Száray Miklós

T
  örténelem 10.
a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára

Eszterházy Károly Egyetem

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

17604_Történelem10.indb 1 2017. 06. 13. 17:14

 A tankönyv a TKV/2921-9/2017. engedélyszámon 2017. 05. 29-től tankönyvi engedélyt kapott.

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet

4. sz. melléklet: 4.2.05. Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára;
5. sz. melléklet: 5.2.05. Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára
megnevezésű tantervek előírásainak.
A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012).

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:

DR. FAZEKAS CSABA, KEMPFNER ZSÓFIA

Lektorálta: CZEGLÉDI SÁNDOR

Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY

Szakábrák: SZÁRAY LŐRINC, SZÁRAY MIKLÓS

Rajzok: JÉCSAI ZOLTÁN

Fedélterv és belív-tipográfia: BÁNÁTI JÁNOS

Fotólista:
Magyar Nemzeti Galéria, MEK/OSZK, Orbán Lóránt, Szász Gábor, Thinkstock, EKE-OFI archívuma
Wikipédia: Ciprian Lazar, Farkasven, Francesco vecchio, Hans Hillewaert, J. Oliver-Bonjoch,
Jean-Christophe BENOIST, John Jabez Edwin Mayall, Greguss János, Kabóca, Király József,
Kojsza Gergely, Solymári, Szenti Tamás, Thaler Tamás, Texaner, VinceB, Tóth-Piusz István,
William M. Connolley

© Száray Miklós, Eszterházy Károly Egyetem, 2017

ISBN 978-963-19-7962-6

Eszterházy Károly Egyetem ∙ 3300 Eger, Eszterházy tér 1.

Telefon: (+36-1) 460-1873 ∙ Fax: (+36-1) 460-1822
E-mail: kiado@ofi.hu

A kiadásért felel: dr. Liptai Kálmán rektor

Raktári szám: NT-17604
Műszakiiroda-vezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Görög Istvánné
Terjedelem: 41,2 (A/5) ív
A könyv tömege: 770 gramm
1. kiadás, 2019
Nyomdai előkészítés: Ghyczy Attila ∙ Rockwell Design Kft. ∙ www.rockwell.hu

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen ∙ Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:

17604_Történelem10_1fej_2019.indd 2 2019. 03. 04. 12:01

 Kedves Diákok!
Hatkötetes történelemtankönyv-sorozatunk negye-
dik kötete az újkori egyetemes és magyar történel-
met mutatja be, a tantervi előírásoknak mindenben
megfelelően.
Az időszak gyors és jelentős változásokat hozott
a politikában, a gazdaságban, a társadalomban és a
kultúrában. A változások lényege a polgárosodás és
a nemzetté válás, a nemzetállamok kialakulása, for-
radalommal, vagy „felülről”, az uralkodóházak veze-
tésével. Az ipari forradalom átalakította a termelést,
a közlekedést, és nagyvárosokat teremtve az életmó-
dot, a kultúrát is. Európán kívül gyarmatbirodalmak
épültek, az Egyesült Államokban pedig véres polgár-
háború teremtette meg a korábbinál lendületesebb
fejlődés feltételeit.
Magyarország a török háborúk után az újjáépítés,
a Nyugathoz való felzárkózás időszakát élte, jelentős
kérdésekkel. Biztosíthatják-e nemzeti fejlődésünket a
Habsburg Birodalom keretei? Összhangba hozhatók-
e a magyar nemzeti törekvések a nemzetiségek igé-
nyeivel? Megvalósíthatja-e a polgárosodást a nemes-
ség? A megoldások végül a dinasztiával való kiegye-
zéssel születtek meg, de az eredményhez jelentősen
hozzájárult elbukott forradalmunk és szabadsághar-
cunk. Az időszak bővelkedik nagy egyéniségekben,
hogy csak Napóleont, Garibaldit, Bismarckot, vagy
a magyarok közül Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost,
Deák Ferencet említsük.
A múlt megismerése akkor izgalmas, ha nem csu-
pán egy erre felkészült szakember, a tankönyvszerző
ír róla, hanem tanulmányozhatók az éppen tárgyalt
időszak dokumentumai, technikai és művészeti alko-
tásai, használati tárgyai, fegyverei. Ezért könyvünk-
ben bőséggel találhatnak történelmi forrásokat: arra
törekedtünk, hogy az adott időszak minden jellegze-
tes forrástípusát bemutassuk.
A könyv olyan középiskoláknak készült, ame-
lyekben mód van hat éven át tanulni a történelmet,
s amelyeknek elsődleges célja felkészíteni tanulóit a
felsőfokú tanulmányokra. Ezért nagy ismeretanya-
got tartalmaz, de úgy, hogy azt a 16 évesek képesek
legyenek könnyen megtanulni.
A tankönyvben egyszerű eligazodni. Az 50 leckét
négy nagy fejezetbe csoportosítottuk. Minden feje-
zet „ráhangoló leckével” kezdődik, ez a tárgyalt idő-
szak valamely fontos, érdekes kérdését járja körül,
de nem törzsanyag. A leckéket kisebb alfejezetekre
tagoltuk. Ha az alfejezetek címeit és a félkövér sze-
17604_Történelem10.indb 3
déssel kiemelt szövegrészeket összeolvassák, az így
kapott vázlat hasznos lesz a tanulásban és az ismét-
lésben. A kevésbé lényeges, kiegészítő részeket kisebb
betűkkel szedtük, jelezve, hogy ezt csak akkor kell
megtanulni, ha a tanár külön kéri. Érdemes elolvas-
ni az apró betűs részeket is, hiszen ezek érdekesek,
hozzájárulnak ahhoz, hogy egy-egy eseményt, prob-
lémakört alaposabban megismerjenek.
A tankönyvi olvasmányok további érdekes-
ségeket és hasznos ismereteket tartalmaz-
nak. A hosszabb olvasmányok önálló címmel sze-
repelnek, mint a tankönyvi leckék, a rövidebbeket
pedig a leckéken belül piktogram és színalányomás
jelzi. A szöveges források is könnyen fölismerhetők
a sárga tónusról.
Tankönyvünk sajátosságát jelentik a tematikus
térképek és az ábrák. Ilyenek szinte minden tan-
könyvben vannak, de a térképek és ábrák száma, té-
májuk sokrétűsége és a feldolgozás részletessége e
téren kiemeli a szerző, Száray Miklós munkáját a tan-
könyvek közül. A térképek és ábrák az események,
folyamatok elemzését szolgálják. Reményeink szerint
a vizualitás gyorsítja, hatékonyabbá teszi a tananyag
feldolgozását és később az ismeretek felidézését.
A források, ábrák és térképek elemzését kér-
dések, feladatok segítik.
Néha több forrás, ábra, térkép elemzése a
5 célravezető, esetenként pedig szükséges
a korábbi leckék forrásainak felidézése, így a kön�-
nyebb azonosítás érdekében leckénként megszámoz-
tuk ezeket.
A tanulást segíti, hogy minden lecke a lé-
nyeget kiemelő tételmondatokkal zárul.
A nagy fejezeteket záró összefoglalások olyan jelen-
ségeket, folyamatokat hangsúlyoznak, amelyekre a
leckék tanulmányozása közben esetleg nem jutott
kellő fi yelem.
A korábbi kötetektől eltérően most a tankönyv vé-
gén találják meg az idegen nevek, kifejezések kiejtési
útmutatóját. Fontosnak tartjuk a népek, kultúrák, bi-
rodalmak fejlődésének összehasonlítását lehetővé tevő
időrendi táblázatot, amely szintén a tankönyv végén
található. Használatát nemcsak az év végi összefog-
laláskor ajánljuk, hanem a tanév során folyamatosan.
Bízunk abban, hogy tankönyvünkből alapos, nem
csak az iskolában használható tudást szereznek, és
megszeretik a történelmet!
A szerző és a kiadó
2017. 06. 13. 17:14
 Tartalom
Előszó ������������������������������������������������������������������������������ 3 III. A polgárosodás kora, forradalom
és szabadságharc Magyarországon
I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus 26. Pest-Buda fővárossá válása ������������������������������������ 158
Magyarországon 27. A kompromisszum helyreállítása ������������������������ 162
  1. Katolikusok és németek: a svábok ������������������������ 6 28. A napóleoni háborúk hatásai Magyarországon �� 168
  2. Az elpusztult ország benépesülése ������������������������ 8 29. A reformok megindítói: Széchenyi István
és Wesselényi Miklós ���������������������������������������������� 173
  3. A soknemzetiségű ország: németek
30. Az utak kettéválása: az 1832–1836-os
és szlovákok ������������������������������������������������������������ 14
országgyűlés ������������������������������������������������������������ 179
  4. A soknemzetiségű ország: ruszinok, románok, 31. Kossuth Lajos és programja ���������������������������������� 185
szerbek, romák és zsidók ��������������������������������������� 20
32. Politikai irányzatok és küzdelmek
  5. Magyarország új helyzete a dunai az 1840-es években ������������������������������������������������ 191
monarchiában ���������������������������������������������������������� 26
33. A nemzeti ébredés Magyarországon �������������������� 197
  6. A XVIII–XIX. századi magyar politikai 34. Magyarország a reformkor végén:
élet színterei ������������������������������������������������������������ 31 eredmények és küzdelmek ������������������������������������ 203
  7. A magyar gazdaság újjáépítése ������������������������������ 36 35. A törvényes forradalom ���������������������������������������� 209
  8. A magyarok királynője, Mária Terézia ���������������� 42 36. A jobbágyfelszabadítás és a nemzetiségi
  9. Mária Terézia reformjai ������������������������������������������ 47 kérdés ������������������������������������������������������������������������ 215
10. II. József reformjai �������������������������������������������������� 53 37. A fegyveres harc kirobbanása, a védelem
megszervezése �������������������������������������������������������� 220
A felvilágosult zsarnok (Olvasmány) �������������������������� 60
38. A semmiből szervezett hadsereg helytállása ������ 226
Összegezés ���������������������������������������������������������������������� 63
39. Fényes győzelmek és a túlerő felülkerekedése ���� 232
Kossuth és Görgey ellentéte (Olvasmány) ������������������ 238
II. A forradalmak kora Összegezés ���������������������������������������������������������������������� 243
11. Válság egy átalakuló országban ���������������������������� 66
12. A forradalom kitörése Franciaországban ������������ 70 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus
13. Kísérlet az alkotmányos monarchia és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
megszilárdítására ���������������������������������������������������� 76 40. Egy megoldási javaslat: a dunai
14. Az alkotmányos monarchia meggyengülése ������ 82 konföderációs terv �������������������������������������������������� 246
15. A köztársaság létrejötte ������������������������������������������ 88 41. A forradalmakat felváltó hatalmi politika ���������� 249
16. A forradalom terrorba torkollása �������������������������� 94 42. Az olasz egység megvalósulása ���������������������������� 255
43. A német egység létrejötte �������������������������������������� 259
17. Napóleon hatalomra kerülése és rendszere �������� 100
44. Az Egyesült Államok felemelkedése �������������������� 265
18. Napóleon császársága és bukása �������������������������� 106
45. A Balkán és a brit gyarmatosítás a korszakban �� 272
19. Az ipari forradalom kibontakozása ���������������������� 111
46. Magyarország a szabadságharc leverése után ������ 277
20. A népességrobbanás és hatásai ������������������������������ 117 47. Az újabszolutizmus és a magyar társadalom
21. A XIX. század első felének uralkodó viszonya �������������������������������������������������������������������� 283
eszméi ���������������������������������������������������������������������� 122 48. Az újabszolutizmus kül- és belpolitikai
22. A társadalom átalakulása, a szocialista kudarca �������������������������������������������������������������������� 289
eszmék megjelenése ������������������������������������������������ 127 Egy emigráns életútja – Teleki László (Olvasmány) �� 295
23. Hatalmi politika és forradalmi hullámok ������������ 133 49. A kiegyezés �������������������������������������������������������������� 298
24. A népek tavasza ������������������������������������������������������ 139 50. A nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között ���������� 304
Néhány személyiség a forradalmak korából Összegezés ���������������������������������������������������������������������� 309
(Olvasmány) ������������������������������������������������������������ 146
25. A világ és Európa a XIX. század Idegen nevek, kifejezések kiejtése �������������������������������� 312
első felében �������������������������������������������������������������� 149 Időrendi táblázat ������������������������������������������������������������ 314
Összegezés ���������������������������������������������������������������������� 155 Felismeri-e? �������������������������������������������������������������������� 317

17604_Történelem10.indb 4 2017. 06. 13. 17:14

 I. Újjáépítés és felvilágosult
abszolutizmus Magyarországon

17604_Történelem10.indb 5 2017. 06. 13. 17:14

 6 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

1. Katolikusok és németek: a svábok

2 Sváb telepesek érkezése és letelepülése

Hogyan érkezhettek családjaikkal és eszközeikkel? Milyen nehézsé-
gekkel kellett megbirkózniuk? Melyek lehettek az első feladataik? Mi
történt volna a betelepülőkkel adókedvezmények nélkül?

A XVIII. század elején az államhatalom, amelynek élén a Habs-

burg-házbeli III. Károly állt, a török korban elnéptelenedett te-
rületekre adófi ető alattvalókat akart telepíteni. A földbirtoko-
soknak is ez volt az érdekük. A Habsburgok a lakatlan területek
benépesítésekor arra törekedtek, hogy a népességen belül nőjön

Helyreállított sváb favázas (Fachwerk) 3

ház
Hogyan és mely anyagok felhaszná-
lásával épülhetett a ház? A fenti gra-
fika (1.) alapján határozza meg, a ház
mely részében alkalmaztak újabban elter-
jedt anyagot! Nézzen utána az interneten
a Fachwerk építészet történetének!

A svábok betelepítése a XVIII. század-

ban
Azonosítsa, honnan és hová települ-
tek a svábok!

17604_Történelem10.indb 6 2017. 06. 13. 17:14


a katolikusok és a németek aránya. Emiatt a Német-
római Birodalom déli, katolikus, de nem a Habsburg
Birodalomhoz tartozó területeiről toboroztak betele-
pülőket Magyarországra. Közülük a legtöbben Sváb-
földről érkeztek, ezért a XVIII. századi bevándorló
német parasztokat Magyarországon sváboknak ne-
vezték.
A sváboknak jelentős kedvezményeket biztosí-
tottak (pl. elengedték az állami adót), sőt a Bánátban
a XVIII. század második felében felszerelt házak és
igás állatok várták a jövevényeket. Későbbi jómód-
juk, falvaik példás tisztasága azonban nem ennek,
hanem a magukkal hozott fejlett munkakultúrának
volt köszönhető.
A svábokat szétszórtan telepítették le. Így jöt-
tek létre a Buda környéki, a Békés megyei, a Bakony,
valamint a Vértes vidéki sváb szigetek, és Tolna, Ba-
ranya (a Sváb Törökország = Schwäbische Türkei),
Bácska, Bánát nagy sváb tömbjei.
5 Ami Baranyának német ajkú népességét illeti, azt igen
kevés kivétellel, vasszorgalmáról mindenki dicséri és
legvagyonosabbnak ismeri el a megyének népessége
közt. Házai sokkal szebbek, tágasabbak, mintsem a ma-
gyarok és a ráczokéi. A takarékossághoz jobban ért a
német, mintsem a magyar és a rácz, és jobban is táplál-
kozik és ruházza magát, mint amazok. Földjeit jobban
szorgalmasban míveli, mintsem azok, szóval csaknem
mindenben fölülhaladja más nyelvű lakótársait.
A német nép életmódja majd minden kivétel nélkül
a földmívelés. A ház tartására szükséges élelmet mind-
egyik maga termeszt. Úrbéri földjeikkel be nem érik,
azért a telkes gazdák szinte, mint a kisházosak és házat-
lan zsellérek árendába [bérleti díjért] és felébe [a termés
feléért] is vesznek föl földeket, ön és más uraságoknál
sokszor hozzájok messze határban. Ámbár kitanult és
ügyes mesteremberek, úm. [úgymint] kovács, lakatos,
asztalos, esztergályos, ács, kőmíves, bodnár, pintér, var-
ga, szabó, takács (ez majd minden háznál) többen vagy-
nak, mégis többnyire földmívelést űznek, sokan pedig
mesterségeikről egészen lemondanak és parasztokká
lesznek; nyomasztó a mesteremberekre nézve az, hogy
robotjokat az uraság pénzzel megváltani nem engedi.
A német leginkább kitűnő tulajdona a szorgalma-
tosság; ő jó alattvaló; engedelmes jobbágy, sokszor igaz,
inkább félelemből, mint lelkiismeretből.
Hol most németek laknak, ott a török elűzése után
többnyire ráczok, vagyis szerbek laktak. Letelepedvén
a németek, mivel iparkodók voltak, egymás után meg-
vették a ráczok telkeit, úgyhogy a németek mindinkább
szaporodtak, a ráczok meg fogytak, így Ráczpetrén haj-
dan mind rácz lakott, ma pedig ott rácznak híre sincs.
Történik pedig a német terjeszkedése ekképp: A német
telkes gazdák gyermekeik közt föl nem osztják telkeiket,
hanem idősbik fi yermeköknek adják át azon föltétel-
17604_Történelem10.indb 7
1. Katolikusok és németek: a svábok 7
4
A sváb betelepülést meghatározó tényezők
Miért volt fontos a dinasztia számára, hogy a sváb
bevándorlók a Habsburg Birodalmon kívülről érkez-
zenek? Keressen további szempontokat, melyek a telepítés-
ben a dinasztiát vezették!
lel, hogy testvéreit kifize se. Illy kifize ett német elmegy
rácz faluba lakni, és ott először házatlan, aztán házas
zsellér lesz, és mivel atyai örökségét pénzben kapta ki,
először megveszi a rácznak szántóföldjét vagy rétjét, ki
– szorultságban lévén – meg is szántja neki, sőt ha kí-
vánja, meg is trágyázza. Ebből következik, hogy jövőre
nincs a rácznak kenyere, és így kénytelen megint egy
telekrészt a németnek zálogba adni, míg végre egész tel-
ke német kézre kerül. Méltán félhetni, ha nem lesz már
tájunkon kiszorítani való tunya rácz, a magyarra is elkö-
vetkezik a sor, és 50-100 év múlva a czifra magyar gatya
helyett csak szűk sváb nadrág lesz látható. […] Cso-
dálatos szorgalmuk a nyári éjeket gyakran nappalokká
változtatja, azaz éjjel is kaszál, kapál és arat a német;
szénáját nem hagyja hetenkint, mint a magyar és rácz
több helyütt szokta, kitéve az idő viszontagságainak, ha
száraz, azonnal hazaviszi és pajtájába takarja. Ritka né-
met, kinek lóherése nem volna. Aratás után két héttel
nincs német, kinek gabonája ki nem volna nyomtatva.
Kitűnő szorgalommal űzi a német a szőlőmívelést. Va-
lóban álmélkodik az ember, ha azt a szőlőt, mit tegnap
még szedetlen látott, ma már bekapálva szemléli. Ritka
német, ki írni, még ritkább, ki olvasni nem tudna.
Hölbling Miksa: Baranya vármegyének orvosi helyirata, 1845
Határozza meg a forrás alapján a svábok társa-
dalmi helyzetét (vagyon, foglalkozás)! A forrás
három népcsoportot említ. Jellemezze ezeket egy-egy
mondattal a forrás alapján! Gyűjtse össze azokat a jel-
legzetességeket, melyek a németeket megkülönböztetik
más etnikai csoportoktól! Gyűjtse ki a füzetébe a forrás-
ban szereplő foglalkozásokat, és írja melléjük, hogy mi-
lyen termékek jellemzők ezekre! (Használja a Magyar
értelmező kéziszótárt!) Gyűjtse ki a forrásból a korsze-
rű mezőgazdaságra utaló részleteket!
2017. 06. 13. 17:14
 8 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
2. Az elpusztult ország benépesülése
1 az ország jelentős része romokban
Magyarország népessége 1500–1800 között
Kövesse nyomon a népességszám alakulását! Vesse
össze az európai helyzettel! Mely tényezők befolyá-
solták a népességszám alakulását? Hogyan változtak a
maximális és a minimális becslések az egyes időszakok-
ban? Mi lehet ennek az oka?
2 Teljes adóösszeírások sem maradtak fenn, s az adó mértékébe
A tényleges és az európai átlag alapján elvárható né-
pességszám Magyarországon
Becsülje meg a tényleges és az elvárható népesség
közötti különbséget! Mely tényezőkre vezethető vis�-
sza az eltérés?
17604_Történelem10.indb 8
A török kor háborúit követően
AZ  ELPUSZTULT
ORSZÁG
hevert. A természetes és az épített
környezet is leromlott. A hódoltságban és a végvári
vonal mentén a települések jelentős része a népesség-
gel együtt elpusztult.
A környezet pusztulása messze eltörpül az em-
berveszteség mellett. A hadjáratok, majd az azokat
követő éhínségek és járványok jelentősen megritkí-
tották a népességet. A Rákóczi-szabadságharc újabb
harcokat és járványokat hozott – ebben az időszak-
ban a pestis tömegével szedte áldozatait.
A történeti demográfia képviselői vitáznak a
pusztulás mértékén, de senki sem tagadja, hogy je-
lentős volt. A hosszú háborús időszakban kb. két-
millió ember halt meg. Így Magyarország népessége
a XVIII. század elején a Mátyás korabeli 3,5-4 millió
lehetett, vagy annál néhány százezerrel kevesebb. Ez-
zel szemben Európa népessége a XVI–XVII. század-
ban 60%-kal nőtt. Magyarországon tehát elmaradt
két évszázad népességszaporulata.
Korábban jóval nagyobb népességcsökkenéssel számol-
tak. A XX. század elején készült összefoglaló munkák szerint
a XVIII. század elején 2,8 millió lakosa volt az országnak. Az
eltérő eredmények elsősorban a források hiányára, s persze
eltérő értékelésére vezethetők vissza. Ugyanis egészen más
eredményre jutunk, ha az adóösszeírások alapján feltételezett
számú jobbágyportákat négy, öt vagy hat fővel szorozzuk fel,
aszerint, hogy melyiket vesszük az átlagos családlétszámnak.
számos tényező belejátszhat, még az is, hogy elcsalták az adót,
s így az érték alapján kisebb lélekszámra következtethetünk.
A pusztulás mértéke nem volt földrajzilag egyen-
letes az ország területén. Leginkább a hadjáratok-
nak folyamatosan kitett, s legrégebben a harcok
színteréül szolgáló vidékek néptelenedtek el. A Ma-
ros folyó és Pécs között képzeletben húzott egyenes-
től délre a korábbi lakosság szinte egésze elpusztult.
Ennek nem mond ellent, hogy csodával határos módon a
mocsaraknak és más szerencsés tényezőknek köszönhetően
néhány falu megmaradt, így a hadiút közelében fekvő Árpád-
kori település – az eszéki Dráva-átkelés szomszédságában –,
Szentlászló is.
A XVIII. század elejére az ország népsűrűsége
– mely alatta maradt az európai átlagnak – nemcsak
a hegyvidékeken (pl. Máramaros vármegye) volt ala-
2017. 06. 13. 17:14
 2. Az elpusztult ország benépesülése 9

3 Nincs egy patak, amelynek vize iható lenne, mindenütt a mocsa- 4

rak, lápok bűzös vize, amit a jószág nem tud meginni. Nincs egy fa,
amelynek lombja hűs árnnyal várná az arra járót, mindenütt a ma-
gas fű, amelyben a gyalogságnak a lovasság kellett hogy utat törjön.
Az egész síkon sehol egy barátságos hajlék. Embernek nyoma sincs.
A felszabadító háború egyik résztvevőjének leírása, 1687
•
E róna oly sík, mintha ki volna kövezve, és ami fő, szerfölött termé-
keny, azonban nagyobbrészt puszta, elhagyott és műveletlen. […]
Nincs a világon szomorúbb, mint Magyarországon utazni, kivált, ha
meggondoljuk, hogy hajdan a lehető legnagyobb virágzásnak örven-
dett, és ma ily nagy területen embert is alig látni. […]
A Magyarországon lakó kevés nép elég jól él, pénzük ugyan
nincs, azonban az erdők és mezők bőségesen szolgáltatják az elesé-
get. […] Ruházatuk igen kezdetleges, csupa birkabőrből készül, még
a sapka és a csizma is.
Lady Mary Montagu, a Magyarországon átutazó
konstantinápolyi brit követ feleségének leveléből, 1717

Gyűjtse össze a forrásból, mi jellemezte az ország népesedési,

települési és természeti viszonyait! Elemezze e három tényező
kölcsönhatásait!

csony, de az Alföld kitűnő termőföldjeivel rendelkező Bánátban

is. Ezzel szemben az ország nyugati, török által kevésbé érintett
területein a népsűrűség jóval magasabb volt.
Lady Montagu, a beszámolót készítő
diplomatafeleség
5

A népességpusztulás területei (5.) és a

népsűrűség 1720 körül (6.)
Mely területeket érintett elsősorban
a népességpusztulás? Elemezze a
népsűrűség területi különbségeit! Hol és
miért volt alacsony, illetve magasabb?

17604_Történelem10.indb 9 2017. 06. 13. 17:14

 10 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
7 8 45. Mindjárt a közelebb következendő szerdán a Pál nevű fiam daj-
A török rabszíjra fűzve hurcolja el a la-
kosságot egy XVI. század közepi met-
szeten
Mekkora szerepet játszhatott a la-
kosság elhurcolása a népességszám
alakulásában?
Emlékszel? Miért nevezik sváboknak
a Magyarországra ekkor érkező né-
meteket? Mely területeken alakultak ki
sváb szigetek, és hol voltak nagy sváb töm-
bök? Mi volt a svábok fő foglalkozása?
17604_Történelem10.indb 10
kája megbetegszik pestisbe, de ő azt titkolta, és lévén ágyékában
nagycsomója, mondotta sérvesnek lenni, s el is hitte, azonban
csütörtökön a faluban hat háznál a pestis elkezdődött. […]
96. De ó, kimondhatatlan keserűség! Mely engem talála 1731-ik esz-
tendőben, […] tizenhárom napokig tartó vérhasi nyavalya által
az én szemeimnek egész gyönyörűsége, szívemnek vidámsága,
kedves Zsigmondom éntőlem elvéteték, életének éppen kilen-
ced-fél esztendejében. Kivel is házamnak tovább való fennma-
radása minden reménységem elmúlék, mert Gábrisom felette
gyenge lévén, ahhoz reménység éppen nem lehetett.
Bethlen Kata önéletírásából, XVIII. század közepe
Jellemezze a korabeli járványügyi viszonyokat! A járvány mely
hosszabb távú következménye olvasható ki a forrásból?
A demográfiai mélypont 1711-ben volt.
A NÉPESSÉG
A háborúk megszűntek, és hosszú ideig az
REGENERÁLÓDÁSA
ország területét döntően már nem érintették.
Azonban a XVIII. század első felében a társadalom jelentős része
még az éhezés határán élt, a higiénia szinte nem létezett, az orvos-
tudomány fejletlen volt. Ezért a természetes szaporulat a magas
születési arányszám ellenére nem nőtt jelentősen. Ennek oka,
hogy a halálozások aránya is magas volt. A tartós békeidőszak
és a termelés beindulása következtében a század közepétől az
éhezés visszaszorulóban volt. Ebben szerepet játszott, hogy nagy
mennyiségű, jó minőségű földet vettek ismét művelésbe. Így a
népszaporulat jelentősen emelkedett. A század végére az or-
szág népessége megkétszereződött (megközelítette a 10 millió
főt). Ekkora növekedést azonban a népszaporulat önmagában nem
tudott volna biztosítani; az eredményhez jelentős mértékben hoz-
zájárult a bevándorlás.
A XVIII. század folyamán még mindennaposak voltak a járványok (pes-
tis, vérhas, himlő), de már megkezdődött a védekezés. A hatóságok veszteg-
zárral, fertőtlenítéssel egyre eredményesebben próbáltak gátat szabni terje-
désüknek. A pestis az 1780-as évek után többé nem jelentkezett hazánkban.
A himlőt az Angliából átvett védőoltással szorították vissza a század végére.
Ám hamarosan megjelent a kolera (a XIX. század elején).
A más országokban élők számára Magyaror-
BETELEPÍTÉS ÉS
szágon a lakatlan termőföldek jelentettek vonz-
BETELEPÜLÉS
erőt. A bevándorlás két módon valósult meg:
szervezetten (betelepítés) és öntevékenyen (betelepülés). A szer-
vezett betelepítést az udvar és a nagybirtokosok ösztönözték.
Az udvart – mint azt a bevezető olvasmányból megismertük – az
adózók számának növelése és részben a katolikus hit terjesztése,
a földbirtokosokat a munkáskezek hiánya vezette.
A szervezett betelepítés döntően a Habsburg Birodalmon kí-
vüli katolikus németek (összefoglaló néven svábok) behívását je-
lentette. Nem egy tömbben telepítették le őket, hanem elszórtan
az elnéptelenedett területeken.
2017. 06. 13. 17:14
 2. Az elpusztult ország benépesülése 11

Szervezett formában Európa távolibb területeiről is érkeztek telepesek,

például franciák, olaszok és spanyolok, de számuk eltörpült a németek mel- 10 A magas Udvari Haditanács kétségtele-
lett. A svábok betelepítése állami cél volt – olvastuk az elmúlt évben Kolo- nül eléggé ismeri, hogy Magyarország
nich Lipót tervezetét –, s már 1689-ben megjelent az első telepítési rendelet. felső részeit isten ostorai, a belső zavar-
A magyar rendek is támogatták, így az 1722–1723-as országgyűlésen tör- gások, a vészt hozó járvány […] sújtot-
vényt is hoztak róla. ták, annyira, hogy lakosokban és min-
A telepítésre három nagyobb hullámban került sor (1720-as évek, 1760- denfajta barmokban hihetetlen mér-
as évek, és az utolsó az 1780-as években). A telepítést a katonai parancsnokok tékben súlyos veszteségeket szenvedtek
és a kamara intézték. Kiemelt terület volt az Oszmán Birodalomtól 1718-ban és ezzel a közterhek és kötelezettségek
visszaszerzett Bánát, melyet 1778-ig nem csatoltak vissza Magyarországhoz. vállalására elégtelenek lettek. A kedve-
Magyarok nem települhettek ide, és katonai kormányzói jelentős sváb tele- ző alkalom kínálkozásával nemcsak a
pítéseket hajtottak végre. Itt került sor a második, s különösen a harmadik magam java, de a közjó érdekében is
hullámban arra, hogy a telepeseket már kész házakkal várták. szorgalmasan és minden erővel azon
fáradozom, hogy svábokkal, akik a je-
lenlegi helyzetük következtében ottho-
9 nukat elhagyni és betevő falatjukat más
vidéken, különösen ebben az erősen el-
néptelenedett hazában keresni kényte-
lenek, az üres helységeket népessé te-
gyem, és így az említett lakossághiányt
legalább részben kiegyenlítsem, egyút-
tal pedig a közterhek és kötelezettségek
ellátásáról gondoskodjam, és ami a leg-
főbb dolog, a katolikus vallás is inkább
gyarapodhassék.
[…] ezért a magam és a többiek
nevében alázatosan kérem, hogy […]
Magyarországon és más örökös tarto-
mányokban kinevezett helyi parancs-
nokok támogatásával minden további
Bánáti svábok számára létesítendő falvak és előre megépített házak fizet égtől, a harmincadosok és vám-
terve. A házakon már kémény is volt szedők részéről jövő zaklatástól men-
Fogalmazd meg röviden, mi jellemezte a falvak elrendezését! Mi ál- tesen, szabadon és késleltetés nélkül
lapítható meg a házakról? utazzanak, továbbá letelepedési helyü-
kön néhány évig a közterhek alól men-
tesüljenek, […] és az említett módon
A szabad földterületek az ország határai mentén élőket is csá- a király és az ország javáról haszonnal
bították. A szomszédos népek bevándorlása szervezetlen, önte- gondoskodni méltóztassék.
vékeny volt. A folyamatot nem az állam ösztönözte, hanem föl- Károlyi Sándor folyamodványa, 1712
desurak. A telepítésért pénzt, földet kapó vállalkozók vezetésével,
vagy a lehetőségről hírt kapva, saját elhatározásból keltek útra Idézze fel, mit tanultunk a folya-
kisebb közösségek. A Felvidékre lengyelek (beolvadva a szlovák- modvány írójáról! A bevándor-
lás mely formájával találkozunk a for-
ságba), Kárpátaljára ruszinok érkeztek. Havasalföldről és Mold- rásban? Milyen okokkal magyarázza
vából nagy számban jöttek románok Erdélybe és a Bánátba. Még a Károlyi a népességcsökkenést? Mivel
Rákóczi-szabadságharc előtt települt a Balkánról nagyobb tömegű indokolja a betelepítést? Mennyiben
szerb népesség a Határőrvidékre. befolyásolja érveit, hogy kinek írta a
levelet! Milyen kedvezményeket kí-
vánt elérni? Miért volt erre szüksége?
11

„Ulmi hajón” érkező sváb telepesek

Milyen következményei lehettek an-
nak, hogy a legnagyobb számban ér-
kező bevándorlók elszórtan települtek le az
országban?

