Professional Documents
Culture Documents
HadtortenelmiKozlemenyek 1968 Pages334-337
HadtortenelmiKozlemenyek 1968 Pages334-337
HadtortenelmiKozlemenyek 1968 Pages334-337
— 328 —
is meg kell mondani, hogy az esemé figyelemmel kísérhetjük a napilapok
nyek során az országban megmozdult tükrében is az ideológiai harcok ala
tömegek túlnyomó többsége célkitűzé kulását az ellenforradalmat megelőző
seiben, szándékában és érzéseiben a időtől kezdve.
Magyar Népköztársaság hű fia, becsü A források harmadik csoportját a
letes dolgozó és jó hazafi volt, nem folyóiratok adják. Három kivételével
pedig ellenforradalmár. — Párttörténeti Közieményék, Száza
Az októberi eseményekben becsületes dok, Társadalmi Szemle — idegen nyel
szándékkal részt vett tömegeknek lát vűek, illetve külföldön kiadott lapok,
niuk kell azt a keserű igazságot, hogy közöttük megtalálhatjuk szinte az ösz-
a népköztársaság államrendje és in szes jelentős nyugati sajtóorgánumot.
tézményei ellen a fegyveres felkelés A felhasznált bibliográfia mennyisé
azok részéről is az ellenforradalom cél gileg is széles körű s emellett szinte
jait mozdította elő, akiknek ez nem felöleli az ideológiai nézetek összessé
volt szándékukban."l gét. A fenti megállapítást illusztrálva
E határozatból fakad nyilvánvalóan a Párttörténeti Közlemények mellett
a szerző másik célja: felvilágosítani megtaláljuk az 1956 előtt Budapesten ki
1956 tisztán ellenforradalmi voltáról adott Irodalmi "Újságot, majd ennek
azokat a túlnyomóan tisztességes em „utódát", az angol—francia illetőségű
bereket, akik ideig-óráig részesei voltak Irodalmi Újságot.
az eseményeknek s ezért — lélektani A források negyedik csoportját a
lag érthető — a folyamatból pillanat könyvészeti anyagok alkotják. E cso
nyi intervallumot szeretnének kiemelni, port keretében is két egységet külön
mely szerintük tiszta és forradalmi böztetünk meg: a hazai, illetve kül
volt. földi kiadványokat. A szerző ezen be
A szerző számításba vette azt is, lül is végez csoportosításokat. Külön
hogy az ellenforradalmi propaganda adja az összefoglaló, az ellenforradalmi,
kezdettől napjainkig a fentiek ismere illetve helyi jellegű kiadványokat.
tében nem az emberek értelmére, ha A külföldi könyvek szerzői is kü
nem érzelmeire szándékozik hatni. Mol lönféle pártállású, foglalkozású és múl
nár János ez ellen — helyesen — nem tú írók, politikusok. Nem mondhatjuk,
ellen-érzelmi akcióval, hanem kristály hogy egyértelműen ellenforradalmi be
tiszta logikával veszi fel a harcot. állítottságúak ezek a kutatók. Ennek
Igazának tudatában vállalta, hogy ellenére végső következtetéseik kisebb-
javarészt az ellenfél által írt és fel nagyobb mértékben hibásak. Ezek a
használt irodalom segítségével bizo hibák történelemszemléletük eredmé
nyítja a szóban forgó állítások hibás nyei. Az alapvető eltévelyedést azon
voltát. Ezt a törekvést igazolja a fel ban nehéz felfedezni, mivel koncep
használt bibliográfia is. ciójukban sok az igazság motívum.
A forrásokat négy csoportja osztja: Ezért dicséretes Molnár János ama
az elsőbe a levéltári anyagok, a máso törekvése, hogy nyilvánosan is felvette
dikban napilapok, újságok, a harma ezekkel a nézetekkel a harcot. Emellett
dikba a folyóiratok és végül a negye felfigyelt néhány olyan kisebb-nagyobb
dik csoportba a könyvészeti anyagok jelentőségű motívumra is, amelyek a
tartoznak. magyar történelemírás figyelmét eddig
Az első csoport anyaga magyar nyel elkerülték vagy nem kaptak meg kellő
vű és körülhatárolható: a párt- és az súlyukat, s most a helyes összefüggésbe
állami szervek dokumentumait sorol kerülve valódi lényegük is megvilágo
juk ide. sodott.
