Kötelezők röviden

Homérosz: Iliász

Szereplők:

Agamemnón:Mükéné királya; felesége Klütaimnésztra. 

Aiász:Az egyik legerősebb, legnagyobb görög harcos, eldöntetlenül megküzd Hektórral.
Aineiász (Aeneisz):Trójai herceg, Aphrodité fia, Hektór unokatestvére.
Akhilleusz::Görög, Péleusz és Thetisz fia, félig isteni származású.
Andromakhé:Hektor felesége, Asztüanax anyja, a hitvesi szeretet jelképe. Férjét Akhilleusz ölte meg.
Aphrodité:Görög mitológiai alak, a szerelem és a szépség istennője. Állatai: galamb, fekete hattyú.
Apollón:Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére. A Nap, a költészet, művészetek, íjászat istene.
Árész:Zeusz és Héra gyermeke, a háború istene, a kegyetlen vérontás és értelmetlen pusztítás megtestesítője.
Briszéisz:A trójai háború idején Akhilleusz rabnője, akit Agamemnón elvesz a harcostól.
Diomédész:A trójai háborúban a legerősebb hajóhadat vezette.
Dolón:A trójai háború idején Hektór megbízásából (aki neki ígérte Akhilleusz szekerét és lovait) kémkedett.
Erisz:Görög istennő, a viszály és a veszekedés istene, Árész örök kísérője és barátja.
Hekabé:Hektor és Parisz anyja, Priamosz felesége 12 lányt és 19 fiút szült neki), trójai. Megálmodta Trója
bukását.
Hektór:Trójai királyfi, Priamosz és Hekabé legidősebb gyermeke, Parisz testvére. Felesége Andromakhé.
Helené:(Szép Heléna) Zeusz és Léda gyermeke, aki egy hattyútojásból kelt ki.
Héphaisztosz:Görög mitológiai alak, a tűz és a kovácsmesterség istene, védelmezője a mesterembereknek.
Héra:Görög mitológia, Zeusz felesége, a házasságot és a születést védelmezi.
Hermész:Görög isten, Zeusz és Maja nimfa gyermeke, az istenek hírnöke.
risz:Görög istennő, a szivárvány istene, Héra és Zeusz állandó követe.
Kalliopé:Görög, Zeusz lánya, az epikus költészet múzsája.
Kasztór:Spártai királyfi, Tündareosz és Léda fia, Polüdeukész ikertestvére (Dioszkuroszok).
Khrüszéisz:Az Iliászban Apollón papjának, Khrüszésznek a lánya, akit Agamemnón rabnőjévé tesz.
Klütaimnésztra:Görög, Tündareosz és Léda lánya, Agamemnón felesége.
Kronosz:Görög, Uranosz és Gaia fia, a 12 titán legfiatalabbika. Felesége (egyben testvére) Rhea, Zeusz apja.
Léda:Spárta királynéja, Tündareosz felesége. Zeusz hattyú képében elcsábította.
Menelaosz:Spártai király, Agamemnón fivére. Felesége Szép Heléna (Helené).
Nesztór:Püloszi király, a Tróját ostromló hadvezérek legidősebbje.
Odüsszeusz:thaka királya, Tróját ostromló egyik fővezér. Felesége Pénelopé, fia Télemakhosz.
Pallasz Athéné:Görög istennő, a bölcsesség, igazságos háború, jog, művészetek istene. Zeusz és Métisz
gyermeke.
Parisz:Trójai királyfi, Priamosz és Hekabé gyermeke, Hektór testvére.
Patroklosz:Görög harcos, akit Péleusz nevelt fiával, Akhilleusszal. Együtt harcoltak Trója ellen.
Péleusz:Görög férfi, Thetisz férje, Akhilleusz apja.
Polüdeukész:Spártai királyfi, Zeusz és Léda fia, Kasztór ikertestvére (Dioszkuroszok).
Poszeidón:Görög isten, a tengerek kiálya. Kronosz és Rheia fia, Zeusz és Hádész testvére.
Priamosz:Trója királya, Hekabé férje, Hektór és Parisz apja. Neoptolemosz, Akhilleusz fia ölte meg.
Thetisz:Görög istennő, tengeri nimfa. Az istenek nem akarták feleségül venni.
Tündareósz:Spártai király, felesége Léda. Gyermekei: Klütaimnésztra és Kasztór.
Zeusz:Görög főisten, a villámok és az ég ura. Apja Kronosz. Felesége Héra.
Események:
1.Ének:
Agamamnón elrabolja Apollón papjának, Khrüszésznek lányát, amiért az
istenség megharagszik, s kilenc napos dögvésszel sújtja a görög katonákat. Akhilleusz
megkérdezi a jóstól, hogyan vethetnének véget katonák hullásának, aki azt feleli, hogy
vissza kell adni apjának a szépszemű leányt. Agamemnón beleegyezik, de megfenyegeti
Akhilleuszt, hogy ugyanúgy veszi el tőle zsákmányát, Briszéiszt, ahogy ő elvette tőle
Khrüszéiszt. Ezzel kívánja bizonyítani hatalmát. Miután beteljesíti ígéretét, Akhilleusz
elvonul, és nem vesz részt a harcokban. Anyja, az ezüstlábú Thétisz istennő Zeuszt kérleli,
hogy büntesse meg az akhájokat tiszteletlenségükért.
2.Ének:
Zeusz büntet: Nesztor képében belelép Agamemnón álmába s rossz tanácsot
ad. Arra bíztatja, most támadjon a trójaiakra. Agamemnón reggel próbára teszi a harcosokat:
azt mondja nekik, menjenek haza. Pallasz Athéné közbelép, nehogy hazatérjenek a férfiak.
Felbíztatja Odüsszeuszt és a többi görögöt a harcra. Ok: a trójai Parisz „rabolta” el a
görög Menelaosznak (Agamemnón testvérének) a feleségét, Szép Helénét. 9 éve ezért
harcolnak, ne legyen mindez hiábavaló. Mindenki harcra kész, egyedül Akhilleusz csapatai
nem készülődnek. Az eljövendő támadás hírét, Írisz, az isteni hírnök viszi a trójaiaknak.
3.Ének:
A csatában Menelaosz szembekerül Parisszal, aki félve menekül az
összecsapás elöl. Bátyja, Hektór, megszidja, hogy csak a női szoknyák vitéze, de a férfias
csatákban nem jeleskedik. Parisz elszégyelli magát, és azzal áll Menelaosz elé, hogy ketten
küzdjenek meg. A győztesé legyen a nő, a kincsek, a végső győzelem, a vesztes pedig
vonuljon el. Menelaosz rááll a kihívásra. Priamosz – Parisz és Hektór apja – előtt esküt tesz
a két sereg, hogy nem avatkoznak a párviadalba. Sorsot húznak, hogy dobja először
dárdáját. Ezt Parisz nyeri, de elvéti Menelaoszt. Mikor az vissza akar vágni, Pariszt
Aphrodité istennő ködbe burkolja és elragadja. Helené megvetően fogadja Pariszt.
4.Ének:
Menelaosznak kellene a győztesnek lennie ezek után, de a trójaiak megszegik
az esküt és egyikük nyilat lő Menelaoszra, aki megsebesül. Az istenek, akik a nyilat is
irányították, eldöntik, hogy Trójának vesznie kell.
5.Ének:
A csatában az istenek is részt vesznek. Aphrodité fiát, Aineiászt oltalmazza, de
az akháj Diomédész megsebzi kezén. Mikor Diomédész tovább üldözi Aineiászt, annak
segítségére Árész érkezik (őt Apolló küldi). Diomédész nem hátrál, Pallasz Athéné
segítségével megsebzi Árészt, aki apjához, Zeuszhoz siet panaszkodni.
6.Ének:
Hektor imádkozásra szólítja fel anyját, Hekabét. Elbúcsúzik feleségétől,
Andromakhétól, valamint gyermekétől, Asztüanaxtól. Próbálják visszatartani, de hajthatatlan.
7.Ének:
Sisakrázó Hektor és Aiász küzd meg egymással, de a csata eldöntetlen.
8.Ének:
Zeusz megtiltja az isteneknek, hogy beleavatkozzanak a harcokba. Eldől, hogy
Trója nyerheti a harcokat, míg Akhilleusz nem áll újra csatasorba.
9.Ének:
Agamemnón a hazatérésen gondolkodik, de a bölcs Nesztór azt javasolja,
inkább békítse meg Akhilleuszt, s adja vissza neki Briszéiszt. Agamemnón beleegyezik, s
követséget küld a harcoshoz Aiász és Odüsszeusz vezetésével, de Akhilleusz nem békél meg.
10.Ének:
a két tábor puhatolózni kezd a másik szándékai felöl. Hektór egy kémet,
Dolónt küldi a görög táborba, de Odüsszusz és Diomédész elfogják, kivallatják, majd
megölik. Megtudják, hogy a trójaiak trák szövetségese, Rhészosz király Trójába érkezett.
Nyugovóra tért táborát megtámadják és kifosztják, lovait elviszik, a trák katonákat
lemészárolják.
11.Ének:
újabb összecsapás a két tábor között. Az akháj Agamemnón számos trójait
megöl, míg Hektór harci szekerén öldösi a görög vitézeket. Megsebesül Agamemnón,
Diomédész és Odüsszeusz is.
12.Ének:
a trójaiak egyre jobban előretörnek, már a görög hajókat védő falat
ostromolják.
13.Ének:
a csata már a hajóknál folyik.
14.Ének:
Héra, Zeusz felesége ráveszi Poszeidónt, a tengerek istenét, hogy segítse a görögöket, míg Zeusz alszik.
15.Ének:
Apollón Hektór előtt jár a harcban, felhőbe burkolva védelmezi azt. Patroklosz elhatározza, hogy csatába hívja
Akhilleuszt.
16.Ének:
Akhilleusz Patroklosznak adja páncélját, hogy abban küzdjön, de ő nem csatlakozik hozzá. A trójaiak
menekülnek előle, mert Akhilleusznak hiszik, ám Apllón elé áll és lecsapja fejéről a sisakot, páncélját pedig
leoldja. A védtelen Patrokloszt előbb Euphorbosz sebesíti meg, majd Hektór leszúrja dzsidájával. A haldokló
Patroklosz megjósolja Hektór Akhilleusz általi halálát.
17.Ének:
Hektór felcsatolja Akhilleusz páncélját. Meneláosz kimenekíti a holttestet, és Akhilleuszhoz küldet a hírrel.
18.Ének:
Akhilleuszt lesújtja a hír és bosszút esküszik. Megfogadja, hogy addig nem temeti el Patrokloszt, míg Hektór
fejét és fegyvereit nem teríti elébe tizenkét trójai ifjú lenyakazása mellett. Anyja, Thetisz istennő megígéri
neki, hogy új páncélt kovácsoltat Héphaisztosszal. A páncél leírása.
19.Ének:
elkészül a páncél, melyet magára ölt Akhilleusz. Kibékül Agamemnónnal, s halhatatlan lovaival elindul a
csatába.
20.Ének:
Zeusz összehívja az isteneket és engedélyezi, hogy ki-ki segítsen annak, akit kedvel. Akhilleusz közben
Hektórt keresi a csatában, de Aineiász kerül elébe. Összecsapnak, de Poszeidón ködöt bocsát Akhilleusz
szemére és kiragadja a harctérről Aineiászt. Zeusz ugyanis azt tervezi, hogy Trója ura lesz később Aineiász,
így nem halhat meg a csatában. Akhilleusz nagyon bedühödik, megöli Priamosz legifjabb gyermekét, Hektór
öccsét, Polüdoroszt. Hektór ekkor ráront, de az istenek megakadályozzák harcukat, mondván, nem jött még el
az ideje.
21.Ének:
Akhilleusz haragja elől próbálnak menekülni a trójaiak, de ő kiragad közülük tizenkettőt áldozatnak
Patroklosz temetésére. A rengeteg trójai tetemtől elborzad a két folyam, melyek a tengerbe ömlenek, s hogy a
trójaiak a várba tudjanak menekülni, hullámaikkal elragadják Akhilleuszt.
22.Ének:
Priamosz próbálja rávenni Hektórt, hogy ne küzdjön meg Akhilleusszal, de nem jár sikerrel. A két harcos
sokáig nem bír egymással, de végül megtalálja Akhilleusz Hektór sebezhető pontját: A váll és a nyak közötti
részen szabadon maradt a trójai torka, ezt szúrta át dárdájával. Hektór utolsó szavaival arra kéri ellenfelét,
hogy ne gyalázza meg holttestét, hanem adja ki apjának. Akhilleusz ezzel szemben megfosztja páncéljától és
fegyvereitől, inait átfúrja, harci szekere után köti és körbehurcolja a harctéren.
23.Ének:
Akhilleusz hozzálát Patroklosz temetéséhez. Áldozatot mutat be, levágja Patroklosz lovát és kutyáját, a
tizenkét trójai ifjat, Hektór testét pedig a kutyák elé veti. Az istenek azonban vigyáznak a tetemre, bekenik
ambróziás rózsaolajjal, s kék felhőt küldenek, hogy a nap ne süsse. A görögök Patroklosz temetésével
egyidőben, szokásuk szerint, versenyeket rendeztek.
24.Ének:
Az istenek rosszallják, hogy Akhilleusz megcsúfolta Hektór testét. Zeusz felszólítja Thetiszt, hogy csitítsa
fiát, Íriszt pedig Priamoszhoz küldi. Meghagyja az öregnek, hogy menjen az akhájokhoz ajándékokkal fiát
kiváltani. Hermész segít neki, láthatatlanná teszi, hogy sértetlenül eljuthasson Akhilleuszhoz. Priamosz
könyörög Akhilleusznak, aki megenyhül, s megparancsolja, hogy mosdassák meg, öltöztetessék fel Hektór
testét, s készítsenek lakomát. Megfogadják, hogy míg tart a temetés és a gyász, szüneteltetik a harcot.
Kilencnapi előkészület után gyújtották meg a máglyát, az elhamvadt Hektór maradványait pedig örök
nyugalomra helyezték.

