ÉSZAK-MAGYAROSZ

ÁG TURISZTIKAI
RÉGIÓ
A RÉGIÓ MEGYÉI

◻ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN
MEGYE
◻ HEVES MEGYE

◻ NÓGRÁD MEGYE
HEVES MEGYE
HEVES MEGYE
◻ Heves megye Magyarország északkeleti részén,
az Észak-magyarországi régióban
található, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-S
zolnok és Pest megye határolja.
◻ Székhelye Eger. A megye déli fele az Alföld északi
peremvidékén terül el, északkeleti részén a Bükk-vidék,
északnyugati harmadán a Mátra hegyvonulatai húzódnak.
◻ Mezőgazdasági képét földrajzi felépítése jelentősen
befolyásolja. Északi felén főleg erdőgazdálkodás,
vadgazdálkodás folyik, míg déli felén kiterjedt szántók,
legelők, szőlőültetvények és gyümölcsösök húzódnak.
◻ A megye területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét
képezi.
HEVES MEGYE
◻ Közlekedésföldrajzi értelemben a megye jól
megközelíthető mind vasúton, mind közúton.
◻ A megye rendkívül változatos tájakkal rendelkezik.
Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéki, míg
déli fele síkság jellegű.
◻ A Mátrában található Magyarország legmagasabb
pontja is, az 1014 méter magas Kékes tető. A
megye legalacsonyabb pontja Kisköre (86 m.)
KÉKES TETŐ- MAGYAROSZÁG
LEGMAGASABB PONTJA
KÉKES
◻ A Kékes (gyakran, ám helytelenül Kékes tető)
Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, 1014 méter magas,
s az Északi-középhegységben, a Mátrában található.
◻ Innen indul az ország leghosszabb sípályája, mely 1,8
kilométer hosszú, a hegyen álló tévétorony pedig kilátóként
is szolgál.
◻ A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági
pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus
gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont.
◻ A csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi
egysége, amely a kedvező klimatikus viszonyok miatt épült.
◻ A terület közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz
tartozik.
HEVES MEGYE
HEVES MEGYE
◻ Heves megye a magyarországi turisztikai
régiók közül az Észak-Magyarország- és a Tisza-tó
régióba tartozik.
◻ Egyik legfőbb vonzereje Eger városa, melyet
Magyarország legszebb barokk városai között
tartanak számon, amelynek műemlékei mellett
kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak.
◻ A Mátra és a Bükk-vidék turistaútjai pedig a
vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek
különleges élményt.
HEVES MEGYE
◻ Eger
◻ Gyöngyös
◻ Hatvan
◻ Füzesabony
◻ Szilvásvárad
◻ Egerszalók
◻ Noszvaj
◻ Parád
◻ Parádsasvár
◻ Maklár
◻ Sirok
◻ Recsk
◻ Mátraszentimre-Galyatető
EGER KÖRNYÉKÉN
◻ A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú
kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb
mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja
fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén, de a
leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén, a
Bükkalján található. A kaptárköveket az úgynevezett
„jeles kövek” jelenségcsoportba soroljuk. A Bükkalja
nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló
heves tűzhányó tevékenység hozta létre. A kaptárkövek
tehát természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti
emlékek is.
KAPTÁRKÖVEK
EGER
 EGER
◻ Eger (latinul Agria) megyei jogú
város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében,
a Bükk-vidék délnyugati szélén, Heves megye és az Egri
járás székhelye.
◻ Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán
találhatjuk a Bükk-vidék központi részének déli lábainál.
◻ Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az
Egri főegyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig
húzódott.
◻ A 2011-es népszámlálás adatai szerint Észak-Magyarország
második legnépesebb városa.
◻ Eger jelentős oktatási és kulturális központ.
◻ Itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri
főszékesegyház, számos más híres műemlékkel és
múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az Egri vár.
◻ Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok
EGER
◻ Dobó István tér és az Egri vár
◻ Egri főszékesegyház
◻ Érseki palotaegyüttes
◻ Egri minaret
◻ Líceum (az Eszterházy Károly Egyetem főépülete)
◻ Érsekkert
◻ Szépasszony-völgy
EGRI VÁR
◻ Eger nagy történelmi múltú vára.
