BEFEKTETÉS 2022. szeptember 13.

17:00

Ez a krízis a koronavírusnál és a háborúnál is nagyobb

pusztítást okozhat, ha nem lépünk időben
Mohos Kristóf
2022. szeptember 13. 17:00
 

Egy forró júliusi délutánon másfél percig folyatni a csapot, csak hogy jéghideg vizet kortyolhassunk a kánikulában - kéz a szívre,
valószínűleg mindenki legalább egyszer elkövette idén ezt a világ számos országában elképzelhetetlen és felháborodásra okot adó
tettet, és kisebb-nagyobb szégyenérzettel élvezte is a frissítőt. Bármennyire is elképzelhetetlen ez még számunkra, de a tiszta ivóvíz
egy egyre szűkösebben elérhető luxus világszerte, és ha hinni lehet a kereslet és kínálat jövőbeli drasztikus szétválásának - márpedig
miért ne lehetne -, akkor bizony pár éven belül mi is meg fogjuk inni a meleg csapvizet (vagy betesszük a hűtőbe). A világ legnagyobb
civil természetvédelmi szervezete, a WWF szerint világszerte mintegy 1,1 milliárd ember nem jut jelenleg vízhez, és összesen 2,7
milliárd ember az év legalább egy hónapjában vízhiánnyal küzd - de mégis mi okozta ezt az elképesztő vízhiányt, mitől csökken
drasztikusan a kínálat és miért nő nagy mértékben a kereslet? Milyen hatása lehet mindenek a hétköznapjainkra, na meg az egyre
tarthatatlanabb energiakrízisre? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.

A keresleti oldal
A legújabb előrejelzések szerint 2025 és 2050 között naponta több mint 3,4 milliárd liter plusz vízre lesz szükségünk - Stuart Sampson,
a brit Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint

2050-RE A VILÁG LAKOSSÁGÁNAK TÖBB MINT FELE AZ ÉV LEGALÁBB EGY RÉSZÉBEN SÚLYOS VÍZHIÁNYT FOG TAPASZTALNI.

A túlnépesedés körülménye mellett a gazdasági fejlődés alakulása is fontos szerepet játszik az édesvíz-kereslet kilövésében: ahogy a
gazdaságunk növekszik, úgy nő a háztartási vízfogyasztó készülékek, például a mosogatógépek, mosógépek, WC-öblítők és zuhanyzók
iránti igény is, mindezek hozzájárulnak a vízfelhasználás növekedéséhez és a megnövekedett kereslethez. Nagy általánosságban
emellett elmondható még, hogy az életszínvonal javulása magasabb szintű húsfogyasztáshoz is vezet; a PETA amerikai állatjogi
szervezet szerint a húsfogyasztás napi 15 000 liter víz fogyasztását eredményezi. A világ vízkészletének jelentős részét jelenleg
élelmiszertermelésre használják fel, és ez valószínűleg a jövőben is így lesz. A rendelkezésre álló jövedelem növekedésével
párhuzamosan a szabadidős és vendéglátási célú édesvíz-felhasználás is növekszik, lehet itt gondolni például a vízi parkokra,
golfpályákra, uszodákra és edzőtermekre.

A fentiek tükrében tehát nem meglepő, hogy a globális vízigény meredekebb ívben emelkedett, mint a populáció: míg a Föld lakossága
1900 és 2014 között 336 százalékkal nőtt, addig az Our World in Data adatai alapján a globális édesvíz-szükséglet 671 milliárd
köbméterről 4 ezer milliárd köbméterre nőtt, ami

KÖZEL 500 SZÁZALÉKOS UGRÁST JELENT.

 A globális édesvíz-szükséglet hosszú távú alakulása (köbméterben), forrás: Our World in Data

Természetesen nem csak az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet kielégítése szempontjából nélkülözhetetlen az édesvíz, a
legnagyobb mennyiséget a mezőgazdaságban használják fel (körülbelül 70 százalék), de az ételkészítésen és a folyadékbevitelen kívül
az elektromos áramellátáshoz is rengeteg édesvízre van szükség. Ami pedig a jövőbeli trendeket illeti, az OECD tanulmánya szerint 

A GLOBÁLIS ÉDESVÍZ IGÉNY 55 SZÁZALÉKKAL FOG NŐNI 2000 ÉS 2050 KÖZÖTT,

a legmarkánsabb növekedés a mezőgazdaság és az ipar oldaláról lesz tapasztalható (400 százalék).