Homérosz:Odüsszeia

Szereplők:

Odüsszeusz
A történet központi szereplője a névadó, azaz Odüsszeusz. Társaiért vállal felelősséget, ami azért érdekes,
mivel haragja elpusztította az akháj sereget is. Tényleg megakarja menteni a társait, Kirké szigatén egy évet
raboskodik a társaiért, csak hogy mondjak egy példát. A kérőkkel erős ellentétet állít fel Homérosz: a kérők
elpuhult, hitvány nép, akik gyakorta hősködnek, de tetteik gyengék. Míg Odüsszeuszra 20 év után is
emlékeznek és hűek hozzá. Jelleme és fizikuma kiváló, egyetlen negatív tulajdonsága a mérhetetlen
kíváncsiság. Ezt bölcs előrelátással kompenzálja. Ész, leleményesség, kitartás és emberi jóság jellemzi.
Leggyakoribb jelzői: leleményes Odüsszeusz, tűrő lelkű Odüsszeusz.

Pénelopé
Odüsszeusz hű felesége, bátran kijelenthető, hogy a női hűség példaképe. Leleményessége vetekszik
Odüsszeuszéval. ( Laertész halotti leple, melyet minden éjszaka lebont, mivel azt mondta az erőszakos
kérőknek, hogy addig nem válszt közülük, míg be nem fejezte apósa halotti takaróját) Odüsszeusz
távollétében lelke megedződött, kitartóbb és találékonyabb lett.

Télemakhosz
Télemakhosz esetében az Odüsszeia egy fejlődéstörténet. Fiúból férfivá érik, hogy méltó utódja és társa
lehessen apjának a bosszú idején. Pallasz Athéné segíti az úton. Útja hasonló mint Odüsszeuszé, csak
rövidebb és kevésbé veszélyekkel teli. A mű elején, mig nem ismeri apja teljes történetét, kissé csalódott,
hogy nem egy olyan hős fia, aki hazatért a trójai háborúból.

Antinoosz
A kérők között a legerőszakosabb. Őt éri utol először Odüsszeusz bosszúja. Halálos nyilával torkon lőtte.

Eumaiosz
Odüsszeusz és Pénelopé hű szolgája, az öreg kondás. Az ő kunyhójában száll meg először a koldus álruhába
öltözött Odüsszeusz, és itt találkoznak Télemakhosszal is. Titoktartásával és hűségével segíti a leszámolást.

Eurükleia
Odüsszeusz régi dajkája felismeri a koldusnak öltözött Odüsszeuszt, mivel Pénelopé megkéri, hogy mosdassa
meg a koldus lábát, ahol felfedezi egy vadkan ejtette régi sebnek a helyét. Odüsszeusz ekkor torkon ragadja,
így esketi titoktartásra. Titoktartásával és hűségével ő is hozzájárul a sikerhez.

Meneláosz
Spárta királya az ő felesége Heléné, a trójai háború egyik kiváltó oka. Mesél Télemakhosznak apja erényeiről.

Nesztor
Odüsszeusz egyik harcostársa.

Kalüpszó nimfa
Egy tengeri nimfa, néreusz leánya. Ogügié szigetén tartotta fogságban Odüsszeuszt 7 éven keresztül,
szépségével és varázserejével láncolva magához. Végül elengedte az istenek parancsára.

Alkinoosz
Alkinoosz király hajója vitte végül haza Odüsszeuszt Ithakára. Felesége Artété is szerepel a műben. Lánya
Nauszikaá kísérte apja palotájába a fáradt Odüsszeuszt. A phaiák királya, vendégszeretetéről híres, így
Odüsszeusz érkezését is lakomával ünnepelte meg.

Polüphémosz
Egy küklopsz, aki Poszeidon fia. Odüsszeuszt és 12 társát fogságba ejtette, és 6-ot megevett belőlük.
Odüsszeusz leitatta és kiszúrta a szemét, így juhainak hasára kapaszkodve megmenekültek a barlangjából.

Laisztrügonok
Emberevő óriások akik a történet elején megették Odüsszeusz hadát, csak a vezérhajót meghagyva.

Kirké
Egy varázslónő, aki Odüsszeusz embereit disznóvá változtatta. Odüsszeuszon nem fogott a varázslat, mivel
megvédte a molü-hagyma. Odüsszeusz kényszerítette, hogy engedje el őket. Kirkének az volt a kikötése, hogy
egy évig maradjanak nála. Ez idő alatt Kirkének lett egy fia Odüsszeusztól, Télegonosz.

