Q-bitek

A kvantumszámítástechnikában a qubit vagy kvantumbit a kvantuminformáció alapegysége - a

klasszikus bináris bit kvantumos változata, amely fizikailag egy kétállapotú eszközzel valósul meg. A
qubit egy kétállapotú kvantummechanikai rendszer, az egyik legegyszerűbb kvantumrendszer, amely
a kvantummechanika sajátosságát mutatja. Ilyen például az elektron spinje, amelyben a két állapotot
felfelé és lefelé irányuló spinnek vehetjük; vagy egyetlen foton polarizációja, amelyben a két
állapotot a függőleges és a vízszintes polarizációnak vehetjük. Egy klasszikus rendszerben egy bitnek
az egyik vagy a másik állapotban kellene lennie. A kvantummechanika azonban lehetővé teszi, hogy a
qubit egyszerre mindkét állapot koherens szuperpozíciójában legyen, ami a kvantummechanika és a
kvantumszámítástechnika szempontjából alapvető tulajdonság. Etimológia A qubit kifejezés
megalkotása Benjamin Schumacher nevéhez fűződik. Schumacher 1995-ös tanulmányának
köszönetnyilvánításában azt állítja, hogy a qubit kifejezés viccből született egy William Woottersszel
folytatott beszélgetés során.

Bit versus qubit A klasszikus számítógépek az információ ábrázolására egy 0 vagy 1 karakterisztikájú
bináris számjegyet használnak. A két állapotára átlagolva egy bináris számjegy legfeljebb egy bitnyi
Shannon-információt reprezentálhat, ahol a bit az információ alapegysége. Ebben a cikkben azonban
a bit szó a bináris számjegy szinonimája. A klasszikus számítógépes technológiákban egy feldolgozott
bitet két alacsony egyenfeszültségi szint egyikével valósítanak meg, és miközben e két szint egyikéről
a másikra váltanak, a két logikai szint közötti úgynevezett "tiltott zónán" a lehető leggyorsabban kell
áthaladni, mivel az elektromos feszültség nem tud az egyik szintről a másikra azonnal átváltani. Egy
qubit mérésének két lehetséges kimenetele van - általában "0" és "1" értékűnek tekintik, mint egy
bitet vagy bináris számjegyet. Míg azonban egy bit állapota csak 0 vagy 1 lehet, a kvantummechanika
szerint a qubit általános állapota mindkettő koherens szuperpozíciója lehet. Ráadásul míg egy
klasszikus bit mérése nem zavarja meg az állapotát, addig egy qubit mérése megsemmisíti a
koherenciát, és visszavonhatatlanul megzavarja a szuperpozíció állapotát. Lehetséges egy bitet
teljesen kódolni egy qubitben. Egy qubit azonban több információt is tartalmazhat, pl. akár két bitet
is, ha szupersűrű kódolást alkalmazunk.

Egy n komponensből álló rendszer állapotának teljes leírásához a klasszikus fizikában csak n bitre van
szükség, míg a kvantumfizikában 2n komplex számra. Szabványos ábrázolás A kvantummechanikában
egy qubit általános kvantumállapota két ortonormális alapállapotának lineáris szuperpozíciójával
ábrázolható. Ezeket a vektorokat általában 0 \rangle \bigl és 1 \rangle \bigl alakban jelölik. Ezeket a
hagyományos Dirac- vagy "bra-ket" jelöléssel írják; a 0 \sort és az 1 \sort "ket 0"-nak, illetve "ket 1"-
nek ejtik. Ez a két ortonormális alapállapot, \ egy N-szintű qudithoz. A qudit ritkán használt
szinonimája a quNit, mivel a d-t és az N-t is gyakran használják egy kvantumrendszer dimenziójának
jelölésére. A quditok hasonlóak a klasszikus számítástechnikában használt egész számtípusokhoz, és
leképezhetők qubitek tömbjeire. Azok a Quditok, ahol a d-szintű rendszer nem 2-es exponens, nem
képezhetők le qubit tömbökre. Lehetséges például, hogy 5 szintű quditok legyenek. 2017-ben a
Nemzeti Tudományos Kutatóintézet tudósai egy olyan quditpárt konstruáltak, amelynek egyenként
10 különböző állapota van, ami nagyobb számítási teljesítményt ad, mint 6 qubit.

