mai korszerűbb gépekben is megtalálunk.
o Az SDRAM továbbfejlesztése a DDR-SDRAM (Double Data Rate-SDRAM),
amely az SDRAM-hoz képest dupla sebességű adatátvitelt biztosít. Ez a
RAM típus kisebb energiafelvétele miatt különösen alkalmas a hordozható
számítógépekben való használatra.

55
 o Napjaink egyik leggyorsabb RAM típusa az RDRAM (Rambus DRAM),
mely az ismertetett RAM típusokhoz képest nagyságrendekkel nagyobb
adatátviteli sebességre képes.
o CMOS RAM tartalmát a kikapcsolás után sem veszíti el, a PC belső óráját
működteti.
ROM fajtái:
o A PROM (Programmable ROM) programozható, csak olvasható memória,
amely gyártás után még nem tartalmaz semmit („nyers”). Minden felhasználó
saját programot és adatokat helyezhet el benne egy beégető készülék
segítségével. A PROM-ba a forgalmazás után a speciális berendezéssel
egyszer beírt tartalom nem törölhető, és nem írható felül.
o Az EPROM (Erasable PROM) egy olyan ROM, melynek tartalmát
különleges körülmények között ultraibolya fény segítségével törölhetjük, és
akár többször is újraírhatjuk. Előnye a ROM-ok korábbi változataival
szemben, hogy tartalma szükség szerint frissíthető.
o Az EEPROM (Electrically Erasable PROM) EPROM továbbfejlesztett
változata, amelynek tartalma egyszerű elektronikus úton (speciális eszköz
nélkül) újraírható.
o Flash memória

Az EEPROM egy speciális típusa a Flash memória, melynek törlése és

újraprogramozása nem bájtonként, hanem blokkonként (512 byte-os
egységenként) történik. Ezt a memóriatípust használják például a modern
számítógépek BIOS-ának tárolására, mivel lehetővé teszi a BIOS könnyű
frissítését. A korszerű eszközök sebessége már elfogadható a gyakorlati
alkalmazások számára.

Speciális memóriák (virtuális memória, memóriakártya, Pendrive,SSD).

Virtuális memória
Amennyiben a számítógépnek egy program vagy folyamat futtatásához kevés közvetlen
elérésű memória (RAM) áll rendelkezésére, a Windows a virtuális memóriát használja.

A virtuális memória a számítógép RAM memóriáját a merevlemezen egy ideiglenes

használatú területtel kombinálja. Ha nincs elegendő RAM memória, a virtuális memória

56
 az adatokat a RAM memóriából a lapozófájlnak nevezett területre mozgatja. Az adatok
lapozófájlba mozgatása RAM memória területet szabadít fel, mellyel befejezhetők a
feladatok.

Memóriakártya
A memóriakártyák napjaink legelterjettebb flash memóriái. Kis méret és nagy sebesség
nagyfokú hordozhatóság jellemző rájuk. Fényképezőkben, kamerákban,
okostelefonokban, táblagépekben nagyon elterjedt.
A biteket tranzisztorok tárolják el, RAM mintáján működik, nem veszti el az
információkat az áramforrás elvesztésével, többféle van forgalomban, fizikai méretük
csökken, kapacitás/sebesség nő, 1 millió órás működés lehetséges,
Pendrive
Flash memóriának is nevezik, de tulajdonképpen egyfajta hordozható háttértár.
EEPROM típusú, melyet USB porton keresztül csatlakoztatunk a számítógéphez.
Kapacitás 1-128 GB

Némelyik képes 10 évig megőrizni az adatokat, és egymillió írási-törlési ciklust is kibír.

Önállóan nem képes adatcserére, csak személyi számítógépre vagy a megfelelő
csatlakozással ellátott író/olvasó egységre csatlakoztatott állapotban, arról vezérelve.

SSD
Külsőre hasonló a winchesterhez, de más technológiájú (félvezető alapú, az adattárolás
tranzisztorok segítségével történik). Mivel nem tartalmaz mozgó alkatrészt,
megbízhatóbb, kevésbé sérülékeny. Hangtalan, kevés hőt termel. Elérési ideje gyorsabb,
a winchsterénél, viszont a kapacitása jelenleg még általában kisebb. Valamivel drágább.
A két meghajtó együtt is használható. Hosszabb távon teljesen felválthatja a
winchestert.

Az SSD-ket előszeretettel építik be laptopokba, subnotebookokba, netbookokba (pl.

Asus Eee PC), valamint PC-kbe is, annak ellenére, hogy ezek tárolási egységre vetített
ára nagyobb, mint a hagyományos merevlemeznek. Emiatt, ahol lehetőség van több
adattárolót alkalmazni, ott elsődlegesen az operációs rendszer és programok
gyorsítására használják, az egyéb adatokat hagyományos merevlemezeken tárolják.

57
 10. A hálózatok fajtái és topológiái. A helyi hálózat. Hálózati
eszközök. (2.2)
 A hálózatok használatának előnyei.
 A hálózatok csoportosítása kiterjedés szerint.
 Hálózati modellek
 A helyi hálózatok jellemző topológiái.
 A helyi hálózat kialakításához szükséges összekötő és csomóponti elemek.

A hálózatok a szerverek, személyi számítógépek és munkaállomások közti kommunikációt

valósítják meg.

A helyi hálózatok előnyei:

 közös erőforrás-használat (nyomtatók, háttértárak)

 háttértár megosztása (megszabható, hogy melyik felhasználó mihez férhet hozzá)
 nincs szükség önálló háttértárra, a szerveré elég lehet (BOOT-EPROM: gondoskodik a
háttértár nélküli munkaállomások rendszerfájljainak betöltéséről)
 gyors adatátvitel
 nagyobb teljesítmény (a megosztott erőforrások miatt)
 többfelhasználós adatbázis-használat

A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint

 PAN: személyi hálózat, Personal Area Network – Egy-két számítógép, 1-2m-en belül (pl.
vezeték nélküli eszközök kapcsolata). Hálózat egy személynek, pl.: egér-PC kapcsolat
 LAN: helyi hálózat, Local Area Network – hálózat egy
telephelynek (pl. otthoni/iskolai hálózat). Általában
munkahelyi hálózat, legfeljebb néhány teremben, illetve PAN

épületben, 100 m-en belül.

 MAN: városi hálózat, Metropolitan Area Network – hálózat
LAN
egy nagyvárosnak, a város LAN-jainak összekapcsolása.
Hatótávolsága 10-20 km. MAN

 WAN: nagy kiterjedésű hálózat, Wide Area Network – WAN

hálózat nagy területek lefedésére MAN-ok, LAN-ok és PAN-
ok összekapcsolásával
 GAN: Globális hálózat, melybe bármely számítógép bekapcsolódhat. Ez maga az internet.

58
  Intranet: Internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű céges hálózatok.
 Extranet: Az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók
számára is elérhető.

Hálózati modellek (a hálózat tagjainak hierarchiája):

 Kliens-szerver modell (Ügyfél-kiszolgáló): A szerverek szolgáltatásokat nyújtanak a

munkaállomások (kliensek) részére. (pl. WWW)
 Host-terminal modell (Elosztott hálózat): A host végez el minden feladatot, futtatja a
programokat. A terminálok csak beviszik és megjelenítik az adatokat. (pl. SSH)
 Peer to peer (P2P) modell (Egyenrangú gépek hálózata): Minden gép szerver és
munkaállomás is egyidejűleg. (pl. Torrent)

Hálózati topológiák (az összeköttetés fizikai rendszere):

A sín elrendezésénél lényegében egy hosszabb kábelhez csatlakoznak sorban a

munkaállomások és szerverek. Ez legegyszerűbb hálózati fajta. Általánosan
használt kábeltípus a koaxális kábel egy fajtája. A gépek egy főkábel
segítségével vannak összekötve, amelyhez kapcsolódnak az egyes gépek. Ha
egy kapcsolat sérül, akkor 2 részre szakad a hálózat.

A csillag elrendezésnél minden számítógép – munkaállomás és szerver – egy

központi egységhez csatlakozik. Az itt használatos kábel típus az UTP kábel.
Egy esetleges kábelszakadás csak egyetlen gép leállását vonja maga után.

Gyűrű topológia esetén a gépek (a szerverekkel együtt) csak a

szomszédokkal állnak kapcsolatban. Az adatcsomagokat
egymásnak adják át a gépek, amit végül a címzett feldolgozhat.
A lényege, hogy egy vezérjel jár körbe a gépek között. Mindig
csak az a gép forgalmazhat, amelyiknél a vezérjel tartózkodik.
A gyűrű bármely ponton való meghibásodása az egész kommunikáció leállását eredményezi.

A fa topológia esetén egy központi géphez csatlakoznak újabb

központi gépek vagy munkaállomások. Így egy hierarchikus
elrendezést alakítunk ki. Lényegében ez egy központokkal
kibővített csillag topológiának felel meg. A hálózat bármely két

59
gépe között pontosan egy út vezet. Egy kábelhiba egy egész alhálózat kiesését
eredményezheti.

A háló topológiát akkor szokás alkalmazni, ha a lehető legnagyobb

mértékű védelmet kell elérni az esetleges szolgáltatáskimaradással
szemben. Minden állomás saját kapcsolattal rendelkezik az összes többi
állomáshoz. Például az atomerőművek hálózatos vezérlőrendszerében
alkalmazható háló topológia.

A helyi hálózat kialakításához szükséges összekötő és csomóponti elemek

Ha kettőnél több számítógépet szeretnénk összekötni UTP kábel segítségével, akkor szükség
van egy központi elosztó eszköz használatára. Ez az eszköz lehet hub vagy switch.
A hub az egyik portján érkező csomagot megjeleníti az összes többi csatlakozóján. Ha
bármely két, hub-hoz csatlakozó eszköz kommunikál egymással, akkor ez más eszközök
számára csomagütközések elkerülése miatt nem teszi lehetővé az adott pillanatban a
kommunikációt.
A switch megjegyzi, hogy melyik portjához „ki” csatlakozik. Ekkor két eszköz csomagváltása
nem zavarja másik két eszköz forgalmazását.

A router hálózatokat köt össze. A routeren vannak LAN csatlakozók, amelyeken át helyi
eszközök csatlakozhatnak, és egy WAN port, amelyeken keresztül lehetséges ADSL
modemhez vagy más kábelmodemhez való csatlakozás (pl.: internet). Bizonyos routerek az
antennáin át vezeték nélküli eszközök csatlakozását is lehetővé teszik.

Az átjáró képes eltérő protokollokat használó hálózatokat is összekötni.

A hálózati csatoló (kártya) biztosítja számítógépünk hálózathoz való csatlakoztathatóságát.

Szabvány csatlakozóját hívjuk Ethernetnek.

A számítógép digitálisan szeretne kommunikálni, a hagyományos telefonvonal pedig analóg

módon továbbítaná az adatokat. (már Magyarországon nem elterjedt) Ezen különbség
áthidalására szolgálnak a modemek. Manapság már léteznek digitális távközlési vonalak is
(pl. ADSL, ISDN), de a távközlési vonalat (internetkábel) a számítógépekkel összekapcsoló
eszközt ebben az esetben is modemnek nevezik. (ezért nevezhetünk egy routert is modemnek)

 szerver: nagy teljesítményű, tárolókapacitású és folyamatos üzemű számítógépek, melyek

szolgáltatásokat nyújtanak a többi gép számára

60
 Kliens (munkaállomás): az a számítógép mely igénybe veszi a hálózati szolgáltatásokat
 Hálózati adapterkártyák: kapcsolatot létesít az adatátviteli közeg és a PC között
 Hálózati protokoll: az adatátvitel szabályai
 Modem: kapcsolat telefonvonalon keresztül
 HUB: elosztók, a kapott jelet a megfelelő címre továbbítja (pl. csillag topológiánál)
 Bridge: hálózatok összekapcsolására használják (fizikailag eltérő hálózatokra is), a kapott
adatot az adott hálózat adott címére továbbít; két hálózat között csak egy híd lehet
 Router: útválasztók, forgalomirányítók, melyek az azonos hálózati protokollt használó
hálózatok csomópontjai közötti lehetséges útvonalak közül megpróbálják a legideálisabbat
kiválasztani. Az elküldött üzenet rendelkezik a tényleges címmel és fel van tüntetve az
odavezető út címsorozata is. Ez a cím folyamatosan változik, ahogy az üzenet csomópontról
csomópontra halad. Ők osztják ki az IP-címeket is.
 Gateway: egymástól teljesen különböző hálózatok összekapcsolására használt rugalmas
hálózati elem, melynél a protokollok is különbözhetnek a hálózati rétegekben. A gateway
minden átalakítást (üzenet-, cím- és protokoll átalakítás) elvégez a két rendszer között.
 Koaxiális kábel: kábel alapú hálózatoknál az elemek összekapcsolásának módja. Egy középső
vastag rézdrótból, és egy azt burkoló vékonyabb árnyékolóköpenyből áll. A köpeny feladata a
külső elektromos zajok kiszűrése, és így a belső vezetéken áramló jelek megóvása.
 UTP: Unshielded Twisted Pair, egy (ált.) árnyékolatlan, csavart érpáras hálózati kábeltípus
HUB
 Wi-Fi: vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) megvalósító, széleskörűen
elterjedt szabvány
 Switch: aktív PC-s hálózati eszköz, amely a rá csatlakoztatott eszközök között adatáramlást
valósít meg

61
 11. Az operációs rendszerek. A Windows grafikus felülete.
Fontosabb felhasználói beállítások. (3.1.)
 Az operációs rendszer fogalma.
 Az operációs rendszerek jellemzői, fő részeit és legfontosabb feladatai .
 Az operációs rendszerek csoportosítása.
 Az operációs rendszer telepítése.
 A Windows grafikus felületének elemei.
 Fontosabb felhasználói beállítások a Windowsban (asztal, egér, billentyűzet, területi
beállítások).
 Hogy történik a felhasználó be – és kijelentkezése? Hogyan hozhatunk létre új
felhasználót?
 Karbantartási feladatok!

Az operációs rendszer fogalma

Operációs rendszernek (operating system) nevezzük azt az alapprogramot, mely

közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen
futtatandó alkalmazásoknak
Kezdetben nem voltak elválaszthatók a gépektől, vagyis minden gépnek saját operációs
rendszere volt (ez nagygépes rendszerek esetén máig jellemző). A függetlenedés
fokozatosan, főleg a személyi számítógép elterjedésével ment végbe.

A legelterjedtebb op.rendszerek: DOS, WINDOWS (’95, ’98, ME, 2000, NT, XP),
LINUX, UNIX, NOVELL, SYSTEM, SO/2, stb.

Az operációs rendszerek jellemzői, fő részeit és legfontosabb feladatai .

Feladatai
 kommunikáció megteremtése a felhasználó és számítógép között
 programok betöltése a memóriába és futtatása
 a központi tár kezelése
 háttértárak, perifériák kezelése
 rendszer konfigurálása
 fájlrendszer kezelése

62
 Részei
Az operációs rendszerek alapvetően három részre bonthatók: a felhasználói felület (a
shell, amely lehet egy grafikus felület, vagy egy szöveges), alacsony szintű
segédprogramok és a kernel (mag), amely közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban.

A Rendszermag (kernel) feladatai

 Ki- és bemeneti eszközök kezelése (billentyűzet, monitor stb.)

 Programok, folyamatok futásának
kezelése
 Indítás, futási feltételek biztosítása,
leállítás

 Memória-hozzáférés biztosítása

 Processzor idejének elosztása

 Virtuális gép mutatása a nem kívánt

taszkok felé (pontosabban a hardver
által biztosított lehetőségek szoftver
kiegészítései)

 Háttértárolók kezelése
 Rendszerhívások kiszolgálása
 Fájlrendszer
 egyéb
A rendszerhéj (shell) feladatai

 Kapcsolattartás a felhasználóval
(felhasználói felület)
 Alkalmazások futásának kezelése (indítás, futási feltételek biztosítása,
PIT leállítás)

Az operációs rendszerek csoportosítása.

Felhasználók száma szerint

 Egyfelhasználós: nem tudták több felhasználó adatait és beállításait kezelni, ha

többe is dolgoztak egy gépen, látták egymás adatait, állományait stb. (pl: DOS)

63
  Többfelhasználós: ezek képesek elkülöníteni egymástól több felhasználó
beállításait, adatait. Beállítható például, hogy az egyes felhasználók egymás
állományait ne lássák. Mai, modern operációs rendszerek ilyenek.

Feladatok száma szerint

 Egyfeladatos: egyszerre csak egy program futtatható (pl: DOS).

 Többfeladatos: több program futtatható egyszerre. Mai operációs rendszerek

ilyenek.

Felhasználói felület alapján

 Krakteres: a felhasználó szöveges parancsok begépelésével tudja használni a

számítógépet. pl: DOS, Unix, Linux.

 Grafikus: A felhasználó könnyen használható ikonokat, és más grafikus elemeket

tartalmazó felületen keresztül adhat utasításokat a számítógépnek. pl: Windows,
MAC OS, egy grafikus rendszerhéjjal kiegészítve a Linux (p: Ubuntu).

Az operációs rendszer telepítése.

 Valamilyen külső adathordozóról (pl.: CD/DVD, pendrive).

 Kell hozzá egy üres merevlemez, vagy azon egy üres partíció.

 Telepítőprogram elindítása, annak utasításainak a követése: partíciók létrehozása, azok

formázása, op. rendszer fájljainak felmásolása, alapbeállítások megadása(pl: nyelv,
felhasználók, internet stb.).

