SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

PSZICHOLÓGIAI INTÉZET
SZEGED

Az impulzivitás, az énhatékonyság és az alkoholfogyasztás motivációjának

összefüggésének vizsgálata serdülők korosztályában

Készítette: Sándor Lilla NEPTUN kód: Z5T1H4

Tantárgy: Differenciált kutatásmódszertan II.

Vezető tanár: Szél Erzsébet, egyetemi tanársegéd

2022. május 20.

1
Absztrakt

Háttér és célkitűzések: A kutatás célja az volt, hogy megismertessem a serdülők

alkoholfogyasztási motivációit az énhatékonyság és az impulzivitás tükrében. Az
alkoholfogyasztási motiváció, az énhatékonyság és az impulzivitás közötti összefüggéseket
vizsgáltam korreláció segítségével. Kérdőíves kutatást végeztem, a mintám száma 175 volt,
amelynek 67,4% nő és 32,6%-a férfi. Eredmények: Az alkholfogyasztási motiváció erős
pozitív együttjárást mutatott az impulzivitással. Ezen belül azt vizsgáltam, hogy van-e
összefüggés az impulzivitással azoknál, akik megküzdés céljából fogyasztanak alkoholt. Az
eredmény azt mutatta meg, hogy szintén erős pozitív korreláció van a két változó között. Az
Alkoholfogyasztási motivációt összevetettem az énhatékonysággal is, az eredmények szerin
nem találtam összefüggést a kettő között. Viszont amikor szűkítettem a változókat, pozitív
együttjárást találtam az énhatékonyság, és azok között, akik szorongás céljából fogyasztanak
alkoholt. Következtetések: Fontosnak tartom megismerni a serdülők motivációit és ezzel
elősegíteni a hatékony prevenciót.

Kulcsszavak: alkoholfogyasztási motiváció, énhatékonyság, impulzivitás, serdülők

Plágium nyilatkozat:
A plágium szabályokat ismerem, és dolgozatomban azokat betartottam.
Sándor Lilla 2022. 05. 06.

2
3
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Az impulzivitás, az énhatékonyság és az alkoholfogyasztás motivációjának

összefüggésének vizsgálata serdülők korosztályában

A vizsgálat kérdése, hogy az alkohol fogyasztási motivációja hogyan befolyásolja a

serdülők impulzivitását és az énhatékonyságukat. Számos kutatás hozza összefüggésbe a
fiatalok impulzivitását a szerfogyasztással (Adams és mtsai, 2012; Gullo & Dawe, 2008; Pikó,
2014; Wagner, 2001; Zuckerman, 1979)
A kutatásom célja az, hogy összefüggéseket keressek az impulzivitás, az
énhatékonyság és az alkoholfogyasztás motivációja között, mindezt a serdülők
korosztályában. A serdülőkor az az időszak, amikor az egyénben számos biológiai és
pszichoszociális változás is végbemegy, ezen felül ebben a korszakban a
legbefolyásolhatóbbak, így azt mondhatjuk, hogy ez az az időszak amikor a leginkább
veszélyeztetettek a káros szerek kipróbálására. Számos kutatást találni, ahol a fiatalok
szerfogyasztását vizsgálják impulzivitás, énhatékonyság, kockázatvállalás, empátia
függvényében (Pikó, 2014). Ebben az időszakban megjelenik a sérthetetlenség illúziója a
fiataloknál, ami visszavezethető arra, hogy ilyenkor növekszik meg a serdülők impulzivitása,
és ez összekapcsolható a szerfogyasztás kipróbálásával is (Gullo & Dawe, 2008; Stautz &
Cooper, 2013). A sérthetetlenség illúziója mellett megjelenhet a nem reális önbizalom és akár
a túlzott énhatékonyság vélelme is, amik szintén kockázatosak a szerfogyasztás
szempontjából (Pikó, 2002; Urbán & Varga, 2003). Az énhatékonyság túlzott vélelme
fokozott kockázatvállaláshoz és nem reális optimizmushoz vezethet. Pikóék kutatásának célja
az volt, hogy összehasonlítsák a sport és az általános tagozatba járó serdülőket, az
impulzivitás, énhatékonyság, élménykeresés, kockázatvállalás függvényében. Eredményként
pedig azt kapták, hogy a sportorientált osztály impulzivitása és kockázatvállalása magasabb.
A szerhasználat tekintetében pedig az impulzivitásnak volt a legnagyobb szerepe. Azok, akik
alkoholt fogyasztottak (akár kis vagy nagy mennyiségben), azoknak magasabb volt az
impulzivitás pontszámuk. Az eredmények alapján tehát azt állapították meg, hogy az
impulzivitás hozható leginkább kapcsolatba az alkoholfogyasztással. Valamint a sportolók
impulzivitása és a kockázatvállalása nagyobb, ezért könnyebben fordulhatnak a
szerfogyasztás felé. (Pikó & Pinczés, 2014).
A serdülőkor az az időszak, amikor a fiatalok először próbálják ki a szereket. Ahhoz,
hogy ne alakuljon át függőségbe, fontos a prevenció. A sikeres prevencióhoz pedig fontos,
hogy ismerjük a szerhasználat, vagy konkrétan az alkoholfogyasztás motivációját (Pikó &

1
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Varga, 2014). Pikó Bettináék ebben a témában végeztek kutatást. Eredményként pedig azt
kapták, hogy a legnagyobb motivációt a serdülőket körülvevő emberek jelentik, vagyis a
társas motiváció meghatározó az alkoholfogyasztásban. Az osztálytársak, barátok szerepe
igen nagy lehet az alkoholfogyasztás motivációjára nézve. A többi motivációs tényező hatása
nem szignifikáns, ami jelzi, a társas motiváció erejét (Pikó & Varga, 2014).

