5.

hét
1 MŰVÉSZETISMERET 9. EGYIPTOMI MŰVÉSZET III.

Egyiptom szobrászata

Az egyiptomi szobrok jellemzője a tömbszerű tömegkezelés, az idealizálás, a szimmetria, a

frontalítás. A perspektíva törvényeit ritkán alkalmazták. A szobrok egy része hieroglifírással díszített. A
szobrok is tükrözik az egyiptomi világszemléletet, mivel tökéletesnek képzelték magukat, ezért az
évezredek során alig találunk változásokat az ábrázolások módjában.

Rahotep írnok és a felesége Szenenmut és Noferuré hercegnő szobra

Rahotep írnok és a felesége című festett ülőszobor mészkőből készült. A testtartás és a színezés
a rögzített előírásoknak felelt meg. A szokásnak megfelelően a férfi testét vörösesbarnára, feleségét
sárga színűre festették. Szívükre helyezet kezük méltóságteljességet fejez ki. A szobor frontális
elrendezésű.
Noferuré (Ré szépsége”) egyiptomi hercegnő a XVIII. dinasztia idején; II. Thotmesz és Hatsepszut
lánya. Hatsepszutnak egyetlen gyermeke volt. Anyja trónra lépésétől kezdve Noferuré hercegnőhöz
képest szokatlanul jelentős szerepet töltött be az udvarban. Egyes felvetések szerint Hatsepszut azt
akarta, hogy Noferuré kövesse a trónon. Nevelőjének a kor legmagasabb rangú tisztségviselőit nevezték
ki, többek között a Hatsepszut által nagyra tartott Szenenmutot.

Ekhnaton fáraó családjával Nofretete mellszobra

A fáraószobrok közül talán az egyik leghíresebb Nofretete mellszobra. A szobor lV. Amenhotep
szépséges feleségét ábrázolja. Ekhnaton fáraó eredetileg IV. Amenhotep néven lépett trónra Kr. e.
1346-ban, ám elvetve elődei többistenhitét, Aton istent tette meg egyedüli istenné Egyiptomban, s
 5. hét
2 MŰVÉSZETISMERET 9. EGYIPTOMI MŰVÉSZET III.

ennek alátámasztására változtatta nevét is Ekhnatonra. Őt magát, feleségét, lányait számos, élethű
ábrázolás örökítette meg. Uralma vége felé, Kr. e. 1333 körül azonban egyszerre csak eltűnt szeretett
felesége a szobrokról és a festményekrõl. Okát csak találgatni tudták. Lehet, hogy meghalt Nofretete,
lehet, hogy a fáraó taszította el magától valamilyen okból.

Írnok szobra Tutanhamon halotti maszkja

Írnok szobra a halandók világából választotta a témáját. A festett mészkőszobor 53 cm magas.

Különös varázst ad az arcnak az üveg berakásos szemek. A szimmetrikus ülőszobor háromszögbe
foglalható. Testtartása és az arcán észlelhető feszült figyelem a teljes és állandó szolgálatkészséget
tükrözi.
Tutanhamon (kb. 1343–1325) az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója.
Történelmi szempontból nem volt jelentős uralkodó. Hírnevét nagyrészt annak köszönheti, hogy sírja,
amit 1922-ben tártak fel Howard Carter vezetésével, az egyetlen, épségben megmaradt fáraósír. A fáraó
múmiája most is ott található. A múmia aranymaszkja az egyik legismertebb ókori egyiptomi műalkotás.

Felhasznált irodalom:

Kurdi János: Művelődéstörténet, Lyukasóra Bt., 2. kiadás 2009.

Artner Tivadar: Évezredek művészete, Gondolat Kiadó, 1972.

Beke László: Műalkotások elemzése, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1985
Bibliai kislexikon, szerk. Gecse Gusztáv – Horváth Henrik, Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1978
Borrás, M. Lluisa et. al.:A művészet története (sorozat), A barokk, Corvina, 1987.
Borrás, M. Lluisa et. al.:A művészet története (sorozat), A rokokótól 1900-ig, Corvina, 1989.
Borrás, M. Lluisa et. al.:A művészet története (sorozat), A korai középkor, Corvina, 1986.
Borrás, M. Lluisa et. al.:A művészet története (sorozat), Az érett reneszánsz, Corvina, 1986.
Borrás, M. Lluisa et. al.:A művészet története (sorozat), Az antik világ, Corvina, 1986.
Debicki, Jacek et. al.: A művészet története, Képzőművészeti Kiadó, 2003.
Gombrich, E. H.: A művészet története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1983.
Horváth Lászlóné: Barangolás a művészettörténetben, Őskor és Ókor művészete, Pauz Kiadó
Internet: http//vikipedia.hu, letöltés dátuma: 2008. július, 2009. augusztus
Képek: http//origo.hu, letöltés dátuma: 2005. július -2008. július
Képek: http//google.com, letöltés dátuma: 2005. július – 2009. augusztus
Longley, Elizabeth: Az ókori Egyiptom, Helikon Kiadó, 1996.
Martínez, Rosa et. al.: A művészet története (sorozat), A legújabb irányzatok, Magyar Könyvklub, 2001.
Munoz, Amalia Martinez et. al.: A művészet története (sorozat), A huszadik század, Magyar Könyvklub, 2001.
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban, Győr, 1995.