 Egy gépre több op. rendszer is telepíthető, ezeknek külön-külön partíciók kellenek.

Windows grafikus felülete elemei

A grafikus felhasználói felület vagy grafikus felhasználói interfész (angolul graphical user
interface, röviden GUI) a számítástechnikában olyan, a számítógép és ember közti kapcsolatot
megvalósító elemek összessége, melyek a monitor képernyőjén szöveges és rajzos elemek
együtteseként jelennek meg.

 Asztal: ikonok találhatók rajta

 Tálca: Start gomb, futó programok gombjai, beállító ikonok (pl: billentyűzet), idő
 Ablakok:

64
 o Programablak: ilyen ablakokban futnak a programok
Elemei: rendszermenü ikon, címsor, kis méret gomb, teljes/előző méret gomb,
bezárás gomb, menüsor, eszköztár, munkaterület, görgetősáv, állapotsor,
keretvonal
o Dokumentumablak: programablakokon belül
Felépítésük hasonló a programablakokhoz, de nincs bennük: menüsor, eszköztár,
állapotsor
o Párbeszédablak: ezeken keresztül tartja az operációs rendszer a kapcsolatot a
felhasználóval
Elemei: lapfül, lista, nyomógomb, címke, rádiógomb, választó doboz, csúszka,
legördülő lista, beviteli mező.
Ezek között a Tab billentyűvel lépkedhetünk. Mindig van OK (jóváhagyjuk a
módosításokat és bezárja az ablakot), Mégse (módosítások elvetése mellett zárja
be az ablakot), néha Alkalmaz (az ablak bezárása nélkül érvényesít a
módosításokat) gomb.
 Ablakokkal végezhető műveletek: letétel a tálcára, asztalméretűre nagyítás, előző
méret visszaállítása, áthelyezés, méretezés, bezárás

Fontosabb felhasználói beállítások a Windowsban (asztal, egér, billentyűzet,

területi beállítások)

Ezek a beállítások a vezérlőpultból érhetők el:

 Billentyűzet: ismétlések közötti kivárás, ismétlési sebesség, kurzorvillogás sebessége,

billentyűzetkiosztás

 Dátum és idő

 Egér: az egér működését szabályozhatjuk: jobbkezes/balkezes, duplakattintás

sebessége, a mutató alakja az egyes műveleteknél, a mutató sebessége, a mutató útja

 Képernyő: az Asztal jellemzőit adhatjuk meg: háttér, képernyőkímélő, felbontás,

színek száma, az ablakok színe Egér: jobb/balkezes, duplakattintás sebessége, mutató
alakja az egyes műveleteknél, mutató sebessége, mutató útja

 Nyomtatók: vezérlőprogramok telepítése, eltávolítása

65
  Területi beállítások: számok, dátum, idő és pénznem adott országra jellemző
formátumainak beállítása

Hogy történik a felhasználó be – és kijelentkezése? Hogyan hozhatunk létre új

felhasználót?

 Minden felhasználónak van neve, jelszava, ezekkel tud bejelentkezni.

 A fiók lehet rendszergazdai, felhasználói (korlátozott jogosultságok: pl.: nem

telepíthet programot, módosíthat alapbeállításokat)

 Kijelentkezni a Start menüben lehet. Ugyanitt lehet kikapcsolni vagy alvó állapotba
tenni a gépet.

 A felhasználói fiókokat a Vezérlőpultban található Felhasználók eszköz segítségével

tudunk létrehozni és konfigurálni.

Karbantartási feladatok

A lemezkezelő műveletek minden lemezalapú operációs rendszer fontos részét képzi.

A számítógép alapos karbantartásával évekre biztosíthatja annak kiegyensúlyozott működést.
Másrészt, ha káros anyagokat (por), programokat (vírusok) enged gépébe és nem frissíti
szoftvereit komputere olyan jelentős problémákat gyűjthet össze, amelyekkel nehéz lesz
együtt élni.

Formázás: Formázáskor a lemez teljes tartalma törlődik, ezért ezt a műveletet mindig nagy
körültekintéssel kell végeznünk, hiszen adatokat veszíthetünk el.

Ellenőrzés: A lemezellenőrző program segítségével lehetőség nyílik arra, hogy

megszüntessük a lemezünkön lévő logikai hibákat. Az ellenőrzés előtt beállíthatjuk, hogy a
feltárt hibák javításra kerüljenek-e. A lemezellenőrzést célszerű használni áramkimaradás,
vagy számítógép szabálytalan leállítása után.

Lemeztöredezettség-mentesítés: A sok merevlemezre való másolástól és törléstől előbb

utóbb széttöredeznek a fájlok. Védekezni ellene a lemeztöredezettség-mentesítő
segédprogrammal lehet.

66
 Rendszereszközök
Biztonsági másolat: A Windows részét alkotó Biztonsági mentés (Microsoft Backup) nevű
program lehetőséget biztosít állományok, mappák mentésére. Ez azt jelenti, hogy a megadott
fájlokat és mappákat egyetlen fájlba másolja a program, amelyből a használathoz vissza kell
állatíni azokat. Biztonsági másolat készítésekor ki kell választanunk, hogy létre szeretnénk-e
hozni új biztonsági másolatot, vagy egy meglévőt szeretnénk módosítani, illetve, hogy vissza
szeretnénk-e állítani egy másolatot.

Lemezkarbantartó: merevlemezünkön található úgynevezett átmeneti fájlok egy idő után

sok helyet (több 10, esetleg több 100 MB-ot) foglalnak el. Programok telepítésekor és
Interneten való böngészés közben keletkeznek a legnagyobb mennyiségben. A
lemezkarbantartó segédprogram segít ezek törlésében.

Rendszerinformáció: A gép és a szoftverkörnyezet paramétereit nézhetjük meg, ha a

rendszerinformáció parancsot választjuk. Innen is el tudjuk végezni a lemezkarbantartó
műveleteket.

Rendszer visszaállítás: Visszaállíthatjuk bizonytalanul működő rendszerünket egy korábbi

időpont szerinti beállításra, amikor még stabil volt.

67
 12. Meghajtók, könyvtárak, fájlok. Kezelésük a Windowsban
Háttértárak kezelése (3.1)
 A mappák és állományok fogalma, alapvető tulajdonságai.
 A meghajtók és a mappaszerkezet!
 Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai megkötések.
 Alapvető műveletek a meghajtókkal, mappákkal, fájlokkal.
 Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata).
 A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), a karbantartás
fontossága. Biztonsági mentés.

Mappák és állományok fogalma, alapvető tulajdonságai

Mappák fogalma:
A számítógépes munka során háttértárolókat kezelünk, amin partíciók vannak. Egy-egy
partíción több ezer állományt tárolnak. A partíciót az áttekinthető felhasználás érdekében
mappákra osztunk. (más megnevezés: katalógus, könyvtár, jegyzék, vagy directory). Mappa
minden operációs rendszerben van, de sajátosságai rendszerként mások lehetnek. Minden
rendszerre jellemző, hogy a valamilyen szempont szerint összetartozó fájlok kerülnek egy
mappába. A mappaszerkezet hierarchikus, azaz egy mappában nemcsak állományok, de újabb
mappák is lehetnek. A mappa speciális belső szerkezettel rendelkező fájlként kerül kezelésre
az operációs rendszerben. A mappa neve hasonló szabályok alapján képzendő, mint az
állomány neve. A kis- és nagybetűket a Windows-rendszer nem különbözteti meg, a Linux-
rendszer - mint az operációs rendszerek szinte mindegyike- igen. A mai operációs
rendszerekben a bejegyzés neve nincs nyolc karakterre korlátozva, de más korlátozás van: pl.
a Windows-rendszerekben max. 250 karakter lehet a hossza.

Állományok fogalma:
A számítógépen lévő információtárolási egysége a fájl (file). Egy fájl tartalma a gép
szempontjából vagy adat, vagy program, amely a processzor által végrehajtható utasításokat
tartalmaz: néha bináris fájlnak is hívják. A fájlban tárolt adat tetszőleges, lehet szöveg,
grafikus kép, hang stb. Az adatok formájára nézve nincs előírás, a gyakorlatban nagyon
sokféle formátum létezik. Valamelyik háttértároló egységen tárolt, névvel és kiterjesztéssel
azonosított adateggyüttes.
Más megfogalmazás szerint a logikailag összefüggő adatok halmazát nevezhetjük
állománynak.

68
A fájl szó angolul aktát jelent.

Állományok, mappák tulajdonságai

A mappák mérete elvileg nem korlátozott, annyi állományt és újabb mappát teszünk bele,
amennyit akarunk. Nagyságának legfeljebb a meghajtó fizikai mérete szab határt. Egy mappa
lehet írásvédett, rejtett, tömörített, illetve hálózat használata esetén kizárólagos használatú
vagy más felhasználóval megosztott.
Az állományokat a kiterjesztésük alapján csoportosíthatjuk. A fontosabb állomány
kiterjesztések a következők:

 futtatható: exe, bat, com

 formázatlan szöveg: txt
 word: doc, docx
 excel: xls, xlsx
 power point: ppt, pptx, pps, ppsx
 acces: mdb, accdb
 hipertext: htm, html
 kép: bmp, gif, png, jpg, tif
A Microsoft operációs rendszerekben a fájl a következő jellemzőkkel rendelkezik:
 Az állomány neve: DOS: legalább 1, maximum 8 betű szóköz nélkül, Windows
95...2000: legalább 1, max. 255 betű, szóköz és ékezet megengedett
 Típus:
 Társítás: milyen programmal indítható, rákattintva automatikusan indul a program, és
betölti.
 Hely: teljes elérési út.
 Méret: MB-ban és bájtban egyaránt.
 Lemezterület: MB-ban és bájtban egyaránt.
 Létrehozva: Létrehozás ideje percre pontosan.
 Módosítva: A módosítás ideje percre pontosan.
 Hozzáférés: Utolsó megnyitásának dátuma.
 Attribútumok:
o Írásvédett
o Rejtett
o archiválandó

Intézőben pl. jobb klikk, felbukkanó menüben: tulajdonságok.

69
A meghajtók és a mappaszerkezet!

Meghajtó
A különböző dokumentumok fizikailag valamilyen háttértáron foglalnak helyet. Ez a háttértár
lehet merevlemez (winchester), SSD, CD/DVD, pendrive, memóriakártya, hálózati eszköz, stb.
A számítógépen való adatelérés szempontjából ezeket a háttértárakat (vagy ezek partícionált
részeit) nevezzük meghajtónak. Az operációs rendszer ezeket egy betűjellel azonosítja (pl. A,
B, C, D, E, stb.). A betűk kiosztását a Windows automatikusan generálja.
Könyvtárszerkezet
Egy háttértárakon nagyon sok állomány fér el, nagyon nehéz lehet az eligazodás közöttük.
Ennek megkönnyítésére vezették be a valóságos könyvtárak szerkezeti felépítését alapul
véve az ún. könyvtár- vagy más néven mappaszerkezetet. Ez azt jelenti, hogy a meghajtón a
valamilyen szempontból összetartozó állományokat ún. mappákba helyezzük el. Az egyes
mappákon belül aztán lehetnek állományok, melyeket újabb mappába helyezünk el és így
tovább, szükség szerint. Így egy hierarchikus mappaszerkezet (egyfajta fastruktúra) jön létre.
A meghajtón lévő legfelső szintet gyökérkönyvtárnak is szokták nevezni, a többi mappát
pedig alkönyvtárnak.
A számítógépünkön elérhető mappaszerkezet és a fájlok karbantartásához leggyakrabban a
Windows Intézőt használjuk. Az új Windows operációs rendszerekben a mappaszerkezet az
egyes meghajtókon kívül néhány speciális objektumot is tartalmaz. A mappaszerkezet
kiinduló pontja az Asztal. Innen érjük el a Dokumentumok, a Sajátgép, a Hálózati helyek és a
Lomtár objektumokat. Ez az objektum logikailag megfelel a képernyőn is látható Asztalnak.
A Dokumentumok mappa tartalmazza személyes fájljainkat, amelyeket felhasználónként
elkülönítve kezel a Windows. A mappán belül érdemes további mappákat létrehozni a
különböző fájlok könnyebb csoportosítása érdekében. A Lomtár objektum a gépünk
merevlemezéről törölt adatainkat tartalmazza, innen szükség esetén még visszaállíthatjuk
őket. 
Ha egy mappa további belső mappákat tartalmaz, a bal oldali panelen a mappa előtt álló +
jelre kattintva bonthatjuk ki azt. Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a jobb panelen a belső
mappák egyikére kettőt kattintunk. Ekkor a kiválasztott mappa tartalma is láthatóvá válik.)

Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai

megkötések

Valamennyi rendszerben egyedi (egy mappán belül egyedi) név azonosítja az állományokat.
A bejegyzés (mappa is, állomány is) névadására vonatkozó szabály attól is függ, hogy milyen

70
állományrendszerben rögzítették. A személyi számítógépeken régebben általánosan elterjedt
állományrendszerben, a régebbi DOS által használt FAT-rendszerben, az állomány neve
három részből állt: egy legfeljebb nyolc karakteres előnévből, egy legfeljebb három
karakteres kiterjesztésből, és egy pontból, ami az előző kettőt választotta el egymástól.
Nagyon szigorúan szabályozott volt, hogy mely karaktereket lehetett a használni a névben.
Egy-két kivétellel szinte csak az angol ábécé betűi (tehát ékezet nélkül!), számjegyek voltak
használhatók. (Tiltott karakterek: . , ? * + [ ] / \)

A Windows-rendszerek megjelenésével támogatottá vált a hosszabb nevek és kiterjesztések

használata. Ezen kívül a fájlnevekben már lehet használni nem UNICODE betűket is, tehát
ékezeteseket is, valamint elég sok speciális jelet is, sőt, több pont is lehet a névben.

Rendszerfüggő szintaktikai megkötések

Az azonosító különbözteti meg az adott helyen tárolt állományokat egymástól. Két részből áll:

 név: a felhasználó adja meg lehetőleg úgy, hogy utaljon a fájl tartalmára
 kiterjesztés: fájl típusa

A Windows 9x óta támogatja a hosszú fájlneveket. Eszerint a fájlok neve max. 255 karakteres
lehet, amiben szóközöket is használhatunk. A fájl nevét és kiterjesztését pont választja el. Az
azonosítóban nem szerepelhet néhány speciális karakter, amelyeket az OS más célra tart fenn
(\ / : * ? " < > |). Ékezetes karakterek, ill. számok használhatók.

Alapvető műveletek a meghajtókkal, mappákkal, fájlokkal.

Meghajtókkal
 Formázás
A meghajtók csak olyan adathordozókat tudnak adatok tárolására használni,
amelyeket erre előkészítettek. Ezt az előkészítést nevezzük formázásnak. A
winchestert első használat előtt mindig formázni kell.
 Keresés
 Törlés
 Átnevezés

Mappákkal
 Új mappa létrehozása Valamennyi rendszerben közös, hogy a mappa neve az
adott alkönyvtárban egyéni legyen.

71
  Mappa törlése Fejletlenebb rendszerekben a mappatörlés előtt ki kellett törölni
a mappának a tartalmát is, windowsnál már nem, de rákérdez, hogy törölje-e a
benne lévőket is
 A Mappa átnevezése Létező mappa nevének megváltoztatása. Csak akkor
lehetséges, ha a célnév nem foglalt.
 Mappa másolása,mozgatása: Gyakran alkalmazott művelet. Másolás esetén két
példány lesz az eredeti dokumentumból, míg áthelyezés esetén csak az új
helyén jelenik meg. A másolás egyik lehetősége a billentyűkombináció: crtl+c,
vagy helyi menü másolás. Az áthelyezés: crtl+x, vagy helyi menü kivágás. Ha
már kivágunk egy fájt azt valahova be is illesztjük tehát crtl+v vagy helyi menü
beillesztés.
 Mappa váltás
 Mappaszerkezet kirajzolása
 Mappa tartalom jegyzékének listázása Windowsos felületen a mappaablak
fejlécében lehet a megjelenítés módját megválasztani.

Fájlokkal:
 Futtatás
 Szövegfájl létrehozása
 Keresés
 Törlés
 Visszaállítás
 Másolás
 Mozgatás
 Tartalom szerkesztése
 Nyomtatás
 Átnevezés
 Jellemző (attribútum) állítás

Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata).

Keresés
Ahogy időnként egy irodában nem találunk meg valamit, ugyanúgy a számítógépünkön is
„eltűnhetnek” fájljaink. Ilyen kor jelent nagy segítséget a fájlok és mappák keresésének

72
lehetősége. Ezt az operációs rendszer biztosítja számunkra, de létezik egy sor 3rd party
program is. Arra törekedjünk, hogy mindent adjunk meg, amit pontosan tudunk, de csak
annyit.Szerencsére azért szinte mindig tudunk valamit a keresett objektumról:

 a nevét, vagy részletet a nevéből

 a kiterjesztését
 a tartalmát, vagy legalábbis egy részletét
 a fájl készítésének valamilyen módon behatárolható idejét
 esetleg ezek közül többet is

Kétféle: névre vagy tartalomra irányuló keresés.

WINDOWS: START -> Keresés -> Fájl vagy Mappa

Total Commander Parancsok -> Keresés, vagy ALT+F7

A keresésben többféle beállítás is létezik: lehet a méret, a létrehozás alapján is keresni. Lehet
rejtett mappákban is keresni.