Alkoholfogyasztás motivációja:
Magyarországon, aki betöltötte a 18. életévét legálisan juthat alkoholhoz. Ez az az
időszak, amikor elkezdődnek a kísérletezések a különféle szerekkel kapcsolatban. Számos
motivációs elmélet született, és ezek általában komplex motivációs struktúrákat írnak le
(Baker–Brandon–Chassin 2004). „A motivációk alapjai a vélekedések, beállítódások, amelyek
egy adott magatartás okozta következmények irányába – akár negatív, akár pozitív –
elvárásokat fogalmaznak meg” (Pikó, 2014). Ebben a felfogásban az elméletek illeszkednek a
racionális választás elméletéhez (RCT), miszerint a döntések egy racionális átgondolás után
születnek meg. A motivációval összefüggő elméletek legnagyobb részében megtalálhatóak az
adott magatartás következményével kapcsolatos elvárások, mint például a tervezett cselekvés
elmélete (TRA) vagy a tervezett magatartás elmélete (TPB), amikoris a serdülő egy előre
átgondolt és megtervezett viselkedést mutat. Ezek a vélekedések nagyban befolyásolják a
fogyasztást, hiszen az elvárások beteljesülnek akkor az pozitív megerősítés lesz, ami nagy
valószínűséggel növelheti a fogyasztást. Viszont, ha az elvárások nem teljesülnek, akkor az
negatív megerősítés, ami segítheti az alkoholtól való elfordulást, vagy a leszokást is. Ez
elmélet az elváráskimenet-elmélet (EOT) alapja, amely akkor is működik, ha az elvárások
reálisak vagy pedig irracionálisak (Jones–Corbin–Fromme 2001).
Wills és Cleary (1995) felállított egy modellt. Empirikus kutatások alapján, négy
motivációs faktort hoztak létre a serdülőkori szerfogyasztásban. Az első motiváció a társas
hatások, melyeknek nagyon nagy szerep van abban, hogy a fiataloknál kialakul-e a
folyamatos szerhasználat. Sok esetben a szer kipróbálása is társas csoportban, barátok
környezetében történik, ezáltal a szociális megerősítés pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy
rögzüljön az alkoholfogyasztás mint magatartási minta. „Az érzelmi hatások igen erős
szerepet játszanak a társas motivációkban, gondoljunk csak a legjobb barát effektusra vagy a
barátszelekcióra, amelyben szintén a szerfogyasztás ténye a meghatározó” (Pikó 2003).
Serdülőkorban nagyon fontos az adaptáció és a konformitás, így jellemző, hogy ezen okokból
fordulnak a fiatalok az alkohol felé. Az alkohol rövid távon stresszoldó lehet. Hosszú távon
nem megoldás, viszont sok fiatalnak a stresszoldás a motivációja az alkoholfogyasztásra. A

2
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

következő motivációtípus az énmegerősítés, hiszen alkohol általános hatása, hogy

magabiztossá teszi a fogyasztót, és magasabb önbizalmat ad neki a fogyasztás ideje alatt
(Wills–Sandy–Shinar–Yager 1999). A negyedik motiváció pedig az unaloműzés, amit a mai
értelmezés szerint élmény- és kalandkeresésnek definiálnánk inkább (Pikó, 2013). Számos
empirikus kutatás megerősíti, hogy az unaloműzés kimondottan gyakori motivációs faktor, a
szerfogyasztás pedig igen nagy izgalomforrás és hangulatot emelő lehetőség a számukra
(Caldwell és mtsai 1999; Carton–Jouvent–Widlocher 1994; Donohew és mtsai 1999;
Feldman–Harvey–Holowaty–Shortt 1999; Iso-Ahola–Crowley 1991).

Impulzivitás:
Impulzívnak tekintjük azokat a viselkedésformákat, amikor úgy cselekszünk, hogy
nem gondoljuk át sem magát a cselekvést, sem a következményeit. Az impulzív
személyiségvonás minden emberben megtalálható, csak különböző élethelyzetekben és
szituációkban hagyatkoznak rá az emberek. Az impulzív döntésekre nem kell negatívan
gondolni, néhány helyzetben az a szerencsés, ha gyors és impulzív választ adunk, ilyen
például, ha egy veszélyes közlekedési helyzet áll előttünk, nincs időnk minden lehetséges
következményt mérlegelnünk, hirtelen kell döntést hozni. Személyiségvonásnak tekinthető
mivel időben állandó értéket mutató pszichológiai jelenségként irányítja a viselkedést (J.
Evenden, 1999, Kreek, Nielsen, Butelman, és LaForge, 2005). Az impulzivitással is
szignifikánsan magyarázható a kockázatos alkoholfogyasztás, pszichoaktív szerek használata,
a kockázatos szexuális viselkedés, ittas vezetés, meggondolatlan vezetési stílus, vagy az
impulzív vásárlás is (Donohew, és mtsai., 2000, Lejoyeux, Mc Loughlin, és Adès, 2000,
Matthew S. Stanford, Greve, Boudreaux, Mathias, és L. Brumbelow, 1996, Pearson, Murphy,
és Doane, 2013, Pfefferbaum és Wood, 1994 Zuckerman és Kuhlman, 2000). Ezeken felül a
pszichiátriában is meghatározó szerepe van az impulzivitásnak, például a figyelem hiányos
hiperaktivitás zavar (ismertebb nevén ADHD)-nál. A kutatásban a Barratt féle impulzivitás
kérdőívet fogom használni.

Énhatékonyság:
Énhatékonyságnak nevezzük azt, hogy mennyire hisszük el, hogy képesek vagyunk
valamit megtenni. Ezáltal leszünk képesek olyan cselekedetekre, amiknek célja van. Az
énhatékonyság hatással van a motivációra, megismerésre, érzelmekre és ezáltal a viselkedésre
is (Bandura, 1993, 1994, 1995). Az, hogy hogyan vélekednek az emberek a hatékonyságukról
befolyásolja az élet alakulását és a személyes fejlődést, méghozzá azzal, hogy hatással vannak

3
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

arra, milyen kontextusokat választanak, illetve, milyen tevékenységekben vesznek részt

(Bandura, 2001, Nagyné, 2017). Ahhoz, hogy kialakuljanak az énhatékonysági vélekedések
négy információforrásra van szükség a klasszikus modell szerint: korábbi tapasztalatok a
teljesítéssel kapcsolatban (Bandura, 1977, 1994, 1995; Wood és Bandura, 1989), mások
sikerelérésének megfigyelése által szerzett tapasztalat (Bandura, 1994, 1997; Bandura és
Adams, 1977), az egyén meggyőzése mások által arról, hogy képes teljesíteni a feladatokat,
és a fiziológiai és érzelmi állapot (Bandura, 1994, 1995; Schunk és Meece, 2006; Schunk
és Pajares, 2004). Nagyon fontos, hogy a családban milyen a családtagok énhatékonysága,
hiszen itt kapja meg először azt a négy információforrást, ami szükséges az egészséges
énhatékonyság kialakulásához. Ha a gyermek azt látja a szüleitől, hogy kitartóak, és
megküzdenek, erőt fejtenek ki a cél érdekében akkor várhatóan erősödni fog az
énhatékonysága (Schunk és Meece, 2006; Schunk és Pajares, 2001, 2009).

Kutatási kérdés és hipotézisek

Számos kutatás bebizonyította, hogy az alkohol rendszeres fogyasztásának nincs
hosszútávon pozitív hatása (Szabó, E., Rossu, R., Varga, V., & Imréczi, K. (2012); Molnár,
M., Czigler, B., Gaál, Z. A., & Kondákor, I. (2010); Krisztián, S. (2007). Ezáltal azt várom,
hogy olyan eredményeket kapok, amik szintén negatív hatást mutat az alkoholt fogyasztóknál.
Kutatásom során arra keresem a választ, hogy az alkoholfogyasztási motiváció milyen
kapcsolatban áll a serdülők impulzivitásával és énhatékonyságával.
A feldolgozott szakirodalmi adatok alapján a következő hipotéziseket fogalmaztam meg:

H1: Az alkoholfogyasztás motivációja pozitív kapcsolatban van az impulzivitással. Az

alkoholfogyasztás magas motivációja a serdülőkorú diákoknál megnövekedett impulzivitással
jár együtt (Pikó, B., & Pinczés, T, 2014).

