1.

AZ ÁLTALÁNOS VEZETÉSELMÉLET
ALAPFOGALMAI

A vezetéselméleti alapfogalmak különböző értelemben élnek a köztudatban. Oka: társadalmi

változásokkal szükségszerűen változott a vezetés tartalma.

A vezetés pragmatikus meghatározása: funkciók vagy hatáskörök, elvek vagy eljárások,

ismeretek vagy  cselekedetek, jogok vagy hozzáértés szövevényei.

3 alapfogalom: vezetés és/vagy menedzsment, irányítás, igazgatás

Vezetés/menedzsment

Először Taylor definiálta, nehezen szétválasztható a kettő.

Az utóbbi években gyakran szerepel vezetés helyett a menedzser.

Menedzser: bonyolult tevékenység, vállalkozás megszervezését, bonyolítását végző

szakmber, a tulajdonos kívánsága szerint szolgáltat ötleteket, javaslatokat, koncepciókat
annak érdekében, hogy a tulaj. minél nagyobb hasznot érjen el.

Ennek megjelenése az oktatásban, a szervezet erőforrásainak következetes, pontos kiaknázása

az egység céljainak megvalósítására.

A tervezésre, szervezésre, személyzeti munkára, közvetlen irányításra, összehangolásra,

pénzügyi-gazd-i tennivalók végrehajtására összpontosít, kihasználva az intézményen kívüli
feltételeket.

Nemzetközi vizsgálat (OECD tanulmány) választ keres arra, hogy milyen kihívások érik az
oktatásügyi menedzsmentet.

A tanulásszervezés modellje változik: előtérbe kerül az iskola alapú irányítás, kiemelt

figyelmet kap az elszámolhatóság, erősödik az intézményi autonómia, előtérbe kerülnek a
partneri kapcsolatok.

Új típusú vezetésre van szükség -> képzések, továbbképzések

Nálunk nem indokolt a vezetés helyett a menedzsment használata, mert az iskola közoktatási
intézmény, egyértelműbben fejez ki, bár a vezető használja a fenti módszereket.

A vezető alapvető feladata a jó munkavégzéshez szükséges feltételeket megteremteni, a

munka megtervezése, szervezése, időben meghatározott döntések, sorozata, segítő
ellenőrzés....

Az iskola vezetője nem nélkülözheti a menedzser mentalitást, szellemiséget, ismereteket. Ez

azonban nem léphet elő meghatározó tevékenységgé, a pedagógiai vezetés helyébe.

A menedzseri tevékenység motiválását az iskolai, a nevelés érdekeivel való azonosulása

jelenti.
A vezetés társadalmi tevékenység, amely az emberek bizonyos csoportjában érvényesül.
Olyan sajátos emberi cselekvés, amelyben az egyik ember másokat késztet a közösségi cél
elérésére és ehhez szervezetileg megteremti a legkedvezőbb feltételeket. -> nagy szerepe van
a motiválásnak!

A hangsúly az emberi tényezőkre esik, a humanizációs szempontok vannak előtérben. Minden

közös munka megköveteli, hogy legyen vezető a cselekvések harmonikus
összerendezettségéhez.  

Irányítás

Közvetíti a felsőbb szervezet útmutatását a vezetéshez, ezt fordítja le a vezetés nyelvére. Az

irányítás a vezetés felülről jövő kritikája, felelőssége abban van, hogy a vezetés célt ne
tévesszen. A vezetés speciális változata.

Vezetés és irányítás -  nincs egyik a másik nélkül. Különböző szinteken más és más az aránya,
jelentősége. Irányítás távlatokra tekint, átfogó jellegű, egy-egy szakterület egészét jelenti,
nagyobb területre vonatkozik, közvetetten a vezetés közbejöttével érvényesül

Irányítás és vezetés közötti jelentős különbség, hogy az irányítás felsőbb szervtől alsóbb
szervhez, a vezetés pedig valamilyen szervezeten belüli tevékenység.

Irányítás jellege szerint:

 operatív (konkrét, közvetlen)

 elvi (általános)

Minél felsőbb szintű az irányítás, annál inkább jellemzi az elviség; operatív intézkedési jogkör
a közvetlen vezetésnél összpontosul. Az irányítás operatív beavatkozási jogán abban a
keretben marad, amely hierarchikus felügyeleti jogkör tartalmát jelenti. (pl: miniszter irányítja
az iskolákat, igazgató vezet; Igazgató irányít, munkaközösség-vezető vezet.

Igazgatás

Nehezen különíthető el az irányítás, vezetés fogalmától. Megfelelő intézmények keretében

együttes és bizonyos hierarchikus szervezettséggel kifejtett tevékenységre gondolunk.

A vezetés és az igazgatás egyaránt rendelkezési jogot jelent emberek és eszközök felett,

meghatározott feladatok megvalósítására, kitűzött célok elérésére. A különböző szintű vezetés
vagy igazgatás közös jellemzője, hogy a kitűzött célokat a munkatársak célszerűen
egybehangolt tevékenységével valósíthatják meg. Az igazgatás megteremti a meghatározott
feladatok megvalósításának előfeltételeit, biztosítja a feladatok megvalósítását az annak
teljesítésére jogosultak és kötelezettek által. Az iskolában a szervezet működtetése, a tanulói
jogviszonnyal kapcsolatos feladatok ellátása az igazgatás. 
 2. A PEDAGÓGUS-ETIKA

Az etika nagy hagyományokkal rendelkező filozófiai tudomány.

Kutatja a cselekvés erkölcsileg helyes formáit, a létező erkölcsök javításának útjait,

módozatait.

Az erkölcsi értékek az elérhető kívánatosat jelentik.

Választási lehetőséget adnak, felhívást jelentenek a követendőre. 

A legtöbb foglalkozásnak megvan a maga szabályozó erkölcsi normarendszere, ezek a

szakmai etikák (orvosi, ügyvéd, tanári...)

A pedagógus-etika tartalmát azok a sajátos erkölcsi normák adják, amelyek a pedagógus

munkájához, a nevelési-oktatási feladatok ellátásához kapcsolódnak. A pedagógus iskolán
belüli és kívüli magatartását a diákokhoz, a szülőkhöz, a kollégákhoz való viszonyát
szabályozzák. A pedagóguspálya különlegesen fontos társadalmi szerepéből adódóan
következnek.

 a pedagógus szakmai lelkiismerete

 a pedagógus hitvallása, felelősség vállalása

A munkát tisztességesen, becsületesen, a legjobb tudása szerint kell végeznie, minőséget kell
nyújtani. A munka végzése során tekintettel kell lenni másokra.

 A pedagógus-etika együtt formálódott a társadalmi fejlődéssel. Minden korban

meghatározta a társadalmi rend jellege, a nevelésről vallott gondolkodás, az elfogadott
pedagógiai eszme, az iskolák fenntartói.
 Minden korban megkívánták a személyes példamutatást, elítélték a másokat
megbotránkoztató magatartást.

Gyakori kérdés: Mennyire van realitása a pedagógus-etika normáinak megtartására;

 Van-e joga a társadalomnak az etikai követelményeket számonkérni, ha nem ismeri el

erkölcsileg a pedagógust?

Minden pedagógus vállalta, hogy feladatát legjobb tudása szerint végzi el, a társadalmi
elismertségtől függetlenül.

 Lehet-e azt várni, hogy a pedagógus mindig, minden körülmények között példakép
legyen?

