Csernobili atomkatasztrófa

1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor következett be a csernobili atomkatasztrófa, az emberiség
történetének legsúlyosabb nukleáris balesete, amely során az Ukrajnai SZSZK területén található erőmű
egyik reaktora felrobbant.

Csernobilban négy reaktort alakítottak ki, melyek egyenként 1000 megawattos teljesítményre voltak
képesek. A Kijevtől 130 kilométerrel északra fekvő erőmű első reaktora 1977-ben lépett működésbe, és
további hét év kellett, míg a negyedik reaktor is elindult és elérte az 1 gigawattos teljesítményt. Az 1986.
április 25-én éjjel egy órakor indított teszt során a létesítmény üzemeltetői arról akartak meggyőződni, hogy
meghibásodás esetén a reaktor turbinagenerátora képes -e megfelelő mennyiségű energiával ellátni a
hűtővizet biztosító szivattyúrendszert. A kísérlet során az erőmű biztonsági rendszerét lekapcsolták, majd
megkezdték a teljesítmény csökkentését, aminek eredményeképpen 25-én éjfél tájban leválasztották a
négyes reaktort. A tesztben rejlő kockázatnak a kísérlet irányítói nem voltak tudatában, tudniillik, hogy az
atomerőművek esetében nem a magas, hanem az alacsony teljesítmény hordozza magában a veszélyeket,
mert a magreakció instabillá válik, ráadásul a felszabaduló xenongáz mérgezi is a reaktort. Az erőmű
teljesítményének ötödére csökkentésével a kísérlet végrehajtói figyelmen kívül hagyták a fent leírt okok
miatti tiltásokat, illetve a felszabaduló neutronok elnyelésére szolgáló ún. szabályozórudakat is az
előírásokhoz képest jóval nagyobb arányban távolították el a hűtővízből. A robbanás pontos körülményei
tisztázatlanok: egyesek a felforrósodott hűtővízből fejlődő gőz okozta nyomásnak tulajdonítják a
katasztrófát, tehát a kísérlet végrehajtókat terheli a felelősség. Mások szerint a kritikus pillanatokban az
üzem dolgozói észlelték a krízist, és azt a szabályozórudak visszahelyezésével próbálták elhárítani. A
tragédiát ebben az esetben a rudak grafitbevonata okozta, mely a várakozással ellentétben felgyorsította és
nem pedig megfékezte a reakciót. A felszabaduló hő megolvasztotta a rudakat, a gőz pedig hamarosan
szétfeszítette a túlságosan tágra tervezett tárolót majd egy robbanás leemelte a létesítmény tetejét. A
csernobili erőmű katasztrófája során becslések szerint 32 ember vesztette életét és több százan szenvedtek
sérülést a sugárzásból eredően, mivel mintegy 50 tonna radioaktív anyag került a levegőbe.

A tragédiát súlyosbította, hogy a létesítmény vezetői a közeledő ortodox húsvét miatt nem tartózkodtak
Csernobilban, és az erőmű felszerelés tekintetében sem állt a helyzet magaslatán (pl. nem volt a sugárzás
mérésére alkalmas műszer). Alekszander Aszimov, a személyzet vezetője úgy vélte, a reaktor sértetlen
maradt, miközben radioaktív grafit égett körös-körül a létesítményben. A kiérkező tűzoltók és a helyi
dolgozók sugárvédelmi felszerelés nélkül kezdték meg a tűz oltását, ezért sokan három héten belül
meghaltak a radioaktív fertőzés következtében. A Szovjetunió hivatalosan nem jelentette be a katasztrófát,
védelmi gyakorlatra hivatkozva április 27-én elrendelte a közeli Pripjaty város kiürítését, egy nappal később
pedig informális beszélgetés során tudatták a szocialista államok szerveivel, hogy a „nap túl erős sugárzása”
miatt aznap nem tanácsos hosszú ideig a szabad ég alatt tartózkodni, a radioaktív felhő ugyanis szétterjedt
Európa felett. A titkolózási szándék ellenére a radioaktív balesetre hamar fény derült, Svédországban
ugyanis érzékelték a kutatóállomások a megnövekedett radioaktivitást, Nyugat-Európában április 27-én már
számos helyen tudósítottak a valószínűsíthető katasztrófáról. Innen szereztek hírt a magyar rádiók is, de
felsőbb utasításra hallgatniuk kellett.

Végül a Szovjetunió április 29-én ismerte el a csernobili katasztrófát, ekkorra különleges egységek egy
betonszarkofágot építettek a sugárzó létesítményre, mely nagyrészt magában tartotta a káros
gammasugarakat. Magyarország szerencsés volt abból a szempontból, hogy a Kárpátok hegyei megvédték a
Csernobil felől érkező radioaktív felhőtől, mely pánikot szült a kontinensen. Számos országban kitört a
pánik, jódtablettákat osztogattak és hónapokig bizalmatlanul tekintettek minden keleti blokkból érkező
árura. A csernobili atomkatasztrófa többszörösét juttatta levegőbe a Hirosima és Nagaszaki bombázása során
felszabaduló radioaktív anyagoknak, becslések szerint 3000 szovjet állampolgár halálát okozva. A sugárzás
következményeit a rákbetegség gyakorisága miatt nehéz megbecsülni, a Magyarországot ért hatás
rizikófaktora alapján 1 millió emberből tíz ember fertőződhetett meg a csernobili szerencsétlenség
következtében. A tudósok összesen 40 000 rákos megbetegedést tulajdonítanak az 1986-os katasztrófának,
melynek hatásai a természetben mind a mai napig jelen vannak.
Források, amelyeket felhasználtam:

https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csernobili_atomer%C5%91m%C5%B1-
baleset&editintro=MediaWiki%3AEditintro-section-0#A_katasztr%C3%B3fa

https://rubicon.hu/kalendarium/1986-aprilis-26-atomkatasztrofa-csernobilban?
gc_id=14734383555&h_ad_id=547570060264&gclid=CjwKCAiA76-
dBhByEiwAA0_s9QuV1cb2TPtykhNnD9CZ9q1B6LJQ4MM4bDs_8d7w1467RFujVIIGjhoCn80QAvD_B
wE

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fwww.magyarhirlap.hu%2Ftudomany
%2F20190510-a-csernobili-atomkatasztrofa-es-a-nagyhatalmi-versenyfutas&psig=AOvVaw2isB-
PmemRU4F8SOzIhsp7&ust=1672313834855000&source=images&cd=vfe&ved=0CBAQjRxqFwoTCPjS3
NKcnPwCFQAAAAAdAAAAABAk

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fhirado.hu%2Fextra%2Ftortenelem%2Fcikk
%2F2022%2F05%2F18%2Fmegvartak-a-szovjetek-majus-1-jet-napokig-titkoltak-a-csernobili-
katasztrofat&psig=AOvVaw2isB-
PmemRU4F8SOzIhsp7&ust=1672313834855000&source=images&cd=vfe&ved=0CBAQjRxqFwoTCPjS3
NKcnPwCFQAAAAAdAAAAABA1