H2: Az alkoholfogyasztás motivációja pozitív kapcsolatban van az impulzivitással. Azoknál a

serdülőkorú diákoknál, akiknek az alkoholfogyasztási motivációja a megküzdés, magasabb
értékű az impulzivitás. (Pikó, B., & Pinczés, T, 2014; Urbán & Varga, 2003).

H3: Az alkoholfogyasztás motivációja pozitív kapcsolatban van az énhatékonysággal. Az

alkoholfogyasztás magas motivációja a serdülőkorú diákoknál megnövekedett
énhatékonysággal jár együtt (Pikó, 2002; Urbán & Varga, 2003).

4
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

H4: Azoknál a serdülőkorú diákoknál, akiknek az alkoholfogyasztási motivációja a szorongás,

alacsonyabb értékű az énhatékonyság. akik szorongás miatt nyúlnak az alkoholhoz, azok
kevésbé magabiztosak, ezáltal nem hisznek abban, hogy úgy tudnak teljesíteni ahogy mások.
Ezzel csökkentve énhatékonyságukat (Pikó, 2002; Urbán & Varga, 2003).

A kutatás által azt remélem, hogy könnyebben megérthető lesz a serdülők

alkoholfogyasztási motivációja, és könnyebben tudunk segítséget nyújtani a számukra.

II. Módszerek

Résztvevők
A kutatásban résztvevő kitöltők toborzása hozzáférés-alapú, kényelmi mintavétellel
történt. A kutatás miatt felkerestem régi gimnáziumomat, és őket kértem meg, hogy
felvehessem a kérdőíveket három osztállyal, vagyis körülbelül kilencven tanulóval. A
kutatásom egy nagyobb kutatás része, ezért nem csak az általam felvett kérdőívek tartoznak
bele a mintába, várhatóan körülbelül kétszáz fős mintával tudunk majd számolni.
A jelen dolgozatban összesen 175 fő adatait dolgoztam fel, ebből 57 fiú (32,6%) és
118 lány (67,4%). A résztvevők átlagos életkora 16,5 év. A továbbiakban az általam kutatott
faktorokról fogok írni. A korosztály vegyes, A válaszadók 6 különböző évfolyamokról
kerültek ki 14 és 18 éves korosztály között.
A kérdőívet digitálisan, Google kérdőív formájában töltötték ki, személyesen
felügyeltem a kitöltést. Az adatfelvétel megkezdése előtt az intézményvezető, a szülők és a
gyermekek is előzetes tájékoztatást kaptak írott formában, amiben tájékoztattam őket a
vizsgálat menetéről, biztosítottam őket, hogy a kitöltés nem kötelező, bármikor abba lehet
hagyni, és természetesen arról is, hogy anonim a felvétel. Tájékoztatást kaptak arról is, hogy
minden etikai szabályt betartottam, és hogy a vizsgálat az SZTE Pszichológia Intézet által
előírt és jóváhagyott etikai engedély alapján történt.
A résztvevőknek egy nyolc rövid tesztből álló kérdőíve kell kitölteniük, amelyből én
három kérdőív eredményeit dolgozom fel, melyek: Barratt Impulzivitás Skála (21 tétel - BIS),
Az alkoholfogyasztás motiváció kérdőív (20 tétel – DMQ), Általános énhatékonyság skála
(10 tétel - GSE). A kérdőív első részében általános demográfiai kérdéseket kellett
megválaszolniuk a résztvevőknek az iskolájukra és a korukra vonatkozóan. Második részében
pedig a teszteket kellett kitölteniük a résztvevőknek.

5
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Vizsgálati eszközök:
Az alkoholfogyasztás motiváció kérdőív (Drinking Motives Questionnaire DMQ – 20
tétel) húsz tételből áll, és célja, hogy megismerjük ebben az esetben a fiataloknak mi a
motivációja az alkoholfogyasztásra. A teszt magyar készítőinek kutatása szerint elsődleges
motiváció a szociális motiváció, második a fokozásos, következő a megküzdéses, és az utolsó
a konformitás (Horváth 2021). A 20 tétel előtt vannak előzetes kérdések, amik az eddigi
alkoholfogyasztási tapasztalatokra irányulnak, például, hogy eddig körülbelül hány
alkalommal fogyasztott alkoholt az illető. Ezt követően 20 állításra kell válaszolniuk a
kitöltőknek egy ötfokú Likert-skálán (1 = soha/majdnem soha, 5 = majdnem mindig/mindig).
Minden tétel ugyanazzal a sorral kezdődik: „Milyen gyakran ittál alkoholt az elmúlt 12
hónapban azért” A kérdőív nem tartalmaz fordított tételt. A kérdőív egészének
megbízhatósági mutatója a vizsgált mintán (Cronbach-α = 0,82), tehát a teszt megbízhatónak
számít. A kérdőív alskáláinak megbízhatósági mutatói az alábbi táblázatban tekinthetőek meg.

1. ábra
Az alkoholfogyasztási motiváció kérdőív alskáláinak megbízhatósági mutatói.

A Barratt féle impulzivitás kérdőív (Barratt Impulsiveness Scale – BIS- 21 tétel) 21

tételből áll, célja az impulzivitás mérése. „Az impulzivitás olyan viselkedésekre utal,
melyeket gondos tervezés nélkül, hirtelen módon hajtunk végre” (Dawe, Gullo, és Loxton,
2004, Varga, 2014). A kérdőívet a klinikumban is gyakran használják az említett
személyiségjegynek a mérésére. A kérdőívnek számos változata készült az idők folyamán. A
kérdőív 3 dimenziót és 9 fordított tételt is tartalmaz. A kitöltőknek egy négyfokú Likert-
skálán kell kifejteniük az álláspontjukat (1 = soha/ritkán, 4 = majdnem mindig/mindig).
Olyan állítások tartoznak ide, mint például: „Alaposan át szoktam gondolni a dolgokat.” A
skálán született teljes pontszám tekintetében megbízható a teszt (Cronbach-α = 0,83). Viszont
nem elfogadhatóan alacsony értéket találtak a kognitív komplexitás (Cronbach-α = 0,48) és a

6
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

kitartás (Cronbach-α = 0,27) elsőrendű faktorainál, ezért számos kutató kérdőjelezte meg az
eredeti BIS-11 három faktoros változatát. (Kapitány-Fövény, 2020). Saját mintán a teszt
egészét nézve megbízható (Cronbach-α = 0,72). Saját mintán az alskálák is megbízhatóak. A
kognitív komplexitás alskála megbízhatósága (Cronbach-α = 0,69), türelmetlenség alskála
megbízhatósága (Cronbach-α = 0,67), illetve a viselkedési impulzivitás alskála (Cronbach-α =
0,74).

Az Általános énhatékonyság kérdőív ( General Self-efficacy Scale – GES – 10 tétel)

10 tételből áll, és azt hivatott mérni, hogy a kitöltőknek mekkora az énhatékonysága. „Az
énhatékonyság az egyén azon képességébe vetett hite, hogy eléri a teljesítmény egy bizonyos
szintjét, és ez befolyásol olyan történéseket, amelyek hatással vannak az életére” (Bandura,
1994). A kitöltők egy négyfokú Likert-skálán jelölhetik be, hogy az adott állítás mennyire
jellemző rájuk. (1= egyáltalán nem jellemző, 4 = teljesen jellemző). Olyan tételek találhatóak
a kérdőívben, mint például: „Bármi történik, általában kezelni tudom a helyzeteket”. A
kérdőív fordított tételt nem tartalmaz. . A kérdőívet megbízhatónak tekintettem (Cronbach-α =
0,79).