Teiresziász
Ugyanaz a Teiresziász mint az Antigonéban és az Oedipusz királyban. Odüsszeusz megtudta az alvilági
árnyától, hogy mi lesz a jövője. Látogatása, Kirkénél töltött ideje alatt volt.

Odüsszeusz édesanyja
Odüsszeusz utáni vágyakozásába pusztul bele.

Szirének
Régen szép nők voltak, akik egy átok miatt félig madártestű, emberevő szörnyekké változtak. Homérosz
verziója szerint ketten voltak. Odüsszeusz emberei fülét viasszal dugatta be, magát pedig az árbochoz
kötöztette, mivel kíváncsi volt a hangjukra.

Szkülla
6 fejű 12 lábű tengeri szörny, aki átellenben él a Kharübdisszel, az örvénnyel. Odüsszeusznak sikerült
kijátszania őket, kevés veszteséggel.

Aiolosz
A szelek ura. segítette Odüsszeuszt azzal, hogy zsákba kötötte az ártó szeleket, melyet Odüsszeusznak adott.

További szereplők: Zeusz, Pallasz Athéné, Hermész, Héliosz, Poszeidon

Homérosz: Odüsszeia

A mű szorosan kapcsolódik az Iliászhoz, ami ott ért véget, hogy Hektór halála után Trója elesett és elfoglalták
a görögök. Kisebb-nagyobb kalandok után hazatértek a harcosok, egy kivételével; Odüsszeuszra tíz éves
bojongás várt az istenek akaratából.
 
Az első énekekben nem is találkozunk magával Odüsszeusszal, Ithaka királyával, csak a környezetét és
családját ismerhetjük meg. Hazájában anarchia uralkodik, mivel nem érkezett meg a többiekkel és senki nem
tudja mi történhetett vele. Sokan halottnak hiszik és ellepik a várost a léhűtő, hozomány és hatalomvadász
kérők, akik felélik Odüsszeusz vagyonát. Penelopé, a király felesége nagyon nehéz helyzetben van, hiszen
nem akarja elismerni férje halálát, de a kérők egyre sürgetőbb választ várnak tőle.
 
Télemakhosz, Odüsszeusz fia közben férfivá érik és elhagyja szülőföldjét, hogy megkeresse apját. Pallasz
Athéné van ebben segítségére, először Mentész, majd Mentór - Odüsszeusz régi barátai - alakjában buzdítja
cselekvésre Télemakhoszt. Először Püloszba megy Nesztórhoz, a város öreg és bölcs királyát keresi fel, majd
Spártába utazik Meneláoszhoz, hátha tud valamit apjáról.
 
Odüsszeusz közben fogságba esett Kalüpszó nimfa szigetén és sok társát elveszítette. Már hét éve raboskodott
a szerelmes szigeten, amikor Hermész, az istenek hírnöke elindul az Olümposzról, hogy szabadulásának hírét
elvigye hozzá. Az istenek mind megbocsájtottak neki, egyedül Posszeidón neheztelt rá, amiért megölte fiát, a
küklopszot. A sokévnyi távollét, a gyönyörű sziget és Kalüpszó szépsége kicsit elfelejtette Odüsszeusszal
feleségét és hazáját, de feltámad benne a honvágy és haza akar menni. Még a halhatatlanságról is lemond,
hogy újra láthassa Ithaka partjait.
 
Saját kezűleg készíti el tutaját és húsz nap alatt megérkezik Szkhéria szigetére, a phaiákok hazájába.
Kimerülten feküdt a parton, álmából a tőle nem messze labdázó lányok sikolya ébresztette fel. A sziget lakói
azonban békések és vendégül látják, bár nem fedi fel előttük rögtön, ki is ő valójában. Megismerkedik
Nauszikaával, a phaiák királylánnyal. Ha akarná meghódíthatná a nőt, és vele a trónt is, de uralkodik vágyain
és csak a hazautazásra gondol. A IX. énekben beszél arról, hogy ő Odüsszeusz és hogy mi történt vele a trójai
háború után.
 
Útjai során találkozott emberevő óriásokkal, küklopszokkal, hatfejű szörnyetegekkel és még számtalan
megmagyarázhatatlan, csodás jelenséggel. A hazafelé tartó útról időrendben kapunk beszámolót.
 
1. kaland: Odüsszeusz és társai feldúlják az Iszmarosz nevű várost, ahol a kikón nevű nép lakik. Féktelenül
rabolnak és fosztogatnak, nem hallgatnak Odüsszeusz intésére sem, így sokan meghalnak.
 
2. kaland: A lótuszevők szigetére érnek, ahol három társ megkóstolja a lótuszt és nem akar többé hazatérni.
Őket erővel viszik el a minden gondot feledtető világból.
 
3. kaland: A küklopszok szigetén Odüsszeusz agyafúrtságának hála megvakítják Polüphémoszt, aki
Posszeidón fia. Ezért is haragszik meg olyan nagyon Odüsszeuszra és küld rá viharokat és rossz szelet. A
kaland során hat társa meghal, felfalja őket a szörnyeteg, de hatan túlélik és gazdag zsákmányt szereznek.
 
4. kaland: Aiolé szigetén kötnek ki, ahol a szelek királya egy bőrtömlőt ad Odüsszeusznak, amiben a hatalmas
tengeri viharokat keltő szelek vannak fogvatartva. A társak balgasága és kíváncsisága miatt kinyitják a tömlőt
és elsodródnak Ithakától.
 
5. kaland: Télepülosznál kötnek ki, ahol hatalmas emberevő óriások laknak és sziklákat dobálva összezúzzák
Odüsszeusz hajóit. Csupán az övé marad meg, a többi elsüllyed.
 
6. kaland: Kirké istennő szigetén további társakat veszít Odüsszeusz, ugyanis 21 emberét disznóvá változtatta
az istennő. Hermész segít megtörni a varázst és kiszabadítani a póruljártakat. Kb. 1 évig maradnak a szigeten.
 
7. kaland: Kirké azt javasolja Odüsszeusznak, hogy látogasson el az Alvilágba és kérjen jóslatot
Teiresziásztól. Itt megtudja, hogy egyáltalán nem reménytelen a hazaút, csak saját maguk hibáit kell
legyőzniük. Sok görög harcos lelkét is látja itt Odüsszeusz, akiket trójánál győztek le. Találkozik
Agamemnónnal is, a mükénéi királlyal. Elmeséli neki, hogy miután hazatért a győztes trójai hadjáratból,
felesége és szeretője csellel meggyilkolták. Agamemnón ezért elátkozta feleségét, Klütaimnésztrát és vele
együtt minden nőt a világon. Még Penelopé neve is gyanúba kerül. Odüsszeusz erre gyanakvóbbá és
óvatosabbá válik és már nem siet vissza annyira. Ezért is használják ki ennyi ideig Kirké vendégszeretetét. Az
istennő feltárja a hazatérés veszélyeit, de a társak erről nem szereznek tudomást.
 
8. kaland: Továbbhajóznak és a Szirénekkel kell szembenézniük. Odüsszeusz az egyetlen, aki hallhatja
éneküket, mert már ellent tud mondani vágyainak. Ennek ellenére odakötteti magát az árbóchoz, a társak fülét
pedig viasszal tömi be. A Szirének pontosan tudták mi Odüsszeusz gyenge pontja és megígérik, hogy
olthatatlan tudásszomját csillapítani fogják.
 
9. kaland: A Szkülla közelében hajóztak, amikor hat embere odaveszett. Odüsszeusz tudatosan vállalta
mindezt, hogy a többiek lelkét megmentse. Ez volt az egyetlen lehetőség, ho9y megmeneküljenek a
Kharübdisz halálos örvényétől.
 
10. kaland: Thrinakié szigetén Teiresziász és Kirké tilalma ellenére ettek a Napisten, Héliosz legszebb
marháiból. Saját emberi gyarlóságuk és mohóságuk vitte őket ebbe a bűnbe. Büntetésük az lett, hogy mikor
újra tengerre szálltak, hatalmas viharba kerültek és csak Odüsszeusz maradt életben. Kilenc napon keresztül
hánykolódott egy fába kapaszkodva, amikor Kalüpszó szigetére megérkezett.
 
Miután mindezt elmesélte a phaiákoknak, hajóra száll és elindul hazafelé. Agamemnón intését megfogatta
Odüsszeusz és Pallasz Athéné segítségével koldusként érkezik meg Ithakához. Az időzítés tökéletes, ugyanis
Télemakhosz is ekkor tér vissza Spártából és Püloszból. Nem támadhatnak nyíltan a 108 kérőre, mert semmi
esélyük nem lenne ellenük, ezért cselhez Odüsszeusz kieszel egy tervet. Amíg azonban nem érkezik el az idő,
a legdurvább megalázást és sértések hadát is tűrnie kell. Mindezek ellenére sikerül legyőzni indulatait és
ezáltal önmagát is. A kérők már elvesztették türelmüket és meg akarják gyilkolni Télemakhoszt.
 
Pénelopé javaslatára rendeznek egy íjversenyt és ő a győztesnek ígéri kezét. Az események kegyetlen
gyilkolással végződnek. A tizenkét áruló szolgát Télemakhosz akasztja fel és kivégzik az őket segítő
kecskepásztort is.
 