 A globális vízigény várható alakulása felhasználási területekre lebontva, forrás: OECD

Kínálati oldal
Alapvetően nem csak a populáció növekedése és az országok gazdasági fejlődése okozza a problémát, de a kínálati oldalról

A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS IS NAGY ÉRTÉKBEN KÖZREJÁTSZIK A TÖRTÉNETBEN.

Az éghajlatváltozás jelentősen átalakítja a víz körforgását, ugyanis a magasabb hőmérséklet növeli a növényzet, a szárazföld, a felszíni
vizek és az óceánok párolgását. Mivel a melegebb légkör több vizet tart, a hirtelen lezúduló több csapadék fokozott áradásokhoz
vezethet. A melegebb éghajlat azt is jelenti, hogy több csapadék esik eső, mint hó formájában – a hó tulajdonképpen a természetes
víztárolás megfelelője, ennél fogva értékes “eszköze” a későbbi öntözéses évszakoknak. Ezen túlmenően a globális felmelegedésnek
köszönhetően kevesebb és rövidebb lesz az esős időszakok száma, ez hosszú és súlyos aszályos időszakokat okoz a Föld rengeteg
területén, ahogy erről a későbbiekben részletesebben is lesz szó.

A túlnépesedésen és a gazdasági fejlődésen kívül tehát a legjelentősebb fenyegetés a vízkészletekre a globális felmelegedésnek
tulajdonítható – a Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint pedig egyre nagyobb az esélye annak, hogy a globális hőmérséklet a
következő öt évben átlépi a kutatók által meghúzott kritikus határvonalat, az 1,5 Celsius fokos küszöböt. Korábbi elemzésünkben már
megírtuk: ha a bolygó átlaghőmérséklete a kritikus emelkedés felett tartózkodik hosszú ideig, az óhatatlanul is olyan változásokat
indíthat el, amelyek visszafordítására már nincs lehetőség. Az éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint az 1,5 fokos
felmelegedés elérése és tartós fennmaradása esetén 

A VILÁG SZINTE MINDEN GLECCSERE ELTŰNIK, 350 MILLIÓ EMBER TARTÓSAN SZENVEDNI FOG VÍZHIÁNYTÓL, A SZÁRAZFÖLDI

FAJOK 14 SZÁZALÉKA PEDIG KIPUSZTUL.

 A globális felszíni átlaghőmérséklet alakulása az elmúlt 2000 évben Forrás: Másfélfok/ Lehoczky Annamária

Nyílik az olló
Ami a keresleti és kínálati oldal közötti egyensúly felbomlását illeti az édesvíz rendelkezésre állását illetően, az Európai
Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szakértői által készített alábbi grafikon kifejezetten beszédes; főként az ipari és mezőgazdasági
felhasználás növekvő kereslete miatt

A HIÁNY GLOBÁLISAN 3000 MILLIÁRD KÖBMÉTER LEHET 2030-RA.

A globális vízkereslet-és kínálat várható alakulása 2030-ban, forrás: EEA

És ha azt gondolnánk, hogy "csak" a gyermekeink fogják igazán a bőrükön érezni ennek a krízisnek a hatását, akkor nagyot tévedünk,
elég csak a globális vízstressz-index alakulását megnézni.

Magát a vízstressz-indexet jellemzően úgy határozzák meg, mint a teljes vízfelhasználás és a rendelkezésre álló vízmennyiség
viszonyát - minél közelebb van a vízfelhasználás a rendelkezésre álló vízkészlethez, annál valószínűbb, hogy stressz fog fellépni
az adott régióban.

Ahogy az látható az ábrán, az észak-afrikai és a közel-keleti régió egyes országai máris kritikus vízhiánnyal küzdenek, de ugyancsak
nem biztató a helyzet az Egyesült Államokban, egyes európai országokban, illetve a világ lakosságának jelentős részét adó Kínában és
Indiában sem.

A vízstressz-index alakulása a világon, forrás: United Nations

Ami pedig a legfrissebb, vízhiánnyal és szárazsággal kapcsolatos számokat és kilátásokat illeti, az elsivatagosodás elleni küzdelemre
fókuszáló ENSZ-konvenció (UNCCD) idei jelentése szerint:

 2000 óta az aszályok száma és időtartama 29 százalékkal nőtt.

 1970 és 2019 között az időjárási, éghajlati és vízügyi veszélyek a katasztrófák 50 százalékáért és a katasztrófákhoz kapcsolódó
halálesetek 45 százalékáért voltak felelősek, főként a fejlődő országokban.