A vizsgálat leírása:
A vizsgálat gimnáziumban történt 2022 áprilisának első hetén. Az informált passzív
beleegyezéseket papír formájában juttattam el az iskolába, amit a gyermekek hazavittek a
szüleiknek. Közösen, egy kiválasztott tanórán töltötték ki a kérdőívet Google kérdőív
formájában. Jelen volt velem együtt az órát tartó tanár is. A kitöltés előtt a diákok még
egyszer tájékoztatást kaptak arról, hogy a kitöltés anonim, és bármikor jogukban áll
abbahagyni a kitöltést. Miután beérkezett az összes adat, a Jamovi program segítségével
összesítettem a válaszokat, és korrelációkat számoltam a faktorok között.

III. Eredmények

A kutatásban 302 résztvevő vett részt. Ebből 127 résztvevő eredményeit technikai problémák
miatt nem tudtam felhasználni.
Az alkoholfogyasztási motiváció normalitása szignifikáns (p < .001). Az
alkoholfogyasztási motiváción elért összesített pontszámok átlaga M = 32,177 (SD = 32,18),

7
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

mediánja 28. A minimum érték 19, a maximum pedig 81. A legmagasabb pontszám a nőknél
jelent meg, a férfiaknál a legmagasabb a 70. A legkisebbnél szinte nincs nemi különbség, a
férfiaknál elért legkisebb pontszám a 20, a nőknél a 19. Az alkoholfogyasztási kérdőíven
belüli megküzdés skála is szignifikáns (p < .001). A megküzdésnél elért összesített
pontszámok átlaga M = 7,18 (SD = 3,59), mediánja 5. A legkisebb érték mindkét nemnél 5, a
legmagasabb a nőknél 21, a férfiaknál 19. Az alkoholfogyasztási kérdőíven belüli szorongás
skála is szignifikáns (p < .001). A szorongás alskálán elért pontszámok összesítésének átlaga
M = 10,43 (SD = 5,46), mediánja 9. A minimum pontszám a férfiaknál és a nőknél is 5. A
legmagasabb pontszám a férfiaknál 20, a nőknél 25.
A Baratt féle impulzivitás skála értékei nem szignifikánsak (p = 0,535). Az itt elért
pontszámok összesítésének átlaga M = 43,91 (SD = 7,45), mediánja 44. A minimum
pontszám a férfiaknál 25, a nőknél 26. A legmagasabb pontszám a férfiaknál 61, a lányoknál
64.
Az énhatékonyság tesz általam elemzett adatai szignifikánsak (p < .001). Ezen a
teszten elért pontszámok átlaga M = 28,01 (SD = 6,70), a mediánja 29. A minimum és a
maximum pontszámoknál nincs nemi különbség. A legalacsonyabb pontszám 10, a
legmagasabb pedig 40.
Az első hipotézisem az volt, hogy az alkoholfogyasztási motiváció pozitív
kapcsolatban áll az impulzivitással. Mivel az alkoholfogyasztási motiváció kérdőív
normalitása szignifikáns, ezért Spearman korrelációval dolgoztam. A hipotézisem fő
kérdésének eredménye szignifikáns lett rs (173) = 0,247, p < .001. Az alkoholfogyasztás
motivációja pozitív irányú erős együttjárást mutat az impulzivitással. Az alskálák is
szignifikánsak, kivéve a kognitív impulzivitás szintjét, illetve a viselkedési impulzivitás nem
szignifikáns az alkoholfogyasztási motiváció konformitás és megküzdés szintjével, ami
látható az alábbi táblázatban.

2. ábra

8
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Az alkoholfogyasztási motiváció és az impulzivitás kérdőív eredményei

Második hipotézisem az volt, hogy azok, akiknek az alkoholfogyasztási motivációja a

megküzdés, szintén korrelálnak az impulzivitással. Szintén Spearman korrelációval
számoltam. Az eredmény itt is szignifikanciát mutat r s (173) = 0,212, p = 0,002. Az
alkoholfogyasztási motiváció kérdőív megküzdés alskálája pozitív, közepes erősségű
korrelációt mutat az impulzivitással.
Harmadik hipotézisem az volt, hogy az alkoholfogyasztás motiváció pozitív
együttjárást mutat az énhatékonysággal. Az énhatékonyság és az alkoholfogyasztási
motiváció kérdőív nem megfelelő normalitása miatt Spearman korrelációval számoltam. Az
eredmény nem lett szignifikáns, tehát az alkoholfogyasztás motivációja nem jár együtt az
énhatékonyság értékével. rs (173) = 0,104, p = 0,085.
Negyedik hipotézisem az volt, hogy azok, akiknek az alkoholfogyasztási motivációja a
szorongás, negatív irányú összefüggést fognak mutatni az énhatékonysággal. Az eredmény
szignifikáns, pozitív irányban. rs (173) =0,196, p = 0,005. Ez azt jelenti, hogy az
alkoholfogyasztási motiváció és az énhatékonyság között pozitív irányú a korreláció.

IV. Megvitatás

A vizsgálat célja az volt, hogy jobban megismertessem a serdülő korosztály

alkoholfogyasztási motivációit, ezáltal összefüggést keresve az impulzivitásukkal és az
énhatékonyságukkal. Véleményen szerint nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat az okokat,
amik miatt a serdülők a különböző szerek kipróbálása helyett tartós fogyasztókká válnak.
Ezzel is kicsit közelebb kerülve a sikeres prevencióhoz. A mintában 175 fő szerepelt, ebből
57 fiú (32,6 %), és 118 lány (67,4%). Az átlag életkor 16 és fél év volt. A mintavétel
szabályszerűen zajlott, az órát tartó tanár és személyes jelenlétemben töltötték ki a tesztet a
serdülők.
Első hipotézisem az volt, hogy az alkoholfogyasztási motiváció és az impulzivitás
között pozitív irányú együttjárás található. Második hipotézisem, hogy azoknak a
serdülőknek, akiknek az alkoholfogyasztási motivációja a megküzdés, magasabb
impulzivitással rendelkeznek. Harmadik hipotézisem az volt, hogy az alkoholfogyasztási
motiváció pozitív kapcsolatban van a serdülők énhatékonyságával. Utolsó hipotézisem pedig

