Áldott karácsonyt és boldog új évet kívánunk!

VIDÉKI
Szentábrahám Önkormányzatának ingyenes lapja
ÉLET II. évf., 3. szám, 2022. december

Nézzünk a fények mögé!

„Toldja meg, Mihály!”
Szentábrahám
legidősebb embere
egy-két éve még
minden mecs-
csre lebiciklizett
a pályához. A
kilencvenkét éves
Buzogány Misi bá-
csi rajong a fociért,
élete párja mellett
tekintettünk vissza
a régi idők kaland-
jaira.
(10–11. oldal)
Ilonka mama
és az édes
gyermekkori álmok
(6–7. oldal)
Szentábrahámi statisztika – 2022
Születés: 32; házasságkötés: 8; elhalálozás: 19
„Dicsőség a magasságban Istennek,
és a földön békesség, és az emberek-
hez jóakarat.” Lk 2,14
Karácsonyhoz közeledve már egyre hango-
sabban és érthetőbben cseng fülünkben és lel-
künkben az angyalok szózata.
Átjárja lelkünk, megérinti szívünk, kitárja
értelmünk s a megismert tapasztalataink által
eszünkbe juttatja, hogy a hétköznapi életünk
szürkeségét felváltja a nagyszerű új élet lehetősé-
ge, a karácsonyi ünnep, s egy kis időre olyan érzé-
sek hatalmasodnak el rajtunk, melyektől emberré
válik az ember, olyanná amilyennek Isten álmod-
ta és teremtette.
Mesterséges színpompában s fényben úszik a
világ. Csalogató, hivalkodó, káprázatos, szemnek
tetszetős.
Hozzájárul az emlékezet felfrissítéséhez, hogy
fénye bejárja lelkünket s üzenjen, hogy nemcsak
a látható vi-
lág a fontos,
az, ami kö-
rülvesz és ta-
pintható, ha-
nem a lélek is
mellyel Isten
teremtett s
mely magában hordozza legnagyobb értékeinket,
melyektől boldog az ember s melyek közül legna-
Egyedi zárakat tervez, Segítség gyobb a megmaradt szeretet.
Adventi utunkat méltóságteljesen végigjártuk
a világot járja traktortulajdonosoknak, s járjuk, s ezen úton a kérdés mire s kire leltünk s
a szentábrahámi helyben mit találtunk, találunk?
De boldog ünnepe csak annak lehet, akinek
mérnök nem csak a külső világ színpompája s ajándéko-
zása adja az ünnepet, hanem lelke feltöltődve, s
az adventi időszakban legbelül gyökeret ver, újra
kihajt a hit, remény s szeretet, s a karácsony be-
köszönő angyali szózatával úgy hatalmasodik el
rajta az öröm, hogy fennhangon dicséri Isten cso-
dáit, s boldogan vallja, hogy élni jó, szeretni kell s
érdemes s a legnagyobb öröm.
Karácsony ajándéka az legyen nekünk, hogy
a mindennapokban is Istent dicsőítsük, róla soha
meg ne feledkezzünk, s háborgó világunkat aján-
dékozza meg békéjével, családjainkba, otthona-
(8–9. oldal) (3. oldal)
inkba, s közösségeinkbe s az emberek közé adjon
jóakaratot s hagyjon szeretetet.
Szentábrahám, 2022. karácsony hava
Berei István lelkész
VIDÉKI ÉLET 2
Bemutatjuk kollégáinkat

A projektek védelmezője, a csapatmunka híve

Szilveszter Aranka vagyok, Székelyudvarhelyen szület-
tem. Gyerekkorom éveit a Farkaslaka községhez tartozó Ke-
cseten töltöttem. Az általános iskolát Farkaslakán, a középis-
kolát a székelyudvarhelyi egészségügyi líceumban végeztem.
A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája nevet
viselő oktatási intézmény székelyudvarhelyi kihelyezett ta-
gozatán szereztem közgazdász diplomát, majd ezt követően
humánmenedzsmentet tanultam a győri Széchenyi István
Egyetemen, mesterképzés keretében, Vezetés és szervezés sza-
kon.
Munkavállalóként volt lehetőségem megtapasztalni
mind az állami, mind a magánszektor kihívásait. Legje-
lentősebb munkahelyeim közül kiemelném a Berde Mózes
Unitárius Gimnáziumot, ahol nyolc évig dolgoztam az is-
kola gondnokaként.
2019 májusától dolgozom a szentábrahámi polgármesteri
hivatalban, a polgármester úr személyi asszisztenseként. Felada-
taim közé tartozik a polgármester úr munkájának segítése, fő-
leg az aktuális projektek lebonyolításával kapcsolatosan, a külső
kommunikáció terén a közösségi hálón történő információmeg-
osztás, az egyszerűsített (direkt) közbeszerzések bizonyos folya-
matai, valamint egyéb irodai feladatok. Munkám során a legna-
gyobb kihívást mindig az aktuális projektek véghezvitele jelenti,
mely többnyire csapatmunka, ugyanakkor a legnagyobb sikerél-
ményt nyújtja afelett, hogy közösségi érdekeket szolgál.
A hivatal működésével kapcsolatosan nagyon pozitív dolog-
nak tartom a munkaközösség megoldásorientált gondolkodását, A magánéletemben a család tölti ki a mindennapokat. Két
amely motivál és ösztönöz és az ehhez társuló támogató vezetői nagykorú gyermek édesanyjaként úgy érzem, az otthon, a stabil
hozzáállást. Feladataimat igyekszem mindig a legjobb tudásom háttér biztosítása a legfontosabb.
szerint elvégezni, ugyanakkor megnyugvással tölt el, hogy egy Szeretem a természetet, amikor csak tehetem, természetköze-
olyan közösség része lehetek, ahol bármikor számíthatunk egy- li tevékenységgel töltöm ki az időmet, számomra ez nyújt kikap-
másra. csolódást, feltöltődést.

