HUNYADI JÁNOS TÖRÖKELLENES HARCAI

1. Származás, felemelkedés

(Jagelló) Ulászló (1440-44) hadvezére

apja a havasalföldi Serba fia Vojk
a család Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) alatt emelkedik fel
a Hunyadiak eredetmondája szerint János Zsigmond király törvénytelen fia volt.
Luxemburgi Zsigmond egy királyi gyűrűvel igazolta Hunyadi János tőle való
származását, s a gyűrűt felmutató fiú nagy birtokokra számíthatott. A gyűrűt a
gyermek Hunyaditól egy holló elrabolta, s csak egy jól irányzott nyíllövéssel tudták a
madártól azt visszaszerezni. Hunyadi János aztán a gyűrűvel igazolta magát Zsigmond
előtt és megkezdődhetett ragyogó pályafutása – legalábbis a monda szerint. Ezért van
a Hunyadi címerben egy gyűrűt tartó holló képe.

2. Hadvezéri tudománya

Hunyadi János többféle harcmodort megismer:

huszita: gyors felvonulás, meglepetésszerű támadás, szekérvár, parasztok

alkalmazása, cseh eredetű
condottieri ('zsoldosvezér'): zárt alakzat, itáliai eredetű

3. Hunyadi János első törökellenes harcai:

1441 Nándorfehérvár környékén megveri Iszhák béget

1442 márciusa: Mezid bég 15 ezer katonával Erdélyt támadja: Gyulafehérvár mellett
Hunyadi nagy győzelmet arat fölötte
1443. III. Frigyes német-római császárt ráveszi Jenő pápa, hogy ne támadja
Magyarországot, amíg az a törökkel küzd.
Így lehetőség van a török elleni nagy háború megszervezésére, melynek célja a
török kiűzése Európából.

4. 1443-44 "hosszú hadjárat"

35 ezres sereg (magyar, szerb, lengyel, bosnyák, német) indul 1443 telén
A törökök el vannak foglalva Anatóliában (ázsiai rész), jó alkalom az
ellentámadásra, végső cél Drinápoly (Edirne, a törökök európai fővárosa).
A támadás nem sikerül, mert a hágók a fagy miatt járhatatlanok; a törökök üldözik a
visszavonuló csapatokat, 3 csata, mindet a magyarok nyerik

1444 nyara: drinápolyi béke

100 ezer arany hadisarcot fizetnek a törökök
25 ezer katonát adnak szükség esetén
a szerbiai és boszniai várakat visszaadja a szultán ill. garantálja ezen államok
szuverenitását
5. A várnai csata

1444, a drinápolyi béke után: a pápai követek támadásra biztatnak

jó alkalomnak tűnik, mert III. Frigyes nem támad meg bennünket, illetve a velenceiek
vállalják, hogy blokád alá veszik a Boszporuszt és Dardanellákat, így anatóliai
csapatok nem juthatnak át
1444. november 10. Várna mellett II. Murád szultán 80 ezer katonával megveri I.
(Jagelló) Ulászló csapatait
A vereség okai:
a) a ruméliai hadsereg maradványaihoz csatlakoznak anatóliai katonák, mert a
velencei hajózár nem működött jól, a genovaiak fejenként egy aranyért
átszállították a törököket
b) a szárnyakon a magyar lovasság győzött, de Ulászló meggondolatlanul nekirohan a
janicsárok (elit katonák) falának; Ulászló meghal, zavar támad, menekülés, de a
török csapatok nagy veszteségeik miatt nem üldözik őket

6. A kormányzóság (gubernium) időszaka: a déli végvárvonal megerősítése

1444-46 Magyarországon a "korona uralma": 7 főkapitány veszi kezébe a hatalmat, főleg

Hunyadi és Újlaki
1446-1453 Hunyadi János kormányzósága (kormányzó = gubernátor)
1448 Kasztrióta György (Szkander bég) albán szabadságharcos felkelése; jó alkalom a
támadásra, így következik be 1448 októberében: a 2. rigómezei csata, Hunyadi veszít,
elveszik a remény a török Balkánról történő kiűzésére. Ez volt az utolsó török elleni
támadás, a továbbiakban Hunyadi már védekezésre kényszerült.