9
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

az volt, hogy azoknak a serdülőknek, akiknek az alkoholfogyasztási motivációja a szorongás,

azoknak alacsonyabb az énhatékonyságuk.
Az első hipotézisem szignifikánsnak bizonyult (rs (173) = 0,247, p < .001). Ez azt
jelenti, hogy azok a serdülők, akik alkoholt fogyasztanak magasabb impulzivitással
rendelkeznek. Feltevésemet az alapozta, hogy több elmélet is összefüggésbe hozza az
impulzivitást és az élménykeresést a szerfogyasztással (Adams és mtsai, 2012; Dick és mtsai,
2010; Gullo & Dawe, 2008; Pikó, 2014; Wagner, 2001; Zuckerman, 1979). Egy hazai
kutatásban, Pikóék is szignifikáns eredményeket találtak az alkoholfogyasztás és az
impulzivitás között (Pikó és Pinczés, 2014).
Második hipotézisem eredménye is szignifikáns (rs (173) = 0,212, p = 0,002). Ez azt
jelenti, hogy akik magasabb az impulzivitása azoknak a serdülőknek, akik megküzdés céljából
fogyasztanak alkoholt. Feltevésem az volt, hogy mivel a problémáik csökkentésére egy olyan
megoldást választottak, ami hosszútávon még több problémát okoz, a döntésük impulzív és
meggondolatlan (Pikó és Pinczés, 2014).
Harmadik hipotézisem nem bizonyult szignifikánsnak (rs (173) = 0,104, p = 0,085),
tehát az ezen a mintán kimutatott eredmények alapján az alkoholfogyasztási motiváció nem
befolyásolja az énhatékonyságot. Mivel az alkohol hatására a fiatalok képesek többet és
jobbat gondolni magukról, úgy érzik határaik nincsenek, ezért gondolnám magasabbnak az
énhatékonyságukat. Viszont a kérdőívet nem alkohol hatása alatt töltötték ki, így nem is
érvényesültek ezek a gondolatok. Alkohol hatása alatt véleményen szerint máshogy is
alakulhattak volna az eredmények. A minta normalitása szignifikáns volt. A kérdőívekben
magas számú énhatékonyság eredmények születtek. A kitöltők 41%-a több mint 30 pontot ért
el a maximális 40 pontból, illetve a kitöltők 76%-a pedig több mint 25 pontot. Vagyis a
mintában kevés olyan személy volt, akinek alacsony az énhatékonysága. Ezek a körülmények
is befolyásolhatták az eredmények létrejöttét. Pikóék kutatásában szignifikanciát találtak az
alkoholfogyasztás és az énhatékonyság között, viszont ők azt a következtetést vonták le, hogy
az énhatékonyságnak van szerepe abban, hogy a fiatalok elkezdenek alkoholt fogyasztani,
viszont azt, hogy az alacsony vagy a magas énhatékonyságnak van benne szerepe, azt nem
részletezték (Pikó és Pinczés, 2014). Más hazai szerfogyasztással kapcsolatos kutatásban is
megjelenik az énhatékonyság, mint változó (Urbán és Varga, 2003). Több kutatás is klinikai
helyzetben vizsgálja az alkohol és az énhatékonyság közötti kapcsolatot (DiClemente és
mtsai, 1994; Oei és mtsai, 2004; Demmel és mtsai, 2004; Ezek a kutatások miatt merült fel a
hipotézisem. Az említett kutatások az énhatékonyságot egyfajta önmegtartóztató erőként

10
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

vizsgálják. Demmelék összefüggést találtak a magas énhatékonysággal rendelkezők között és

azok között, akik változtatni akarnak a függőségükön (Demmel és mtsai, 2004)
A negyedik hipotézisem alapján azok, akiknek a szorongás a motivációja, alacsonyabb
énhatékonysággal rendelkeznek. Az előző hipotézisem alapján azt vártam, hogy nem lesz
szignifikáns eredményem. Viszont a spearman korreláció azt mutatta meg, hogy a szorongás,
mint motiváció pozitív irányú együttjárást mutat az énhatékonysággal rs (173) =0,196, p =
0,005. Ez azt jelenti, hogy magasabb énhatékonysággal rendelkeznek azok, akik a szorongás
miatt fogyasztanak alkoholt. Azok az emberek, akik szoronganak, sokszor kevesebbet
gondolnak magukról, ezt az elgondolást vettem alapul a hipotézisem felállításakor. Pikó
Bettina kutatásában (Pikó, 2014) azt találták, hogy a személyes énhatékonyság nagyon fontos,
majdnem annyira, mint a stresszoldó technikák. Főleg a serdülő lányok korosztályában,
hiszen azt az eredményt kapták, hogy főleg ennél a csoportnál a megküzdés a motivációja a
szerhasználatnak, ami sokat javulhatna az énhatékonyságuk fejlesztésével. Ha egy
személynek reális az énhatékonysága, akkor vélhető, hogy célorientáltabb döntéseket fog
hozni, ez pedig jelentheti az alkohol, illetve más káros szerek elutasítását. (Pikó, 2014) A
minta kisszámú volt, és nem normál eloszlású. Illetve a nagyszámú magas énhatékonysággal
rendelkező kitöltők torzíthatták az eredményeket, hiszen nagy többségben voltak azok a
kitöltők, akiknek magas az énhatékonyságuk a kérdőív szerint. Ez magyarázhatja azt, hogy
különböző eredmények születtek a harmadik és a negyedik hipotézisemnél.

Limitációk

A kérdőív kitöltésénél problémák merültek fel, a serdülők fele nem tudta végig
kitölteni a teszteket, ezért több mint 120 mintányi adatot ki kellett zárnunk. Ez majdnem a fele
a mintánknak. Ez nagyban befolyásolhatta a kutatásban kapott eredményeket. Valamint az is
torzító tényező lehet, hogy a mintánk 67%-a nő volt, vagyis a mintánk nem volt reprezentatív.
A felvétel tanórákon történt, így nem állt rendelkezésünkre megfelelő idő sem, a tanárok
körülbelül 20 percet adtak a kitöltésekre, ami miatt születhettek olyan válaszok, amiket nem
gondoltak át a kitöltők. Illetve azt sem lehet kizárni, hogy a padtársak befolyásolhatták
egymást, hiszen nem volt megfelelő nagyságú terem, hogy mindenki külön padban tudjon
dolgozni.

Összegzés

11
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Véleményen szerint a kutatást tovább lehetne vinni, esetleg megnézni reprezentatív

mintán, hogy hogyan alakulnak a női-férfi különbségek. Emellett érdekesnek tartanám, ha a
kutatásban külön tudtuk volna választani esetleg a korosztályokat, hogy vajon az befolyásolta
volna-e az eredményeket. Vizsgálni lehetne azt is, hogy az alanyok milyen sűrűn
fogyasztanak alkoholt, illetve milyen mennyiségben. Ha a kutatást kibővítenénk felnőtt
mintára is, akkor a serdülő és felnőtt korosztályt összehasonlítva is tudnánk vizsgálni, akár a
prevenció sikerességét is. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatalok megfelelő tudást
kapjanak, nem csak a veszélyes szerekről, hanem arról, kimondottan a motivációkról is és
hogy hogyan szabályozzák az érzelmeiket, akár az impulzivitásukat is.

I. Felhasznált irodalom

Anita, N. H. (2017). Énhatékonyság és speciális pedagógia. A Gál Ferenc Főiskola

tudományos folyóirata, 71.

Baker, T. B., Brandon, T. H., & Chassin, L. (2004). Motivational influences on cigarette
smoking. Annu. Rev. Psychol., 55, 463-491.