A kölcsönös bizalom és tisztelet a munka alapja

Lőrinczi Kinga vagyok, Székelykeresztúron születtem, ott
nőttem fel. Házasságban élek, két lánygyermekünk van. Szü-
lővárosomban érettségiztem, felsőfokú tanulmányaimat szoci-
ális munkás szakon végeztem a kolozsvári Babeș–Bolyai Tu-
dományegyetemen.
Érettségi után mindjárt ide jöttem dolgozni a községbe, he-
lyettes óvó néniként a csekefalvi óvodához. Ezután egy keresztúri
alapítványnál tevékenykedtem, a gyerekotthonból kikerült fiata-
lokkal foglalkoztam több mint tíz évig.
2021 szeptemberétől dolgozom a szentábrahámi polgármes-
teri hivatalnál, a szociális osztályon vagyok alkalmazva mint szo-
ciális munkás, ahol igyekszem elvégezni a rám bízott feladatokat,
segíteni a rászorulóknak.
Munkámat nagyon szeretem, s bár emberekkel foglalkozni
nehéz, de hálás feladat. A kölcsönös bizalom és egymás iránti
tisztelet teszi teljessé számomra ezt a hivatást. A következő gon-
dolatokat tartom kötelező érvényűnek munkámra nézve: fele-
lősek vagyunk mindenért, amit az emberekkel, az embereknek
és az emberekért cselekszünk. A munkám és a családom kitölti A községhez már gyerekkorom óta kötődöm, mivel nagyszü-
az életem, a családommal töltött idő igazi feltöltődést jelent szá- leim Csekefalván éltek, majd ide jöttem férjhez, erős szálakkal
momra. kötődöm ehhez a közösséghez.
 3 VIDÉKI ÉLET

Segítség traktortulajdonosoknak, helyben

Az önkormányzat felvette a kapcso-
latot a Román Autónyilvántartó (RAR)
Hargita megyei kirendeltségével
annak érdekében, hogy a község
területén is elvégezzék a műszaki
vizsgáztatást, törzskönyvezést.
2022-ben több mint ötven traktor
törzskönyvezését végezték el Szen-
tábrahámban, amennyiben igény van
erre, jövőben is lehetővé teszi ezt az
önkormányzat.

A román törzskönyv (Carte de identitate

a Vehicului, azaz CIV) mellett hozni kell a
személyazonossági igazolványt. Amennyi-
ben csak a külföldi törzskönyvvel, forgalmi
engedéllyel rendelkeznek, úgy is megoldha-
tó a műszakiztatatás.
Ha nincs törzskönyv a tulajdonukban,
akkor is van megoldás: az a személy, aki kül- Előfordul olyan eset is, hogy semmi- lent meg az alkalmazási módszertan, így
földről vásárolta a traktort közjegyző által lyen dokumentummal nem rendelke- nem tudják jelenleg még műszakiztatni
hitelesített dokumentumban nyilatkozhat zünk. Ebben az esetben is közjegyző előtt az ebbe a kategóriába tartozó járműveket.
arról, hogy az eredeti tulajdonos nem adott nyilatkozhatunk a járműről. Fontos tudnivaló: a 3,5 tonnánál nagyobb
át neki törzskönyvet és forgalmi engedélyt. 2020-ban törvény született az EURO 1 járművek műszaki vizsgája 1, míg az ennél
A nyilatkozatban fel kell tüntetni a jármű és az alatti szabvánnyal rendelkező hasz- kisebb súlyúaké két évig érvényes.
márkáját, típusát, sasszé- és motorszámát. nált járművek számára, azonban nem je-

