1.

Őskor
- Történelmi forrás: tárgyi/írásos
- Ember kialakulásától az írott történelem kezdetéig
- Homo Sapiens: bölcs ember: eszközkészítés
- Őskőkor, újkőkor: Kr.e. ~ 8000 (Termékeny félhold)

1. Egyiptom
- Kr.e. ~ 3000: első államok kialakulása: öntözéses földművelés, államok, többistenhit, hieroglifák,
despotikus uralom, később rabszolgatartás

2. Mezopotámia
- Cserekereskedelem, városállamok: sumerok, papkirály, réz-bronz-vaskor, zikkurat
- Óbabiloni Birodalom: Hammurapi (törvényei) ~Kr. e. XVIII. Sz.

3. Óperzsa Birodalom
- Hódítás (eddigi államok), I. Dareiosz

4. Fönícia
- Hangjelölő írás megjelenése

5. Palesztina
- Kánaán, 12 törzs szövetsége, eredetük az Ószövetségben olvasható (Mózes, Ábrahám, népük vezetése)
- Kr.e. X. sz.: Dávid, majd Salamon uralma, Jeruzsálem templom létrejötte  zsidó állam fénykora
- Két részre szakadás: Izrael, Júdea: Jahve kultuszától eltávolodtak, büntetés (támadás a zsidó nép ellen) 
leigázás, babiloni fogság  perzsák vetnek ennek véget

6. Indus-völgyi civilizáció  India

- ~ Kr.e. 3000: zárt kultúra, bevándorlás: kasztrendszer, brahmanizmus (örök világrend, teremtés-pusztulás
körforgása), sokistenhit: Brahma, Visnu, Siva
- Buddhizmus: ~ Kr.e. 600: lélekvándorlás, önmegtartóztatás stb.

7. Kína
- ~ Kr.e. 300: Csin Si Huang-ti: Nagy Fal, Selyemút, császárok, konfucianizmus (hagyományok, idősek,
egyén-állam tisztelete), taoizmus (múlt felé fordulás, fejlődés elvetése)

1. Az ókor és kultúrája
1.1. Poliszok az ókori Hellászban. Az athéni demokrácia működése a Kr. e. 5. században. (Száray:
Történelem 9. 50-54. oldal)

- Előzmények: Kréta: Knósszosz (palota, kereskedők az arisztokraták)

- Görögök átvették a kultúrát: Mükéné (fellegvár, katonák az arisztokraták) hanyatlás
- Helyette poliszok (független városállam) jöttek létre, földtulajdon = polgárjog = politikai jog, piac
- Nép = démosz: nincs politikai joguk  arisztokratikus köztársaság
- Túlnépesedés  gyarmatosítás  kereskedelem  démosz hatalma, politikai jogokat követel
- Demagógia = népvezetés

1. Spárta
- Dór teljes jogú polgárok, helóták  falanx alakzat, körüllakók
- Népgyűlés: (királyok), tisztségviselő, vének tanácsa (vétójog), öt felügyelő

2. Athén
- Jónok lakta vidék, Attikai-félsziget
- A démosz politikai jogok nélkül → belső ellentétek
- A szokásjog írásba foglalása: Drakón (Kr. e. 621.)
● kísérlet az ellentétek csillapítására
● rendkívüli szigor, törvényesség
 3. Szolón (politikus) reformjai
- A harcmodor átalakulása → a démosz vagyonos tagjai erősödnek
● lovas harcmodor helyett fegyveres gyalogság (hopliták) és flotta
- Szolón: a demokrácia (népuralom) alapjai (Kr. e. 594)
● cél az ellentétek csillapítása
● adósrabszolgaság eltörlése, adósságok elengedése
● a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon → lakosság vagyoni csoportjai
● népgyűlési hatáskör növelése
● népbíróság (esküdtbíróság) létrehozása

