Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, vagy ahogyan mindenki ismeri, „Sissi” bajor hercegnőként
Miksa bajor herceg és Mária Ludovika hercegnő harmadik gyermekeként született 1837. december
24-én, Münchenben. Fiatal korában a németországi Possenhofen kastélyban nevelkedett, itt tanult
meg lovagolni és úszni, valamint hódolt édesapjával közös hobbijának, a hegymászásnak. Szüleinek
összesen 7 gyermeke született, és bár Sissi csak a harmadik volt a sorban, a sors furcsa
közjátékának köszönhetően mégis ő lett Ferenc József felesége, a későbbi császárné és a magyarok
királynéja.
Érdekes és kevésbé ismert tény, hogy eleinte nem a Wittelsbach-lányok voltak a feleségjelöltek,
hanem Szidónia szász királyi hercegnő, akit azonban az ifjú József teljes mértékben elutasított. A
következő jelölt Anna porosz hercegnő volt, aki már az ifjú császárnak is megtetszett, el is utazott
hozzá Berlinbe, ám kiderült, hogy Anna már menyasszony volt, így elutasította József közeledését
(egyesek szerint inkább politikai okokból hiúsult meg a házasság a poroszok részéről).
1853-ban Sissi édesanyja és annak testvére, Zsófia közbenjárásának köszönhetően a hercegnőnek a
bajorországi Ischlbe kellett utaznia egy találkozóra, melynek célja az volt, hogy Ferenc József
eljegyezze Sissi nővérét, Ilonát. Ám az összejövetel a résztvevők számára nem várt fordulatot vett,
amikor az ifjú osztrák császárt Ilona helyett a húga, Erzsébet nyűgözte le.
Egy évvel később, 1854. április 24-én házasodtak össze Bécsben, az Ágoston-rendiek
templomában, majd innen utazott tovább a pár a bécsi Hofburgba. Mivel Erzsébet és József
unokatestvérek voltak, külön pápai engedély kellett ahhoz, hogy frigyre léphessenek egymással. Így
lett hát Sissiből osztrák császárné.
Sissinek az esküvő egy teljesen más világot és egy boldogtalan házaséletet hozott, amivel aztán
egész életében nem tudott megbirkózni. Már a kezdetek kezdetén összetűzésbe keveredett az
anyósával, aki folyamatosan támadta menyét a származása és érzékenysége miatt. Sissi
idegrendszere valóban sűrűn gyengélkedett, ezt pedig csak súlyosbította, amikor alig 17 évesen
világra hozta első, majd négy éven belül további két gyermekét. (1855. március 5.-Zsófia; 1856.
július 12.- Gizella; 1858. augusztus 21.- Rudolf koronaherceg) A császári párnak a harmadik után
tíz évvel egy negyedik gyermek is megadatott, Mária Valéria (1868. április 22. Buda)
Bár Sissi azt hitte, békében élhetnek majd Józseffel, miután házasságot kötnek, ez a reménye
szertefoszlott, amikor a még alig megszületett Zsófiát az anyósa szinte kiragadta a karjai közül
azzal a céllal, hogy átvegye a nevelését. Erzsébet szinte tombolt tehetetlenségében, amit tetézett az
is, hogy hitvese kihátrált a felesége és az anyja közötti harcból. Később ugyanígy megfosztották
második gyermeke, Gizella nevelésétől is.
Sissi udvari renoméját rontotta, amikor önkényesen Magyarországra utazott az alig 2 éves
Zsófiával, aki Debrecenben elkapta a tífuszt és belehalt. A bécsi udvar ezt Erzsébet
gondatlanságának tulajdonította, aki gyermeke elvesztésétől mély depresszióba süllyedt, amiből
élete során soha nem is tudott már kigyógyulni. Talán részben ez vezetett harmadik gyermeke,
Rudolf öngyilkosságához, hiszen már magzati korban „megérezte” édesanyja lelki gondjait, így ő is
hasonlóan érzékeny lelkű lett.
Fia születése után Erzsébet, orvosa tanácsára utazgatni kezdett, Madeirától Velencén át Korfuig
vezetett az útja, ami két teljes éven át tartott. Ezután érezte csak elég erősnek és öntudatosnak magát
ahhoz, hogy visszatérjen a bécsi udvarba.