Helyettesítő karakterek:

A keresés segítését, szűkítését szolgálják az úgynevezett dzsóker karakterek. Dzsóker

karaktereknek is szokás nevezni őket. A helyettesítő karakter olyan karakter, amellyel a
fájlok és mappák keresésekor valós karakterek helyettesíthetők. Ilyen helyettesítő karakter
például a csillag (*) vagy a kérdőjel (?). Helyettesítő karakter használható például egy vagy
több nem ismert karakter helyettesítésére, vagy ha nem szeretné begépelni a teljes nevet.

Egyszerre csak 1 db karaktert helyettesít.

Pl.:
al??.?x?

Ez hivatkozás az al-lal kezdődő, 4 karakter hosszú előnevű állományokra utal, melyeknek

kiterjesztésének középső karaktere x.

Egyszerre több karaktert is helyettesíthet.

Pl.:
*.* - minden állomány (az aktuális mappában, ha nincs elérési út!)

73
*.txt – az összes txt kiterjesztésű fájl

Al* - az összes al-lal kezdődő fájl, akár 2 karakter, akár több karakter hosszú az előneve.

A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés),

a karbantartás fontossága. Biztonsági mentés.

Az információkat akkor is meg kell őrizni, mikor a számítógép ki van kapcsolva, illetve több
információs rendszer, adat is használható kell, hogy legyen egy számítógépen. Ezért
mindenképpen szükséges, hogy legyen egy olyan eszköz, mely az adattárolást a gép vagy a
rendszer használata után (a kikapcsolás után) is megoldja. Ezeket a feladatokat látják el a
háttértárak. Bizonyosaknak fontos a karbantartása, ezzel megnövelhetjük az élettartamukat.

Partícionálás
A partícionálás azt jelenti, hogy a háttértárat (általában merevlemezt) több, kisebb logikai
egységre osztjuk fel, melyeket aztán külön egységként kezelhetünk. Gyakori, hogy az
egyik partícióra telepítjük az operációs rendszert, a többit pedig csak adatterületként
használjuk. Ez azért előnyös, mert az operációs rendszer esetleges újra telepítésével az
adataink megmaradnak. Több operációs rendszer használata esetén azt is szokás csinálni,
hogy az egyik partícióra telepítjük az egyiket, a másikra a másikat.

Formázás
Ahhoz, hogy egy háttértár egység alkalmas legyen adatok tárolására, létre kell hozni a
tároláshoz szükséges fájlrendszert. Ezt formattálásnak nevezzük. A formattálást minden
egy bizonyos partícióra hajtjuk végre. Formattáláskor az adott partíción lévő fájlok
törlődnek.

Lemezellenőrzés (scandisk)

A lemez felületének állapotát ellenőrizhetjük ezzel a szolgáltatással. A meghajtó kiválasztása

után dönthetünk, hogy csak a lemez tartalmának ellenőrzését végezzük el, vagy a lemez
felületének ellenőrzését is. Hiba esetén megpróbálhatjuk a hibát kijavítani a programmal.
Teljes ellenőrzés esetén további beállításokat végezhetünk el. A lemezellenőrzés állapotát itt
is egy folyamatjelzővel követhetjük nyomon a lemez állapotáról.

74
 Töredezettségmentesítés
A merevlemezes háttértárolóikon az adataink nem egyben és nem is folytonosan vannak
tárolva. A rendszer az adatainkat darabokra szabdalja, s az egyes darabokat a rendelkezésre
álló üres helyek feltöltésével tárolja el. Ha eredetileg folytonos is volt a tárolás, az egymást
követő adatok zárt rendet képeztek, ez a különféle állományok módosítása, törlése, új
állományok létrehozása során megváltozik, a tárolás hézagossá, töredezetté válik. Ezt a
töredezettséget lehet megszüntetni az ún. töredezettségmentesítő karbantartó programmal.

Az SSD teljesen más módon működik, mint a merevlemez. Az SSD-ben nincs forgó
alkatrész, nincs olvasófej sem, így az esetleges töredezettség nem jelent adatelérési
lassulást, sőt, az SSD az egyenletes blokk terhelés érdekében mesterségesen töredezetté
teszi a lemez tartalmát. Az SSD-t ezért nem töredezettség mentesítjük!

Biztonsági mentés
A hardver meghibásodása, vírusfertőzés, vagy egyéb okok következtében adataink
bármikor megsérülhetnek, elveszhetnek. Ezért időnként ajánlott biztonsági mentést
készítenünk. Ezt érdemes valamely külső háttértárra készíteni (pl.: CD, DVD, pen drive,
külső winchester)

75
 13. Állományok tömörítése és kibontása.(3.1)
 Az adatok tömörítésének szükségessége és lehetősége.
 Előnyei, hátrányai az adat tömörítésnek.
 A veszteségmentes tömörítés lényege. Mutasson rá egy egyszerű példát!
 A veszteséges tömörítés lényege. Hol és hogyan használják?
 A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői
 Tömörítés a gyakorlatban! Mutasson be egy általános fájltömörítő programot

Az adatok tömörítésének szükségessége és lehetősége

Állományaink méretei folyamatosan növekednek. Ez sokszor problémát jelent, mivel

kevés a rendelkezésre álló tárhelyeink sokszor nem képesek lépést tartani. Észrevehető, ezért
a jobb helykihasználás, és az egyszerűbb másolás/mozgatás érdekében sok esetben felmerül,
hogy valamilyen módon tömöríteni kellene őket. A tömörítő eljárásokat két nagy csoportra
bonthatjuk: veszteség nélküli-, illetve veszteséges tömörítésekre.

Az adathalmazok ismétlődő (redundáns) jeleket tartalmaznak, terjengősek, nem a lehető

legrövidebbek, legtömörebbek. Sokszor ugyanazt az információt rövidebben is le lehet írni,
kódolni, erre szolgálnak az adatok tömörítésének lehetőségei. A tömörítés a jelsorozat
redundanciájának csökkentése, az adatok matematikai alapon történő átkódolása úgy, hogy
ugyanazt az információt kevesebb jellel fejezzük ki. Az eredményként kapott adathalmaz
mérete az átkódolás révén kisebb az eredeti adatokénál, gyakran csak töredéke. . A tömörítési
arány függ a fájl típusától, átlagosan 2-4 szeres. Egyes képfájlok esetében az arány 8-12
szeres, szövegfájlok esetében 3-6 szoros, futtatható fájlok esetében 1,5-2,5 szeres. A
felhasználásához általában vissza kell alakítani az eredeti formátumra, amihez külön
programra van szükség. Az adatok visszaalakítását kicsomagolásnak nevezzük.

Előnyei, hátrányai az adat tömörítésnek

Előnyei
Az adatok tömörített tárolásának előnye, hogy kisebb helyet foglal az adat a számítógépen,
az Interneten keresztül gyorsabban továbbítható, és lehetővé teszi az adat jelszavas védelmét.
A tömörített állományok kiterjesztése jellemzően nem EXE vagy COM (eltekintve az
önkicsomagoló állományoktól), ezért az ilyenekre “vadászó” vírusok nem fogják megfertőzni.

76
A tömörített állományok megadott méretű részekre szeletelhetők, ez azt jelenti, hogy az
archívum tartalma több különálló fájlra lesz elosztva.
Hátrányai
A tömörített adatok érzékenyebbek a sérülésre, mint a tömörítés nélküliek. Sérülés esetén a
kicsomagoló program jelzi, hogy hiányosak az adatok, visszaállítani nem tudja őket, esetleg a
sérülés előtti részeket. Hátránya még, hogy lehetséges az adatok esetleges vesztése, és egy-
egy fájl csak kicsomagolás után olvasható ill. módosítható.
A tömörítésnek alapvetően két típusa van, a veszteségmentes és a veszteséges tömörítés.

Veszteségmentes tömörítés lényege

Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti)
információ maradéktalanul reprodukálható.

Olyan esetekben használjuk ahol fontos az eredeti állapot visszaállítása. Így pl. szöveges
dokumentumok, programok, adatbázisok stb. Erre jó példa egy Word dokumentum
tömörítése. Milyen is lenne az a szöveg melynek tartalmát a kitömörítés után nem kapnánk
vissza eredeti formájában. Veszteséges tömörítés nem alkalmazható egy dokumentumra.
Helyigény szempontjából jó tömörítési eljárás lenne az, ha minden második karaktert
törölnénk, de mi, vagy ki tudná ezt később visszaállítani ill. elolvasni.

Egy lehetséges megoldás a veszteségmentes tömörítésre az, hogy többször, egymás után
ismétlődő elemeket le lehet rövidebben is írni. Ehhez választani kell egy jelző elemet, mely
majd a kitömörítés során jelzi, hogy itt ismétlődő elemek következnek.

Egy tömörítetlen szövegben található 10 darab szóköz egymás után, ezt a következőképp lehet
rövidebben leírni:

Tömörítés előtt:

Egyszer_volt,_hol_nem_volt_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ [Ez összesen 35 karakter]

Tömörítés után:

Egyszer_volt,_hol_nem_volt$10_ [Ez összesen 29 karakter]

jelző elem miből?

hány darab?

77
Természetesen nem csak szöveg esetén megengedhetetlen az, hogy karakterek elvesszenek,
hanem programok esetében is. Ezért programoknál szintén veszteségmentes tömörítést kell
alkalmazni.

A veszteségmentes tömörítők tehát nem veszíthetnek adatot, hanem csak a meglévő

adatokat megtartva, azok tárolási technikáján változtathatnak, azt optimalizálhatják.
(Gondoljunk pl. egy olyan képre, ahol a kép nagy része ugyanolyan színű. Ez esetben nem
szükséges minden képpont színét külön-külön eltárolni, hanem csak az adott színt, és azt,
hogy a képen mettől meddig ilyen színűek a pontok.)

A tömörítés mértéke nem csak a tömörítési eljárástól, hanem az adathalmaz

tulajdonságaitól is függ, például vannak-e ismétlődő adatok, az egyes jelek vagy jelcsoportok
milyen gyakorisággal fordulnak elő. Képek esetében gyakori, hogy sok azonos színű pont van
egymás mellett, így jelentős tömörítést érhetünk el.

Veszteségmentes tömörítés például a ZIP, ARJ, RAR,

Veszteséges tömörítés

Olyan tömörítési eljárás, amely esetében a tömörített adatsorból az eredeti (tömörítés előtti)
információfolyam nem feltétlenül állítható elő.

A veszteséges tömörítés a veszteségmentes eljárásokhoz képest sokkal nagyobb tömörítési

arányt tesz lehetővé, de csakis olyan adatok és adatfolyamok kódolásához használható,
amelyek esetében nem követelmény az eredeti adatsor pontos visszaállítása, hanem kisebb
eltérések megengedhetőek (pl. zeneállományok, képek, filmek)

A veszteséges tömörítés hátterét is valamilyen matematikai algoritmus képezi.

De miért „veszteséges” ez a tömörítés? Mi az, amit fel lehet áldozni, hagyni, hogy
„elvesszen”?

A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői

A számítógépen tárolt adatok közül tömörítés szempontjából négy típust különböztetünk meg:
szöveges, bináris, képi és hangadatokat.

Képek veszteséges tömörítése

Paint - ben készítettünk egy színes rajzot. BMP - be mentettük, mely egy tömörítés nélküli
formátum mérete: 55kbyte lett, majd elmentettük JPG - formátumba mely veszteséges
tömörítési formátum mérete: 5kbyte lett.

78
Erős JPG tömörítést használva jól látszik a két kép közti különbség. A kép mérete kevesebb,
mint tized részére csökkent, de ez „áldozatot” is jelent. A kontúrok elmosódtak, a színek
veszítettek eredeti tartalmukból. Minél kisebb a tömörítés mértéke annál kevesebb
veszteségéggel kell számolnunk, viszont a kép mérete egyre jobban közelít majd az
eredetihez.

Veszteséges tömörítést használunk digitális fényképek, hangok, mozgóképek esetén, mert

ezeknél nem fontos a tökéletes visszaállítás lehetősége. A kis eltéréseket a szem nem érzékeli,
bár valamit romlik a tömörített anyag minősége. Minél nagyobb mértékben tömörítünk egy
adatot, annál rosszabb lesz annak minősége. A veszteségesen tömörítő programok esetében be
lehet állítani a tömörítés mértékét, van, ahol állományméretben, van, ahol minőségben. Ezzel
a tömörítési típussal sokkal nagyobb megtakarítást lehet elérni, míg a veszteségmentes
eljárások az eredeti méretet csak harmadára-negyedére csökkenti, addig a veszteséges
eljárások hatodára-tizedére. Veszteséges tömörítés például hangok esetében az MP3, színes
képeknél a JPEG, mozgóképeknél pedig az MPEG.

Hanganyagok veszteséges tömörítése

A zenei CD lemezeken található hanganyag tömörítetlen formában van tárolva. Ha ezt
számítógépünkre lemásoljuk szintén tömörítetlen az eredetivel megegyező méretű fájlt
(fájlokat) kapunk eredményül. Ezek többnyire WAV kiterjesztésű fájlok.

Lehetőség van a hanganyag tömörítésére is, mely során az emberi fül számára kevésbé
hallható részeket – melyek a zenei élvezetet kismértékben befolyásolják – elhagyják a
zenéből. Legelterjedtebb ilyen tömörítési forma az MP3.

A tömörítés mértéke itt is meghatározható (mintavételi frekvencia kHz-ben, bitráta

kbit/sec-ban). Amennyiben ezeket az értékeket nagyon lecsökkentjük, úgy egyre zajosabb lesz
a hanganyag és értékes, hallható részek vesznek el. Tehát itt is kompromisszumot kell keresni
a helyfoglalás és a hangminőség között. Tömörített hangformátumok: MP3, WMA, OGG stb.

Videóanyagok veszteséges tömörítése

Videók veszteséges tömörítésére, a képre és hangra leírtak egyaránt érvényesek, hiszen a
videó többnyire képből és hangból áll össze.

Lehetőségünk van a videó képanyagát, képkockánkét tömöríteni (M-JPEG tömörítés) vagy az

elmozdulások különbsége alapján (AVI tömörítés). Ha egy 30 másodperces videóban egy
tárgy ugyanott található, a 30 másodperc alatt nem mozdul el, akkor fölöslegesen mentenénk
el a tárgy adatait minden egyes képkockában. A képkockák befoglaló méretével is

79
csökkenthető a tárigény. Pl. a DVD felbontása 720x576 tömörítve, ez lehet 360x288. Ebben
az esetben nem a kép széleiből „vágunk le”, hanem „összenyomjuk” a képet.

Tömörítés a gyakorlatban

A Windows XP-ben tömörített mappát a Fájl →Új →Tömörített mappa paranccsal

hozhatunk létre. Ebbe a tömörített mappába másolt fájlokat a rendszer ZIP kiterjesztéssel
tömöríti, a kimásolt fájlokat pedig kicsomagolja.

- Egyes alkalmazásokkal tömörítve is menthetünk. Például: Paint rajzolóprogramban JPEG

formátumban mentve tömörítjük a képet.

Általános tömörítő programok működése.

WINRAR (Általános fájltömörítő)

A WinRAR két különböző formátumú archívumot képes létrehozni: RAR-t és ZIP-et.

ZIP archívumok:

A ZIP formátum fő előnye a népszerűsége. Például az Interneten a legtöbb archívum ZIP

archívum. Egy archívumban egy ZIP fájl maximális mérete 2 GB.

RAR archívumok

A RAR formátum lényegesen jobb tömörítést nyújt, mint a ZIP. A RAR másik fontos
tulajdonsága a többkötetes archiválás támogatása.

A RAR formátumnak van néhány olyan fontos tulajdonsága, ami a ZIP-ben hiányzik, mint
például

 a helyreállítási bejegyzés (ami lehetővé teszi a sérült adatok fizikai helyreállítását,)

 a fontos archívumok lezárása (az eseti módosulás megelőzése céljából.)

A RAR formátum gyakorlatilag korlátlan méretű fájlokat tud kezelni.

- Önkitömörítő archívum (nem csak a tömörített fájlt tartalmazza, hanem a kicsomagolóprogramot

is)

Az SFX (SelF-eXtracting) archívum olyan archívum, amely egyesítve van egy végrehajtható
modullal, amit az archívumból történő fájlkicsomagolásra használunk a végrehajtás során. Így
nem szükséges külső program egy SFX archívum tartalmának kicsomagolásához, elég
lefuttatni. Mindemellett a WinRAR ugyanúgy tud dolgozni egy SFX archívummal, mint

80
bármilyen más archívummal, így ha nem akar lefuttatni egy kapott SFX archívumot (például
vírus lehet benne), a WinRAR-ral megtekintheti, vagy kicsomagolhatja a tartalmát. Az SFX
archívumok általában .exe kiterjesztésűek, mint bármely más végrehajtható fájl. Az SFX
archívumok használata sok kényelemmel jár, ha oda akarunk adni valakinek egy archívumot,
de nem tudjuk, hogy van-e megfelelő archiválójuk a fájlok kicsomagolására. Az önkitömörítő
archívumok mérete kicsit nagyobb, mint a zip vagy rar archivumok mérete.

- Fájlmenedzser programok

A fájlmenedzser programok, mint a Norton Commander és a Windows Commander képesek

adattömörítésre, kibontásra sőt a tömörített állományok tartalmát közvetlenül meg tudják jeleníteni.