17604_Történelem10.indb 11 2017. 06. 13. 17:14

 12 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

12

A Szent György-templom Konstanti-

nápoly Fanar negyedében. 1601-től a
XIX. századig a konstantinápolyi pát-
riárka és az ott élő görögök vallási köz-
pontja volt
A fanariótákon kívül a románokat
milyen kulturális és egyéb szálak
fűzték a görögökhöz?

13 Ő legszentebb felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely

szabad embert, hat éven keresztül, minden közadófizetéstől való
mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e sza-
badságot országszerte kihirdethessék.
1. §. Hogy pedig ez iránt a nyílt parancsokat a római szent biro-
dalomban s Ő legszentebb felsége szomszéd országaiban és tartomá-
nyaiban is kihirdethessék: ezt az említett szent birodalom s a szom-
széd országok és tartományok rendjeivel kell elhatározni.
1723. évi CIII. törvénycikk az ország benépesítéséről

Mit tartalmaz a törvény? Milyen érdekközösségre utal a törvény

megszületése?

A románok (korabeli népnevükön oláhok) bevándorlási kedvét az is nö-

velte, hogy a dunai fejedelemségekben a mértéktelen adóztatás következté-
ben rendkívül rosszak voltak az életfeltételek. Ennek oka a fanarióták uralma
volt. (A fanariótákról a tavalyi tanévben olvastunk a tankönyv [Történelem
9.] 284. oldalán.)

14

Népmozgások (migráció) a XVIII. szá-

zadi Magyarországon
Mely területek vonzották a népessé-
get, s honnan érkeztek? Milyen okok-
ra vezethetők vissza a népmozgások? Azo-
nosítsa a háromféle migrációt! Hogyan
változtatták meg az etnikai viszonyokat
a népmozgások?

17604_Történelem10.indb 12 2017. 06. 13. 17:14

 2. Az elpusztult ország benépesülése 13

A pusztítások elsősorban az ország közép-

BELSŐ
ső területeit érintették. Emiatt a népsűrűség a
VÁNDORLÁS
peremterületeken – a rosszabb minőségű termő-
földek ellenére – magasabb volt, mint az Alföldön. Ez a különb-
ség – a munkaerőhiánnyal küzdő földbirtokosok támogatásával –
jelentős belső vándorlást (migráció) eredményezett. A perem-
területek völgyeinek és hegyvidékeinek magyar, szlovák, ruszin
és román lakossága megindult az ország belső területei felé.
A külső és belső vándorlás összefüggött. A belső területekre távo-
zó népesség helyére sokszor a határon túlról érkeztek bevándor-
lók, ami jelentős mértékben hozzájárult a térség újratelepüléséhez.

15

Magyarország népsűrűsége 1787 körül

Vesse össze a század eleji (6. forrás)
és a század végi helyzetet! Tárja fel
a változás okait!

II. József (1780–1790) rendelte el a népszámlálást, kora-

Népszámlálás
Az államhatalmat mindig érdekelte a népesség száma és
területi eloszlása. A kíváncsiságnak két alapvető oka volt:
meg tudják határozni a jövőben várható újoncok létszámát,
és tervezhessék a várható adóbevételeket. Emiatt a nép-
számlálást a lakosság ellenérzéssel fogadta. Ráadásul na-
gyon költséges volt, hiszen nagy létszámú, írni-olvasni tudó
embert igényelt. Így hazánkban csak 1784–1787 között ke-
rült sor az első népszámlálásra, amelyben a katonaság is
közreműködött. Ám a Habsburg Birodalom nyugati felé-
ben is csak 1777-ben kezdődött meg a népesség összeírása.
beli latin elnevezéssel a conscriptiót. A megyei hivatalnokok
a katonaság segítségével összeírták a népesség számán túl
azt is, hogy ki milyen felekezethez tartozott és mi volt a fog-
lalkozása. Ezután még többször tettek kísérletet népszám-
lálásra (1805, 1820, 1838, 1850), de ezek nem voltak olyan
átfogóak, mint az első. A statisztika szabályait követő teljes
népszámlálásokra csak 1870-től kezdve került sor, tízévente.
Az 1784–1787-es népszámlálás adatai

Terület Magyarország Erdély Horvátország Összesen/Átlagosan

16
Népesség 6,5 millió 1,5 millió 0,65 millió 8,65 millió
Népsűrűség (fő/km²) 31 24 34
Nemesség száma (férfiak) 155 000 32 000 10 000 197 000

1711-re az ország elérte a demográfiai mélypontot. A háborús korszak lezárultával megkezdődött

a népesség regenerálódása. A népességnövekedésnek két forrása volt: a népszaporulat és a népes-
ségvándorlás (öntevékeny betelepülés, szervezett betelepítés, belső vándorlás). A telepítéseket az állam és
a földbirtokosok szervezték, elsősorban gazdasági okokból (adózás, munkaerő). Emellett az állam a német
lakosság és a katolikus vallásúak arányának növelésére törekedett. A XVIII. század végére az ország la-
kosságszáma elérte a tízmilliót, népsűrűsége pedig megközelítette a térségre jellemző értéket.

17604_Történelem10.indb 13 2017. 06. 13. 17:14

 14 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

3. A soknemzetiségű ország:
németek és szlovákok
Magyarország egy évszázad alatt ki-
SOKNEMZETISÉGŰ, KEVERT
heverte a török kor népességvesztesé-
LAKOSSÁGÚ ORSZÁG
gét. Mivel a török időkben elsősorban a
magyar lakosság száma csökkent, a bevándorlás következtében
jelentősen megváltoztak az ország etnikai viszonyai. A becslések
szerint a magyarság aránya a XV. századi 75–80%-ról 40–45%‑ra
esett vissza. Az ország soknemzetiségű lett.

Buda környékének etnikai változásai

Vegye számba a változásokat! Mely
folyamatok eredménye a kialakult
helyzet? Hasonlítsa össze a Buda környé-
két bemutató térkép és az ország egészének
etnikai összetételét bemutató térkép (3.) 1
ábrázolásmódját! Melyik ad pontosabb
képet a helyzetről?

A belső vándorlás jellemzője, hogy a peremterületek magyarsá-

ga az ország központi területeire költözött. Így az ország középső
részén a magyarság megőrizte többségét. A magyarok és a nem-
zetiségek közötti etnikai határ beljebb került. Az etnikai határok
azonban nem voltak élesek, hiszen a peremterületeken (a Kárpá-
tok övezetében) is maradtak magyar szigetek, és a nemzetiségek
is részt vettek az Alföld újranépesítésében, de a svábok is sziget-
szerűen települtek le. Magyarország kevert nemzetiségűvé vált.

A nagy etnikai tömbök határa egymásba mosódott, és etnikai szigeteket

zártak magukba. Sőt, a belső és külső vándorlás eredményeként egy faluban
is élhetett együtt két vagy akár három nemzetiség is. Emiatt a szinte lakat-
lan Bánát benépesítése eredményezte a legtarkább képet. A Bánátba a közel
azonos arányú magyar, román, szerb és német népesség mellett csehek, szlo-
vákok, olaszok, franciák és ruszinok is bevándoroltak.

A lakosság etnikai összetételének változása Magyarországon (becslés)

Vegye számba a változásokat!

17604_Történelem10.indb 14 2017. 06. 13. 17:14

 3. A soknemzetiségű ország: németek és szlovákok 15

4
Magyarország nemzetiségi (etnikai) viszonyai a XVIII. század végén
Azonosítsa az egyes népek települési területeit! Vesse össze ezt a török idők
előtti állapottal! Értelmezze a térkép segítségével az alábbi megállapításokat:
Magyarország soknemzetiségű és kevert nemzetiségű országgá vált! Nézzen utána
az interneten a csángók eredetének, s elemezze, miért nem vettek részt az ország
újranépesítésében!

5 Midőn Istenben boldogult báró Harruckern az 1716-os
esztendőben elkezdé ezt az 1685-től fogva majd pusz-
tán és üresen álló jószágot [birtokot] megszállítani, te-
hát itt eleintén senki sem akart lakos lenni, mivel az
ember a mindenkori háborúságnak vérengzésétül félt.
De ez a békességes tűrő úr tudott utat s módot találni,
hogy Magyarországnak minden tartományiból, sőt még
némely idegen országokból is, úgymint Németország
Sváb, Frank és Rajna kerületeiből is ide embereket hí-
vott. A vallásnak szabad gyakorlása megengedtetvén az
új lakóknak; mindenféle nemzet, magyar, német, tót,
rác, és oláh barátságosan fel- s bevétetett. […]
Ez az úr igen kevés adót s robotot kívánt tőlük; el-
lenben az ő szerető jobbágyinak víg kedvvel tett szüksé-
ges szolgálatjokat örömmel szemlélte. Az uraság részére
tartozandó adónak s dolognak készpénzbeli fize ését
önnönmagokra bízván, az Ő jószágán szállott új lakóit
a kifize és és gyarapodás eránt oly erős fundamentomra
helyeztette, mely még mai napig is fennáll. […]
Ezáltal, […] a jobbágyok majd oly állapotban helyez-
tettek (leginkább a megszállott igen szegény emberek),
hogy minden uraság részére tartozandó adót, robotot,
tizedet és jószágbéli bért készpénzzel kifize hették;
És kevés esztendők alatt a puszta üres felfogott jó-
szágon tizenöt majd egészen új helységek épültek fel,
mely azoknak hihetetlenül tetszik, akik azokat nem lát-
ták volt. Ott, hol azelőtt ötven-hatvan esztendőkkel egy
füstös gulyáskunyhó, valami törökfürdő, örmények szál-
lása s majorja állott, ott mostanság 500, 600, 800 és 1000
házakból álló helységek vannak, melyek 5000, 6000 és
8000 lakókkal is bővelkednek. Ezelőtt ötven esztendők-
kel alig egynehány ezer ember helyett most 60-70 ezer
ember is él ezen a Harruckern jószágon.
Ama török és keresztény vértül imitt-amott meghí-
zott és száz esztendőktől fogva nyugodalomban állott
föld csak csekély munka és fáradsággal is a legszebb ga-
bonát termette; a paraszt csak egyszer szántott, mégis
a legszebb búzát aratta. Marhája olyatén fűben legelt,
melyből a magyarországi ökörnek, ha azok százszámra
együtt feküdtek, nyugodtak, csak a szépen kinőtt szar-
vaknak hegyek látszott ki. A paraszt, kivált a megszál-
lásnak elein, szánthatott és kaszálhatott, hol neki a leg-
jobban tetszett; mert szántóföld, rét és mező elég volt.
Tessedik Sámuel: A parasztember Magyarországon, 1784
Mi vezette a telepítésben a birtokost? Hogyan ala-
kultak át a terület demográfiai és etnikai viszo-
nyai? Sorolja fel azokat a tényeket, amelyekkel a szerző
bizonyítja, hogy a telepítés sikeres volt! Rendszerezze
azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak az eredmé-
nyekhez! Milyen szempontokat állapítana meg a rend-
szerezéshez?

17604_Történelem10.indb 15 2017. 06. 13. 17:14

 16 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
6 A NEMZETISÉGEK TÁRSADALMI
A magyarországi társadalom rétegei-
nek nemzetiségi összetétele
Magyarázza meg az ábra segítségé-
vel a csonka és a teljes társadalom
fogalmát! Hogyan viszonyult egymáshoz
az etnikai és a társadalmi összetétel?
Magyarországi népviseletek Weber
Henrik XIX. századi magyar festő al-
kotásán: románok, magyarok, szlová-
kok és németek
Mely társadalmi réteghez tartoznak
a képen ábrázolt személyek? Állapít-
son meg hasonlóságokat a népviseletekben
(pl. a ruhák szabása, színei, díszítőmotí-
vumok)!
8 helyre. Jelentősebb volt – mint láttuk – a társadalmi hovatartozás,
17604_Történelem10.indb 16
A magyarországi nemzetiségek
– a horvátokat kivéve – csonka
ÉS POLITIKAI HELYZETE
társadalmat alkottak, vagyis nem
rendelkeztek nemességgel. A vezető réteg szerepét – korlátozott
mértékben – papságuk vagy vékony polgárságuk és értelmiségük
vette át. Így a nemzetiségek a társadalom különböző rétegeiben
eltérő arányt képviseltek, s az ország vezetésében csekély szerepet
játszottak társadalmi helyzetüknél fogva.
A magyar nemesség etnikai értelemben nem volt egységes. A „natio
hungarica” a kiváltságokkal rendelkezőket jelentette, s a XVIII. században
sok külföldi emelkedett e réteg soraiba. Ezek magyar nemességét az ország­
gyűlésnek is el kellett fogadnia. A kisnemesség egy része nem is volt minden
esetben magyar anyanyelvű. A nemzetiségi területeken a jobbágyság körében
élő kisnemesek környezetük nyelvét használták. De nem szlovák vagy román,
hanem magyar nemesnek tartották magukat. Csak korszakunk végén vált el
nemzeti identitásuk. Zömük a magyarsághoz, kisebb csoportjaik a nemze-
tiségekhez csatlakoztak.
7
Korszakunkban az emberek identitásában (éntudatában, ön-
azonosság-tudatában) a nemzeti kötődés még nem került az első
a vagyoni és a jogi helyzet, a valláshoz tartozás. A XVIII. század
közepétől azonban Magyarországon is megjelent, s egyre erősö-
dött a nemzeti azonosságtudat (identitás). Kezdetben ez csak a
társadalom felsőbb, műveltebb rétegeit érintette, s a következő szá-
zadban kezdett az alsóbb néprétegekre hatást gyakorolni.
A nemzeti nyelv, a kultúra ápolása, a nemzeteszme alapjait
képző nemzeti ideológiák kialakítása a XVIII. század közepétől
egyre fontosabbá vált. A folyamat a társadalom felső rétegeiből in-
dult ki. A zömében csonka társadalmú nemzetiségek életében,
így a nemzeti identitás kialakításában is, az egyházak megha-
tározó szerepet játszottak.
A nemzetiségek helyzetét meghatározó tényezők
Vegye számba, és értelmezze az egyes tényezőket! Keressen példákat
a felsorolt szempontokra!
2017. 06. 13. 17:14
 3. A soknemzetiségű ország: németek és szlovákok 17

A hungarus tudat
A modern nemzettudat kialakulása előtt a nemességnél a rendi jogok-
hoz való kötődés erősebb volt a nyelvi-etnikai szálaknál. Az országhoz, 9
a magyar államhoz való ragaszkodás, a hungarus tudat független volt az
etnikai hovatartozástól. Tanulmányaink során több olyan történelmi sze-
méllyel ismerkedtünk meg, akit ma több nemzet vall a magáénak, sokszor
vitát is folytatva arról, hogy e személy melyik etnikumhoz tartozik. A vita
azonban történelmietlen, hiszen a kortársak számára a magyarsághoz való
tartozás még nem etnikai kérdés volt. Példaként elemezzük ebből a szem-
pontból a Zrínyi Péterről tanultakat! Zrínyi Miklós öccse kiváló hadvezér,
a Wesselényi-féle összeesküvés egyik vezetője, akit Bécsújhelyen kivégez-
tek. Ő fordította le bátyja művét, a Szigeti veszedelmet horvátra. Leánya,
Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Horvát vagy magyar volt Zrínyi
Péter? Mindkét nemzethez szoros szálak fűzték, de számára ez a probléma
valószínűleg nem merült fel.

10

Bél Mátyás (1684–1749) tudós po-

lihisztor
Nézzen utána az interneten tevé-
kenységének! Melyik nemzethez
tartozónak tekinthetjük Bél Mátyást?

Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc

búcsúja Madarász Viktor festmé-
nyén
Elevenítse fel a képen szereplő ese-
ményt!

11 Vagynak ezen magyar tudósok seregében némelyek erdélyi szász és 12

magyarországi tót nemzetből valók is: de azok mind olyanok, akik-
től nem lehet sajnálni a magyar nevezetet. Ugyanis azok magok is
magyaroknak vallották az idegen országokban magukat; írásaik által
is nagy ékességére voltanak a magyar nemzetnek, az idegen ország-
béliektől is magyaroknak tartattak. Megmutatták azt szorgalmatos
fáradságokkal, hogy ők méltán megérdemlik, hogy a haza fiainak
neveztessenek.
Bod Péter Magyar Athenas című művéből, 1766

Hogyan látja a magyarországi etnikumok viszonyát a szerző?

A szöveg segítségével fogalmazza meg a hungarus tudat jellem-
zőit!

Bod Péter: Magyar Athenas című könyve

Értelmezze a címoldal hosszú szövegét!

17604_Történelem10.indb 17 2017. 06. 13. 17:14

 18 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
13
A magyarországi németek csoportjai
A németség mely csoportjait mutatja
be az ábra? Melyek az egyes csopor-
tok fő jellemzői? Milyen okok játszottak
szerepet ezek kialakulásában?
14
17604_Történelem10.indb 18
Kedvező volt, ha a nemzetiség egyháza külön szervezettel rendelkezett,
így vagyonát és szervezetét maradéktalanul a nemzetiség megtartásának
szolgálatába tudta állítani (pl. a szerbeknél vagy a románoknál a görögkeleti
egyház). Ha az egyház főpapsága más etnikum soraiból került ki (pl. a római
katolikusoknál), akkor csak az alsópapság válhatott – nyilvánvalóan kisebb
hatásfokkal – a későbbi nemzeti mozgalmak támogatójává. Különösen ked-
vezőtlennek számított ebből a szempontból, ha a nemzetiségi közösség több
felekezethez tartozott, és mindegyikben alárendelt szerepet játszott.
A nemzeti kultúra kialakítása és megtartása szempontjából
azonban jelentős volt bármely kiváltsággal vagy nagy gazdasági
erővel rendelkező társadalmi csoport, hiszen ezek érdekérvénye-
sítő képessége is erős volt.
A svábok megérkezésével a magyarorszá-
A MAGYARORSZÁGI
gi németek már három nagyobb csoportot
NÉMETEK
alkottak. A legkorábban, a XII. századtól ér-
kező szászok (Erdély, Szepesség) városlakó polgárok és szabad,
gazdálkodó parasztok voltak. Területi autonómiájuk segítette kü-
lönállásukat, s ebben erősítette őket a német nyelvű evangélikus
egyház, melyben vezető szerepet játszottak. A kereskedelemben és
a kézműiparban elfoglalt fontos szerepük révén komoly gazdasá-
gi súlyt képviseltek. Az erdélyi szászok egy tömbben elkülönülve,
míg a szepességiek Szepes vármegye településein éltek.
Az ország egyéb területein lévő városokban élő németek kü-
lönböző időszakban érkeztek hazánkba. Evangélikus és katolikus
vallásúak voltak, és az ország kereskedelmében, kézműiparában
játszottak jelentős szerepet. Iskolázottságuk révén sokan közülük
hivatalnoki állásokat töltöttek be.
A XVIII. században érkező svábok paraszti társadalmat al-
kottak, zömük katolikus felekezetű volt. Az országban szórtan
települtek le.
A zömében a Felvidéken élő szlovákok (régi
A SZLOVÁKOK magyar népnevükön tótok) szintén csonka
társadalmat alkottak, többségük jobbágy volt.
A XVIII. században Felvidék nemessége – akiknek egy része be-
szélt szlovákul is – a magyar nemességhez tartozónak tekintette
magát, s később a magyar nemzethez csatlakozott. A szlovákok
kis része iparos volt, főleg javításokat végzett (drótos, üveges) és
a kispolgársághoz tartozott. Ők „műhelyüket” a hátukon cipelve,
a munka reményében bejárták az egész országot.
A viszonylag kis számú szlovák értelmiség (főleg evangélikus
és katolikus papok) a nyugatszlovák nyelvjáráshoz közelálló, na-
gyobb hagyományokkal rendelkező cseh nyelvet használta, és a
szlovákot a cseh egyik nyelvjárásának tekintette. Csak a XVIII.
század végén kezdték önálló nyelvként kezelni a szlovákot. Eb-
ben nagy szerepe volt Anton Bernolák tevékenységének. Berno-
Anton Bernolák (1762–1815). Felvidéki katolikus kisnemesi család
gyermekeként katolikus papi pályára lépett. Élete jelentős részében
plébános volt egy felvidéki faluban, Cseklészen. Nyelvészettel fog-
lalkozott, s a szlovák nyelv fejlesztésén dolgozott. Ő kezdeményezte
a szlovák nyelv elkülönítését a cseh nyelvtől
2017. 06. 13. 17:14
 3. A soknemzetiségű ország: németek és szlovákok 19

lák is a nyugatszlovák nyelvjárást alkalmazta, de hi-

ányosságainak pótlására nyelvújítóként új szavakat 15
alkotott. Bár e szavak többsége nem terjedt el, Ber-
nolák azon törekvése, hogy a szlovák önálló nyelv
legyen, a szlovák értelmiség körében a század végé-
re elfogadást nyert. Ez Közép-Európában az önálló
nemzeti lét igényének megfogalmazását is jelentette.

A szláv népek összetartozásának gondolata már a XVI.

században megjelent, de hatása csak a XVIII. század végétől
figyelhető meg. A szlávoknál a népes nyelvcsaládhoz való
tartozás erőt, biztonságot jelentett. Emiatt a pánszlávizmus
elsősorban a kisebb, nehezebb helyzetben lévő szláv népek
körében volt népszerű. A XVIII. század végén a szláv népek
– Oroszország kivételével – nem rendelkeztek nemzetállam-
mal, ezért a pánszlávizmus képviselői a hatalmas erőt jelentő
Oroszország felé tekintettek. Az orosz propaganda többször
felhasználta céljai elérésére a pánszlávizmust. Az oroszokra
megszállóként tekintő lengyelek viszont nem szimpatizáltak
a pánszlávizmussal. Jan Kollár (1793–1852) kispolgári származású evan-
gélikus lelkész. A szlovák anyanyelvű értelmiségi cseh
nyelven írta műveit. Élete jelentős részét Pesten töl-
tötte lelkészként. Alapvető gondolata a szláv népek
16
összetartozását hirdető pánszlávizmus volt
Milyen szerepet játszhatott egy kis népnél egy nagy
nép- és nyelvcsaládhoz való tartozás gondolata?

A szlovákok társadalmi és felekezeti viszonyai

Tekintse át a szlovákok társadalmi, felekezeti és tele-
pülési viszonyait! Milyen hatásai lehettek nemzeti
fejlődésükre?

A háborús korszakot követő benépesítés során Magyarország soknemzetiségű országgá vált, ahol a
nemzetiségi tömbök mellett kevert nemzetiségű területek is voltak. Az ország nemzetiségei – a hor-
vátokat leszámítva – csonka társadalmakat alkottak. A hiányzó nemességet részben a papság pótolta.
A korszakban nem jellemzőek a nemzetiségi ellentétek, mert még csak kibontakozóban volt a nemzeti
ébredés. A magyarországi németeknek három nagyobb csoportja volt: a kiváltságos területen élő város-
lakó szászok, a városokban szórtan lakó németek és a falvakban élő földműves svábok. A szlovákok több-
sége szintén földműveléssel foglalkozott, s a nemzetté válás kezdetét az önálló szlovák irodalmi nyelv
kialakulása jelentette.

17604_Történelem10.indb 19 2017. 06. 13. 17:14

 20 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
4. A soknemzetiségű ország: ruszinok,
románok, szerbek, romák és zsidók
1 RUSZINOK
A ruszinok társadalmi és felekezeti viszonyai
Elemezzük a ruszinok társadalmi, felekezeti és tele-
pülési viszonyait! Következtessünk ezekből nemzeti
fejlődésükre!
2 Betelepülésüket elsősorban a munkáskezek hiá-
17604_Történelem10.indb 20
A Kárpátalja hegyvidékeit lakó
ruszinok (kárpátukránok) a keleti
szlávok egy csoportja. Szepes várme-
gyétől Máramaros megye déli határáig a hegyeket és
a folyók felső völgyeit lakták évszázadok óta. A török
idők pusztításai őket nem érintették, ezért település-
területük az Alföld felé tolódott, s az Alföld messzi
déli területein is kialakult néhány szigetszerű cso-
portjuk. Csonka társadalomban éltek. Csak a XVIII.
század elején vette kezdetét papi vezető rétegük ki-
alakulása, miután az ortodox (görögkeleti) ruszinok
a görögkatolikus egyházhoz csatlakoztak. Több-
ségük jobbágyként pásztorkodással foglalkozott, és
nagy szegénységben élt a hegyvidékeken.
A ruszin népnév a keleti szlávok viking eredetű elneve-
zéséből származik. Mivel identitásuk csak később erősödött
meg, vannak, akik az ukránokkal azonosítják őket. Egységes
nyelvük sem alakult ki még a XVIII. századra. Több néprajzi
csoportot alkottak. Közülük legismertebbek a huculok, akik a
XVI–XVIII. században vándoroltak Máramaros vidékére, és
pásztorkodásukról, lótartásukról nevezetesek.
A románok (régi magyar népnevük:
ROMÁNOK oláh) – folytatva a török kori betele-
pülésüket – a XVIII. században több-
ségbe kerültek Erdélyben. Térhódításuk főleg a ma-
gyar vármegyékben, részben a Szászföldön, s legke-
vésbé a Székelyföldön jellemző.
nya tette kívánatossá. A földbirtokosok szívesebben
telepítettek le birtokaikra román jobbágyokat, mint
magyarokat, mert bár munkakultúrájuk kezdetlege-
sebb volt, kevésbé követeltek kedvezményeket.
Nagyon sok vegyes lakosságú település alakult
ki, ahol a románok kezdetben kisebbségben voltak.
Azonban a magyarság népszaporulata kisebb volt a
románságénál, így az arányok fokozatosan megvál-
toztak.
A románok társadalmi és felekezeti viszonyai
Az ábra alapján ismertessük a románok társadalmi,
felekezeti és települési viszonyait! Elemezzük ezek
hatásait nemzeti fejlődésükre!
2017. 06. 13. 17:14
 4. A soknemzetiségű ország: ruszinok, románok, szerbek, romák és zsidók 21

3 4 5

Ruszin népviselet Román havasi pásztor Román határőr

Mit gondol, miért a XVIII. Milyen szerepet játszott a Milyen társadalmi változást
század végére tehető a népvi- pásztorkodás a román népes- jelentett egy román jobbágy
selet kialakulása? ség erdélyi térhódításában? számára a határőrré válás? Milyen
hatással lehetett ez a román nem-
zeti fejlődésre?
Csonka társadalmukban a vezető réteget a görögkeleti, majd gö-
rögkatolikus (ún. unitus = a katolikus egyházzal egyesült) papság kép-
viselte. Többnyire közülük került ki értelmiségük is. Egyes területeken
(Kővár vidéke, Hunyad vármegye) román anyanyelvű kisnemesek is
éltek, mert az erélyi fejedelmek románokat is nemesi rangra emeltek.
A XVIII. század második felében Erdélyben is kialakítottak határőrvi-
déket, és az itt élő román jobbágyok határőrré, vagyis szabad parasztok- 6
ká váltak. A XVIII. század végétől a Szászföldre betelepülő románság
körében vékony kereskedőréteg alakult ki. A románok társadalmában
azonban a túlnyomó többséget a jobbágyság jelentette.
A görögkatolikus papság körében alakult ki az új román nemzeti
ideológiát történelmi érvekkel megalapozó dákoromán (dák–római)
folytonosságelmélet.

A dákoromán (dák–római) folytonosságelmélet szerint a román nép az Erdélyben

őshonos dákok és az őket meghódító rómaiak egybeolvadásából jött létre. Az elgon-
dolás a XV–XVI. századi humanistáktól ered, akik felismerték, hogy a román nyelv
az újlatin nyelvek közé tartozik. A magyar történetírás nyelvészeti és régészeti érvek
alapján tagadja az elméletet, amely a románság körében még ma is hivatalos felfogás.

A dákoromán folytonosság elméletének megteremtésében döntő

szerepe volt Micu-Klein görögkatolikus püspöknek és tanítványainak.
Ők emelték a kialakuló román nemzeti tudatba az őshonosság jogára Decebal dák király öngyilkossá-
ga. Részlet Traianus császár osz-
való hivatkozást. Erre alapozva követelték, hogy a románokat Erdély-
lopáról
ben ismerjék el negyedik nemzetnek (rendnek). Nevükhöz fűződik
a jobbágykérdés és a román nemzeti törekvések összekapcsolása is. Fejtse ki, hogy mi a kapcsolat
a kép és a dákoromán elmélet
Elméletük szerint a szabad állapotú románságot legyőzőik taszították között!
jobbágyi sorba.