Miután visszatért Bécsbe, Sissi átvette anyósától gyermekei nevelését. Felolvasónője egy
kecskeméti származású hölgy, Ferenczy Ida lett, akin keresztül megismerte gróf Andrássy Gyula,
Deák Ferenc, illetve Széchenyi István kiegyezéspárti gondolatait, akik rendkívüli hatással voltak rá.
Több levelében is emellett érvelt, így Erzsébet hihetetlenül boldog volt, mikor 1867-ben megtörtént
a kiegyezés.
Ferenc Józsefet még az év június 8-án magyar királlyá koronázták Budán, így lett Sissiből a
magyarok királynéja. A koronázás következményeként a magyarok a hagyomány szerint
megajándékozták a királyt: a gödöllői Grassalkovich-kastély a pár tulajdonába került. Sissi
különösen sok időt töltött el a kastélyban, ott tartózkodása idején pedig annyira megszerette
népünket, hogy még a nyelvünket is megtanulta. A kastélyban lovarda is volt, ami jelentősen
hozzájárult ahhoz, hogy ő lehessen Európa egyik legkiválóbb hölgylovasa.
Erzsébet és József házassága a kiegyezés után kezdett megromlani, ám a pontot gyermekük, Rudolf
halála tette fel a végére, aki 1889-ben, Mayerlingben öngyilkosságot követett el. Sissi ezek után
haláláig gyászruhát viselt és Mater Dolorosa, azaz szenvedő anya álnéven járta a világot, ahová
csak hű társalkodónője, Ferenczy Ida kísérte el.
Ezen utazásoknak csak egyetlen célja volt: minél távolabb maradni a bécsi udvartól. Ilyen szándék
vezérelte 1898. szeptemberében is, amikor ellátogatott a Genfi-tóhoz, hogy hajóra szállva
kiránduljon egyet. Azonban az úton odafelé összeütközött egy Habsburg-ellenes olasz
anarchistával, Luigi Luchenivel. Eleinte nem gyanított senki semmit, ám amikor Sissi a hajóra
szállva összeesett és elájult, felnyitották a fűzőjét, amiből azonnal kiderült, hogy szíven szúrták, a
szoros fűző miatt ő azonban nem érezte meg. Hiába próbálták megmenteni életét a kiérkező
orvosok, a 61 éves császárné nem sokkal később, a hotelszobájában belehalt a vérveszteségbe.
Halála az egész világot megrázta, különösképpen a Monarchiát. Itthon különös tisztelettel adóztak
az emlékének: számos települést, tereket, utakat neveztek el utána, szobrokat állítottak és parkokat
létesítettek, így alakult ki egyfajta Sissi-kultusz a 20. század elején.

Mindezeket figyelembe véve mondom azt, hogy Sissi a kedvenc történelmi személyem, mert ő egy
szabadszellemű nő, aki nem tűrte az elnyomást amely az anyósától érkezett. Rengeteget utazott,
több idegen nyelven beszélt, intelligens volt, nyitott az újdonságokra, és szerette a sportokat.
Rendkívüli módon támogatta Magyarországot. Számomra kifejezetten inspiráló, hogy a különösen
fiatal korában ért lelki traumák ellenére is próbált szembeszállni nagynénje akaratával a gyermekei
nevelésével kapcsolatban, még akkor is ha ezek a próbálkozások sikertelenek voltak. Számomra az
Ő élete az egyik tökéletes példa arra, hogy a nők abban a korban mekkora elnyomásban éltek,
hiszen úgy gondolták Sissinek csupán az a feladata, hogy gyermeket neveljen és bájologjon a férje
oldalán. Ezt a szintű elnyomást úgy gondolom egyik nő sem érdemelné meg hiszen ha jobban
belegondolunk Erzsébetnek is rengeteg pszichés problémával kellett együtt élnie kezdve az egész
korai szüléssel majd a gyermeke korai elvesztésével, ezt követően egyetlen örökösük
öngyilkosságával.
Források
 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1898_szeptember_10_erzsebet_kiralyne_meggyilkolasa/
 https://cultura.hu/aktualis/180-eve-szuletett-erzsebet-kiralyne-sisi/
 https://www.ridikul.hu/csillagok/cikk/2018/02/13/erzsebet-kiralyne-elete-minden-volt-csak-nem-tundermese/
 https://www.eremkibocsato.hu/blog/239-sissi-a-magyarok-kiralyneja

Szeles Fruzsina 9.F