Ma megkívánt példamutatás hivatását szerető, szakmailag felkészült, erkölcseiben szilárd,

személyiségében harmonikus egyéniséget ismer el. Ha hibázott, ismerje el.

 Meddig terjed a felelősség?

Minden esetet külön kell vizsgálni, egyoldalú vádaktól védeni kell az iskolát és a
pedagógusokat.

 Lehet-e ereje a pedagógusnak akkor is, amikor nagyon sok etikátlan viselkedést
tapasztal?

A rossz példa ellen legjobb a pozitív.

A nevelői felkészítésben nagy szerepe van a pedagógus-képzésnek.

Többen is állítottak össze etikai kódexet:

1996. Nemzeti TK

1986 Apáczai Nevelési Központ, Pécs

Nagy hatással van a pedagógusokra saját testületük szellemisége, légköre.

Jó pedagógus: Jól érzi magát az iskolában, kívül hagyja saját gondjait, kapcsolataiban
demokratikus, szereti a gyerekeket, örömét leli a tanításban, szót ért a szülőkkel,
pedagógusokkal, hatással van azokra, akikkel kapcsolatba kerül.

Pedagógus-etikai követelmények:

1. A pedagógus hazánk szabad állampolgára -> jogot gyakorol, kötelezettséget teljesít

2. Hivatásának eszményei vezetik egyéni életvitelében, közéleti szerepvállalásában
igazodik az elfogadott társadalmi normákhoz, társadalmi megbízatásait
lelkiismeretesen látja el, nem fordítja saját hasznára, közéleti szerepe nem jelenthet
számára kivételezettséget az iskolában, olyan külön munkát nem vállal, amely
méltatlan pedagógusi mivoltához
3. A pedagógus hisz a nevelésben, a gyermek érdekeit tartja mindenek felett: szereti a
gyermeket, nem mond le egyetlen tanítványáról sem
4. Súlyos erkölcsi vétséget követ el az, aki visszaél a gyermek bizalmával, nem
használhatja ki fölényét a gyerekkel szemben.
5. A pedagógus tiszteli a szülőt, partneri együttműködésre törekszik.
6. Tiszteli kollégáit.
7. Elkerüli az összeférhetetlenséget (saját gyerek ofője, saját tanítványát pénzért ne
tanítsa, igazgató családtagjának alkalmazása...)
 3. AZ IGAZGATÓ SZEMÉLYISÉGJEGYEINEK, KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSI
LEHETŐSÉGEI, JELENTŐSÉGE A VEZETŐI HATÉKONYSÁG
SZEMPONTJÁBÓL

Az igazgató alkalmasságának alapvető kritériumait a KT. szabályozza. (pedagógus munkakör

betöltéséhez szükséges szakképesítés, legalább 5 év szakmai gyak., határozatlan idejű
kinevezés)

A kiválasztás módja nyilvános pályázat.

A személyiségjegyei megegyeznek a jó tanár személyiségjegyeivel. Ez jó alapoz nyújt az

igazgatói alkalmassághoz, de nem elégséges. Az igazgató pedagógiai vezető, személyzeti
vezető, közéleti ember. Munkájában nem tükröződhet semmilyen pártállás, ismernie kell a
helyi viszonyokat.

Az igazgató személyisége:

Személyiségében legyen jelen a jó értelmű becsvágy, melynek tartalma az igazgatói posztra

való törekvés, a vezetésre való igény. A jó igazgató megtalálja munkája szépségét, ha lelkesíti
a munkája, át tudja adni ezt kollégáinak is.

Legyen kiegyensúlyozott, harmonikus egyéniség: biztonságérzet, bizalom a munkatársakhoz,

erős egyéniség, szilárd jellem.

Legyen kezdeményező készsége: fontos az autonóm iskola jövőjének meghatározásához,

nyitottság az új iránt, új módszerek segítése, kezdeményezések felkarolása.

A jó igazgató új vállalkozását a közösség kontrollja alá helyezi. Újítást akkor vezet be, ha
meg tudja teremteni annak feltételeit.

Kommunikációs készség: az igazgató kapcsolatai széleskörűek (tanárok, szülők, gyerekek,

fenntartó...) A különböző jellegű tárgyalásokhoz különböző magatartás, érvelés vezeti.
Mindig a partner elismerése, tisztelete vezesse, érvekkel szerezhet érvényt igazának.

Irányítás készsége: pedagógiai koncepcióját el tudja fogadtatni. Az elhatározott feladatokat

meg tudja tervezni, szervezni. Szerepet kap a helyzetfelismerés, gyors reagálókészség,
gyakorta jelentkeznek váratlan szituációk. Az irányítás akkor megfelelő, ha gondos
tervezéssel, szervezéssel, tartalmas ellenőrzéssel megalapozottak.

Közösségalkotás képessége: A közösség alakításában az igazgatónak fontos szerepe van.

Egyéni foglalkozások. Szakmai munkaközösségek megnyerése, testületi értekezletek
vezetése, közös célok elérése érdekében közös munkavégzés.

Kellő önismeret, önbizalom: Ha helyeden méri fel képességeit, rendelkezik a kellő

önbizalommal is. Ez hitet ad, erőt nyújt, a túlzott önbizalom viszont szakmai gőggé alakul.

Érzelmek fegyelmezése: Lehet hirtelen haragú, érzékeny, de ezeknek az érzelmeknek határt

kell szabni. Nem nyilváníthat ki rokon-,ellenszenvet, dühkitörése méltatlan helyzetbe
hozhatja. Szakmai felkészültsége: Tágabb, átfogó pedagógiai kultúrával rendelkezzen,
ismernie kell az oktatási rendszert, a törvényeket, legyen jártas a tantervkészítésben, ismerje a
szakirodalmat, a vezetéselméletet, jogi ismeretei legyenek.
 4. A VEZETÉSI FUNKCIÓK ÉRTELMEZÉSE, NÉHÁNY
RENDSZEREZÉSI ELMÉLET BEMUTATÁSA

A vezetés: (fogalma)

 társadalmi tevékenység
 emberek bizonyos csoportjában érvényesül
 folyamat jellegű
 különböző munkaformákon keresztül valósul meg
 szervezeti funkció
 minősége a szervezet valamennyi tagjának érdeke

Vezetési funkciók = különböző munkaformák

A vezetési funkciók összessége adja a vezetési folyamat egészét.

Követelmények a vezetési funkciókra vonatkozóan (Szabó László nyomán):

 a vezetési funkcióknak bele kell illeszkedni a szervezet működésébe

 csak olyan tevékenységi formák lehetnek, amelyek jól meghatározott elemeket
tartalmaznak
 pszichológiai szempontból is helyesnek kell lenniük
 tartalmukat meghatározzák a feladatok, amelyekre irányulnak
 összetettségüket a vezetés szintje és foka
 intenzitásukat a szervezet adott helyzete

A legismertebb nézetek:

1. FAYOL (5 funkció): előrelátás, szervezés, parancsolás, összehangolás, ellenőrzés

2. GULICK (7): tervezés, szervezés, személyzet, parancsolás, összhangbiztosítás,
jelentés, költségvetés
3. LEHMAN (4): tervezés, szervezés, operatív irányítás, ellenőrzés
4. SZABÓ L:    előkészítés  végrehajtás  ellenőrzés

                  tájékoztatás  döntés   áttekintés

                  tervezés  utasítás  ellenőrzés

                  szervezés   összehangolás  minősítés 

Az iskolavezetésben a következő vezetési funkciók gyakorlását tartjuk indokoltnak:

tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, döntés

Tervezés: minden vezetéselméleti irányzatnál első helyen áll; oka: összefogó, orientáló,
egységesítő jelentősége van

Szervezés: szoros egységet alkot a szabályozással -> szabályozó tevékenység; az isk-ban 2

formáját ismerjük: pedagógiai (belső, tartalmi) illetve operatív (külső)
Ellenőrzés: hatékony működés feltétele; tények okainak feltárása, hiányok pótlásának
lehetőségét biztosítja; a szervezet tevékenységének minőségjegyeit, célszerűségét vizsgálja

Értékelés: szembesítés; eredmények számbavétele, hibákkal való szembenézés, munkában

részt vevők minősítése; legyen nevelő hatású!