4. Kleiszthenész reformjai (Kr. e.

508)
- Cél a zsarnokság (türannisz) kizárása
- Területi egységek (phülék) kialakítása
● tisztségek betöltésének alapja
● szabad polgárok közötti jogi különbségek megszüntetése → szélesebb demokrácia
- Népgyűlés
● a legfőbb hatalom birtokosa
● minden teljes jogú athéni polgár
● törvényalkotás
- Ötszázak tanácsa
● a népgyűlések között viszi az ügyeket
● törvényjavaslatok
● tagjait területi alapon sorsolják
- Areioszpagosz (arkhónok tanácsa)
● leszűkült feladatkör
- Katonai vezetők (sztratégoszok)
● választás útján
● az állam tényleges irányítói
- Cserépszavazás (osztrakiszmosz)

5. Az athéni demokrácia fénykora

- Kr. e. V. sz. közepe: az athéni demokrácia fénykora
- Periklész sztratégosz
- A szabad polgárok jogi egyenlőségének fejlődése
● Napidíj az esküdtszéki részvételért → közéleti részvétel gyakorlati biztosítása
- Virágzó athéni gazdaság, fejlődő ágazatok:
● közvetítő kereskedelem
● fazekasság, fémipar
● hajóépítés
● építészet
- Az ipari fejlődés következményei:
● szakosodás
● rabszolgamunka
- Vagyoni különbségek növekedése, DE polgárjoggal rendelkezők többségben

6. Periklész építkezései
- Athén újjáépítése a perzsa háborúk után
- Reprezentatív építkezések (pl.: Pheidiasz építész, Hérodotosz író, Platón filozófus)
● Athén hatalmának jelképei
● tömeges munkalehetőség
- (görög-perzsa háború: Kr.e. 490: Marathón: Dareiosz vs. Miltiádész, Kr. e. 480: Thermopülai-szoros: Xerxész vs. Leónidasz 
Athén lerombolása, de perzsák kiűzése döntés a háború folytatása mellett: déloszi szövetség  béke
- Görögök (Spárta) háborúja Athén ellen  perzsák segítségével legyőzik Athént. Makedónok térnyerése: Görögország a
fennhatósága alatt  együttes háború a perzsák ellen (Nagy Sándor)  birodalom a Dunától Indusig  Hellenizmus (görög-
keleti kultúra, társadalom egyesülése)
 1.1.1. A görög-római hitvilág (Száray: Történelem 9. 40-44, 87, 97. oldal)

1. A görög vallás jellemzői

- Sokistenhit (politeizmus)
● egyértelmű tanok hiánya
- Ember alakú (antropomorf), emberi természetű istenek
● tisztelet, áldozatok
● városok kiemelt istenei
- Változatos, formálódó mítoszok, mitológia
- Nincs egységes papi testület → szertartásokat végző állami tisztviselők
- A vallás az összetartozás-tudat (identitás) része
- Zeusz (főisten, villámlás), Gaia (Föld), Apollón (Nap, rend, jóslás), Poszeidón (tenger), Pallasz Athéné
(mesterségek, művészetek, igazságosság, bölcsesség), Aphrodité (szépség, szerelem), Hádész (alvilág),
Hermész (kereskedők, tolvajok, az istenek követe)

2. A sport
- Embereszmény: edzett, kiművelt
- Sportverseny: istenek iránti hódolat
● minden szabad görög polgár → identitástudat
● városonként más-más isten tiszteletére
- Zeusz szent ligete Olümpiában
● Kr. e. 776-tól négyévente sportversenyek
● béke a versenyek idejére
● futás, ötpróba, ökölvívás pankráció, kocsiverseny, lóverseny, stb.
- jutalom csak az elsőknek

1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában. Julius Caesar egyeduralmi

kísérlete (Száray: Történelem 9. 78-83. oldal)