17604_Történelem10.indb 21 2017. 06. 13. 17:14

 22 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

A görögkatolikusok
7 Görögkatolikusoknak vagy unitusoknak nevezték azokat a görögkeleti val-
lásúakat, akik elismerték a pápa vezető szerepét, de jórészt megtartották
a görögkeleti egyház szertartásait. (Az unitus kifejezés a latin unióból
származik, s nem keverendő az unitáriusokkal.) A görögkatolikus egyház
létrejötte Erdélyben a Habsburgok katolizációs tevékenységéhez kötődik.
Alig került Erdély Habsburg uralom alá, mikor két évvel a rendek jogait
biztosító Diploma Leopoldinum (1691. december 4.) kiadását követően
az uralkodó pátensében már a római katolikusokkal egyenlő jogokat és
támogatást ígért a pápát egyházfőnek elismerő görögkeleti egyháznak. En-
nek oka alapvetően a katolicizmus erősítése a négy bevett vallás számára
szabadságot biztosító, de alapvetően protestáns vezetésű fejedelemségben,
másrészt az erdélyi ortodox egyház elszakítása a déli, török uralom alatt
álló vezetéstől. A cél érdekében komoly vallási és politikai engedményekre
volt hajlandó az uralkodó és a katolikus egyház is. Csak a fi enzei zsinat
(1439) négy pontjának elfogadását kérték. Ezek a következők:
1. az egyház feje a római pápa (primátus);
2. létezik a tisztítótűz;
3. elfogadják, hogy a Szentlélek a Fiútól is származik (Filioque-tan);
4. az ostya és a kovászos kenyér egyaránt alkalmas az Oltáriszentség anya-
gául.
Lipót ajánlata értelmében a négy ponton túl a görögkatolikus (unitus)
egyház megőrizhette külön szervezetét, szertartásait és hagyományait.
1701-ben az uralkodó az ún. II. Diploma Leopoldinumban biztosította a
Ioan Inochentie Micu-Klein (1691–
1768) román származású gyulafe- görögkatolikusok számára az egyenjogúságot a katolikusokkal, és Gyula-
hérvár-fogarasi görögkatolikus püs- fehérváron, Hátszegen, valamint Fogarason iskolákat és birtokokat kaptak.
pök és aláírása (Joannes In[nocentius] Igaz el kellett viselniük egy jezsuita atyát, aki ellenőrizte a fi enzei pontok
L[iber] B[aron] Klein Vescovo di Fo- betartását, és 1853-ig az esztergomi érsek vezetése alá tartoztak, de meg-
garasi). Már nevének írásmódja is kezdődhetett az egyházuk felemelkedése.
jellemző a korra: a német klein (=
kicsi) a szászföldi német eredetre
utal, míg a román micu (= kicsi) a 8
románra. A magyar történetírás – a
kortársakhoz hasonlóan – sokáig
Klein Incének nevezte, napjainkra a
Micu-Klein név az elfogadott. Egy
Nagyszeben közeli román faluban
született. A papi pályára készülő gö-
rögkatolikus (unitus) diák már ko-
moly képzésben részesülhetett több
jezsuita iskolában (Szeben, Kolozs-
vár, Nagyszombat). Tanulmányai vé-
geztével (1729) kinevezték püspök-
ké, s még ugyanebben az évben bá-
rói rangot is nyert. Ennek egyik oka,
hogy a bécsi kormányzat az általa is
hangoztatott görögkeleti (unitus) és
román követelések felkarolásával le-
hetőséget látott a protestáns rendek
erejének gyöngítésére. Micu-­Klein
helyezte át a püspöki székhelyet Ba-
lázsfalvára, s az egykori fejedelmi
uradalmat a román nemzeti moz-
galom központjává tette. Követelte
a románság negyedik nemzetként
való elismerését. Emiatt a magyar A balázsfalvi görögkatolikus érseki székesegyház
rendekkel kiegyező Mária Terézia Milyen stílusban épült a székesegyház? Mennyiben fejezi ki ez
végül Rómába száműzte. a görögkatolikus egyház létrejöttével történt változásokat?

17604_Történelem10.indb 22 2017. 06. 13. 17:14

 4. A soknemzetiségű ország: ruszinok, románok, szerbek, romák és zsidók
A zömében délen, a határőrvidé-
SZERBEK keken élő szerbek (régi magyar nép-
nevük: rác) a Haditanács vezetése alatt
álltak, így gyakorlatilag függetlenek voltak a ma-
gyar vezető rétegtől. A Határőrvidéken kívüli szer-
bek többsége jobbágy, kisebb része kereskedő volt.
Erős volt ortodox nemzeti egyházuk. Az I. Lipóttól
nyert kiváltságok alapján (uralkodói jóváhagyással)
saját maguk választhatták egyházi vezetőiket, s egy-
házi kongresszust tarthattak. Így egyházuk elősegí-
tette nemzeti fejlődésüket.
10
Egy népcsoport beolvadását
AZ ASSZIMILÁCIÓ az őket körülvevő nagyobb
népközösségbe asszimilációnak
nevezzük. Az asszimiláció jelen volt a XVIII. száza-
di Magyarországon is. Erőszakról nem beszélhetünk,
hiszen – leszámítva a dinasztia németesítő törekvé-
seit – a betelepítéseknél sem volt fontos szempont,
hogy mely néphez tartozók pótolják a munkáskeze-
ket. Az asszimiláció természetes módon történt.
A vegyes falvakban pusztulás, elvándorlás vagy ala-
csony népszaporulat következtében kisebbségbe ke-
rült csoportok beolvadhattak a többségbe. Ezt történt
néhány magyar faluval a Felvidék határterületein,
vagy a Sziget-hegység és Dél-Erdély több, korábban
magyar falujának a magyarságával. A magyar állam-
szervezet a század végéig közömbös volt az asszimi-
lációval szemben.
17604_Történelem10.indb 23
23
9
A szerbek társadalmi és felekezeti viszonyai
Az ábra alapján ismertessük a szerbek társadalmi,
felekezeti és települési viszonyait! Elemezzük ezek
hatásait nemzeti fejlődésükre!
A pesti szerb templom épülete a Szerb utcában
Nézzen utána az interneten, mely Duna menti vá-
rosokban telepedtek le kisebb szerb közösségek!
11 A rácok általában erős, izmos testalkotásúak, türelme-
sek, és nélkülözéshez szokottak, és fölöttébb tunyák.
[…] mesterségre általában nincs hajlamuk. […] Rác
ifjú soha más házhoz be nem házasodik, mind atyja
házához hoz nőt, ha még annyian volnának is. Rác
ifjú vagy leány soha szolgálatba vagy napszámba nem
megy, minthogy ezt rendkívüli szégyennek tartja.
Van rác ház, melynél 10-12 házaspár lakik, és 40-
50 lélek. A legidősebb férfiú határtalan hatalommal
bír az egész család fölött, neki a legkisebb ellenvetés
nélkül engedelmeskedik a család minden tagja; ő fi-
zeti az adót, ő gondoskodik a szükségesekről, ő veszi
egész háznépének a szükséges kalapokat, szűröket,
bocskorokat stb. Ő lakja az úgynevezett házat, a töb-
bi párok az udvarban levő sötét, egészségtelen kam-
rákban hálnak.
Hölbling Miksa: Baranya vármegyének
orvosi helyirata, 1845
Jellemezze a forrás alapján a szerbek családi
viszonyait, lakáskörülményeit!
2017. 06. 13. 17:14
 24 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
12 Galgóc és Nyitra között sok a magyar
nevű, de szlovák lakosságú község és
dűlő, s e községek számtalan egysze-
rű családja magyar nevű, bár magyarul
már régóta nem is tudnak, s minden
kényszer és nyomás nélkül elszlováko-
sodtak. A keltýš [költés – böjti eledel]
készítésének szokása és neve is abból
az időből származik, amikor itt nagy
számban éltek még magyarok, akik a
XVIII. század elején Galgóc és Nyitra
között már kisebbségben voltak, s idő-
vel teljesen elszlovákosodtak.
Jozef L’udovit Holiby,
szlovák néprajzkutató, 1896
Mely folyamatról számol be a
forrás?
14
Bihari János (1764–1827) cigány/roma
zenész. A verbunkos, a csárdás és a
XVIII. századi magyar népzene leg-
népszerűbb előadója
Keressen az interneten Bihari János-
hoz hasonlóan híres XVIII–XIX.
századi cigány/roma muzsikusokat!
Vándorcigányok. Greguss János XIX.
századi ábrázolása
17604_Történelem10.indb 24
13 Ez a jövevény és idegen nép annyira elszaporodott, úgyannyira el-
árasztotta szinte egész Erdélyt, hogy úgy látszik, három bevett nem-
zete közül kettőt, ha nem is múl felül, de már felér vele. Csodálatos
ennek a népnek a szaporasága: látjuk ugyanis, hogy számos falu, me-
lyet 50 évvel ezelőtt részben oláhok, részben magyarok vagy szászok
vegyesen laktak, ma pedig kihalva a régi lakosok, minden helyüket
az idegen oláhok termékeny sarjadéka tartja megszállva. Azonkívül
számos falu látható, amelynek csak templomai és az őket körülve-
vő falak és tornyok árulják el, hogy valamikor magyarok és szászok
birtokában voltak: mai lakosaik valamennyien idegen oláhok, akik-
nek ha idejében gátat nem vetnek, még inkább pedig ha zablájukat
megeresztik és erejük megnövekedik, félő, hogy […] az egész erdélyi
népre [ti. a magyarokra] pusztulás és végromlás tör elő.
Az erdélyi magyar nemesség memoranduma, 1744
Milyen jelenségre hívja fel a figyelmet a forrás? Gyűjtsük ki a
modern nemzeti és a korábbi rendi szemléletre utaló jegyeket!
A cigányok/romák a XV. században jelen-
KISEBB
tek meg Magyarországon. Kezdetben keve-
NÉPCSOPORTOK
sen voltak, de a török korban – mint láttuk –
létszámuk nőtt, mert a Balkánról nyugat felé vándorló csoport­
jai­kat nem engedték be a Német-római Birodalom területére, így
hazánkban rekedtek. A XVIII. században folytatódott a beván-
dorlás a Balkán felől, de Magyarországon a cigányság lélekszáma
alacsony maradt.
A cigányok/romák alapvetően továbbra is vándorló életmó-
dot folytattak. A letelepült lakosságnak különböző kézműves
munkákat végeztek (pl. kovács, teknővájó) és lókereskedelem-
mel foglalkoztak.
A vándorló cigányságot a XVIII. század első felében a várme-
gyék időszakonként elüldözték területükről. A század második
felében az uralkodók – a felvilágosult abszolutizmus szellemében –
erőszakos eszközökkel akarták letelepíteni őket, de nem jártak
sikerrel. (Az eredményekről azért sem kaphatunk pontos képet,
mert sok esetben a letelepedő cigányokat már nem is tekintették
cigánynak.)
15
2017. 06. 13. 17:14
 4. A soknemzetiségű ország: ruszinok, románok, szerbek, romák és zsidók 25

A kultúra egy sajátos területén kiemelkedett a cigány/roma

népesség. Már a török korban megfi yelhető a cigány muzsiku- 16 Elsőbben: miként az 1761. december
10-én innen küldött utasításban ura-
sok jelenléte. A XVIII. században a toborzónóták és az ebből ki-
ságtoknak, valamint az összes várme-
fejlődő verbunkos zene tőlük elválaszthatatlanná vált. A század gyéknek, városoknak és kerületeknek
végére már nemcsak muzsikáltak, hanem mint zeneszerzők is elrendeltük, a következő február hó
megjelentek, mutatva a cigány és a magyar kultúra szoros ös�- végéig az összes cigány családokat, fel-
szefonódását. tüntetve feleségeiket, gyermekeiket,
A zsidóság a középkorban és a török korban is jelen volt ha- azok nemét és korát, úgyszintén ha
zánkban. A török területeken élő, sokszor nyugatról ide menekü- valami mesterséget űznek, vallásukat,
lő zsidóság legjelentősebb közössége azonban Budán az 1686-os a valóságnak megfelelő módon írják
ostrom idején elpusztult. Sokan a kivonuló törökkel együtt keletre össze úgy, hogy a távollevőket és az
távoztak. idegeneket is személy szerint tüntessék
A XVIII. században létszámuk emelkedni kezdett. Módos fel, név szerint megjelölvén azt is,
kereskedők érkeztek az örökös tartományokból, s a XVIII. szá- hogy kinél, miért tartózkodnak. […]
gondoskodjanak maguk számára a
zad végén szegényebb csoportok Galíciából, akik az üldözések
jobbágyi vagy zselléri lakóhelyről és a
elől menekültek. A magyar gazdaság kevésbé fejlett ágazataiból maguk földesuránál az állandó lakás-
próbáltak megélni, így elsősorban a kereskedelemből. A mező- ról, a szükséges szolgálatok ellenében
gazdasági terményeket felvásárló és nyugatra szállító kereskedők olyaténképpen, hogy a következő ös�-
szerepe a magyar mezőgazdasági kivitel (export) fejlődése miatt szeírásban már azt is fel lehessen je-
gyorsan növekedett. gyezni, hogy a cigány család mely
helységbe és mely földesúrhoz szegő-
dött, vagy melyiknek vetette alá ma-
17 gát, máskülönben ugyanis, ha a meg-
állapított határidő elmúltával még ta-
lálhatók lennének felütött cigánysátrak
vagy földkunyhók, azokat a falvak bírái
súlyos büntetés terhe alatt gyújtsák fel
vagy rombolják le, és már most jó előre
tudatni kell velük, hogy azokat a csalá-
dokat, akik eladdig állandó lakóhelyről
nem gondoskodtak […], a hatóságok-
nak le kell fogni, és […] az utak javítá-
sára vagy valami közérdekű munkára
kell fogni. […]
Mária Terézia rendeletéből, 1769

Mit tudunk meg a forrásból a

cigányság életmódjáról? Első-
sorban mit akar elérni a rendelet?
(Két szóval is válaszolhat.) Milyen
foglalkozás felé szeretné terelni a ci-
gányokat a rendelet? Milyen eszközö-
ket alkalmaztak korábban ennek ér-
Az óbudai zsidóság által a század végén emelt klasszicista zsinagóga dekében a rendelet szerint? Milyen
módszereket javasol a rendelet? Ki-
Mire utal a tekintélyes épület létrejötte? nek a feladatává teszi a végrehajtást?

A németek és a szlovákok mellett Magyarországon a ruszinok, a románok és a szerbek számítottak

nagy létszámú nemzetiségnek, és egyes területeken már a lakosság többségét adták. A XVIII. század
során érkező cigányok/romák nem adták fel a vándorló életmódot, a zsidók pedig kereskedelemmel fog-
lalkoztak. A magyarországi nemzetiségek többsége csonka társadalomban élt. A nemesség helyett rend-
szerint az egyháziak váltak e társadalmak vezető rétegévé. Az egyházak szerepe annál jelentősebb volt,
minél inkább külön nemzeti egyházként jelentkeztek. A korszakban még nem okoztak problémát az et-
nikai ellentétek, de megszületőben voltak a nemzeti ideológiák, például a dákoromán elmélet.

17604_Történelem10.indb 25 2017. 06. 13. 17:14

 26 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

5. Magyarország új helyzete
a dunai monarchiában
A török kiűzését és a spanyol örökö-
1 AZ UDVAR ÉS A RENDEK
södési háborút követően a Habsburg
ERŐVISZONYA
Birodalom közép-európai nagyhata-
lommá vált. Magyarország felértékelődött a dunai monarchi-
án belül. A Rákóczi-szabadságharc megmutatta, hogy a magyar
rendek jelentős erőt képviselnek, ezért az új uralkodó, III. Károly
(1711–1740), igyekezett betartani a szatmári béke pontjait, hogy
magyar felkelések ne veszélyeztessék a birodalom külpolitikai ak-
tivitását.

2 Az az akaratom, és különösképpen arra kell ügyelni, hogy ezzel a

III. Károly magyar király (német-ró-
mai császárként VI.), I. Lipót kisebbik
fia. A spanyol örökösödési háborúban
nem sikerült megszerezni számára a
spanyol trónt. Bátyja, I. József (1705–
1711) halála után ő lett a dunai mo-
narchia uralkodója. Magyar királyként
megértően viselkedett a magyar ren-
dekkel, és biztosította beleszólásukat
az ország kormányzásába
Milyen meg fontolásból követte
III. Károly a megbékélés politikáját?
nemzettel nagyobb megértéssel kell bánni, s elejét kell venni azon
panaszoknak, hogy a németek elnyomják; meg kell nekik mutatni,
hogy bennük éppúgy megbízom, mint a többiekben, s becsületben
tartom őket. Szigorúan meg kell hagyni az ottani vezénylő táborno-
koknak, hogy az országban a legjobb rendet tartsák fenn, s a zsaro-
lásokat ne tűrjék; meg kell mutatni a magyaroknak, hogy őket pár-
tatlan igazsággal és szeretettel akarjuk kormányozni. […]
•
Ami Magyarországot illeti, ezt az országot most különösen jóindu-
lattal és óvatossággal kell kormányozni […], mert ezen ország nyu-
galma nagyon megfelel érdekeinknek.
III. Károly Wratislaw udvari kancellárnak írt leveleiből, 1711
Foglalja össze a két forrás alapján III. Károly politikájának
alapelveit! Milyen megfontolásból követte ezeket az elveket? Mi
a véleménye az uralkodónak a magyar rendekről?
3

A Habsburg Birodalom és Magyaror-

szág a XVIII. század első felében
Sorolja fel a birodalom „Lajtán túli”
és „Lajtán inneni” (magyarországi)
területi egységeit! Mutassa be Magyaror-
szág helyét a birodalomban (terület, kor-
mányzat)! Hogyan változott Magyaror-
szág súlya a birodalomban a XVIII. szá-
zad elejére?

17604_Történelem10.indb 26 2017. 06. 13. 17:14

 5. Magyarország új helyzete a dunai monarchiában 27

A rendi jogok fennmaradása Magyarországon lehetővé tette

az ország különállását a birodalmon belül. Hiszen a rendi jogok 5
nem csupán a nemesség adómentességét jelentették, hanem biz-
tosították a magyar országgyűlés és a magyar vármegyék önál-
lóságát, az állam irányításában betöltött szerepét is. Ugyanakkor
a dinasztia és a rendek erőviszonya jelentősen megváltozott a
dinasztia javára.
Ezt a helyzetet tükrözik a szatmári béke aláírása utáni első or-
szággyűlés (Pozsony, 1712–1715) határozatai. A rendek megvéd-
ték alapvető kiváltságaikat, de az adómentesség fejében lemond-
tak az önálló magyar hadsereg felállításáról. Igaz, továbbra is
az országgyűlés joga maradt az adók és az újonclétszám megsza-
vazása, ezért a rendek befolyása megmaradt a haderő kérdésé­
ben. A Habsburg-dinasztia tehát elérte legfőbb célját: a Rákóczi-
szabadságharc után veszélyesnek tartott önálló magyar reguláris
haderő helyett biztosította a közös, császári és királyi reguláris
hadsereg felállítását. Ez elengedhetetlen volt egy korabeli nagy-
hatalom számára. A lőcsei városfalon látható festmény
feltehetőleg a lőcsei fehér asszonyt,
Korponay Jánosné Géczy Juliannát
4 1. §. […] a nemesek […] az ország védelmére katonáskodni, tehát ábrázolja. Az asszonynak a Rákóczi-
személyesen felkelni s illetőleg saját bandériumaikat előállítani és szabadságharc végén szerepe volt Lő-
kiindítani tartoznak […]. cse császári kézre juttatásában (amire
2. §. Minthogy azonban csupán ezzel emez országot elegendő- a kép is utal). 1712-ben a pozsonyi or-
képpen megvédelmezni nem lehetne, sőt inkább minden eshetőség- szággyűlésen a király megkoronázása
re erősebb és úgy bennszülöttekből, mint külföldiekből álló rendes előtt Pálffy Jánosnak egy kuruc össze-
esküvés vádját jelentette, de a bizonyí-
katonaságot kell tartani, mely kétségtelen, hogy zsold nélkül fenn
tékul szolgáló leveleket elégette. Kor-
nem állhat, ezt pedig adózás nélkül beszerezni nem lehet: ezért az ponay Jánosnét kínvallatás alá vetették,
erre szükséges segélyek és adók dolgában a karokkal országgyűlési- de nem tört meg, vállalta a halált.
leg (hova tudomás szerint különben is tartozik) kell határozni. 1715-ben Győr főterén lefejezték
3. §. Ha pedig a véletlen ellenséges betörésnek rendkívüli esete
Milyen politikai következményei le-
merülne fel, vagy a változó s előre nem látható rögtönös [azonnali] hettek az ügynek? Mi vezethette tet­
háború tekintete az ilyen fontos ügy tárgyalásának rendes módoza- té­ben a vérpadra jutó asszonyt? Saját hely-
tát s alakját nem engedné: ily esetekben ugyanazon karok és rendek zetén akart javítani, vagyont akart szerez-
nemcsak tanácsosnak, hanem szükségesnek is találták, hogy a ná- ni, a fia érvényesülését akarta segíteni? Ha
dorispánt és az ország prímását, meg a főpapokat, bárókat, a kirá- kíváncsi ezekre a kérdésekre, olvassa el
lyi ítélőtáblát, a megyéket és szabad királyi városokat, a mennyire Jókai Mór romantikus regényét, a Lőcsei
lehet, s minél nagyobb számban az országban, s nem azon kívül, fehér asszonyt és az interneten a témában
megtalálható tanulmányokat!
összehívják.
1715. évi VIII. törvénycikk

Tárjuk fel, hogyan épül fel a magyar haderő! Milyen ellenőrzé- 6

si jogai vannak ebben a kérdésben a rendeknek? Miért marad-
hatott meg a nemesi felkelés intézménye?

A nemesi felkelés (latinul insurrectio) eredete az 1222-es Aranybulláig

vezethető vissza, amely kimondta (akkor még a szerviensekre), hogy „vérük-
kel adóznak”, vagyis kötelesek személyesen hadba vonulni a saját költségü-
kön, saját magukat felfegyverezve, ha az országot támadás éri. Támadó had-
járat esetén viszont a király nem hirdethetett nemesi felkelést. A nemesség
katonai kötelezettsége a rendiség korában is fennmaradt, a török korban pe-
dig a nemesek hadba vonulását falvaik és családjuk védelme is megkövetelte.
A nemesi felkelést az országgyűlés rendelte el. Ha az egész országra kiter-
jedt, akkor egyetemes, ha csak egy tájegység nemességét szólították hadba,
akkor részleges felkelést hirdettek. A török kiűzésével és a reguláris hadsereg Magyar nemesi felkelők a XVIII. szá-
létrejöttével a nemesi felkelés katonai jelentősége csökkent, formálissá vált, s zad végén
inkább csak az adómentesség elvi indoklását jelentette.

17604_Történelem10.indb 27 2017. 06. 13. 17:14

 28 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
Magyarország közjogi helyzete a Habs-
burg Birodalomban a XVIII. század-
ban. A közjogi helyzet az állam mű-
ködését meghatározó jogi viszonyokat
jelenti. Ebben az időben az ország bi-
rodalmon belüli helyzetét, az uralkodó
és a magyar állami szervek viszonyát
értették rajta
Mutassa be az ábra alapján a ma-
gyar és a birodalmi szervek viszo-
nyát! Hol találunk törvényes (legális), és
hol a törvényeknek ellentmondó kapcsola-
tot? Hogyan működött ebben az időben a
rendi dualizmus?
8 A karok és rendeknek alázatos esedezé-
sére s folyamodására Ő császári királyi
felsége kegyelmesen elrendelte: hogy
a magyar kamarának a bécsi udvari
kamarától való minden függése meg-
szűnjék, s az érintkezés, mivel amaz tá-
vol, ez pedig folytonosan a király oldala
mellett van, egyedül a hivatalos iromá-
nyoknak s végzéseknek a fel­ter­jesz­té­
sé­ben álljon, hogy a legkegyelmesebb
elhatározásokat a magyar kamarának
a császári királyi udvari kamara útján
Ő szent felsége elé terjesztendő vélemé-
nye alapján nyerjék ki.
1. §. És kegyelmesen megígérte
gondoskodását az iránt, hogy a ma-
gyar kamara, valamint az udvari ma-
gyar kancellária utasítását is neki ma-
gyar tanácsosai alkalmazásával terjes�-
szék elő, s ha mit ahhoz még hozzáadni
vagy azon módosítani kellene, királyi
hatalmából, amint ezt a méltányosság s
közjó tanácsolja, elrendeli, s akként fog
intézkedni, hogy az ország törvényei-
vel vagy a királyi kincstárral ne ellen-
kezzék, hanem inkább, hogy a magyar
kamarai ügyeknek elintézése e magyar
kamaránál épségében megmaradjon.
1715. évi XVIII. törvénycikk
Fogalmazza meg, milyen prob-
lémákra utal a forrás! Mire tesz
ígéretet az uralkodó?
17604_Történelem10.indb 28
A Habsburgok biztos kézben akarták tartani Magyarországot,
és erőforrásait a birodalom érdekei szerint akarták felhasznál-
ni. A magyar rendek számára viszont a rendi jogok védelme volt
a fő szempont, s ezzel összefüggésben Magyarországnak a Habs-
burg Birodalmon belüli minél nagyobb önállósága.
A magyar rendi állam elvileg független volt a birodalom többi
részétől, melyet ekkor abszolút módon kormányoztak. A valóság-
ban az uralkodó jelentős mértékben támaszkodott a központi
(birodalmi) hivatalszervezetre. Ezt lehetővé tette, hogy magyar
rendi felfogás értelmében a királyi felségjogokhoz tartoztak a
pénzügyek, a külügyek és a hadügyek. Ezek legfőbb irányítása
az uralkodó kezében volt, így uralkodói döntésekként jelentek
meg a birodalmi érdekek. A hadügyek tekintetében – a török
kor hagyományaként – ennyire sem valósult meg a különállás, az
önálló magyar hadseregről történő lemondás pedig még inkább
birodalmi üggyé tette ezt a kérdést.
A szatmári békében foglaltaktól legin-
A FELEKEZETI KÉRDÉS kább a vallás kérdésében tért el az udvar.
Nem folytatódott az I. Lipót idején történt
nyílt és erőszakos katolizáció (templomelvételek, lelkészek gálya-
rabságra ítélése stb.), de fennmaradt a katolikus egyház nyílt tá-
mogatása más felekezetek rovására. Az országgyűléssel nehezen
lehetett volna ilyen szellemű törvényt elfogadtatni, ezért III. Ká-
roly a protestánsok helyzetét rendeletben szabályozta (Carolina
Resolutio, 1731).
A rendelet csak meghatározott helyeken, az 1681-es országgyű-
lés által elfogadott törvénycikkben (articulus) megnevezett telepü-
léseken (megyénként kettőben) engedélyezte a nyílt vallásgyakor-
lást a protestánsok számára. (Innen az artikuláris hely elnevezés.)
Az 1681-es törvénycikkben felsorolt települések (artikuláris helyek) az
ország nyugati és északnyugati megyéiben találhatók. Az egykori hódoltság
területén és a török korban Erdélyhez tartozó területeken jelentős számú
protestáns élt, s vallásgyakorlásukat – Károly rendelete ellenére – általában
nem akadályozták.
A magánéletben is korlátozták a vallásgyakorlást: a rendelet
tiltotta az áttérést a protestáns hitre, a protestáns lelkészeket ka-
2017. 06. 13. 17:14
 5. Magyarország új helyzete a dunai monarchiában 29

tolikus felügyelet alá helyezte, megkövetelte a katolikus ünnepek

megtartását. A protestáns nemesség hivatalvállalását akadályoz- 10
ta a katolikus dogmáknak megfelelő esküszöveg (ún. dekretális
eskü). A rendelet jelentős mértékben hozzájárult a katolicizmus
további erősödéséhez. A XVIII. század végére az ország egészét
tekintve már többségbe kerültek a katolikusok.

Vallási téren felerősödtek az országrészenkénti különbségek. A nyuga-

ti területeken inkább katolikusok éltek, az ország középső és keleti részein
pedig nagyobb számban, sőt sok helyen többségben voltak a protestánsok.

9 Tekintetbe véve azon visszaéléseket, melyek a vallásügyben a hitfe-

lekezetek közt kormányzásunk alatt ismételve felmerültek, a további
összeütközések elkerülése végett rendeljük, mint következik:
1. Az […] 1681. […] cikkek megújíttatnak és ezek szerint az ágostai
és a helvét hitvallásnak mindenütt engedett vallásgyakorlat csak
Regnum Marianum, azaz Mária or-
magánosnak értendő, a nyilvános ellenben csak azon helyekre szágának allegóriája. A XVIII. századi
szoríttatik, melyek az 1681. 26-dik cikkben meg vannak hatá- festményen a Magyarországot és Er-
rozva. [vármegyénként két helyen] […] délyt jelképező alakok segítséget kér-
3. A nem törvényes helyeken, mindenki a maga házánál, maga és nek Máriától. A két alak között az el-
családja részére szabadon olvashatja a vallására tartozó vallásos pusztult ország és földre dobott katoli-
könyveit, úgy azonban, hogy oda szomszédot, ismerőst, vagy kus liturgikus tárgyak láthatók
atyafit, annál inkább pedig más helybeli lakosokat bocsátani nem Nézzen utána az interneten, miért
szabad; mert a lelkészi foglalkozások tekintetében a plébános nevezték Magyarországot Mária or-
alatt lenni tartozik. […] szágának! Miért elevenítették fel a kultuszt
8. A római katolikus ünnepeket külsőleg és nyilvánosan a nem a XVIII. században? Milyen politikai tar-
katolikusok is kötelesek megtartani s az iparosok szabadalmaik talmakat fejez ki az allegória?
szerint a szokott egyházi menetekben részt venni.
9. Az esküre vonatkozólag rendeltetik, hogy a bírák és más tisztviselők,
ügyvédek, addig, míg más határoztatik, a megrendelt forma szerint
11
tartoznak az esküt letenni [a szenteket is tartalmazó szöveggel].
Carolina Resolutio, 1731

Milyen céljai voltak a rendelkezésnek? Mire utal az, hogy a kér-

dést nem törvényben szabályozták, hanem rendeletben? Gyűjt-
sék össze a protestánsok jogait! Gyűjtsék össze a protestánsokra vo-
natkozó korlátozásokat! Vegyék számba a katolikus egyház protes-
tánsok feletti jogosítványait!

A Habsburg-dinasztia hatalmát házas-

A NŐÁGI ÖRÖKÖSÖDÉS
ságokkal terjesztette ki a XV. és a XVI.
ELISMERÉSE
században. Ezt az ügyes diplomácián kívül
az tette lehetővé, hogy míg számos dinasztia férfiágon kihalt (pl. a Ja-
gellók), addig a Habsburg-családban született elegendő fiúgyermek.
A XVIII. század elején a helyzet megváltozott. I. Lipótnak két
fia volt, József és Károly. József 1711-ben fiú utód nélkül halt meg,
s így Károly vette át a dunai monarchia irányítását. III. Károly-
nak azonban nem született fiú utóda, s emiatt bizonytalanná vált,
hogy ki örökli majd trónjait. Ezért Károly arra törekedett, hogy
kiterjessze a Habsburgok örökösödési jogát a család nőtagjaira is,
előnyben részesítve közülük a saját leányát, Mária Teréziát, s annak A Pragmatica Sanctio utolsó oldala,
utódait. A nőági örökösödés szabályát, a Pragmatica Sanctiót III. Károly aláírásával
(= gyakorlati rendezés) az uralkodó először (1713) a birodalom
Mennyire jelenthetett biztosítékot a
vezetőivel (miniszterek, titkos tanácsosok), majd az európai nagy- nagyhatalmak elismerése?
hatalmakkal és országai rendjeivel fogadtatta el.