A második csoport már szélesebb A könyv objektív hangvétele feltét
skálájú. Itt találhatjuk az ellenforra lenül lehetővé teszi, hogy a józan íté-
dalmi sajtóanyag zömét, emellett szinte lésű nyugati olvasó előtt is világossá
kontrollként a ma — Népszabadság — váljon 1956 valódi története.
és a tegnapelőtt — Szabad Nép — saj Nem győzzük hangsúlyozni, milyen
tóorgánumát. A szerző gondot fordít a jelentőségű Molnár János okfeltáró és
logikai folyamatosságra, s ily módon ténymagyarázó módszere ilyen szem
pontból is.
A tanulmány alcíme: „A polgári ma
1 Ellenforradalom Magyarországon 1956- gyarázatok bírálata", vagyis a szerző
ban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967,. Mot
tó. az indirekt, kizárásos bizonyítási mód-
— 329 —
szert választja. Cáfolja ellenfelei né Molnár ciános könyvéről egyértel
zeteit és ezek tükrében bizonyítja sa műen állíthatjuk: jól sikerült munka.
ját álláspontjának helyességét. Gondolatai kristálytiszták és érthetőek.
A könyv szerkezeti felépítése is ezt Tényanyaga nagy, amellett elmélyült
az utat követi. A szerző műve első válogatásról tesz tanúbizonyságot. A
fejezetében — születési helyeik szerint mű megérdemelné, hogy minden egyes
csoportosítva — ismerteti az ellenforra problémafelvetésére kitérjünk. Ám ez
dalomról írott kiadványok koncepció nem lehet az ismertetés célja. Feltét
rendszerét is. lenül szükséges azonban, hogy néhány
A második (A fegyveres felkelés ki kérdéssel részletesebben foglalkozzunk
törése) és a harmadik fejezetben (A — mintegy jelezve a könyv logikai és
szemben álló erők helyzete október 23 történeti kérdésfeltevéseit, módszereit.
és 28 között) az ellenforradalom kez Kiindulási tétele meghatározó: „Az
deti időszakának eseménytörténetét ad ellenforradalom történetében október
ja. Az egyes megmozdulásokról szóló 23 kétségkívül fontos — bár korántsem
irodalmat ismertetve szinte vitára a legfontosabb — állomás. Október 23
kényszeríti a megidézetteket. Koncep már következmény v o l t . . ."2
ciójuk és esemény látásuk közötti kü Ez az állítás eleve kizárja az ellen
lönbségekre irányítva figyelmünket forradalom kitörésének spontán, s
mutatja be, hogyan cserélik céljuknak nyugaton oly szívesen hangoztatott
megfelelően a tények sorrendjét, meg jellegét. Két kérdést emelnénk ki. Az
hamisítva így a valódi történést. Ez egyik az a bizonyos Gerő-beszéd. Gerő
zel eléri, hogy 1956 ellenforradalmi jel megnyilatkozása a nyugati történészek
lege mind elméletileg, mind gyakorla manipulációinak tárgyává lett. Az el
tilag világossá válik az olvasó előtt. hangzás időpontját tetszés szerint ál
lapítják meg, csak arra ügyelnek, hogy
A negyedik fejezetben (A revizionis a beszéd megelőzze a fegyveres felke
ta csoportok tevékenysége) az ellen lés kitörését, s így a felkelést válasz
forradalom ideológiai előzményeinek ként állítják be. A másik kérdés is
összefoglalását adja. Biztos kézzel vi nagy múltra tekint vissza: ki lőtt elő
szi végig a gondolatot, miszerint e cso ször a rádiónál?