- Róma  Etruszk + görög hatás. Társadalom: királyok, patríciusok (földbirtokos), senatus (királyi tanácsadó testület,
plebejusok (nincs politikai jog, de szabadok)  király elűzése  arisztokratikus köztársaság (Kr. e. 510): választott
tisztségviselők a köztársaság élén + consulok bel-és külpolitikai ügyek + senatus + szükség esetén diktátor. Hódítások
Itáliában  plebejusok jogokat követelnek  néptribunus (vétójog), népgyűlés plebejusoknak, törvények írásba
foglalása, öt vagyoni csoport, később adósrabszolgaság eltörlése, nemesség kialakulása
- Pun háborúk (Kr. e. 264-146.): Első pun háború Karthágóval: tengeri ütközetek, Róma megszerezte Szicíliát (első
provincia)
- Második pun háború: Hannibal vs. Scipio, Alpokon keresztül meglepték a rómaiakat, akik válaszul Afrikába csalták őket
vissza  római győzelem
- Harmadik pun háború: Róma teljesen elpusztította Karthágót, helyette  Africa provincia
- Hanyatló Hellász meghódítása

1. A hódítások társadalmi hatásai

- Hódítások → gazdasági föllendülés
- Provinciákról érkező olcsó gabona → belterjesebb mezőgazdaság
- Nagybirtok (latifundium) gazdasági fölénye
● olcsó rabszolgák tömeges alkalmazása
- Tönkremenő parasztok Rómába költözése → antik proletariátus (plebs)
- Árucsere a provinciákkal → kereskedelem növekedése
- Lovagrend
● új, vagyonos társadalmi réteg
● kereskedelem, adóbérlet a provinciákon
● politikában nem vesz részt
- Senatori rend
● nagybirtokosok, a senatus tagjai

2. A Gracchus testvérek reformjai

- Cél a parasztság korábbi helyzetének visszaállítása
- Tiberius Gracchus néptribunus (Kr. e. 133)
● Licinius-féle földtörvény fölújítása
◦ Nagybirtokosok földjeit akarta a parasztoknak adni  kudarc
● a senatori rend heves ellenállása, Gracchus és hívei legyilkolása
- Caius Gracchus (Kr. e. 123)
● Földtelenek Africa provinciába telepítése, polgárjog adományozás a cél  súlyos ellentéteket szít,
végül öngyilkos lesz
● lovagokra támaszkodó támadás a senatori rend ellen

3. Az ellentétek éleződése
- Kr. e. II. század: polgárháborúval fenyegető nézetkülönbségek
- Két szemben álló politikai erő
● Optimaták (senatorok)
● néppártiak (lovagrendből)  politikai jogokat akartak
- Hadra foghatók csökkenő száma, romló harci szellem → reformra szoruló hadsereg
- Marius néppárti consul reformjai
● vagyontalan római polgárok toborzása zsoldért
● leszerelő katonák földhöz juttatása
● szervezeti, harcászati újítások
- Zsoldoshadsereg vezérének nagy politikai ereje → köztársaság veszélyeztetése
- Polgárháború kirobbanása
● Sulla (optimata) Kis-Ázsiába küldése jelentős haderővel
● néppártiak Mariust emelik Sulla helyére → Sulla Róma ellen vonul → polgárháború
● Sulla békekötése Keleten, Rómában leszámolás az ellenfelekkel → a
senatus korlátlan diktátorrá választja
- Sulla intézkedései diktátorként
● ellenfelek feketelistára tétele → politikai élet lezüllése
● veteránok letelepítése az elkobzott földeken
● ellenfelek fölszabadított rabszolgáinak letelepítése
● senatus megtöltése saját híveivel
● Sulla lemondása Kr. e. 79-ben
- Diktatúra a köztársaság és a senatori rend védelmében ↔ köztársaság megoldatlan válsága

4. Spartacus felkelése
- Rabszolgák számának nagyarányú növekedése a hódítások során
● nem emberek, hanem „dolgok”
● helyzetük az értéküktől függ
- Gladiátorok megalázó helyzete → Spartacus rabszolgafelkelése (Kr. e. 73 – 71)
● kitörés a capuai iskolából, egyre növekvő létszámú tömeg
● több római hadsereg legyőzése
● Crassus és Pompeius légióinak döntő győzelme Brundisiumnál → Crassus és Pompeius
erősödő befolyása → köztársaság válságának tovább mélyülése

