Archeokaland

87

FŰBEN-FÁBAN
ORVOSSÁG
A gyógynövényhasználat története és régészeti nyomai
Keresztes Noémi Ninetta

Ahogy a betegségek, úgy a gyógyításuk iránti igény és szándék is egyidős ve-

lünk. Az érzéstelenítés hiánya, a fertőzések és a vérzés veszélye miatt az em-
beriség történetének jelentős részében az operáció csak a legvégső esetben
jöhetett szóba, így szinte minden problémát megpróbáltak inkább gyógynö-
vényekkel kezelni. Az ősember a hozzá legközelebb eső természeti forrásokat
ismerte és használta fel, ebből született meg idővel a népi gyógyászat, majd a
fitoterápia tudománya. Ennek a hosszú történetnek pillanthatunk be néhány
fejezetébe a következőkben.

EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin

 Fűben-fában orvosság
régészeti korokból fennmaradt növényma-
radványokkal alapvetően az archaeobotanika
tudománya foglalkozik: a különféle növényi
maradványok előkerülhetnek pollenmaradványként,
temetkezésekben, odaégett edények alján, sőt fogkövek-
ben és úgynevezett koprolitokban (azaz megkövesedett
ürülékben) is. Ezek egy része igazolhatóan gyógynövé-
nyekből származik. A gyógyító növények használatáról
a régészeti leletegyüttesek növénymaradványain felül
88 pedig további információkat szolgáltathatnak az írott és
képi források is, például papiruszok, kódexek, festmények
és szobrok, sőt akár nyelvészeti adatok is.
A jelenleg ismert legkorábbi régészeti bizonyítékok
a gyógynövények használatára Dél-Afrikából, a mai Irak
területéről és Spanyolországból származnak. Dél-Afriká-
ban közel 77 ezer éves virágágyások nyomai kerültek elő,
amelyekben rovarok távoltartására és gyógyászati célokra
is használható gyógynövények maradványait azonosí-
tották. Irakban és Spanyolországban pedig 60 ezer éves
Neander-völgyi vázak fogain
megmaradt fogkövekben
MIN-
azonosították több
DEN MA A Neander-völgyi ember által is
ma is használatos
ÉLŐ FŐEMLŐS, gyógynövényként használt kamilla
gyógynövény (Matricaria recutita)
SŐT MÁS ÁLLATOK IS
maradványait
FOGYASZTANAK TÁPÉRTÉKKEL
(pl. fűzfa, cic-
ALIG VAGY EGYÁLTALÁN (Kr. e. 1534), amiben több mint 500 növény gyógyhatásai
kafark, kamilla).
NEM BÍRÓ, ELLENBEN kerültek felsorolásra, köztük néhány ma is használt (pl. fűzfa,
A z Alpok ban
BIZONYÍTOTTAN GYÓGY- szenna, aloe, len, ricinus). A növények többé-kevésbé orvosi
talált jégmúmia,
HATÁSÚ NÖVÉNYEKET. célú felhasználási lehetőségei közé tartozott a mumifikálás
Ötzi beleiben és
és a balzsamozás is, amikhez egyebek mellett mirhát és
gyomrában ugyan-
cédrust is használtak.
csak találtak különbö-
Indiában egészen korai források (pl. a Védák) is
ző gyógynövény- és gombamaradványokat (pl. nyír-
foglalkoznak a gyógynövényekkel. Az indiai növény-
fatapló), melyekkel valószínűleg a paraziták által
gyógyászat (az ún. ayurvéda) máig az egyik
okozott bélbetegségeit próbálta kikúrálni. A
legősibb hagyományokkal rendelkező
A gyógynövények használatának RENDKÍVÜL
orvoslás. A régióban már Kr. e. 4000
első írásos bizonyítéka Mezopo- NEHÉZ ÉS VESZÉLYES
körül kimutatható például a
támiából származik. Egyes PIRAMISÉPÍTÉSI MUNKÁLA-
kurkuma gyógyító céllal tör-
ékírásos agyagtáblákon TOKHOZ AZ EGYIPTOMI ORVOSOK
ténő felhasználása. Az indiai
250-nél is többféle gyógy- VÖRÖS- ÉS FOKHAGYMÁT AJÁNLOTTAK – UTÓB-
növénygyógyászatban távo-
növényt sorolnak fel (pl. BIBÓL MÉG TUTANHAMON SÍRJÁBAN IS
li eredetű gyógynövényeket,
többek között a mákot is). De TALÁLTAK NÉHÁNY GEREZDET. A GYAKORTA
például az asztma kezelésére
az ókori Egyiptom hatalmas ELŐFORDULÓ SÉRÜLÉSEKRE AZ ELFER-
szolgáló afrikai fogpiszkálófüvet
tudásanyaga és gazdag orvosi TŐZŐDÉS ELKERÜLÉSÉRE PENÉSZES KE-
is felhasználták.
ismeretei is kiterjedtek a gyó- NYERET HELYEZTEK, AMINEK ALAPJA
Kínai régészeti ásatásokon már
gyító növényekre. A világ egyik A PENICILLIUM PENÉSZGOMBÁK
bronzkori településeken is kerültek
első, gyógynövényekről szóló írásos ANTIBAKTERIÁLIS HATÁSA.
elő gyógynövények magjai. A kínai
emléke az ún. Ebers-féle tekercs

EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin


Az Ebers-papirusz asztma kezeléséről szóló részlete
Lándzsás útifű Dioszkoridész művének 6. századi
bizánci fordításában
EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin
Fűben-fában orvosság
gyógyászat alapjait a kínai mitológia szerint egyébként
a mitikus Shennong császár fektette le (Kr. e. 3400 körül)
gyógynövényes könyvében, ami eredetileg 237 receptet
tartalmazott, amelyek száma a századok folyamán egyre
bővült. Mire 1590-ben Li Shizhen megjelentette 52 kötetes
művét, a Gyógyító növények jegyzékét, addigra már 1094
gyógynövényt és azok 11 ezer féle felhasználását ismer-
tethette olvasóival.
A görög Hippokratész, a „nyugati orvostudomány
atyja” közel 300-féle gyógyító növényt és az ezekből ké- 89
szült szereket alkalmazott betegei kezeléséhez. Receptjeinek
alapanyagai között egyaránt szerepeltek drága, egzotikus
növények, de egyszerű és könnyen hozzáférhető fajták is (pl.
bodza, orbáncfű). Galenus római orvos alkalmazta először a
ma is használt vizes és szeszes kivonatokat. Plinius 37 köte-
tes művében, a Természetrajzban közel 1000 gyógynövény
hatásairól esik szó. Dioszkoridész De Materia Medica című
munkája pedig 1500 éven keresztül a herbalisták alapmű-
vének számított a maga 600 bemutatott gyógynövényével,
1000 receptjével és 400 színes illusztrációjával.
A középkor folyamán a betegségeket többnyire Isten
büntetésének tartották és a betegeket sokszor kirekesz-
tették a társadalomból. A gyógyítás hivatalos képviselői
a szerzetesek és az apácák lettek, a kolostorok gazdasága-
iban szigorúan szabályozott gyógynövénykerteket hoztak
létre, valamint itt készültek a különböző főzetek és kenő-
csök is. Európa első gyógyszertárát Bingeni Szent Hildegárd
(1098–1179) főapátnő hozta létre és üzemeltette. Mi sem
mutatja jobban a bencések kiemelt szerepét a gyógyászat-
ban, mint az, hogy 1101-ben Pannonhalmán elkészült az
Apátsági teák című mű. A Halotti beszédet is tartalmazó (és
egyébként szintén bencés rendi) Pray-kódexben ugyancsak
megemlítenek gyógynövényekből készült szereket.
A hivatalos egyházi kereteken kívül elsősorban falusi
gyógyítók és javasasszonyok foglalkoztak a gyógynövé-
nyekkel, azonban ez nem volt éppen
veszélytelen foglalkozás, az egye- A
dülálló vagy özvegy, sokszor BO-
képletes értelemben, SZORKÁNYOK
sokszor pedig szó „KELLÉKTÁRÁBA”
szerint is a perifé- GYAKRAN SOROLT NÖVÉNYEK,
riára szorult asz- PÉLDÁUL A NADRAGULYA, A DATU-
szonyok gyakorta RA ÉS A GYŰSZŰVIRÁG SZINTÉN
váltak az egyre erő- GYÓGYNÖVÉNYEK, AZONBAN
södő inkvizíció cél- OLYAN ERŐS A HATÁSUK,
pontjává és könnyen HOGY A HATÁSOS ÉS A HA-
egy boszorkányper LÁLOS DÓZIS NAGYON KÖ-
vádlottjává is. Grynaeus ZEL VAN EGYMÁSHOZ.
 Fűben-fában orvosság
Tamás növénynevekre, helynevekre és növényhasználatra kelték az amerikai gyógy- MÉ-
utaló szavakra vonatkozó kutatásai alapján úgy tűnik, növények, hogy már LIUSZ
hogy a középkori Magyarországon a népi gyógyítók is 1552-ben meg- JUHÁSZ PÉTER
ÍGY ÍR A MÁLYVA ÉS
alkalmazták például a csalánt, a fenyőt, a hagymát, a hársot r e n d e l t é k
AZ ÁNIZS GYÓGYHATÁSAIRÓL
és a nyírfa egyes részeit. egy azték
HERBÁRIUM CÍMŰ MŰVÉBEN: „MALUA,
Az orvostudomány többi ágához hasonlóan a gyógy- gyógyító- SZÉKREKEDÉS ELLEN: MIKOR AZ EM-