 A vizsgált időszakban az aszályok a természeti katasztrófák 15 százalékát tették ki,

DE A LEGNAGYOBB EMBERI ÁLDOZATOT KÖVETELTÉK:

1970-2019 között mintegy 650 000 ember halt meg ebből az okból kifolyólag. Az aszállyal kapcsolatos természeti katasztrófák
földrajzi megoszlása a következőként alakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint:
 Az aszállyal kapcsolatos katasztrófák számának alakulása 1970 és 2019 között, forrás: Economist Impact, WMO

 1998 és 2017 között az aszályok világszerte mintegy 124 milliárd dolláros gazdasági veszteséget okoztak.

 2022-BEN TÖBB MINT 2,3 MILLIÁRD EMBERNEK KELL VALAMILYEN MÓDON SZEMBENÉZNIE A VÍZHIÁNNYAL, EZ A TELJES

LAKOSSÁG MINTEGY 28,9 SZÁZALÉKA.

Ami pedig a kilátásokat illeti, az azonnali és hatékony kormányzati közbeavatkozások hiányában:

 2030-ra 700 millió embert fenyegethet az aszály miatti kitelepítés veszélye.

 2040-re a becslések szerint minden negyedik gyermek extrém-vízhiányos területeken fog élni.

 2050-re az aszályok a világ népességének több mint háromnegyedét érinthetik, és a becslések szerint évente legalább egy hónapig
4,8-5,7 milliárd ember él majd vízhiányos területeken, szemben a jelenlegi 3,6 milliárddal. 2050-re akár 216 millió ember is
elvándorlásra kényszerülhet, főként az aszály és más tényezők - többek között a vízhiány, a terméshozam csökkenése, a tengerszint
emelkedése és a túlnépesedés - miatt.

Globális probléma, mindenkit érint

Korántsem csak a fejlődő afrikai régióban, illetve az USA-ban és Kínában életbevágó téma a vízhiány és az aszályok; érdemes
körülnézni a hozzánk közelebb fekvő területeken is, a legfrissebb fejlemények tükrében ugyanis

NAGYON ÚGY NÉZ KI, HOGY MÁR AZ ÖREG KONTINENSEN SEM FOGJUK TUDNI SOKÁIG BÜNTETLENÜL FOLYATNI A CSAPVIZET.

Európa csaknem felét aszály fenyegeti, derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) augusztus végén közzétett
jelentéséből: a JRC azt írta, hogy augusztus 10-én Európa területének 47 százalékán elérte a figyelmeztetési szintet az aszály mértéke,
míg a vizsgált régiók 17 százalékán a teljes riasztási fokozat van érvényben. Egyes tagországokban kifejezetten rossz (volt) a helyzet, a
teljesség igénye nélkül:
 Olaszországban július végén több mint száz várost szólítottak fel a vízfogyasztás lehető legnagyobb mértékű csökkentésére. Az
olasz kormány emellett rendkívüli állapotot hirdetett az év végéig, rövid távon pedig 36 millió eurót terveznek fordítani a vízhiány
okozta krízis leküzdésére. A nyári szárazság és a kevés téli eső miatt a legnagyobb olaszországi folyó, a Pó vízszintje nyolcszor
alacsonyabb is volt a szokásosnál, ez azért volt különösen kétségbeejtő körülmény, mert a folyó egész Európa egyik legfontosabb
mezőgazdasági régióját táplálja, a termelés mintegy 30 százalékát fenyegette az aszály.

A Pó folyó kiszáradt medre az olaszországi Borgoforte-ban 2022. augusztus 11-én, csütörtökön. Forrás: Getty Images

 Nem kíméli a szárazság Spanyolországot sem, az ország teljes területének kétharmadát az elsivatagosodás veszélye fenyegette
még júliusban.  A Greenpeace spanyolországi képviselője szerint egyre nagyobb az igény a vízre, a valóságban a mediterrán ország
Észak-Afrika szintjén van.

 Kelet-Németország egyes részein június közepén a hőmérő higanyszála elérte 39 fokot, a csontszáraz erdőkben tüzek lobbantak fel,
a falvak pedig kiürítésre kényszerültek. Csak Brandenburg tartományban idén már több mint 260 erdőtűz miatt több mint 680
hektárnyi erdő veszett oda.