Áldott karácsonyt és boldog új évet

kíván a szentábrahámi
önkormányzat nevében
Simó Dezső polgármester és Lőrinczi Endre alpolgármester
VIDÉKI ÉLET 4
Mi vagyunk a csekefalvi tanácsosok
Bíró Attila
– Mióta tanácsos?
– Ez az első mandátumom tanácsos-
ként, két éve töltöm be ezt a tisztséget. Új
vagyok még.
– Miért vállalta a közéleti szerepet?
– Meglepett, de jólesett a felkérés,
amikor jelöltek tanácsosnak. Örvendek
annak, hogy alkalmasnak találtak a báto-
rítóim, az itt élő emberek. Ez egy szolgálat,
amivel tehetek valamit a falumért, igyek-
szem legjobb tudásom szerint megfelelni
ennek.
– Mi a legnagyobb kihívás munkájá-
ban?
– Nem jár szerintem nagy kihívással
ennek a tisztségnek a betöltése, az a fela-
datunk, hogy kapocs legyünk az emberek
és a hivatal között, erre vállalkoztam.
– Mire a leginkább büszke a megvaló-
sításait illetően?
– Mivel csekefalvi vagyok, leginkább
az itteni beruházásokra, munkálatokra va-
gyok büszke. A kultúrotthon felújítása, a
főút mellett lévő sánc és járda megépítése,
utóbbi még most is folyamatban van. Töb-
bek közt arra is, hogy honnan indult ez a
jól felépített csapat az önkormányzatnál,
és most hol tart. Szerintem az igazi nagy
haladás akkor látszik, ha visszanézünk a
múltba.
– Hogy képzeli el Csekefalvát 2032-
ben?
– Régi, nagy álma minden csekefalvi
lakosnak, hogy aszfaltozott utcáink legye-
nek. Ha előre nézek tíz évet, akkor ezt lá-
tom beteljesülni. Optimista vagyok a jövőt
illetően, ha van megfelelő életkörnyezet az
emberek számára, akkor a közösségépítés
is könnyebb lesz.
Jánosi Levente
– Mióta tanácsos?
– Ez a negyedik mandátumom. Első
alkalommal a csekefalvi polgármesterje-
lölt kért meg arra, hogy vállaljam a jelö-
lést. Legyen képviselő a faluból, ha nem
lesz belőle polgármester, rám gondoltak.
– Miért vállalta a közéleti szerepet?
–A falumat előre vigyem, ez volt a leg-
fontosabb szempont. Sok mindent bevál-
laltam még az elején, mikor „gyengébb”
volt a tanács, vízórát is olvastam a faluban.
Érdekel, mi van a másik emberrel, közös-
ségi embernek tartom magam. Kultúrfe-
lelősként, az erdőgazdálkodási társulás
vezetőjeként személyes jelenlétemmel is
támogatom, szervezem a közösségünket.
Van egy színjátszó csoportunk, egy kis
csapat, akikkel minden évben aktívak va-
gyunk és bált szervezünk farsang idején,
őrizzük a hagyományainkat.
– Mi a legnagyobb kihívás munkájában?
– Igaz, hogy szinte teljesen megújult
már, de sokat dolgoztunk azért, hogy a fa-
lunak egy szép és igényes művelődési háza
legyen, megfeleljen a mai kor igényeinek.
A kapcsolattartás is nagy kihívás: elérni
azt, hogy ne csak lakásként, lakóhelyként
tekintsenek az emberek Csekefalvára, ha
nem cselekvő módon vegyenek részt a kö-
zösség életében.
– Mire a leginkább büszke a megvaló-
sításait illetően?
– A falu arculata teljesen megválto-
zott: aszfalt van, járdákat alakítottunk ki,
a mellékutcák is viszonylag rendben van-
nak, a kultúrház megújult szinte teljesen.
Arra is büszke vagyok, hogy jó párbeszéd
van a hivatallal, az itteni emberek problé-
mái felkerülnek a tanácshoz.
– Hogy képzeli el Csekefalvát 2032-ben?
– Abban bízom, hogy a mostani fiatal
generáció ugyanolyan szenvedéllyel dol-
gozik majd a közért, mint mi, amikor el-
vállaltuk ezt a feladatot.
Lőrinczi Árpád
– Mióta tanácsos?
– Negyedik alkalommal vagyok taná-
csos, a korábbi polgármesterjelölt egyike
kérte a támogatást tőlem, amit jó ismerős-
ként és közösségi emberként megtettem.
– Miért vállalta a közéleti szerepet?
– Úgy gondoltam, hogy csapatban kön�-
nyebb előrébb vinni a közösség ügyét. A
kilencvenes évek eleje óta a tejfeldolgozónál
dolgozom, a munkámnak köszönhetően jól
megismertem a termelőket, jó kapcsolati
rendszert alakítottam ki. Ezt is falum szolgá-
latába szerettem volna állítani.
– Mi a legnagyobb kihívás munkájá-
ban?
– Biztosítani, elősegíteni a jó életfelté-
telek kialakítását, megfelelő környezetet te-
remteni. Csekefalván még a víz- és gázháló-
zatot kellene bővíteni, ez még teendő.
– Mire a leginkább büszke a megvalósí-
tásait illetően?
– A kultúrotthonra, szinte teljes felújí-
tásán esett át. Most egy rendezett és szép
közösségi terünk van. A falu arculata
nagyban változott, rendezettebb falukép
van a járdarendszer kiépítésével, ez min-
denképpen eredménynek tekinthető.
– Hogy képzeli el Csekefalvát 2032-
ben?
– Rengeteg fiatal lakik a faluban, a vá-
ros közelsége miatt élettel van megtelve a
falu. A régi házakban fiatalok laknak, akik
részévé válnak közösségünknek.
 5 VIDÉKI ÉLET

A helyreállítási alapból újul meg az andrásfalvi kultúrház

T
rós
öbb mint
félmillió eu-
támogatási
kérést iktatott a
szentábrahámi
önkormányzat,
az országos hely-
reállítási alapból
kívánják részle-
gesen felújítani a
magyarandrásfalvi
kultúrházat. A be-
ruházás tartalmaz-
za a szarvazat, fa-
szerkezet cseréjét,
szigetelést, padló-
cserét, villanyhá-
lózat rendbetételét,
nyílászárók cseré-
jét, belső berende-
zés vásárlását.

Felkapcsolták a villanyt Folytatódik a járdaépítés

a Solymosi-lázon Csekefalván
575 méter hosszúságban tervezi a járdarendszer kiépítését a
helyi önkormányzat: a pálinkafőzőtől Székelykeresztúr irányá-
ba teljesen új, a templomtól felfelé a régi felújítása valósulhat
meg nemsokára. A saját költségvetésből, megyei visszaosztásból
megvalósuló beruházás által betonsáncot készítenek az említett
részeken, ötméteres, aszfaltozott bejáróval, szegéllyel látják el a
bejáratokat.

375 ezer lej értékű pályázatot nyert a szentábrahámi önkor-

mányzat a Környezetvédelmi
Alapnál, tizenöt háztartás kapott napelemes, 1,1 kW tel-
jesítményű áramfejlesztő rendszert a Solymosi-lázon. Régi
igényre válaszolt a hivatal, korábban többször is kért támoga-
tást a hivatal a villamosításra, mindeddig sikertelenül.
VIDÉKI ÉLET 6

Ilonka mama
és az édes
gyermekkori
álmok
A vérükben van, mindenki imád
sütni-főzni a családban. A szen-
tábrahámi Nagy Hunor is korán
kezdte a mesterséget, már az
óvodában főzőset játszott. Egyéni
ambíciók, a nagymama támogató
társasága is közrejátszott abban,
hogy a fiatalember ezt a szakmát
választotta. Személyes története
mellett megosztotta velünk kedvenc
receptjeit is.