17604_Történelem10.indb 29 2017. 06. 13. 17:14

 30 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

III. Károly családjával. A három leány közül a közép-

ső, Mária Terézia a jövendő királynő
12

13 II. tc. 5. §. Ő legszentségesebb császári és királyi fel-

sége férfiágának magvaszakadtával [kihalásával] az
öröklési jogon való utódlást e Magyarországban […]
felséges Osztrák Házának nőágára is, és pedig első
helyen a fent tisztelt most uralkodó legszentségesebb
császári és királyi felségnek,
6. §. Azután ennek magvaszakadtával, a néhai bol-
dogult Józsefnek,
7. §. S ezeknek is magvaszakadtán, a néhai dicső
Lipótnak […] ágyékából leszármazókra és ezeknek
törvényes, római katolikus, mindkét nemű ausztriai
főherceg utódaira, a most uralkodó legszentségesebb
császári és királyi felség részéről a Németországban s
azon kívül fekvő és Magyarországgal meg ehhez kap-
csolt részekkel, országokkal és tartományokkal, az
előre bocsátott jog és rend szerint, feloszthatatlanul Az örökös tartományok után a horvát tartományi
s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen örö-
gyűlés, majd az erdélyi országgyűlés is jóváhagyta a
kösödésileg birtoklandó más országaiban s tartomá-
nyaiban is megállapított elsőszülöttségi rendhez ké-
Pragmatica Sanctiót. A birodalom legerősebb rendi
pest uralkodás és kormányzás végett átruházzák. […] államában, Magyarországon az 1722–1723-as or-
III. tc. Ő legszentségesebb császári és királyi fel- szággyűlésen iktatták törvénybe.
sége az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hű A nőági örökösödés elismeréséért cserében ismé-
karainak és rendeinek minden, úgy hitlevélbe foglalt, telten megerősítették a rendi jogokat és Magyar-
mint bármely más jogait, szabadságait, kiváltságait ország különállását a birodalmon belül. A töröktől
s mentességeit és előjogait, az alkotott törvényeket s való félelem miatt bevették az okmányba a közös vé-
helybenhagyott szokásokat […] kegyelmesen meg- delem kötelezettségét és azt is, hogy a két birodalom-
erősíti s meg fogja tartani. fél csak együttesen („feloszthatatlanul és elválasztha-
1. §. Hasonlóképpen utódai is, Magyarország s az tatlanul”) öröklődik.
ahhoz kapcsolt részek törvényesen megkoronázandó
királyai, az ország s ahhoz kapcsolt részek karait és ren-
deit ugyanazon kiváltságokban s az említett mentessé- 14
gekben és törvényekben sértetlenül meg fogják tartani.
Pragmatica Sanctio, 1723

Mit szabályozott a Pragmatica Sanctio? Ismer-

tesse a szabályozás lényegét! Mit jelent a forrás-
ban említett hitlevél?

A Pragmatica Sanctio és Magyarország

Milyen érdekei fűződtek a magyar vezető rétegnek a
dinasztia nőági örökösödésének elfogadásához?

III. Károly a szatmári békében megfogalmazott kompromisszumot betartva kormányzott, bár a

rendek és az udvar erőviszonyai az udvar oldalára tolódtak el. A rendek az 1712–1715-ös ország­
gyűlésen biztosították a rendi jogokat, de lemondtak az önálló magyar hadseregről. Károly nem üldözte
a protestánsokat, de korlátozta vallásgyakorlásukat és kormányzata a katolikus egyház térhódítását segí-
tette. III. Károlynak nem volt fiú örököse, ezért a birodalom rendjeivel elfogadtatta a nőági utódlást lehe-
tővé tevő Pragmatica Sanctiót. A Pragmatica Sanctio értelmében Magyarország csak a birodalom Lajtán
túli területeivel együtt öröklődik, és saját törvényei szerint kormányzandó.

17604_Történelem10.indb 30 2017. 06. 13. 17:14

 6. A XVIII–XIX. századi magyar politikai élet színterei 31

6. A XVIII–XIX. századi magyar

politikai élet színterei
A középkorban ki-
III. KÁROLY MODERNIZÁCIÓS 1
alakult magyar állam-
LÉPÉSEI
szervezetet a dinasztia
modernizálni kívánta. Korszerűbbé akarták alakítani
az államigazgatást, és természetesen növelni akarták
az uralkodótól függő központi hivatalok szerepét,
a rendi intézmények rovására.
Az 1722–1723-as országgyűlésen a Magyar Kan-
cellária és a vármegyék között új kormányhivatalt
hoztak létre: a Helytartótanácsot. Feladatköre ko-
runk kormányaihoz hasonlított, vagyis a végrehajtó
hatalmat jelentette, a katonai ügyek és a pénzügyek
kivételével, mivel azok maradtak az Udvari Hadita-
nács, illetve a Magyar Kamara hatáskörében.
A Helytartótanács – ellentétben a mai kormányokkal –
kollegiális alapon működött, vagyis minden tagja minden
kérdéssel foglalkozhatott, s közösen hozták meg a döntéseket.
Felállítása ennek ellenére növelte az államigazgatás szakszerű-
ségét. További lépés volt ez irányban, hogy a XVIII. század vé-
gén már ügyosztályokat hoztak létre a Helytartótanácson belül.
A Helytartótanács székhelye Pozsony volt, s csak 1784‑ben
helyezték át Budára. Elnöke a nádor lett, tagjai (4 főpap,
10 főúr, 8 köznemes) a kormányzati érdekek mellett a rendi
érdekeket is fi yelembe vették. Mivel a főurak sokszor távol
voltak, az ügyek intézése a köznemesekre maradt.
A Helytartótanács felépítése és működése
Jelentős reformok valósultak meg az igazságszol- Mutassa be az ábra alapján a Helytartótanács fel-
gáltatás terén is. Felsőbb szinteken az időlegesen mű- építését és működését!
ködő bíróságok helyett folyamatosan működő, állan-
dó székhellyel rendelkező bíróságokat hoztak létre.
Már nem lehetett tartani azt a középkori rendszert, hogy
az egyes főméltóságok vezette bíróságok nem működtek fo-
lyamatosan, és üléseik helyszíne a főméltóság tartózkodási 2
helyétől függött. Az ügyek így elhúzódtak.
A folyamatos működés mellett az új igazságszolgáltatási
rendszer abban is korszerű volt, hogy egymásra épülő szintek
jöttek létre, vagyis az alsóbb bíróságok döntései ellen a ma-
gasabb szintű bíróságokon fellebbezéssel lehetett élni. A ne-
messég számára a vármegyei bíróság (sedria) után az ország-
ban kialakított négy kerületi táblához, majd innen a Királyi
táblához, s végül a Hétszemélyes táblához lehetett fordulni.

Az igazságszolgáltatás működése a XVIII. században

Mutassa be az ábra alapján az igazságszolgáltatás
működését! Kiknek az ügyeiben volt illetékes az úri-
szék? Volt-e lehetőség jogorvoslatra, ha az elítélt igazság-
talannak tartotta az ítéletet?

17604_Történelem10.indb 31 2017. 06. 13. 17:14

 32 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
3 ben a földesúri bíróság, az úriszék volt illetékes. Ennek működése is szak-
A Helytartótanács budai épülete a vár-
ban. Az intézmény 1784-ben költözött
ide Pozsonyból
Mely gazdasági, kulturális és politi-
kai folyamatok hatására kerülhetett
át a Helytartótanács székhelye Budára?
4 Ő […] felsége királyi Helytartótanácsot
állított föl a nádorispán elnöklete alatt,
a királyi felségtől most és jövőre kine-
vezendő huszonkét tanácsossal, a főpa-
pok, mágnások és nemesek rendjéből s
az ország minden részéből.
1. §. A tanácsosok helyeinek be-
következendő megüresedése esetében
pedig az említett tanács Ő szent felsé-
géhez nemcsak az összes emez üres he-
lyekért folyamodóknak kérvényeit föl-
küldendi, hanem más ügyes és alkal-
matos egyéneket is, a körülményekhez
képest véleménnyel kísérve, alázatosan
előterjeszt, s a további királyi jóságos
rendelkezést bevárandja. […]
5. §. A nádorispán törvényes távol-
létében pedig az országbíró fog ugyan-
ebben a tanácsban elnökölni.
1723. évi XCVII. törvénycikk
a Helytartótanács felállításáról
• lán a katolikus, a görögkatolikus és a görögkeleti főpapság (utóbbi
Egészen igazságos, hogy ez a királyi
Helytartótanács az ország tételes tör-
vényei ellen semmit se határozzon
1. §. S az országgyűlési végzéseket
azokkal, kiket illet, foganatosíttassa.
1723. évi CII. törvénycikk
Állapítsa meg a források alapján,
hogy a Helytartótanács mennyiben
rendi és mennyiben a király akaratát
érvényesítő központi szerv! Hogyan
történt a testület tagjainak kinevezé-
se? Határozza meg a Helytartótanács
feladatkörét!
17604_Történelem10.indb 32
A jobbágyok kisebb ügyeit a falusi bírák intézték el, de komolyabb ügyek-
szerűbbé vált: a pereknél jelen volt a vármegye képviselője, s fellebbezni is
lehetett a vármegyei bírósághoz, halálos ítélet esetén a Helytartótanácshoz.
Szintén a XVIII. században vált általánossá az úriszéki tárgyalások esetében
is a jegyzőkönyvek vezetése.
Magyarország államszervezete a XVIII. században
Hasonlítsa össze a XVIII. századi magyar államberendezkedést a
XVI. századival (9. évfolyamos tankönyv, 96. oldal)! Mennyiben fi-
gyelhető meg modernizáció az államszervezetben? Hogyan változott az
Ausztriához fűződő viszony? Mennyiben befolyásolta Ausztria és Magyar-
ország kapcsolatát a rendi berendezkedés?
A rendi országgyűlésen (dié-
AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELÉPÍTÉSE
tán) a király és a rendek együt-
ÉS MŰKÖDÉSE
tesen alkották meg a törvényeket.
A Pozsonyban ülésező országgyűléseket az uralkodó hívta egybe.
Meghívólevelében meghatározta az országgyűlésen megvitatandó
kérdéseket, így a nemesség előre kialakíthatta álláspontját ezekben
a kérdésekben.
A magyar országgyűlés kétkamarás felépítésű volt. A felsőtáb-
csak 1792-től), valamint az arisztokrácia személyesen vehetett
részt. Hivataluk révén a főispánok is tagjai voltak a felsőtáblának.
6 Minthogy a közönséges országgyűlések megtartása az ország sérel-
mei megszüntetésének üdvös orvoslási módja: ezért elhatározták,
hogy az ország közgyűlését mostantól jövőre minden harmadik év-
ben, vagy ha az ország közhaszna vagy szüksége úgy kívánja, még
előbb is meg kell tartani.
1715. évi XIV. törvénycikk
Hogyan szabályozták az országgyűlések idejét? Mire utal ez?
Vessük össze a törvényi előírást a XVIII. századi országgyűlé-
seket bemutató táblázat adataival (8. forrás)!
2017. 06. 13. 17:15
 6. A XVIII–XIX. századi magyar politikai élet színterei 33

7 Pozsony látképe Pozsonyligetfalu felől

a királyi várral, a koronázó templom-
mal és a várossal
Mikor, és miért vált Pozsony Ma-
gyarország fővárosává? Miért ma-
radt főváros a XVIII. században is? Mit
jelentett a korszakban a főváros szerep?

Ha a főnemes személyesen nem akart részt venni az országgyűlés mun-

kájában, akkor küldhetett maga helyett egy magyar nemest, aki beszámolt
nekik az eseményekről. A távollévő főrend követe az alsótábla ülésein vehe-
tett részt, de nem rendelkezett szavazati joggal.

Az alsótáblára a vármegyék két-két követet, a szabad királyi Időpont Helyszín Uralkodó

városok egy-egy követet küldhettek. A megyei követek mind- 8
(1708)
egyike rendelkezett szavazati joggal az országgyűlésen, míg a Pozsony III. Károly
1712–1715
városi követek összesen egy szavazatot birtokoltak. Az alsótáblán
jelenhettek meg a káptalanok képviselői is. 1722–1723 Pozsony III. Károly
A vármegye követeit a vármegye nemessége választotta meg, 1728–1729 Pozsony III. Károly
és a nemesek többségi akaratát képviselték a rendi gyűlésen. Ezt a Mária
követutasítások tették lehetővé. A megyegyűléseken a nemesek a 1741 Pozsony
Terézia
királyi előterjesztés (meghívólevél) alapján minden felmerülő kér-
Mária
dést megtárgyaltak, kialakították a vármegye álláspontját, és kö- 1751 Pozsony
Terézia
vetutasításba foglalták. Ehhez a követeknek tartaniuk kellett ma-
gukat. Ha előre nem látható kérdés merült fel az országgyűlésen, Mária
1764–1765 Pozsony
Terézia
a követnek pótutasítást kellett kérnie. Amennyiben a véleményük
ettől eltért, lemondhattak a megbízatásukról. 1790–1791
Buda, majd
II. Lipót
Pozsony
Az ügymenet nehézkes és lassú volt. A megyei követek, hogy álláspont- 1792 Buda I. Ferenc
jukat a főméltóságok ellenőrzése nélkül egyeztessék, ún. kerületi üléseket
tartottak (Dunán inneni, Dunán túli, Tiszán inneni, Tiszán túli kerületek).
Az itt kialakított álláspontot képviselték az alsótáblán, ahol a témák szintén
megvitatásra kerültek. Ha egyezségre jutottak, átiratot küldtek a felsőtáblára.
Magyar országgyűlések a XVIII. szá-
zadban
Ha a felsőtábla csak kismértékben is módosított ezen, akkor átiratban állás-
pontjukat visszaküldték az alsótáblára. Ez többször is megismétlődhetett. Mely tényezők befolyásolhatták az
Ha sikerült a két táblának egységre jutnia, akkor közösen feliratot intéztek országgyűlések összehívását vagy el-
az uralkodóhoz, aki a Magyar Kancellárián át tartott kapcsolatot az ország­ maradását?
gyű­léssel. Ha egy kérdésben az uralkodó a rendek feliratát elutasította, esetleg
változtatást eszközölt, a kérdést újratárgyalták és kezdődött minden elölről.

Pozsonyi utcarészlet. Balra a Magyar

Kamara épülete, amely többször az or-
szággyűlés színhelyéül szolgált
Próbáljuk elképzelni, s néhány mon-
datban elmondani, hogyan változott
meg az élet Pozsonyban, amikor ország­
gyű­lést tartottak! A témáról az interneten
is tájékozódhat.

17604_Történelem10.indb 33 2017. 06. 13. 17:15

 34 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

A magyar országgyűlés felépítése

Kövessük nyomon a törvények meg-
születésének folyamatát! Elemezzük 10
rendi szempontból az országgyűlés felépí-
tését, működését és összetételét!

11 4. A tapasztalat bizonyítja, hogy az or-

szággyűlések az uralkodóra mindig
hátrányosak, ezért nem kell a ren-
deket összehívni.
5. Viszont a körülmények természete
szerint az egyes megyékhez kell for-
dulni, és azon kell lenni, hogy Őfel-
sége ott az alispánok és a kisnemes-
ség útján minél erősebb befolyást
nyerjen, és így elgondolásait ne a
helyes útra szinte alig irányítha-
tó egész testületnél, hanem annak
egyes tagjainál igyekezzék előké-
szíteni, és amikor bennük a hajlan-
dóság elérte a szükséges fokot, csak
akkor lehet az egész megváltoztatá-
sához fogni. […] De kellő módon
kell belekezdeni, és nem szabad
megelégedni csupán az alázatos és
az ügybuzgalomra valló szép sza-
vakkal, hanem a tetteket kell nézni,
és ezeket kell jutalmazni vagy bün-
tetni.
6. Az országgyűlési végzésekhez és a
hazai törvényekhez sohasem sza-
bad hozzányúlni vagy azok ellen
cselekedni. A legkevésbé szabad
elárulni, hogy szándékunkban áll a
nemesség teljes adómentességének
korlátozása. Ez óriási vihart keltene,
és egyszerre minden jó elgondolást
tönkretenne.
Kaunitz államkancellár
előterjesztéséből, 1761
Hogyan értékeli a magyar or-
szággyűlés szerepét és erejét az
államkancellár? Hogyan látja az or-
szággyűlés és a megye kapcsolatát?
Milyen taktikát javasol az uralkodó-
nak ahhoz, hogy akarata érvényesül-
jön? Mi a kapcsolat a javasolt taktika
és a magyar intézményrendszer kö-
zött?
Az országgyűlések sokszor elhúzódtak, így a szatmári békét követő első
országgyűlés 1712-től 1715-ig tartott. Ez nem azt jelentette, hogy folyama-
tosan üléseztek. Járványok idején (pl. pestis, kolera) hazatértek a követek, de
a nyári dologidőben sem tartottak üléseket, mivel a nemesek jelentős része
ekkor gazdaságaival foglalkozott. Az országgyűlést a törvények szentesítése
után az uralkodó zárta be.
A magyar rendi országgyűlés – szemben az erdélyivel – erős
ellenpólusa volt a dinasztiának. Részben jogosítványai, így az
adó és az újonclétszám megajánlása miatt. E mellett azonban
felépítése és összetétele is biztosította ezt. A felsőtáblán részt
vevő főispánok a király kinevezettjei voltak, de sok megye élén
örökös főispánok álltak (a cím főpapi tisztségekhez vagy főnemesi
családokhoz kötődött), s ezek az arisztokraták kevésbé függtek a
királytól.
A XVIII. században a magyar arisztokrácia egyre inkább kö-
zeledett az udvarhoz, sőt udvarhű (aulikus) lett, de számukra is
fontos volt a rendi jogok védelme. (Leginkább a főpapság hajlott
a dinasztia érdekeinek szolgálatára.) A valódi ellenpólust az alsó-
tábla jelentette, főleg a megyei követek, akik a követutasítás révén
a nemesség akaratát képviselték.
A nemesi vármegye szinte állam volt az
A NEMESI VÁRMEGYE államban. A vármegye függetlensége ré-
vén a rendek kezükben tarthatták közép-
és alsószinten az állami élet jelentős részét, az adószedéstől a
bíráskodásig. Ezáltal a vármegye a rendi berendezkedés bástyáját
jelentette az abszolutizmusra törő idegen hatalommal szemben.
A vármegyék élén a király által kinevezett főispánok álltak,
de ők a XVIII. században ténylegesen már nem vettek részt a
megye irányításában. A nemesi vármegye tényleges vezetője az
alispán volt, akit a megyei közgyűlés választott. A közgyűlésen
minden megyei nemes személyesen részt vehetett, és szavazati
joggal bírt.

17604_Történelem10.indb 34 2017. 06. 13. 17:15

 6. A XVIII–XIX. századi magyar politikai élet színterei 35

12

A közgyűlés saját – az országos törvényekkel nem ellenkező – rendele-

teket alkothatott. Sőt, megtagadhatta a kormányzat intézkedéseinek végre- A szekszárdi megyeháza, a megyei ne-
hajtását is, amennyiben azokat törvénytelennek ítélte. Szintén a közgyűlés messég fellegvára
választotta a megye hivatalnokait (szolgabírák, levéltáros stb.). A megyei Milyen stílusban épült a vármegye
tisztikart – mely nem részesült jelentős díjazásban – a jómódú középbirtokos központi épülete? Nézzen utána,
nemesség soraiból választották, és ők voltak a megyei élet tényleges vezetői. hogy mikor jelent meg Magyarországon e
A megye szerkezete a XVIII. századi elvárásoknak felelt meg, így a hatalmi stílus, és következtessen ez alapján az épü-
ágak megosztásának nyomát sem látjuk. Ugyanazok vettek részt a megyei let korára!
ítélőszék és a végrehajtás munkájában.

13 A választások közeledtével az ország nemessége szaka-
datlan agitációt folytatott. A pártokat összehívták veze-
tőik. Erre egy bál, egy sportesemény, egy születésnap
adott alkalmat, s míg a fiatalok szórakoztatták egymást,
az idősebbek összeültek, és számot vetettek a siker esé-
lyeivel, lehetőségeivel. […]
Különösen fontosnak tartották egy első osztályú ci-
gányzenekar színre állítását, amely az alkalomhoz illő
fordulatos szövegű verseket játszott. A kortesre vagy a
bocskoros nemesekre, kiknek szavazata ugyanannyit ér,
mint bármely más nemesé, a pazar aromájú borokat
kivéve semmi sem tudott úgy hatni, mint a szép zene.
Gyakran megtörtént, hogy a jelölt szavazatokat vesztett
amiatt, mert a cigányzenekar híján volt a kiemelkedő
zenészeknek.
A szavazók lovas kocsikon vagy lóháton, de mindig a
fiatal jelölttel az élen, száz és száz zászlóval föllobogózva,
hangos zeneszóval, hangzavartól kísérve vonulnak a vá-
lasztás színhelyére, a megyeházára. A szavazók kényel-
mét biztosítandó, az épület közelében befedett és fedet-
len elkerített területet jelölnek ki, ahol egész éjszaka mu-
lathatnak, szivarozhatnak és táncolhatnak. […] Másnap
reggel mindenki bevonult a megyeházba, ahol a főispáni
beszédet csekély fi yelemmel illették. Ezrek és ezrek ki-
áltása közepette jelentették be a jelöltek nevét, amivel
kezdetét vette a választás. Az volt a szokás, hogy a pártok
elkülönített udvarokon végezték a szavazást a zavar és a
lehetséges konfl ktusok elkerülése végett; ennek betartá-
sára az udvarok vonalába katonákat állítottak. Ezt a ren-
delkezést a közvélemény mindig nagy ellenszenvvel fo-
gadta; fölöslegesnek tartották ugyanis a katonaság beve-
tését – a látszat kedvéért – a polgári érdekek védelmében.
Mikor a többség leadta voksát, s a jelöltek sorsa meg-
pecsételődött, a feszült hangulat hamar megenyhült.
Meg kell hagyni, ha csupán egy-két szavazaton múlt a
választás sikere, akkor a vesztes félben olykor hónapo-
kon át továbbélt a választások keserű izgalma. Néhány
esetben kihívásra vagy párbajra is sor került, amik azon-
ban sohasem voltak veszélyes kimenetelűek, s minden
alkalommal teljes megbékéléssel értek véget.
Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékirataiból, 1850
Ismertesse a forrás alapján a megyei választás fo-
lyamatát! Kik vehettek benne részt? Mennyiben
befolyásolta ez a választás lefolyását? A forrás a XIX.
század első felének állapotát ismerteti. Mely vonások
lehetnek érvényesek a XVIII. századi viszonyokra is?

A Habsburg-dinasztia modernizálni kívánta a magyar államszervezetet. Létrehozták a Helytartó-

tanácsot, amely a katonai, pénzügyi és bírói kérdéseken kívül a végrehajtó hatalom minden kérdé-
sével foglalkozott. Bár rendi szerv volt, a Helytartótanács létezése a központi hatalom erősödését is jelen-
tette. A rendi dualizmus rendszerében az országgyűlés és a nemesi vármegyék jelentették a fő ellensúlyt
a rendek számára a királyi hatalommal szemben.

17604_Történelem10.indb 35 2017. 06. 13. 17:15

 36 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

7. A magyar gazdaság újjáépítése

A török háborúk
1 AZ ÚJJÁÉPÍTÉS
és a Rákóczi-sza-
MEGINDULÁSA
badságharc befeje-
ződésével megindulhatott a békés épí-
tés időszaka. Két évszázad óta ekkor
kapott esélyt Magyarország arra, hogy
felzárkózzon Európához. Az újjáépítés,
a fejlődés mást jelentett az ország kü-
lönböző vidékein, hiszen eltérő szintről
indulhatott meg a munka.
Az ország legfejlettebb része az egy-
kori királyi Magyarország területe
volt. A háborús pusztítás mértéke itt
volt a legkisebb, és a fejlettebb osztrák
örökös tartományok közelsége miatt
2 kedvezőbb értékesítési lehetőségekkel
rendelkezett. Az egykori hódoltság te-
rületén azonban sok mindent elölről
kellett kezdeni, a földek feltörésétől a
települések benépesítéséig. Erdély fej-
lettség tekintetében a két korábbi or-
szágrész között állt. A Habsburgok által
külön kormányzott tartomány azonban
távol esett az értékesítési lehetőségektől
(Ausztriától), ezért fejlődése a másik két
országrésznél lassúbb ütemű volt.

Pest-Buda látképe 1686-ban, 1730-ban és 1787-ben

Milyen változásokat fedez fel a három ábrázoláson? Hasonlítsa össze Pest-Buda és Pozsony szerepét az ország gazda-
ságában és politikai életében! Hogyan változott a két város helyzete a XVIII. században? Tárja fel a változások okait!

17604_Történelem10.indb 36 2017. 06. 13. 17:15

 7. A magyar gazdaság újjáépítése 37

A hasznosítható területből (%-ban)

4 Hasznosítható
Összterület terület Termőre
Országrészek Szántó Kaszáló Szőlő
(ezer km2) (az összterület fogott föld
%-ában)
1720 1780 1720 1780 1720 1780 1720 1780
Királyi Magyarország 83,9 80,2 2,6 11,3 0,7 2,6 0,3 0,4 3,6 14,2
Egykori végvárvidék 45,4 82,8 1,7   9,6 0,5 3,0 0,1 0,5 2,4 13,1
Hódoltság 62,4 81,7 2,0 12,7 0,4 3,8 0,1 0,5 2,5 17,0

A XVIII. században Magyarországon – Eu-

A MEZŐGAZDASÁG rópa többi országához hasonlóan – a mező- A hasznosítható földterület és felhasz-
nálása 1720–1780 között
gazdaság jelentette a legfontosabb gazdasági
ágazatot. A mezőgazdaság viszonyai (fejlettség, tulajdonviszonyok, Jellemezze az adatok alapján a ma-
gyar mezőgazdaság szerkezetét! Mi-
termények stb.) határozták meg alapvetően az ország helyzetét. lyen alapvető változások olvashatók ki a
Az egykori királyi Magyarország területén a nagybirtokokon számadatokból? A táblázat mely adata jel-
jellemző a majorsági gazdálkodás, mivel a birtokosok az örökös zi leginkább a változást? Állításait szá-
tartományokban értékesíteni tudták terményeiket. A nagybirto- mokkal igazolja!
kok jártak élen az új mezőgazdasági eljárások meghonosításában.
Az állattartásban elterjedt az istállózás, és új, termelékenyebb
fajták jelentek meg. A szürke marhát kezdték felváltani a nyu-
gatról behozott, jobban tejelő fajták, az ősi magyar juhfajtákat a 5
hosszú szálú gyapjat adó merinó juhok. A növénytermesztésben
a háromnyomásos rendszer mellett megjelent a vetésforgó. A szá-
zad végén teret hódító kapásnövényeket (kukorica, burgonya, do-
hány) ugyanis az egykor ugaron hagyott földbe vetették.
A nagybirtokokon alkalmazott újításokat lassan bevezették a
paraszti gazdaságokban is. A kapásnövények elterjedése szerepet
játszott a népesség gyarapodásában is, mivel a burgonya nép-
élelmezési cikké vált. A kukorica pedig jó lehetőséget adott a
sertéstenyésztésre. A munkaigényes szőlőtermesztés jellemzően
paraszti tevékenységnek számított. A jobbágyok a nekik juttatott
majorsági területen telepítettek szőlőt, melyért a termény egy ré-
szével adóztak (szőlődézsma). Merinó juhok. A Spanyolországban ki-
tenyésztett fajtát Mária Terézia hozat-
Az újítások bevezetése ismereteket, nyitottságot és pénzt igényelt. Mind- ta be Magyarországra a XVIII. század
ez a nagybirtokokon volt adott. Az új növények (kukorica, burgonya, do-
közepén. A korábbi fajták, például a
racka igénytelenek voltak, de a gyapjuk
hány) kezdetben az úri kertekben jelentek meg, s csak lassan kerültek ki a
zsírosabb volt és kevésbé tudta felhasz-
szántóföldekre. A tenyészállatok (pl. a spanyolországi merinó juh) egy-egy
nálni a textilipar. Az értékesebb gyap-
példányának Magyarországra szállítására is csak a dinasztiának vagy a főne- jat adó merinó kényesebb volt, ezért
mességnek nyílt módja. alaposabb gondozást igényelt
Miért szorgalmazta az állam az új
fajták elterjesztését? Mit gondol, kik
6 térhettek rá először a mezőgazdaság sze-
replői közül (nagybirtokosok, középbirto-
kosok, jobbágyok) az új fajta tenyésztésé-
re? Indokolja válaszát!

A magyar mezőgazdaság helyzete régi-

ónként a XVIII. században
Mi jellemezte a török korban kiala-
kult három régió fejlődését? Mely té-
nyezők határozták meg a változásokat?

17604_Történelem10.indb 37 2017. 06. 13. 17:15

 38 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

7 Éppen a száraz évben nevezetes kísér- 9

letet tettek egy darab földdel: miután az
előző ősszel megtrágyázták, s a trágyát
beleszántották, tavasszal megint fel-
szántották, s egy pozsonyi mérő [kb. 62
liter] nyári búzával bevetették. A vállal-
kozót kigúnyolták, amiért trágyájával s
a többszöri szántással Istent, a termé-
szetet s a földet gazdagabb termésho-
zamra akarta kényszeríteni, azonban a
kísérlet a száraz évben is bevált, amikor
más vetések egyáltalán nem sikerültek,
ez a darab szántóföld huszonkét pozso-
nyi mérős gazdag termést hozott. Ezzel
megrendült azon káros előítélet, hogy
a vidék semmiféle trágyára, szorgalmas
megmunkálásra, egyszóval: semmiféle Mangalica. A XVIII. században a hagyományos bakonyi és szalontai
művelésre nem szorul. sertések keveredtek balkáni fajtákkal és a vaddisznóval, így alakult
Tessedik Sámuel Önéletírásából, 1779 ki az új zsírsertés. A korszak végére a mangalica vált uralkodóvá
Magyarországon
Milyen gazdasági viszonyokra Mely folyamatokra következtethet a fajtaváltásból? Hogyan változott
utal a kísérlet és annak fogad- meg a sertések takarmányozása? Hogyan változtatta ez meg a ser-
tatása? Mely gazdálkodás irányába téstenyésztés földrajzi kiterjedését?
történt elmozdulás? Nézzen utána az
interneten a szerző gazdasági tevé-
kenységének!
A burgonya és a kukorica egységnyi területről, igaz több munkával (ka-
pásnövények), de jóval több táplálékot biztosított embernek és állatnak egy­
aránt. A burgonya különösen a Felvidék hűvösebb területein, míg a kukorica
délebbre jelentett nagy változást. A sertéstenyésztés ekkor tudott a makkol-
8 tatást biztosító erdőktől elszakadni, és széles körben elterjedni.

Az egykor törökjárta vidékeken (hódoltság) a földek ismételt

feltörése hozott fejlődést. A kezdeti földbőség következtében talaj-
váltó rendszer bontakozott ki. Később, a népesség növekedésével
párhuzamosan vált uralkodóvá a két- és háromnyomásos gazdál-
kodás. A XVIII. század folyamán az Alföldön továbbra is jelentős
maradt a rideg állattartás (szarvasmarha, juh).

10

Tessedik Sámuel (1742–1820) mező-

gazdasági témájú könyve. A szerző
evangélikus lelkész volt, s ő alapította
a szarvasi mezőgazdasági iskolát
Mire utal a mezőgazdasági iskola és
a mezőgazdasági szakirodalom
Mezőgazdasági munkák ábrázolása a XVIII. században
megjelenése Magyarországon? Nézzen
utána az interneten, mely etnikumhoz tar- Mely mezőgazdasági munkafázisokat látjuk? Milyen mezőgazdasá-
tozott Tessedik Sámuel! gi eszközöket alkalmaztak? Milyen erőforrásokat vettek igénybe?