 Augusztus végén vízhasználati tilalom lépett életbe Londonban, a példátlan időjárási körülményekre hivatkozva. A brit
közműszolgáltató rendelete szerint a háztartási fogyasztók nem használhatják a vizet autómosásra, kertek öntözésére,
úszómedencék feltöltésére és ablakok tisztítására.

A globális felmelegedés okozta szárazságok és vízhiány az emberek mindennapjaira gyakorolt direkt hatások mellett

MÉG TOVÁBBFOKOZZA A RÉGIÓBAN AZ AMÚGYIS KILÁTÁSTALAN ENERGIAVÁLSÁGOT:

a francia energiatermelés jelentősen visszaesett, mert a Rhone és Garonne folyók képtelenek hatékonyan hűteni az atomreaktorokat,
emellett az idei év elején a csapadékhiány és a gátak alacsony vízszintje arra késztette a portugál kormányt, hogy heti két órára
korlátozza a vízerőművek használatát. A Rajna pedig bár a német acél- és energiatermelés ütőerének számít, ugyanis a szükséges
szénmennyiség a folyón keresztül érkezik, azonban az akadozó ellátás hatására lehetséges, hogy a termelés csökkentésre lesz
szükség, holott a válság leküzdéséhez a szénerőművek kapacitásának fokozása lenne szükséges.

A befektetési szempont
Azt tehát a fentiek alapján kijelenthetjük, hogy az édesvízhiány egyre komolyabb fenyegetést jelent minden emberi társadalom jólétére
és fenntarthatóságára. A Világbank becslése szerint a globális gazdasági teljesítmény mintegy 6 százaléka kerülhet veszélybe 2050-re
a vízproblémával küzdő országok kieső termelése miatt. Az elkövetkező évtizedekben világszerte dollármilliárdokat kell majd költeni a
vízügyi infrastruktúra javítására, korszerűsítésére és az új technológiák kiépítésére. Az Egyesült Államok bár a világ legfrissebb felszíni
vízkészletekkel rendelkező országai közé tartozik, de a nyugati államokban jelenleg is súlyos aszályproblémákkal küzdenek, azonban
történtek a közelmúltban biztató fejlemények az ügyben,

BIDEN ELNÖK INFRASTRUKTURÁLIS TERVÉNEK UGYANIS EGY JELENTŐS RÉSZÉT, MINTEGY 111 MILLIÁRD DOLLÁRT AZ AMERIKAI

VÍZÜGYI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉSÉRE FOGJÁK FORDÍTANI A TERVEK SZERINT.

A vízipar teljes mérete az Egyesült Államokban jelenleg 100 milliárd dollárra, világszerte pedig 500 milliárd dollárra becsülhető a
Nasdaq adatai szerint. A szektor több aliparágat is magába foglal, többek között a víz-és szennyvízkezelési technológiai piacra és az
ásványvízpiacra is lehet itt gondolni - a teljes iparág kilátásaira vonatkozó előrejelzések hiányában az aliparágakra vonatkozó projekciók
lehetnek érdekesek. Az ásványvízpiac számára például kifejezetten fényes jövő állhat az amerikai Precedence Research elemzése
szerint: a globális piac 2020-ban mintegy 207,7 milliárd dolláros kapitalizációval bírt,

2030-RA AZONBAN MÁR ENNEK KÖZEL KÉT ÉS FÉLSZERESÉRE, 500,7 MILLIÁRD DOLLÁROSRA NŐHET

- ez 2021 és 2030 között évi átlagos 9,2 százalékos átlagos emelkedést (CAGR) jelent. Emellett a szennyvízkezelési technológiákkal
foglalkozó vállalatok piaca is jelentős bővülés előtt állhat, az indiai Meticulous Research elemzőház adatai szerint 2022 és 2032 között
az éves átlagos emelkedés 5,4 százalékos lehet majd az aliparág esetében.

A globális ásványvízipar kilátásai, forrás: Precedence Research (2021)

Miközben a vízzel kapcsolatos címlapsztorik továbbra egyre inkább borzolják a kedélyeket, a befektetési oldala a történetnek
korántsem egyértelmű, vélekedett a napokban Deane Dray, az RBC Capital Markets ügyvezető igazgatója. A szakember szerint az egyik
legnagyobb mítosz az, hogy a kínálat és a kereslet látványos szétválására való tekintettel minden vízipari befektetésnek nyertesnek kell
lennie, Dray szerint azonban ez nem így van, a gondos részvényvásárlás fontosságára hívta fel a figyelmet a szakértő.