81
 14. A vírusok jellemzése és védekezés ellenük (3.1)
 Számítógép védelme a biztonsági fenyegetésektől.
 Hálózat védelme.
 Információ, adat védelme.
 A számítógépes vírus fogalma.
 Vírusok közös jellemzőit.
 Milyen jelei vannak a vírusfertőzésnek, hogy ismerhető fel?
 A számítógépvírusok fajtái.
 Leggyakoribb terjedési módjai.
 Milyen felhasználói magatartással védekezhetünk a vírusok ellen (vírusirtó használatán
kívül)?
 A vírusirtó programok jellemző szolgáltatásai.

Számítógép védelme a biztonsági fenyegetésektől.

A számítógép a kezdetektől fogva ki van téve rosszindulatú, ártó szándékú támadásoknak. A

kártétel alapmotivációja kezdetben arra hajlamos programozók gonoszsága volt: gyűlölet,
bosszú, önértékelési válság, néha felelőtlenség, játék.

Az újabban megjelent rosszindulatú – de nem ártó szándékú eljárások motivációja már inkább
a haszonszerzés: adatlopás, kémkedés, marketing információk illegális gyűjtése.

Tűzfal: A tűzfal segít megvédeni a számítógépet, megakadályozva, hogy támadók és

kártékony szoftverek hozzáférhessenek ahhoz.

Vírusvédelem: A vírusvédelmi szoftverek meg tudják védeni a számítógépet a vírustól,

férgektől és más fenyegetéstől.

Kémprogramok és egyéb kártevő programok elleni védelem: A kémprogram elhárító

szoftver segít megvédeni a számítógépet a kémprogramoktól és egyéb nemkívánatos
szoftverektől.

Rendszerfrissítések: Az operációs rendszerek képesek frissítéseket keresni a számítógép

számára, és automatikusan telepíti is azokat.

Hálózat védelme.

o vírusos levelezés, spamek szűrése.

o adatforgalom helyi vagy szolgáltató által szabályozása.

82
Információ, adat védelme:

o megfelelő protokollok használata (https stb.)

o adatok titkosítása
o jelszóval védett tömörítés
o háttértár titkos tárolása

A számítógépes vírus fogalma

Történetileg az első támadásokat számítógép-vírusokkal valósították meg. A vírus elnevezést

két fő jellemző indokolja: észrevétlenül fertőznek és szaporodással terjednek. Az elnevezés
általános kategóriává vált, a kártevő programokra (és az elhárító programokra) máig
fennmaradt, szakmai és védelmi szempontból azonban ma már megkülönböztetéseket
teszünk.

Fogalma
Tágabb értelemben számítógépes vírusnak tekinthető minden olyan program, melyet készítője
ártó szándékkal hozott létre (a munka zavarása, ellehetetlenítése; adataink megszerzése,
megsemmisítése, stb.). A szűkebb értelemben vett vírusok az alábbi három tulajdonsággal
bírnak:

 végrehajthatóak, vagyis működőképesek (executable)

 önmagukat másolva képesek terjedni
 képesek hozzáépülni más végrehajtható állományokhoz

A felsorolt ismérvek alapján kitűnik, hogy nem véletlen a „névrokonság” a

számítógépen futó kártékony programok és a biológiai élősködők között.

Vírusok közös jellemzői:

 A vírust tartalmazó, fertőzött program futásakor a vírusprogram is lefut. Ekkor

reprodukálja, megsokszorozza önmagát, és minden új példánya egy további
fájlt fertőzhet meg.
 Valamilyen közvetlenül vagy közvetve futtatható bináris programfájlhoz vagy
makróhoz csatolja magát, miközben módosítja annak kódját úgy, hogy
futtatásakor az ő saját kódja is lefusson.
 A vírusprogram futásakor valamilyen feltétel igaz vagy hamis voltát is figyeli.
Ennek logikai értékétől függően aktivizálhatja az objektív rutinját. Azt a

83
 programrészt, amely törölheti a lemezes állományokat, formázhatja a
merevlemezeket, vagy csak játékos üzeneteket, reklámszövegeket jelenít meg a
képernyőn.
 Vírust kaphatunk megbízhatatlan forrásból származó hajlékonylemezekről,
CD-ről, flash-memóriákból, de elektromos levelekhez csatolva is.

Milyen jelei vannak a vírusfertőzésnek, hogy ismerhető fel?

A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra

lehet gyanakodni:
 Fájlok mérete indokolatlanul növekszik
 Megnövekszik indokolatlanul a háttértárakról felhasznált terület (maga a vírus-
fájl kicsi, 10-20 bájtos is lehet)
 Idegen állományok jönnek létre a háttértárakon.
 A programok működésében zavarok jelentkezhetnek
 A hálózatkezelés lelassul, hibát jelez, pl. lefagyások jelentkeznek
 A perifériák rendellenesen működnek.
 A gép feldolgozási sebessége csökken, a memóriák túlterheltek

A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk:

 Fájl-vírus: Ez a legrégebbi vírusforma, mely futtatható (exe, com, dll)

állományokhoz épül hozzá. A vírussal fertőzött program jelenléte a háttértáron
önmagában még nem vezet károkozáshoz. A vírus kódja csak akkor tud lefutni
(aktivizálódni), ha futtatjuk a vírus által fertőzött programot. Ekkor a
gazdaprogrammal együtt a vírus is a memóriába töltődik, s ott is marad a
számítógép kikapcsolásáig. Ez idő alatt a háttérben végzi tevékenységét:
hozzáépül az elindított programokhoz (fertőz), és eközben vagy egy bizonyos
idő elteltével, illetve dátum elérkezésekor végrehajtja a belékódolt destruktív
feladatot.
 BOOT-vírus: A mágneslemez BOOT szektorába írja be magát, így ahányszor
a lemez használatban van, annyiszor fertőz. Különösen veszélyes típus az un.
MBR vírus, amely a rendszerlemez BOOT szektorát támadja meg, így
induláskor beíródik a memóriába. Innentől kezdve egyetlen állomány sincs
biztonságban, amely a memóriába kerül.

84
  Makróvírus: A makrók megjelenésével dokumentumaink is potenciális
vírushordozóvá váltak A makró irodai programokban a felhasználó által
létrehozott „parancslista”, mely a dokumentumban gyakran elvégzendő gépies
feladatok automatizálására használatos. A makróvírus e lehetőséggel él vissza:
dokumentumainkhoz épülve, annak megnyitásakor fut le. A vírusok ezen
válfaja az internet fellendülésével indult rohamos terjedésnek.
 Trójai: A mondabeli trójai falóhoz hasonlóan mást kap a felhasználó, mint
amit a program „ígér”. Ez a vírus a jól működő program álcája mögé bújik:
hasznos programnak látszik, esetleg valamely ismert program preparált
változata. Nem sokszorosítja magát, inkább időzített bombaként viselkedik:
egy darabig megfelelően ellát valamilyen feladatot, aztán egyszer csak nekilát,
és végzetes károkat okoz.
 Féreg: Általában a felhasználók közreműködése nélkül terjed, és teljes
(lehetőleg módosított) másolatokat terjeszt magáról a hálózaton át. A férgek
felemészthetik a memóriát és a sávszélességet, ami miatt a számítógép a
továbbiakban nem tud válaszolni. A férgek legnagyobb veszélye az a
képességük, hogy nagy számban képesek magukat sokszorozni: képesek
például elküldeni magukat az e-mail címjegyzékben szereplő összes címre, és a
címzettek számítógépein szintén megteszik ugyanezt, dominóhatást hozva így
létre. Hírhedt példa az Internet 1988-as féregfertőzése (Morris-féreg).
 Kémprogramok (Spyware): Céljuk adatokat gyűjteni személyekről vagy
szervezetekről azok tudta nélkül a hálózatokon. Az információszerzés célja
lehet békésebb (például reklámanyagok eljuttatása a kikémlelt címekre), de
ellophatják számlaszámainkat, jelszavainkat, vagy más személyes adatainkat
rosszindulatú akciók céljából is.

Ezen kívül a vírusokat csoportosíthatjuk a károkozás jellege (csak ijeszt vagy

ténylegesen töröl, módosít) illetve az aktivizálódás időpontja szerint is (fertőzés
esetén rögtön, adott idő elteltével, vagy bizonyos dátumban).

Leggyakoribb terjedési módjai.

A vírusok manapság jellemzően pendrive, vagy e-mail segítségével terjednek az

internetes böngészés mellett, valamint a megbízhatatlan oldalakról történő letöltések
által.

85
Milyen felhasználói magatartással védekezhetünk a vírusok ellen (vírusirtó
használatán kívül)?

Egy eredendően „tiszta” számítógépre csakis külső forrásból érkezhetnek vírusok

(hacsak az adott gép felhasználója maga nem készít ilyet). Mivel a számítógép teljes
elszigetelése, a lehetséges adatcsatornák (cserélhető adathordozók, hálózat, telefonos
kapcsolat) lezárása erősen korlátozza a használhatóságot, a bejövő adatforgalom
minél szigorúbb ellenőrzése jelenthet megoldást:

 hitelesítés: Ma még leggyakrabban felhasználói azonosító és jelszó

megadásával történik.
 adatsértetlenség: Rendszerfájlok módosításának tiltása.
 letagadhatatlanság: Digitális aláírás használata elektronikus levelezésnél.
 a bizonytalan eredetű, illegális szoftvertermékek használatának kerülése
 a cserélhető adathordozókon érkező adatok vírusellenőrzése.
 víruspajzs alkalmazása, mely az operációs rendszer betöltődésekor bekerül a
memóriába, és a gép működése során végig aktív marad (memóriarezidens).
Működése során figyeli a boot-szektort, figyelemmel kíséri a futtatható
állományokat (pl. azok méretét) és a háttérben futó alkalmazások
tevékenységét. Gyanús esetben értesíti a felhasználót az általa rendellenesnek
ítélt folyamatról.
 tűzfal alkalmazása, amely figyeli és korlátozza az internetes adatforgalmat. Így
például visszautasítja az olyan IP-címekről érkező küldeményeket, amely
címekről a felhasználó részéről adatkérés nem történt. Megakadályozza
továbbá, hogy a felhasználó nem publikus adatait pl. egy trójai program idegen
címre továbbítsa.

A mai víruskereső és vírusmentesítő programok folyamatosan bővülő adatbázisokat

tartanak karban a más ismert vírusok felismeréséhez. A célfájlokat átolvasva olyan
kódsorozatot keresnek, amelyek a vírusokra jellemzőek. Ha fertőzött fájlt találnak, a
felhasználó választásától függően vagy eltávolítják a vírust, vagy törlik a fertőzött
fájlt a vírussal együtt, vagy „elzárják”, megakadályozva a megnyitását. A keresést
minta- vagy szignatúrakeresésnek nevezik.

A módszer előnye, hogy ha találatot ad, akkor az biztos. Előnye még a relatív
gyorsaság is. Hátránya, hogy a víruskereső programnak ismernie kell azt, amit keres.

86
 A károkozók fejlődése igen dinamikus. Nemcsak az újabb károkozók megjelenése
bonyolítja a helyzetet, de sok károkozó „tudatosan" változtatva alakját nehezíti ennek
a taktikának az alkalmazását. (A polimorf, sokalakú vírusok vagy az úgynevezett
kódolt vírusok aktivizálódás előtt egyedi kulccsal kibontják magukat.)

Ma már célszerű napi gyakorisággal frissíteni a vírusellenes programok adatbázisát.

Azon kis idő alatt, ami egy új károkozó felbukkanása és az általunk használt
vírusellenes program adatbázisának következő frissítése között eltelik, védtelenek
vagyunk a kérdéses károkozóval szemben (ez a nagyon gyakori frissítés indoka). A
heurisztikus módszer nem keres vírusmintákat, hanem a lehetséges célfájlokhoz
olyan szituációkat teremt, hogy a vírus aktivizálja magát, és a rá jellemző műveletek
felismerhetőek legyenek. Nagy előnye, hogy azokat a vírusokat is felismeri,
amelyekről még nem tudnak a keresőprogramok. Hátránya a relatív lassúság és a
téves riasztás lehetősége, amivel elbizonytalaníthatja a felhasználót. A víruskeresők
mindkét taktikát alkalmazzák.
A vírus eltávolítása csak akkor sikerülhet, ha a vírus nem aktív, azaz nincs működő
példánya a memóriában. Ha a vírus a rendszerlemez bootszektorát fertőzte meg, vagy
olyan futtatható állományt, amely az operációs rendszer betöltődésekor
végrehajtódik, akkor az aktivizálódás csakis a gépnek egy „tiszta” rendszerlemezről
történő bootolásával (indításával) kerülhető meg.

A vírusirtó programok jellemző szolgáltatásai

A mai vírusellenes programoktól többféle integrált szolgáltatást is elvárhatunk:

 A rendszer indításakor végezze el a memória, a merevlemezek boot-

szektorainak és a rendszerfájlok ellenőrzését.
 Az operációs rendszer betöltődésekor automatikusan induljon el egy, a
háttérben futó, önvédelmi alkalmazás (víruspajzs), amely figyeli a megnyitott
állományokat. Ezenkívül beépülhet az általunk használt web-böngészőbe is,
megakadályozva a scriptvírusok aktivizálódását.
 Tartalmaznia kell egy víruskeresőt is, melyet a felhasználó bármikor elindíthat
vagy ütemezhet (pl. hetenkénti automatikus futtatást).
 Ellenőrizze a beérkező e-maileket, megakadályozva az e-mail vírusok
aktivizálódását.

87
 Hírhedt vírusok:
Chameleon Michelangelo ILOVEYOU(LoveLette
r)
1990 1992 2000
Első polimorf vírus Első komolyabb E-mailben terjedt
károkat okozó vírus
Minden fertőzés Rendszerfájlok, boot Feltételezett
alkalmával változott a rekordok, FAT (MS- programozóját
kód, így megnehezült a DOS) sérülése letartóztatták, de
vírusmintákon alapuló bizonyíték hiányában
keresés felmentették
A lemez 45 millió felhasználó
használhatatlanná érintett
tétele

Példák a víruskereső és vírusirtóprogramokra: Norton Antivirus, NOD32,

Bitdefender, Panda Antivirus, McAffee VirusScan, F-Secure F-Prot, Kaspersky, Avast,
AVG.

Víruspajzs: egy memória-rezidens (gép indulásakor memóriába töltődő, kikapcsolásig

működő, háttértevékenységet folytató program) figyeli a fájlokkal kapcsolatos
műveleteket pl. ha megváltozik egy futtatható fájl mérete (valószínűsíthető vírus), figyeli
az internetes adatforgalmat, a lemezek boot-szektorait stb.

A víruspajzs programok használata nem jelent teljes biztonságot. A számukra

ismeretlen vírusok ellen nem tudnak védelmet nyújtani, ezért fontos a víruselleni
programok rendszeres frissítése, hogy naprakészek lehessenek a fenyegetések ellen.
A legfontosabb fájlokat, programokat ezért érdemes archiválni, más helyeken
(pendrive, másik merevlemez) másolatot létrehozni. Érdemes azonban megelőzés
céljából elővigyázatosnak is lenni. Ismeretlen forrásból származó fájlokat ne töltsünk
le, és az ismeretlen feladótól érkezett leveleket ne nyissuk meg, vagy ellenőrizzük
megnyitás előtt vírusírtónkkal.
Vírusdefiníciós adatbázis: egy adott vírusirtó folyamatosan frissülő adatbázisa, amelyből
felismeri az adott vírusokat (a célfájlokat átolvasva olya kódsorozatot keres, amely a
vírusokra jellemző), így hatékony védelmet nyújt és képes a vírus kiirtására. Ha egy
vírusirtó adatbázisában nincsen bent az adott vírus szignatúrája (mintája), akkor a
vírusirtó legfeljebb heurisztikusan tud védekezni ellene.

88
 15. Az internet felépítése, működése és szolgáltatásai (7.1)
 Az internet története röviden.
 Az internet fogalma.
 Mi kötheti össze az internet gépeit? Hogyan kapcsolódhatunk az internethez?
 Mi a TCP/IP protokoll, az IP-cím és a DNS?
 Az internet szolgáltatásai és jellemzői.
 Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai.
 Az Internetes viselkedés szabályai.
 Mondj példákat az interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online
kereskedelem).

AZ internet története:

Az Internet is - mint sok más technikai eszköz - katonai fejlesztésnek köszönhető. Mint
ismeretes, a második világháborút követő évtizedekben a hidegháború komoly katonai
versengést hozott létre az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az amerikai
védelmi minisztérium egy olyan számítógépes hálózati rendszert szeretett volna létrehozni,
amely túlél egy atomtámadást. Az így létrehozott, kísérleti jellegű hálózat volt az ARPA. Fő
szempont volt egyrészt, hogy a hálózatnak ne legyen központja (ne lehessen egyetlen
csapással megsemmisíteni). másrészt, hogy az egyes üzenetek csomagokra bontva, egymástól
függetlenül, adott esetben akár más-más útvonalon haladhassanak a célhoz.
A 70-es években kutatási intézmények és egyetemek is csatlakoztak a hálózathoz. Ekkoriban
fejlesztették ki a ma is használatos TCP/IP protokollt, mely 1983-ra vált hivatalossá.
Ugyanebben az évben az ARPANET-ről levált a katonai szegmens, és MILNET néven futott
tovább. A 80-as évek végére pedig a elnevezés is INTERNET-re változott.
A következő mérföldkövet az 1992-es év jelentette, amikorra kifejlesztették a World Wide
Web-et. Innentől az alkalmazás grafikus felületet biztosított a felhasználók számára.

Az internet fogalma.

