20.

B
Irányítástechnika - Szabályozás
Ismertesse a szabályozás fogalmát! Ismertesse a szabályozások ábrázolási módjait! Mutassa
be a szabályozási kör szerveit (érzékelő, alapjelképző, különbségképző, jelformáló, erősítő,
végrehajtó szerv, beavatkozó szerv) és jeleit (alapjel, ellenőrző jel, rendelkező jel, végrehajtó
jel, beavatkozó jel, módosított jellemző, szabályozott jellemző, zavaró jellemzők)! Mutassa be
a tagok csoportosítását jelátvitel szerint (arányos, integráló, differenciáló)! Értelmezze a
stabilitás fogalmát! Mondjon gyakorlati példákat egyszerű szabályozókra!

A szabályozási kör működési vázlata

A szabályozás zárt hatásláncú irányítás. Jellemzi az egyirányú jelterjedés és a negatív

visszacsatolás. A szabályozási körben az a feladat, hogy a rendszerben egy megkívánt állapot
uralkodjék. A rendszert kívülről zavarások érhetik, melyek kibillentik a megkívánt állapotból.

A szabályozásokat ábrázolási módjai:

 működési vázlat
 szerkezeti vázlat,
 hatásvázlat
A működési vázlat szerveket és jeleket tartalmaz.
A szerkezeti vázlat az irányítási rendszer vázlatos, vagy jelképes ábrázolása, amely
elsősorban a rendszer irányítási szempontból lényeges részeit tünteti fel. A szerkezeti vázlat
lényegesen leegyszerűsítve mutatja be a berendezés szerkezeti részeit.

Folyadékszint szabályozásának szerkezeti vázlata

A hatásvázlat a hatáslánc olyan blokkvázlat szerű ábrázolása, melyben a téglalapok
irányítástechnikai tagokat szimbolizálnak. A nyilak a jelek terjedését jelzik.

A szabályozási kör jelei, jellemzői

Alapjel (Xa): Az alapjelképző kimenő jele, a szabályozott jellemző kívánt értéke.
Ellenörző jel (Xe): Az érzékelő szervnek a kimenő jele.
Rendelkező jel (Xr): A szabályozó berendezésekben az ítélethozatal (vagy döntéshozatal)
részműveletet egy kivonó szerv végzi. Ennek a kivonásnak az eredménye a rendelkező jel:

Xr = Xa - Xe
Végrehajtó jel (Xv):
A különbségképzővel előállított rendelkező jelen gyakran végeznek erősítést, valamint
nagyságbeli és időbeli jelformálást. Ezen műveletek után kapjuk a végrehajtójelet - mely a
végrehajtó-szerv bemenő jele lesz.
Beavatkozó jel (Xb): A szabályozandó folyamatba beavatkozó szerv működtető jele.
Módosított jellemző (Xm):
Az a fizikai mennyiség - amellyel hatni tudunk a szabályozott jellemzőre.
Szabályozott jellemző (Xs):
A szabályozott jellemző értelemszerűen mindig annak a fizikai mennyiségnek a pillanatnyi
értéke, amit szabályozni szeretnénk. Hőmérséklet-szabályozás esetén a hőmérséklet a
szabályozott jellemző, fordulatszám-szabályozás esetén a fordulatszám, szintszabályozás
esetén a folyadékmagasság, feszültség-szabályozás esetén a feszültség, stb...
Zavaró jellemző(k) (Xz): Azok a hatások, melyek befolyásolni tudják a szabályozott
jellemzőt - de nincsenek az irányítóberendezés felügyelete alatt.

A szabályozási kör szervei:

Alapjelképző szerv: Az alapjelet az alapjelképző szervek állítják elő.
Különbségképző szerv (kivonó szerv):
Képezi az alapjel és az ellenőrző jel különbségét, melynek eredménye a rendelkező jel.
Jelformáló-, erősítő szervek:
A külöbségképzőből kilépő jel gyakran kompenzáló szerveken (jelformálókon) jut az
erősítőbe. Az erősítő olyan szerv, amely bemenőjelének hatására, segédenergia
felhasználásával a bemenőjelnél nagyobb energiatartalmú vagy nagyobb jelszintű kimenőjelet
ad. Ha a kimenőjel energiatartalma nő meg a bemenőjeléhez képest, akkor
teljesítményerősítésről, ha pedig a kimenő jelszint emelkedik, jelerősítésről beszélünk.
Végrehajtó szerv: Az erősítőből kijövő jel a végrehajtó szervbe jut. A végrehajtó szervek
feladata a beavatkozó szervek működtetése.
Beavatkozó szerv: A beavatkozó szervek feladata: a szabályozott szakasz befolyásolása a
módosított jellemzőn keresztül.

Mutassa be a tagok csoportosítását jelátvitel szerint (arányos, integráló, differenciáló)!

Az irányítástechnikai tagokkal a szabályozási kör részegységeit modellezzük. A tag a valóság

matematikai modellje - mely bemenettel és kimenettel rendelkezik, a köztük lévő kapcsolatot
matematikai képlettel vagy ábrázolással adjuk meg és a hatások csak a bemenettől a kimenet
felé hatnak.
A tagok viselkedésének leírásához egy vizsgálójelet adunk a bemenetre és figyeljük a hatására
kialakuló kimeneti jelet. A vizsgálójel lehet például egységugrás függvény.
Arányos tag (P tag):
Az arányos tag (P tag, proporcionális tag) kimeneti jele arányos a bemeneti jellel, azaz a
kimeneti jel a bemeneti jel valahányszorosa. Az arányossági tényező (AP) fejezi ki ezt az
arányt. Az arányos tag gyors, de nem elég pontos.

Az arányos tag ábrázolása:

Az arányos tag átviteli függvénye:

Példa arányos tagra a feszültségosztó:

Integráló tag (I tag):

Az integráló tag kimeneti jelének változási sebessége arányos a bemeneti jellel.

Az integráló tag lassú és pontos.

Az integráló tag ábrázolása:

Az integráló tag átviteli függvénye:

A differenciáló tag (D tag):

A differenciáló tag csak a bementi jel változásakor ad kimeneti jelet, ezért sorba kapcsolva a
hatásláncban nem állhat, mert amikor nincs bementi jelváltozás, akkor szakadást jelent.
P vagy I taggal kapcsolják párhuzamosan, a folyamat gyorsítása céljából.
A D tag gyorsítja a szabályozás működését.
A differenciáló tag ábrázolása:

A differenciáló tag átviteli függvénye:

Értelmezze a stabilitás fogalmát!

A szabályozásokban az a cél, hogy a rendszerben egy megkívánt állapot uralkodjék. Ha a
külső zavaró hatások kibillentik ebből az egyensúlyi állapotból, akkor a stabil rendszer
gyorsan és pontosan tér vissza az egyensúlyi állapotába. Ha a rendszer labilis, akkor vagy
nagyon lassan, vagy soha nem tér vissza az egyensúlyi állapotba.