2022-ben az Innsbrucki Egyetem kutatóinak sikerült egy univerzális qudit kvantumprocesszort

kifejleszteniük csapdába esett ionokkal. Ugyanebben az évben a Tsinghua Egyetem
Kvantuminformációs Központjának kutatói a kettős típusú qubit sémát csapdába esett ionok
kvantumszámítógépeiben valósították meg ugyanezen ionfajok felhasználásával. A qubithez
hasonlóan a qutrit is a kvantuminformáció egysége, amely megfelelő 3-szintű kvantumrendszerekben
valósítható meg. Ez analóg a terner számítógépek klasszikus információegységével, a trittel. Fizikai
megvalósítások Bármely kétszintű kvantummechanikai rendszer használható qubitként. Többszintű
rendszerek is használhatók, ha rendelkeznek két olyan állapottal, amelyek hatékonyan
szétválaszthatók. Különböző javaslatok léteznek. Több olyan fizikai megvalósítást is sikeresen
megvalósítottak, amelyek különböző mértékben közelítik a kétszintű rendszereket. Hasonlóan a
klasszikus bithez, ahol egy processzorban egy tranzisztor állapota, egy merevlemezben egy felület
mágnesezettsége és egy kábelben az áram jelenléte mind felhasználható bitek reprezentálására
ugyanabban a számítógépben, egy esetleges kvantumszámítógép tervezése során valószínűleg a
qubitek különböző kombinációit fogják használni. Az alábbiakban a qubitek fizikai megvalósításainak
nem teljes listája következik, és az alapok kiválasztása csak konvenció alapján történik.

Qubit-tárolás 2008-ban egy brit és amerikai tudóscsoport beszámolt az első viszonylag hosszú és
koherens szuperpozíciós állapot átviteléről egy elektron spin "feldolgozó" qubitből egy nukleáris spin
"memória" qubitbe. Ez az esemény tekinthető az első viszonylag konzisztens kvantum-
adattárolásnak, ami létfontosságú lépés a kvantumszámítógépek fejlődése felé. 2013-ban hasonló
rendszerek módosítása drámaian meghosszabbította ezt az időt, nagyon alacsony hőmérsékleten 3
órára, szobahőmérsékleten pedig 39 percre. Szobahőmérsékleten történő, a nukleáris spin helyett
elektronspineken alapuló qubit előállítását szintén egy svájci és ausztrál tudóscsoport mutatta be. A
qubitek fokozott koherenciáját kutatják a kutatók, akik a Ge lyuk spin-orbit qubit szerkezet korlátait
tesztelik. Lásd még Ancilla bit Bell-állapot, W-állapot és GHZ-állapot Bloch-gömb Fizikai és logikai
qubitek Kvantumregiszter Kétállapotú kvantumrendszer Az U csoport elemei az összes lehetséges
egy-qubit kvantumkapu Az U körcsoport határozza meg a fázist a qubit alapállapotairól Megjegyzések
Hivatkozások További olvasmányok A kétszintű kvantumrendszerek kezelése, évtizedekkel a "qubit"
fogalom megjelenése előtt, a The Feynman Lectures on Physics harmadik kötetének 9-11.
fejezetében található. A qubit nem hagyományos, nem fizikusoknak szóló motivációját Scott
Aaronson: Quantum Computing Since Democritus (Kvantumszámítás Demokritosz óta), Cambridge
University Press. A qubiteknek a nem szakemberek számára szóló bevezetése a szó kitalálójától a The
science of information: From language to black holes (Az információ tudománya: a nyelvtől a fekete
lyukakig) című könyv 21. előadásában található, írta Benjamin Schumacher professzor, The Great
Courses, The Teaching Company. Az összefonódás képeskönyvszerű bemutatása, amely egy Bell-
állapotot és annak mérését mutatja be, megtalálható a Quantum entanglement for babies című
könyvben, írta Chris Ferrie. Bibliográfia: Wikipedia