Odüsszeusz azonban nem leli örömét a vérengzésben és Pallasz Athéné közbenjárásával felfedi magát. Így
nem kell minden kérőt megölni, hiszen a rokonság megölését az istenek sem néznék jó szemmel. A
terjedelmes mű végére helyreáll a rend, Penelopé visszakapja férjét, Télemakhosz az apját, Ithaka pedig a
királyát

Itt pedig egy másik, az előzőnél talán részletesebb változat

Homérosz-Odüsszeia

Első ének
A történet kezdetén Odüsszeusz már hazaindult Trójából, sok országot bejárt, nagy kalandokon esett
már át, társait azonban elvesztette és őt Kalüpszó nimfa ejtette fogságba. Az istenek mind
megkönyörültek már rajta, egyedül Poszeidón gyűlölte, amiért fiát, a küklopszot megölte. Míg
Poszeidón az aithiopoknál töltötte idejét, a többi halhatatlan Zeusz palotájába érkezett gyűlésre. Itt
hosszas beszéd után megegyeztek, hogy Poszeidónnak ideje dühét csillapítania, hisz az összes égi
akaratával mégse szegülhet szembe. Hermészt, a hírnököt elküldték a nimfához, hogy eressze a hőst
szabadon, Athéné pedig Ithakába sietett, hogy Odüsszeusz fiának, Télemakhosznak erőt öntsön a
szívébe.
Ithaka
Bizony szüksége is volt szegény Télemakhosznak erőre és kitartásra, hisz házát kérők serege
árasztotta el, kiknek céljuk az volt, hogy Odüsszeusz feleségének, Pénelopeiának a kezét maguk
számára megnyerjék. Az asszony döntése azonban lassú volt, ezért naphosszat ott lebzseltek-
élősködtek, minek köszönhetően a ház készletei rohamosan kimerültek. Ezen mérgelődött
Télemakhosz, s apját hívta gondolatban segítségül, amikor Athéné inkognitóban megérkezett. Az
istennő Mentészként, evezős Taphosz uraként mutatkozik be. Félrevonul a ház urával, s elmondja a
fiúnak, hogy a ház ura érzése szerint nemsokára hazatér. Tanácsokkal is ellátja, hogy űzze el a
kérőket, hívjon holnapra gyűlést össze, valamint, hogy utazzon el Püloszba, hol az isteni Nesztórt,
majd Spártába, hol a szőke hajú Meneláoszt kérdezze apja sorsa felől. Pallasz ezután sietősen
távozik, és a fiú megsejti, hogy nem földi halandóval volt dolga. Megnyugtatja anyját, a kérőket
gyűlésbe hívja, aznap este azonban még velük mulat. Éjjel szobájában szíjjal feszíti meg a reteszt, és
jövendőbeli utazásán gondolkozik.
Második ének
Ithaka
Hajnal jöttével Odüsszeusz szeretett fiúsarja gyűlésre hívja az akhájokat, és oda siet maga is. Isteni
bájjal felkenve foglalt helyet apja trónusán, szemek tucatjai akadtak meg rajta. A nép színe előtt
szólítja fel a kérőket, hogy hagyják el immár szülői házát, ne pusztítsák immár vagyonát. Szép szavú
beszéde, hasztalan kesergése sem tudja azonban meghatni a más kenyerén élőket. Ezek anyja bűneit
hozzák fel mentségül, ugyanis Pénelopeia három évvel ezelőtt egy halotti leplet kezdett fonni, amit
esténként mindig visszabontott. A kérőket azzal hazudtolta, hogy akkor fog ismét nászra lépni, ha a
művet befejezte. 3 év múltán végül sikerült leleplezniük, de döntésre még így se jutott. Télemakhosz
és ellenfelei sajnos nem tudnak megegyezni, ezért Zeusz két sasmadarat küld intő jelnek. Halitherész
Masztoridész, az agg jós ennek láttán megjövendöli Odüsszeusz visszatértét, a gőgős akhájok
azonban ügyet sem vetnek szavára. Télemakhosz megfogalmazza vágyát, hogy Püloszba hajózik
hírek kitudása végett, de megállapodásra ezután se jutottak, így a tanácsot kénytelen-kelletlen
feloszlatták.
Odüsszeusz isteni fia a tengerhez vonult keseregni, itt azonban újólag erőt önt belé Athéné,
természetesen nem saját alakjában. Ezután Athéné Télemakhosz alakjában járva a várost, hajót és
kísérőket szerzett, a fiú pedig apja házába indult. Itt a kérők nem túl szívélyes fogadtatása közepette
tette meg úti előkészületeit, titkába egyedül egy anyót avatott be, de előtte megeskette, hogy
anyjának 12 napig nem fog beszélni útjáról. Athéné bűbájt bocsátott az akhájokra, így a kis csapat
békében távozhatott a városból.
Harmadik ének
Pülosz
Az utazók Pülosz fövenyére érkeznek, ahol az emberek éppen bikaáldozatot mutatnak be
Poszeidónnak. Athéné és Télemakhosz odamennek Nesztórhoz, az itteni királyhoz, aki felszólítja
őket, hogy vegyenek részt a szertartáson. Ez persze elég furcsa helyzet az inkognitóban lévő
Athénének, hisz istentársának kell áldoznia, de az istennő végigjátssza szerepét. Télemakhosz ezután
felfedi kilétét és utazása célját, valamint apja sorsa felől érdeklődik. Nesztór király elmeséli, mint
vált sokfelé a görög sereg a trójai diadal után, szót ejt saját és Meneláosz hazatértéről, más hősökről
is sokat megtudunk. Odüsszeusz útjáról azonban semmi híre, ezért azt tanácsolja jóeszű
Télemakhosznak, látogassa meg Meneláosz spártai királyt, aki hajóival a fél világot bejárta. A
bagolyszemű sas képében távozik, Télemakhoszt pedig Nesztór látja vendégül estére. Reggel
ököráldozatot mutatnak be az istennőnek, majd Odüsszeusz fiúsarja Nesztór egyik fiának
társaságában kocsin Spártába indul.
Negyedik ének
Lakedaimón (Spárta)
Meneláosz király éppen lánya és Akhilleusz fiának lakodalmán tartózkodik, feleségével, Helénével
együtt. Eteóneusz, a király fegyvernöke fogadja a vendégeket, akik megmosakodnak, majd belépnek
az uralkodó termébe, s mellette foglalnak helyet. A háziúr parancsára először elfogyasztják étküket, s
csak utána fognak beszédhez. Télemakhosz ajkáról csodálkozó megjegyzés röppen el a hallatlan
gazdagság láttán, amit a tulajdonos is meghall. Ennek hatására elmondja, hogy semmit sem ér ez a
sok kincs, hisz oly sok barátja halt keserű halált az elmúlt időben, hogy szíve már semminek sem
örülhet. Közben Odüsszeusz nevét is megemlíti, aminek hallatán annak fia elsírja magát, így félig le
is leplezi kilétét. Felelevenítik a múlt eseményeit, s rövidesen a másik két férfi is elsírja magát. Szép
Heléné azonban búűző szert szór italukba, amitől elfelejtik bánatukat. Így is történt, ezután pedig
nyugovóra tértek, hogy a társalgást másnap kipihenten folytathassák. Meneláosz a következő
történetet meséli el: “Egyiptom földjéről hazatérőben, éppen Pharosz szigete mellett vesztegelt, mert
az istenek nem adtak szelet a vitorlák alá. Már az éhhalál kerülgette őket, amikor Eidotheé istennő
segítségére sietett. Azt tanácsolta neki, hogy ejtse foglyul Próteuszt, a tengeri vént, aki mellesleg az ő
apja. Ő majd elmondja, hogy engesztelheti ki az isteneket. A király meg is fogadta a tanácsot, s
társaival fókának öltözve elkapták a vént. Rövid tusa után az megadta magát, és válaszolt a
kérdésekre. Itt tudta meg Meneláosz, hogy Odüsszeuszt Kalüpszó nimfa tartja fogva, aki nem tud
hazatérni hajó és társak nélkül. A király ezután kiengesztelte az isteneket, és visszatért Spártába.” A
háziúr így fejezte be történetét, majd felszólítja Télemakhoszt, hogy vendégeskedjen még 12 napig
nála. A fiú azonban nem akarja várakoztatni társait, ezért gazdag ajándékok kíséretében visszatér
Püloszba.
Ithaka
Ithakában közben rájönnek Télemakhosz eltűnésére, s a kérők merényletet terveznek ellene.
Elképzelésük szerint a szamoszi szorosban csapnának le rá hazatérőben. Medón azonban kihallgatta
őket és elmondta Pénelopeiának a fenyegető híreket. Az asszony egészen kétségbeesik, hisz fia
elutaztának hírét és a készülődő merénylet hírét egyszerre tudja meg. Athénéhez fohászkodik
segítségért, aki meg is hallgatja kérését. Nehezen jött álmában az istennő parancsára húga jelenik
meg, aki megnyugtatja, fiát a bagolyszemű fogja megvédeni.
Ötödik ének
Olümposz
Az istenek -Poszeidón kivételével- újra tanácsba gyűlnek. Itt Athéné ismét sürgeti Odüsszeusz