Sok mindent nem tudtam Huniról

nekifutásból, de ez gyorsan megváltozott
a Pethő étterem egyik asztalánál. Nem
szórakozunk, éppen a munkahelyen va-
gyunk, szakács beszélgetőtársam kivett
egy rövid szünetet, hogy az olvasókkal
megismertessük a történetét.
– Ez egy gyermekkori álom számom-
ra, az óvodában is volt egy főzősarkam, ott
tevékenykedtem mindig. Bár középiskolá-
ban voltak olyan gondolataim, hogy tanító
bácsi vagy lelkész leszek, az érettségi után
mégis az eredeti terv mellett maradtam, a

Szentábrahám
község tortája
Beszélgetésünk közben egy
közös kalandba is belekezd-
tünk, kíváncsi voltam arra,
milyen lenne Szentábrahám
község tortája, ha Huni kellene
megálmodja. A községre jel-
lemző, leginkább kifejező alap-
anyagokat vette figyelembe,
így született meg a csokoládé,
tejszín, levendula, vadcse-
resznye felhasználásával
készült édesség. A csokoládé
a cukrász kedvence, a tejszín a
térség tejtermelői, a levendula
a csekefalvi levendulás, a
„A sütés-főzés szerintem
otthonról jött, a házias�-
szonyoktól – anyumtól
és mamától – lestem el
mindent, amit tudok. A
vérünkben van az, hogy
szeretjük. Ilonka mama
szenvedélyesen tudja ezt
csinálni, mindig az unokák
és család kedvében jár.”
vadcseresznye a tanyavilágok
miatt került az asztalra.

szakácstanfolyam elvégzése után szakmai
gyakorlatra a Pethő vendéglőbe jelentkez-
tem – kezdi el Huni, aki teológia szakon
végzett, a szakácsgyakorlatot csak rövid
kitérőnek gondolta.
A sütés fortélyait
a mamától leste el
Nem így lett, közel hét éve szorgos-
kodik az udvarhelyi étterem konyháján,
finom falatokkal kényeztetve a betérőket.
– A sütés-főzés szerintem otthonról
jött, a háziasszonyoktól – anyumtól és ma-
mától – lestem el mindent, amit tudok. A
vérünkben van az, hogy szeretjük. Ilonka
mama szenvedélyesen tudja ezt csinálni,
mindig az unokák és család kedvében jár.
Olyan almalevest senki sem főz, mint ő! A
gyümölcslevesekről mindenkinek a krém-
leves jut eszébe, de ez nem olyan: hagyma,
murok, petrezselyemzöld kerül bele. Füs-
tölt hússal is szokták, de mi nélküle sze-
retjük – osztja meg velünk mama kedvenc
receptjét rögtön.
A munka mellett elvégezte a cukrász-
tanfolyamot, s Ilonka mamával kísérle-
teztek azon, hogy a régi süteményekkel és
finom tortákkal kényeztessék a környéket.
Huni húga is cukrászként dolgozik, Svájc-
ban tevékenykedik.
– Nekem nincs olyan kézügyességem,
mint neki, a marcipánformákkal sokat kell
bíbelődjek, hogy olyan legyen, amilyet szeret-
nék. Az évek során sikerült annyi tapasztalatra
szert tenni, ma már mama segít nekem, régen
ez fordítva volt. Biztosan mondhatom, mamá-
nak és a családomnak is része van abban, amit
ma elértem. Érdekes és különleges élmény volt
megismerni a régi tésztákat, közben a legújabb
receptekkel kísérletezni. Itthon a dobossal, cit-
romos tésztával, zserbóval, a mézessel, a Kati
tésztával dolgoztunk, a laborban pedig figyel-
tem a vagány tortákat, amit rögtön meg akar-
tam sütni én is – mondja Huni, akinek jóleső
érzés visszanézni az évekkel ezelőtt készített
torták fotóit, látja a fejlődést, a pozitív változást.
A fiatalok leginkább a gyümölcsös,
joghurtos kombinációban találják meg
a kedvenc tortát, az idősebbek pedig a
csokitortára esküsznek, ami cukrászunk
specialitása is, amit jó szívvel ajánl min-
denkinek.
Időnként szükség van
a megújulásra
„Próbálok egy új szakma felé nyitni”
– hangzott el ez a válasz a jövőt, terveket
firtató kérdésemre, amit talán elsőre meg-
Ilonka mama almalevese
ALMALEVES FÜSTÖLT HÁZI CSÜLÖKKEL
- 6 darab nagyobb alma
- 1 darab murok
- nagy csokor friss petrezselyemzöld
- 2 darab tojás sárgája
- 2 kanál liszt
- 2 dl tej
- csipet só
- cukor ízlés szerint
Ha csülökkel vagy bármilyen füstölt hússal készít-
jük, azt előre készre főzzük, majd utána tesszük a
levesbe. A murkot apró kockákra vágjuk, majd ola-
jon csipet sóval majdnem puhára pirítjuk, aztán be-
lepőnek tűnik. De igazából a gyermekkor-
ban megfogalmazott mesterségek, a tanító
és lelkész segítő volta jön elő, újra.
– Szeretek több lábon állni. Három éve
„Az a típus vagyok, aki-
nek kell a változatosság,
időnként szükség van a
megújulásra. Ez persze
egyáltalán nem jelentené
azt, hogy abbahagynám
a sütés-főzést, az már az
életem része.”
bedolgozok, önkéntes vagyok a reformá-
tus öregotthonnál, ahol beteg, idős embe-
rekkel foglalkozunk. Érzem, bennem van
a segítő szándék, de régebben úgy voltam,
hogy nem mertem még egy nehéz szatyrot
7 VIDÉKI ÉLET
letesszük a meghámozott és kockákra vágott almát
egy jó nagy kanál cukorral. Hagyjuk, hogy kicsit a
cukor az almával karamelizálódjon, majd felöntjük
kb. 1.5 l vízzel, beleteszünk egy fej vöröshagymát
egészben, amit majd utólag kivesszük a levesből.
Hagyjuk főni, amíg az alma megpuhul. Beletesszük
az előre főzött csülök kockára vágott darabjait, ízlés
szerint tehetünk a csülök főzőlevéből is (ki men�-
nyire szereti füstön). A tojás sárgáját a liszttel és
tejjel csomómentesre kavarjuk, ezzel behabarjuk a
levest. Beletesszük az apróra vágott petrezselymet,
és kivesszük belőle a hagymát. Újraforraljuk és
kész is. Aki nem szereti füstölt hússal, elkészítheti
anélkül is, picit édesebben akár vaníliacukorral és
citrom levével, ami így is nagyon finom.
sem elkérni egy idős asszonytól, annyira
tartózkodó voltam. Az idősekkel töltött
időszak alakított engem, látom magam
előtt, hogy beteggondozással foglalkozok.
Közben elvégeztem egy beteggondozói
tanfolyamot is. Sokan összeférhetetlennek
tartják, de szeretnék asszisztensként a kór-
házban dolgozni. Az a típus vagyok, aki-
nek kell a változatosság, időnként szükség
van a megújulásra. Ez persze egyáltalán
nem jelentené azt, hogy abbahagynám a
sütés-főzést, az már az életem része – me-
sél terveiről Huni.
Évekig megfeszített tempóban készül-
tek az ünnepekre, nem a pihenésről szólt a
karácsony számukra. Ahogy a suszter cipő
nélkül, ők süti nélkül maradtak a nagy
rohanásban. Ezen változtattak pár éve,
amikor szabadságra küldték a kötényt, az
együttlétről szól az ünnep a Nagy család-
ban. Előkerül a böff, a húsleves, a csülök
a töltelékes káposztával. Előkerülnek a
rég nem látott családtagok, hogy egy pil-
lanatra belefeledkezzenek a hétköznapok
nehézségeibe.
VIDÉKI ÉLET 8
Egyedi zárakat tervez, a világot járja a szentábrahámi mérnök
Imádja az autókat, kicsi korában
biciklit bütykölt már. Az iskolában
szorgalmas és kitartó volt, édesapja
életpályája motiválja. Nagy Roland
mechatronikus mérnökkel beszélget-
tünk.
– Azt mondják, hogy gépészmérnök-
ként járod a nagyvilágot, különleges he-
lyekre jutsz el.
– Valójában mechatronikus mérnök
vagyok.
– Hogyan magyaráznád el egy hét-
köznapi embernek azt, hogy mivel fog-
lalkozol?
– Mechatronikus mérnök vagyok, aki
robotok és gyártócellák programozásával
és karbantartásával, gépészeti feladatok-
kal dolgozik. 3D-tervezéssel foglalko-
zom, az amerikai piacra tervezek zárakat.
Amerikai kormányzati intézmények, is-
kolák, hatósági szervek: rendőrség, CIA,
FBI részére is alkotunk, biztonságtech-
nikával dolgozom, ami konkrétan ki-
emelt biztonságú zárak tervezését jelenti.
Másrészt a marosvásárhelyi Plasmaterm
cég alkalmazottja vagyok, ez az egyetlen
precíziós öntöde Romániában. Itt marke-
ting, eladás, projektmenedzsment és kül-
ső HR a feladatom.
– Most az amerikai akciófilmek ju-
tottak eszembe, amikor a rablók betör-
nek valahová vagy kitörnek valahon- megrendeléseket, különleges kéréseket
nan. Hogyan kerül oda az ember, hogy teljesítünk. Vandalizmus, tornádó, tűz-
zárakat tervezzen? Kicsi korodban te is teszt, ciklustesztek stb., ezeket mind-
filmeket néztél, volt zárgyűjteményed? mind szem előtt kell tartani a tervezés
– Világéletemben az autók bolondja során, megfelelve természetesen a meg-
voltam, hatodik-hetedik osztályos ko- rendelő minden igényének.
romtól készülök a mérnöki pályára. Kicsi
koromban gyűjtöttem a Turbo rágó autós – Milyen tanuló voltál az iskolában,
képeit, mindegyik megvolt nekem. Né- volt kedvenc tantárgyad?
néméktől mindig autós játékot kértem,
ha hazajöttek Németországból. Hatéves
koromban, mikor édesapám megvette
az 1974-ben gyártott 1310-es Daciánkat,
annyit csavargattam a kormányt, míg
leblokkolt a kormányzár. Aztán nagyobb „...nagyobb koromban
koromban elkezdtem bicikliket bütyköl-
getni, megtanultam hegeszteni, kilence- elkezdtem bicikliket büty-
dikben csináltam magamnak egy ame- kölgetni, megtanultam
rikai chopper bike-szerű biciklit, azzal hegeszteni, kilencedikben
jártam iskolába.
Nem volt különösebb kapcsolatom a
csináltam magamnak
zárakkal. Miután felvettek a New York-i egy amerikai chopper
székhelyű Securitech Group Inc. céghez, bike-szerű biciklit, azzal
ott szembesítettek azzal, hogy zárakat kell jártam iskolába.”
tervezni. És igen, nagyon izgalmas mun-
ka, rengeteg tesztelésen megy át egy zár,
míg átadjuk a megrendelőnek. Egyedi