17604_Történelem10.indb 38 2017. 06. 13. 17:15

 7. A magyar gazdaság újjáépítése 39

Országrészek 1720 1780 Növekedés (%) A gabonatermesztés alakulása hektoli-

11
Királyi Magyarország 1 279 000 3 351 000 162 terben, és a termelés százalékos növe-
kedése 1720–1780 között
Egykori végvárvidék   566 000 1 235 000 118
Jellemezzék Magyarország gabona-
Hódoltság   808 000 3 039 000 276 termesztésének változását az adatok
Együtt 2 654 000 7 626 000 187 alapján! Milyen területi különbségek vehe-
tők észre a gabonatermesztés változásá-
ban? Elemezzék a különbségek okait!
Az Alföld településszerkezete is átalakulóban volt. A török korban el-
tűntek az aprófalvak, s népes óriásfalvak jöttek létre. A földművelés újbóli
megjelenésével a kis falvak nem éledtek újjá. A változás miatt azonban a
termőföldek messzire kerültek a lakóhelytől. Ezért a XVIII. század végétől
megkezdődött a tanyák kialakulása, vagyis a családi gazdaságokat a termő-
föld közelében alakították ki.

Magyarországon a XVIII. században az

AZ IPAR HELYZETE ipar jórészt céhes keretek között fejlődött.
Az Alföldön a céhek megjelenése is óriási
előrelépést jelentett. Az ország lakosságának túlnyomó többsé-
gét kitevő parasztság önellátó gazdálkodást folytatott: eszközei Magyarország ipara a XVIII. század-
és használati tárgyai jelentős részét maga állította elő. A rendkí- ban
vül szűk piac mellett a kézművesek számának gyors emelkedé-
Elemezze a manufaktúrák területi
se (5000-ről 100-150 000-re) is a céhes rendszernek köszönhető. elhelyezkedését és a manufaktúrák
A középkorhoz hasonlóan a XVIII. században is fontos szere- alapításának időbeli eloszlását! Milyen kö-
pet játszott Magyarországon a bányászat. Az arany-, az ezüst- (al- vetkeztetéseket tud levonni a tulajdonosi
só-magyarországi bányavárosok, Erdélyi Szigethegység) és a sóbá- szerkezetből és ennek időbeli változásai-
ból? Milyen szerepet játszott a XVIII. szá-
nyászat (Máramaros, Erdély) jelentősége csökkent, de a réz-, majd zadban a bányászat Magyarországon?
a század második felétől a vasércbányászat szerepe egyre nőtt.

12

17604_Történelem10.indb 39 2017. 06. 13. 17:15

 40 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

Hell József Károly gőzszivattyújának 13

rajza (1758). Édesapja Csehországból
Selmecbányára települt német gépész
volt, testvére híres csillagász, aki fel-
nőttként már magyarnak vallotta magát
Miért dolgoztak a gőzgép fejlesztésén
Selmecbányán? Nézzen utána, hogy
mi volt Selmecbánya szerepe a magyar
ipar fejlődésében!

14

A bányászatban már túlhaladták a céhes kereteket, nagyobb

vállalkozások jöttek létre. Ez elősegítette, hogy a korszak modern
technikai eljárásai elterjedjenek. A víz kiszivattyúzását a bányák-
ból Magyarországon is gőzgépekkel végezték. Selmecbányán álla-
mi bányatisztképző intézetet alapítottak (1735). Az itt végzett mű-
szaki értelmiségiek (pl. Mikovinyi Sámuel) később fontos szerepet
játszottak Magyarország nagy építkezésein, például a mocsarak
lecsapolásán és az útépítéseken. Ugyanakkor a fejlett technológia
más ipari ágazatokban nem terjedt el.

A korszakban a szárazföldi közlekedési esz-

Hell Miksa, Hell József Károly öccse.
Korának neves csillagásza, aki új mód-
szert dolgozott ki a földrajzi szélesség
meghatározására és a Föld–Nap távol-
ság kiszámítására. jelentős szerepe volt
az egri, a budai és gyulafehérvári csil-
lagvizsgáló megalapításában. Az általa
kiadott csillagászati évkönyv az egyik
első ilyen jellegű mű volt Európában.
Nevét a Hold egyik krátere és egy kis-
bolygó is őrzi
Nézzen utána, hogy 1769-ben mi-
lyen csillagászati jelenség megfigye-
lésére érkezett az akkor Dániához tartozó
norvégiai Vardöbe! Melyik híres tudóssal
együtt utazott ide?
A KÖZLEKEDÉS közök (szekér, hintó) korlátozott lehetősége-
ket biztosítottak a kereskedelem számára. Az
utakat még nem építették ki. A földutak karbantartása a megyék
hatáskörébe tartozott, ám hidak és töltések építésén túl nem sok-
ra tellett. A XVIII. század közepétől a Helytartótanács is próbálta
fejleszteni a közlekedést. A kereskedelem fellendítése érdekében
csökkenteni kívánták a vámhelyek számát. Mivel azonban ezek-
ből a bevételekből tartották fenn a hidakat és a réveket, jelentős
előrelépésre e téren nem került sor. Előfordult, hogy az állam is
építtetett utakat. Károlyvárost például összekötötték Fiume ki-
kötőjével, de a tömegárut szállító szekerekkel tudták leküzdeni a
Dinári-hegységet.
A XVIII. század a nagy csatornaépítések kora Európában,
hiszen a vasút megjelenéséig nagy tömegű árut csak vízen lehe-
15

Hajóvontató rabok a Dunán. Ár elle-

nében többnyire állatokkal vontattak
Miért csak vízen volt lehetséges nagy
tömegű áru szállítása? Tanulmá-
nyozza a térképet! Értékelje, hogy mennyi-
ben volt kedvező hajózható folyóink föld-
rajzi elhelyezkedése! Mennyiben volt ked-
vezőtlen?

17604_Történelem10.indb 40 2017. 06. 13. 17:15

 7. A magyar gazdaság újjáépítése 41

tett szállítani. Hazánkban is lecsapoltak mocsarakat, és építettek

néhány csatornát (pl. Bácskában). A kereskedelemben (pl. búza-
kivitel) a Duna egyre nagyobb szerepet játszott; a teherhajókat a
folyón felfelé (az ár ellenében) állatokkal vontatták.
16
Fuvarosok a XVIII. században
Válasszon ki egy települést a XVIII.
századi Magyarországon! Készítsen
térképvázlatot arról, hogy innét – napi
húsz kilométeres haladással számolva –
hová lehetett tömegárut szállítani 10, 20
és 30 nap alatt! Mit gondol, mely ténye-
zőktől függött, hogy nyereséges-e a tömeg-
áru szállítása?

17 Lehetetlen jobb postai szolgálatot kívánni, mint ebben az ország-

ban van. Többször megtörtént, hogy a lovakat hamarább felváltot-
ták, mint amennyi idő alatt a kerekeket megkenhették, és sohasem
történnek, mint nálunk [Szászországban], késedelmezések, s aztán
bocsánatkérések, hogy a lovak nem voltak idehaza, s több efféle.
Csak ilyen intézmény mellett lehetséges két nap alatt, és pedig reg-
geli 5 órától esti 9-ig tartó utazás után 36 mértföldnyi utat megten-
ni, mert ilyen messze van Buda Bécstől, mégis a második nap este
már ott voltam. […]
Német utazó leveléből, 1793

Mely tényezők miatt volt elégedett a postaszolgáltatással a né-

met utazó? Hasonlítsa össze Lady Mary Montagu (2. lecke, 3.
forrás) és a német utazó véleményét a magyarországi viszonyokról!
Fogalmazza meg a különbséget, és keressen magyarázatot a különb-
ségek okára is!

18

Delizsánsz, vagyis személyszállító postakocsi. A Habsburg Biroda-

lomban 1722-ben kezdődött meg az állami postaszolgáltatás, amely
a levelek mellett nemsokára a személyszállításra is kiterjedt. Ma-
gyarországon 1752-ben indultak el a postajáratok

A háborúk végével megkezdődött a magyar gazdaság talpra állása. A legnagyobb előrelépés az Al-
föld termőföldjeinek ismételt művelés alá vonása volt. A mezőgazdaságban az új, „termelékenyebb”
növény- és állatfajták először a nagybirtokokon jelentek meg, de elterjedésüket az udvar is segítette. Az
iparban uralkodó maradt a céhes rendszer. A kézművesek száma gyorsan nőtt, mert a volt hódoltsági te-
rületeken is újjáalakultak a céhek. A manufaktúrák száma a korszakban mindvégig csekély. A bányászat
továbbra is kiemelkedő szerepet játszott. A korszakban a rézérc bányászata volt a legjelentősebb, de nőtt
a vasérc jelentősége is. Az áruszállítás döntő mértékben a folyókon történt. A személyszállításban megje-
lentek a rendszeres postajáratok.

17604_Történelem10.indb 41 2017. 06. 13. 17:15

 42 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

8. A magyarok királynője,
Mária Terézia
III. Károly hiába próbálta szerződé-
1 A TRÓN MEGMENTÉSE sekkel biztosítani leánya, Mária Terézia
(1740–1780) trónját. A szomszédos ál-
lamok kihasználták a kínálkozó alkalmat (a Habsburg-ház férfi
ágának kihalását), és rátörtek a Habsburg Birodalomra. Az oszt-
rák örökösödési háborúban (lásd később, illetve a 9. évfolya-
mos tankönyv 46. leckéjében) II. (Nagy) Frigyes porosz király
(1740–1786) seregei elfoglalták Sziléziát, a bajorok pedig Fel-
ső-Ausztriában és Csehországban nyomultak előre. Az örökös
tartományok már elveszni látszottak, a birodalom a szétesés szé-
lére sodródott.

A porosz uralkodó, II. Frigyes „csupán” területeket akart szerezni a Habs-

A fiatal Mária Terézia főhercegnő az
udvari festő képén
Hogyan készíthették elő az uralko-
dásra az ifjú főhercegnőt? Vessük
össze elképzelésünket az alábbi forrással!
burgoktól, a bajor Wittelsbachok azonban nem ismerték el a Pragmatica
Sanctiót. A nőági örökösödés címén ők is jogot formáltak a Habsburgok
tartományaira. I. Károly bajor választófejedelem elérte, hogy előbb cseh ki-
rállyá (itt előrenyomuló hadserege volt a fő „érv”), majd VII. Károly néven
német-római császárrá válasszák (1742–1745). Végül azonban hadserege
vereséget szenvedett az osztrákoktól, így csak a császári és a bajor uralkodói
címet tarthatta meg haláláig.
3

2 Akkoriban ilyen nagy kiterjedésű or-

szágok kormányzására annál kevésbé
rendelkeztem a szükséges tapasztala-
tokkal és ismeretekkel, mivel atyám­
uramnak sohasem tetszett, hogy engem
akár a kül-, akár a belügyek intézésé-
be bevonjon, vagy arról tájékoztasson.
Nem volt tapasztalatom a tanácsok ki-
választásában, s ehhez járult még ter-
mészetes félénkségem és szégyenlőssé-
gem, ami igen megnehezítette a szük-
séges tanácsok és értesülések mérlege-
lését.
Mária Terézia Emlékirataiból Mária Terézia az 1741-es pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek
segítségét kérte. „Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hű-
Gyűjtse össze, milyen nehézsé- ségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Szemé-
gekkel kellett szembenéznie a lyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében
fiatal Mária Teréziának uralkodása kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – szólt a magyar rendekhez
kezdetén! Milyen okokra vezethető ez az országgyűlésen az uralkodónő. A válasz: „Életünket és vérünket!”
vissza? Miért hanyagolta el leánya
politikai képzését III. Károly? Hasonlítsa össze a kép és az ábra (4. forrás, 43. o.) üzenetét a magyar
rendek segítségéről!

17604_Történelem10.indb 42 2017. 06. 13. 17:15

 8. A magyarok királynője, Mária Terézia 43

4 A dinasztia és a rendek kompromis�-

szumának sematikus ábrája
Mely tényezők miatt kötött kompro-
misszumot a dinasztia, s melyek mi-
att a magyar rendek?

A birodalom létét veszélyeztető helyzetben Magyarország

rendjei – akik néhány évtizede még a Habsburgok ellen lázad-
tak – a dinasztia mellé álltak, s megmentették a Habsburgok ha-
talmát. Megszavazták a háborúhoz szükséges újoncokat és adót,
igaz, szabadságjogaikat (rendi jogaikat) is újabb törvénnyel bás- A Habsburg Birodalom és külpoliti-
tyázták körül. kai helyzete Mária Terézia uralkodá-
sa idején
A magyar nemességet döntésében alapvetően józan számítás vezette. Azonosítsa az osztrák örökös tarto-
Felismerték, hogy számukra nem a függetlenség lehetősége nyílik meg a ba- mányokat és a magyar Szent Korona
jor előretöréssel. Egy Bajorországgal megerősített birodalomban ugyanis a országait! Mutassa be a térkép alapján
nemesi jogok biztosítására kisebb esély kínálkozott. Választásukkal megerő- Mária Terézia külpolitikai törekvéseit és e
külpolitika eredményeit! Melyik magyar
sítették a már kiharcolt kiváltságaikat, és ez egyben az ország viszonylagos
belpolitikai eseményt tünteti fel a térkép?
függetlenségének a megőrzését is jelentette. Hogyan kapcsolódik ez az esemény a kül-
Jelentős szerepet játszott az események alakulásában az a tény is, hogy az politikához? Ismételjék át a birodalom há-
ifjú királynőnek már megszületett egy fiúgyermeke, a későbbi II. József, ami borúinak egyetemes történeti hátterét
a kor felfogása szerint biztosította a dinasztiának a trónöröklést. A magyar (9. évfolyamos tankönyv, 46. lecke)!
országgyűlésen siettek is bemutatni a fiúcskát (lásd a képet a 42. oldalon).

17604_Történelem10.indb 43 2017. 06. 13. 17:15

 44 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
6 7 7. tc. 1. §. Hogy midőn más tartományok igazgatása és gondjai en-
A Mária Terézia által alapított (1764)
Szent István-rend
Milyen üzenete volt a magyar vezető
réteg felé e kitüntetés alapításának?
8 rögzített a törvény? Gyűjtse össze, mely törvények biztosították
Lotharingiai Ferenc, a Budát felsza-
badító Lotharingiai Károly unokája,
Mária Terézia férje, társuralkodója,
1745–1765 között német-római csá-
szár. Hadvezérként vett részt az oszt-
rák örökösödési háborúban
9 lett Bécsben is építettek palotát, gyermekeik sokszor
17604_Történelem10.indb 44
gedik, mindenesetre ez országon belül fog továbbra is lakni, semmit
sem mulasztván el, ami egyébként is ez örökös magyar királysága
régi virágzásának visszahozására és boldogítására teendő lesz.
8. tc. […] Magyarország és a hozzá kapcsolt részek karainak és
rendjeinek sarkalatos jogai, szabadságai, mentességei és kiváltságai,
jelesül azok, amelyek a Hármaskönyv I. R. 9. címében és az 1723. 6.
tc.-ben kifejezvék, melyek őket mindenféle adózás alól fölmentik,
sőt a kiváltságaiknál fogva ősi szokás alapján abban is megerősítik,
hogy a telekkel semmiképpen ne járjon együtt a közteher (midőn
az 1715:3 tc. által afelől, hogy más tartományok módjára nem fog-
nak kormányoztatni, különben is megóva és biztosítva vannak), a
hitlevélbe beiktatott s a törvények használatáról és értelméről szóló
záradék magyarázata alá egyáltalában ne legyenek vonhatók. […]
14. tc. 1. §. Aki egyszersmind azt is elhatározta, hogy az ország
dolgait és ügyeit, az országon belül és kívül, magyarok által fogja
végezni és végeztetni.
Mária Terézia 1741. évi törvényeiből
Milyen kötelezettségeket vállalt az uralkodó és milyen jogokat
már korábban e jogokat! Értékelje, mit jelentett a XVIII. század kö-
zepén e jogok biztosítása!
Az osztrák örökösödési háborúban (1740–1748)
HÁBORÚK Magyarország, a magyar vezető réteg erejéhez mér-
ten részt vett, aminek főleg a háború első szakaszá-
ban volt nagy jelentősége. A háborút lezáró békében a fejlett iparú
Szilézia nagyobb részét nem sikerült visszaszerezni, de az ural-
kodónő hatalmát már nem kérdőjelezte meg senki.
Mária Terézia nem nyugodott bele Szilézia elvesztésébe, ezért
– némileg más szövetségesekkel – kísérletet tett a tartomány vis�-
szaszerzésére. Az európai hatalmak újabb konfl ktusa, a hétéves
háború (1756–1763) ismét jelentős magyar részvétellel zajlott. Ám
a háborút lezáró béke nem hozott eredményt.
A birodalom jelentős területi gyarapodására Lengyelország
felosztása során került sor. Bár Mária Terézia nem volt a kez-
deményezők között, a szomszédos nagyhatalmak, Poroszország
és Oroszország térnyerését ellensúlyozni kívánta, ezért Galícia
(1772), majd Bukovina (1775) is a Habsburg Birodalom részé-
vé vált.
A magyar főnemesség már III. Károly uralko-
A NÉPSZERŰ
dása alatt udvarhű (aulikus) volt. Birtokaik mel-
KIRÁLYNŐ
már a magyar nyelvet se beszélték, a magyar kultúrától és a rendi
gondolkodástól is eltávolodtak.
A Szent Jobb, Szent István király ereklyéje. A királynő támogatásá-
val Raguzából 1771-ben került vissza először Schönbrunnba, majd
innét hazánkba
Milyen politikai és milyen vallási célokat szolgált az ereklye hazaho-
zatala?
2017. 06. 13. 17:15
 8. A magyarok királynője, Mária Terézia 45

Mária Terézia azonban elődeinél fokozottabb mértékben kí-

vánta megnyerni a magyar vezető réteget személye, a dinasztia 11
és a birodalom számára. A királynő több olyan intézkedést tett,
amelyek elődeire nem voltak jellemzőek: magyar kitüntetést ala-
pított, a Szent István-rendet, Magyarországhoz csatolta Fiumét,
Lengyelország felosztása során visszacsatolta hazánkhoz a szepesi
városokat, hazahozatta Raguzából a Szent Jobbot. A középnemes-
ség megnyerését célozta a magyar nemesi testőrség felállítása és
a hivatalnokká válást segítő iskola, a Theresianum.

Mária Terézia és kormányzata fokozni kíván-

A MADÉFALVI
ta a török határ védelmét, ezért Erdély török
VESZEDELEM
határszélén is határőrvidéket akart szervezni,
mivel a két szomszédos román fejedelemség, Moldva és Havasal-
föld az Oszmán Birodalom része volt.
Az Erdélyben élő román jobbágyok között az akció nem ütkö-
zött ellenállásba, mivel a jobbágyi helyzethez képest a határőri ked-
vezőbb volt, így a két román határőrezred felállítása sikerrel zárult.
Ám a hagyományok szerint ősidők óta katonáskodó, és ezért kol-
lektív nemességgel rendelkező székelyek számára ez állapotuk
romlását jelentette, mivel a határőröket a birodalom más hadszín-
tereire is el lehetett vezényelni, amint az később be is következett.
A székelység képviselői Madéfalván gyűltek össze tárgyalni.
A katonai kormányzat tárgyalások helyett erőszakosan lépett fel: Magyar nemesi testőr. Mária Terézia a
1764. január 7-én ágyútűz alá vette a védtelen falut, majd katona- magyar nemességnek a hétéves hábo-
sággal rohanta meg. Kétszáz embert legyilkoltak, asszonyokat és rúban szerzett érdemeit kívánta hono-
rálni a testőrség felállításával (1764).
gyerekeket is. Menekülés közben sokan odavesztek a hegyekben, Megyénként két fiatalember került az
a hideg téli időben. A határőrezredeket létrehozták, de a székelyek udvarba, ahol magyaros egyenruhájuk
ezrével menekültek a török fennhatóság alatt álló Bukovinába. a magyar jelenlétet jelezte
Milyen politikai céljai lehettek a ma-
gyar nemesi testőrség felállításának?
Mit gondol, milyen hatások érték a nemes
ifj kat Bécsben? Hogyan hatott ez későbbi
életpályájukra?
10

12

Erdély a XVIII. században

Milyen néven vannak feltüntetve a térképen a román határőrezre- A madéfalvi veszedelem, a székely-
dek? Erdély mely rendi területén található Madéfalva? Hogyan vál- gyilkolás (Siculucidium) emlékműve
tozott meg Bukovina helyzete nem sokkal a madéfalvi veszedelem után? Madéfalván

17604_Történelem10.indb 45 2017. 06. 13. 17:15

 46 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

13 Hadik András
Hadik András (1710–1790) csallóközi kisnemes család gyermekeként még
kiskamaszként beállt huszárnak a császári és királyi hadseregbe. Gyorsan
emelkedett a ranglétrán. Előmenetelét elősegítették a poroszokkal vívott
háborúk. Az osztrák örökösödési háborúban már ezredesi rangot kapott,
de a legfelső katonai vezetésbe a hétéves háború biztosította az utat szá-
mára. 1757-ben az ő vezetésével került sor a magyar huszárság egyik leg-
híresebb bravúrjára. 4300 magyar huszár a frontvonaltól 45 kilométerre
fekvő porosz főváros, Berlin ellen indult. A huszárcsíny a meglepetésre
épült, éjjel, rejtve haladtak, s hat nap alatt váratlanul Berlin alatt teremtek.
A városra hatalmas hadisarcot róttak ki, de lakói megtagadták ennek meg-
fize ését. Ám a huszárok rohama szétverte a helyőrséget, s így megkapták
a 215 000 talléros hadisarcot. A huszárok nem háborgatták a lakosságot, és
egy nap múltán, ahogy jöttek, el is tűntek a porosz főváros alól.
Hadik csekély veszteséggel hazahozta seregét. Jutalmul megkapta a
Mária Terézia-rendet és a grófi rangot Futak birtokaival együtt. Egy évig ő
14 vezette a Sziléziában harcoló birodalmi seregeket. A későbbiekben számos
magas méltóságot töltött be, és 1774-ben elnyerte a birodalom legmaga-
sabb katonai méltóságát: ő lett az Udvari Haditanács elnöke.
1764 és 1768 között Erdély katonai főparancsnoka volt. Lengyelország
felosztásakor (1772) Bukovina északi része Ausztriához került, és Hadik
András a terület kormányzója lett. Megpróbálta orvosolni a dinasztia ka-
tonai vezetése által a székelyek ellen Madéfalván elkövetett véres tettet.
A Bukovinába menekült székelyek, székely-csángók számára kegyelmet
eszközölt ki az uralkodónőnél, s hogy el ne tűnjenek, falvakba telepítette
őket, melyek közül Hadikfalva és Andrásfalva az ő emlékét őrzi.
Hadik András tábornok h
­ uszártiszti
ruhában és 1937-ben állított lovas 16
szobra a Budai Várban

15

Hadikfalva az 1930-as években Hadik András megsarcolja Berlint (korabeli metszet)

Mi mutatja a képen, hogy a széke- Mutassa be Hadik András életén keresztül egy magyar nemes le-
lyek a XX. században is őrizték hetőségeit a császári és királyi hadseregben! Milyen okok miatt
hagyományaikat? nem volt általános Hadik András esete?

Mária Terézia trónra lépése után a Habsburg Birodalom válságos helyzetbe került a szomszédos
országok támadásai miatt. A magyar rendek kitartottak Mária Terézia és a birodalom mellett. Dön-
tésüket meghatározta, hogy úgy látták, rendi kiváltságaik leginkább a birodalom keretein belül biztosí-
tottak. Az osztrák örökösödési háború, majd a hétéves háború során a birodalom területeket veszített, de
Mária Terézia megőrizte trónját. Területi gyarapodást hozott viszont a Habsburgoknak Lengyelország
felosztása. Mária Terézia az elődeinél jobban törekedett a magyar vezető réteg megnyerésére. A főnemes-
ség esetében ez teljes mértékben sikerült, de a rendi gondolkodású köznemesség számára is igyekezett
karriert biztosítani (nemesi testőrség, oktatás).

17604_Történelem10.indb 46 2017. 06. 13. 17:15

 9. Mária Terézia reformjai 47

9. Mária Terézia reformjai

Mária Terézia nem volt a felvilágoso-
A FELVILÁGOSULT 1
dás híve. Fontosnak tartotta azonban a
ABSZOLUTIZMUS FELÉ
birodalom fejlesztését, megerősödé­sét,
és mint mélyen katolikus uralkodó, kötelességének tekintette az
alattvalóival való törődést. Bölcsen felismerte, hogy nem ért min-
denhez, s nagy tehetséggel válogatta meg tanácsosait, akik már
jórészt az új korszellem hívei voltak.

A diplomáciában Kaunitz kancelláré volt a döntő szerep, aki a magyaror-

szági kérdésekben is éreztette befolyását. Haugwitz gróf az államigazgatás re-
formjaiban játszott jelentős szerepet. Az iskolaügyekben a németalföldi Van
Swietenre hallgatott. A felvilágosult abszolutizmus szellemében mindannyi-
an a rendek visszaszorításán, az államhatalom erősítésén, a modernizáción
dolgoztak. Az uralkodónő nemcsak jól választotta ki tanácsosait, de képes
volt megnyerni őket céljai számára. Megbízott tehetséges tanácsosaiban, de
sohasem volt kérdéses, hogy minden ügyben a megfontolt, óvatos politikát
követő királynő mondja ki a végső szót.

A korszakban a helyi kereskedelem a koráb-

A KERESKEDELEM
biakhoz hasonlóan a vásárokon, közvetlenül 2
ÉS AZ ADÓK
a parasztok és a kézművesek között zajlott.
A távolsági kereskedelmet Magyarországon a XVIII. század
első felében jórészt örmények, görögök és szerbek bonyolították
le, akik a haszon jelentős részét kivitték az országból. Mária Teré-
zia döntés elé állította őket: vagy letelepülnek az országban, vagy
megvonják jogukat a kereskedelemhez. Emiatt a század második
felében szerepüket (különösen a görögökét) fokozatosan a zsidó
és a német kereskedők vették át.
A magyar kivitelt kezdetben elsősorban mezőgazdasági ter-
mékek adták (élő állat, bor, gabona, dohány, gyapjú). A század fo-
lyamán az élő állat jelentősége csökkent, míg a gyapjúé és a gabonáé
nőtt. A század végére teret nyertek a félkész termékek (pl. fémek).
A behozatal döntően iparcikkekből állt. Az ország külkereske-
delme nagyrészt az osztrák örökös tartományokkal bonyolódott
le. A magyar külkereskedelmi mérleg ebben az időszakban alap-
vetően pozitív volt, tehát a kivitel értéke meghaladta a behozatalét.
A nagyhatalmi állást biztosító állandó hadsereg fejlesztése
hatalmas összegeket emésztett fel, ezért az államnak szüksége
volt a jövedelmek erőteljes növelésére. A feltörekvő Poroszor- Kaunitz kancellár (1.) és Haugwitz gróf
szágban bevezetett reformok eredményei meggyőzték az uralko- (2.) Mária Terézia legfontosabb hívei
dónőt, hogy lépjen. Átszervezésekkel észszerűbbé, olcsóbbá tették és tanácsadói
az állam működését, de szükség volt az adóbevételek növelésére Fogalmazza meg, milyen volt a kap-
is. A kor kívánalmaihoz igazodva a Lajtán túli területeken, tehát csolat az uralkodó és tanácsadói kö-
Csehországban és az osztrák örökös tartományokban bevezet- zött!
ték a kiváltságos rétegek adóztatását. Ez itt könnyen ment, hiszen
az uralkodó abszolút hatalommal rendelkezett.
A külön kormányzott Magyarországon az erős rendek az or-
szággyűlésen (1751) visszautasították a nemesség megadóz-
tatását. Az uralkodó így közvetett módon, az 1754-ben kiadott

17604_Történelem10.indb 47 2017. 06. 13. 17:15

 48 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel Egyenleg

3 4 Év
Év (%) (%) (%)
ezer ezer
% %
forint forint 1733/34 42 58 +16
1733/34 2986 100 4078 100 1735 40 60 +20
1743 4162 139 5061 124 1743 45 55 +10
1752 4199 141 5693 140 1752 42 58 +16
1767 7392 247 8522 209 1767 46 54   +8

Behozatal Kivitel Külkereskedelmünk fejlődése (3.), összetételének vál-

5
az összforgalom %-ában az összforgalom %-ában tozása (4.) és legfontosabb árucikkei (5.) a XVIII. szá-
Textília 39 Ökör 38 zad közepén
Szatócsáru 18 Bor 16 Elemezzék a három táblázat alapján külkereskedel-
münk helyzetét! Állapítsák meg, mely áruféleségek
Ökör 17 Gabona 13 adták a kivitelt, és melyek a behozatalt! Mire következtet-
nek az áruszerkezetből? Értékeljék Magyarország külke-
Vas és vasáru  9 Gyapjú  3 reskedelmi mérlegét! Hogyan változott a külkereskedelmi
Fűszer  5 Sertés  3 mérleg? Milyen gazdasági folyamatokra következtethetnek
a külkereskedelmi mérleg alakulásából? Készítsen külke-
Bőr  4 Juh  2 reskedelmünkről ábrát (grafikon, diagram) a táblázatok
Selyem  3 Hús  2 alapján!

Fa és faáru  2 Bőr  2

Magyarország külkereskedelme a XVIII. században

A térkép és a diagram segítségével állapítsa meg, mely területek számítottak fő kereskedelmi partnereinknek! Mi jellemez-
te az egyes területekkel kapcsolatban a kivitel és a behozatal összetételét? Mely gazdasági jelenségekre utal az összetétel?

17604_Történelem10.indb 48 2017. 06. 13. 17:15

 9. Mária Terézia reformjai 49

vámrendeletében csapolta meg a magyar nemesség

jövedelmeit. 7
A vámrendelet kettős vámhatárt alakított ki.
A birodalom külső határait merkantilista jellegű
védővám vette körül. Ugyanakkor meghagyták a
Magyarország és a birodalom közötti vámokat, és
ezek meghatározásával a kormányzat érvényesíthet-
te a birodalom gazdasági szempontjait a magyar ér-
dekekkel szemben. A belső vámhatár elősegítette az
örökös tartományok ipari és Magyarország mezőgaz-
dasági jellegének fenntartását, másrészt növelte Ma-
gyarország birodalmon belüli gazdasági különállását.