Az internet egy nemzetközileg elterjedt, angol eredetű szóból ered (internetwork), magyarul:
„hálózatok hálózata”. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, hatalmas rendszer,
amely számítógép-hálózatokat fog össze.
Az internet a számítógépek és más eszközök (szerverek, antennák, műholdak, stb.)
összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással tudjanak
elektronikus leveleket cserélni, állományokat (fájlokat) továbbítani.

89
Mi kötheti össze az internet gépeit?

Az internet egy, az egész világra kiterjedő rendszer, melyet sok ezer számítógép hálózat
együttesen alkot. Az alkotó (helyi vagy lokális) hálózatok egységes szabvány alapján
kommunikálnak.

Az internet-hozzáférésnek több fajtája is létezik:

 Betárcsázós
Hagyományos telefonvonalat használ, modem kell hozzá. Hátránya a kis sebesség
(max 56 Kbit/s) és a drágaság. Előnye, hogy csak telefonvonal és modem kell
hozzá.

 Szélessávú
ISDN, ADSL, TV-kábel, műholdas vagy más speciális összeköttetést igényel.
Szokásos sebességek: 512 Kbit/s, 1, 4, 8, 15, 30 Mbit/s, stb.

 Mobilinternet
A mobil szolgáltatók 3G/HSDPA hálózatokon keresztül biztosítanak gyors
internetezési lehetőséget. Használhatjuk laptopokon és mobil telefonokon
egyaránt.

TCP/IP protokoll, IP-cím, DNS

A protokoll szabályok halmaza, melyek azt határozzák meg, hogy mit kell tenni, hogyan kell
viselkedni adott körülmények között. A számítógépes hálózatok is rendelkeznek
protokollokkal. Az informatikában a protokoll egy egyezmény, vagy szabvány, amely leírja,
hogy a hálózat résztvevői miképp tudnak egymással kommunikálni. Ez többnyire a kapcsolat
felvételét, kommunikációt, adattovábbítást jelent.

A TCP/IP az Internet működését biztosító, hálózati protokollcsomag elnevezése. A TCP/IP

protokoll két alrendszerének az alábbi feladatai vannak:

TCP (Transmission Control Protocol)

o A legelterjedtebb hálózati protokoll, melyet kiterjedt hálózatok esetében
használhatunk a TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protokol)
o Az Átviteli ellenőrző protokoll/Internet protokoll az Internet
szabványosított, leggyakrabban használt kommunikációs protokolljainak az
összessége.

90
 Feladata a továbbítandó adathalmaz feldarabolása adatcsomagokra, és az adatcsomagok
címkézése. Az adatokat fogadó számítógépen a kapott csomagok összerakása, és így az
eredeti adathalmaz előállítása.

IP(Internet Protokoll)
Feladata az adatcsomagok irányítása, a kommunikációban résztvevő gépek azonosítása.

o Az internetre kötött számítógépek mindegyike rendelkezik egy egyedi azonosítóval, az

úgynevezett IP címmel.
o Az IP cím négy egymástól ponttal elválasztott, 8 bites számból áll. Az egyes számok
minden esetben a 0-255 értéktartományba esnek

Pl:198.38.124.211 IP cím--… szervert azonosítja.

DNS (Domain Name System)
 Az interneten történő könnyebb eligazodás érdekében fejlesztették ki az
úgynevezett DNS (Domain Name System) szolgáltatást.
 A rendszer segítségével „nevükön szólíthatjuk” az internetre kötött szervereket
vagy hostokat.
 Legfontosabb funkciója, hogy a felhasználók számára értelmes
tartományneveket a hálózati eszközök számára érthető numerikus azonosítókká
alakítsa.
 Pl.: az ember beírja a böngészőbe, hogy www.met.hu, amit a DNS szerver
lefordít a számítógépek által használt címzési módra, azaz: 84.206.25.187

Az internet szolgáltatásai és jellemzői.

1. World Wide Web (www)

A WWW tulajdonképpen nem más, mint egy multimédiás felhasználói felület, amely
elkülönített dokumentumokat fog össze hálózatban. Linkek segítségével fogalomról
fogalomra, dokumentumról dokumentumra ugorhatunk.
A WWW szervereken HTML – oldalakon találhatjuk meg az információkat.
2. Email (elektronikus levelezés)
Az e-mail valójában a felhasználók személyes kommunikációs csatornája a hálózaton,
a legrégibb, legalapvetőbb lehetőség az Internet szolgáltatásai közül.
3. Levelezési listák
4. Chat (csevegés)
5. Beszélgetés élő szóval

91
6. FTP (File Transfer Protocol)- a fájlok hálózati átvitelére szolgáló protokoll.
A File Transfer Protocol, mindkét irányban képes file-ok átvitelére (szerverről, illetve
szerverre). Először a kiválasztott szerverre kell bejelentkeznünk, ahol kérnek egy
azonosítót (login name) és egy jelszót (password). Ha ezekkel nem rendelkezünk,
akkor olyan szervert kell keresnünk, amelyik elfogadja az Anonymus login nevet is,
ekkor a jelszó általában a saját e-mail címünk. Az ilyen szervereket Anonymus FTP
szervereknek nevezzük. Ha sikerült bejelentkezni, akkor a képernyőn láthatjuk azokat
a könyvtárakat, amelyekhez hozzáférést biztosít az adott szerver, s ezekben kedvünk
szerint barangolhatunk.
7. Telnet (távoli gépek elérése)
Az internet kezdetén ez volt a legnépszerűbb szolgáltatás. Ha volt valakinek login
neve és jelszava valamelyik szerverre, akkor ez – feltéve, hogy a rendszergazda is
megengedte – gyakorlatilag teljes internet elérést biztosított. Előnye még, hogy a
gépünk lehet akármilyen egyszerű, mivel csak terminálként működik (azaz elküldi a
begépelt parancsot a szervernek, a kapott választ pedig kiírja a képernyőre). Az érdemi
munkát maga a szerver, s nem a mi gépünk végzi. További előnye, hogy a szerver
közvetlenül az internetre csatlakozik, így az adatátvitel sebessége igen nagy, de csak
az internet és a szerver között. A szerver és a gépünk közötti sebesség a modemünktől
függ.
8. Usenet (kommunikációs fórumok, hírcsoportok)
A UseNet eredetileg egy internettől független hálózati szolgáltatás, mely elektronikus
kommunikációs fórumokat biztosít. A UseNet hírcsoportjainak anyagát most már az
interneten (is) terjesztik, sőt – elsősorban az USA-ban – sok ember számára
gyakorlatilag a UseNet jelenti az internetet, annyira népszerű ez a szolgáltatás.
9. Online adatbázisok
10. Online kereskedelem (webshopok, online tőzsde, stb.)
11. Social Networks (Instagram, Snapchat, Facebook, stb.)
12. Felhő tárhely (google drive, stb.)
13. Fizetés (kártyával, telefonnal)
14. Hírolvasás
15. Fájl megosztás (google play, stb.)

92
Az internetes szolgáltatások használatba vételének szabályai.

 Figyeljünk oda, hogy milyen személyes adatokat adunk meg. Mielőtt ilyen típusú
adatokat megadnánk, gondolkodjunk el azon, hogy vajon a webhely fenntartójának
tényleg szüksége van-e ezekre az adatokra. Legyünk gyanakvóak, ha a személyi
számunkat, személyiigazolvány-számunkat, édesanyánk nevét, bankszámlaszámunkat
stb. kérik. Nézzük meg, hogy a kommunikáció titkosítva van-e! Erre utal az URL címben
a „https” és az oldal jobb alsó sarkában szereplő lakat vagy a bal alsó sarkában szereplő
kulcs, melyre rákattintva meg kell jelennie a tanúsítványnak. A https a Netscape cég
fejlesztése, és azzal a céllal jött létre, hogy az internetes kommunikáció titkosítható
legyen. Manapság szélesen elterjedt ez a rendszer minden olyan típusú tranzakcióknál,
amely biztonságos szintet követel meg. Ilyen például az internetes vásárlás, bankolás
vagy jelszavak kezelése.

 Vannak az interneten olyan szolgáltatások ahol regisztráció szükséges! A regisztráció

olyan folyamat, amely során valamely szolgáltatás igénybevételére jogosultak leszünk.
Ez lehet például valamilyen banki szolgáltatás, internetes levelezés böngészőn keresztül,
de egy (web-) áruház vásárlójává is regisztráció után léphetünk elő. Sokszor valamilyen
program használata szintén regisztrációhoz kötött.
A regisztrációs folyamat során személyes adataink közül általában nevünket, e-mail
címünket, egyéb elérhetőségünket, felhasználói azonosítónkat kell megadni. A
szolgáltatás eléréséhez szükséges jelszót vagy nekünk kell megadni, vagy a szerver
küldi el e-mailben, utóbbi esetben azonban célszerű az első belépés után
megváltoztatni. Ügyeljünk arra, hogy túlságosan sok személyes adatot ne adjunk meg.
Azokon az oldalakon, ahol fizetni is szeretnénk vagy pénzutalásainkról rendelkezünk,
soha nem kérhető a bankkártya PIN- kódja, nincs olyan hivatalos oldal, amely e kód
megadására kérheti a felhasználót! A biztonságos oldalak státuszsorában egy zárt lakat
jele található. Személyes oldalakra érve a böngészőprogram figyelmeztet az
adatmegadás veszélyeire (feltéve, hogy a megfelelő biztonsági szint van bekapcsolva).
Regisztrációt kezdeményezni általában a belépés jele mellett található Regisztráció
linkre történő kattintással lehet. Majd egy „varázsló” vezet minket végig a folyamaton.
Kövessük az utasításokat, ha úgy érezzük, csak a kötelező adatokat adjuk meg. A
regisztrációról és az ez utáni egyéb felhasználói műveleteinkről (vásárlás, utalás stb.)
elektronikus levélben kapunk tájékoztatást.

93
 Kezeljük bizalmasan személyes adatainkat, mások adataival semmiképpen ne éljünk vis -
sza! Jelszavainkat ne adjuk meg senkinek, mert könnyen ellenünk fordíthatják, akár
kárunk is származhat belőle! Mindig tartsuk be a netikettet: csak valós adatokat adjunk
meg.

 Fontos dolog, hogy biztonságossá tegyük a böngészőnk használatát is, már amennyire
lehetséges. Az Eszközök menü Beállítások/Internetbeállítások alatt célszerű a vásárlások,
banki tranzakciók lebonyolítására magas biztonsági, adatvédelmi szintet beállítani (Ha
valamely oldal így „nem működik megfelelően”, akkor adjuk hozzá a kivételekhez.).
Egyéb beállításként cookie-k (sütik), valamint személyes adatok törlését a böngésző
bezárásakor szintén célszerű beállítani, hiszen sokszor nem a saját gépünket használjuk.
(Ilyenkor felhasználói adatok, jelszavak, megtekintett oldalak stb. nem maradnak a
gépen.

 Magyarországon is egyre többen gondolják úgy, hogy banki tevékenységeik

lebonyolításához saját számítógépüket, otthoni környezetüket választják. Sajnos, erre
azok is odafigyelnek, akik lopással, csalással kívánnak maguknak jövedelmet biztosítani
– tehát a számítógépes bankolás, másképp home banking nem kockázatmentes. Vírusok,
becsapós levelek vagy technikai trükkök segítségével megszerezhetik személyes
adatainkat, kártyaadatainkat, néha magának az ügyfélnek – tudtán kívüli –
közreműködésével.
Az internet segítségével végrehajtott banki tevékenységek tekintetében is fontos, egyben
alapkövetelmény a megbízhatóság. Ezért mindig kiemelten ügyeljen az azonosításhoz
szükséges adataira: jelszavakra, PIN-kódra, böngészőbiztonságra, kilépésre. Fokozottan
ügyeljünk arra, nehogy valaki megszerezze kártyánk PIN-kódját (kifigyeli), mert így már
a kártyaszám birtokában visszaélhet vele. Mint azt már korábban láthattuk, interneten a
kártyához tartozó PIN-kódot semmi esetre sem kérhetnek, ne adjunk meg

Az Internetes viselkedés szabályai.

Kummunikációnál a netikett szabályait kell betartani. (e-mail, Usenet, levelezési listák,

internetes vitafórumok, IRC stb.)

 Ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és nagybetűket is!
 Egy sor ne legyen 70 karakternél szélesebb!
 Légy tömör anélkül, hogy túlságosan lényegre törő lennél!

94
  Amikor egy levélre válaszolsz, csak annyit idézz az eredeti anyagból, hogy érthető
legyen a válaszod és ne többet!
 Ne keveredj flame war-ba! Ne írj heves leveleket és ne válaszolj ilyenekre!
 Ne sértsd meg más vallásához és hazájához fűződő érzelmeit!
 Ne káromkodj, ne írj trágárul!
 Ne írj a chatre vagy a fórumba oda nem illő dolgokat!
 Ha ezeket nem tartod be akkor a fórumból kitilthatnak.
 Használj szóközt is! (Felsorolásban a vessző nem helyettesíti a szóközt!)
 Ne használj többszörös írásjeleket!

Mondj példákat az interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl.

online kereskedelem).

 vásárlás
 online bankolás
 böngészés
 ismeretszerzés
 levelezés
 beszélgetés
 kapcsolattartás
 fájlcserélés
 videó nézés

95
 16. Elektronikus levelezés. Levelezőprogram használata és
beállítása (7.1)
 Ismertesse az elektronikus levelezés fogalmát, előnyeit és hátrányait!
 Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciói.
 Az elektronikus levelezés folyamata.
 Milyen levelező programokat ismer, és milyen csoportokba sorolhatjuk ezeket?
 Mit jelentenek a következő levelezéshez kapcsolódó fogalmak:
o POP, IMAP, SMTP:
o FW:
o Re:
o Spam
 Állományok kezelése az elektronikus levelezésben.
 A levelező programok további szolgáltatásai.
 Az e-mail cím szerkezete.
 A levelezéssel kapcsolatos problémák.

Ismertesse az elektronikus levelezés fogalmát, előnyeit és hátrányait!

Fogalma:
Az elektronikus levelezés a legrégebbi Internet-szolgáltatás. Segítségével percek alatt
küldhetünk szöveges üzenetet akár egy másik földrészre. Az elektronikus levelezéshez
szükségünk van egy e-mail címre és egy levelező programra.
Előnyei:
o gyors: egy többoldalas levél is néhány másodperc alatt elküldhető
o tárol és továbbít elvű rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett
rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik.
o kényelmes: bármikor elküldhető, s akkor olvassa a címzett, amikor erre ideje van
o praktikus: ugyanazt a levelet egyszerre több embernek is el lehet küldeni.
o szövegek mellett adatok (hang, kép, dokumentum) is küldhetőek
o a levelek tárolása és visszakeresése egyszerűbb, mint a hagyományos levél esetén
o nincs eltévedt levél, ismeretlen cím esetén a küldemény visszapattan a feladónak.
o az érkezett levél könnyen javítható szerkeszthető, tovább-, ill. visszaküldhető
o olcsó illetve ingyenes

Hátrányai:

o vírusveszély

96
Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciói.

Az elektronikus levél két részből áll: fejléc (header) és szövegtörzs (body). A

szövegtörzs maga a tulajdonképpeni üzenet, a fejléc pedig a levelezési rendszer számára
szükséges információt hordozza. A fejlécet az a levelezőprogram hozza létre, amelyikkel a
levelet elküldjük, és mindegyik számítógép hozzáír egy kicsit, amelyiknek a „kezén átmegy”.

Feladó (from): A feladó e-mail címe.

Címzett (to): A fogadó e-mail címe.
Tárgy (subject): A levél tárgya, rövid leírása.
Dátum (date): A helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték.
Másolatot kap (CC – Carbon Copy): Amennyiben több embernek is el szeretnénk
küldeni ugyanazt az e-mailt, a címeiket itt adhatjuk meg. A címzettek látják egymás – és
az első címzett – címét, így akár minden érintettnek írhatnak választ.
Titkos másolat (BCC – Blind Carbon Copy): Az itt megadott címzettek megkapják a
levelet, de nevük nem fog szerepelni az email-en.
Válaszcím (Reply-To): Általában a feladó e-mail címe található meg itt, de egyes
levelezőprogramok megengedik eltérő e-mail cím megadását is.
Megérkezés (Received): A postát kezelő számítógépek (levélkiszolgálók) jegyzik be
magukat ebbe a listába, ez alapján tehát visszakövethető, milyen úton jutott el az e-mail
a feladótól a címzettig.
Content-Type: Az üzenet típusát tartalmazza, az úgynevezett MIME (Multipurpose
Internet Mail Extensions) definíció alapján.
Csatolt fájlok (Attachment): A levélben elküldött fájlok (fénykép, hang, videó,
lementett dokumentumok, stb.) kerülnek ide. Nagy fájloknál hasznos egy online
tárhelyre feltölteni, és csak megosztani a linket a címzettel.
A levél tartalma: Idekerül maga a szöveges üzenet. A szöveg mérete nem igazán
számít sokat, ellenben a csatolmányokkal.

Az elektronikus levelezés folyamata.

Postafiók létrehozása

Az elektronikus levelek kezeléséhez szükségünk van egy postafiókra, ahová a leveleink

megérkeznek. Ehhez szükség van egy e-mail címre (amely egy, a hálózatba (Internetre)
kapcsolt számítógépen lévő felhasználót azonosít) és egy jelszóra.