Döntés: komplex folyamat, a vezetői munka leglényegesebb tartalmi eleme; legyen

megalapozott, szakszerű, megfontolt, következetes 
5. TERVEZÉS A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN; A TERVEZÉS MENETE,
KÖVETELMÉNYE, TERÜLETEI

A tervezés követelményei:

1. A tartalom és a forma egységében történjen:

A jó tervezés megalapozza a szervezet feladat-meghatározásának összhangját az országos

vagy a területi követelményrendszerrel. Fontos megvizsgálni, hogy a szervezet hogyan
illeszkedhet az országosan megfogalmazott célok, követelmények láncolatába. Figyelembe
kell venni a helyi fenntartó céljait, az iskola struktúráját, a szülők igényeit, az erőforrásokat.

Ezek alapján a vezető megfogalmazza a feladatrendszerét, amelyet a testület elé tár. Ez a

feladatrendszer és eszközrendszer egységét jelenti.

A tervezés egységes célokból indul ki -> miként valósul meg adott körülmények között.

2. Legyen távlati és szakaszos:

Nagyobb távlatok áttekintése és a közvetlen feladatok tervszerű megoldása a tudatos

munkavégzés legalapvetőbb szükséglete.

A szakaszos tervezés a távlati tervezés része. A távlati terv és az egy szakaszra történő
tervezés mindig egységet alkot.

Távlati terv: hosszabb időre tekinti át a feladat-és eszközrendszert.

Szakaszos: rövidebb szakaszra tekinti át, lehetővé teszi a távlati terv  korrigálását (elért
eredmény összevetése a célokkal)

Távlati terv pl. a Ped.Program – ez határozza meg a képzési időszak főbb nevelési
célkitűzéseit, követelményeit, helyi tantervet, tankönyveket, stb.

3. Helyes logikát tükrözzön:

Logikai mozzanatok: célok pontos meghatározása,a  környezet igényeinek, lehetőségeinek

elemzése, adott helyzet valósághű értékelése, értelmezése, eredményesség értékelése

Konkrétság: a távlati tervekben általánosabb keretek között az éves munkatervben olyan

konkrétan, hogy ellenőrizhető legyen.

Az iskolai munka tervezése: - érvényesülnie kell:

1. folyamatosság jellegének:

a tervezés során több fázist különböztetünk meg: a terv kidolgozása, megvitatása, terv
alapján végzett munka, terv elemzése, mérése, helyesbítése, végzett munka
összefoglaló értékelése, megvitatása, újabb terv kidolgozása.
 Az iskolai munka tervezése szükség szerint minden pedagógus feladata.

2. Közös együttműködés:

a közös tervezőmunkának nagy jelentősége van a tervezés tartalmassága, realitása,

hasznossága szempontjából. Együttes terveknek van mozgósító szerepe, a munkatervet
a vezető készíti el, részt vesznek benne  a  nev.test. tagjai

3. Koordináció a szervezeti egységek között:

Ez teszi lehetővé az iskolán belül működő különböző szervezetek, szakmai

munkaközösségek közötti helyes munkamegosztást. A koordinálás során a vezető
egyezteti a célokat, így érhető el, hogy a terv az egész közösségé legyen (DÖK, szülői
mk, …)

Tervezési technikák:

1. Kulcsesemények tervezése:

legegyszerűbb forma, listából áll, az eseményeket és azok sorrendjét jelöli (pl.

kiránulás) Meghatározó a project átfogó szerkezete. Együtt van a terv, az ütemezés, az
idő, tevékenységek közti kapcsolatok.

2. Mérföldkőterv:

rögzített, időnkénti dátumok sorozata, főbb tevékenységek készültségi állapotát

mutatja, az időpontok kötöttek

3. Vonalas ütemterv:

a tevékenységeket időskálán vonalakkal ábrázoljuk, a vonal hossza a várható

időtartam

4. Hálóterv:

a projekt tevékenységei között meghatározható a kapcsolat. Az alapháló egy diagram,

ábrázolja a tevékenységek közötti kapcsolatokat.  
 6. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZÉSI TEVÉKENYSÉGE – A
FOLYAMATOK ELEMEI, KÖVETELMÉNYEI. A TANÉV RENDJÉHEZ
IGAZODÓ SZERVEZÉSI FELADATOK – JELENTŐSÉGÜK AZ ISKOLA
MŰKÖDÉSÉBEN, AZ OPTIMALIZÁLÁS LEHETŐSÉGEI

Szervezés = szabályozó tevékenység, folyamatok és ezeknek megfelelő szervezet kialakítása.

Területei:

 zökkenőmentes munkavégzés megszervezése (munkaerő-gazd, tantárgyfelosztás,

órarend, tanév rendje, …)
 vezetők munkájának megszervezése
 nevelőtestület tevékenységének koordinálása
 ifjúság foglalkozásainak megszervezése (napközi, szakkörök...)

Lépései:

Elemzés, ennek eredménye a rangsorolás

Idő-és térbeli helyzetmeghatározás

Objektív feltételek és szükségletek megállapítása

A szervezésben a komplexitásra kell törekedni. Az összetartozó elemeket egyszerre kell

szervezni.

Rugalmasság: a változó körülményekhez való alkalmazkodó képességet jelent.

Kívánatos, hogy csökkentsük a vezetők és a vezetői lépcsők számát, időnként szükség van
kisebb-nagyobb átszervezésre.

Iskolai munka szervezése:

1. Pedagógiai (belső, tartalmi) : oktató-nevelő munkát tartalmilag befolyásoló tényezőkre

terjed ki. Célja: az egyre korszerűbb módszerekkel nyújtson ismereteket, épít az iskola
belső autonómiájára, helyi tantervek, programok választási lehetőségére. Nevelési
folyamat egységének kialakítása, tanórai és tanórán kívüli követelmények szervezett
hatásrendszerben jelentkezzenek.
2. Operatív (külső): a megtervezett folyamatok tárgyi, dologi, személyi feltételeinek
megteremtése. pl. iskola munkarendje, osztályok helye, óraközi szünetek, beiratkozás,
tanévkezdés, tanítási szünetek

A tanév rendjéhez igazodó szervezési feladatok:

Minden tanévben periodikusan ismétlődő feladat:

Tanévkezdés: alakuló értekezlet, javítóvizsgák szervezése, pótbeíratás, adminisztratív

feladatok, tankönyvárusítás, szaktanári ellátottság mérlegelése, tanulószoba, napközi, napi
időbeosztás, udvar használata...
Tanév végén: tanulók év végi értékelése, osztályozó értekezlet, adminisztratív összesítés,
dokumentumok lezárása, eszközök számbavétele, elzárása, következő tanév előkészítése

Beiratkozás: 1.o.: március, középiskola: június

Felvételik szervezése

Adatszolgáltatások

Tanórák szervezése: tantárgyfelosztás, órarend, helyi tanterv alkalmazása, szervezeti formák

kialakítása

Tanórán kívüli feladatok: szakkörök, fakultációk, rendkívüli tárgyak, tehetséggondozás,

igények, jelentkezés alapján és az iskola személyi, anyagi feltételeinek figyelembe vételével

Tanulmányi mozgalmak: versenyek

Iskolai ünnepélyek: egyéni arculatot ad az iskolának

Kirándulások: nevelő jellegűek legyenek

Közművelődési formák felhasználása: könyvtár, színház, mozi, múzeum...