Az egész birodalom köré vont merkantil vámhatárral a bi-

rodalmon kívüli iparcikkektől kívánták megvédeni a biroda-
lom kibontakozó manufaktúraiparát. Ezért a bejövő iparcik-
A kettős vámhatár
kekre magas vámokat róttak ki, hogy az importált iparcikkek
drágábbak legyenek, s így segítsék a birodalmon belüli terme- Határozzuk meg, mit jelent a kifejezés! Milyen jelle-
lőket. A bejövő nyersanyagokat, így a gyapjú vámját viszont gű volt a külső és a belső vámhatár? Nézzük meg,
levitték, hogy olcsón jusson nyersanyaghoz a kibontakozó bi- milyen mértékű vámot kellett fi etni néhány árucikk (pl.
gabona, gyapjú, textília, szerszámok) után, ha ezeket Ma-
rodalmi textilipar. Azzal is segítették a manufaktúrákat, hogy
gyarországról az örökös tartományokba, illetve a biroda-
a nyersanyagkivitel vámját megemelték, így a birodalmon lom határain túlra szállították! Majd nézzük meg ugyan-
belül maradt az olcsó nyersanyag. Szintén alacsonyra vették ezt, ha ezeket az árukat az örökös tartományokból, illetve
az iparcikkek kiviteli vámját, hogy a birodalmon belüli ma- a birodalmon kívülről szállították Magyarországra! Mi-
nufaktúrák olcsó áron jelenhessenek meg a külföldi piacokon. lyen célokat szolgáltak a vámhatárok? Milyen gazdasági
A vámrendelet végső soron – a merkantilizmus elméletének és politikai következményei lehettek a kettős vámhatár
megfelelően – a pénzt akarta benntartani a birodalomban (a elemeinek?
termelőknél), hogy nőhessenek az adóbevételek.
Fontos változás volt, hogy a rendelet eltörölte az örökös
tartományok közötti vámhatárokat, segítve ezzel együttes fej-
lődésüket. Viszont nem törölték el a Magyarország és az örö-
kös tartományok között fennálló vámhatárokat, így a vámok-
kal közvetetten megadóztatták a magyar nemességet.
A vámrendelet a magyar nemesség felháborodását vál-
totta ki. Főleg azokét, akik már bekapcsolódtak az európai
kereskedelembe, vagy manufaktúrákat alapítottak Magyar-

8 Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely
az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében
van rögzítve [a nemességnek a saját szükségletét biztosí-
tó árukra nem kellett vámot fize nie], egyébként minden
dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely
Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihe-
tő, vagy a mondott királyságba és országokba bevihető,
vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s
ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy
áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egy-
házi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgá-
lattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles. […]
Ezzel azonban semmi esetre sem gondolunk arra,
hogy a hatalmunk alá tartozó ezt vagy amazt az orszá-
got, vagy tartományt azokból az előnyökből és előjo-
gokból kizárjuk […]. Ellenkezőleg, a leghőbben kíván-
juk, hogy valamennyi örökös királyságunk és országunk
nagyobb felemelkedésére és virágzására a kereskede-
lem bennük állandóan terjedjen és növekedjék. Mégis
akarjuk, és egyidejűleg kifejezetten elrendeljük, hogy a
szóban forgó jegyzék [vámtételek] alá ezek az országok
és tartományok különösképpen bevonassanak, amelyek
valóban helyzetüknél és szomszédságuknál fogva keres-
kedés céljából többszörös kapcsolatban állnak egymás-
sal. Annak megakadályozására azonban, hogy ezáltal a
külföldi termékek és áruk netalán a mi örökös király-
ságainkból és országainkból származó árukkal össze-
tévesztessenek, vagy velük azonosnak tartassanak, ha-
tározzuk, elrendeljük és akarjuk, hogy minden efféle
javak és áruk azoknak a helyeknek hatósága által, ahol
feldolgozzák vagy előállítják őket, hiteles bélyeggel meg-
erősíttessenek […].
Mária Terézia vámrendeletéből, 1754
Hogyan változtatta meg a királynő a nemességre
vonatkozó vámszabályokat? Mi lehetett ezzel a
célja? Melyik vámhatárról van szó a forrás második
bekezdésében? Milyen vád ellen védekezik a második
bekezdésben Mária Terézia?

17604_Történelem10.indb 49 2017. 06. 13. 17:15

 50 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
9 A manufaktúraalapítás általános tényezői és a ma-
10
11
A holicsi majolika manufaktúra épülete (11.) és egyik
terméke (10.). Az üzemet Lotharingiai Ferenc hozta
létre uradalmán 1743-ban
Keresse meg a történelmi atlasz térképén Holicsot!
Mit gondol, Magyarországon miért a főnemesek és
az állam alapítottak manufaktúrákat? Kikből állhatott a
manufaktúra vevőköre?
17604_Történelem10_1fej.indd 50
gyarországi helyzet
Gyűjtsék össze a manufaktúraalapítás feltételeit! Ele-
mezzék, hogyan érvényesültek ezek a feltételek Ma-
gyarországon! Vitassák meg az ábra alapján, hogy men�-
nyiben oka a vámrendelet (a kettős vámhatár) a magyar-
országi manufaktúra-korszak elmaradásának!
országon (pl. a textiliparban, a vasiparban), ezért a rendelet
megcsapolta jövedelmeiket.
A vámrendeletet a magyar történetírás is alapvetően ká-
rosnak tartja Magyarország számára, de a kár mértékéről és
a rendelet hatásairól eltérőek a vélemények. Sokszor han-
goztatják, hogy a birodalmon belüli munkamegosztásban a
vámrendelet miatt vált Magyarország az örökös tartományok
élelmiszer- és nyersanyagtermelőjévé. Mások – nem tagadva
a kedvezőtlen hatásokat – felhívják a fi yelmet arra, hogy ez
a helyzet már korábban is fennállt, és a magyar manufaktúra-
korszak elmaradása csak kisebb részben a rendelet következ-
ménye, nagyobb részt pedig más tényezőkkel magyarázható
(pl. török pusztítás, munkaerőhiány, tőkehiány).
A fejlődő iparú örökös tartományok
AZ ÚRBÉRI
egyre több mezőgazdasági terméket
RENDELET
igényeltek. A bővülő mezőgazdasági
piachoz először a nyugati és a Duna menti területek
tudtak csatlakozni. A XVIII. század közepéig a kivi-
telbe elsősorban a nagybirtokok kapcsolódtak be.
A piacra termelő birtokokon átalakulás ment végbe.
A birtokosok, mivel gabonát exportáltak, növel-
ni kezdték a saját kezelésű földterületeiket, a ma-
jorságokat. Ez a közös földek, majd a jobbágytelkek
rovására történt.
A majorsági földek termésének egésze a birtokosé
volt, és a földet a jobbágyok művelték meg (robot) a
saját eszközeikkel.
2018. 06. 14. 17:06
 9. Mária Terézia reformjai 51

A robot a jobbágytelek használatáért a földesúrnak járó szolgáltatások

egyike volt. Ezeket a szolgáltatásokat együttesen úrbérnek nevezték (robot,
termény- vagy pénzjáradék stb.), a jobbágytelkeket pedig úrbéres földeknek.

A majorságok területének növelésével a földesuraknak egyre

több robotra volt szükségük. Mivel a jobbágyi szolgáltatások alap- 13 Az úrbérszabályozási példányokba ki-
fejezetten és határozottan írassék be
vetően a jobbágy és birtokos közötti megállapodáson nyugodtak
mind a telki állomány, mind pedig az,
(azokat az állam nem szabályozta), a földesurak emelni kezdték hogy az igás robotot két vagy négy igá-
a robot mennyiségét. val kell-e teljesíteni, és az, hogy a ki-
Az állam érdekeit komolyan sértette a telki állomány csök- lencedet természetben, vagy milyen
kenése és a jobbágyok fokozott megterhelése. Az adókat ugyanis egyenértékben kell leróni, és végül a
döntő mértékben a jobbágyok fize ték, s az adózás alapja és forrása megye hiteles pecsétje alatt adassék ki
az úrbéres föld (a jobbágytelek) volt. A telki állomány csökke- a községeknek. […]
nése miatt csökkent az adóalap is, mert a nemesség adómentes Az alattvalók [a jobbágyok] a sza-
volt, így a majorsági földek után nem adóztak. Miután az ország­ bályozásban foglalt szolgáltatások-
gyűlés (1764) visszautasította a kérdés rendezését, a királynő az nál nagyobbakra már csak azért sem
1767‑ben kiadott úrbéri rendeletben (Urbárium) rögzítette a kényszeríthetők, mert a szolgáltatások
és kötelezettségek ily módon létrejövő
majorsági, illetve az úrbéres földek arányát és maximálta a job-
egyenlőtlensége könnyen okot és alkal-
bágyi szolgáltatásokat. A rendelet egész telek után maximum heti
mat adna új mozgalmakra és nyugta-
egy nap igás (állatokkal végzett), vagy két nap gyalog (kézi) robo- lankodásokra, különösen a jelen kö-
tot írt elő. Ezzel gátat szabott a jobbágyi terhek növelésének és rülmények között, amikor a közcsend
az adóalap csökkenésének. még nem állott egészen helyre. […]
Továbbá, ámbár a végrehajtó bírák
A rendelet kiadásakor az uralkodónő kihasználta a Dunántúl nyugati különös gonddal fognak ügyelni arra,
részén kibontakozó jobbágymegmozdulásokat (1766). Ezek ráirányították hogy az alattvalók a kimért állományt
a nemesség fi yelmét arra, hogy csak az államtól remélhetnek támogatást rendesen megkapják, a végrehajtáskor
jobbágyaik zendülésével szemben. nemcsak maguk a bírák, hanem a kö-
A rendelet nem egyformán érintette az ország különböző területeit.
vetkező időkben maga a megyei tiszti-
A nyugati részeken, ahol már kibontakozott a majorsági gazdálkodás, meg-
kar is különösen vigyázzon arra, hogy
állította a jobbágyi terhek növekedését. Az Alföldön, ahol még mindig föld-
az alattvalóktól ne vegyék el a szüksé-
ges legelőt. […]
Minden egész telkes jobbágy köte-
les lesz az úrbérszabályozás értelmé-
12 ben hetenként egy napi négyigás ro-
botot teljesíteni az úrnak, ahol azonban
mostanáig két igával szokták teljesíteni
az igás robotot, azokon a helyeken az
igás robot kötelezettségét ezután is két
igával fogják teljesíteni. […]
Ha tehát ezeket az előrebocsátott
módon megvizsgálták és teljesen elin-
tézték, ezt az úrbérszabályozást négy
példányban ki kell majd adni; egyik
példányát a földesúrnak, másikat az
alattvalóknak kell adni, a harmadikat
pedig a megye levéltárába kell helyezni,
s végül a negyediket a megyének be kell
küldenie helytartótanácsunkhoz kirá-
lyi biztosainknak a végrehajtásról szóló
jelentésével együtt.
Mária Terézia úrbéri rendeletéből, 1767
Az Urbárium leegyszerűsített ábrája
Fogalmazza meg, mi mindent
Gyűjtse össze az ábra segítségével a jobbágyi szolgáltatásokat! Mi szabályoz a rendelet! Rekonst-
volt az alapja a jobbágyi adózásnak? Milyen folyamatot állított le ruálja a forrás alapján a rendelet
az Urbárium? Rendezze táblázatba az úrbéres és a majorsági földek kö- végrehajtásának módját!
zötti különbségeket!

17604_Történelem10.indb 51 2017. 06. 13. 17:15

 52 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

bőség volt, rövid távon nem befolyásolta a jobbágyság hely-

14 Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügy-
nek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron
oly nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne lát-
ták országaik legfőbb sarokkövét, és az általános jólét
alapját. […]
Ennélfogva őseink, miként minden más dolog-
ban, akként ebben is bölcs előrelátással úgy intézked-
tek, hogy a nevelésről való legfelsőbb gondoskodást
és a nemes tudományok igazgatását hazai törvényeink
rendelkezéseiből a fenntartott királyi felségjog közé
iktatták; magát e nagy feladatnak végrehajtását pedig
az ország politikai hatóságaira bízták. […]
Ha a tanítás ügyét szolgáló férfiaknak […] olyan
fize ések vagy tiszteletdíjak állapíttatnak meg, me-
lyek egyrészt a kényelmes megélhetéshez elegendőek,
másrészt hivatali kötelességeikkel megfelelő arányban
állnak; […]
Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyá-
ri és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék
az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák
végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak
nagyon kevesektől lehet elvárni.
[…] könyvek latinul vagy anyanyelven megírva
csak nagyon kis számban találhatók, […] Ellenben
németül megírt kitűnő könyvek vannak a legtöbb
tudományszakban s könnyen beszerezhetők, azért
[…] a latin nyelv tanulásához a német nyelv is csat-
lakozzék […].
Senki sem fogja tagadni, hogy a történelem ta-
nulmányozása a közérdek szempontjából rendkívül
hasznos, […] semmi esetre sem nélkülözhető […] a
király, családja s a haza iránt, a kötelességteljesítés-
hez nélkülözhetetlen hűségre, a közérdek ápolására
serkent s szilárd alapot vet az összes polgári erények
számára.
Ratio Educationis, 1777
zetét. A rendelet azonban óriási jelentőségű, mivel rendezte,
átláthatóvá tette a korábbiakhoz mérten a jobbágy-földesúri
viszonyt, ami alapjául szolgálhatott a XIX. századi rendezés-
nek. Hogy ez mennyire így van, azt mutatja az, hogy mi-
után az erdélyi rendeknek sikerült a rendeletet elszabotálni,
a XIX. században a kérdés rendezése ott sokkal nehezebben
valósult meg.
A TANÜGYI A modernizációt szolgálta a király-
nő tanügyi rendelete (Ratio Educatio-
RENDELET
nis, 1777). A rendelet alkotói egységes,
a népiskolától az egyetemig felépülő iskolarend-
szert álmodtak meg. Államilag előírt tanterveket
vezettek be. Ezekben az oktatás célját az államhoz
hűséges és hasznos polgárok nevelésében fogal-
mazták meg. Előtérbe kerültek a korszakban mo-
dernnek számító tantárgyak, mint a történelem és a
földrajz, másrészt a gyakorlati ismeretek. Az oktatás
ugyan jórészt az egyházak kezében maradt, de a re-
form révén érvényesült az állami ellenőrzés. A ren-
delet a feltételek híján nem mondhatta ki az általá-
nos tankötelezettséget, de elősegítette, hogy minél
több 6 és 12 év közötti gyermek járhasson iskolába.
Mivel a felekezetek teljesen eltérő tartalmakat, elveket,
célokat és módszereket követtek az oktatásban, a rendeletet
nem kívánatos beavatkozásnak tekintették. Az egységesítés-
re azonban szükség volt a modernizáció érdekében, ezért a
mélyen vallásos Mária Terézia államérdekből vállalta a konf-
liktust az egyházakkal.
15

Kinek a feladata az oktatásügy irányítása az

uralkodó szerint? Hogyan látja a tanári kar sze-
repét? Mire törekedett a kormányzat a népoktatás
terén? Miért vezették be a német nyelv tanítását? Mi
a történelemtanítás célja a rendelet szerint?

A tanügyi rendelet címlapja

A birodalom gazdasági fejlesztése és az adómentes magyar nemesség közvetett megadóztatása ér-

dekében Mária Terézia merkantilista szemléletű vámrendeletet vezetett be. Az uralkodása második
felében – tanácsosai ösztönzésére – elrendelt reformokat a felvilágosodás szellemisége és az állam érde-
keinek érvényesítése határozta meg. Az úrbéri rendelet az adóalap védelme érdekében korlátozta a job-
bágyi terheket. A kormányzat az állam ellenőrzése alá vonta az oktatást, szervezeti felépítését és a tantár-
gyi szerkezetét modernizálta.

17604_Történelem10.indb 52 2017. 06. 13. 17:15

 10. II. József reformjai 53

10. II. József reformjai

Mária Terézia fia, II. József (1780–1790) megér-
A RENDEKKEL 2
tette és magáévá tette a felvilágosodás gondola-
SZEMBEN
tait. Vallotta, hogy az uralkodónak az alattvalók
érdekében kell tevékenykednie, de azt is, hogy ennek érdekében
erős hatalommal kell rendelkeznie. Az emberek közötti egyenlő-
ség gondolatából kiindulva – s az államérdeket is szem előtt tart-
va – idejétmúltnak tartotta a nemesi kiváltságokat. Az ember
veleszületett jogainak gondolata is hatott Józsefre, elítélte például
a kínvallatást és a halálbüntetést. Nem volt vallásellenes, de az
egyházak politikai befolyását, nagy vagyonát károsnak tartotta.
Az új uralkodó az anyja változtatásainál jelentősebb refor-
mokkal kívánta a birodalmat egységesebbé, erősebbé és moder-
nebbé tenni.
József gyors változásokat akart, és nem fordított gondot arra,
hogy támogatást szerezzen reformjaihoz. Nem törődött azzal,
hogy egyszerre több réteg érdekeit is megsértette. Látta, hogy Ma-
gyarország birodalmon belüli rendi különállása és a magyar ne-
messég kiváltságai akadályozzák reformjai bevezetését. Nem ko-
ronáztatta meg magát magyar királlyá (ezért nevezték kalapos
királynak), hogy ne kelljen esküt tennie a rendi jogok tiszteletben
tartására. Nem hívta össze a magyar országgyűlést, így reformjait II. József (1741–1790). Hosszú várako-
rendeletekkel vezette be. zás és tervezgetés után került trónra.
Francia nyelven, Álmodozások (Rêve­
ries) címmel vetette papírra reform-
1 terveit

II. József szánt. Útjai során többször is

kivette az ekét a földet művelő parasz-
tok kezéből
Mi lehetett a felvilágosult uralkodó
célja a szántással? Vigyázzunk, raci-
onális emberről van szó, tisztában volt az-
zal, hogy néhány perc szántás nem segít a
paraszton!

Tapasztalta, hogy a magyar rendi ellenállás legerősebb bástyája

a nemesi vármegye, ezért új közigazgatási beosztást vezetett be. Az
országot tíz igazgatási kerületre osztotta (1785), a kerületek élére
az uralkodó által kinevezett vezetőket állított. A kerületeken belül
megmaradtak a megyék, de egyszerű végrehajtó szervvé váltak,
amit az is mutat, hogy a megyei alispánok is kinevezett tisztségvi-
selők lettek. Mindez fokozta a nemesség elégedetlenségét.

17604_Történelem10.indb 53 2017. 06. 13. 17:15

 54 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
3 számlálást, majd a földterületek felmérését. Ezt a nemesi adózás előkészíté-
Széchényi Ferenc, Széchenyi István
édesapja. Családja a XVII. század ele-
jén kapott nemességet, s a XVII. század
végén grófi rangot. Széchenyi Ferenc a
bécsi Theresianumban nyelveket, jog-
és államtudományt, valamint gazdasá-
gi ismereteket tanult. Szenvedélyesen
gyűjtötte a könyveket és a műtárgyakat
(lásd a 171. oldalt). Támogatta II. József
politikáját (a pécsi kerület királyi biz-
tosa volt), de németesítő politikája és
abszolutista törekvései ellen tiltakozott
Ki alapította a Theresianumot, s mi
volt az alapítás célja?
Kazinczy Ferenc (1759–1831). Elsze-
gényedett nemesi család gyermekeként
jogot tanult, dolgozott a vármegyénél,
majd 1786-ban a józsefi iskolaügy szol-
gálatában kassai tanügyi felügyelő lett
5 és a felvilágosodás egyházellenessége.
Hajnóczy József (1750–1795) polgári
származású értelmiségi, a kor szóhasz-
nálatával honorácior. Széchényi Ferenc
titkára, majd Szerém vármegye kine-
vezett alispánja
17604_Történelem10.indb 54
Ellenségesen fogadta a nemesség, hogy József elrendelte először a nép-
séként értékelték.
A céhes polgárság szintén szembekerült Józseffel, miután a ma-
nufaktúraipar támogatása érdekében több területen engedélyezte
a céhen kívüliek iparűzését.
Csak egy vékony réteg állt az uralkodó mögött, az ún. joze-
fini ták. Közéjük tartozott néhány udvarhű (aulikus) főnemes (pl.
Széchényi Ferenc), valamint a nemesi (pl. Kazinczy Ferenc) és a
nem nemesi (Hajnóczy József) értelmiségiek kis tábora. Csekély
számuk ellenére befolyásuk jelentős volt, mivel József a kulcspo-
zíciókba helyezte őket. Közülük sokakat összekötött az, hogy sza-
badkőművesek voltak (9. évfolyamos tankönyv, 41. lecke).
6
II. József új közigazgatási felosztása, a kerületek. A megyék önálló-
ságát felszámolta, a választott vezetők helyére kinevezetteket állított
Milyen szerepet játszott a vármegye a magyar államszervezetben?
Bizonyítsa be, hogy a megyék a rendek legerősebb bástyái voltak!
Miért tekintette a magyar nemesség törvénytelennek II. József intézkedését?
II. József nem volt vallásellenes, de egyházpoli-
A VALLÁS
tikájában egyszerre érvényesült az abszolutizmus
KÉRDÉSE
azon törekvése, hogy az egyházat hatalma alá vonja
Türelmi rendelete (1781) az evangélikusok, a reformátusok
és a görögkeletiek számára szabad vallásgyakorlatot biztosított,
és kivonta ezeket az egyházakat a katolikus püspökök ellenőrzése
alól. A rendelkezést nem csak a felvilágosodásra jellemző vallási
türelemmel magyarázhatjuk. Az egységes birodalom érdekében
az uralkodó fel kívánta számolni az alattvalókat elválasztó, illetve
a birodalommal szembeállító akadályokat. Fontos, hogy ezután
minden állami hivatal megnyílt a rendeletben megnevezett fe-
lekezetek tagjai számára is.
József a zsidóságra vonatkozóan külön rendeletet adott ki (1781). Szá-
mos területen nagyobb szabadságot biztosított számukra. Ha maguk mű-
velték, paraszti telket bérelhettek. Több céhbe engedélyezte belépésüket, s
2017. 06. 13. 17:15
 10. II. József reformjai 55

ezzel számos szakmát megnyitott számukra. Lehetővé tette zsidó iskolák lé-
tesítését, megnyitva ezzel az utat a zsidó fiatalok előtt az értelmiségi pályák 8 Minthogy ő legszentebb felsége meg
felé. Beilleszkedésük érdekében a zsidókat német vezetéknevek felvételére van győződve arról, hogy minden
kötelezte (1787). kényszer, amely az emberek lelkiisme-
retére erőszakkal hat, mindennél ár-
Új egyházpolitikai elképzeléseinek megfelelően II. József a ta- talmasabb, ezzel szemben az oly helyes
nítással és betegápolással foglalkozók kivételével feloszlatta a türelem, amilyet a keresztényi szeretet
szerzetesrendeket, és vagyonukból oktatási alapot hozott létre az javall, mind a vallásra, mind az államra
igen nagy haszon forrása, elhatározta,
alsópapság számára. Növelte a plébániák számát, hogy az egysze-
hogy e türelmet valamennyi császári és
rű néppel foglalkozó egyházi réteget erősítse. királyi tartományában bizonyos törvé-
nyekkel erősíti meg.
A rendeletet gyorsan hajtották végre, több száz kolostort szüntettek meg
Minden olyan nyilvános vallásgya-
egyik napról a másikra. S nem csak elmélkedő rendeket, több tanító rend
korlattal nem bíró helyen, ahol van
is erre a sorsra jutott! A szerzetesek zömét nem alkalmazták az oktatásban.
száz nem katolikus család, s ezeknek
van elegendő, törvényes úton biztosí-
tott fedezetük imaházak, lelkészlakok,
7
tanítólakások építésére, s ahol a lelké-
szek és tanítók megfelelő állásáról gon-
doskodni képesek anélkül, hogy a szol-
gáltató népet ezekkel a hozzájárulások-
kal túlságosan megterhelnék, avagy a
reá háruló közadók viselése szempont-
jából meggyengítenék, legyen szabad
ugyanazon nem katolikus, vagyis az
ágostai és helvét hitvallásúaknak, avagy
a görög szertartású nem egyesülteknek
magánimaházakat oly módon felépí-
teni, hogy ezeknek se tornyuk, se ha-
rangjuk, se közútról nyíló bejáratuk
– olyan, amilyen a nyilvános templo-
moknak van – ne legyen […].
Ágostai és helvét hitvallásúak esküt
ne legyenek kötelesek másként tenni,
csak a szerint az esküforma szerint,
VI. Pius pápa látogatása Bécsben, a „fordított Canossa-járás” (1782).
amely vallásuk hitelveinek megfelel.
A katolikus egyház nemcsak a szerzetesrendek felosztását kifogá-
II. József türelmi rendelete, 1781
solta, hanem azt is, hogy József királyi engedélyhez kötötte a pápai
rendeletek kihirdetését a katolikus templomokban. A pápa szemé-
lyesen próbálta jobb belátásra bírni az uralkodót, eredménytelenül Mely felekezetekre vonatkozott
a rendelkezés? Kik az ágostai, és
Miért volt kénytelen a pápa engedni Józsefnek? kik a helvét hitvallásúak? Milyen el-
vekre hivatkozik az uralkodó a ren-
delettel kapcsolatban? Gyűjtse össze,
hogy a korábbiakhoz képest milyen
József Csehországban rendelettel pró- kedvezményeket biztosított a rende-
A JOBBÁGYRENDELET bált enyhíteni a jobbágyok helyzetén. Az let! Mely korábbi, a hivatalviselést
megnehezítő rendeletet törölte el
Erdélyben kitört véres román parasztfel- II. József? Idézze a forrásból azt a
kelést (1784) követő évben Magyarországon is kiadta jobbágy- részletet, amely bizonyítja, hogy Jó-
rendeletét (1785). A rendelet megszüntette a jobbágyság rög- zsef az állam érdekeit is szem előtt
höz kötését (bár ez Csehországgal ellentétben Magyarországon tartotta!
a jobbágyoknak ekkor már csak kis hányadát sújtotta). A parasz-
tok földesúri engedély nélkül is mesterséget tanulhattak. Ezzel
az uralkodó az iparfejlődés számára kívánt szabad munkaerőt
biztosítani.

Csökkent a jobbágy személyi függősége a földesúrtól: nem kellett földes-

úri engedély a házasságkötéshez, nem volt kötelezhető házi cselédi szolgá-
latra, és a jobbágy az általa szerzett ingóságokkal szabadon rendelkezhetett.
Jelképes cselekedet, de József eltörölte a jobbágy elnevezést is.

17604_Történelem10.indb 55 2017. 06. 13. 17:15

 56 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
9 Olyan félelmetes az állapotunk,
hogy estve nem tudjuk, reggelt ér-
jük-é vagy nem. Torotzko városát és
Szent Györgyöt körülvette a tolvaj-
ság, majd mindeniből kifosztotta a
szegénységet. […] avval fenyegetik,
hogy meg nem nyugosznak, míg fel
nem perselik a várost.
Abrudbányai tömlötzből szaba-
dult Szabó Ferenc, Pekri Ágnessel
Szent Mártonból elszökött ember
[…]. Szent Mártonba érkezvén be-
szélte, hogy a tolvajok Abrudra ér-
kezvén a tömlötzöt megnyitották, s a
rabokat kiszabadították. Övig levet-
keztettek minden embert, asszonyt,
férfit meztelenre, erős hittel az oláh
hitre megeskedték, s hűségekre kén-
szerítették, publikálván elsőben, hogy
aki az ő részekre akar állani, tégyen
fejér zászlót ki, s békességben marad;
a többit mind elpusztították, s prédál-
ták [kirabolták] nevezetesen a városi
főbb-főbb népet, a fejérneműt is a tol-
vajok feleségei lóháton mind elvitték,
kövér sertéseket tsordával hajtották.
A város bíráját, Gedőt név szerént
kérték ki, de híre esvén megszabadult.
Szabó László leveléből,
Torotzko, 1784. november 13.
Mondja el saját szavaival a
forrás lényegét! Mely ellenté-
tek rajzolódnak ki a beszámolóban?
11
10
Horea és Cloşca kivégzése Gyulafe-
hérvárott
Miért választotta a kivégzés e ke-
gyetlen módját a hatalom? Keres-
senek az interneten további ábrázoláso-
kat a kivégzésről, és hasonlítsák össze
ezeket!
17604_Történelem10.indb 56
Az erdélyi román parasztfelkelés
Az erdélyi román parasztfelkelés az Erdélyi Érchegység vidékén elterü-
lő kincstári uradalmakban robbant ki. Nem minden előzmény nélkül.
A zömében román jobbágyok terheit folyamatosan emelték, korlátozták
őket a hegyi legelők használatában. A jobbágyok már Mária Terézia idején,
az úrbérrendezési munkálatok során úgy érzékelték, hogy a bécsi udvar
védi, míg a kincstári tisztviselők, s tágabb értelemben a magyar nemes-
ség kiszipolyozza őket. Ezért több küldöttségük járt a császárvárosban,
hogy az uralkodó orvosolja panaszaikat. 1784 tavaszán egy küldöttséget,
amelyet egy Horea nevű jobbágy vezetett, II. József kihallgatáson fogadta.
Az uralkodó tettét a jobbágyok támogatásként értékelték és hazatérve el
akarták érni követeléseik megvalósítását. Emiatt összeütközésbe kerültek
a kincstári tisztviselőkkel.
Az elégedetlenséget növelte, hogy II. József rendeletére (1781) a román
jobbágyok tömegével jelentkeztek a jobb megélhetést biztosító határőri
szolgálatra, amit az erdélyi hatóságok és a nemesek igyekeztek megaka-
dályozni. A kincstári és a magánuradalmak ugyanis így munkaerőt ve-
szítettek volna.
Az uralkodó rokonszenvében bízó jobbágyok Horea és Cloşca ve-
zetésével fellázadtak. Az eseményekben szerepet játszott, hogy a román
jobbágyok magyar nemesség iránti ellenszenvüket kiterjesztették a ma-
gyarságra. A felkelők az útjukba eső udvarházakat elpusztították, lakóikat
megölték, de erre a sorsa jutott számos magyar és német lakta település
is. A felekezeti ellentétek is felszínre törtek, az ortodox románok pópáik
vezetésével támadtak a más felekezetűek ellen. A vérengzések több ezer
ember életét követelték.
A magyar nemesség – miután a hadsereg bevetése késett – maga kí-
sérelte meg a védekezést. Sokan Déva várába menekültek. A hadsereg
csak azután lépett közbe, hogy a császártól utasítás érkezett, de akkor
gyorsan felszámolta a mozgalmat. A felkelő jobbágyokat hazaengedték,
a vezetőket – többek között Horeát és Cloşcát – Gyulafehérváron kerék-
be törték. A vérengzések, majd a vezetők kegyetlen kivégzése a magyar
és a román nép egymással szembeni sérelmeit erősítették a nemzeti
ébredés hajnalán.
Abrudbánya a XVIII. században. A század végén román felkelők
dúlták fel
Keressék meg a felkelés színhelyét a térképen!
2017. 06. 13. 17:15
 10. II. József reformjai 57

12 A jobbágyság állapotját, annyiban a mennyiben a pa-
rasztok ennél fogva eddigelé örökös kötelesség alá vet-
tetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljesség-
gel eltöröljük és azt akarjuk, hogy ebben az értelemben a
jobbágy nevezettel tovább ne éljenek: következésképpen
minden parasztokat, akármely nevezet és vallásbeliek lé-
gyenek, jövendőre maguk személyekre nézve lakásokat
szabadosan változtatható emberekké tésszük, és minde-
nütt olyanoknak tartatni parancsoljuk, maga a termé-
szet törvénye és a közjó azt kívánván […].
Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden parasztnak
szabad legyen maga kedve szerint, földesúrnak enge-
delme nélkül is házasodni, tudományoknak és mester-
ségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gya-
korolni.
Harmadszor: Se egy paraszt, se annak fia, leánya,
vagy az ő háza népe közül való más személy a földes-
úrnak udvari szolgálatjára kedve ellen nem kényszerít-
tethetik. […]
Negyedszer: Minden parasztember maga ingó java-
it és keresményit, t.i. a földnek, réteknek, malmoknak,
vagy szőlőknek őt illető becsűjét [használati jogát] sza-
badoson eladhatja, ajándékozhatja, megcserélheti, elzá-
logosíthatja, gyermekeinek […] rendelést [végrendele-
tet] tehet. […]
Ötödször: Hogy a parasztok azokban, amiket bír-
nak, bátorságosak lehessenek, kegyelmesen végezzük,
hogy ők, vagy akármely maradékuk, a házhelyekből,
vagy akármiféle fundusukból [telkükből] helyes elegen-
dő ok és a vármegyének előtte való meglátása nélkül ki
ne tétessenek […].
II. József jobbágyrendelete, 1785
Gyűjtsük össze, mely területen változott a job-
bágyság helyzete a rendelet következtében! Milyen
jobbágyi függést törölt el a rendelet? Mennyiben volt
jellemző Magyarországon ez a függés? Milyen céljai le-
hettek a rendelet kiadásának?