Bandura, A. (1977): Self-efficacy: Toward a Unifying Theory of Behavioral Change.

Psychological Review, Vol. 84, No. 2, 191-215.

Bandura, A. (1989): Human Agency in Social Cognitive Theory. American Psychologist,Vol.

44, No. 9, 1175-1184.

Bandura, A. (1993): Perceived Self-efficacy in Cognitive Development and Functioning.

Educational Psychologist, 28 (2), 117-148.

Bandura, A. (1994): Self-efficacy. In: Ramachaudran, V. S. (Ed): Encyclopedia of

human behavior, Vol. 4, Academic Press, New York, 71-81.

12
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Bandura, A. (1995): Exercise of personal and collective efficacy in changing societies.

In: Bandura, A. (ed.):Self-efficacy in changing societies. Cambridge University Press, New
York.

Bandura, A. (1997): Self-efficacy: The exercise of control. Freeman, New York.Bandura, A.

(2001): Social cognitive theory: An agentic perspective. Annual Review of Psychology
52, 1-26.

Bandura, A.; Adams, N. E. (1977): Analysis of Self-Efficacy Theory of Behavioral

Change. Cognitive Therapy and Research, vol. 1, No. 4., 287-310.
Barnett, J., Baker, E., Elman, N., & Schoener, G. (2007). In Pursuit of Wellness: The Self-
Care Imperative. Professional Psychology: Research and Practice, 38, 603-612.

Bettina, P. (2010). Közösségi hatóképesség és más társas befolyás szerepe a serdülők

dohányzásában és alkoholfogyasztásában. A káros szenvedélyek megelőzése és
egészségfejlesztés serdülőkorban, 87-101.

Demmel, R., Beck, B., Richter, D., & Reker, T. (2004). Readiness to change in a clinical
sample of problem drinkers: Relation to alcohol use, self-efficacy, and treatment
outcome. European addiction research, 10(3), 133-138.

Dick, D. M., Smith, G., Olausson, P., Mitchell, S. H., Leeman, R. F., O'Malley, S. S., & Sher,
K. (2010). Understanding the construct of impulsivity and its relationship to alcohol use
disorders. Addiction biology, 15(2), 217-226.

DiClemente, C. C., Carbonari, J. P., Montgomery, R. P., & Hughes, S. O. (1994). The
Alcohol Abstinence Self-Efficacy scale. Journal of studies on alcohol, 55(2), 141-148.

Donohew, L., Zimmerman, R., Cupp, P. S., Novak, S., Colon, S., és Abell, R. (2000).
Sensation seeking, impulsive decision-making, and risky sex: Implications for risk-taking and
design of interventions. Personality and Individual Differences, 28(6), 1079-1091.

Evenden, J. (1999). Impulsivity: a discussion of clinical and experimental findings. J

Psychopharmacol, 13(2), 180-192.

13
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Kreek, M. J., Nielsen, D. A., Butelman, E. R., és LaForge, K. S. (2005). Genetic influences on
impulsivity, risk taking, stress responsivity and vulnerability to drug abuse and addiction. Nat
Neurosci, 8(11), 1450-1457.

Krisztián, S. (2007). A családban megjelenő alkohollal kapcsolatos problémák hatása a

szubjektív életminőségre. Az életminőség feltételei, 94.

Lejoyeux, M., Mc Loughlin, M., és Adès, J. (2000). Epidemiology of behavioral dependence:

literature review and results of original studies. European Psychiatry, 15(2), 129-134

Molnár, M., Czigler, B., Gaál, Z. A., & Kondákor, I. (2010). Élvezeti szerek (nikotin, koffein,
alkohol) pszichoaktív hatásának komplex pszichofiziológiai vizsgálata= Complex
psychophysiological assessment of the psychoactive effect of commonly used drugs (nicotine,
caffeine, alcohol). OTKA Kutatási Jelentések| OTKA Research Reports.

Oei, T. P., & Morawska, A. (2004). A cognitive model of binge drinking: The influence of
alcohol expectancies and drinking refusal self-efficacy. Addictive behaviors, 29(1), 159-179.

Pearson, M. R., Murphy, E. M., és Doane, A. N. (2013). Impulsivity-like traits and risky
driving behaviors among college students. Accident Analysis & Prevention, 53(0), 142-148.

Pikó, B., & Pinczés, T. (2014). Serdülők alkoholfogyasztása és dohányzása az impulzivitás,

kockázatvállalás és énhatékonyság tükrében= Adolescents’ alcohol and cigarette use in light
of impulsivity, risk-taking and self-efficacy. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(1), 31-
47.

Pfefferbaum, B., és Wood, P. B. (1994). Self-report study of impulsive and delinquent

behavior in college students. J Adolesc Health, 15(4), 295-302.

Schunk, D. H.; Meece, J. L. (2006): Self-EfficacyDevelopment in Adolescences. In: Pajares,

F.; Urdan, T. (Eds.): Self-Efficacy Beliefs of Adolescents.Information Age Publishing,
Greenwich, CT, 71-96

14
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Schunk, D. H.; Pajares, F. (2001): The Development of Academic Self-Efficacy. In Wigfield,

A.; Eccles, J. (Eds.): Development of achievement motivation. Academic Press,San
Diego.

Schunk, D. H.; Pajares, F. (2004): Self-efficacy in education revisited. Empirical and Applied
Evidence. In: McInnerney, D. M.; Van Etten, S. (Eds): Big theories revisited. Information
Age Publishing, Greenwich, Connecticut.

Schunk, D. H.; Pajares, F. (2009): Self-efficacy theory. Wenzel, K. R.; Wigfield, A.

(Eds): Handbook of motivation at school. New York, NY, US: Routledge/Taylor &
Francis Group, pp. 35-53

Stanford, M. S., Greve, K. W., Boudreaux, J. K., Mathias, C. W., és L. Brumbelow, J. (1996).
Impulsiveness and risk-taking behavior: comparison of high-school and college students using
the Barratt Impulsiveness Scale. Personality and Individual Differences, 21(6), 1073-1075.

Szabó, E., Rossu, R., Varga, V., & Imréczi, K. (2012). Az alkohol hatása a rövid távú
emlékezetre és a beszédprodukciós folyamatokra. Magyar Pszichológiai Szemle.

Zuckerman, M., és Kuhlman, D. M. (2000). Personality and risk‐taking: common bisocial

factors. J Pers, 68(6), 999-1029.