– A helyi Benedek Elek Általános Isko-
lában végeztem, végig jó tanuló voltam. Ver-
senyekre jártam, földrajzból, történelemből,
biológiából is jeles voltam, bár érdekes mó-
don ezek a tantárgyak nem kapcsolódnak
szorosan a mostani munkámhoz. Közép-
iskolában már tudtam, reál irányba kell el-
mozdulni, ezért aztán az Orbán Balázs Gim-
názium matematika-informatika szakán
tanultam, neves informatikaversenyekre is
eljutottam. Tizedik osztály környékén gon-
dolkodtam el a folytatáson, a mechatronikus
mérnökit választottam, ami igazból a mér-
nöki szakok „svájci bicskája”, azaz tartalmaz
mindenből egy kicsit: villamosságot, gépé-
szetet, programozást.
– Mindvégig céltudatos voltál. Mit
kaptál az egyetemi évektől?
– Komolyan vettem a tanulmányokat,
ennek ellenére mondom, nem csak ez a
fontos az egyetemi években. Nem csak
szakmát tanulunk az egyetemen, hiába
vagy nagyon jó ember és szakember, hi-
ányzik még valami. Ekkor kell barátokat
szerezni, jó kapcsolati rendszerre szert
tenni, olyan emberek társaságát keresni,
akik jól mozognak a pályán. Szüleim ja-
vaslatára a bentlakásba kerültem, ahol ki-
mondhatatlanul sok barátságot kötöttem,
ezek mind hatással voltak a karrieremre.
– Szüleid mit szóltak a választásod-
hoz?
– Mindig azt mondták, azt csináljam,
amit szeretek. Támogattak mindenben,
amit csak elterveztem. Édesapám gépla-
9 VIDÉKI ÉLET
katos, de nagyon jól ért az ácsmunkához,
kőművességhez, igazi ezermester. Tőle
rengeteget tanultam, a példája előttem le-
begett mindig, motivált, hogy megoldjam
a problémáimat, ne kelljen más szakem-
berhez futni, ha meg kell csinálni valamit.
– Sokat utazol a világban. Milyen él-
ményeket szerezték utazásaid során?
– A vásárhelyi munkahelyemen az az
egyik feladatom, hogy klienseket keressek
az öntödének. Vásárokra, kiállításokra já-
rok, egyetemen tartok bemutatókat. Egy
igazán különleges munkahely ez, hiszen
megrendelőink között vannak gépipari,
élelmiszeripari, hadiipari, egészségügyi
vállalatok, intézmények, széles a skála.
Idén Hannoverben, Stuttgartban, Ut-
rechtben és Isztanbulban jártam. Nagyon – Hogyan tervezed a jövőt?
szeretek utazni, új helyekre eljutni. – Nem szeretek másoknak az álmaim-
ról beszélni. De az biztos, hogy saját lábra
szeretnék állni, a megszerzett tapasztala-
tomat és kapcsolati rendszeremet ennek a
szolgálatába állítom.
„Azt vallom, hogy nem má-
– Mit üzenünk a fiataloknak?
sokat kell utánozni, nem – Falun kezdtem, helyben tanultam.
más példáját kell követni, Sokan mondják, hátrány, ha a gyermek
hanem saját elképzelése- falusi iskolába jár. Ez nem igaz. Azt val-
lom, hogy nem másokat kell utánozni,
ink szerint kell cselekedni. nem más példáját kell követni, hanem sa-
Fel kell tenni a kérdést: te ját elképzeléseink szerint kell cselekedni.
mit szeretnél az életben, Fel kell tenni a kérdést: te mit szeretnél az
mivel akarsz foglalkozni?” életben, mivel akarsz foglalkozni? Aztán
legyél kitartó, el fogod érni a céljaidat, si-
keres és boldog leszel, mert a saját utadat
járod.
VIDÉKI ÉLET 10