ügyének rendezését. Így tehát elküldik az isteni hírnököt Kalüpszó nimfához, hogy eressze már végre
foglyát szabadon. Az istenek akarata szerint a hősnek tutajon kell elhagynia a szigetet.
Kalüpszó nimfa szigete
Hermész megérkezik a gyönyörű szigetre, és felszólítja az istennőt, engedje el rabját. A nimfa
meglehetősen dühbe gurul emiatt, de kénytelen engedelmeskedni Zeusz akaratának. Odüsszeusz 4
nap alatt tutajt épít, és az ötödik napon ezen elhagyja a szigetet az istennő által ajándékozott
elemózsia kíséretében. Az út tizenhetedik napján megpillantja a földet, Poszeidón viszont vihart
bocsát rá, amiben kis híján életét veszti. Leukotheé halandóból lett istennő azonban megsajnálja, és
ajándékul egy fátylat ad neki. Amikor hősünk tutaja szétesik, leveti ruháját, ezt csavarja teste köré, és
így úszik két napig a szárazföld felé. A part menti sziklákon majdnem összezúzza testét, de végül
Athéné segedelmével sikerül egy folyó torkolatában kiúsznia. A fátylat visszadobja a tengerbe, hisz
így kérte az istennő, ő pedig avarba burkolózik a lombok alatt, s elnyomja az álom.
Hatodik ének
A phaiákok földjén
Miközben hősünk álmát alussza a lombosban, Athéné egy lány alakjában megjelenik az itteni király,
Alkinoosz lányának álmában. Azt tanácsolja neki, hogy másnap vigye el mosni ruháit a
mosógödrökhöz, mert közeleg házasságának napja, amire tiszta öltözékkel kell készülni. A lány így
is cselekszik reggel, és édesapja engedélyével két szolgálóleány kíséretében elindul egy szekéren.
Kísérői segítségével elvégzi a munkát, ezután megfürdik a folyóban, és éhségét csillapítja. Ekkor
ébred fel Odüsszeusz, s szemérmét ágakkal-levelekkel takargatva odamegy a lányokhoz. Megviselt
külsejének köszönhetően a lányok értelemszerűen megijednek tőle, de Nauszikaá királylány erőt
vesz magán, és szóba áll a jövevénnyel. Hamar rájön nemes származására, oltalmába fogadja,
megfürdeti a folyóban, ruhát és ételt-italt ad neki. Azt azonban már nem engedi meg neki, hogy vele
együtt menjen apja házába, tudniillik fél a rossz nyelvektől. Csak Athéné szent ligetéig vezeti el, itt
kell megvárnia, míg a lány visszaér a palotába, s csak ezután indulhat el oda ő is. Előtte egy fohászt
rebeg el istennőjéhez.
Hetedik ének
A phaiákok földjén
Nauszikaá visszatér apja házába, és visszavonult hálójába. Odüsszeusz ezután indul el céljához.
Athéné egy hajadon képében vezeti el a díszes házhoz, valamint ködöt is bocsát rá, hogy a gőgős
lakosok ne láthassák meg. Azt tanácsolja a hérosznak, hogy boruljon Árété királynő lába elé, így
kérjen segítséget utazásához. A palota ércfalai és gyönyörűséges kertje ámulatba ejtik hősünket.
Bámészkodva lépi át a ház kapuját. Még mindig nem láthatja senki, csak akkor foszlik le róla a
láthatatlanság, amikor az úrnő lábát átöleli. Érthető módon először nagyon meglepődnek, aztán
étellel-itallal kínálják vendégüket. Odüsszeusz beszámol utazásának végső részéről, sőt még a
királylányt is tisztázza az alól, hogy nem személyesen vezette a vendéget a házba. Azt mondja, hogy
ő akarta ezt így, nehogy a király megharagudjon. Alkinoosz biztosítja róla, hogy minden segítséget
meg fog adni neki a hazatérésre. Rövid idő múlva aludni térnek.
Nyolcadik ének
A phaiákok földjén
Alkinoosz gyűlésbe hívja a phaiákokat, hogy vendégük támogatásáról tanácskozzanak. Ebben
Athéné is segít, ugyanis hírnök képében járja a várost. Ráadásul isteni bájt hint Odüsszeuszra, amiért
is a nép nagyon megbámulja szép alakját. A gyűlésen elhatározzák, hogy egy bárkát és ötvenkét
derék ifjút adnak a vendég mellé az útra. Majd visszatérnek a palotába, ahol lakoma közben
Démodokosz lantos zenél, aki ugyan vak, de gyönyörűen tud muzsikálni. A dalnok Odüsszeusz és
Akhilleusz viszályáról zeng ódát, ami megríkatja hősünket. Ezt azonban csak a király veszi észre. Az
étkezés után a piactérre mennek, ahol versenyeket rendeznek diszkoszvetésben, birkózásban,
ugrásban és futásban. Az ifjak Odüsszeuszt is megkérdezik, nincs-e kedve játszani, ő azonban
szeretne távol maradni a részvételtől. Emiatt Eurüalosz csúnya sértést vág fejéhez, amiért
Odüsszeusz szívében keserű harag gyúl. Megfogja a legnehezebb diszkoszt, és olyan messzire
hajítja, amennyire senki se tudta. Majd harci erényeiről zengedezik egy sort, de eddigre már csillapul
dühe. A király táncot rendeztet, amelyben fiai a főszereplők. Hősünk megdicséri az ifjak tánctudását,
amiért Alkinoosz gazdagon megajándékoztatja a többi phaiák fejedelemmel egyetemben. Eurüalosz
egy ezüstmarkolatú kardot ajánl fel neki engesztelésül. Este a bajnokot megfürdetik, egy szép ládába
pakolják kapott holmiját, amire ő maga köt különleges csomót. Később újra a dalnok énekét
hallgatják Trójáról, amin újra elsírja magát. A király ekkor megkéri, hogy feddje fel végre kilétét,
lakhelyét és utazása történetét.
(Megjegyzés: érdemes megfigyelni, hogy akkoriban a vendéglátás szokásai mennyire mások voltak,
és hogy mi ma mennyire bizalmatlanok vagyunk vendégeinkkel az ókori görögökhöz képest.)
Kilencedik ének
Odüsszeusz kalandjai- Küklopeia
Odüsszeusz részletesen bemutatkozik házigazdáinak, majd nekikezd viszontagságos kalandjait
elbeszélni. Miután társaival Tróját elhagyták, a kikón nép Iszmarosz országába vetette őket a szél,
amit bizony rendesen feldúltak. Katonái azonban rendesen lerészegedtek, így az ellentámadásba
lendülő ellenség rendet vágott soraik között. Hősünk megmaradt társaival hajókon hagyta el a
vészterhes partokat. A kegyetlen sors a Küklópszok földje felé kergeti a hajóhadat. Itt először egy
szép kis lakatlan szigeten kötnek ki, majd másnap Odüsszeusz egy hajóval és néhány társával a
többieket hátrahagyva átutazik a szárazföldre. Az itt lakóknak ajándékul mézédes bort visznek, amit
még a hadizsákmányként szereztek. Betérnek az egyik Küklópsz barlangjába, megcsodálják annak
hatalmas méreteit, és fogyasztanak az itt található sajtokból. Hősünk 12 társat vitt magával, a többiek
a hajón maradtak. Ők sürgetik, hogy inkább távozzanak, vezérük viszont beszélni óhajt a ház urával.
Rövidesen haza is ér a hegyméretű óriás, a Küklópsz, akinek csak egy szeme van, és betereli juhait a
barlangba, aminek szája elé egy óriási követ gördít. Odüsszeusz köszön neki, és a vendégszeretet és
Zeusz nevében kéri, adjon nekik szállást éjszakára, sőt esetleg ajándékozza is meg őket. A Küklópsz
csak nagyot nevet ezen, kijelenti, hogy isten neki nem parancsol, megöli hősünk két társát és
elfogyasztja őket vacsorára. Leleményes Odüsszeusz szörnyen megharagszik emiatt, keserű
könnyeket hullat, és azt fontolgatja, hogy álmában leszúrja-e az óriást. Utóbb erről lemond, mert így
ők sem tudnák elgörgetni a követ a barlang elől, és éhen halnának. Inkább vár másnap reggelig. A
szörny másik két társával reggelizik meg, kitereli nyáját, és visszagurítja a követ. Az emberek
vezérük vezetésével kihegyeznek egy óriási karót, majd elrejtik az ürülékben. Amikor a Küklópsz
este visszatér, megint ritkítja az emberállományt. Odüsszeusz borral kínálja meg, amitől az
lerészegedik, és álomba merül. Odüsszeusz Senkise néven mutatkozik be neki. Az est folyamán az
akhájok előveszik a nagy karót, és a Küklopsz szemébe szúrják. A szörny felüvölt, fajtársait hívja
segítségül, akik azonban nem segítenek neki, hallván, hogy Senkise bántotta. Az óriás elmozdítja a
sziklát, várva, hogy a görögök ki próbálnak majd menni, és akkor majd lecsap rájuk. Hősünk
azonban nagy cselt eszel ki: juhok aljára kötözik magukat, így menekülnek meg. Az óriás így nem