◻ A törökök közeledtére, a 16. században hozzáláttak
a vár erődítéséhez. Kapitánya 1548-ban Dobó
István lett, aki folytatta az erődítési munkálatokat, ő
építtette például a róla elnevezett bástyát.
◻ A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az
1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István
kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az
Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.
EGRI VÁR
EGRI VÁR
◻ Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és
ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A
nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig
tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok,
asszonyok is részt vettek - és fényes győzelmet arattak.
◻ Tettük aranybetűkkel szerepel a magyar történelem
lapjain.
◻ A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum
kiállításai láthatók.
◻ Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely, az 1552-ben
a török sereg felett aratott győzelem kultuszhelyeként.
EGRI BAZILIKA
◻ Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács
érsek nevéhez kötődik. Világlátottsága és a
művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild
Józsefet kérje fel a Bazilika épületének
megtervezésére.
◻ Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű
egyházi építményei közé tartozik. A templomba
felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco
Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar
király, István és László, hátul a két főapostol, Péter
és Pál.
EGRI BAZILIKA
EGER- SZÉPASSZONY-VÖLGY
◻ Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe.
A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az
elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri
borok hírnevével.
◻ A völgy nevéhez legendák sora fűződik. Bakó Ferenc
néprajzkutató szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik
istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem
istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen. A
földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt
árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy
úri villa kikapós szép asszonyáról kapta nevét a völgy. A
levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a
név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem.
LÍCEUM
◻ A Líceum, mint fogalom a 18. században
Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett,
ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat
is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett
egri egyetem befogadására készült.
◻ Az egykori egri líceum épülete az Eszterházy téren áll
a bazilikával szemben, a domb lábánál; főbejárata a
Eszterházy térről nyílik.
◻ A déli oldalon az érdeklődők számára
nyitott Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme
található.
LÍCEUM
LÍCEUM
GYÖNGYÖS
◻ Gyöngyös város Heves megyében,
a Gyöngyösi járás székhelye.
◻ Gyöngyöspüspöki Mátrafüred, Mátraháza,
Sástó, valamint Kékestető közigazgatási
szempontból a városhoz tartoznak
GYÖNGYÖS
◻ Orczy-kastély és parkja
◻ Mátravasút
◻ Szent Anna-tó
◻ Sár-hegy
◻ Kékes tető
ORCZY-KASTÉLY ÉS PARKJA
◻ Gyöngyös jelképeinek is tartják azokat a kőoroszlánokat,
amelyek az Orczy-kert kapuját őrzik. A szép kerítésről az
járja, hogy a napóleoni háborúk idején zajló utolsó nemesi
felkelés puskacsöveiből kovácsolták.
◻ Az eredetileg barokk Orczy-kastély későbbi átalakítások,
bővítések során, 1826-ra nyerte el mai, klasszicista stílusát.
Nevezetes lakója volt 1814-ben I. Sándor orosz cár.
◻ Az épület ma a Mátra Múzeum otthona.
Természettudományi anyaga nemzetközi vonatkozásban is
kiemelkedő értékű, helytörténeti gyűjteménye pedig a város
és környékének életével ismerteti meg a látogatót.
ORCZY-KASTÉLY ÉS PARKJA
MÁTRAVASÚT
◻ A Mátra Múzeumtól alig 100 m-rel feljebb, a vasútállomás
irányában találjuk a Mátravasút végállomását.
◻ Az erdei vasút az Egererdő Rt. üzemeként működik. Két
vonalon szállítja az utasokat, összesen 18 km-es szakaszon,
Gyöngyös-Lajosháza, illetve Gyöngyös-Mátrafüred között.
A Gyöngyös-Mátrafüred vonal a borszőlőkkel beültetett
kertek mellett halad. A Farkasmály-Borpincék megállóhely
után (innen 250 m-es séta a szépen rendbe hozott pincesor) a
Sár-hegy oldalában hétvégi házak és a Pipishegyi
Sportrepülőtér alatt a kedvelt üdülőhely, Mátrafüred
központja a vasút végállomása. A 22 perces út során
gyönyörű a kilátás a város és a Mátra bércei irányába.
◻ A másik fővonal, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal
Gyöngyössolymos irányába indul.
MÁTRAVASÚT
SZILVÁSVÁRAD
◻ Szilvásvárad község Heves megye Bélapátfalvai járásában,
az Északi-Bükk területén, a tenger szintje felett mintegy 345
méter magasan található.