97
 Az e-mail cím két fő részből áll: felhasználónév és szerverazonosító, köztük @ karakter.
A címnek kötelező eleme a @a-jel, de nem tartalmazhat ékezetes karaktereket, és néhány
speciális karaktert, mint például a ? * ". A fióknév rész leggyakrabban egytagú, de
ismeretesek ponttal vagy alázúzással több részre tagolt fióknevek is.
Tehát: felhasználónév@szerverazonosító

Írás

Levél küldésénél az egyetlen kötelező adat a címzett. Értelmes esetben ennél persze
több adatot szoktunk megadni. A levél Tárgy sorát is illik kitölteni. Van lehetőségünk
másolat, és rejtett másolat küldésére is. A levélhez csatolhatunk mellékletet. Ezt a beszúrás
menü megfelelő pontjával, vagy a gemkapocs jelű ikonra való kattintás után helyezhetjük el a
levélben. A levélhez csatolhatunk több mellékletet is, de mappát nem. Előfordulhat, hogy
biztonsági okokból veszélyforrást jelentő mellékletekhez nem enged hozzáférni a levelező
program.
A levelet meglehet jelölni Sürgős és Nem sürgő jelölővel, melynek nincs hatása a
kézbesítésre, csak a címzett figyelmét hivatott felhívni.
Alapértelmezés szerint az elküldött üzeneteinkből egy másolat marad a gépünkön is a
megfelelő mappában. A levél írása közben meghatározhatjuk annak formátumát.
Fogadás

A levelezőprogramokban le lehet kérdezni az új üzeneteinket. Ilyenkor a program

általában POP3protokollal lekérdezi az új üzeneteinket a levelező-szervertől és letölti azokat a
Bejövő üzenetek mappába, ahol mi már szabadon kezelhetjük.
Válasz

A beérkezett üzenetekre válaszolhatunk új üzenettel, de hasznosabb, ha a beépített

válaszolási lehetőséget használjuk. A válasz esetén két lehetőség közül választhatunk: válasz
és válasz mindenkinek.
A válasz lehetőséget választva, a levél címzettje automatikusan a levél eredeti feladója
lesz, és a tárgy mezőt kiegészíti egy Re: előtaggal. A válasz mindenkinek lehetőséget
választva, a tárgy mező ugyan úgy kiegészül egy Re: előtaggal, de a címzett nem csak a levél
eredeti feladója lesz, hanem az eredeti levél összes címzettje is, kivéve a titkos másolatot
kapókat.

98
 Továbbküldés

Továbbküldés esetén a címzettet nekünk kell megadni, és az eredeti tárgy az Fw:

előtaggal egészül ki. Az eredeti levél melléklete automatikusan része a továbbított levélnek is.
Törlés

Egy üzenetet törölhetünk, ha az üzenetlistában kijelöljük és a Del gombot lenyomjuk.

Ilyenkor általában a levél a Törölt levelek mappájába kerül, végleges törléshez innen is törölni
kell.
Mentés

Elmenthetünk egy kapott levelet, vagy akár a még el nem küldött levelet is elmenthetjük
piszkozatként.
Nyomtatás

A levelező programok általában lehetőséget adnak a levél tartalmát kinyomtatni. A

nyomtatás történhet virtuális nyomtatóra is (PDF).
Beérkezett levelek kezelése
Olvasás, olvasottként/olvasatlanként jelölés, címkézés, áthelyezés, archiválás és törlés.

Milyen levelező programokat ismer, és milyen csoportokba sorolhatjuk ezeket?

A levelező programokat két csoportra oszthatjuk: telepített vagy webes felületű levelező
programok.
Telepített levelező programok

A saját eszközre telepített levelező program olyan alkalmazás, amely a leveleket

helyileg, a saját eszközön tárolja. Ennek angol nyelvű rövidítése gyakran MUA (Mail User
Agent). A legtöbb web böngészőhöz tartozik levelezőprogram. A saját eszközre telepített e-
mail kliens akkor is használható, ha épp nincs internetes kapcsolat, de a levelek küldéséhez és
fogadásához mindenképp be kell jelentkezni az internetre.
Ilyen például: Microsoft Outlook, Outlook Express, Mozilla Thunderbird, Pegasus Mail,
Opera Mail, Apple Mail és a Postbox.
Webes felületű levelező programok/ Webmail

A böngészőben futó levelezőkliens használatakor a helyi számítógépen csak a böngésző

van telepítve, a levelezést egy weblap meglátogatásával végzi a felhasználó. A tárolást, a
küldést, fogadást, tehát a levelek menedzseléséhez szükséges műveleteket a weblapot

99
kiszolgáló szerver illetve a szerver-oldali alkalmazások valósítják meg. A web-alapú
levelezőprogram általában csak élő internetes kapcsolat mellett használható.
Ismertebb webmail kliensek közé sorolható a Hotmail, a Gmail, az AOL és a Yahoo!,
illetve Magyarországon a Freemail és a Citromail

Mit jelentenek a következő levelezéshez kapcsolódó fogalmak:

POP (Post Office Protocol)

Azon kiszolgálótípus, amely csak letölti a szerverről a leveleket a kliensre, azokat ott
tárolja, és nem szinkronizál; tehát ha törlik a levelet a kliensen, az a szerveren nem törlődik.
Be lehet állítani, hogy lehíváskor a levelek törlődjenek a szerverről; ez a mobileszközök, és a
több eszköz használattal unpraktikussá vált, mert ha lehívtuk a gépünkön a levelet, akkor azt a
telefonunkon már nem tudtuk visszanézni, és fordítva.

IMAP (Internet Message Access Protocol)

A másik kiszolgálótípus; szinkronizál, a klienst szinkronban tartja a szerverrel. A

hálózat központi levelesládájába érkezett üzeneteket elosztja a felhasználók között.

SMTP (Simple Mail Transfer Protocol)

A levelet küldő szerver; ehhez kapcsolódik a kliens (kliensprogram)., tehát a levelek

továbbításáért felel.
FW:

Továbbküldés esetén a címzettet nekünk kell megadni, és az eredeti tárgy az Fw:

előtaggal egészül ki. Az eredeti levél melléklete automatikusan része a továbbított
levélnek is.
Re:

A beérkezett üzenetekre válaszolhatunk új üzenettel, de hasznosabb, ha a beépített

válaszolási lehetőséget használjuk. A válasz esetén két lehetőség közül választhatunk:
válasz és válasz mindenkinek. A válasz lehetőséget választva, a levél címzettje
automatikusan a levél eredeti feladója lesz, és a tárgy mezőt kiegészíti egy Re:
előtaggal. A válasz mindenkinek lehetőséget választva, a tárgy mező ugyan úgy
kiegészül egy Re: előtaggal, de a címzett nem csak a levél eredeti feladója lesz, hanem
az eredeti levél összes címzettje is, kivéve a titkos másolatot kapókat.

100
 Spam

Kéretlen elektronikus reklámüzenet, levélszemét.

Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány

mentése):

A levélhez csatolhatunk mellékletet. Ezt a beszúrás menü megfelelő pontjával, vagy a

gemkapocs jelű ikonra való kattintás után helyezhetjük el a levélben. A levélhez csatolhatunk
több mellékletet is, de mappát nem. A csatolt állomány az e-maillel együtt töltődik le a
számítógépre. A csatolt állomány az e-mailben beágyazva tárolódik, így ha csak arra van
szükségünk, az e-mailtől külön le kell mentenünk.

A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása,

csoportosítása, visszajelzések):

A névjegyzék, vagy más néven címjegyzék tárolja az elmentett névjegyeket, email

címeket és akár egyéb adatokat is. Ez mind a gyors kereshetőséget, és levélírást segíti. A
modern programok nem csak a mentett neveket tárolják, hanem az egyszer használt puszta
email címeket is, amelyeket saját hálózaton keresztül (pl. Gmail) még nevekkel is tudják
kapcsolni.

A címeket csoportosítani lehet, akár levelezőlistába szedni. Előbbi a kereshetőséget, és

rendszerezettséget, utóbbi a tömeges email küldést szolgálja.

Visszajelzések: kérhetünk értesítést (visszajelzést), hogy a címzett átvette-e

(lementette, olvasta) az általunk küldött levelet. Ez nagyon hasznos lehet.

Az e-mail cím szerkezete:

A felhasználó minden szerveren egyedi. Nem lehet két megegyező felhasználó a

szerveren, mert ez az azonosítás elsődleges alapja. A kukac utáni rész a szerver IP-címét
jelöli, általában egy domain névvel (pl. gmail), amelyet a DNS szerver irányít majd át. A pont
utáni kettő vagy három karakter az országot jelöli meg (például: .com, .net, .edu, .hu).

Név: felhasználó neve, a postafiók azonosítója (felhasználó választja ki a regisztráció

során)

@ (kukac): kötelező elválasztójel

101
 Kiszolgáló: levelezőszerver címe

A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon):

Mailer daemon: A levelet egy gép generálja, nem élő személy. Ez a levél arról
tájékoztatja a feladót, hogy a küldés során valamilyen hiba lépett fel. A hiba okát pedig
mindig pontosan beleírja, de legtöbbször angolul. Íme néhány példa:

Nem létezik a címzett postafiókja (User is unknow vagy User is not my

local receipients list)

Tele van a címzett postafiókja (User is over quota vagy Sorry, mailbox is
full))

Nem tudta a levelet kézbesíteni, de tovább próbálkozik

A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése:

Mailer daemon által jelezett hibák.

Levelező program által jelezett hibák:

 Nincs internet hozzáférés

 Formailag hibás e-mail cím
 Rossz SMTP vagy POP3 szerver cím
 Hibás felhasználói név vagy jelszó
 chat csoportok

A fájlátvitel lehetőségei és korlátai email segítségével:

Az email csatolmányok mérete korlátozott, szolgáltatóként eltér, 10-25 Mb között

van. Ezt csak képek és kisebb fájlok küldésére szoktuk használni. A nagyobb fájlokat más
módszerekkel például felhő szolgáltatásokkal szokás küldeni.

Felhő alapú fájlátviteli lehetőségek, ezek azonosságai, különbségei:

Nagyobb fájlok megosztására felhő alapú tárhely szolgáltatásokat szokás

alkalmazni. A felhőben tárolt fájlok bárhonnan kényelmesen elérhetők és másokkal is
megoszthatók, így tökéletes módszer az email csatolmány méretkorlát probléma
megoldására.

102
Állományok megosztása csak olvasásra, illetve szerkesztésre:

A felhőben tárolt fájlokat másokkal is megoszthatjuk, ez a nagy fájlok megosztásán

túl lehetővé teszi a projekteken történő közös dolgozást. Ehhez azonban a fájl
tulajdonosának szerkesztésre is engedélyt kell adnia a többi félnek, ez azt jelenti, hogy a
felhőben tárolt fájlt nem csak megnézhetik, hanem szerkeszthetik is.

103
 17. Adatkeresés az interneten. Tematikus és kulcsszavas
keresés. (7.1)
 Miért van szükség keresőgépekre az interneten?
 Csoportosítsd a kereső programokat!
 Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett)
 A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei.
 Az információs rendszerek fontos elemei a közhasznú adatbázisok. Sorolj fel, ill. mutass meg
közülük néhányat!
 Gyakorlati feladat:

Miért van szükség keresőgépekre az interneten?

Az interneten elérhető összes információ mennyisége meghaladja az egy ember által

olvasható, értelmezhető mennyiséget. Sok része nem is közvetlenül embereknek szánt
információ (pl egész Budapesten az összes BKV-jármű helyzete, sebessége). Ezért ezeket az
információkat szűrni és értelmezni kell. (pl az a busz ami a hozzám legközelebbi megállóhoz
tart mikor ér ide, az összes híroldal közül melyik ami ír a minket érdeklő témáról és sokan
hivatkoznak is rá, elismert) Ezt a feladatot látják el a keresőprogramok. Egy egyszerű,
megjelenítést végző részük a felhasználó böngészőjében, összetettebb, a fő műveleteket végző
részük pedig különböző szolgáltatók gépein működik.

Csoportosítsd a kereső programokat?

A tematikus és a kulcsszavas keresés.

Alapvetően kétféleképpen kereshetünk információt: tematikusan és kulcsszó alapján.
Mindkét esetben első lépésben egyforma keresőmotort használhatunk (pl google.com), de
második lépésben már más fog fogadni minket.
 Az interneten sokféle keresőprogram érhető el. Bizonyosak egy adott oldal saját
keresőprogramjai (pl wikipédia kereső), és csak azon a forráson belül keresnek.
Megint mások egy adott típusú szolgáltatást keresnek (pl. egy torrent kereső csak a
szóban forgó peer2peer szolgáltatást nyújtó oldalakat ad). Léteznek általános, pl
matematikai problámakra választ adó keresők is, mint pl a Wolfram Aplha. Viszont
mára a népszerűbb keresőprogramok képesek többféle információ keresésére, és
hangasszisztensekkel is együtt tud működni. (pl a google hangasszisztens a cég
keresőmotorját használja az igényeinkhez alkalmazkodva, helyettünk megadva keresés
feltételeit, és maga a keresőmotor is kifejezetten ehhez (is) van elkészítve.).

104
 A kulcsszavas keresés módszere; lehetőségek.
Kulcsszó: a keresett adatra, információra jellemző szó, illetve szöveg.
A kulcsszavak alapján történő keresést kulcsszavas keresésnek nevezzük.
A legtöbb esetben nem tudjuk, hogy a bennünket érdeklő információt hol találjuk meg az
Interneten.
Egy keresésnél előfordulhat, hogy több millió találatot kapunk. Ezt senki sem tudja
végignézni.
A hatékony keresés kulcsa a jó kereső-kifejezés megválasztása!!!
Kulcsszavas keresők:
Google: www.google.hu  (ez a legismertebb)
Yahoo: www.yahoo.com
Origo: www.origo.hu

Ha kulcsszóra keresünk, mert már tudjuk mi érdekel minket pontosan, az adott információt
szolgáltató találatokat kapunk. (pl hány forint egy euró egy adott banknál). Ha tematikusan
keresünk (pl az elmúlt 10 év legszebb góljai), akkor már nem adott információt keresünk,
hiszen annak nem is vagyunk birtokában. Ekkor válogatásokat ad a program a különböző
adatokat szolgáltató oldalakról, amelyek témája ide tartozik, és ezekből válogathatunk.

Tematikus keresés
A tematikus keresők egy adatbázisból dolgoznak, így a használhatóságuk erősen függ attól,
hogy milyen gyakran frissül az adatbázis.
Emberi munkával rendezik a weblapok adatait. Ebben téma szerint kereshetünk egyre szűkülő
körben.
Általában kevesebb weboldalt lehet velük megtalálni, azonban előnyük, hogy ha pontosan
tudjuk, hogy mit keresünk, akkor esetleg hamarabb odatalálunk.
A tematikus keresőkre példák a portálok is:
yahoo.com,
startlap.hu,
lap.hu,
origo.hu
Sok hasznos információt hordozó és tematikusan összegyűjtött weboldal a bárki által
szerkeszthető Wikipedia!
http://www.wikipedia.org

105
Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett)

A találatok szűkítése érdekében megadhatunk speciális keresési beállításokat. Ebben az

esetben a keresési feltételek megadásához logikai operátorokat és zárójeleket kell
alkalmaznunk.
Az egyes keresendő kifejezéseket logikai műveletekkel köthetjük össze. Amennyiben AND
(logikai ÉS) operátort írunk a keresett kifejezés egyes részei közé, azokat a lapokat kapjuk
eredményül, amelyeken a kifejezések mindegyike előfordul.
Az OR (logikai VAGY) operátor használatakor elég a kifejezések egyikének előfordulnia
ahhoz, hogy egy lap az eredménylistában megjelenjen.
A NOT (logikai NEM) használatakor azon lapokat kapjuk eredményül, amelyeken a kifejezés
nem szerepel.
Például egy összetett keresést az alábbiak szerint adhatunk meg:
oktatás AND számítástechnika AND ecdl AND NOT alapfok
Ebben az esetben olyan oldalak jelennek meg, melyeken együtt szerepelnek az „oktatás”, a
„számítástechnika” és az „ECDL” kifejezések, de nem szerepel az „alapfok” szó.)

A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei.

A keresésekhez különböző szolgáltatók online adatbázisait használjuk. Mivel ezek az

információk nem a mi birtokunkban vannak a keresés előtt, illetve mi is adatot szolgáltatunk
cserébe, jogi feltételei vannak a használatuknak. El kell fogadnunk, hogy tisztában vagyunk
az általunk közölt, a keresést segítő adat típusával, mennyiségével, illetve a keresőprogram
ellenőrzi, hogy jogosultak vagyunk-e egy adott információt megkapni. (pl személyre szabott
találatokat csak a saját fiókunkba jelentekzve, csak ahhoz kapunk). Vannak viszont olyan
helyzetek, ahol nem elég a programokra hagyatkozni, a saját ismereteinkre van szükség.
Például egy légitársaság honlapján tévesen közölt adat miatt kérhetünk kártérítést, de
ugyanazon társaság szakmai fórumán hiába írnak valamit tévesen, az már a
véleménynyilvánítás, és nem a téjákoztatás helye, és arra már nem hivatkozhatunk. (ezt
általában feltüntetik az oldalon).
Online adatbázis: hálózaton keresztül elérhető adatbázis, amely távolról kezdeményezett
lekérdezések eredményeit szolgáltatja, esetenként a felhasználó azonosítását is
megkövetelhetik bizonyos információk eléréséhez.