érzi kezével testüket. A vezér leoldozza társait az állatokról, és együtt a hajóba terelik a juhokat,
majd tengerre szállnak. Innen próbál szócsatát vívni az egyszeművel, aki az élces szavakra sziklákkal
válaszol. Szerencsére ezek nem tesznek kárt a hajóban, a szörny azonban apjához, Poszeidónhoz
fohászkodik, hogy ne engedje megvakítóját hazatérni, és hogy veszítse el követőit is. Az akhájok
visszatérnek a többiekhez, megsiratják társaikat és megosztoznak a zsákmányon, majd bárkára
szállnak, és tovább mennek keserves útjukon.
Tizedik ének
Odüsszeusz kalandjai- Aiolié
Hősünk és társai Aiolié rézfallal övezett szigetére vetődnek Küklopeiából való távoztuk után. Itt
Aiolosz Hippotadész él jómódban családjával, és egy hónapon keresztül vendéglik a messzi földről
érkezett vándorokat. A háziúr nagy ajándékot ad Odüsszeusznak: egy tömlőbe zárja a süvöltő
szeleket, melyek a bárka útját akadályozhatnák, egyedül a csendes Zephírt hagyja szabadon, így
bocsátja az akhájokat útjukra. A segítségnek köszönhetően nagyszerűen haladnak hajóikkal. Már-
már az otthoni föld partjait vélik látni, amikor borzalmas katasztrófa történik. Mialatt vezérük
ugyanis elszundít a nagy fáradtságtól, a katonák irigységüktől eltelvén felbontják a tömlőt, mily
ajándékot kaphatott uruk Aiolosztól. Ezzel azonban útjukra engedik a vad szeleket, amik
felkorbácsolják a tengert és eltérítik a helyes irányból a flottát. Visszakerülnek Aioliéra, ahonnan
azonban kiutasítják őket, mondván, az istenek akaratával ők sem dacolhatnak. Keseregve indultak
innen útnak, majd a laisztrügonok honába érkeztek.
Télepülosz
A görögök küldöttséget menesztenek az itteni királyhoz. Ezt a földet azonban gonosz óriások lakják,
királyuk megeszi a küldöttek egy részét, a nép pedig ember nagyságú kövekkel igyekszik elpusztítani
az emberek flottáját. Meg kell hagyni, nem kevés sikerrel. Csak egyetlen bárka menekül meg a
borzalmas kőzáporból, ezen -talán mondanunk sem kell- utazik hősünk is.
Aiaié
A bátor akhájok szomorúan kötnek ki egy ismeretlen szigeten. Letargiájukból Odüsszeusz rázza fel
őket, aki egy szarvast ejt el dárdájával, amiből este nagy lakomát rendeznek. A megjavult hangulatot
az rontja el újból, amikor vezérük kijelenti, követséget akar küldeni a sziget urához. Végül
beleegyeznek, és sorsot húznak. Eszerint a menetet Eurülokhosz vezeti, Odüsszeusz pedig a hajónál
marad. A földet egyébként Kirké istennő kormányozza, aki az embereket állattá szokta változtatni.
Így járnak a görögök is, miután fogyasztanak a mérgezett ételekből, disznóvá lesznek. Egyedül
Eurülokhosz tud elmenekülni, és ijedten újságolja el a hírt a többieknek. Odüsszeusz társai minden
ellenkezése dacára elmegy kiszabadítani társait. Útközben Hermész látja el tanácsokkal, hogy állhat
ellen a nimfa bájának. Ez sikerül is neki, minek következtében Kirké békét köt vele, szabadon engedi
barátait, azaz visszaváltoztatja őket, majd egy évig vendégül látja őket. Távoztuk előtt közli a
görögökkel, hogy az Alvilágba kell hajózniuk, azért, hogy találkozzanak egy nagy jós lelkével, aki
majd elmondja nekik, mikor térhetnek haza. Céljuk mibenlététől rettegve kelnek útra a sokatjárt
vándorok.
Tizenegyedik ének
Odüsszeusz kalandjai- Neküia
Hősünk bárkája immáron az Ókeanosz mély vizei fölött ringatózik. A kimmeriosz nép városát
érintvén érik el céljukat, Hádész birodalmát. Itt partra futtatják hajóikat, majd gödröt ásnak, és
különféle áldozatokat mutatnak be a holtaknak, többek között állatáldozatot is. Az árnyékléten
tengődők csakhamar meg is jelennek, Odüsszeusz azonban visszatartja még őket a friss vértől. Addig
nem kaphatnak belőle, amíg oda nem hívják Teiresziászt. Mialatt a jós odaérkezik, a vezér egyik
katonájának lelkével beszél, aki még Kirké szigetén pusztult el egy szerencsétlen baleset
következtében. A harcos azt kívánja urától, hogy az majd állítson neki méltó síremléket Aiaié
szigetén. Ő ezt természetesen meg is ígéri. A jós csakhamar megérkezik és megízleli az élet nedűjét,
ezután felvilágosítást ad a szerencsétlen görögnek. Megjövendöli neki hosszas, szenvedéssel teli
bolyongását, mert Poszeidón isten dühös lett rá fia, a Küklopsz megvakításáért, sőt két lehetséges
jövőt is felvázol előtte. Amennyiben nem bántják Héliosz teheneit, kevesebb bajjal is hazatérhetnek,
míg ellenkező esetben Odüsszeusznak el kell veszítenie társait és még sokáig szenvednie. A bölcs
beszél neki a kérők majdani elveszejtéséről is, valamint, hogy hazatérte után egy különleges
országba kell zarándokolnia, és ott áldozatot bemutatnia. Az öreg többet nem hajlandó beszélni.
Láertész fia ezután még édesanyja lelkével vált néhány szót az otthoniakról, majd Agamennóntól
hallgatja meg tragikus történetét. Sok híres görög nővel is beszélget, majd Akhilleusszal is társalog.
Végül megpillantja Héraklész árnyékalakját is, Aiászt is megpróbálja kiengesztelni, bár hasztalanul.
Egy idő után hősünk joggal tartani kezd a holtak tömegétől, ezért inkább hajóra száll és itthagyja ezt
a keserű vidéket.
Tizenkettedik ének
Odüsszeusz kalandjai- Aiaié
Odüsszeusz és csapata visszatér az Alvilágból Aiaié szigetére Kirké istennőhöz. Legelőször is
elhamvasztják elesett társukat a fegyvereivel, majd nagy lakomát ülnek a nimfa honában. Később
Kirké félrevonja hősünket, és felvázolja előtte a majdani útján található lehetséges veszélyeket.
Először a Szirének sziklái mellett kell majd elhaladniuk, azonban aki meghallja éneküket,
mindenképpen hozzájuk és ezzel vesztébe rohan. Ezután vagy Szkülla szörny szirtje alatt
haladhatnak el, aki minden hajóról hat embert ragad el hat fejével, vagy más borzalmas utakat
választhatnak. Mindenesetre Szkülla felé tűnik a “legbiztonságosabbnak”. Majd Héliosz teheneinek
szigetére fognak érkezni, de ezekben kárt tenniük nem szabad, mert akkor nem várt veszedelmek
zúdulhatnak nyakukba.
Másnap hajóra is szállnak a bátor utazók, s vezérük közli velük a jóslat Szirénekre vonatkozó részét.
Védekezésképpen mindenkinek viaszt tömnek a fülébe, kivéve Odüsszeusznak, aki hallani akarja az
igéző dalt, ezért az árbochoz kötözteti magát. Így is történik, Odüsszeusz hallva a gyönyörű éneket,
el akarja oldoztatni magát, de társai a parancs értelmében csak még erősebben megkötözik. A
veszély elmúltával persze eloldozzák, és a viaszt is kiszedik füleikből. Később Szkülla szirtjéhez
érnek, hősünk elhatározza, elpusztítja a bestiát. Figyelmét azonban egy pillanatra eltereli egy
felcsapó vízoszlop, és ezalatt a gonosz hat derék hajóst ragad a halálba. Odüsszeusz kénytelen
tétlenül szemlélni barátai pusztulását. Rövid utazás után Héliosz teheneinek szigetére érnek, amit két
nimfa őriz. Hősünk könyörög társainak, hogy ne kössenek ki ezen a szigeten, ők azonban nem
hallgatnak szavára. Később bekövetkezik a legrosszabb is: Odüsszeusz távollétében az éhségtől
elragadtatva lemészárolnak néhány tehenet élelemnyerési célzattal. Emiatt az istenek megdühödnek
rájuk, és amikor továbbhajóznak, ronccsá törik bárkájukat. A vészt egyedül Odüsszeusz éli túl, aki
fadarabokon hánykódva hihetetlen szerencsével újra átvergődik Szkülla bérce alatt, majd Kalüpszó
nimfa szigetére vetődik. Hősünk itt fejezi be elbeszélését.
Tizenharmadik ének
A phaiákok földjén
A phaiákok illő pompával, áldozatokkal és ajándékokkal búcsúztatják a messzeföldről érkezett
vándort, majd bárkát adnak alája és egy sólyom sebességével repítik haza Ithakába. Itt kiszállítják a
hőst ajándékaival együtt, és visszatérnek honukba. Poszeidón azonban megharagszik rájuk és a