Eseti feladatok: kiállítások, konferenciák... 

 7.A TANTÁRGYFELOSZTÁS KÉSZÍTÉSE – A KÉSZÍTÉS PEDAGÓGIAI ELVEI
ÉS GYAKORLATA

A tanév végén az egyik legfontosabb feladat a következő tanév előkészítése. A személyi

változások általában befejeződnek a tanév végére, ezért a tantárgyfelosztást a tanév befejezése
előtt elkészítjük.

A tantárgyfelosztás tulajdonképpen a tanárok munkarendje, az egyik legfontosabb

dokumentum, amely meghatározza és arányosan elosztja az iskolában rendszeresen
előforduló feladatokat.

Ezeket a tennivalókat a tanórák elosztásával egy időben kell meghatározni, hogy a tanárok
megterhelése egyenletes legyen. Akinek több a tanórája, az lehetőség szerint kapjon kevesebb
tanórán kívüli elfoglaltságot, és így érvényes fordítva is.

Szempontok:

 aki több órában tanít, az nem kap szakkört, tanulószobát,, viszont akinek kevesebb az
órája, több elfoglaltsága lesz a napköziben, stb. A tanítási órák meghatározásában a
jogszabályok megengedik, hogy a kötelező órába tegyünk bizonyos feladatokat (pl.
énekkar, szakkör, napközi...)
 Díjazással járó feladatokat lehetőleg egyforma arányban adjunk a pedagógusoknak, a
díjazás nélküli tennivalókat is arányosan osszuk el.
 A tanároknak különbözőek a képességeik, az érdeklődési körük. A
tantárgyfelosztásnál ezt is vegyük figyelembe. Van, aki szívesen tanít a tanórán, de
nem szereti a tanulószobát; előfordul, hogy valaki a szakpárja közül az egyiket
szívesebben tanítja, eredményesebb is, ezért erre is legyünk tekintettel.
 Legyen módja egy tanítónak, tanárnak egy osztályt végigvinni, különösen fontos ez az
osztályfőnököknél. Ügyeljünk arra, hogy kevés tanárváltozás legyen egy osztályban.
Egy pedagógus lehetőleg párhuzamos osztályokban tanítson.
 Az of minél több tárgyat tanítson saját osztályában. Lehetőleg minden nap legyen az
osztályával órája.
 5.o-ban az átmenet miatt minél kevesebb tanár tanítson.
 Mindenki a szakképzettségének megfelelő tantárgyat tanítson.
 Nincs olyan gazdasági követelmény, mely a szakszerűség rovására érvényesülhet.
Ugyanakkor figyeljünk a gazdaságosságra is: minden tanár számára lehetőleg teljes
óraszámot adjunk.
 Az igazgató köteles a tantárgyfelosztást a tanévzáró értekezleten kihirdetni.
 8. AZ ELLENŐRZÉS – MINT VEZETÉSI FUNKCIÓ – A HATÉKONY
ELLENŐRZÉS RENDSZERE, AZ ELLENŐRZÉS TERVEZÉSÉNEK
SZEMPONTJAI

Ellenőrzés = az a vezetési funkció, amely vmennyi szervezet tevékenységének

minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja.

Típusai: 
1. Folyamat ellenőrzés: a megvalósítás módjára, tempójára vonatkozik az időbeni
befolyásolhatóság céljából (ig, ig h, mk vez)

2. Eredményvizsgálat: a vezetési folyamat végső szakaszában elért eredményeket teszi

mérlegre, alapot nyújt az értékeléshez.

Lényeges eleme az összehasonlítás, a tényleges helyzet összevetése azzal, aminek lennie kell.
Ez a mód a kimenetszabályozás.

Célja: eredményeiből következtetéseket vonunk le: dinamikus tevékenység

Elősegítjük vele a hatékony működést, a tények okait keressük, ez lehetővé teszi a hiányok
pótlását, a hibák javítását; a valós eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetését,
eredmények megerősítését, érdekükben alkalmazott jó módszerek elterjesztését.

Az ellenőrzés helye, szerepe:

Az ellenőrzésnek meghatározott helye, funkciója van a vezetés folyamatában.

A vezetői munka mindig tájékozódással indul. Ezek után következhet a célok kitűzése, ezeket
a tervezés során tárjuk fel, fogalmazzuk meg. A tervezés egy döntést elősegítő fázis, amit
maga a döntés követ, és a következő láncszem már a konkrét munka. Ekkor lép be a
folyamatba az ellenőrzés.

Az ellenőrzés során bizonyos normákat elemzünk, ezekhez a normákhoz hasonlítjuk a konkrét

tényeket. Ahhoz, hogy összehasonlítást végezzünk, mérni kell. Ez a mérés lehet egyszerűbb,
vagy bonyolultabb.

Az ellenőrzés alapja: a pedagógiai program, a munkaterv, a szervezet elé kitűzött feladatok

összegzése.

Ha van eltérés az összehasonlítást követően:  meg kell vizsgálni az okokat, majd a teendőket
kell meghatározni.

Ha nincs eltérés, az ellenőrzés befejezett.

Ellenőrzés tervezésének szempontjai:

 legyen tényszerű és objektív

  a tényeket összefüggésben és konkrét helyzetben vizsgáljuk
 az ellenőrzés legyen folyamatos, a szervezet működését kísérje végig
 a folyamatosság a tervszerűség útján érhető el
 meg kell tervezni az időszakonkénti ellenőrzést, 1-1 téma vizsgálatát, és az átfogó
ellenőrzést
 az ellenőrzés legyen mindig konkrét

A munkaterv és a ped pr tartalmazza az ellenőrzési tervet 

 9. A PEDAGÓGIAI ELLENŐRZÉS, MINT AZ ELLENŐRZÉS SPECIÁLIS
TERÜLETE – FORMÁI ÉS JELLEMZŐI

Ellenőrzés = az a vezetési funkció, amely vmennyi szervezet tevékenységének

minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Célja, hogy  eredményeiből következtetéseket
vonjunk le.

A pedagógusnak és az iskolavezetőnek is feladata, mert ellenőrzés nélkül a vezetés nem lehet

eredményes.

A pedagógusok alkalmazzák minden tanórán, minden téma befejeztével nevelőmunkájuk

minden fázisában.

A nevelő-oktató munka ellenőrzése – önellenőrzés, saját teljesítmény mérése a gyermek

ellenőrzésén keresztül.

Iskolaig, ig h, mk vez: az ellenőrzés során figyelembe veszi, hogy a pedagógusnak

módszertani szabadsága van, döntési önállósága van (érdemjegy, módszerek... ezek függnek a
pedagógus személyiségétől)

Az ellenőrzés nem uniformizálásra törekszik, hanem az egyéneket figyelembe véve, elért

eredményeikben ítéli meg, arra ösztönöz, hogy saját módszereiket megtartva növeljék
eredményességüket, tiszteletben tartva a ped-i önállóságot.