5. Az első triumvirátus
- Pompeius sikerei, megerősödése → félelem túlhatalmától → elbocsátott veteránjainak a senatus nem
ad földet → Pompeius kapcsolatkeresése a senatus ellenségeivel
- Julius Caesar felemelkedése
● előkelő patríciusnemzetség sarja
● néppárti elvek hirdetése
● ünnepi- és gladiátorjátékok szervezése → népszerűség, eladósodás
● hispániai helytartó → anyagi helyzetének rendeződése
- Caesar kibékíti Crassust és Pompeiust → szövetség a senatussal szemben, első triumvirátus (Kr. e. 60,
három férfiú szövetsége)
● egymás támogatása a vezető tisztségek megszerzésében
 6. Caesar egyeduralma
- Crassus halála, a triumvirátus megszűnése (Kr. e. 53.)
- Caesar galliai győzelmei
● területnövelés
● személyéhez hű hadsereg
↓
- Félelem Caesar túlhatalmától → Pompeius a senatus oldalán → Caesar hazarendelése katonái nélkül
- Caesar hadseregével érkezik Itáliába → újabb polgárháború
● Caesar döntő győzelme Pompeius fölött
- Caesar örökös diktátorrá választása → egységet erősítő, elégedetlenséget csökkentő reformok
● földosztás a nincsteleneknek
● értékálló aranypénz veretése
● római polgárjog provinciabelieknek
● senatus tekintélyének csökkentése
● naptárreform
- Népszerűség a plebs és a lovagrend körében ↔ köztársasági hagyományok figyelmen kívül hagyása →
köztársaságpárti összeesküvés → Caesar meggyilkolása Kr. e. 44-ben

- Antonius, Lepidus, Octavianus: második triumvirátus  hasonló események, harc az egyeduralomért  Octavianus nyert: consul
+ néptribunus + censor + pontifex maximus  rangok magának: augustus, princeps  Augustus lett a neve, egyeduralmát
principátusnak hívta

7. Római vallási élet a köztársaság korában

- Etruszk és görög hatás a hitvilágban
● folyamatos változás
- Állami és vallási élet összefonódása
● szertartások
vezetői az állami
tisztviselők
- Papi testületek
● Vesta-szüzek
● Jósok
- Ivóvíz, közkutak, közfürdő, csatornák, nyilvános vécék, colosseum, színház, lóverseny, villák, bérházak,
fejlett utak, mérföldkövek

- Császárság (principátus): császári közigazgatás, kincstár, költségvetés, terjeszkedés (Traianus). Később támadások a birodalom
ellen  védekezés : limes határvédelmi rendszer. Romló gazdaság provinciák erősödése, fogyó rabszolgák miatt,
polgárháborúk, magas adók. Diocletianus: dominatus (egyeduralom): társcsászárt választ, négyes uralom: hatalom
közvetlenebb jelenléte

8. Római vallási élet a császárkorban

- Kiüresedő görög-római hitvilág
● nincs szoros kapcsolat az istenekkel
● nincs vigasz és vallásos áhítat
- Keleti kultuszok felé fordulás (Misztériumvallások)

1.2.1. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei (Száray: Történelem 9. 6-111. oldal)

Kultúrára, vallásra, építészetre vonatkozó képek megnézegetése, képaláírások elolvasása, mert gyakoriak
ehhez a témához a képfelismerő feladatok!

1.2.2. A zsidó vallás fő jellemzői (Száray: Történelem 9. 24-25, 97-98. oldal)

1. A Biblia földje: Palesztina

- Az őslakók nyelvén Kánaán
- Legfontosabb történelmi forrás az Ószövetség
● a Biblia első fele
 ● a zsidók szent könyve
● a palesztinai zsidóság kettős eredete
◦ keletről érkezők: Ábrahám
◦ Egyiptomból bevándorlók: Mózes