városuk előtti szorosban kővé változtatja hajójukat, így sziklagyűrűbe zárja a várost. Alkinoosz és
hívei áldozatot mutatnak be, hogy megengeszteljék a haragvó égieket.
Ithaka
Odüsszeusz először nem ismeri fel szülőföldjét, mert Athéné ködöt bocsátott szemére. Kétségbeesve
fohászkodik Zeuszhoz, és kincseit számlálgatja. Nem ismeri fel a fiatal lányként arra sétáló istennőt,
és azt a mesét találja ki, hogy Krétáról érkezett vándor. Athéné megmosolyogja furfangos híve
cselfogásait, majd felfedi előtte kilétét. Ekkor Láertész fiúsarja természetesen felfedi lapjait, és illően
köszönti az égilakót. Rövid diskurálás után a kincseket a nimfák barlangjába hordják és
tanácskoznak. Eszerint Athéné Télemakhoszhoz indul, Odüsszeusz pedig hű kondásához,
Eumaioszhoz. Előtte azonban az istennő elcsúfítja alakját, hogy ne ismerjék fel az otthoniak.
Tizennegyedik ének
Ithaka
Odüsszeusz tehát öregember képében keresi fel hű szolgálóját, és majdnem megjárja a vad
kutyákkal, de végül a kondás megmenti karmaik közül. Szívesen fogadja, két malacot vág neki
eleségnek. A beszélgetés gazdája felé terelődik, akit nagyon sirat a hű cseléd, és már teljesen
lemondott viszontlátásról. Az öreg ugyan megjósolja, hogy az nemsokára haza fog térni, de a kondás
nem hajlandó hinni neki. Panaszkodik viszont a kérőkre, akik minden vagyont felesznek,
elpusztítanak. A vén előadja “élettörténetét”, ami persze teljesen eltér a valóságtól. Krétai
hadvezérnek adja ki magát, aki hasztalan szeretne szülőföldjére visszatérni. Este megkerül a többi
kondás is és egy szép nagy hízót áldoznak fel, ebből is vacsoráznak. Odüsszeusz még egy utolsó
próbára állítja hű szolgálóját: köpenyt kér tőlük, és álmában valóban ráteríti a sajátját a jószívű
kondás.
Tizenötödik ének
Lakedaimón
Athéné istennő Spártába siet, ahol felébreszti a szendergő Télemakhoszt. Közli vele, hogy ideje
megtérnie hazájába, figyelmezteti a rá leső kérőkre, valamint részletes instrukcókkal látja el
hazatértét illetően. Odüsszeusz sarja elbúcsúzik Meneláosztól, aki gazdag ajándékokkal bocsátja
útjára, majd társával Pülosz felé fordul. Azonban még ezelőtt szép Heléné egy sas láttán megjósolja
apja hazatértét. Püloszhoz érve Télemakhosz sietve hajóra száll, mert nem óhajt Nesztór miatt
késedelmet szenvedni. Hajójára enged egy Argoszból érkezett Theoklümenosz nevű szökevényt, aki
embert ölt, és egy jós fia. Amikor Ithakába érnek, Odüsszeusz sarja a kondáshoz siet először, míg
társait útnak indítja a város felé.
Ithaka
Időközben Odüsszeusz újabb próbának veti alá hű szolgáját. Megjátssza, mintha a városba szeretne
menni, mert kíváncsi, hogy marasztalják-e vajon, vagy örülnek, hogy szabadulhatnak tőle. A kondás
természetesen nem kívánkozik a dölyfös kérők közé ereszteni. Hősünk szülei felől is tudakozódik,
majd meghallgatja házigazdája élettörténetét. Eumaiosz igazából királyfi volt egy távoli országban,
de gonosz emberek még kiskorában elrabolták onnan és eladták szolgának Láertésznek, Ithaka
királyának. Azóta él itt szolgálóként, a sertésekre ügyelve.
Tizenhatodik ének
Ithaka
Télemakhosz belép a kondás kunyhójába, aki nagyon megörül a váratlan vendégnek. A gazda szól
szolgájának, hogy menjen be a városba, és üzenje meg anyjának hazatértét. Eumaiosz így is
cselekszik, és mialatt távol van Odüsszeuszt újra ifjúvá változtatja Athéné. Apa és fia hosszú idő
után újra találkoznak, sokáig csak zokognak örömükben. Megbeszélik, miként fogják a gonosz
kérőket elveszejteni. Mire a kondás visszaér, Odüsszeusz újra öregemberré változik vissza.
Közben visszatér a városba a kérők gyilkos hajója, amelynek utasai bosszankodnak tervük
meghiúsultán. Újabb merényletet akarnak az isteni sarj ellen szőni, de a visszafogottabbak még
csillapítják indulatukat.
Tizenhetedik ének
Ithaka
Télemakhosz visszatér palotájába, ahol legelőször is édesanyját köszönti, majd vendégét fogadja
vissza társától. Ezután megfürödnek, új ruhát vesznek, és étkezni mennek. Közben a fiú beszámol a
megtudakolt hírekről, amelyekkel meglehetősen felzaklatja anyját. Majd a vendég is jóslásokba
bocsátkozik, miszerint Odüsszeusz már visszatért honába, csak esetleg még kilétét nem fedte fel. A
diskurzus után a kérőket is étkezni hívják.
A kondás és a koldusnak öltözött Odüsszeusz is elindul útjára, persze ők lassabban haladnak.
Találkoznak a juhok őrzőjével, aki hangos szóval káromolja őket, még meg is rúgja urát. Az azonban
csak fogcsikorgatva nézi, de nem támad rá. A pásztor elviharzik mellettük, ők is folytatják útjukat.
Amikor a palotához érnek, a kondás megy előre és csak utána a koldus. Az ajtóban megpillantja
kutyája, Argosz, aki azonnal holtan esik össze gazdáját megpillantván. Odabent először a ház urától
kap ennivalót, majd a kérőktől kunyerál. Egyedül Antinoosz nem hajlandó neki adni semmit, sőt még
egy zsámollyal is megdobja. Ilyetén viselkedését még társai sem helyeslik. A ház úrnője beszélni
szeretne vele, ő azonban türelmét kéri estéig, hogy akkor nyugodtan, négyszemközt maradhassanak.
Tizennyolcadik ének
Ithaka
Arnaiosz, a koldus, akit errefelé csak Írosznak ismernek, betér Odüsszeusz házába. A kérők
bíztatására távozásra vagy harcra szólítja fel hősünket. Ő először megpróbálja szavakkal nyugvásra
bírni, de miután ez nem megy, vállalja a birkózást. A tét nagyon “komoly”: ha Írosz veszít, egy
kegyetlen király országába fogják küldeni, a győztest viszont mindennapi eledel és egy finom
csemege illeti meg. Athéné istennő megacélozza Odüsszeusz izmait, aki így könnyedén töri csontját
ellenfelének. Írosz ezután természetesen magatehetetlen állapotba kerül. A győztes megkapja
jutalmát, a finom eledelt. Hősünk ezután figyelmezteti az egyik derekabb kérőt, Amphinomoszt,
hogy térjen haza, az azonban nem hajlik szavára. Pénelopeia később isteni szépséggel övezetten lép a
kérők közé, beszélni fiával. A kérőket erre mind nagy vágyakozás fogta el iránta, ajándékkal is
kedveskedtek neki. Este egyik szolgálólány vérig sérti Odüsszeuszt, de az nem tesz erre megtorló
lépéseket. Egyik kérővel is szópárbajba keveredik, aminek hatására egy zsámoly repül felé a
levegőben, ez azonban nem őt, hanem a pohárnokot találja el. Itt azonban Télemakhosz közbelép, és
hazaküldi a gazokat.
Tizenkilencedik ének
Ithaka
A kérők távozása után Télemakhosz és apja isteni megvilágítás mellett a hálóterembe hordják a
palotában található összes fegyvert, a majdani támadás előkészületeként. Ezután a fiú lefekszik
aludni, az apa pedig -természetesen inkognitóban- beszélget feleségével. Szemrebbenés nélkül
végigmondja állítólagos élettörténetét, majd az Odüsszeuszról megtudott “információkat” is. Ezzel
nagyon meglágyítja az úrnő szívét, aki ezért mindenféle kényelemben akarja részesíteni. A koldus
azonban elutasítja ezt, ő megelégszik egy idős asszony által végrehajtott lábmosással. A sors úgy
hozza, hogy ez az anyó éppen a dajkája lesz, aki felismeri Odüsszeusz lábán egy vadkanvadászatkor
szerzett sebet. Hősünk azonban titoktartásra kötelezi, amit ő meg is fogad. A lábmosás után
Pénelopeia egy különös álmáról beszél neki, ami Odüsszeusz hazajöttét jövendöli meg. Ő azonban
nem hisz ebben, ezért íjászversenyt óhajt rendezni, aminek győztese vehetné őt feleségül. A feladat
tíz balta fejének a lyukán átlőni, mert Odüsszeusz ezt hajdanán meg tudta csinálni. Hősünk persze
helyesli az ötletet.
Huszadik ének
Ithaka
Odüsszeusz kénytelen végignézni, ahogy szolgálólányai a kérők ágyába igyekeznek. Dühét azonban