Az egységes birodalom esz-

A NYELVRENDELET méje és az észszerűség vezet- 13
te Józsefet a nyelvrendelet ki-
adásakor (1784). A „holt” latin helyett a vezető ré-
teg körében sokak által beszélt német nyelvet tette
meg államnyelvvé. (Tehát nem a mindennapi élet-
ben, hanem a közigazgatásban kívánta bevezetni.)
A nyelvrendelet nem várt felháborodást váltott ki a
nemesség körében, így József szándékaival éppen el-
lenkezőleg, nem az egységesítést szolgálta. A modern
nemzeti azonosságtudat fontos eleme, az anyanyelv
kérdése bekerült a rendi ellenállás gondolatköré­
be, divattá és mozgalommá vált. Ez jelentős poli-
tikai és anyagi támogatást jelentett a kibontakozó
magyar nyelvművelés számára. A magyarságtudat a
külsőségekben is megmutatkozott: terjedt a magyar
ruha és a magyar tánc is.

14

Magyar viseletben egy nemesasszony és egy nemes

Mely folyamatok játszottak szerepet a magyar kül-
sőségek elterjedésében?

A nyelvrendelet sematikus ábrája

Vesse össze a rendelet céljait és következményeit!

17604_Történelem10.indb 57 2017. 06. 13. 17:15

 58 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

15 Felséges urunk Magyarországon s hozzá tartozó tarto-
mányaiban és Erdélyben az országot illető és törvényes
dolgoknak folytatásában a deák nyelvnek eltöröltetése és
helyette a német nyelvnek közönségesen leendő bevétele
iránt most legközelebb kiadott parancsolatja summáson
így következik: A holt nyelvvel való közönséges élés,
amilyen tudniillik a deák nyelv, bizonyos jele, hogy még
azon nemzet tökéletesen ki nem palléroztatott, mint-
hogy ezáltal mintegy alattomban bizonyítja, hogy vagy
magának közönséges szokásban lévő született nyelve
(anyanyelve) nincsen, vagy pedig a község annak olva-
sását és írását nem érti, és hogy csak a deák oskolában
tanultak tudják írásban kitenni gondolataikat, sőt, hogy
maga a nemzet olyan nyelven igazgattatik, s reá törvény
hozattatik, amelyet éppen nem ért. Csalhatatlan bizony-
sága ennek az, hogy Európának egy kipallérozott nem-
zetsége is a deák nyelvvel országa dolgaiban többé nem
él, hanem ez a régi szokás még csak Magyarországon,
Erdélyben és Lengyelországban uralkodik.
Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben
közönséges volna, úgy lehetne ezzel, az ország dolgai­
ban, a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló,
hogy a német, az illíriainak egynehány neme és az oláh
nyelvek majd szinte olyan szokásban vagynak, hogy
eszerint a magyar nyelvet közönségesnek éppen nem
lehessen tartani. Nincsen tehát más nyelv a német nyel-
ven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak
folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az
egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári
dolgokban él. […]
II. József nyelvrendeletéből, 1784
Milyen érveket sorol fel a német államnyelv beve-
zetése mellett a rendelet? Milyen belső ellentmon-
dást fedezhet fel az érvelésben? Milyen szándék húzódik
meg a német államnyelv bevezetése mögött?

II. József 1787 végén orosz

KÜLPOLITIKAI KUDARCOK
szövetségben háborút indí-
– A RENDELETEK VISSZAVONÁSA
tott az Oszmán Birodalom el-
len. (A szövetséget a Krím-félszigeten tartott találkozón kötötték
meg.) Célja az volt, hogy a Habsburg Birodalom visszaszerezze az
1737–1739-es török háborúban elvesztett Olténiát (a régi Szörényi
bánságot) és szerbiai területeket. A háború azonban kezdetben
kudarcokat hozott, s a sikertelen küzdelem egyre növekvő terhei
(újoncozás, élelmiszer-rekvirálások, adóemelések) nyomán az elé-
gedetlenség szinte az egész lakosságra kiterjedt.
A török háború nehézségeit kihasználva Osztrák Németalföld
lakossága fellázadt, mivel II. József megsértette hagyományaikat.
A császár nem engedett, csapatokat pedig a török háború és a belső
feszült helyzet miatt nem küldhetett ide. Így a tartomány elszakadt
a Habsburg Birodalomtól, s megszületett a független Belgium.
A történtek ellenére az uralkodó eltökélten folytatta politikáját.
A szervezkedő magyar rendek már a birodalom fő ellenfelével, a
porosz udvarral is felvették a kapcsolatot.

16

II. József hadvezéreivel 1787-ben

Értékelje, mennyiben volt helyes
döntés a kudarcok kiküszöbölése ér-
dekében a hadszíntérre utaznia a császár-
nak!

17604_Történelem10.indb 58 2017. 06. 13. 17:15

 10. II. József reformjai 59

A válságot a francia forradalom híre tetőzte be.

A forradalom nyilvánvalóvá tette József számára, 18
hogy lezárult a felvilágosult abszolutizmus idősza-
ka. Az uralkodók nem szállhattak szembe országaik
vezető rétegeivel, amikor a feltörekvő csoportok ma-
gát az uralkodói hatalmat kérdőjelezték meg.
A török háborúban megbetegedő császár, hogy
birodalmát mentse, halálos ágyán három kivéte-
lével minden rendeletét visszavonta. A protestán-
sok érdekében a türelmi rendeletet, a jobbágyságra
való tekintettel a jobbágyrendeletet, az alsópapság
érdekében pedig az őket támogató rendelkezéseket
érvényben hagyta.

17 Ilyen körülmények között semmit sem ér a fél tett.

Én tehát, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem II. József rendszere és fogadtatása Magyarországon
a magyar és erdélyi rendek minden elgondolható, a
méltányosságnak csak a színével is bíró panaszainak, Melyek voltak József rendszerének céljai és eszközei?
Elemezze, mely intézkedései váltottak ki ellenállást,
minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és
illetve támogatást a magyar társadalomból!
intézkedést eltörlök, s őket azon állapotba visszahe-
lyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárné-
nak halálakor voltak. Ebből csak a tolerancia pátenst,
az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket,
végre a jobbágyokra vonatkozót veszem ki.
A koronát [és a koronaékszereket], mihelyt a bu- 19
dai várban lesz számukra illő hely, oda kell átvinni.
[…] Mivel ez által a sérelmek megszűnnek, a rendek
már nem fogják oly sürgősen követelni az országgyű-
lést, melynek megtartása a mostani viszonyok közt és
roncsolt egészségem miatt lehetetlen lenne.
Remélem, hogy a rendek ebből belátják önzetlen-
ségemet és javukat célzó törekvésemet, így méltán el-
várom tőlük, hogy az államot egyelőre újoncokkal és a
sereget a szükséges készletekkel ellássák. A földmérés
úgy szakíttassék félbe, hogy a már meglévő mérés és
becslés, mert már annyiba került, és még szükséges
lehet, felhasználható legyen.
II. József rendeleteinek visszavonását
elrendelő utasítása, 1790

Miről határozott az uralkodó? Milyen megfon- II. József rendszerének összeomlása

tolásokból tett így? Mely rendeleteit nem vonta
vissza? Mi a közös a vissza nem vont intézkedések- Mely okok vezettek a rendszer bukásához? Vitassák
ben? meg, melyek voltak ebben az elsődleges, és melyek a
másodlagos tényezők!

II. József a felvilágosult abszolutizmus klasszikus képviselője. Célja a birodalom egységesítése és

modernizálása volt. A türelmi rendelet javította a protestánsok helyzetét. A jobbágyrendelet jelen-
tősen csökkentette a jobbágy személyi függését a földesúrtól és ösztönözte, hogy a jobbágyok szakmát
tanuljanak. A birodalom egységét szolgálta a nyelvrendelet, de ellenkező hatást ért el: divattá vált a ma-
gyar nyelv használata és a magyaros öltözködés. József rendeletei ellen a magyar rendek hevesen tiltakoz-
tak. Az uralkodó felszámolta a vármegyék önállóságát. A külpolitikai változások azonban világossá tették
József számára, hogy nem politizálhat a magyar vezető réteg ellenére, ezért halála előtt – a három legje-
lentősebb kivételével – visszavonta rendeleteit.

17604_Történelem10.indb 59 2017. 06. 13. 17:15

 60 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

A felvilágosult zsarnok (Olvasmány)

II. József hosszas várakozás után lett a Habsburg Birodalom egyed-
1 uralkodója. A felvilágosodás eszméitől áthatva már édesanyja életé-
ben reformtervekkel ostromolta a kormányzatot. A királynő a radi-
kális – és a birodalom valós állapotait fi yelmen kívül hagyó – elkép-
zeléseket elhárította. A trónörökös hosszú utazásokra ment. Külföl-
dön egyik szerényebb címét használva (gróf   Falkenstein) rangrejt-
ve utazott, hogy elkerülje a ceremóniákat, s minél többet tapasztal-
hasson. A birodalmon belül is igyekezett minél puritánabb módon
utazni. A trónörökös utazásai együttesen közel hét évet tettek ki.
Utazása során József esténként jelentéseket írt élményeiről Má-
ria Teréziának, s országai helyzetét megismerve József újabb és
újabb reformtervekkel állt elő. Amikor negyvenéves korában, a
tettvágytól égve átvette a hatalmat, azonnal hozzálátott reform-
tervei megvalósításához.

3 Úgy gondolom, tenni kell azért, hogy boldogítsuk ezt az országot,

A fiatal II. József a magyar nemesi test-
őrség egyenruhájában. A kép megté-
vesztő, mert József nem vette fi yelem-
be a hagyományokat. Mivel nem koro-
náztatta meg magát, a kalapos király
gúnynevet kapta kortársaitól
Nézzen utána az interneten, ki volt
az a kortárs költő, akitől a ma is
használatos elnevezés származik!
2 Könyörgünk Felségednél, az Országot
és országlót, vagy is Fejedelmet s népet
egyenlőképpen illető közjónak s bol-
dogulásnak okáért, méltóztassék Föl-
séged Országunk eleitől s népünknek
fölállásától fogva eredett […] hajdani
igazságainkat és szabadságainkat hely-
re állítani. […]
Nyitra vármegye feliratának
bevezetőjéből, 1790
mielőtt, észszerű módon, valamivel több hozzájárulást kívánhatnánk
tőle. Hogy ezt elérjük, meg kell reformálni belső rendjét, meg kell
könnyíteni a magyar termékek piacra jutását, meg kell alapozni ke-
reskedelmét, főként a népesség gyarapodására és az ifjúság nevelésére
kell törekedni. Meg kell győzni az idősebbeket, akik belátóbbak, hogy
az ország javáról van szó. Főleg nem szabad semmiféle gyanút hagyni
bennük aziránt, hogy megsértjük kiváltságait. Önmagában egy kivált-
ságot sem kell megtartani, de csak oly esetben lehet ezeket megsérteni,
amikor biztosak vagyunk abban, hogy elérünk célunkhoz. A főnemes-
séget méltósággal vagy megfélemlítéssel kell megnyerni. A kisnemes-
séget meg kell nyerni a nagyokkal szemben, és tisztségeket kell juttat-
ni neki. S megnyerhetők az alattvalók is, ha megvédjük őket a neme-
si zsarnokságtól, és megkönnyítjük, hogy eladhassák terményeiket.
II. József programjából, 1763
•
Ebben az országban egy akarat a legfőbb törvény, nincsenek tanács-
és rendi gyűlések, sem hatóságok, amelyek a kormányt hasznos ta-
nácsokkal látnák el. A bécsi francia követ jelentéséből, 1786
•
Nekem van fenntartva a törvények megváltoztatásának és újak ho-
zatalának hatalma, ebben pedig az alapjában hamis Werbőczy-féle
mondatok sem gátolhatnak.
II. József válasza a magyar hatóságoknak, 1786
•
Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az ural-
kodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezes-
se, hogy az a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja. […] A leg-
főbb hatalom, ami az uralkodót illeti, minden határozatára, amelyet
rendelet formájában adnak ki, a kötelező jelleg bélyegét nyomja rá.
Az Általános Polgári Törvénykönyvből

Mit kértek a nyitraiak? Milyen Gyűjtsük össze József uralkodói elveinek és gyakorlatának a
formában és mire hivatkozva jellemzőit! Vessük össze a jellemzőket a korszak eszméivel! Ho-
tették ezt? gyan fogadták József politikáját a magyar rendek?

17604_Történelem10.indb 60 2017. 06. 13. 17:15

 A felvilágosult zsarnok (Olvasmány) 61

II. József úgy vélte, abszolút uralkodói hatalmát jó célokra hasz-

nálja fel. Egységes, az alattvalók számára jólétet biztosító biroda- 5 Ha tudom, hogy kormányzati for-
mánk természetes ellenségességet je-
lom lebegett a szeme előtt. Céljai megvalósítása érdekében rende-
lent a nemesség és a nem nemesek
letek ezreit zúdította a birodalom népeire és hivatali tisztségvise­ között, s hogy egy rendi gyűlés soha
lői­re (tíz év alatt közel hatezret). Ezek végrehajtása megoldhatatlan nem mond le jóakaratúlag egy jogról,
feladatot jelentett a kor kis létszámú államapparátusa számára. amelyet erőszakkal szerzett és tart
A világmegváltók türelmetlensége jellemezte. Áthatva a felvi- fenn, akkor is kötelességem mindent
lágosodás racionalizmusától és akadályokat nem ismerő jobbító elkövetni, hogy minden embertársa-
szándékától, számos rendeletével feleslegesen sértette meg népei­ mat jogaihoz segítsem. Kötelességem
nek hagyományait. Például betiltotta a drága koporsós temetést, ez akkor is, ha cselekedeteimet a cél
és a halottat vászonba csavarva kellett eltemetni; korlátozta az érdekében mindaddig a fennálló sza-
egyházi körmeneteket, a Szent Koronát a bécsi kincstárba vitette. bályokhoz igazítom, amíg azok érvé-
II. József tízéves felvilágosult uralma nem minden tartomá- nyüket nem vesztik. És hiszem, hogy
nyában váltott ki hasonló reakciókat. Az osztrák tartományokban ha így élek, emberbarát leszek anélkül,
hogy megszűnnék hazafi lenni. De ha
a nép érdekeit szolgáló, álruhában igazságot tevő uralkodónak
e kettőt nem lehetne egymással össze-
látták, és széles körben támogatásra számíthatott. Ehhez az is hoz- egyeztetni, inkább akarok emberbarát
zájárult, hogy József erősítette a bécsi udvar német jellegét, támo- lenni, mint hazafi.
gatta a német nyelvű irodalom és művészet fejlődését. Támogatta Hajnóczy József leveléből, 1785
Mozartot, a német opera megszületését, vagyis uralma nem állt
ellentétben a kibontakozó nemzeti törekvésekkel. Az abszolutiz- Foglalja össze a Hajnóczy által
mus rendek elleni fellépése kevésbé érintette a Lajtán túli gyen- megfogalmazott probléma lé-
gébb nemességet. nyegét! Milyen történelmi okok vezet-
tek e probléma kialakulásához? Ho-
gyan viszonyult a szerző II. Józsefhez
és politikájához? Mennyire lehetett
4 általános Hajnóczy válasza a dilem-
mára?

A Szent Korona Bécsbe érkezése

1784-ben
Értékelje József rendeletét taktikai
szempontból!

Hazánkban más volt a helyzet. A rendi jogok megsértése a
rendszer és József ellenségévé tette az arisztokrácia egy részét és
a magyar nemesség szinte egészét, a kiváltságokkal rendelkező
polgárságot, a céhes mestereket. Számos kevésbé fontos, a hagyo-
mányokat sértő intézkedése pedig a közvélemény jelentős részét
szembeállította az uralkodóval. A legnagyobb támogatottságot él-
vező reformja Magyarországon a türelmi rendelet volt, de ez a
katolikus egyházat állította szembe az uralkodóval. A protestán-
sok viszont már kevésnek tartották a rendelet által biztosított sza-
bad vallásgyakorlást, és a korszellemnek megfelelően felekezetük
egyenjogúsítását várták volna el az államtól.
II. József támogatói, a jozefin sták kötődtek a magyar hagyo-
mányokhoz, és idővel, ha nem is fordultak szembe az uralkodóval,
közülük egyre többen háttérbe vonultak.
6 […] ha a megyei közgyűlésekről felér-
kezett megnyilatkozásokból ítélni le-
het, az országban oly nemű már a han-
gulat, hogy az izgalom okainak meg-
szüntetésével nem lehet eléggé sietni,
a törvénytelennek tekintett rendelete-
ket még az országgyűlés előtt meg kell
szüntetni.
A Magyar Kancelláriának az uralkodóhoz
intézett előterjesztéséből, 1790
Milyennek ítéli meg az előter-
jesztés II. József rendeleteit?
Miben látja a megoldást?

17604_Történelem10.indb 61 2017. 06. 13. 17:15

 62 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

Magyarországon a felvilágosodás első hívei a kormányzat szolgálatában

7 Én tehát a kancellária előadásaival tel- álló arisztokraták lettek. Az új eszmékhez a nemesség számára is Bécsen át
jesen egyetértek s csak azt kívánom, vezetett az út. A magyar felvilágosodás kezdetét a testőríró Bessenyei György
hogy javaslataink rögtöni keresztülvi- Ágis tragédiájának megjelenésétől számítja az irodalomtörténet (1772).
tele elégséges legyen azon eredmények A kultúra felemelésén fáradozó alkotók azonban hamarosan az anyanyelv
elérésére, amelyeket a kancellária re- fejlesztését tekintették fő feladatuknak, így ők sem támogatták maradékta-
mél. A kedélyek annyira fel vannak iz- lanul a felvilágosult uralkodót.
gatva, a bizalom annyira elveszett, hogy
annak ellenkezője is nagyon lehetséges.
Azért félek, mégsem elégszenek meg 9
vele. […] Méltóztassék felséged meg-
emlékezni, hogy Németalföldjét im-
már elvesztette, talán visszanyeretlenül.
[…] Nagyon félő, a monarchiát ugyan-
ezen szerencsétlenség fogja érni, már-
pedig a magyar nemzet részéről, mely
külföldi támogatásnak sem lesz híjjá-
val. […]
Kaunitz megjegyzése a Magyar Kancellária
javaslatához a császárhoz, 1790

Mit tudunk Kaunitzról? Ho-

gyan értékelte a helyzetet? Mit
javasolt a császárnak? Mire utal az,
hogy Kaunitz megjegyzéseket fűzött
a Magyar Kancellária javaslatához?

II. József a halálos ágyán

Nézzen utána az interneten, hogyan élt tovább II. József a magyar
közgondolkodásban!
8

10 Soha még II. Józsefnél dicsőségesebb uralkodó nem lett volna, ha az

újításokra nagyon nem hajlott volna, és minden dolgokban refor-
mátor nem kívánt volna lenni. De minthogy a reformáció kedvetlen
dolog a régiekben megrögzött emberek előtt: ő is ezzel majd minden
rendek előtt való kedvességét elvesztette […]. Ez az oka, hogy amily
nagy volt felőle először a jó reménység és a hozzá való szeretet, oly
nagy volt utoljára a tőle való idegenség; úgy hogy a legjobb dolog
sem tetszett csak azért, mert József rendelte. Ez az oka, hogy az ő
halálán kevesen keseregtek […].
Keresztesi József naplójából
•
[…] Nagy ember dőle ki. […] Józsefnek érdemlett dicsérete az, ami
lovagszobra kövén áll: Az állam üdvének élt, nem sokáig, de teljesen.
Feláldozá magát nagy ideáinak; a jót szívesebben senki nem akar-
hatta; a természettől lelket, atyjától, anyjától, Lipót ifjabb testvérétől,
ki Toszkánában 1765 olta uralkodott, s a prussziai Friedrichtől nagy
példákat veve; látta Párizst és a Fekete-tenger szomszédját, Nápolyt
II. József síremléke a Habsburgok te- és Petersburgot; negyven esztendeig készült az uralkodáshoz. Nagy
metkezési helyén, a bécsi kapucinusok ember, de szerencsétlen uralkodó.
kriptájában. A háttérben Mária Terézia
Kazinczy Ferenc
síremléke
Hasonlítsa össze az internet segítsé-
gével II. József síremlékét családja Hogyan viszonyulnak a szerzők Józsefhez? Vesse össze a két
többi uralkodójának a síremlékével! Fogal- szerző szempontjait!
mazza meg a különbséget!

17604_Történelem10.indb 62 2017. 06. 13. 17:15


Összegezés
A XVIII. század Magyarországon a török
FOLYAMATOK kor utáni újjáépítés kora. Újra kellett értel-
mezni az ország helyét a birodalomban, s ezzel
párhuzamosan a Habsburg-dinasztia és a rendek viszonyát.
A szatmári béke kompromisszumát követően a század első
felében az együttműködés, a század második felében a szem-
benállás volt a jellemző, majd az ismételt kompromisszum
következett. A század második felében már láthatóak az Euró­
pához való felzárkózás eredményei.
17604_Történelem10.indb 63
Összegezés 63
A XVIII. századi magyar történelem átte-
kintő ábrája
Nevezzék meg az ábrán szereplő témákat!
Milyen változások történtek időrendben
az egyes témákban? Tárják fel az egyes témák
közötti kölcsönhatásokat! Keressenek az ábrá-
ról hiányzó, de ismereteik alapján a XVIII. szá-
zad történetében fontos témákat! Készítsenek
ezekről a témákról a tankönyvi ábrához hason-
ló felépítésű áttekintő ábrát vagy táblázatot!
2017. 06. 13. 17:15
 64 I. Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon
Etnikai és felekezeti viszonyok Magyaror-
szágon a XVIII. században
Mely etnikumok éltek Magyarország te-
rületén? Mi jellemző az egyes etnikumok
társadalmi és felekezeti viszonyaira? Elemez-
zük, mennyiben hatottak a megvizsgált ténye-
zők az egyes népek nemzeti fejlődésére és érdek-
érvényesítő képességére!
A jobbágyság helyzetének változása a
XVIII. században
Tekintsék át, hogyan változtak idővel a
jobbágykérdést meghatározó tényezők!
Értelmezzék a folyamatokat! Tárják fel az egyes
tényezők kölcsönhatásait!
17604_Történelem10.indb 64
Magyarország – a kor Európájá-
ETNIKAI ÉS TÁRSADALMI
nak többi országához hasonlóan –
VISZONYOK
már a török idők előtt is soknemze-
tiségű állam volt. Ez a török időkben, majd a XVIII. századi
benépesülés következtében egyre jellemzőbbé vált. A török
korban ugyanis leginkább a magyarság által lakott területek
pusztultak el, s az ide betelepülők többsége nem a magyar et-
nikumhoz tartozott.
A jobbágyság helyzete a korszakban
A JOBBÁGYKÉRDÉS fokozatosan javult. A háborúk elmara-
dása mellett ehhez hozzájárult a földbő-
ség, és egyes területeken a munkás kezek hiánya. A XVIII. szá-
zad első felében inkább az állami terhek voltak a magasabbak
a jobbágyok számára. A népesség növekedésével a földbőség
lassan megszűnt, a majorsági gazdálkodás térhódításával pe-
dig növekedni kezdtek a földesúri terhek. Ennek a folyamat-
nak vetett gátat az adózó jobbágyokat védeni akaró felvilágo-
sult abszolutizmus.
2017. 06. 13. 17:16
 II. A forradalmak kora

17604_Történelem10.indb 65 2017. 06. 13. 17:16

 66 II. A forradalmak kora

11. Válság egy átalakuló országban

Franciaország gazdasága a XVIII. szá-
1 ÁTALAKULÓ GAZDASÁG
zadban egyre gyorsuló mértékben fejlő-
ÉS TÁRSADALOM
dött. A népesség 22 millióról 26-28 millió-
ra növekedett, kiépültek a bankok, virágoztak a manufaktúrák
a hagyományos luxusiparban éppúgy, mint a felzárkózó bányá-
szatban és a vasiparban. A fejlődés a milliós nagyvárossá váló
Párizsban volt a leginkább szembetűnő.
A társadalom részben a régi feudális keretek között élt, de egy-
re jelentősebb csoportok kapcsolódtak be a vállalkozásokba, és
polgárosodtak. Egyre többen váltak bérmunkássá.

Az ezüsttermelés és hatásai
Mi a kapcsolat az infláció és az ezüsttermelés növekedése között?
Mely társadalmi rétegek helyzetét ronthatta elsősorban az ezüstki-
termelés fokozódása?

2
Karikatúra az 1790-es évekből. A kapára támaszkodó görnyedő alak
a harmadik rendet jelképezi, akinek a nyakán ül, vagyis élősködik
a papság és a nemesség
Elevenítse fel, kiket értünk a három rend alatt a francia rendi tár-
sadalomban! Hasonlítsa össze a karikatúrát a francia társadalmat
és a földbirtokmegoszlást bemutató ábrával! Hol lát ellentmondást? Ho-
gyan alakítaná át a karikatúrát, hogy ne kerüljön ellentmondásba az
ábrával?

Marseille kikötője a XVIII. század második felében

Keresse meg Marseille-t a történelmi térképen! Melyik kereskedelmi
úthoz kapcsolódik a város? Idézze fel az útvonal XVI–XVII. századi
történetét! Milyen szerepe lehetett a városnak Franciaország kivitelében?

17604_Történelem10.indb 66 2017. 06. 13. 17:16

 11. Válság egy átalakuló országban 67

A nagypolgárság adóbérletekkel és az államnak adott köl-

csönökkel is gyarapította vagyonát, amely a XVIII. században 4
már meghaladta az arisztokráciáét. A század második felére a
földbirtokok jelentős része a kezükbe került. A gazdasági fel-
lendülés a manufaktúrákat üzemeltető középpolgárság gya-
rapodását eredményezte. Ugyanakkor a francia ipar egésze
továbbra is kisipari jellegű volt, így a társadalomban jelentős
volt a fejlődéssel nehezen lépést tartó kispolgárság aránya. Az
üzemekben dolgozó bérmunkások száma gyorsan nőtt, gya-
rapítva a városi szegénység sorait. A polgárság – a forradalom
későbbi radikális vezetői is – a nemesi rang megszerzésében
látta felemelkedése biztosítékát.

A nemesi társadalom csúcsán álló arisztokraták

jelentős birtokokkal rendelkeztek. A nagyon költsé-
ges, pazarló udvari életet jelentős részük csak a király
által számukra kiutalt kegydíjak segítségével tudta
biztosítani. Voltak azonban olyan arisztokraták is,
akik birtokaik modernizálásával növelték jövedel-
meiket. A vidéken élő nemesség zöme szerény va-
gyonnal rendelkezett. Többségük nem tudott és – a
hagyományokhoz ragaszkodva – nem is akart bekap-
Franciaország népességének alakulása és társadalmi
csolódni a gazdasági életbe. Szívesen választották a szerkezete
katonatiszti pályát, s aki így tett, jó fize ést élvezhe-
tett. Jellegzetes csoport volt a taláros nemesség: ezek Hogyan változott az ország és Párizs népessége? Mi-
lyen következtetéseket tud az adatsorból levonni?
olyan polgárok, akik a megvásárolt állami hivatal Hasonlítsa össze a társadalmi szerkezetet a földbirtokok
mellé nemesi címet is szereztek. (Lásd a 9. évfolya- megoszlásával! Mire következtet az adatokból?
mos tankönyv 24. leckéjét!) A nemességet csak életük
végéig bírhatták, de mivel utódaiknak is vásároltak
hivatalt, ők is nemesek lettek.

Az ország lakóinak döntő többségét a paraszt-

ság adta. Franciaországban a korszakban már nem
létezett a klasszikus jobbágyság. A parasztok a földek
használatáért haszonbért fi ettek, és egyes helye-
ken terményszolgáltatással tartoztak a földek tulaj-
donosainak (nemeseknek és polgároknak egyaránt).
5
A parasztság árutermelésbe bekapcsolódó kisebb ré-
sze meggazdagodott, míg többsége csak szűkösen fe-
dezte megélhetését és a magas állami adókat.

A francia abszolutizmus XVI.