„Toldja meg,
Mihály!”
Szentábrahám legidősebb embere
egy-két éve még minden mec�-
csre lebiciklizett a pályához. A
kilencvenkét éves Buzogány Misi
bácsi rajong a fociért, élete párja
mellett tekintettünk vissza a régi
idők kalandjaira.

Napsütéses őszi napon kerestem fel a

falu legidősebb emberét, javában zajlik a
betakarodás a környéken. Egy idősebb néni
sürgölődik a konyhában, amikor beköszö-
nök a Buzogány portára. Rossz az időzítés,
ebédidőt üt az óra. Úgy jártam, mint meny-
asszonyi kikéréskor a násznép, egy fiatalabb
Buzogány Mihályhoz irányít a néni elsőre.
Ott rögtön kiderül, hogy egy picikét idő-
sebb emberrel lenne előre nem egyeztetett
találkozóm. Hátrasétálunk a kertbe, ahol az
öregúr egy kisebb buglyára való sarjút ráz
nagy gonddal. Szalmakalappal a fején, nap-
szemüveggel, fiatalos lazasággal.
Előresétálunk a ház elé, előkészíti a
terepet egy jó beszélgetésre a szőlő árnyé-
kában. Lekerül a szemüveg, ami nem is a
vagányság miatt, inkább a szemek védel-
me miatt fontos. Míg a méhek a friss ter-
mést járják buzgón, Misi bácsi belekezd
élete sztorijába.
Ha akármi nem is, valami igen
– 1930. június 29-én születtem, Pé-
ter és Pál napján. A szülői ház mellett
vagyunk, valamikor Buzogány Áron és
Palló Erzsébet volt itt az édesapa és édes-
anya. Második gyermekként láttam meg
a napvilágot, akkoriban földműveléssel
foglalkoztunk, az volt a menő. Tanulni
szerettem volna, ezért az ötödik osztály
elvégzése utána beiratkoztam a gimná-
ziumba, Keresztúrra. Mindig úgy tartot-
tam, hogy tanulás nélkül is lehet akármi
az emberből, vagy ha akármi nem is, va-
lami igen – sokáig nem tartott a békeidő,
tanulmányait meg kellett szakítania a há-
ború miatt 1944-ben.
Tizennégy éves lévén tisztán emlék-
szik már a magyarok bejövetelére, azért
is, mert előttük volt felállítva a díszkapu
az Erdőszentgyörgy felől érkező katonák
számára. Míg az emberek virágot dob-
tak az útra, ünnepi műsorral köszöntöt-
ték a bevonuló katonákat, a Buzogány
család keserves és megpróbáltatásokkal
teli emlékeket őrzött az első világháború
idejéből. Édesapja négy évet töltött hadi-
fogságban, az oroszországi Irkutszkban,
szökve-bujkálva jött haza szülőfalujába.
– Elmondom azt is, hogy járt le a jö-
vés-menés nálunk. Egyik éjjel matatás volt
az udvaron, kocsi és szekér parkolt be hoz-
zánk. Katonák mentek fel a házba, apám is
utánuk eredt, egy kicsit még beszélt oro-
szul. Ott eltárgyaltak, kiderült, hogy szállást
akartak, ételt, mást nem vittek el. Előttük, a
szomszéd kaszálón két német ágyú volt fel-
állítva, a Buzogány-kertből lőtték az ellensé-
get Boldogfalva–Újszékely irányába.
„Nem kellett olyan sokat
udvaroljál, csak hat esz-
tendőt. Nem volt bőbe-
szédű legény, én voltam,
aki szerette a táncot, ő Éjjeli zene az ablak alatt
inkább fütyörészett munka Tizennégy éves korában már a családi
gazdaságban dolgozott, életének ez a kor-
közben. Emlékszel-e, Misi szaka a mai napig kitartott.
milyen nótát húzattál el a Irma néni kevesebb zajjal dolgozik a
házunknál?” konyhában, hallhatóan a főzés végéhez
közeledik. Amikor a szerelem kérdését fe-