1453: a török elfoglalja Konstantinápolyt: megerősíti keleti határait, így készül a

magyarok elleni bosszúhadjáratra.

7. 1456 Nándorfehérvár török ostroma

Szilágyi Mihály (Hunyadi sógora) a várkapitány

a török hajózárral veszi körül a várat, emiatt egyelőre nem volt utánpótlás
közben két irányból is érkeztek a felmentő seregek:
a) Kapisztrán János itáliai szerzetes Titelnél gyülekezik
b) Hunyadi kis csónakokkal átjut a hajózáron, felgyújtja a gályákat, visz utánpótlást
1456. július 21. nagy roham
 a törökök elfoglalják a várost, magyarok visszahúzódnak a várba
 a Zimonynál táborozó keresztesek megrohanják a török tábort, Hunyadi elfoglalja
a török ágyúkat
 II. Mehmed szultán megsebesül, török visszavonulás,
 közismert Dugovics Titusz hőstette, aki a lófarkas zászlót kitűző török ellenfelét
magával rántotta a vizesárokba
III. Callixtus pápa elrendeli a déli harangszót (még nem eldöntött a történészek
körében, hogy a győzelem emlékére, vagy az ostrom közben vagy már az ostrom előtt)
Az ostrom utáni pestisjárványban Hunyadi és Kapisztrán is meghal
A nándorfehérvári diadal után 70 évig nem támad a szultáni fősereg.
 HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA (1458-1490)

1. Hatalomra kerülése: a Hunyadiak küzdelme V. Lászlóval:

A harc oka:
V. László féltékeny a Hunyadiak hírnevére és vagyonára
Tanácsadói (pl. Cillei Ulrik) a Hunyadiak ellen uszítják a királyt.
A küzdelem alakulása:
Hunyadi László egy vitában megöli Cillei Ulrikot
Válaszul V. László lefejezteti Hunyadi Lászlót és börtönbe zárja Mátyást. Mátyás
Prágában, Podjebrád György cseh király udvarában raboskodik.
1458: V. László váratlanul : a Hunyadi-párt Szilágyi Mihály vezetésével és a
köznemesség támogatásával a Duna jegén összegyűlve királlyá kiáltja ki Mátyást, aki
hazatér Prágából, mert szabadsága fejében hajlandó feleségül venni Podjebrád lányát,
Katalint.

2. Mátyás uralma: a középkori Magyarország fénykora:

a) A belső rend helyreállítása:

Megválasztása után Mátyás határozott intézkedéseivel állította helyre a királyi hatalmat és

alapozta meg tekintélyét:
A kormányzóvá kinevezett Szilágyit eltávolította Budáról. A török elleni harc
vezetésével bízta meg, majd a kormányzóságról is lemondatta.
A rablóbandává züllött felvidéki huszitákat szétverte, illetőleg egy részünket
hadseregébe olvasztotta.
A bárók hatalmának visszaszorítása érdekében Mátyás arra törekedett, hogy a rendi
fejlődés eddigi eredményeire támaszkodva megszilárdítsa a rendi monarchiát: köznemesi
többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárok hatalmát.