elnyomja, és a bosszút melengeti szívében vagyonának harácsolói ellen. Erős kétségek gyötrik
azonban a győzelemmel kapcsolatban. Ezeket Athéné istennő oszlatja szét, aki nagy önbizalmat önt
bele. Pénelopeia sírással tölti az éjt, mert szíve szerint inkább a halált választaná, minthogy férjénél
silányabb férfival kelljen megosztania ágyát. Reggel hősünk csodajelet kér Zeusztól, amit meg is
kap. Mennydörgést hall, valamint az egyik cseléd hangosan gyalázza a kérőket. Télemakhosz
felébredvén kitakaríttatja a házat, majd a vendég hogyléte felől tudakolózódik. Rövidesen
megérkezik a kondás, a gonosz Melantheusz és Philoitiosz pásztor, aki kedvesen fogadja az öreg
koldust. A kérők újonnan tervezgetik a háziúr elleni merényletet, végül azonban mégiscsak későbbre
halasztják. Megkezdődik a díszes nagy lakoma, ahol Télemakhosz felszólítja a részvevőket, ne
veszekedjenek és erőszakoskodjanak. Az egyik kérő mégis egy ökörlábat vág a szegény koldus
fejéhez, akinek még sikerül utolsó pillanatban lebuknia. Télemakhosz alaposan lekorholja az
arcátlant, amit mindenki kénytelen helyeselni. Megkérik a fiút, hogy az sürgesse édesanyja
esküvőjét. Ő közli, hogy nem dobhatja ki anyját házából, mire ők nagy nevetésre fakadnak. A jós
megjövendöli csúnya végzetüket, ők azonban nem hallgatnak rá és elbocsátják maguktól. A
hátralevő időt Télemakhosz bosszantásával és vendégei szidásával töltötték a szemtelenek.
Huszonegyedik ének
Ithaka
Pénelopeia tehát belép a palota kincstárába és megragadja Odüsszeusz visszacsapó íját. Ezt viszi a
kérők elébe, hogy mérjék meg vele tudásukat. A feladat 12 fejsze fokán átlőni, és a győztes nyeri az
úrnő kezét. Maga Télemakhosz is megpróbálkozik az íjat felajzani, hogy anyja házasságát elodázza,
de ehhez kevés az ereje is, valamint apja jelzésére nem is próbálkozik. A kérők is hasztalan
próbálkoznak meg az íjat felajzani, gyengék is ők ehhez. Odüsszeusz ezalatt felfedi kilétét két hű
szolgája a kondás és a pásztor előtt. Azok sírva fakadnak, és csak uruk parancsára hagyja azt abba.
Hősünk beavatja őket tervébe, majd visszatérnek a versenyzőkhöz. A kérők láng felett melegítik,
faggyúval kenik az íjat, de még így sem sikerül lőniük vele. Végül úgy határoznak, másnapra
halasztják a dolgot, addig még áldozhatnak és az istenek segítségét kérhetik. A koldus azonban kéri
őket, hadd próbálkozhasson meg ő is. Először nem akarják megengedni neki, de végül Télemakhosz
és Pénelopeia közbenjárására belemennek a dologba, persze azzal a feltétellel, hogy ő nem veheti el
Pénelopeiát még győzelem esetén sem. Ezalatt Pénelopeia fia intésére felvonul termeibe, az egyik
szolgáló intésére a nők magukra zárják az ajtókat. A derék pásztor az udvari ajtót is jó erősen sással
köti be. A koldus pedig megpendíti a húrt, mely gyönyörű égi hangzatot kelt. Elsőre átlövi a tizenkét
fejsze fokát, a kérők nagy álmélkodására, majd jelt ad Télemakhosznak, hogy kezdődik a mészárlás.
Huszonkettedik ének
Ithaka
Odüsszeusz a terem küszöbére lép, maga elé helyezi nyílvesszőit, és legelőször Antinooszra céloz. A
lövedék meglepetésszerűen szelte át nyakát, és életét vette. A kérők még mindig nem jöttek rá
hősünk kilétére, így le akarnak számolni az arcátlan koldussal. Ő erre megvallja az igazságot, így
azok először kegyelemért esedeznek. A bajnok azonban rendíthetetlen, Eurümakhosz is belátja ezt,
ezért karddal támad rá. A nyílvessző máját fúrta át. A következő támadót Télemakhosz kelevéze
teríti le, majd a derék fiú a fegyvertárba siet, ahonnan gyilkos szerszámokat és vérteket hoz apjának,
a két hű szolgálónak és persze magának. Ekkor azonban fordul a hadiszerencse, ugyanis az áruló
szolga, Melantheusz is eljut a fegyverraktárhoz, így ő is felfegyverezheti sajátjait. Amikor viszont
másodszorra próbálkozik, a két szolga már elkapja, erősen gúzsbaköti, és felhúzza a tetőgerendákra.
A harc folytatódik, és Pallasz Athéné is megjelenik Mentór képében, így serkentve Odüsszeuszt
harcra. A harcba azonban még nem avatkozik be, fecskemadárrá változik, és így gubbaszt a
gerendán. Gyilkos öldöklés veszi kezdetét, melyben végül a ház urai kerekednek felül. Végül Athéné
istennő is megforgatja pajzsát, így veti magát a csata hevébe. A bátor harcosok senkinek sem
kegyelmeznek, csak a dalnokot és a hírnök, Medónt hagyják életben Télemakhosz tanácsára. Miután
a mészárlás befejeződött, Odüsszeusz azzal a 12 szolgálólánnyal takaríttatja fel a mocskot, akik
hűtlenek voltak hozzá. Majd Télemakhosz felköti őket az udvaron a fára. Melantheusz is csúnya
véget ér: orrát, fülét levágták, szemérmét kitépték, végtagjait tönkrezúzták. A győztesek a piszkos
munka után lemossák magukról a vért, majd a dajka Odüsszeusz elé vezeti a még életben lévő
szolgálólányokat.
Huszonharmadik ének
Ithaka
Eurükleia izgatottan siet úrnőjéhez, tudtul adni, hogy férje hazaérkezett és a kérők elpusztultak. Az
utóbbit még csak-csak elhiszi az asszony, de férjének hazatértét el sem tudja képzelni. Elindul
személyesen, hogy meggyőződjön az eseményekről. Amikor megpillantja jó urát, nem tudja, mit
tegyen, mert ugyan az nagyon hasonlít volt férjére, ruhája nem erre utal. Ezért olyan dolgokról kéri,
hogy beszéljen, amiket csak ők ketten ismernek. Ő azonban először megmosakszik, majd utasítja
szolgálóit, csapjanak mulatozást, hogy az utcán azt higgyék, bekövetkezett a házasság. Így is
tesznek. Pénelopeia utasítja Eurükleiát, vesse meg férje ágyát a tornácon. Odüsszeusz azonban
felismeri a próbatételt és elmondja, hogy ő az ágy egyik lábát, egy ott állt élő fából készítette, így azt
arrébb vinni képtelenség. Ekkor a szerelmesek egymás karjába borulnak és talán egész hajnalig sírtak
volna, ha Athéné istennő fel nem tartja Hélioszt égi útján. A sírást befejezvén Odüsszeusz beszámol
róla, milyen úttal kell majd kiengesztelnie Poszeidónt. Majd együtt a hitvesi ágyba vonulnak, ahol
elmesélik egymásnak a hosszú idő alatt esett kalandokat. Reggel felébredvén hősünk azt tanácsolja
feleségének, vonuljon fel cselédeivel a felsőházba, ő pedig fiával és két szolgájával apjához indul.
Huszonnegyedik ének
Tartarosz
Hermész az Alvilágba vezeti a kérők lelkét, ahol azok találkoznak az épp beszélgető Akhilleusszal és
Agamemnónnal. Az újonnan érkezettek elmondják történetüket, s hogy mint számoltak le velük.
Agamemnón ehhez csak annyit fűz hozzá, hogy dicséri Pénelopeia asszonyi erényeit, amiért ilyen
hosszú időn keresztül kitartott férje mellett.
Ithaka
Odüsszeusz apja házához érvén a szolgálókat a fegyverekkel a házba küldi, ő maga pedig
kertészkedő apjához siet. De hű marad önmagához, most se fedi fel azonnal kilétét, csak amikor az
öreg sírni kezd fia nevének hallatán. Most viszont már ő bizalmatlan, a fiú csak sebhelyével tudja
igazolni magát. Most már a kérők haláláról is beszámol hősünk, majd mindketten a házba sietnek. Az
öreg szolgáló Doliosz és családja is megörvend a király hazatértén. Mindannyian lakomázni gyűlnek.
Közben az ithakaiak megtudják fiaik halálát, és gyűlésbe tömörülnek. Itt elhatározzák, bosszút állnak
a mészárlásért, bár nagyobb részüket Medón lebeszéli erről. Egy kisebb csoport azonban Eupeithész,
Antinoosz apja vezetésével hősünk ellen vonul. A királyi család férfitagjai és Doliosz hat fia is
fegyvert öltött. Athéné istennő azonban kieszközli a békét az isteneknél. Így csak egy áldozat esik a
harcban: Eupeithész, akit Láertész dárdája sebez halálra. A görögök az istennő parancsára ezután
kibékülnek. Odüsszeuszt ugyan még fűti az indulat, de őt is lecsillapítja Zeusz lánya.