növényismeret az arab világban is továbbélt az európai tól a később BER EROLKEDIC GYAKORTA, DE SEM
középkor sötét évszázadaiban, Ibn Szína, azaz a nyugati Badianus-kéz- SZARHATIC, SEM VIZELHETIC, EZ
források Avicennája (980–1036) ötkötetes művet jelen- irat néven is- MALUA LEUELE ÉS GYÖKERE, AZ
90 tetett meg az ismert betegségekről és a kezelésükre mert növény- KÖMÉNY, ÉS AZ ANIFUM, AZAZ
BÉCZI KÖMÉNNYEL HA BORBA
használható 760-féle gyógyhatású növényről. gyűjteményt.
FŐZED, GYAKRAN ISZOD,
Dél- és Közép-Amerikában az európaiak megérke- A reneszánsz MEG INDITTYA.”
zéséig virágzó prekolumbián civilizációk ugyancsak idején Európában
gazdag gyógyító hagyományokkal rendelkeztek. Az inkák ismét az ember
között külön foglalkozásnak számított a került a középpontba, így megnőtt az
füvesember és a gyógynövénygyűjtő érdeklődés a gyógyítás iránt is, ami le-
is, akik különféle teákat, tinktúrákat BRAZÍLIÁBAN A KR. U. 2–5. hetővé tette a gyógynövény-terápia
és kenőcsöket állítottak elő. Az SZÁZADBÓL SZÁRMAZÓ további fejlődését is. A kor egyik
európaiak által akkor még tel- CSONTVÁZAK MEDENCÉJÉBŐL legjelentősebb gyógyítója, Paracel-
VETT KOPROLITMINTÁKBAN A
jesen ismeretlen növényekkel sus (1493–1541) ismerte fel első-
BÉLFÉRGESSÉG ÉS EGYÉB BÉLPA-
is gyógyítottak. A maják és ként, hogy nem maga a növény,
RAZITÁK KEZELÉSÉRE HASZNÁLHA-
aztékok hatalmas városaiban TÓ GYÓGYNÖVÉNYEK POLLENJEIT hanem a benne lévő, általa „ötö-
régészetileg is kimutatható AZONOSÍTOTTÁK. AZ INKÁK A DOHÁNY- dik lényegnek” nevezett elem a
külön gyógynövényes utcákat LEVELEK NEDVÉVEL SEBEKET FERTŐT- fontos, amelyet ma hatóanyag
tartottak fenn, ahol például LENÍTETTEK, A KOKAIN ALAPANYAGÁT néven ismerünk. Ezek után
mákolajból készült szem- SZOLGÁLTATÓ KOKACSERJÉT PE- már a modern gyógyszerészet
DIG FÁJDALOMCSILLA-
cseppet, valamint csonttörés alapjait megteremtő lépések követ-
PÍTÓKÉNT HASZ-
utókezelésére való fügekaktuszport keztek, melyek közül az egyik első a világ
NÁLTÁK.
lehetett beszerezni. első farmakológiai tanszékének megalapítása
A nagy földrajzi felfedezések során nemcsak volt 1533-ban Páduában. Ugyanebből az időszak-
étkezési növények, de különböző gyógynövények is ból származik Magyarország gyógynövényeinek első
átkerültek Európába, az európaiakat pedig annyira érde- tudományos igényű leírása (füveskönyve) Méliusz Juhász
Pétertől, melyben közel 300 növényfaj és azok több mint
1000 népi neve szerepel.
művének címlapja (1578)
Méliusz Juhász Péter Herbárium című

A 16. század folyamán tehát megszületett a farmakobo-

tanika tudományága, majd az igazi robbanásszerű fejlődés
a 19. században következett be, elsősorban a különböző
hatóanyagok izolálásával, később pedig a modern korban
ezeknek a mesterséges gyártásával. Ezzel a folyamattal
párhuzamosan, főleg az elszigeteltebb vidékeken azon-
ban töretlenül élt tovább a gyógynövényekből készített
orvosságok hagyománya.
Modern világunkban persze már szinte bármilyen
problémára azonnal kaphatunk gyógyszert a patikában.
Ugyanakkor nem szabad teljesen elfelejteni az emberiség
kezdetei óta őrzött ősi tudást, a gyógynövények által kínált
kíméletesebb és természetesebb megoldásokat sem.
CCC

EHatártalan Régészet - Archeológiai magazin