◻ Nevét a szláv földvárakról kapta.
◻ A település Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki
üdülőhely.
◻ A Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része,
természetvédelmi terület.
◻ 1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei
múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál
a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol
minden évben lovas versenyeket rendeznek.
SZILVÁSVÁRAD
◻ Erdődy-Pallavicini-kastély
◻ Szilvásváradi lipicai ménes
◻ Fátyol-vízesés
◻ Szalajka-völgy
◻ Szilvásváradi Erdei Vasút
◻ Istállóskői-barlang
◻ Középkori Börtönmúzeum és Panoptikuam
Lipicai Lótörténeti Kiállítás
◻ Az 1860-ban épült klasszicista stílusú istállóban láthatjuk
ma is a ménes legszebb ménjeit, illetve az irodák helyén a
Lótörténeti kiállítást.
◻ Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki
a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló
történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és
elért eredményeit lehet megtekinteni.
◻ A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken,
szobrokon, korabeli szerszámokon keresztül. Láthatjuk
Európa legősibb kulturájú lófajtája hogyan talált új otthont
Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért
el a versenysportokban.
LIPICAI MÉNES
ERDŐDY-PALLAVICINI
KASTÉLY
◻ A kastélyt XVIII. századi részletek felhasználásával 1860 körül -
valószínűleg - Ybl Miklós tervei alapján építettek.
◻ Később Erdődi Miklós neobarokk stílusban építtette át. Az
egyemeletes, manzárdtetős épület földszintjén a XVIII. századból
származó boltozatok láthatók. A kastély ma már szállodaként
működik.
◻ A kastély és a szilvásváradi uradalom életében három jelentősebb
nemesi család játszott szerepet. A Keglevich grófi család 1666-ban
kapta meg hűbéri birtokként az akkoriban nagyon értékes waradi
uradalmat. A kastély elődjének építtetése feltehetően gróf
Keglevich Béla nevéhez köthető és Ybl Miklós tervei alapján
készült.
◻ A Keglevichek majd 230 évig, 1894-ig birtokolták a kastélyt, ezt
követően egy rövid ideig az Erdődy család volt a birtokos, majd a
Pallavicini őrgrófi család lett a tulajdonos.
LA CONTESSA
KASTÉLYHOTEL
SZALAJKA-VÖLGY
SZILVÁSVÁRAD
◻ A Szalajka-völgy Magyarország egyik legszebb
magashegységi völgye.
◻ Bejáratáig, Szilvásvárad központjából, gyalogosan
érdemes fölsétálni. Itt található az erdei vasút állomása és
kerékpárkölcsönző azoknak, akik nem a gyalogtúrát
választják.
◻ A sétaúton haladva a természet valóságos kincsestára,
látnivalók sokasága gyönyörködteti a kirándulókat.
◻ Utunkat végigkíséri a Szalajka-patak s itt láthatóak a
halastavak, a pisztrángtenyészet, Sziklaforrás, Erdei
Múzeum, a Fátyol-vízesés, az Istállóskői
ősemberbarlang.
SZALAJKA-VÖLGY
FÁTYOL-VÍZESÉS -
SZILVÁSVÁRAD
◻ A Fátyol-vízesés a szilvásváradi Szalajka-völgy egyik
fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti
szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások
(Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből,
ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része
elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a
kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 méter
hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Nevét egyesek
szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások
szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról
kapta.
SZILVÁSVÁRAD:
FÁTYOL-VÍZESÉS
ISTÁLLÓSKŐI
ŐSEMBERBARLANG
◻ A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői
barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes
vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál
répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban
több ízben végeztek ásatásokat.
◻ A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása
volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba
került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek
tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és
bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök
is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható.
Középkori Börtönmúzeum és
Panoptikum, Szilvásvárad
◻ Az érdekes kiállítás elsősorban a középkori
Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi
emlékeinek felhasználásával, múzeumok,
szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével
létesült.
◻ A korszak büntetés-végrehajtási gyakorlatát
mutatja be, mely a gazdag tárgyi anyag mellett
látványos, panoptikumszerű jelenetekkel történik.
A múzeum a centrumban a buszparkoló melletti
épületben található.
Középkori Börtönmúzeum és
Panoptikum, Szilvásvárad
◻ Folyt.köv……