2. Az egyistenhit kialakulása
- Kr. e. X. század: zsidó állam kialakulása Dávid vezetésével
- Salamon despotikus királyi hatalma
● a jeruzsálemi templom építése
- A zsidó állam két részre szakadása Salamon halála után
● északi rész: Izrael
● déli rész: Júdea
- Romló életkörülmények, eltávolodás Jahve kultuszától → lakosság elégedetlensége
● próféták jövendölése: Isten büntetése
- Asszír támadás Mezopotámiából
● Izrael fővárosának elfoglalása
● a lakosság elhurcolása
- Júdea urainak kiegyezése a prófétákkal
● szakítás az idegen kultuszokkal → Jahve a zsidók egyetlen istene
- Újbabiloni Birodalom támadása Júdea ellen
● a zsidó templom lerombolása
● vezetők, katonák, kézművesek Mezopotámiába telepítése → babiloni fogság
- Vallási változások a babiloni fogságban
● Jahve a mindenség teremtője, a földkerekség egyetlen istene → monoteizmus

3. A zsidóság helyzete a Római Birodalomban

- Palesztina római uralom alatt
● egyistenhit követése
- Megváltó (Messiás) várása → igehirdetők fellépése
- Szétszórtan élő zsidó közösségek (diaszpórák)
- Megismerkedés a görög filozófiával
- Biblia elbeszéléseinek jelképes értelmezése
- Biblia görög fordítása → egyetlen istenről szóló tanítás elterjesztése

1.2.3. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai (Száray: Történelem 9. 98-100. oldal)

1. Jézus Krisztus fellépése

- Keresztelő János
● Megváltó közeli eljövetelének hirdetése
● bűnbánat hirdetése → keresztelés
- Jézus Krisztus
● életének eseményei az Újszövetség evangéliumaiban
● megváltás hirdetése
- Jézus tanításai (tanítványai az apostolok)
● közelgő végítélet: elkárhozás vagy üdvözülés
◦ üdvözülés feltétele az Istenhez méltó élet
● szeretet Isten és embertársaink iránt
● vagyonszerzés, kapzsiság, gyűlölet, erőszak, bosszú tagadása
◦ megbocsátás nélkül nincs szeretet
● saját, példamutató élete
- Hívek számának gyors gyarapodása
- Jézus fenyegető a hatalomra → kereszthalál
● Pontius Pilatus
- Hívek hite a feltámadásban
- Keresztény közösség létrejötte
● Jeruzsálemben Jézus tanítványaiból
● Péter apostol vezetésével
 2. A páli fordulat
- Jézus tanainak gyors terjedése
- Pál megtérése és tanítása
● a megváltás Krisztus halálával megtörtént → aki hisz Krisztusban, az üdvözül
● el kell fogadni a világ rendjét → a hatalom és a vagyonosok létének elfogadása → felső rétegek
útja a hit felé → szegények gyámolításának gondolata
● Isten nem csak a zsidóké

3. Az egyház kialakulása
- II. századtól: keresztény közösségek elterjedése
- Városi gyülekezetek élén a püspökök
● segítőik a presbiterek → papság kialakulása → egyház kiépülése
- Hierarchia
● magasabb tisztségűek feltétlen tisztelete
● állandósuló szertartásrend (liturgia)
● keresztény ünnepek kialakulása
- Püspöki összejövetelek: zsinatok
● viták a hit kérdéseiről
- Provinciák egyházi vezetői: metropoliták
- Keresztények csak saját istenüket tisztelhetik → császárok istenítésének megtagadása → üldöztetés,
vértanúk ↔ IV. század: a birodalom lakosságának jelentős része keresztény

- Constantinus: 313: Milánó: szabad vallásgyakorlás, kereszténység összekötő kapocs  niceai zsinat: Szentháromság
kérdése  később államvallás lett
- Lemaradó nyugat  új központ keleten: Konstantinápoly  közben népvándorlási hullámok nyugat felé (hunok, gótok)
 gótok belépése a birodalomba, lázadások  mélyülő válság  395: Keletrómai és Nyugatrómai Birodalom létrejötte
 476: Nyugatrómai Birodalom bukása
- Pannónia: védelmi-kereskedelmi fontosságú, városiasodás, de a birodalom hanyatlásával a fejlettség elvész