portok ideológiájának konkrét meg
nyilvánulási formája előbb-utóbb, de Molnár János mértékadó és meggon
egyértelműen ellenforradalomhoz kel dolt. Történetfilozófiáját kifejtve vála
lett hogy vezessen. szol. Leszögezi, egy történelmi esemény
vizsgálatánál nem elegendő a szituá
A következő fejezet címében (Mun ció ábrázolása, hanem ennek előzmé
kástanácsok) a tartalom is benne van. nyeit kell felderíteni. Ennek alapján
Remutatja a munkástanácsok szerepét mondja: az ellenforradalom okai az
az ellenforradalom alatt és a közvet 1950-es évekre nyúlnak vissza. Ekkor
lenül utána következő időszakban. Be erősödik meg hazánkban a személyi
hatóan elemzi e szervek fontosságát kultusz. 1953-ban megkezdődött, de
különböző történeti korokban (1917) és nem elég intenzíven az ebből eredő
a szervet létrehozó erők jellegétől füg hibák felszámolása. A visszaélések
gően forradalmi, illetve ellenforradal nyilvánosságra hozása még csak nö
mi szerepét. Az 1956-os munkástaná velte a tömegek elégedetlenségét. Az
csok az ellenforradalmi erők szülöttei így kialakult helyzetet használták fel a
és eszközei voltak. revizionisták és más ellenforradalmi
A hatodik (A fegyveres csoportok elemek politikai céljaik megvalósítá
1956-ban) és hetedik fejezetben (Az el sára. Rátérve Gerő személyére, kifejti,
lenforradalom megerősödése) az ellen hogy hiba volt meghagyni őt a titkári
forradalmi „hadsereg" alakulásának, pozícióban, de október 23-i beszédét a
szerveződésének és tevékenységének rádió 20 órakor közvetítette — „Köz
vagyunk tanúi. ben pedig már lőtték és az3 hangosabb
Az utolsó fejezet (A magyarországi volt minden szónoklatnál." Ezek után
ellenforradalom tanulságai) bemutat nyilvánvaló, hogy másodrendű a „ki
ja, miként helyezi el a szerző az ese lőtt először" kérdés, már csak azért is,
ményeket a világpolitikai folyamatban, mert a tüntetők már fegyverrel ren-
határozottan kijelentve, hogy 1956
perspektíváiban is vitathatatlanul el 2 u o . 30. o.
lenforradalmi folyamat volt. 3 Uo. 52. o.
— 330 —
delkeztek, amit nem lehet a véletlen szempontjából az ellenforradalom fegy
rovására írni. veres erejéről szóló megállapítások is.
Szinte az összes véleményt szem „A magyarországi ellenforradalom
előtt tartva és ezzel polemizálva bizo alatt fegyveres harcok november 4-ig
nyítja a szerző, hogy az október 23-án tulajdonképpen csak a fővárosban vol
kezdődő megmozdulás hogyan csúszik tak." 4 Ezek a fegyveres csoportok ak
még fokozatosabban jobbra. Megcáfol tív és önálló erőként működtek és hoz
ja a Nagy Imre-féle fogság legendá tak létre különböző szervezeteket —
ját, s feltárja politikájának tényleges s emellett ellenőrzési jogokat is gya
mozgató rugóit. koroltak. 1956 októberében lezajlott el
A könyv egyik legtöbb izgalmat ma lenforradalmi események jellegével
gában rejtő problémája a revizionis kapcsolatosan döntő bizonyíték a „for
tákról írt fejezet. radalmi hadsereg" szociális összetéte
Molnár János pontosan körülhatárol lének vizsgálata. Ugyanis, ha máshol
ja a revizionizmus fogalmi és tartalmi nem, ezen a ponton igencsak kilógott
körét, teljes képét adva a magyaror a lóláb, és ezt a nyugati történészek a
szági revizionisták csoportjainak. A ki legnagyobb igyekezetük dacára sem
advány különböző részeiben pedig ki tudták palástolni a „szabadságharcos"
mutatja ezek fokozódó aknamunkáját. mítoszával: Pongrácot és társait még a
Ugyanakkor jelzi azt is, hogy az ellen nyugati 3 sajtó is „Pongrác csirkefogó
forradalom kitörésének egyik fontos bandái" névvel illették. Ismerteti a
oka a Rákosi és csoportja szektáns, hi szerző az október 31-i Kilián-laktanya-
bás politikája. Azt is figyelembe vesz- beli értekezletet és annak jelentősé
szük, hogy a szerző hangsúlyozottan a gét, s hitelesen bizonyítja, hogyan vál
polgári irányzatok bírálatát tűzte ki nak a kezdetben vegyes összetételű
célul maga elé. Ennek ellenére mégis csoportok az idők folyamán egységes
hiányolható, hogy az ellenforradalom terrorszervvé.
kitörésének az MSZMP által megadott összegezve, Molnár János könyve
négy oka közül egyik-másik kevesebb nagy élmény és komoly eredménye a
súllyal szerepel, vagy nem kapja meg marxista magyar történetírásnak. Po
az őt megillető helyet az összefüggé zitívumai, melyekre többször kitértünk,
sekben. meghatározzák a mű értékét.
A mű elolvasása után nincs kétsé
günk aziránt, hogy Magyarországon
1956. október 23. és november 4. kö Kiss Sándor
zött ellenforradalom volt.
Különös érdeklődésre tarthatnak szá í U o . 153. O.
mot mind a kutató, mind az olvasó 5 U o . 155. O.
— 331 —