Jellemzői:

 ciklikusság: az iskolai munka folyamatos tevékenységet jelent, amelynek

meghatározott csomópontjai vannak, az ellenőrzés ennek a menetét követi

(tanév eleji, félévi, év végi feladatok)

 tervszerűség: az ellenőrzési tervet a munkatervben rögzíteni kell. Mindenki ismerje

meg a célját, koncepcióját, időpontját - > bizonyítja a nyíltságot, a segítő jelleget,
ösztönzi a résztvevőket
 demokratizmus: jelentős a szakmai mk vezetők, tagozatvezetők szerepe.
 komplexitás: az igazgató ellenőrzése terjedjen ki a tanórára, a tanórán kívüli munkára,
az iskola egészére

Formái:

 látogatás: információ gyűjtés, tapasztalatszerzés (jellemzői a megfigyelés, passzív

információ áramlás)
 vizsgálat: aktív ellenőrzés; keresi az okokat is; a tanítási órák ellenőrzése is lehet
vizsgálat. Témája lehet pl 1-1 osztályközösség fejlődése; 1-1 pedagógus személye is.

A bonyolultabb kérdéseket,  több feladat együttes megvalósítását ellenőrizzük – ez a

módszer a legkiterjedtebb, legsokoldalúbb, az okokat leginkább feltáró
Az ellenőrzésnek írásbeli rögzítésére is szükség van -> a ped. teljesítményéről, szélesebb körű
vizsgálatról

Óralátogatás: legyen tervszerű, de be lehet építeni az év során szükség szerint vizsgálatot,

ellenőrzést, megfigyelést.

Akár külső szakmai segítség megszervezése szakértő vagy szaktanácsadó bevonásával.

Felkészülés az óralátogatásra: kiterjed a nevelés-oktatás egészére, az iskola egész nevelési

hatásrendszerét figyeli.

Módszerek önálló megválasztása, általános és módszertani alapelvekhez való ragaszkodás,

követelmények teljesítése -> ezek ismerete adott osztályfokon

Meghatározó az ellenőrzés célja -> szempontsort kell összeállítani

Óraelemzés: azok a szempontok kerüljenek kiválasztásra, amelyek a látogatás céljához

kapcsolódnak.

Óra célja, tartalma, módszerek, felépítés, tanulók munkája, nevelő munkája, egyénisége,
magatartása, eredmények, következtetések, javaslatok

Feljegyzések készítése az órán: legyen tömör, csoportosított, célszerű

Elemzés, értékelés: 1. szaktanár véleménye a saját órájáról 2. szakmai munkaközösség  vez.

Véleménye,  3. ig, ig h véleménye 
 10. A VEZETŐI ÉRTÉKELÉS LÉNYEGE, KÖVETELMÉNYEI –
RENDSZERE AZ INTÉZMÉNYBEN

Az értékelés szorosan kapcsolódik az ellenőrzéshez. Az értékeléssel befejeződik a vezetési

ciklus, amely a célkitűzéssel kezdődött el.

Az értékelés mindig elemzéssel kezdődik. Az elemzés csak a tapasztalatokra épülhet, hogy

reális képet adjon. Az elemzés után a vezető nyilvánosságra hozza a tapasztalatokat, illetve az
abból levont következtetéseket.

Az elemzés = információk gyűjtése, elemeire bontása, következtetések levonása, eredmények

rögzítése.

Fajtái:

 strukturális: ez tulajdonképpen a helyzetkép megállapítása (intézmény működése

kezdetén eredményvizsgálat, előzmények, körülmények, eredmények vizsgálata, okok
feltárása)
 genetikus: fejlődésrajz elkészítése: egy tevékenységi kör 2 pontján levő eredményeket
összeveteti (történt-e fejlődés, vagy stagnálás a jellemző, esetleg romlás)

Három alapkérdésre kell válaszolni tartalmi és formai szempontból:

 Mi az elemzés tárgya?
 Kiknek készül?
 Mi a célja?

Értékelés = szembesítést jelent, a végzett munka során adódó eredmények számbavétele, a

hibákkal való szembenézés, minősíti a munkában részt vevő személyeket, feltárja a vezető
lényeglátását, feladatkijelölő készségét, jól választotta-e meg a dolgozót, akire a munkát
bízta?

Formái: jelentés, beszámoló, egyéni vagy csoportmegbeszélések, minősítések, értekezletek

Követelmények:

 tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat

 vkinek vagy valaminek a mérlegelő megítélése
 legyen nevelő hatású, adjon ösztönzést a későbbiekre, mutassa meg a továbbfejlesztés
lehetőségeit
 legyen nyílt, álljon arányban a végzett munkával
 legyen demokratikus, nyilvános, nyitott, akik együtt dolgoztak, legyenek jelen a
munka értékelésekor
 az elemzés során kialakított értékelést a közösség véleménye, az egyén megállapítása
gazdagítsa
 legyen tapintatos, de ne legyen elvtelen
 találkozzon a pedagógus közvélemény igazságérzetével, legyen objektív

 
Az iskolai értékelés rendszere:

Kiterjed az oktatás-nevelés-képzés, a szervezet egészére

 a ped. munkájának értékelése munkájának megbecsülését jelenti, megerősíti a

módszereinek alkalmazását; szemléletében tudatossá teszi az ösztönösen végzett
munkát
 mulasztás esetén javaslatot kell tenni a munka javítására, súlyosabb esetben utasítást
kell adni -> továbbképzésekre, önképzésre, hospitálásra; előírhat az utasítás konkrét
határidőket, kitérhet a fegyelmezettebb munkavégzésre, felszólíthat közös munkára
 a tanulók értékelése folyamatos
 az ig általában évente értékeli az iskolai munkát, ez a folyamatos ellenőrzés és
értékelés összefüggése. Ez a ciklikusság nem jelenthet kampányszerűséget.
 Félévi értekezlet: nem tér ki az iskolai munka egészére, a munkatervben megtervezett
fő ellenőrzési pontok alapján számolunk be az iskolai munka néhány kérdéséről.
 Tanév végi értekezlet: az iskolai munka egészéről adunk helyzetképet. Ilyenkor
beszámolunk a tanév elején elfogadott munkaterv teljesítéséről is. Az egész évi munka
elemzését mindig az igazgató végzi. A beszámoló tartalmazza a következő tanév
célkitűzéseit és tennivalóit. A beszámoló elkészítésében nagy szerepük van a szakmai
munkaközösségeknek, a tagozatok önellenőrzési és elemzési tapasztalatainak, a tanév
folyamán végzett méréseknek.
 A nem pedagógusokat is legalább fél évente tájékoztatni kell.
 Az eredményekről rendszeresen tájékoztatni kell a tanulókat, szülőket.
 Az iskolai munkában kötelezőek bizonyos normák: a NAT követelményrendszere, az
iskola ped programja, a helyi tanterv, az éves munkaterv; ezeknek a
dokumentumoknak a segítségével mérhetők a követelmények teljesítése.
 11. A TANÓRÁK ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE – A
VEZETŐ LEHETŐSÉGEI PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSÉRE

Ellenőrzés = az a vezetési funkció, amely vmennyi szervezet tevékenységének

minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. Célja, hogy  eredményeiből következtetéseket
vonjunk le.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka legfontosabb eleme a tanítási óra. Az ellenőrzést

egész évre tervezzük meg. (lásd: ellenőrzési terv: éves munkaterv)

Az ellenőrzési terv elkészítésének szempontjai:

 új pedagógus a testületben
 új tanterv bevezetése
 kísérletek, tapasztalatok átadása
 1-1 osztály megfigyelése
 tantárgyi koncentráció megvalósulása
 differenciált tanulásszervezés

Felkészülés az ellenőrzésre:

Az igazgatónak alaposan fel kell készülni a tanóra ellenőrzésére:

célok meghatározása, megfigyelési szempontok összeállítása, esetleg kérések közlése a

tanítási órával kapcsolatban

Az ig (vagy helyettes, vagy mk vez) előre közli a látogatás idejét, az ellenőrzés célját,
megfigyelési szempontokat.