szegetjük Misi bácsival, akkor megérkezik
társaságunkba ő is.
– Nem kellett olyan sokat udvaroljál,
csak hat esztendőt. Nem volt bőbeszédű
legény, én voltam, aki szerette a táncot, ő
inkább fütyörészett munka közben. Em-
lékszel-e, Misi milyen nótát húzattál el a
házunknál? – fordul férje felé Irma néni.
Misi bácsi kicsit gondolkodóba esik,
elmélázik, aztán elkezdi a nóta szövegét:
Megállok a keresztútnál, ahol nyáron
annyi fehér virág van.
Visszaűz a szívem ide, mindhiába járok
künn a világban.
Vándor darvak búcsúznak fenn, dér csillog
a levelen,
Dérütötte avar között, parányi kis lábad
nyomát keresem.
Megállok a keresztútnál, itt borult rám a
gyönyörű alkonyat,
Mikor ajkad legelőször, visszaadta az én
forró csókomat.
Itt simultál a szívemre mosolyogva, remeg-
ve,
Itt búcsúztál el én tőlem, hazug szóval,
csalfa csókkal, örökre.
– Sokat húzattam az ablaka alatt, ez-
előtt az volt a divat, hogy éjjeli zenét ad-
tunk a leányoknak. Barátokat hívtunk,
összetársultunk, a gagyi Pusi Béla szom-
bat-vasárnap állandó szolgálatban volt,
húzni kellett neki. Nem kell nagy mulat-
ságra vagy hitványságra gondolni, akkor
csendesebben mulatéroztunk. Részegség
is egyszer volt csak életemben, mikor ti-
zenhat éves koromban a legények leitat-
tak, megkajdultam tőle. Azóta sem ittam
annyit. Pedig szőlőtermő vidék a miénk,
a Templom-hegy jó adottságú terület a
termesztésre, de otthagytuk mára, tele van
bokorral és medvével – régebben minden
darab föld meg volt művelve, most egyre
többet hagynak fel az emberek.
„Amíg lehet,
a saját magam embere”
– 1950-ben tíz családdal megalakítot-
ták a kollektív gazdaságot, „ki ameddig
bírta, húzta”. A sok beszolgáltatással meg-
keserítették az ember életét. Előtte szabad
élet volt, nem dirigált senki, mindenki azt
csinált a birtokkal, amit akart. Két hétig
minden este lehívatott a pártbizottság,
hogy válasszak a társulás vagy a kollektív
„Szeretem a focit, fiatal
koromban, az 1950-es
évek elején bekk voltam,
a védelemben játszottam.
Hatalmas nagy meccsek
voltak Etéddel, Siménfal-
vával, Fiatfalvával, Alsóbol-
dogfalvával..”
közül, nincs harmadik út. Amíg lehet, a
saját magam embere akartam maradni.
Mondtam nekik, hogy elvtársak, nem
engem kell kérdezni, az apámé minden
birtok. Mi már otthon megbeszéltük a
dolgot, ezért nem ért váratlanul minket,
amikor megkerestek. Apám rokkant em-
ber volt, sántikálva éldegélt, nem hiány-
zott az állandó nyaggatás. 1958-ban áll-
tunk be, az öregek nyugdíjat kaptak, ami
a létfenntartáshoz kellett is – időközben
Misi bácsi tanfolyamot végzett, felkészült
ember lévén rábízták a termelés irányítá-
11 VIDÉKI ÉLET
sát a faluban, később Andrásfalván is.
1960-ban házasodtak össze, három fi-
úgyermekük született. Jelenleg négy uno-
kában és két dédunokában lelik örömüket.
A nyugdíjas évek is tevékenyen telnek a
Buzogány családban, „ha más nincs, ak-
kor egy kosár kukorica” lefejtésével teszi
hasznossá magát Misi bácsi. Beszélgető-
társam azt mondja, hogy senki sem élt
ilyen sokáig a családban, valószínűleg a
hatvan-hetven éves kemény munka és a
Jóisten adott ilyen hosszú, szép életet.
„Toldja meg, Mihály!”
Irma néni szerint régebben minden
más volt, jó hangulatú kórusokat szervez-
tek, a fiatalság összejárt, összetartók vol-
tak. Sok-sok zene, tánc és kacagás. Lebo-
vicséknál, a zsidó családnál volt a legjobb
kórus, ahol „orsót csókért” játszottak a
legényekkel.
– Látja, mennyi gyűlölködés van a
mai világban is. Miért kell az embernek
meghalnia azért, mert zsidónak, cigány-
nak, magyarnak vagy románnak születik?
Mind elvitték, megölték őket Auschwitz-
ban. De nem kell messze menni, nézi-e a
Sepsi meccseket, hogy ott mennyit rárak-
nak a magyarokra? – teszi fel a kérdést
Misi bácsi, aki nagy fociőrült nevében áll
a faluban.
Pár éve még lebiciklizett a pályára,
nézőként szurkolta végig a helyi csapat
mérkőzéseit. Most már egy kicsit szédül,
bizonytalan, nem mer elindulni.
– Szeretem a focit, fiatal koromban,
az 1950-es évek elején bekk voltam, a
védelemben játszottam. Hatalmas nagy
meccsek voltak Etéddel, Siménfalvával,
Fiatfalvával, Alsóboldogfalvával. Ked-
vem most is lenne lemenni a meccsre, de
melyik fiamon uralkodjak örökké, hogy
vigyen le engem? Abban az időben még
a fűzős labdát kergettük, szép élet volt –
mesél kedvenc sportjáról Szentábrahám
legidősebb embere.
– A fiaink közül Misi is nagy futbal-
lista volt, ő volt az erő és a biztos ember
a csapatban. Fejelésben jó volt, a bal lába
kiemelkedő. Ha szabadrúgás volt, kinéz-
te a sarkot, a kapusnak csak annyi dolga
maradt, hogy kiszedje a hálóból a labdát
– teszi hozzá Irma néni.
Miközben az almafa alatt és a rózsa-
bokrok mögött közös fotót készítek róluk,
Irma néninek eszébe jut még egy apró
emlék: „Volt egy felcser nő, aki állandóan
azt kiabálta be meccs közben, hogy: toldja
meg, Mihály! – így biztatva a bekket, hogy
rúgja meg a labdát.”
VIDÉKI ÉLET 12