106
 Ha ilyen szolgáltatást veszünk igénybe, egy web alapú kezelő felülettel találkozhatunk. Ez
tulajdonképpen, egy keresőt foglal magában, amellyel az adatbázis tartalmát pásztázhatjuk,
adatait leválogathatjuk.
Az adatbázisban ellenben nem a hagyományos értelemben vett weblapok vannak, ilyen
formátumú oldal csak akkor jön létre a tartalomból, amikor információt szeretnénk belőle
kinyerni. Ezeknél a lekérdezéseknél, szűréseknél ún. dinamikus weblapok jönnek létre, illetve
semmisülnek meg. Éppen e tulajdonsága miatt az internetnek ezt a részét láthatatlan webnek
is szokták nevezni. Az internetes keresőprogramok ezeket a weboldalakat ritkán képesek
felvenni az adatrendszerükbe. Bizonyos metakeresők azonban „beleláthatnak” az online
tartalmakba. Tehát, ha a web „láthatatlan” részén, annak a tartalmában szeretnénk keresni,
akkor ne a tartalomra, hanem magára az adatbázisra keressünk rá. Mivel manapság bárki
létrehozhat weblapot, annak a tartalmát illetően legyünk kritikusak, figyeljünk oda, ha tudunk,
a hitelességre. Szerencsére a legtöbb esetben a kritikus tartalmak tekintetében az online
adatbázisok tartalmát szakemberekkel gyűjtetik össze, illetve készíttetik el, rendeztetik
csoportokba. (Mindenkor ez lenne a kívánatos és megbízható!) Az ilyen tartalmakban való
keresést az általános osztályozási struktúrák, tárgyszavak jegyzéke segíti. Meg kell említeni,
hogy az online adatbázisok keresői az általános keresőkhöz képest sokkal fejlettebbek. Az
ilyen rendszerek tartalma a legtöbbször igen értékes, ezért az üzemeltető pénzt kérhet a
tartalomszolgáltatásért. Ha tágabb értelemben vesszük az online adatbázisok fogalmát, akkor
ezek közé sorolhatjuk a menetrendeket, telefonkönyveket, valamint egyéb, hasonló informatív
jellegű szolgáltatást is.

Az információs rendszerek fontos elemei a közhasznú adatbázisok. Sorolj fel, ill.

mutass meg közülük néhányat!

Online menetrendek (www.menetrendek.hu)

A menetrendek.hu oldalon a tömegközlekedés hivatalos menetrendjei egy helyen
érhetők el a kialakított linkek segítségével. (Az oldalon elhelyezett változatos
reklámhivatkozásokkal természetesen nem foglalkozunk.)
Vasúti közlekedés
A MÁV-Start honlapja, közkeletű nevén Elvira, egy rendkívül gyors keresési
lehetőséget biztosít a belföldi vasúti forgalomban indított járatokról. A program
funkciói elérhetők a menetrendek.hu-ról vagy elvira.hu.
Közlekedés Budapesten

107
 A budapestiek és a fővárosba látogatók számára nyújt hasznos utazási
információkat a BKV honlapja: www.bkv.hu.

A Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.oszk.hu)

A Magyar Elektronikus Könyvtár (a továbbiakban röviden MEK, www.mek.oszk.hu)
egy több mint 7000 digitális könyvet (beleértve a hangoskönyvet is) tartalmazó
ingyenes, internetes szolgáltatás. Magyar nyelvű, illetve magyar vagy közép-európai
vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható anyagokat
tartalmaz digitalizált formátumban. Ezek lehetnek könyvek, hangoskönyvek, újságok,
folyóiratok többféle formátumban: leggyakrabban HTML, PDF, WORD, MP3.

A MEK honlapján az információkeresés történhet téma vagy ábécé szerinti

katalógusban, illetve adatbázis-keresők segítségével (pl. jogtár használata).

A Kormányzati portál
A Kormányzati portál (www. magyarorszag.hu) az elektronikus kormányzás megvalósítása
céljából, akkor még ekormanyzat.hu címen. (Ha ma ezt beírjuk, akkor is a magyarorszag. hu-
ra jutunk!) Már akkor is kapuként emlegették, bár indulása nem volt zökkenőmentes. Később
az informatika és vele együtt a portál fejlődésével mind több, hasznos funkció,
információmennyiség került az oldalra, amely azóta is folyamatosan bővül.

A kormányzati portál az államigazgatási eljárások elektronikus ügyintézésének lehetőségét

biztosítja, információkat nyújt az ügyfél számára, internetes okmányirodaként, elektronikus
bevallási felületként (ügyfélkapu) is funkcionál. Személyes, céges jellegű felhasználáshoz
(adók, bevallások stb.) regisztráció szükséges. Ha az ügyfél rendelkezik elektronikus
aláírással, akkor állampolgári ügyeinek intézéséhez ki sem kell mozdulnia otthonából.

oktatas.hu – közoktatással kapcsolatos információk (pl érettségi feladatsorok)

met.hu – Országos Meteorológiai Szolgálat


108
 18. Egy internetböngésző program használata. Gyakorlati
feladat. (7.1)

 Böngésző fogalma!
 A böngészőprogramok használatával kapcsolatos fogalmak.
 Milyen elterjedtebb böngésző programokat ismer?
 A webcímek szerkezete.
 Böngészők főbb funkciói.
 Böngészőprogram bővítési lehetőségei.
 Hogy történik a fájlok letöltése, oldalak és képek mentése?
 Gyakorlati feladat: mutasd be egy böngésző navigációs eszközeit!

Böngésző fogalma
A böngésző egy olyan program, amellyel a világhálón (Interneten) található oldalakat
(webhelyeket, webszervereket) megnézegethetjük vagy letölthetjük saját számítógépünkre.

A böngészők a webszerverekkel általában HTTP protokollon keresztül kommunikálnak. A

HTTP segítségével a böngészők adatokat küldhetnek a webszervereknek, valamint
weblapokat tölthetnek le róluk.

A lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a
címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző
több más protokollt is támogat, mint például az ftp:, gopher:, https:

Legismertebb böngészők: Google Chrome, Mozilla Firefox, Opera, Internet Explorer.

Használatuk egyszerű. A böngészők többsége a HTML-oldalak megtekintésén kívül több
szolgáltatást is tartalmaz.(Kedvencek, Előzmények, Frissítés, Leállítás)

A böngészőprogramok használatával kapcsolatos fogalmak

 TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol): Vint Cerf alkotta

meg 1974-ben, és az internetet felépítő protokollstruktúrát takarja
 IP-cím (Internet Protocol-cím): egyedi hálózati azonosító; két szabvány: IPv4
(32 bit, azaz 4 darab egy bájtos – 0 és 255 közé eső – decimális szám ponttal
elválasztva), és IPv6 (128 bit, ugyanaz, mint a 32 bit, csak hexadecimális
számokkal)

109
 A weboldal azonosítója: Az URL (Uniform Resource Locator) címe,
ennek alapján lehet elérni az oldalt.
 Web: Az interneten eloszlott, többé-kevésbé összefüggő hipermédia
dokumentumok halmaza – a linkek segítségével távoli gépek közötti
„ugrásokat” is lehetővé tesz.
 Webhely: Tartalmilag és formailag összefüggő weboldalak összessége.
 Honlap: Egy webhely kezdő oldala.

 Portál: Olyan webhely, amely sok információt tartalmaz, és kijáratot

biztosít a web egy nagy területére.

 DNS (Domain Name System): tartománynévrendszer, amely DNS-szerverek

segítségével megjegyezhető domain neveket rendel az IP-címekhez

 kezdőoldal: a böngésző indításakor betöltött alapértelmezett kezdő oldal, ami

lehet egy internetes hivatkozás vagy akár egy gépünkön tárolt weboldal is, de
akár üres oldal is.

 cache: szoftverek által használt gyorsítótárak tipikus példái a böngészők által

használt „virtuális” gyorsítótárak: amikor böngészőnkkel néhány weboldalt
„visszalapozunk”, akkor azok a böngészőprogram által a merevlemezen
fenntartott területről jönnek elő, ott tárolódnak (például a Microsoft Windows
XP operációs rendszerek Internet Explorer böngészői esetében ez a
gyökérkönyvtár\Documents and Settings\Felhasználónév\Local Settings\
Temporary Internet Files nevű mappa. Ez azért jó, mert egy távoli webhelyről
általában sokkal lassabban lehet egy weblapot letölteni, mint a merevlemezről.

 cookie: A HTTP-süti (általában egyszerűen süti, illetve cookie) egy

információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző
visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával. A
legtöbb böngésző egyszerű szöveges fájlban vagy fájlokban tárolja a sütik
tartalmát, hogy azok a böngésző kikapcsolása és újraindítása után is elérhetőek
maradjanak.

110
Milyen elterjedtebb böngésző programokat ismer?

Legismertebb böngészők: Google Chrome, Mozilla Firefox, Opera, Internet Explorer.

Webcímek szerkezete

A webcím, más néven URL (Uniform Resource Locator: egységes erőforrás-azonosító

rövidítése), az Interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek)
szabványosított címe. Ez a cím minden információt megad a keresett dokumentum
megtalálásához.
Részei:
1. tag: a célgép eléréséhez szükséges protokoll (pl.: http, ftp)
A legtöbb böngésző nem igényli ezt a tagot, alapértelmezettként feltételezi
2. tag: annak a kiszolgálónak a neve, ahol az adott forrás található (pl.: www.met.hu)
3. tag azon hálózati port száma, amin az igényelt szolgáltatás a célgépen elérhető
(HTTP esetén ez elhagyható, mert a 80-as portot használja alapértelmezettként)
4. tag: a fájlhoz vezető elérési út a célgépen belül (pl.: /idojaras/elorejelzes)

Azaz: protokoll://aldomain.szerver.orszagkod/fajl-utvonala/fajl.kiterjesztes
Példák
Iskolánk informatikai szabályzatát a következő webcím jelzi:
http://szigbp.hu/media/dokumentumtar/infszabsima.pdf
Az OMSZ honlapján a magyarországi települések időjárási előrejelzését az alábbi cím
azonosítja:
http://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/magyarorszagi_telepulesek/
A használtautó hirdetések között a Nissan GT-R gépkocsik listáját mutatja az alábbi cím:
https://www.hasznaltauto.hu/szemelyauto/nissan/gt-r/

A böngészők főbb funkciói

• • Weboldal megnyitása, mely a címsávba beírt URL-címmel történhet, pl.:

szigbp.hu
• Linkek (ugrópontok, hivatkozások) használata
• Előre-, ill. visszafelé haladás a már bejárt weboldalak között
• Frissítés, vagyis az aktuális oldal ismételt betöltése

111
 • A túl sokáig tartó letöltés leállítása, megszakítása.
• Kezdőlap beállítása (minden belépéskor az itt beállított lapot nyissa meg)
• Kedvenc webhelyek listájának megadása
• A korábban látogatott weboldalak (előzmények) tárolása
• Az aktuális lapon adott szövegrész keresése

A böngésző bővítési lehetőségei:

A fejlett böngészők támogatnak kiegészítőket, alkalmazásokat, melyek nem kötelező

részei a programnak, de hasznosak lehetnek. Ezeket beépülőknek, vagy
bővítményeknek (plugin) nevezzük. Sok új, hasznos funkciót szerezhetünk általuk, de
megvan a támadás, a kiskapuhagyás, vagy a támadhatóság esélye is. Ennek
kiküszöbölésére hoznak létre úgynevezett alkalmazásboltokat, mert az onnan származó
alkalmazások ellenőrizettek, és biztonságosak. Bizonyos böngészők (pl. Google
Chrome) nem is engedik az áruházon kívüli bővítményeket települni.

Fájlok letöltése, oldalak és képek mentése

Fájlok letöltés: Ctrl + J kombinációval, vagy képre jobb klick és letöltés

Képek mentése: Jobb klick a képre, és utána mentés másként
Oldalak mentése: Ctrl + P mint ha nyomtatnánk, és a célt at kell állítani mentés PDF-
kéntre

Gyakorlati feladat: mutasd be egy böngésző navigációs eszközeit!

Egy böngésző alapszolgáltatásai

A böngészők alapfeladata az interneten lévő dokumentumok megjelenítése. A
weboldalak közötti barangolást (navigálást) böngészésnek, szörfözésnek nevezik. A mai
böngészők sok más szolgáltatást is nyújtanak: nyomtatás, letöltés, levelezés,
webszerkesztés, FTP, stb.

o Egy weboldal megnyitása a címsávba beírt URL címmel történhet, például

www.google.com.
o A linkek (ugrópontok, hivatkozások) használata egérrel történik.

112
 o A bejárt weboldalak során nem csak előre haladhatunk, hanem visszafelé is. Ezt a
mozgást segíti jól megírt weboldalak esetén, ha a látogatott link más színűre
változik.
o Frissítés: az oldal ismételt letöltése (mert lehet, hogy egy régebbi oldalt látunk az
átmeneti tárolóból, a proxy-ból).
o Leállítás: ha túl sokáig tart az oldal betöltése.
o Kezdőlap: a beállítottt kezdő weboldalra ugrás.
o Könyvjelzők (kedvencek): webhelyek listája, innen egy kattintással ugorhatunk a
címre.
o Előzmények: az előzőleg látogatott weboldalak listája.
o Levelezés: egy e-mail címen állva megnyitja a telepített levelezőprogramot.
o Keresés: az aktuális lapon egy szöveget kereshetünk.

Műveletek weboldalakkal
o Mentés:
 a weboldalt a megadott mappába, a weboldalon szereplő többi elemet egy
almappába mentjük;
 a weboldal egészét egy fájlba mentjük;
 a weboldalnak csak a html kódját mentjük;
 csak a szöveget mentjük;
 a weboldal kijelölt részét, egy képet, stb. mentünk.
o Másolás: a kijelölt részt a vágólapra másolva más alkalmazásba exportálhatjuk.
o Küldés e-mailben: a weboldal, vagy a cím (URL) küldése;
o Fájl letöltése: választható helyre menthetjük az oldalon elérhető fájlokat.
o Nyomtatás:a weboldal egészét, vagy részét menthetjük; célszerű – ha van – a
nyomtatóbarát verziót nyomtatni; keretek nyomtatását ajánlott menüből végezni.
o Forrás megtekintése, webszerkesztés: egy választott oldalt szerkeszthetünk
ezáltal.

Beállítások
o megjelenés, kódolás, biztonság
o kezdőlap beállítása
o alapértelmezett kereső beállítása
o az előzmények lista beállításai

113
o színek, betűtípusok, nyelvek
o szövegméret
o tartalmi tiltások: megadhatók, milyen tartalmú (erőszak, szex, stb.) és mértékű
webhelyek kerüljenek tiltásra
o adatvédelmi és biztonsági beállítások (pl. adathalászat  ellen)
o kódolás (kódlap)
o képek engedélyezése/tiltása a gyorsabb letöltés érdekében
o böngészési adatok törlése
o elugró ablakok engedélyezése

114
 19. A könyvtár és részei (9.1)
 A könyvtárak története röviden.
 A könyvtár fogalma, fajtái, részei.
 A könyvtárak szolgáltatásai.
 Az iskolai könyvár felépítése és szolgáltatásai
 A könyvtár részei, feladatai.
 A hagyományos és elektronikus könyvtár összehasonlítása.

A könyvtárak története

Ókori -középkori könyvtárak

A könyvtárak többezer éves történetének talán legrégebbi ismert gyűjteménye az eblai

(észak-szíriai) királyi levéltár-könyvtár volt (Kr. e. 2500-2250 körül). A szövegek főként
sumér eredetű írások voltak. A királyi palota 2250 körül leégett, az agyagtáblák - melyeken
az írott anyagot tárolták - kiégtek, így megmaradhattak az utókor számára.

A könyvtárak történetében a következő híres állomás Asszurbanipal, Asszíria királyának

ninivei könyvtára (Kr. e. 650-ből). Szerencsére az itteni agyagtáblák nagy része is
megmaradt épségben. A táblák egy részén levéltári anyagokat őriztek, más részükön
tudományos és irodalmi jellegű szövegek voltak (pl. Gilgames-eposz ). Jelenleg a British
Múzeumban őriznek több, mint 20 ezer ilyen agyagtáblát.

Az ókor talán leghíresebb könyvtárát (Muszeion) a Ptolemaios uralkodók alapították és

tartották fenn (Kr. e. 3. század) Alexandriában. A könyvtár készlete fénykorában mintegy
600 ezer papírusztekercset tárolt. Sajnálatos módon a könyvtár tűzvész áldozata lett.

Az ezt követő időszakokban az ókori Kínából és Indiából is vannak már leleteink, a görög,
és később római könyvtárak pedig szintén tovább szaporodtak, egyre növekvő anyagokkal.

A középkor első felében némi visszaesés mutatkozott, mivel ekkor a kolostorok, és

egyetemek könyvtáraiban tárolt anyagokhoz csak egy szűk réteg juthatott hozzá
(szerzetesek, papok, tudósok). A reneszánsz idején azonban ismét nagyhírű gyűjtemények
jöttek létre - főleg Itáliában és egyéb nyugat-európai területeken - mivel a polgárság egyre
inkább igényelte a művelődést, és az ezekhez való hozzájutást.

115
A papír általánossá válása, de különösen a könyvnyomtatás megjelenése adott új lendületet
a könyvek terjedésének és a könyvtárak szaporodásának, mivel így a korábbi kézi másolás
helyett gépesített módon lehetett sokszorosítani bármely írott anyagot. A könyvnyomtatást
Johannes Gutenberg forradalmasította a 15. század közepén.