Megfigyelési szempontok, feladatok lehetnek:

1. Az óra célja, tartalma (elérte-e az óra a kitűzött célt, beilleszkedett-e a tananyagba,

témakörbe, hogyan segítette a személyiség alakulását, életkori sajátosságokkal
összhangban volt-e az óra...?)
2. Az órán alkalmazott oktatási módszerek (megfelelt-e a tartalomnak, a didaktikai
feladatnak, a meglévő ismereteiknek, módszerek kombinációja érvényesült-e;
bemutatás, szemléltetés, kísérletek, ismeretek rögzítésének módja, ellenőrzés formái)
3. Az óra felépítése, szervezése (helyes volt-e a munkaforma megválasztása, felépítése
megfelelt-e a tartalomnak, adminisztráló ellenőrzés...)
4. A tanulók munkája, magatartása (elsajátították-e a szükséges ismereteket, készségeket,
nevelés eredményessége, tanulók érdeklődése, munkazaj,...)
5. A nevelő munkája, egyénisége (tanár-tanuló kapcsolat, beszédkultúra)

Feljegyzések készítése
A feljegyzés lehet részletes, vagy az emlékezetet segítő, vagy a megfigyelési tapasztalatokat
rendező; ez attól függ, hogy ki ellenőriz, milyen módszert szokott meg, mit tud hasznosítani,
de függ attól is, hogy mit ellenőriz és miért.

Célszerű minden tanóráról egy erre elkülönített füzetbe írni a feljegyzéseket. A feljegyzés
legyen tömör, csoportosított, célszerű.

A tanóra elemzése, értékelése

Az értékelés formája, tartalma mindig függ az ellenőrzés céljától.

Először a szaktanár, majd a munkaköz vez, utána az ig/helyettes mondja el véleményét az

óráról, a szempontok alapján.

A pozitívumokat hangsúlyozzuk, mutassunk rá, hogyan lehetne eredményesebben, a befejezés

legyen előremutató.

Az értékelést mindig azok előtt végezzük, akik részt vettek a feladatban.

Fontos a tapintatosság, de ne legyen elvtelen.

Legyen konkrét, erősítse meg a pedagógiai módszerek alkalmazását, tegye tudatossá a

munkát. Mulasztás esetén javaslatot kell tenni a munka javítására, súlyos esetben utasítást ->
továbbképzés, önképzés, hospitálás...) 
 12. DÖNTÉSEK A VEZETÉSI FOLYAMATBAN; A DÖNTÉSI FOLYAMAT
ELEMZÉSE

A döntés vezetési funkció; a vezetésről szóló elméleti munkák a döntést a vezetés alapvető
részeként, a vezetői munka leglényegesebb tartalmi elemének értelmezik.

A vezetői döntések alapvetően meghatározzák a munkahely légkörét, az emberi kapcsolatok

kiegyensúlyozottságát, a tevékenység ritmusát, minőségét.

A döntés komplex folyamatot jelent. Fontos, hogy érvényesüljenek a demokrácia elvei: a

vezető egy személyi döntést hoz, de a döntéshozatal során érvényesül a közösség
határozathozatali joga.

Az a döntés jó, amely meghozatalában azok is részt vesznek, akikre vonatkozik.

Döntési típusok:

Programozott döntések: (rutinszerű, ismétlődő döntések -> iskolában: eszköz-jellegű

döntések)

Programozatlan döntések: újszerű, egyszeri, ritkán előforduló problémák során; nincsenek

előírások, amik eligazítanak a döntés meghozatalában. Nem a rutin, hanem a felkészültség, a
helyzet-és személyiség-ismeret, a felelősségvállalás kap szerepet ezekben a döntésekben.

Operatív döntés: (pedagógiai jellegű döntések)

Stratégiai döntés: ez fontos, nehezebb jellegű döntés egy vezető számára (pl. iskola profilja
megváltozzon-e, vagy a szervezeti jellege: indítsanak-e 6+6-os szerkezetet, …

Ezek a döntések széles körű előkészítő munkát igényelnek.

Stratégia kialakítása:

A stratégiai döntéshozatal olyan pont, ahol a menedzsment minden „iskolája” találkozik.

Lépések a stratégia kialakításához:

 a jelenlegi állapotot rögzítjük (min akarunk változtatni, milyen változás kell ahhoz,
hogy eredményesebbek legyünk?)
 a jelenlegi megoldás problémái (fenyegető tendenciák, ha változatlan marad a
rendszer)
 a stratégiai probléma gyökerének megtalálása
 új stratégiák kialakítása (probléma megoldására milyen alternatívák lehetnek)
 az alternatív stratégiák értékelése (a legjobb)
 az új stratégia kiválasztása

Hogyan tárjuk fel a legfőbb problémát, ami  miatt változtatásra van szükség?
Ok-okozat diagram, brainstorming,...

A döntés jellemzői:

 megfontoltság
 gyorsaság
 következetesség
 felelősségteljes
 nyilvános
 minden döntésnek kockázata van, ezt a vezető vállalja

A döntés formái:

 állásfoglalás
 intézkedés
 utasítás
 szabályozás

Döntési folyamat:

A jó döntés előfeltétele: megfelelő információ álljon rendelkezésünkre.

Az információk birtokában vázoljuk fel a megoldási lehetőségeket.

A variációk felállítása után vizsgáljuk, melyiknek mi lesz a következménye.

A megoldások közül egyet kell kiválasztani, ami a legjobbat ígéri, a legkevesebb kockázattal.

Döntésre mindig akkor van szükség, amikor valamilyen probléma jelentkezik.

A probléma leküzdésének 3 lépése:

 eldönteni, mi a teendő
 megtenni
 ellenőrizni, hogy bevált-e a megoldás

A vezetői pedagógiai döntések sorában kiemeltek:

 iskola ped programjára vonatkozó döntések

 az ig vezetési koncepciójának kimunkálása, megismertetése
 a vezetés struktúrájára vonatkozó döntések
 információs rendszer kialakítását szolgáló döntések
 testületi kulcspozíciók betöltésére vonatkozó vezetői döntések (ig h, mk vez, of...)
 testületi felelős tisztségek
 pedagógus-továbbképzés igazgatói irányítása
 pedagógiai tevékenységre irányuló ig döntések (munkatervi feladatok)
 szervezeti jellegű döntések (fakultáció, egész napos nevelés...)
 személyi döntések
 iskolai szervezet életét formáló döntések (önk, versenyek, táborozás, kirándulások,...)
 dologi-tárgyi feltételek
 13. KONFLIKTUSOK A SZERVEZETBEN – MEGÍTÉLÉSÜK, VEZETŐI
KEZELÉSÜK

Aligha található olyan nevelőtestület, ahol ne különböző felfogású emberek lennének együtt.
Ha elfogadjuk, hogy a gyerekek között is nagy különbségek vannak, ugyanígy természetes,
hogy a tanárok között sincs ez másként.

