Kozepkori es kora moderfn filozofia

20. Szazad -> francia szakirodalom a meghatarozo -> vita a kozepkori es kora modern filozofia kozotti
kapcsolatrol

Leon Brunschvicg -> szakadek a skolasztikus es az ujkori filozofia kozott -> meg kell erteni
Mathematiques et methaphisiques chez descartes

Etienne Gilson -> ujkori filozofia folytatasa a kozepkorinak -> szt. Anzelmnel volt a tores
 Neoskolasztikus, neotomista filozofus
A kozepkori filozofia szelleme

B. Es G. Ateista vs Hivo vitaja az europai kulturarol

Szt. Anzelm -> hit es tudas kapcsolata -> tudas hiten alapul

Antik filozofusok nem beszeltek teremto alaprol, ami mindenhez kepest letezobb letezo ->
kereszteny talalmany -> kotodik a bibliahoz es a megvaltashoz -> az is racionalisan vizsgalhato, de
ehhez muszaj leteznie

G -> tudomany letezokkel foglalkoznak, hasonlo a teologiahoz

Antik filozofia maskepp hasznalja a fogalmakat, mint a keresztenyseg utani
Statikus mozgato, let, stb.
Let -> bibliai szoveghely: “Vagyok aki vagyok” latinul “Ego sum qui sum” -> vagyok aki vagyok/ en
vagyok az aki letezik
Kozrpkori filozofia kereszteny filozofia -> a teologianak van alarendelve
Gilson ezzel vitatkozik a konyveben
Kolostori teologia mas mint a skolasztikus teologia, amiben hasznaljak a filozofiat
Szt. Anzelm -> skolasztika atyja

B -> tudomany nem csak a vilag dolgaival foglalkozik

Orvostudomany kialakulasa

Foucault -> klinika szuletese

Avicenna, Ibn Sinna

Averroës, Ibn Rushd -> szt. Tamasnal “a kommentátor”

Meditations – elmélkedések: műfaj -> pierre hadot: a lelek iskolaja

Meditacio privat gondolkodas hitbeli kerdesekrol -> eredete gorog filozofia eletvezeteseben rejlik

Szt. Anzelm egy korlatolt celkozonsegnek ir -> szerzeteseknek, akik olvasni tudnak latinul, de nem
feltetlenul kepzettek a filozofia teren

Eloszoban fo tetel -> semmit ne a szentiras autoritasaval, hanem a ratio val fogadtasson el ->
ellentmondasba kerul a tudas es a hit -> a szentiras egy iranybol kozelit meg igazsagokat, mig Anzelm
a ratio hasznalataval probal meg eljutni ezen igazsagokhoz
Kinyilatkoztatott vs termeszetes teologia (filozofia)
Biblia alapjan termeszet alapjan (no authority, only reason)

Viszont osszhangban van az autoritasokkal

Ujdonsaghajhaszas eretnek, a dolgokat a hagyomanyhoz valo kapcsolat legitimalta a kozepkorban

Gilson:
Kauzalitás – okozatiság -> ugy volt felfogva, hogy van valamim, amit odaajandekozok valaki masnak
(kereszteny fogalma a kauzalitasnak, a teremtes fogalmabol szarmazik)

Gorog fogalom -> semmibol nem johet letre valami

Kereszten kauzalitas: isten szeretettol hajtva ad letezest es jol-letezest a lenyeknek magabol, ami
altal megteremti a vilagot

Oknak nagyobbnak kell lennie mint az okozatnak

Keresztenyseg botrany a zsidonak, esztelenseg a gorognek -> Plotinosz-> a szeretet/szerelem a

legfontosabb formaja a teremtmenyek es az egy kozotti viszonynak -> letezok szeretik a teremtot

Keresztenyeknel forditott -> teremto szereti a teremtmenyeket

Anzelm szerint a kozos dolog a tulajdonsagok felosztasaban:

Jo – hasznossag
Rossz – artalmassag

Per se – forma
In se – anyag

Mozdulatlan mozgato, az onmagaban letezo jo = isten, o maga a let, a leghetalmasabb, legnagyobb

letezo

Okori gorogoknel a semmibol nem johet letre semmi, csak valamibol johet valami ->
keresztenyeknel istenbol magabol jott letre minden

Letrejoves (genezis) -> semmibol lesz valami -> ellentmondasos

 Valamibol lesz valami -> egy, vagy tobb valamibol? Esetleg kolcsonosseg altal?