II. Mellékletek

1. melléklet: Etikai jóváhagyás

Etikai jóváhagyást igénylő űrlap
diák kutatók számára
SZTE BTK PSZICHOLÓGIAI INTÉZET
 
 
1. A kutatás címe: A kommunikált tudásba vetett bizalom, a mentalizáció és a
reziliencia kapcsolata

2. A beadás dátuma: 2022. 02. 27.

 
3. A kutatásért felelős oktató neve, beosztása: Szél Erzsébet, egyetemi tanársegéd

15
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

 
A diák kutatók nevei: Forgó Noémi Erzsébet, Kardos Márton, Kloton Zsófia,
Korhecz Tímea, Kresák Réka, Nyíri Mónika, Sándor Lilla

4. A kutatás melyik kategóriába esik:

 kurzus munka; ebben az esetben, kurzus neve: Differenciált kutatásmódszertan II.
 műhelymunka
 szakdolgozati munka
 TDK munka
 egyéb:
 
5. A kutatás céljának és menetének rövid ismertetése:
 A kutatás célja az episztemikus, azaz kommunikált tudásba vetett bizalom hatásának
vizsgálata a serdülőkori affektív (érzelmi intelligencia), szociális (társas támogatás,
proszocialitás) és kognitív (mentalizáció) tényezőkre. Azt vizsgáljuk, hogy az episztemikus
bizalomnak és a mentalizációnak milyen szerepe van az érzelemszabályozási készségek, az
önértékelés és az időperspektíva érzékelésének minőségében az alkoholfogyasztási szokások
tükrében. A kutatás során a vizsgálati személyeknek 8 db rövid kérdőívet kell kitöltenie,
szakmai felügyelet mellett, online formátumban. A kitöltés ideje megközelítőleg 15-20 perc
(középiskolások esetében) / 30-35 perc (általános iskolások esetében).
 
6. A minta leírása, a vizsgálati személyek toborzásának módja?
A vizsgálati személyek 12-18 éves általános- és középiskolai tanulók. Első lépésben az
iskola igazgatójától kérünk engedélyt a vizsgálat lefolytatására, majd pozitív válasz esetén az
osztályfőnökökkel lépünk kapcsolatba. Eljuttatjuk hozzájuk a passzív informált
beleegyezéshez szükséges vizsgálati leírást, és megkérjük őket, hogy továbbítsák azt a szülők
számára. Amennyiben a szülő (vagy a diák) egy héten belül nem jelzi, hogy ellenzi a
vizsgálatot, akkor a beleegyező nyilatkozat szövegének megfelelően ezt jóváhagyásként
értelmezzük.

7. Hol zajlik a vizsgálat?

A vizsgálat az iskolákban zajlik.

8. Milyen berendezéseket és eszközöket alkalmaz? (Nevezze meg az alkalmazott

tesztet, kérdőívet!)
 
A vizsgálat az alábbi kérdőívek online kitöltéséből áll, így az adatfelvételhez
számítógépek szükségesek. (Ideális esetben egy informatika óra keretében vagy egyéb órán,
számítógépes teremben zajlik.)
 

16
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Alkalmazott mérőeszközök:
1. Az alkoholfogyasztás motiváció kérdőív (20 tétel – DMQ)
2. Episztemikus bizalom, bizalmatlanság és hiszékenység kérdőív (15 tétel – ETMCQ)
3. A mentalizáció multidimenzionális kérdőíve (33 tétel – MMQ)
4. A Torontói Alexitímia Skála (20 tétel - TAS)
5. Barratt Impulzivitás Skála (21 tétel - BIS)
6. Rosenberg Önértékelés Skála (10 tétel -  RSES)
7. Általános énhatékonyság skála (10 tétel - GSE)
8. Zimbardo Időperspektíva Kérdőív rövidített verzió (17 tétel - ZTPI)

 
9. Az etikailag érzékeny pontok azonosítása
 
Jár-e a vizsgálat kellemetlen ingerek bemutatásával vagy kellemetlen helyzetek
létrehozásával?  IGEN / NEM. Ha a válasz “igen”, akkor pontosan ismertesse a helyzetet és
becsülje meg a kockázati tényező súlyosságát!
 Kellemetlen helyzet? NEM
 Kellemetlen ingerek? NEM
 Fájdalom? NEM
 Víz, élelem, alvás stb. megvonás? NEM
 Gyógyszerek vagy pszichoaktív szerek alkalmazása? NEM
 Testi sérülés veszélye? NEM
 Szorongás vagy egyéb negatív érzés okozása feltételezhető módon? NEM
 Lényeges információ visszatartása? NEM
 A vizsgált személyek tudatos félrevezetése? NEM
 
Jár-e a vizsgálat érzékeny populáció részvételével (karikázza be és részletezze a
választ megfelelő pontnál)? IGEN / NEM
 18 éven aluliak? IGEN: A vizsgálati populáció 14-18 éves középiskolás diákokból áll.
 betegek vagy mentálisan veszélyeztett egyének? NEM
 egyéb módon érzékeny társadalmi csoporthoz tartozók? NEM
 
Jár-e a vizsgálat érzékeny témák érintésével? Részletezze a választ, ha igen! IGEN /
NEM
 szexualitás NEM

17
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

 intimitást érintő témák NEM

 identitását, személyes kapcsolatokat érintő témák, etc. IGEN: Mivel a kommunikált
tudásba vetett (episztemikus) bizalmat vizsgáljuk, több kérdés is vonatkozik a
vizsgálati személy motivációira, önértékelésére, érzelmeire, érzelmi mentalizációjára,
másokhoz való viszonyára.
 
10. Pontosan ismertesse, hogy milyen eljárásokat tervez az etikai kockázat
kiiktatására illetve minimalizálására, kitérve az informált beleegyezés megszerzésének
módjára és az utólagos tájékoztatás menetére!
 
A kérdőívek kitöltése előtt a diákokkal és a szüleikkel egyaránt ismertetjük a vizsgálat
célját és módját. Írásos formában, passzív informált beleegyezés keretében, engedélyt kérünk
a szülőktől. A dokumentumban szerepel a vizsgálat vezetőjének elérhetősége, melyen
keresztül kérdéseket tehetnek fel, ha további információkra van szükségük. A kitöltés során
pedagógus és/vagy a kutatás vezetője jelen van, hogy válaszoljon a diákok kérdéseire. Ahogy
az az informált beleegyezésben is szerepel, ha kellemetlenül érzi magát, a vizsgálati személy
bármikor elállhat a részvételtől.
A diákokat és szüleiket arról is tájékoztatjuk, hogy egyéni eredményekkel
kapcsolatban az anonimitás és a kutatás összetettsége és mérete miatt nem tudunk
tájékoztatást adni, de a vizsgálat összesített eredményei nyilvánosan elérhetők lesznek majd
tudományos publikáció(k) formájában.
 
 
11. Az informált beleegyezés szövege (Adja meg az informált beleegyezés pontos
szövegét!)

Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!

A Szegedi Tudományegyetem pszichológia szakos hallgatójaként egy kutatásban

veszek részt, melynek célja, hogy jobban megismerjük és megértsük, hogyan gondolkodnak,
éreznek és viselkednek a serdülők. Ezúton szeretnék engedélyt kérni arra, hogy az Ön által
vezetett intézményben lefolytathassam ezt a vizsgálatot.

A kutatásban való részvétel kérdőív kitöltését jelenti. A kérdőív kitöltése ÖNKÉNTES

és NÉVTELEN. A kérdőívekre adott válaszokat titokban tartjuk, a kitöltött kérdőíveket a
kutatást végzőkön kívül senki sem látja!