A különbözőségek az emberi természetből, gondolkodásmódból, a kihívást jelentő feladatok

megoldásából, a belső értékekből is felmerülhetnek.

A különbözőségek kezelésére több olyan mód van, melyet az iskolában használni lehet,
például viták útján is el lehet rendezni. De akik vitáznak, gyakran nem ugyanarról beszélnek,
ilyenkor konfliktus lép fel.

A különbségek verseny formájában is jelentkezhetnek: pl azonos szakos kollégák versengése:

ki az eredményesebb -> ez hasznos, jó irányba tereli az energiákat.

De van olyan versengés is, ami a gyerekek kegyeiért folyik, kit szeretnek jobban a tanulók?
Ez a verseny már szelektálja a tanárokat.

Ha az igazgató elfogadja etalonnak ezt a népszerűséget, konfliktusokat szül.

Jellemző tünetek:

 romlik az információ áramlása (egy osztályban tanítók nem kommunikálnak egymás

között, nem adják meg az of-nek a kellő információkat
 ellenséges hangulat, féltékenység tör ki a csoportokban az együttműködés helyett ->
az iskolában ez súlyos, hisz az ellenségeskedés kikerülhet a diákokhoz, szülőkhöz, ez
rontja a kapcsolatot
 különböző informális csoportok alakulnak (azonos nézetet vallók – ellentétes oldalon
álók) - > veszekedések a tanáriban

Ezek következménye: romlik a munkamorál, kevesebb figyelmet fordítanak a valódi

munkára, a tanítás hatékonyságára; elégedetlenség tör ki, és a vezető ellen fordul akkor is, ha
ő nem vesz részt ezekben a vitákban.

Konfliktusok feloldása:

- az igazgató megpróbál kompromisszumok kötésével feloldani a konfliktusokat, olyan

megoldásokat keres, amelyik mindkét fél számára optimális.

 különböző utak keresése: közös megbeszélések

 a konfliktus figyelmen kívül hagyása: a legkevésbé jó megoldás
 szétválasztás: a két fél között a kapcsolat szabályozott, így el lehet kerülni, hogy
konfliktusba kerüljenek (pl egy osztályba tanárcsere)
 konfrontáció: nyíltan tárja fel mindkét fél a problémákat, tárgyalják meg
 szabályok, előírások: az ig   szabályokat hoz a problémák megoldására
 15. A SZERVEZETEK ÁLTALÁNOS ISMÉRVEI;  A KÖZOKTATÁSI
SZERVEZET SPECIÁLIS TULAJDONSÁGAI

Az iskola működő szervezet, amely keretet ad, feltételeket teremt az intézményben folyó
oktató-nevelő munkához.

A szervezet legyen áttekinthető, minél kevesebb legyen a lépcső a vezetettek és vezetők

között, a szervezet egyértelműen segítse az intézmény munkáját.

Az iskolai szervezet hatékonyságának, eredményességének kulcsszereplői az igazgató, aki

szervezi, irányítja a szervezet munkáját, és a pedagógus, aki személy szerint felelős a rábízott
tanulók személyiségének fejlesztéséért. 

Az iskola élén nem vezetés, hanem vezető áll, aki a vezetés szervezettsége és demokratizmusa
érdekében megosztja munkáját a közvetlen munkatársaival; döntéseiben az ő véleményüket is
kikéri (ig helyettes, DÖK segítő ped, mk kvez, szülők közössége,..) 

Az iskola élén egyszemélyi felelősséggel áll az igazgató, aki maga hozza döntéseit, és a
felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a
végrehajtásáért, és az ellenőrzésért. (KT 54§)

Az igazgatónak mégis sok mindenben ki kell kérnie a nevelőtestület, szakszervezet,

Közalkalmazotti Tanács... véleményét.

Az igazgató ilyen körülmények között is egyszemélyi felelős vezető, akit  a nevelőtestület

döntési joga nem mentesít a felelősségtől. Vezetői munkája csak gazdagabb lesz azáltal, hogy
döntéseiben számolnia kell a végrehajtásban részt vevők véleményével. 

Az iskolában a vezető számára a vezetés demokratizmusának lényege az együttmunkálkodás a

végrehajtásban résztvevőkkel, együttgondolkodás a legközvetlenebb munkatársakkal. A
vezető egyik fontos feladata, hogy szükség esetén utasítsa munkatársait kötelességük
teljesítésére, a fegyelemsértésért vonja őket felelősségre. A demokratizmus lényege, hogy
eredményesen vezetni csak a munkatársakkal együtt lehet; nélkülük vagy éppen ellenükre
nem érdemes, és nem is szabad.

Néhány esetben a tantestület akár az igazgató elképzeléseitől eltérő döntést is hozhat, ezt a KT
57§-a szabályozza. 

A magyar közoktatási rendszer egyik jellemzője, hogy intézményei nagy önállósággal

rendelkeznek. A társadalmi élet demokratizmusának fejlődésével lépést kellett tartania a
közoktatási intézmények demokratizmusának is.

Az igazgató hatáskörét a következő 4 pontban lehet összefoglalni:

 pedagógiai vezető
 tanügyigazgatási vezető
 személyzeti vezető
 felelős az iskola működéséért, gazdálkodásáért
 16. SZERVEZETI KULTÚRA, SZERVEZETI TÍPUSOK, JELLMEZŐIK; A
SZERVEZETI KULTÚRA JELENTŐSÉGE A KÖZOKTATÁSI SZERVEZET
HATÉKONYSÁGA, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGE SZEMPONTJÁBÓL

A szervezeti kultúra nagyon összetett dolog. Az egyik összetevője a szervezet múltjában

gyökerezik. Az örökölt normák, az értékek, a tudás, a hagyományok, a szimbólumok
összessége generációkon át csiszolódott, formálódott.

A másik idősík a jelen amely formálja és tanulhatóvá teszi a szervezeti kultúrát. A szervezet
tagjai, csoportjai állandóan hatnak rá, formálják azt, míg a belépők tanulás útján sajátítják el
az elvárt viselkedésmintát. Ez lassú fejlődésű.

A szervezeti kultúra a szervezetre jellemző, a külvilág kihívásaira egyedi, a szervezet tagjai,

csoportjai részéről mégis egységes reakciókkal válaszoló viselkedésminták összessége.

A szervezeti kultúra elemei:

 szervezeti filozófia (misszió, célok)

 szervezet által vallott értékek
 szervezeti normák
 szervezetet átható gondolkodásmód
 szervezeti klíma
 szervezetre jellemző szimbólumok

Azaz a szervezeti kultúra a szervezeti élet megfogható, megfoghatatlan és szimbolikus

elemeinek összessége.

A szervezeti kultúrával sok kutató foglalkozik. Ma már alapforrássá vált Harrison szervezeti
kultúra modellje. Ezt fejlesztette tovább Handy, ő 4 fő szervezeti kultúrát különít el:

hatalomkultúra

olyan, mint egy pókháló: a hatalom a középpontban koncentrálódik; előnye: kicsi bürokrácia,
rugalmasság hátránya: erősen személyfüggő, méretfüggő

szerepkultúra

olyan, mint egy görög templom: egyértelmű feladatelosztás = „oszlopok”

előnye: változatlan körülmények között biztos, kiszámítható

hátránya: rugalmatlan

feladatkultúra
mátrix, háló: adott feladatra rugalmasan koncentrálják a megfelelő embert. Előnye:
rugalmasság, alkalmazkodóképesség, nincs státuszkülönbség a tagok között Hátránya: nagy
méretű szervezet, nehéz az ellenőrzés

személykultúra

halmaz, galaxis: a személy áll a középpontban, a tagok önállóan végzik feladatukat. Előnye:
nagy szabadság Hátránya: nem használja ki a csoportban rejlő erőt

Ezek a modellek tisztán szinte soha nem fordulnak elő a gyakorlatban. A szervezetekben a
fenti kultúrák keveréke él, amelyeket meghatároz: a saját hagyományok, a környezeti hatások,
a szervezet emberi összetétele, a vezető személyisége milyen szervezeti kultúra felé
orientálódik.