A befektetőknek számos lehetőségük akad a víziparban való befektetésre, "a sótalanítási technológiától kezdve a vizet önkormányzati
szinten szolgáltató vállalatokon át a vízszállító cégekig" , fogalmazott Andrew Chanin, a ProcureAM vezérigazgatója. Szerinte nincs
egyetlen egyszerű és biztos megoldás, ezért

A KÖRÜLTEKINŐ DIVERZIFIKÁCIÓ LEHET AZ A MEGKÖZELÍTÉS, AMIT AZ EMBEREKNEK ÉRDEMES MEGFONTOLNIUK,

ha befektetőként be szeretnének szállni a víziparba.

Hogyan lehet befektetőként beszállni a sztoriba?

Egy, az édesvízhiány elleni harcban pozíciót kiépítő befektető talán legbiztonságosabb döntése valóban egy-egy tőzsdén jegyzett, vízzel
kapcsolatos vállalatokra fókuszáló befektetési alap (ETF) lehet – a tematikus ETF-ek térnyeréséről egyébként itt írtunk még régebben.
Három alapot gyűjtöttünk ki, amik jó lehetőségek lehetnek a jelenlegi környezetben.
Elsőként a közel egymilliárd dolláros nettó eszközállománnyal rendelkező Invesco S&P Global Water Index ETF-et lehet érdemes
megfontolni, az alap 59 vállalat részvényét tartalmazza – ezek a cégek többek között a vízmű és infrastruktúra, a felszerelés és a
műszer- és anyaggyártó iparágakból kerültek ki. A vállalatok hatvan százaléka az Egyesült Államok területén tevékenykedik, ami pedig az
árfolyam alakulását illeti, a mögöttünk álló 12 hónapban 19,1 százalékkal került lejjebb a jegyzés, míg idén már 21,3 százalékos
mínuszról beszélhetünk.

Jó választás lehet még az 1,7 milliárd dolláros nettó eszközállományú Invesco Water Resources ETF is. A PHO passzívan követi a
Nasdaq OMX U.S. Water Indexet, ami 38 olyan, amerikai tőzsdén jegyzett vállalatokat tömörítő alap, amelyek otthoni, üzleti vagy ipari
célú víztisztítással és víztakarékossággal foglalkoznak. Az ETF állományát tekintve inkább a közepes kapitalizációjú vállalatokra
koncentrál. Az elmúlt 12 hónapot tekintve 11,6 százalékkal került lejjebb az ETF jegyzése, idén azonban 5,2 százalékos a plusz.
Ugyancsak érdekes lehet a FIW-tickerrel megtalálható First Trust Water ETF is. Az alap 1,3 milliárd dollárt kezel jelenleg és az ISE Clean
Edge Water indexet követi. Az index olyan tőzsdén jegyzett vállalatokból tevődik össze, amelyek bevételük jelentős részét az ivóvíz és
szennyvíz aliparágakból nyerik. A portfólió több mint 90 százaléka három szektorba van allokálva, ezek az ipari, a közüzemi és az
egészségügyi szektorok. Az ETF jegyzése idén már 13,5 százalékot esett.

Az egyéni részvénybefektetési lehetőségekről és a vízipari alágazatok kilátásairól egy külön elemzés keretein belül fogunk majd
foglalkozni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK
2022. 08. 31. Ítéletidő pusztít az Egyesült Államokban
2022. 08. 17. Francia aszály-helyzet: aki napi 150 liternél több vizet fogyaszt, annak egy berendezéssel korlátozzák a
vízhozamát
2022. 08. 11. Rezsiemelés 2022: mutatjuk, mit kell tudni és hogyan küzdhetsz a horrorisztikus rezsiszámlák ellen
2022. 07. 14. Rezsicsökkentő spórolási tippek: így harcolhatsz az elszálló rezsiszámlák ellen
2022. 09. 10. Nyomás alatt a magyar vállalatok: ha így megy tovább, jön a Mad Max
2022. 09. 05. 121 éve nem volt ilyen meleg nyár Magyarországon

Címlapkép: Shutterstock

Címkék: tőzsde, túlnépesedés, globális felmelegedés, mezőgazdaság, szárazság, természeti katasztrófák, hőmérséklet, előrejelzés, vízhiány, édesvíz

https://www.portfolio.hu/befektetes/20220913/ez-a-krizis-a-koronavirusnal-es-a-haborunal-is-nagyobb-pusztitast-okozhat-ha-nem-lepunk-idoben-
566507