Az amatőr színjátszás Tevékeny évet zárt

és a helyi közösség ünnepe
Közel háromszáz vendég részvételével
szervezték meg november 19-én „Az
ekhós szekér nyomában Szentábrahámon”
elnevezésű műkedvelő színjátszó talál-
kozót. A művelődési házban tizennégy
amatőr társulat lépett színpadra, számos
színjátszó kör képviselője volt jelen
érdeklődőként.
– Huszonöt család előkészülete, szer-
vezőmunkája nélkül nem tudott volna
megvalósulni ez az esemény. Van egy
fiatal házasokból álló csoportunk, akik-
kel minden évben megszervezzük a ha-
gyományos kosaras bált településünkön,
február második hétvégéje számunkra a
színdarabos mulatságról szól – mondta
el érdeklődésünkre Berei Enikő, a Szen-
tábrahámi Fiatal Házasok Csoportjának
vezetője.
Idén nem tanultak be színdarabot a
helyiek, a szervezésre, vendégfogadásra
koncentráltak. Első alkalommal a homoród-
újfalusi találkozón léptek fel, ahol mara-
dandó élményben volt része a társulatnak.
az önkéntes tűzoltóság
Az önkéntes tűzoltóság eszköztárának,
felszerelésének bővítése mellett szakmailag is
jó évet zárt a Szentábrahám községi önkéntes
tűzoltóság. Védőruházatot kaptak a székely-
keresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó
Egyesülettől, a helyi önkormányzat bakan-
csokat, közel negyven palack poroltót vásá-
rolt, hogy éles helyzetben felkészültebb csapat
nyújthasson segítséget a lakosságnak.
A felszerelés bővítése mellett nagy hang-
súlyt fektettek a csapatépítésre, a község min-
den településéről csatlakoztak önkéntesek –
mondta el lapunk érdeklődésére Major Lehel
önkéntes tűzoltóparancsnok.
– A keresztúri önkéntesek szervezésében
szakmai továbbképzőn vettek részt csapattár-
– Nagy hatással volt ránk az első fellé-
saink, a védőruha megvásárlása után pedig
pés, a színpadi szereplés mellett a rendez-
versenyekre is szeretnénk eljutni. Idén több
vény közösségépítő jellege miatt is fontos
alkalommal volt szükség önkénteseink köz-
a csapatunknak. Nemsokára megkezdjük
beavatkozására: tavasszal tarlótüzek pusztí-
a felkészülést a farsangi időszakra, folytat-
tottak, januárban pedig egy gazdasági épület
va régi hagyományainkat – számolt be a
gyulladt ki – tájékoztatott a parancsnok.
szervező.
A rendezvényt a helyi színjátszók cso-
portja és a polgármesteri hivatal szervezte,
Összegyűjtik a község régi fotóit
a Hargita Megyei Hagyományőrzési For-
Szentábrahám Polgármesteri Hivatala
rásközpont szakmai irányítása és támo-
szeretné összegyűjteni és megmenteni a
gatása mellett. Az eseményt jelenlétével
község területéről származó, régi fényké-
támogatta Antal Lóránt szenátor és Bíró
peket. Amennyiben rendelkeznek olyan
Barna Botond, Hargita Megye Tanácsá-
fotókkal (közösségi eseményt ábrázoló, csa-
nak alelnöke, illetve Simó Dezső polgár-
ládi, utcakép stb.), amelyek a nyolc falu va-
mester. Jövőre a szervezési feladatokat az
lamelyikéről származnak, jelezzék Lőrinczi
oroszhegyi amatőr színjátszók vállalták
Endre alpolgármesternek a lorincziendre@
fel, Oroszhegyben találkoznak a térség és
gmail.com címen.
a megye színjátszói.
A begyűjtött fotókat lemásoljuk, leírjuk
– Az infrastrukturális beruházások
a hozzájuk kapcsolódó történeteket, az ere-
mellett kiemelt fontossággal bírnak szá-
detiket pedig visszaadjuk a tulajdonosnak.
munkra a közösségi-kulturális esemé-
Amennyiben megfelelő anyag birtokába
nyek, a rendezvények mögött álló csopor-
jutunk, kiállítást szervezünk belőle, illetve
tok bátorítása és támogatása. Községépítés
egy fotóalbum megjelentetését is tervezzük.
csak közösségépítéssel együtt képzelhető
Köszönjük a közreműködésüket!
el – nyilatkozta Simó Dezső polgármester.

Hivatali ügyintézés Telefonszám: 0266–220 024 Fax: 0266–220 010
Mezőgazdasági osztály
Fogadóóra:
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Kibédi Emil (0744–301 035)
Pénztár
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Varró Mónika (0266-220024)
Szociális osztály
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Lőrinczi Kinga és Kiss Emese Réka
(0748–646 685)
Anyakönyvezés
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Veres Dalma
Elhalálozás esetén: 0757–805 611
Jegyző
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Szász Tünde Csilla (0740–249 267)
Könyvelőség
hétfő–péntek: 7.30–15.30
Klein Katalin (0748–406 076)
Önkéntes tűzoltóság
Major Lehel (0741–436933)
VIDÉKI ÉLET
Kiadja: SZENTÁBRAHÁM KÖZSÉG
POLGÁRMESTERI HIVATALA
Szerkesztőség címe: 537010 Szentáb-
rahám 126. sz., telefon: 0266–220 024,
e-mail: primaria.avramesti@gmail.com
Üzenem a Hivatalnak
Van olyan problémája, amire a Hivatal
megoldást, választ adhat? Észrevételeit
küldje be szerkesztőségünk címére írás-
ban, vagy a primaria.avramesti@gmail.
com e-mail-címre.