Mai könyvtárak

A világ lenagyobb könyvtárai jelenleg:

 Kongresszusi Könyvtár, Washington (33 millió kötet)

 Kínai Nemzeti Könyvtár, Peking (28 millió kötet)

 Orosz Tudományos Akadémia Könyvtára, Szentpétervár (20 millió kötet)

 Kanadai Nemzeti Könyvtár, Ottawa

 Német Nemzeti Könyvtár, Frankfurt

 British Library, London

Magyarország

Magyarország legrégebbi könyvtárát, a Bencés Főapátsági Könyvtárat 1001-ben

alapították Pannonhalmán. Az 1500-as évek közepén a könyvtár többszáz kódex-el és
kézirattal rendelkezett, melyek közül a török időkben, valamint a Bencés rend ideiglenes
feloszlatásakor sajnos sok elveszett. A mai könyvtárépület 1832-ben készült el, jelenleg
320 ezer kötettel rendelkezik, köztük sok értékes kódex-el. Itt őrzik a legrégebbi magyar
nyelvemlékünket is, a Tihanyi alapítólevelet (1055).
A következő, jelentős könyvtár Mátyás király budai könyvtára (Bibliotheca Corviniana).
Mátyás király gyűjtötte az ókori írók remekműveit éppúgy, mint az egyházatyák írásait,
vagy a kor divatos könyveit. A könyvállomány meghaladhatta a 2500 kötetet is, azonban a
török pusztítás következtében a könyvtár nagy része elpusztult. Mára csak egy töredék
maradt meg, Magyarországon jelenleg 44 Corvina található.
Az elkövetkező századok híres nagy könyvtárai a Református Kollégium Könyvtára
Sárospatakon (itt tanított pl. Comenius is), valamint Debrecenben.
Előbbi állománya mintegy 260 ezer, utóbbié 600 ezer kötet. Jelentős még a Helikon
Könyvtár Keszthelyen, melyet gróf Festetics Kristóf alapított 1763-ban.
Magyarország nemzeti, és egyben legnagyobb könyvtára az Országos Széchenyi Könyvtár.
Alapjait gróf Széchenyi Ferenc (gróf Széchenyi István édesapja) teremtette meg, amikor is
1802-ben megalapította, és saját, 15 ezer kötetes könyvtárát, több ezer kézirattal, sokszáz

116
 térképpel egyetemben a nemzetnek adományozta. Ezt követően főleg adományozásokból
bővült a könyvtár, az alapító egészen a haláláig gyarapította, és gondját viselte a
könyvtárnak. A könyvtár mintegy 140 évig a Nemzeti Múzeum épületében működött, majd
átköltözött a Budai Várba, ahol jelenleg is található.
A könyvtár feladata minden magyar vonatkozású anyag gyűjtése, ezért jelenleg törvény
írja elő, hogy minden megjelent műből a kiadó kötelespéldányt tartozik küldeni.
A könyvtárba minden felnőtt, magyar állampolgár beiratkozhat és látogathatja, de mivel
muzeális feladatot lát el, a könyvtárban csak helyben lehet olvasni, kölcsönözni viszont
nem.
Ma a könyvtár kb. 8 millió egységgel rendelkezik, ebből 2 millió a könyv.

A könyvtár fogalma, fajtái, részei

Fogalma

Bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra

(tanulmányozásra) szánt, rendezett dokumentumok gyűjteménye.

A könyvtár a görög eredetű bibliotéka szóból ered.

1. Intézmény: A könyvtár dokumentumok tárolására és közreadására szolgáló

intézmény.
2. Könyvtári anyag: A dokumentumok összessége, azaz bizonyos szempontok szerint
összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendezett
dokumentumgyűjtemény.
Feladata: A dokumentumokból felépülő állomány folyamatos gyarapítása, illetve az
információs eszközök és információforrások használatának elősegítése.
A könyvtárak legkülönfélébb típusai jöttek létre, hogy ki tudják szolgálni a kutatni, tanulni,
művelődni és szórakozni vágyó embereket. Az egyes típusok egymással kapcsolatot tartanak.

Típusai

 Kiszolgálói kör szerint

o nemzeti könyvtár (Országos Széchenyi Könyvtár): egy adott
nemzethez, vagy annak nyelvéhez tartozó minden dokumentumot beszerzi.
Az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjt minden magyar nyomdából kikerült
művet, és a külföldön megjelent magyar nyelvű anyagokat is. Ezen kívül

117
 igyekszik megszerezni a hazánkról szóló idegen nyelvű anyagokat. A nemzeti
könyvtárak rendelkeznek kötelespéldány joggal, azaz minden kiadványból
kötelezően kapnak példányt.

o közművelődési könyvtár (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp.

Szabó E. tér): vagy települési könyvtár: általános gyűjtőkörűek
 Megyei könyvtár
 Városi könyvtár

o szakkönyvtár (Országgyűlési Könyvtár, Bp. Kossuth L. tér): egy-

egy szűkebb szakmai terület, vagy tudományág szakirodalmát gyűjti.
 Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
 Műszaki Információs Központ és Könyvtár

o felsőoktatási könyvtár (pl. Egyetemi Könyvtár, Bp. Ferenciek tere):

gyűjtőkörük alkalmazkodik az egyetemeken vagy főiskolákon oktatott
tudományágakhoz, szakterületekhez.

o iskolai könyvtár: főként az adott oktatási intézmény oktatási

struktúrájához igazodó kiadványok (pl. szótárak, kötelező olvasmányok,
ifjúsági irodalom stb.). Tanárok, diákok részére biztosítja az oktatáshoz
szükséges dokumentumokat.

o elektronikus könyvtár (mek.oszk.hu)

 Hozzáférés szempontjából
o nyilvános (közkönyvtárak)
o korlátozottan nyilvános (intézményi könyvtárak)
o magán (csak engedéllyel látogatható magán gyűjtemények)

 Olvasók kora szerint

o felnőtt
o ifjúsági
o gyerek

 A könyvtárak funkcionális terei

o szabadpolcos rész

118
 o olvasóterem
o kutatószoba (pl.: mikrofilmek, oklevelek, térképek, metszetek
tanulmányozása)
o számítógépes terem
o zárt raktár (a könyvtári dolgozók számára fenntartott tér)
o adminisztráció (kölcsönzés)

A könyvtárak szolgáltatásai.

o Beiratkozás: 18 év alatt törvényes képviselő kezességével (ingyenes/szerény díj)

o Kölcsönzőjegy: legtöbb szolgáltatás
o Napi olvasójegy: csak helyben (néha éves is van)
o Kölcsönzés: vannak nem kölcsönözhetők is (muzeálisak)
o Kölcsönzési idő: ált. 2-4 hét, keresett könyveknél rövidebb, kölcsönözhető
dokumentumok száma is vált. (ált. <10), szabadpolcos: magunknak választjuk /
katalóguscédulás: raktárból kapjuk + hosszabbítás (lejárat előtt) => csak akkor, ha
nincs előjegyzésben (előjegyzés: megérkezik => értesítenek)
o Olvasótermi szolgáltatás: olvasójeggyel, polcról/katalógus alapján
o Bibliográfiakészítési szolgáltatás: dokumentumok címadatinak rendszerezett
jegyzéke
o Másolat készítése (fénymásolás): térítéses, csak magáncélra (szerzői jog), nem
minden másolható
o Gyengén látóknak: beszélő számítógép, képernyőolvasó, Braille-display, Braille-
nyomtató
o Zenehallgatás, videofilmek megtekintése, hangoskönyvek
o Elektronikus szolgáltatások: katalógus elérése számítógépről (helyi/netről is),
interneten keresztül történő előjegyzés/meghosszabbítás + számítógép, nyomtató,
szkenner használata

Az iskolai könyvár felépítése és szolgáltatásai

o Besorolása: Közkönyvtár, korlátozottan nyilvános, középiskolai könyvtár

o Állománya: kb. 16.000 kötet, szakirodalom, szépirodalom, kézikönyvtár, tankönyvek

o Gyűjtőköre (=mit gyűjt a könyvtár):könyv, folyóirat, CD, DVD

119
A hagyományos és elektronikus könyvtár összehasonlítása

Tartósabb megőrzésre jobb az elektronikus, mágneses, optikai tárolás. A másik fontos tényező
az, hogy a könyvtárak egy-egy műből csak korlátozott példányszámot tárolnak, így egyszerre
kevesen férhetnek ezekhez. Sokkal praktikusabb a könyvek digitális tárolása, amelyhez
szövegfájlként egyszerűen hozzáférhetünk.

Az Országos Széchényi Könyvtár Internetes szolgáltatása a Magyar Elektronikus Könyvtár,

ahol dokumentumok kivonatait és több teljes dokumentumot is elolvashatunk.

Elektronikus könyvtár jellemzői •

o Tematikus rendezés
o Katalógus használható
o Digitalizált dokumentumok
o Olvashatók, letölthetők (www.mek.oszk.hu, www.neuman-haz.hu)

Virtuális könyvtár

o Dokumentumok gyűjtőhelye, a dokumentumoknak itt csak az adatai elérhetők el,

csak a dokumentumok lelőhelyét tudjuk meg
o Hagyományos leírási mód, azonosító adatok
o Ma már szinte minden könyvtárnak elérhető a virtuális felülete, a katalógusa
interneten (www.sziren.com)

120
 20. A dokumentum. A könyv. Keresés a könyvtárban. (9.2)

 A dokumentum fogalma
 Hagyományos és "nem hagyományos" dokumentumok.
 Különböző dokumentumtípusok jellemzői.
 Könyv részei, tartalmi és formai jegyei, azonosító adatai.
 Kézikönyvtár dokumentumai.
 Az elektronikus dokumentumok fajtái és előnyei.

Könyvtári dokumentumok

Könyvtári dokumentumok azok az írásos, nyomtatott vagy egyéb sokszorosító eljárással

készített anyagok, melyek a könyvtár állományába beletartoznak. A könyvtári dokumentum
tartalmi és formai szempontból igen sokféle lehet. Szigorúan formai jellemzők alapján a
következőképpen csoportosíthatjuk:

Hagyományos és "nem hagyományos" dokumentumok és azok jellemzői

Hagyományos dokumentumok

Analóg technikával rögzített és tárolt dokumentumok

 könyv jellegű dokumentumok

 anyagtábla, papirusztekercs
 kézzel írott (kódex, levél)
 nyomtatott (könyv, térkép, kotta, oklevél, stb.)

Nem hagyományos dokumentumok

Digitalizált formában tárolt dokumentumok.

Előnyei

− Elektronikus formában léteznek, bitekben

− Változtatás nélkül kinyomtathatók
− Példányszámuk nem előre meghatározott
− Használatuknál nincsenek földrajzi korlátok

121
 Hátrányai

− Nehéz megállapítani a szerzőt, sőt a címet is

− Nem tudjuk hányadik kiadás, mikor változtattak rajta
− Azonosítási pont az URL, melyen nem biztos hogy később is elérhető, fontos:
mentés

Képi anyag (vizuális): szemünkkel látjuk

 fénykép
 grafika
 mikrofilm
 diafilm
 némafilm

Hangzó anyag (audio v. auditív ): fülünkkel halljuk

 hanglemez
 hangszalag
 zenei cd
 elektronikus sajtó, rádió

Kép és hang (audiovizuális): egyidejűleg látjuk és halljuk

 hangosfilm
 videofilm
 DVD-film

Multimédia

 Mágneslemez, háttértárolók
 CD-ROM
 DVD
 Internet dokumentum
 Elektronikus sajtó, TV

122
Különböző dokumentumtípusok jellemzői.

A dokumentumtípusokat többféleképpen lehet csoportosítani:

− az előállítás technológiája,
− tartalmi vonatkozások,
− formai sajátosságok,
− egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás)
Az előállítás technológiája szerint
− nyomtatott (papíron sokszorosított, nyomdai úton előállított dokumentum:
könyv, folyóirat, hírlap és egyéb időszaki kiadvány, zenemű, térkép,
metszet, plakát, aprónyomtatvány)
− nem nyomtatott (nem nyomdai úton előállított szöveg-, kép-, adat- és
hangrögzítés: gépirat, fénymásolat, mikrofilm, film, hanglemez,
hangkazetta, CD lemez, CD és DVD ROM, egyéb elektronikus és digitális
dokumentumok)
A tárolt információk forrásértéke szerint
− elsődleges (primer): a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeiről első
ízben adják közre a keletkező új információkat.
− másodlagos (szekunder): már ismert információkat dolgoznak fel
Megjelenés formája szerint
− vizuális (látható) [(írásos (egyezményes jelrendszerrel rögzítik az
információkat: könyv, folyóirat, hírlap, nem folyóirat jellegű időszaki
kiadvány, aprónyomtatvány, kézirat, gépirat, kutatási jelentés, kotta)
ikonográfiai (jellemzője a képi ábrázolás: térkép, metszet, plakát, fénykép,
dia) vagy plasztikai dokumentumok (térbeli kiterjedésű, háromdimenziós
alkotások: szobor stb.)]
− auditív (hallható): hanglemez, hangkazetta, CD lemez.
− audiovizuális (képi és fonetikai információkat tartalmaznak): film,
videofilm, DVD
− elektronikus (számítógépen tárolt dokumentum; az előállítás, sokszorosítás
és a felhasználás során is szükség van egy adott technológiára: hardver és
szoftver eszközökre): analóg és digitális (adatok, programok)

123
Könyv részei, tartalmi és formai jegyei, azonosító adatai

A szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két

fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő – esetenként kivehető -, a
gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható szöveget, ill. illusztrációt
tartalmaz.

A könyv formai részei

o könyvborító

 védőborító
 kötéstábla
 gerinc
 fülszöveg

o könyvtest

 védőlap
 előzéklap
 címlap
 számozott oldalak
 mellékletek, táblák
A könyv tartalmi részei

o megelőző járulékos részek (kolofon, fülszöveg, előszó, bevezetés)

o főszöveg (a tulajdonképpeni könyv)
o utólagos járulékos részek (irodalomjegyzék, utószó, tárgy- és névmutató,
hibajegyzék)
A könyv azonosító adatai

Magyarországi ISBN-t magyarországi kiadású összefüggő szöveges tartalommal rendelkező

könyvek kapnak, függetlenül a nyomtatás vagy terjesztés helyétől, a kiadvány nyelvétől.

124
Az ISBN betűszó az International Standard Book Number (azaz: Nemzetközi Szabványos
Könyvazonosító) rövidítése. Ez a numerikus kód könyvek, hangoskönyvek, elektronikus
könyvek, monografikus CD-ROM-ok és térképek egyértelmű azonosítására szolgál, amelynek
használatát egy nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata írja elő.

Az ISBN 5 számcsoportból, összesen 13 számjegyből áll.

1. Az első az előtag, jelenleg 978.

2. A második a származási országot vagy egy nyelvi területet jelölő kód. (0 vagy 1
például az angol anyanyelvű országokban, 2 a francia, 3 a német, 4 a japán, 5 az
orosz anyanyelvű országokban, Magyarországon pedig 963 vagy 615.)
3. A harmadik a kérelmezőelem: a kiadó azonosítója, illetve azonosítóval nem
rendelkező kiadók esetében gyűjtőszám. Ez a számcsoport 2-5 számjegyű lehet.
4. A negyedik a kiadvány sorszáma az azonosítón belül; 1-4 számjegyből állhat.
5. Az utolsó egy ellenőrző számjegy. Matematikai képlet alapján generálják, és az az
elgépelések, a sajtóhibák kiszűrésére szolgál. (Szemben a 10 számjegyű ISBN-nel,
az új, 13-jegyű rendszer nem minden esetben képes jelezni a helycserélési hibákat.)
Az ISBN-t lehetőleg a címlap hátoldalára vagy a kolofonba kell nyomtatni. A
számcsoportokat kötőjel választja el.

Kézikönyvtár dokumentumai

A könyvtárak állományát használatuk szerint két részre osztjuk: vannak kölcsönözhető

könyvek, és vannak, amelyek csak helyben olvashatók.

A könyvtár kézikönyvtári részlegébe tartozó dokumentumok, más szóval kézikönyvtári

könyvek csak helyben használhatók, nem kölcsönözhetők. A kézikönyvtári állományba
tartozó műveket általában vagy külön olvasóteremben, vagy legalább külön polcon helyezik
el, valamilyen megkülönböztető jelzéssel ellátva.

A könyvtár kézikönyvtári részlegébe tartozó dokumentumok csak helyben használhatók, nem

kölcsönözhetők. A kézikönyvtári állományba tartoznak a tájékoztatásra és önálló
tájékozódásra használt kézikönyvek, például a lexikonok (általános- és szaklexikonok),
enciklopédiák (adott szakterületre vonatkozóan ad összefoglaló ismereteket), szótárak
(idegennyelv, etimológia, szinonima, értelmező, helyesírási), jogszabálygyűjtemények,
bibliográfiák, valamint a szintén nem kölcsönözhető időszaki kiadványok (folyóiratok,

125
évkönyvek), az audio-, audiovizuális és vizuális dokumentumok, továbbá a számítástechnikai
adathordozók.

Elektronikus dokumentumok fajtái és előnyei

Elektronikus dokumentumnak tekintjük az elektromos, mágneses, optikai,

magnetooptikai, szilárdtest adattárolókon tárolt dokumentumokat.

Előnyök:

o gyors elérése
o kis helyigény
o nagyobb tárolókapacitás
o egyszerű kereshetőség
o egyszerű sokszorosíthatóság
o ugyanazon adatokat egyszerre többen is olvashatják, (bizonyos környezetben
módosíthatják is)

126