A vezetőnek mindig tiszteletben kell tartania a szervezeti kultúrát meghatározó

hagyományokat, és tudomásul kell vennie, hogy erre kell építenie, nem arra, amit ő
megálmodott, hisz a szervezeti kultúra megváltoztatására egy igazgatói periódusban nincs
esély.

Egy belső összhangra épülő szervezeti kultúra csak a régi szervezeti értékeket továbbvivő, az
új értékrenddel összhangba hozó, előretekintő közösségben munkálkodó, a folyamatos
megújulásra képes intézményvezetés munkája során fejlődhet ki.

Életképes szervezeti kultúra jöhet létre az iskola hivatalosan megfogalmazott filozófiájával,

értékeivel, normáival szemben is, ha kialakul egy ilyen ellenkultúra, és életképes a
szervezetben, a vezető gyengeségére utal, és tönkreteszi a szervezetet. 
17. A SZERVEZETFEJLESZTÉS LÉNYEGE, TÍPUSAI, FOLYAMATA. A VEZETŐ
VÁLTOZÁSMENEDZSELÉSI KÉSZSÉGÉNEK HATÁSA  A FOLYAMATRA.

Szervezet-fejlesztés = a szükségletek potenciáljára, a meglévő és az új források adottságaira

reflektáló stratégiaképzést, szerkezet-és programátalakítást, működés-gazdagítást jelent.

A szervezet-fejlesztés szándékai:

 tanítás-és tanulásszervezés gazdagítása (oktatási formák, módszerek, eljárások,

eszközök)
 az intézményi élet megszervezésére, ésszerűsítésére (szabadidő tevékenységek, társas
kapcsolatok gazdagítása,...)
 az intézményi nevelés társadalmasítására vonatkozó fejlesztések (szülői társadalom,
más partneri körök)

A szervezet-fejlesztés (klasszikus meghatározás szerint):

 tervszerű
 a szervezet egészére kiterjedő
 felülről ösztönzött törekvés
 a szervezet életképességének, működése hatékonyságának növelését célozza
 a szervezeti folyamatokon való tervszerű beavatkozások útján, magatartástudományi
ismeretek felhasználásával

A szervezet-fejlesztés külső és belső erők mozgósításával következik be:

 a nemzeti oktatáspolitikai központból érkező rendelkezések

 a gazdaság, munkaerő -képzettség igényeinek hirtelen átalakulása
 versenyhelyzet
 az ifjúság helyzetében bekövetkezett változások

Pszichoszociális feltételek:

 szükséglet
 érdek
 eltökéltség

Műveletek, ahogy szervezet fejleszteni lehet:

 a stratégiaképzés, a struktúra és a szervezeti kultúra gazdagításának közbeiktatásával

 általános szervezetfejlesztési modell:

- a változtatás szükségességének felismerése

- tájékozódás, info-k beszerzése

- diagnosztizálás, helyzetkép kialakítása

- cselekvési terv készítése

-elképzelések végrehajtása

- ellenőrzés

- értékelés, kiigazítás

- tanulságok levonása,okulás  
 18. A TANÉV VÉGI BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ELVEI,
FOLYAMATA

Az igazgató elkészíti az adott tanév év végi értékelését, a tanév elején elfogadott

munkatervben meghatározott oktatási, nevelési feladatok és célok teljesüléséről is számot ad.

Szüksége van a vezetőtársai, tagozatvezetők, a munkaközösség-vezetők, valamint a

nevelőtestület segítségére is.

Az értékelés szempontjait az intézmény minőségbiztosítási, minőségirányítási programjában

rögzítettek szerint kell meghatározni.

A ped program cél-és feladatrendszerét, az értékeléshez használt eszköz, valamint a teljesülés

kritériumát szükséges figyelembe venni.

Szakmai munkát hivatott értékelni, az egész intézmény működésével kapcsolatos beszámolót

a fenntartó számára is el kell készíteni, amely a tárgyi és személyi feltételek alakulását is
tartalmazza.

A legkisebb egységeknél kezdődik és az intézményvezető összegzésével zárul. Először a

pedagógusok,a szaktanárok osztályokra lebontva a ped program, a helyi tanterv, a tanmenet
tervezés által kitűzött feladatok, célok tükrében készítik el értékelésüket. Az ig helyettesek
összegzik a területüköz tartozók beszámolóit, kiegészítve saját ellenőrzési tapasztalataikkal.

A nevelés-oktatás feltételei:

 tárgyi
 személyi

Az iskola tanulói

 létszámadatok
 továbbtanulás
 beiskolázás

A szakmai munka értékelése

 a nevelő-oktató munka kiemelt feladatai

 a tartalmi munka éves tapasztalatairól, a tantárgyak helyzete
 a tanórán kívüli tevékenység formái

Fontosabb beruházások, fejlesztések

 költségvetési forrásból biztosított fejlesztések

 pályázati úton elnyert támogatások felhasználása
19. A VEZETŐ FELADATA, LEHETŐSÉGEI AZ INTÉZMÉNY PED
PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A ped program az iskola stratégiai terve, szakmai alapdokumentum, amely az iskola

működésének minden területét átfogja valamennyi évfolyamon, a helyi igényeknek,
lehetőségeknek, és tartalmazza a NAT követelményeinek megfelelően:

 nevelési-oktatási célját
 helyi tantervét
 az iskolai életet, a tehetség kibontakoztatását, a különböző hátrányok, behézségek
enyhítését segítő tevékenységeket
 gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységeket
 szakmai programot

A nevelőtestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá. 

Készítésének menetében vezetői feladatok:

 iskolai célok, koncepció megalkotása

 stratégiai döntések a tanulásszervezésről, tananyagszerkezetről, időszerkezetről,
tanítási szerkezetről, vizsgaszerkezetről, oktatási szerkezetről
 tantárgyak, óraszámok meghatározása
 kötelező, választható tantárgyak
 tantárgyak évfolyamonkénti tananyaga, fejlesztési követelmények
 folyamatos tervezés elveinek elfogadása
 eszközök kiválasztásának elvei

Követelményei: szakszerűség, megvalósíthatóság, elfogadottság, érthetőség  

Feladatok a megvalósítás során:

 tárgyi és személyi feltételek biztosítása

 szakos ellátottság a KT alapján
 eszközellátottság, a minimális eszközjegyzék alapján, figyelembe véve az eszközök
kiválasztásának elveit
 a ped program – mint az intézmény stratégiai terve alapján a folyamatosság elvét
figyelembe véve az éves tervek elkészítése, melyben tervezni kell: az alkalmazott
módszereket, tanulók tudásának szintre hozását, gyermekvédelmi tevékenységet,
tehetséggondozást, felzárkóztatást, szabadidős tevékenységet
 motiválás, a munkatársak ösztönzése a hatékonyabb munkavégzésre
 ellenőrzés: ped program megvalósítása az éves munkatervben meghatározott
szempontok szerint
 pedagógiai munka értékelése