b) Az erős királyi hatalom 3 támaszra épül:

hivatalnokok:
 végrehajtják a király utasításait
 beszedik az adókat
 ellenőrzik a törvények betartását
zsoldos hadsereg (fekete sereg)
 fenntartja a belső rendet és nyeri a külső háborúkat is.
adók: biztosítják a hivatalnokok fizetését és a hadsereg fenntartását
 füstpénz: a jobbágyok évi adója, 1 aranyforint fejenként. A kapuadó helyett vezette
be, mivel a kapuadó alól sokan ki tudtak bújni,
 harmincad: Károly Róbert óta a kereskedők által befizetendő vám a határokon: az
áru értékének harmincadát kellett kifizetni pénzben vagy termékben.
 bányabér: a bányák jövedelmének megosztása. Szintén Károly Róbert óta fennáll,
célja, hogy a bányatulajdonosokat kitermelésre ösztönözze azzal, hogy a jövedelem
 egy részét megtarthatják. (az Árpádok alatt ugyanis az összes bányajövedelem a
királyt illette, így a tulajdonosok inkább eltitkolták a lelőhelyeket.)
 rendkívüli hadiadó: először a korona visszaszerzésének fedezésére rendelte el az
országgyűlés beleegyezésével a telkenként 1 aranyforintnyi rendkívüli adót.
Később ezt honvédelmi célokra szedette be, biztosítva a fekete sereg fenntartását.

3. Hunyadi Mátyás háborúi:

a) Török ellen inkább védekezés, mint támadás, mivel a török veszély jelentősen megnőtt.
A török Ázsiában újabb területekkel gyarapította birodalmát, és a Balkán nagy része is a
befolyása alá került. Mátyás ezért a törökkel szemben a határok megerősítésére
törekedett. Legnagyobb győzelme a kenyérmezei csata (1479) volt Kinizsi Pál
vezérsége alatt.
b) Német birodalom elleni támadás
Cél: Mátyás a török ellen szélesebb távlatokban törekedett összpontosítani. A német
római császári trónt igyekezett megszerezni, mert ennek birtokában sokkal nagyobb
erővel rendelkezhetett volna a török ellen. Emiatt Podjebrád Györggyel (a cseh
királyi címért, ugyanis a cseh király választható a német-római trónra) és III. Frigyes
német-római császárral is háborúzott. Legnagyobb sikere: 1485-ben Bécs elfoglalása. A
császári címet azonban nem tudta megszerezni.

4. Mátyás és a kultúra: reneszánsz és humanista központ Budán

Humanizmus a XIV. században kialakult világnézet. Lényege, hogy a világ

középpontjában az ember (human) áll.
Reneszánsz:.(a renaissance = megújulás) szóból. A XIV. században születő művészeti
irányzat. Megújítja az antik görög-római művészetet. (pl. oszlopcsarnokok elterjedése,
emberi szobrok.)
Mátyás udvara a humanista műveltség egyik központja lett. Ez az uralkodó és a
környezette céltudatos munkájának eredménye, s Mátyás második felesége (az első,
Podjebrád Katalin korán meghalt), Aragóniai Beatrix is humanista volt.
Nagy építkezések jellemzik a korszakot: pl. a budai és visegrádi vár átalakítása.
Mátyás udvarát több humanista kereste fel és hosszabb ideig ott is tartózkodott. Köztünk
legjelentősebbek Antonio Bonfini történetíró és Galetto Marzio könyvtáros.
Mátyás széles körű érdeklődésének bizonyítéka hatalmas könyvtára, Corvina, amely
nevét a hollós címerről kapta. (holló latinul corvus)
Megpróbálkozott egyetemalapítással is (pozsonyi universitas), és nyomdát is alapított
(Hess András műhelye Budán), de mindkét kísérlete a hiányzó tömegbázis miatt (nem
volt fejlett polgárság, ami ezt igényelte volna) rövid életűnek bizonyult.
Udvari költője: Janus Pannonius, az első ismert magyar költő. Legismertebb verse:
Pannónia dicsérete.

„ Ed d i g I t á l i a f ö ld j é n t e r m e t t e k c s a k a k ö n y v e k ,
S mo s t Pa n n ó n i a i s o n t j a a s z é p da l o k a t .
S o k r a b e c s ü l n e k m á r , a h a z á m i s b ü s z k e l e h e t r á m,
S z e l l e me m e g y r e d i c s ő b b , s á l t a l a h í r e s e f ö l d ! ”