18
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

A vizsgálati adatok mindvégig névtelenek maradnak, tudományos célra használjuk

őket, és nem alkalmasak arra, hogy a diákokról személyes véleményt alkossunk. Egyéni
visszajelzést nem tudunk adni. A kutatás során kapott eredményeket tudományos célra
felhasználjuk, tanulmány formájában tudományos folyóiratokban megjelentetjük, és
konferenciákon ismertetjük.

A vizsgálatot a diákok bármikor indoklás nélkül megszakíthatják, a kérdések

megválaszolása megtagadható, ebben az esetben az adatokat nem használjuk fel. A kutatással
kapcsolatban a diákok a kitöltés során a helyszínen is tehetnek fel kérdéseket, illetve
bármikor, következmények nélkül elállhatnak a kutatásban való részvételtől.

Amennyiben hozzájárul a kutatás lefolytatásához, akkor kapcsolatba lépnék az

osztályfőnökökkel, és eljuttatnám hozzájuk a passzív informált beleegyezéshez szükséges
vizsgálati leírást (ezt csatolom). Az osztályfőnökök továbbítanák a szülők és a diákok felé.
Amennyiben a szülő (vagy a diák) egy héten belül nem jelzi, hogy ellenzi a vizsgálatot, akkor
a beleegyező nyilatkozat szövegének megfelelően ezt jóváhagyásként értelmezem.

Kérdések esetén kérem, keressen az alábbi e-mail címen vagy telefonszámon:

Sándor Lilla
e-mail: sandor.lilla27@gmail.com
tel.: 70/34 71 449

A vizsgálat mindössze 15-20 percet (középiskolások esetében) / 30-35 percet

(általános iskolások esetében) venne igénybe egy tanítási óra során, a diákokat semmilyen
káros hatás, kellemetlenség nem érné, a kitöltéssel azonban nagyban segítené a serdülőkorú
fiatalok viselkedésének megértését, ezáltal pedig a segítő szakemberek munkáját.

Együttműködését előre is köszönöm!

Tisztelettel,

Sándor Lilla

Szeged, 2022. február 27.

Tisztelt Szülő!

19
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

A Szegedi Tudományegyetem pszichológia szakos hallgatójaként egy kutatásban

veszek részt, melynek célja, hogy jobban megismerjük és megértsük, hogyan gondolkodnak,
éreznek és viselkednek a serdülők. A kutatásban való részvétel kérdőív kitöltését jelenti. A
kérdőív kitöltése ÖNKÉNTES (Ön és gyermeke dönti el, hogy részt akar-e venni benne) és
NÉVTELEN. A kérdőívekre adott válaszokat titokban tartjuk, a kitöltött kérdőíveket a
kutatást végzőkön kívül senki sem látja!
A vizsgálati adatok mindvégig névtelenek maradnak, tudományos célra használjuk
őket, és nem alkalmasak arra, hogy gyermekéről személyes véleményt alkossunk. Egyéni
visszajelzést nem tudunk adni. A kutatás során kapott eredményeket tudományos célra
felhasználjuk, tanulmány formájában tudományos folyóiratokban megjelentetjük, és
konferenciákon ismertetjük.
A vizsgálatot bármikor indoklás nélkül megszakítható, a kérdések megválaszolása
megtagadható, ebben az esetben az adatokat nem használjuk fel. A kutatással kapcsolatban
gyermeke a kitöltés során a helyszínen is tehet fel kérdéseket, illetve bármikor,
következmények nélkül elállhat a kutatásban való részvételtől.
Ha Önnek lennének további kérdései, keressen az alábbi e-mail címen vagy
telefonszámon:

Sándor Lilla
e-mail: sandor.lilla27@gmail.com
tel.: 70/347 1449

Amennyiben úgy dönt, hogy nem szeretné, hogy gyermeke részt vegyen a
vizsgálatban, kérjük, hogy erről jelen nyilatkozatot a megfelelő helyen aláhúzva és
aláírva, azt gyermekével visszaküldve értesítse az iskolát.

Amennyiben nem érkezik vissza a vizsgálat lefolytatását ellenző nyilatkozat, azt úgy
vesszük, hogy jóváhagyását kaptuk gyermeke részvételére.

A vizsgálat mindössze 15-20 percet (középiskolások esetében) / 30-35 percet

(általános iskolások esetében) venne igénybe egy tanítási óra során, gyermekét semmilyen
káros hatás, kellemetlenség nem érné, a kitöltéssel azonban nagyban segítené a serdülőkorú
fiatalok viselkedésének megértését, ezáltal pedig a segítő szakemberek munkáját.

20
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Együttműködését előre is köszönöm!

Sándor Lilla
Szeged, 2022. február 27.
 
BELEEGYEZEM,                          NEM EGYEZEM BELE,
hogy gyermekem a fent ismertetett vizsgálatban részt vegyen.
 
………………………………………..
Szülő aláírása
 

Kedves Kitöltő! 

A Szegedi Tudományegyetem pszichológia szakos hallgatójaként egy kutatásban

veszek részt, melynek célja, hogy jobban megismerjük és megértsük, hogyan gondolkodnak,
éreznek és viselkednek a serdülők. A kutatásban való részvétel kérdőív kitöltését jelenti. A
kérdőív kitöltése ÖNKÉNTES és NÉVTELEN. A kérdőívekre adott válaszokat titokban
tartjuk, a kitöltött kérdőíveket a kutatást végzőkön kívül senki sem látja!

A vizsgálati adatok mindvégig névtelenek maradnak, tudományos célra használjuk

őket, és nem alkalmasak arra, hogy személyes véleményt alkossunk. Egyéni visszajelzést nem
tudunk adni. A kutatás során kapott eredményeket tudományos célra felhasználjuk, tanulmány
formájában tudományos folyóiratokban megjelentetjük, és konferenciákon ismertetjük.

A vizsgálat bármikor indoklás nélkül megszakítható, a kérdések megválaszolása

megtagadható, ebben az esetben az adatokat nem használjuk fel. A kutatással kapcsolatban a
kitöltés során a helyszínen is lehet kérdéseket feltenni a kitöltést felügyelő pedagógusnak
vagy kutatásvezetőnek. Ezután is bármikor, következmények nélkül elállhat a kutatásban való
részvételtől.

A vizsgálat mindössze 15-20 percet (középiskolások esetében) / 30-35 percet

(általános iskolások esetében) vesz igénybe. A kitöltéssel nagyban segítené a serdülőkorú
fiatalok viselkedésének megértését, ezáltal pedig a segítő szakemberek munkáját.

Együttműködését előre is köszönöm!

21
 ALKOHOLFOGYASZTÁS, IMPULZIVITÁS, ÉNHATÉKONYSÁG

Sándor Lilla 

Szeged, 2022. február 27.

12. Van-e bármilyen további etikai vonatkozása a vizsgálatnak, amelyre a fenti

kérdésekre adott válaszokban nem történt utalás?
Nincs.
 
 Tanúsítom, hogy az etikai jóváhagyás megtörtént.
 A végső formában való jóváhagyás dátuma: 2022. február 27.
A vizsgálat lefolytatásának tervezett dátuma: 2022. március-április
A jóváhagyó tanár (nem kell kézírásos aláírás): Szél Erzsébet

22