AZ ÁLLAM
Lajos (1774–1793) uralkodása
ELADÓSODÁSA
idején sem tudott kilábalni a pénz-
ügyi válságból. A kiadásokat (hadsereg, udvartartás,
kegydíjak) nem a bevételekhez igazították, mivel ez a
kiváltságos csoportok érdekeit sértette volna. A be-
vételeket sem lehetett növelni, mert a parasztság
terhei már amúgy is magasak voltak, a nemesség és
az egyház megadóztatásának terveit pedig szintén Az államadósság és a kiadások alakulása Franciaor-
megtorpedózták a királyi udvarban. szágban
Kövesse az államadósság változását! Mely tényezők
XVI. Lajos, aki a politikánál szívesebben foglalatosko-
határozták meg a változásokat? Hogyan befolyásol-
dott asztalosműhelyében, egy genfi bankárt (Necker) neve- ta a helyzetet a kiadások összetétele? Vitassák meg az ada-
zett ki a pénzügyek élére, remélve, hogy rendbe teszi azokat. tok alapján, hogy valóban az udvar pazarlása okozta-e a
Necker azonban csak azt tudta tenni, mint elődei (9. évfo- pénzügyi nehézségeket!
lyam, 45. lecke): javasolta a kiváltságosok megadóztatását

17604_Történelem10.indb 67 2017. 06. 13. 17:16

 68 II. A forradalmak kora
6 elodázta, hogy s kincstárnak sikerült újabb hiteleket szerezni. Így viszont
A gabonaárak alakulása Nyugat-Euró-
pában
Kövesse nyomon a gabonaárak ala-
kulását! Milyen tényezők hatottak
az árakra? Mi a politikai jelentősége a kor-
szakban a gabona árának?
Párizs egyik külvárosában, a zömé­ben
munkások lakta Saint-Antoine ne-
gyedben egy papírgyár munkásai az
áremelés hírére fellázadtak (1789 ta-
vasza). A lázadást csak katonasággal
tudták leverni
Miért Párizs külvárosaiban volt a
legfeszültebb a helyzet?
7 Egyes egyházközségek igen keveset fi-
zetnek [adót], más községek viszont
mértéktelenül megterheltetnek, szinte
azt mondhatnók: agyonnyomoríttat-
nak, s lakosaikat pusztítja a nyomor.
Hivatalnoki jelentés, 1742
Hogyan jellemzi a jelentés a pa-
rasztság adóterhelését? Milyen
okai lehettek a jelenségnek?
17604_Történelem10.indb 68
és a költségek csökkentését. Emiatt rövidesen megbuktatták. Ez történt az
őt követő, de a rendek bizalmát élvező politikusokkal is. Az összeomlást
tovább növekedett az államadósság, és a rendi erők egyre élesebben támad-
ták a kormányt.
Az 1780-as években az államcsőd (az állam
A VÁLSÁG
fizetésképtelensége) bekövetkezése egyre va-
ELMÉLYÜLÉSE
lószínűbbé vált. A helyzetet a reformok kudar-
ca mellett az amerikai függetlenségi háború terhei is rontották.
Visszájára sült el az angolokkal – a fizi krata elvek alapján – kö-
tött szabad kereskedelmi szerződés is: az olcsó angol iparcikkek
versenye válságot idézett elő a francia iparban. Mindezt tetézte,
hogy az időjárás szeszélyei (szárazság, lehűlés) miatt több egy-
mást követő rossz termésű év követte egymást. A parasztság
már alig bírta fi etni az adókat. A kenyér ára az egekbe szökött,
a növekvő létszámú városi szegénység életfeltételei gyorsan rom-
lottak: elvesztették munkájukat, s eközben nőttek a megélhetési
költségek. Tömegek kerültek az éhezés szélére. Különösen a ha-
talmas főváros, Párizs több százezres szegénységének a helyze-
te romlott, s a hatalmas tömeg elégedetlensége komoly politikai
veszélyt rejtett magában.
9 A monarchia egyes részei közötti különbségek, eltérések és ellentétek
képezik azt az alkotmányos hibát, amely megbénítja az állam erejét
[…]. Ezek közül egyetlen ellentmondást sem számolhatunk fel anél-
kül, hogy valamennyiben meg ne támadjuk az alapelvet, amely létre-
hozta és fenntartja őket. […] Egy királyságban, amely rendi gyűlé-
sekkel bíró tartományokból, rendi gyűlések nélküli tartományokból
és kevert kormányzású tartományokból áll, ahol különböző belső
határok választják el egymástól és osztják meg ugyanazon uralkodó
alattvalóit, ahol bizonyos területek teljesen mentesek azon terhektől,
melyeknek teljes súlyát mások viselik, ahol a leggazdagabb osztály
adózik a legkevesebbet, ahol a kiváltságok minden méltányosságot
megakadályoznak, lehetetlen a jó kormányzat. […]
Calonne: A pénzügyek javítására készült tervezet
summázata, 1780. augusztus
Gyűjtse össze, milyen problémákat lát a pénzügyek rendbeho-
zatalával megbízott szerző! Mit tart a gondok alapvető okának?
Milyen megoldást sugall?
2017. 06. 13. 17:16
 11. Válság egy átalakuló országban 69

Az idegen királynő 10
Rombolta a királyi ház tekintélyét a fényűző udvar költekezése, melyet
a közvélemény a valóságosnál jóval nagyobbnak vélt. A királyi udvar el-
lenzékének hangadói az egyre jelentősebb hatású sajtóban és röplapokon
folyamatosan a királyi udvar fényűzéséről és pazarlásáról írtak. Bár állí-
tásaik gyakran rágalmak voltak, tény, hogy központi kérdéssé tették az
ügyet. Jellemző a közhangulatra egy a királynénak tulajdonított mondás
gyors elterjedése: „Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek
kalácsot!” – mondta állítólag Marie Antoinette. Ma már tudjuk, a király-
né nem mondott ilyet (a szöveg állítólag a kor híres filozófusától, Rous-
seau-tól származik). Hatásosabbá tette a rágalomhadjáratot, hogy Marie
Antoi­nette idegen, Habsburg és osztrák volt (Mária Terézia lánya, II. József
húga), így a sajtó a franciák németellenességére, idegenekkel szembeni bi-
zalmatlanságára is építhetett. A valóban költekező királyné hírnevét ron-
totta, mikor 1784-ben egy szélhámos a nevében megvásárolta a korszak
legdrágább gyémánt nyakékét.

11

Marie Antoinette, XVI. Lajos felesé-

A híres nyakék má- ge gyermekeivel, és a Versailles-ban
solata. Az ékszere- számára épített műfalu (12.), ahová
kért rajongó naiv a királyné szeretett elvonulni az ud-
királynét könnyű var elől. Költekezései miatt a harma-
volt belekeverni a dik rend szószólóinak fő céltáblájává
nyakékügybe vált, s számos megaláztatást kellett
Olvassa el a
eltűrnie a forradalom idején
nyakéküg yről Nézzen utána az interneten a ki-
Stefan Zweig vagy rályné egymással ellentétes meg-
Szerb Antal írását! ítéléseinek!

12

17604_Történelem10.indb 69 2017. 06. 13. 17:16

 70 II. A forradalmak kora

12. A forradalom kitörése

Franciaországban
A határozatlan uralkodó helyze-
1 A RENDI
tét nehezítette a francia rendiség
MOZGALOM
középkori eredetű intézményeinek
ellenállása. Egyes helyeken mozgalom indult ezek
támogatására. Ezek az események is hozzájárultak a
pénzügyi csődöt reformokkal megakadályozni szán-
dékozó tehetséges pénzügyminiszterek kudarcához.

Aktivizálódtak a francia abszolutizmus által visszaszorí-

tott, de még létező rendi szervek, így a parlamentek is. Fran-
ciaországban a parlamentek bírói szerepet töltöttek be, és az
abszolutizmus idején is megőrizték azt a jogukat, hogy királyi
rendeletek csak a beleegyezésük után váltak hatályossá. A pá-
rizsi parlament nyíltan ellenszegült a királynak. A parlament
ellenállását tapasztalva az uralkodó és kormánya a főrangúak-
ból összehívott előkelők gyűlésétől várt támogatást (1787). Az
előkelők gyűlése azonban ellenszegült az abszolút hatalom-
A válság sematikus ábrája nak, és a rendi gyűlés összehívását követelte.
Összegezzük az ábra segítségével a válsághoz vezető
tényezőket! A reformok elmaradása miatt az állam pénzügyi
csődbe került (nem tudták fize ni a kölcsönök kama-
tait és a hadsereget). A vezető réteg ellenállását egyre
2 szélesebb tömeg támogatta (polgárok, városi szegé-
nyek). Több városban – így Párizsban is – megmozdu-
lások voltak a hatalom ellen, illetve a szegénység miatt.
XVI. Lajos azzal remélte leszerelni az elégedetlensé-
get, hogy 1789 májusára összehívta a rendi gyűlést.

A rendi gyűlés összehívása ide-

A RENDI GYŰLÉS
jére az abszolutizmus rendsze-
ÖSSZEHÍVÁSA
re (a régi rendszer, korabeli francia
kifejezéssel: ancien régime) meggyöngült. A veze-
tő réteg (arisztokraták, nagypolgárság, értelmiség)
többsége szimpatizált a felvilágosodás eszméivel. Az
abszolút királyi hatalom eszmei támaszát jelentő ka-
tolikus egyház tekintélye megrendült. Az alkotmá-
nyosság igénye egyre nyilvánvalóbbá vált a kortár-
sak számára, hiszen a felvilágosodás elmélete szerint
az emberek csak akkor mondhatnak le veleszületett
(természetes) jogaik egy részéről az állam javára, ha
ellenőrizhetik a hatalmat.

A rendi és a társadalmi tagozódás kapcsolata
Vegye számba a három rend összetételét! Mely tevé-
kenységek és vagyoni viszonyok jellemezték a rende-
ket alkotó társadalmi csoportokat? Mely csoportok marad-
tak az abszolutizmus támaszai az 1780-as évek végére?
A rendi gyűlés működése a francia társadalom rendi ta-
gozódásán alapult (8. évfolyamos tankönyv, 28. lecke). Három
rend létezett, a papság, a nemesség és a harmadik rend (polgá-
rok). Ezek képviselői a rendi gyűlésen külön üléseztek, és mind­
egyik rendnek egy szavazata volt. A rendi gyűlés azonban már
nem tükrözte a XVIII. századi francia társadalom viszonyait.

17604_Történelem10.indb 70 2017. 06. 13. 17:16

 12. A forradalom kitörése Franciaországban 71

3 A [parlament] kijelenti, hogy Franciaország monarchia, amelyet a 4

király a törvényeknek megfelelően kormányoz.
Ezen alapvető törvények közé pedig a következők tartoznak:
– az uralkodóház trónushoz való joga, amely férfi ól férfira örök-
lődik az elsőszülöttség szerint, kizárva a leányokat és leszárma-
zottaikat;
– a nemzet joga az adók szabad elfogadása, a szabály szerint össze-
hívott és összeállított országos rendi gyűlés közvetítésével;
– a tartományok szokásjogai és kiváltságai;
– a bírák elmozdíthatatlansága;
– a törvényszékek azon joga, hogy minden tartományban megvizs-
gálják a király akaratát; s csak azon rendeleteket vegyék fel a tör-
vények közé, amelyek megfelelnek a tartomány alkotmányos tör-
vényeinek és a királyság alaptörvényeinek;
– valamennyi állampolgár azon joga, hogy minden ügyben kizá-
rólag természetes bírái elé állítsák, azok elé, akiket a törvény szá-
mára kijelöl;
– és az a jog, amely nélkül a többi mind hasztalan, hogy kizárólag
akkor lehet bármilyen paranccsal bárkit letartóztatni, ha késede-
lem nélkül illetékes bírái kezére adják.
A párizsi parlament határozatai, 1788. május 3.

Gyűjtse össze a forrásból a király és a nemzet jogait! Kiket ért

a határozat nemzet alatt? Nevezze meg azt az államberendez-
kedést, amelyet a határozat leír! Ismeretei alapján döntse el, megfe-
lel-e ennek a XVIII. századi Franciaország államberendezkedése!
Keressen nemzetközi párhuzamokat!

XVI. Lajos (1754–1793). Jóakaratú, de

A papság nem volt egységes. A francia főpapság birtokolta az egyházi határozatlan uralkodó volt
jövedelmek zömét. A főpapok körében hódított leginkább a felvilágosodás,
Válságos helyzetben mennyiben bír
így sokan közülük egyházi tisztségüket csak jövedelemforrásnak tekintették. jelentőséggel az uralkodó rátermett-
Ezzel szemben az alsópapság viszonylag nehéz körülmények között élt, és sok sége?
tekintetben szemben állt a főpapsággal.
A főnemesség helyzetét meghatározta, hogy milyen közel álltak az ud-
varhoz és az uralkodóhoz. (Erről már volt szó a 11. leckében.) Egy részük az
alkotmányosság és a szabad tulajdon hívévé szegődött, s emiatt támadta az
abszolutizmust. A nemesség többsége vidéken élt, nem fogott vállalkozások-
ba, ezért fontosak voltak számára nemesi (rendi) kiváltságai, s ezek védel-
mében állt szemben az abszolutizmussal.
A harmadik rend szintén különböző csoportokra oszlott. Az adóbérletek-
ből, államkölcsönökből élő nagypolgárság haszonélvezője volt a rendszernek,
s maga is jelentős földbirtokokkal rendelkezett. A vállalkozó és kereskedő 5
polgárság az egyre népesebb értelmiséggel együtt érdekelt volt a vállalkozá-
soknak nagyobb lehetőséget biztosító alkotmányos rendszer kialakításában.
A zömében céhes keretekben élő kispolgárság már inkább ragaszkodott rendi
jellegű kiváltságaihoz, és szemben állt az abszolutizmussal.

Antoine Barnave (1761–1793) a polgári származású vidéki értel-

miség képviselője. Már édesapja is a helyi (Grenoble) parlament
tisztségviselője, s fia is ezen a pályán indult el. Az angol mintájú
alkotmányosság, a szabadságjogok kiterjesztésének híve. A forra-
dalom alatt kezdetben a radikális oldal képviselője, majd miután
a forradalom radikalizálódott, a mérsékeltek táborába került, s a
radikálisok küldték nyaktiló alá
Nézze meg egy térképen, hol található Grenoble városa! A 2. ábrán
feltüntetettek közül melyik társadalmi csoportba sorolható Antoine
Barnave?

17604_Történelem10.indb 71 2017. 06. 13. 17:16

 72 II. A forradalmak kora
6 A rendi gyűlés felépítése Franciaországban
7 1. Mi a harmadik rend? – MINDEN.
2. Mi volt idáig a politikai rendben? SEMMI.
3. Mit kíván? – HOGY LEGYEN VALAMI. […]
A harmadik rend egy teljes nemzet […]
1. Minden egyéni munkát négy osztályba sorolha-
tunk. Mivel a föld és a víz képezik az emberi szük-
ségletek nyersanyagát, az eszmék rendje szerint az
első osztályba fog tartozni minden mezei munká-
hoz kötődő család.
2. Az anyagok első eladásától elfogyasztásáig […]
munkáskézre van szükség, amelyek többé vagy ke-
vésbé összetett, másodlagos értékeket adnak ezen
anyagoknak. […] Ezek a második osztály munkái.
3. A termelés és a fogyasztás között, akárcsak a ter-
melés fokozatai között, egész sereg közvetítő ügy-
nök jelenik meg […]. Ezek a kereskedők és az üz-
letemberek […].
4. A fogyasztásra és felhasználásra alkalmas tárgyak-
kal foglalkozó dolgos és hasznos polgárok e három
osztályán kívül még igen sok egyéni munkára és
gondoskodásra van szükség, […]. E negyedik osz-
tály foglalja magában a legtekintélyesebb tudomá-
nyos és szabad foglalkozásoktól a legkevésbé meg-
becsült háziszolgák munkájáig terjedő feladatokat.
E munkák tartják fenn a társadalmat. Ki végzi ezeket?
A harmadik rend. […]
Mi tehát a harmadik rend? Minden, de megbék-
lyózva és elnyomva! Mi lenne a kiváltságos rend nél-
kül? Minden, de szabadon és felvirágozva! Nélküle
semmi sem működhet; a többiek nélkül pedig minden
végtelenül jobban működne.
Sieyès abbé: Mi a harmadik rend?, 1789
17604_Történelem10.indb 72
Melyek a változások 1789-ben a rendi gyűlés fel-
építésében 1614-hez képest? Mi a politikai jelen-
tősége a változásoknak?
A parasztság és a városi szegények a rendi világban sem
rendelkeztek politikai jogokkal. Ezek a rétegek az életkörül-
ményeik javulása vagy romlása alapján válhattak valamelyik
politizáló csoport támogatójává vagy ellenfelévé.
A rendi gyűlésen részt vevő képviselők megvá-
lasztása mozgásba hozta az országot. A harmadik
rend képviselőinek megválasztásába a parasztságot
is bevonták. Egy régi szokást felelevenítve összeállí-
tották azoknak a problémáknak a listáját, amelyek-
re a rendi gyűléstől vártak megoldást. Ezek voltak
az ún. panaszfüzetek, amelyekből több ezer készült,
így minden réteg megfogalmazhatta követeléseit.
A hagyományos nemesség a rendek politikai és kor-
mányzati szerepének növelését (rendi monarchiát),
a vállalkozó nemesség és a polgárság alkotmányos
monarchiát és jogegyenlőséget, a parasztság az adók
csökkentését követelte.
Vitakérdés volt a rendi gyűlés összetétele és ülé-
seinek rendje. A nemesség többsége és a felsőpapság
azt szerette volna, hogy mindhárom rendnek egyen-
lő számú képviselője legyen a gyűlésen, akik külön
üléseznek, és rendenként szavaznak – éppúgy, mint
a korábbi rendi gyűléseken. A polgárság, a vállalko-
zó nemesség és az alsópapság azt követelte, hogy a
harmadik rend annyi képviselőt küldhessen a gyű-
lésbe, mint az első két rend összesen, és a három
rend együttesen szavazhasson. Így akarták növelni
befolyásukat a gyűlésen.
A kormányzat – tehetetlenségét bizonyítva – fele-
más döntést hozott: a duplájára emelte a harmadik
rend képviselőinek számát, azonban meghagyta a
rendenkénti szavazást. Így változtatott is, de lénye­
gé­ben nem engedett a harmadik rendnek.
Érdekes, hogy a papságot képviselők megválasztásának sza-
bályozása az alsópapságnak kedvezett, ami előre vetítette azt,
hogy a papi rend jórészt a harmadik renddel fog együtt haladni.
A harmadik rend hangadói (főleg értelmiségiek)
igyekeztek a harmadik rendet úgy beállítani, mintha
az a városi szegénységet és a parasztságot is képvisel-
Hogyan csoportosítja a szerző a francia társadal-
mat? Kiket ért nemzet alatt a szerző, és kiket zár ki
belőle? Milyen politikai szándék húzódik meg e nemzetfo-
galom mögött? Milyen közgazdasági eszme hatását fedezi
fel a szövegben? Igazolja állítását a szövegből vett idézet-
tel!
2017. 06. 13. 17:16
 12. A forradalom kitörése Franciaországban 73

né. A rendi felfogással szemben a nemzetet törvény előtti egyen-

lőségen alapuló közösségnek tartották, és a harmadik renddel 9
azonosították.

Sieyès abbé egy nagy feltűnést keltő írásában (Mi a harmadik rend?) a
papság és a nemesség egészét feleslegesnek, tevékenységét károsnak nevez-
te, s tagadta, hogy bármi hasznos munkát végeznek a közösség érdekében.
Míg a harmadik rend egysége és hasznossága érdekében a hozzájuk köthető
tevékenységeket mind hasznosnak mutatta be, s az egyes csoportok közötti
ellentéteket nem vetette fel. (A forrást lásd a 72. oldalon.)

Sieyès abbé (1748–1836). Vidéki hiva-

talnokcsalád gyermeke volt, papi pá-
lyára lépett, majd a polgári egyenlőség
hirdetőjévé vált. A francia forradalom
egész időszakában fontos szerepet töl-
tött be, s túlélte forradalmat végigkísé-
rő hatalomváltásokat is
Kísérje figyelemmel a következő lec-
kékben, hogyan fogadta a politikai
A labdaházi eskü Jacques-Louis David kortárs klasszicista festő áb- helyzet változásait Sieyès abbé, és hogyan
rázolásában alakult sorsa!

Hogyan láttatja az eseményt a festő?

Az 1789 májusában Versailles-ban megnyíló rendi gyűlésen

az ülésezés és a szavazás módja feletti vita miatt az érdemi munka
nem kezdődött el. Az eredménytelenség hatására a harmadik rend
képviselői magukat a nemzet képviselőinek nyilvánították, és
kimondták a Nemzetgyűlés megalakulását (június 17.). 10
XVI. Lajos – akit gyermeke halála elvont a politikától – haj-
lott arra, hogy a három rend együtt ülésezhessen. Elrendelte az
ülésterem átalakítását, hogy az alkalmas legyen az együttes ülés-
re. A hatalommal szembeni bizalmatlanság légkörében azonban
a képviselők az átalakítás miatt bezárt üléstermet elutasításnak
vették. A Labdaházba vonulva kimondták: nem oszlanak fel,
amíg új alkotmányt nem készítenek a nemzetnek (labdaházi
eskü, 1789. június 20.). Erre a polgári érzelmű nemesek – La Fa­
yet­te márki vezetésével – és a papság is csatlakoztak a Nemzet-
gyűléshez, amely július elején Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek
nyilvánította önmagát.

La Fayette márki (1757–1834). Önkéntesként részt vett az amerikai

függetlenségi háborúban. Az arisztokrácia azon részéhez tartozott,
amely a felvilágosodás szabadságeszméjének megfelelően akarta
átalakítani Franciaországot

17604_Történelem10.indb 73 2017. 06. 13. 17:16

 74 II. A forradalmak kora

Az uralkodó a forrongó Párizs körül növel-

11 Az egész reggel a fegyverkezéssel telt.
Alighogy fegyverünk volt, mindjárt a
Bastille-hoz mentünk. A parancsnok,
aki bizonyára meglepődött, hogy Pá-
rizsban egy csapásra százezer szuro-
nyos puskát lát, és azt hihette, hogy
ezek a fegyverek az égből hullottak,
nagy zavarban lehetett. Egy vagy két
órán keresztül jobbra-balra lövöldöz-
nek; [a felkelők] lelövik, akiket csak a
tornyokon látnak. A parancsnok, Lau­
nay gróf, megadja magát, a felvonóhi-
dat leengedi; az emberek odarohannak
egymás hegyén-hátán, de ismét felhúz-
zák a felvonóhidat, és a parancsnok
kartáccsal a tömeg közé lövet. Most a
[felkelőket támogató] Francia Gárda
ágyúja egy rohamrést lő. Egy rézmet-
sző hág fel elsőnek, de ledobják, és lábát
töri. […] A Bastille-t egy félórán belül
rohammal elfoglalják. Polgárfiak és ve-
zető nélküli katonák vették be, egyet-
lenegy tiszt nélkül! Ugyanaz a gárdista,
aki az ostromnál elsőnek jutott fel, ül-
dözőbe veszi Launay urat, hajánál fog-
va ragadja meg, és fogságba ejti. […]
végleg a Gréve téren verték agyon, és
egy hentes levágta a fejét. […]
Camille Desmoulins népszónok levele,
1789. július 16.
A FORRADALOM
te csapatai létszámát. Ezek között német és
KITÖRÉSE
svájci ezredek is voltak, akik várhatóan kevésbé
szimpatizáltak a lakossággal. A csapatok jelenléte félelmet vál-
tott ki a lakosság körében, amit a politikába frissen bekapcsoló-
dott, népszerűségre törekvő értelmiségiek (ügyvédek, újságírók)
kihasználtak. Szónoklatokkal, röplapokkal a félelmet agresszióvá
változtatták. A bizonytalan helyzetben a harmadik rend párizsi
képviselői új városvezetést hoztak létre, új polgármestert válasz-
tottak és megkezdték egy saját karhatalom megszervezését.
A népszónokok által feltüzelt párizsiak önvédelemből fegy-
verkezni kezdtek. Július elején több fegyverraktárat feltörtek, és
július 14-én a tömeg a Bastille-hoz vonult. A város központjá-
ban álló félelmetes középkori erődöt a XVII. század óta börtönnek
használták, de ekkor már nem sokan raboskodtak itt, viszont ren-
geteg lőport tároltak a falai között. A kis létszámú őrség parancs-
noka tárgyalt a tömeg hangadóival, amikor lövés dördült. Erre
a felháborodott emberek megostromolták az erődöt, a védőket
lemészárolták és fejüket lándzsára tűzve körbehordozták a város-
ban. Egyre több francia katonai egység csatlakozott hozzájuk, így
a német és svájci ezredek sem mertek a tömegre támadni.
12

Foglalja össze tömören a tör-

ténteket! Hogyan viselkedtek a
felkelők, és hogyan a Bastille védői?
Fogalmazza meg, hogyan viszonyul
az eseményekhez a forrás szerzője, és
mennyire tartja jelentősnek azokat!

13

A Bastille ostromáról készült számos

kép egyike (13.) és az erődben rabok
után kutató felkelők egy illusztráción
(12.). A Bastille az oda zárt értelmi-
ségiek miatt vált az önkény jelképévé.
Valójában már alig használták, mind­
össze hét köztörvényes bűnözőt tudott
„kiszabadítani” a tömeg
Miért válhatott a forradalom jelké-
pévé a Bastille bevétele? Milyennek
mutatja be a 12. kép a Bastille-ban őrzött
rabokat?

17604_Történelem10.indb 74 2017. 06. 13. 17:16

 12. A forradalom kitörése Franciaországban 75

A Bastille bevétele megerősítette az Alkotmányozó Nemzet-

gyűlés és az új városvezetés helyzetét. A vagyon és a rend védel- 14
mére a korábban szervezni kezdett karhatalomból létrehozták a
nemzetőrséget, amelynek parancsnoka La Fayette lett.

A nemzetőrség megszervezése mindenütt a forradalmat kirobbantó pol-

gárság első intézkedései közé tartozott a forradalmak korában. E fegyveres
testületnek kettős feladata volt: egyrészt a forradalom védelme a régi rend
híveitől, másrészt a vagyon és a közbiztonság megvédése. Ezt a feladatot a
régi rendszer karhatalma már nem tudta ellátni, viszont a forradalommal járó
felfordulás a csőcselék számára lehetőséget adott a fosztogatásra. A nemzet-
őrségbe főleg a vagyonos polgárok jelentkeztek. A francia kokárda, a forradalom jel-
képe, melyet XVI. Lajos 1789. július
XVI. Lajos az események hatására visszarendelte a csapatait. 17‑én a párizsi városháza előtt a tö-
Párizsba ment, és elismerte az új párizsi vezetőket. Ezt jelképezte, meg ujjongása közepette mellére tű-
zött. A francia nemzeti színek Párizs
hogy a városháza előtt mellére tűzte az új nemzeti szimbólumot,
kék és piros, valamint a Bourbonok fe-
a háromszínű kokárdát. Sokan azt hitték, a lázongásoknak vége. hér színéből jöttek létre
Rosszul gondolták; a forradalom csak ekkor kezdődött.

15 A Városházáról kilépve hallottam meg, hogy ostromol-
ják a Bastille-t. […] Elindultam hát a Bastille-hoz, és
útközben megtöltöttem a puskámat. […]
Néhány lépéssel odébb egy asszony segélykiáltásaira
lettem fi yelmes. Odamentem, és elmondta, hogy éppen
fel akarják gyújtani a salétromraktárat. Hozzátette, hogy
ez igazságtalanság, hiszen a raktár nyitva van, és min-
den polgár annyi salétromot vihet, amennyit kíván. Ez
az asszony el is vezetett engem a raktárba, ahol egy pa-
rókakészítő, két kezében égő fahasábokkal éppen tüzet
gyújtott. Rárohantam, s puskám agyával nagy csapást
mértem a gyomrára, amelytől összeesett. […]
Ezután lépteimet a Fegyvertár udvarain át a Bastille
felé irányítottam. Fél négy felé járhatott. Az első felvo-
nóhidat leeresztették, láncait elvágták, de a kapurostély
elzárta az utat. Ágyúkat vonszoltak éppen a kapu elé,
miután leszedték talpaikról. Átmentem a kis hídon, és
segítettem bevinni két ágyút.
Előremeneteltünk a vár felvonóhídjáig. Itt két meg-
gyilkolt katonát láttam kétoldalt elfektetve. […] mivel
tudni akarták, nem adtak-e le újabb békejeleket a to-
ronyból, megbíztak, hogy járjam végig a teraszt. E külde-
tésem alatt úgy döntöttek, hogy puskalövésekkel kezdik
meg a támadást. […] Valamennyien körülbelül hat lövést
adhattunk le, amikor egy ovális résen át megjelent egy
néhány hüvelyknyi papírdarab. […] Egy másik személy,
aki egy zászlót tartott, azonnal letette azt, és megszerezte
a papírt. A szövegét hangosan és érthetően felolvasták.
Tartalma nem elégítette ki a követeléseket; kapitu-
lációt akartak, és elhatározták, hogy elsütik az ágyút.
Mindenki félreállt a golyó útjából. Abban a pillanatban,
amikor tüzelni akartak, a kis felvonóhíd ereszkedni kez-
dett. Alig ért le, azonnal megtelt emberekkel, én talán a
tizedik lehettem. A felvonóhíd mögötti kaput zárva ta-
láltuk. Két perc múlva egy rokkant katona kinyitotta, s
megkérdezte, mit akarunk. „Adják át a ­Bastille-t!” – fe-
leltem a többiekkel együtt, és akkor beengedtek. Először
is azt kiabáltam, hogy engedjék le a nagy hidat, amit
meg is tettek.
Így hát beléptem a nagy udvarba (mintegy nyolcadik
vagy tizedik lehettem). A rokkantak jobbra sorakoztak
fel, a svájciak balra. „Tegyék le a fegyvert!” – kiáltottuk;
valamennyien engedelmeskedtek, egy svájci tiszt kivé-
telével. […] Sebesen felszaladtam a toronyba […]. A to-
rony tetején egy guggoló svájci hátát pillantottam meg;
célba vettem és rákiáltottam: „Tedd le a fegyvert!” Meg-
lepetten hátrafordult, lerakta a fegyvereit, és így szólt:
„Ne ölj meg, bajtárs! A harmadik rend híve vagyok, és
védeni foglak utolsó csepp véremig. Tudod, hogy el kel-
lett látnom a szolgálatot, de nem tüzeltem.”
J. B. Humrert órásmester beszámolója, 1789
Hasonlítsa össze az órásmester beszámolóját a
népszónok levelével (11. forrás) és az eseményről
készült festménnyel (13. forrás)!

Az államcsődbe jutott abszolutizmus meghátrált, és összehívta a rendi gyűlést. Ez növelte az abszo-

lutizmussal szembenálló rétegek politikai aktivitását. A rossz élelemellátással is összefüggően meg-
élénkültek a tömegmozgalmak, különösen Párizsban. A rendi gyűlésben a harmadik rend képviselői egy-
re bizalmatlanabbá váltak a hatalommal szemben, s nyomásukra a rendi gyűlés átalakult alkotmányozó
nemzetgyűléssé. A hatalom erőszakos fellépésétől tartó párizsi tömeg felfegyverkezett és fellázadt. Kitört
a forradalom. Elfoglalták a Bastille-t. Ezzel párhuzamosan Párizsban új városvezetést és karhatalmat
(nemzetőrség) hoztak létre. A változásokat a király is elismerte.

17604_Történelem10.indb 75 2017. 06. 13. 17:16

 76 II. A forradalmak kora
13. Kísérlet az alkotmányos
monarchia megszilárdítására
1 Hogyan érhetjük el ezt a békét? Úgy, hogy lecsen-
desítjük a népet, megmutatva neki, hogy csak akkor
helyezkedünk szembe akaratával, amikor az ő érde-
kében kell megőrizni valamit!
E béke érdekében, melyre oly nagy szükségünk
van, a következő javaslatokat teszem:
1. Még a bizottság által javasolt proklamáció előtt
mondjuk ki: a nemzet képviselői úgy határoztak,
hogy a királyság valamennyi lakosa jövedelme
arányában fog adót fize ni;
2. Hogy a jövőben mindenki részt vállal a közterhek-
ből;
3. Hogy a közösségek valamennyi feudális köte-
lezettséget megválthatnak pénzben, méltányos
becslés alapján, vagyis tíz év jövedelméből kimu-
tatott egyéves jövedelem szerint;
4. Hogy a földesúri robot […] és a többi személyes
szolgáltatás megváltás nélkül legyen eltörölve.
Noailles gróf beszéde az Alkotmányozó
Nemzetgyűlésben, 1789. augusztus 4–5.
Gyűjtse össze, milyen kiváltságok felszámolásá-
ra tesz javaslatot a gróf! Mivel indokolja a ja-
vaslatát? Értelmezze, mit jelent a francia jobbágyok
felszabadulása!
17604_Történelem10.indb 76
A párizsi forradalom
A FEUDÁLIS KIVÁLTSÁGOK
hatására a vidék váro-
FELSZÁMOLÁSA
sain is végigsöpört a for-
radalom. Párizsi mintára mindenütt új vezetőket vá-
lasztottak, és a vagyonos polgárokból létrehozták a
közrend és a vagyon védelmére a nemzetőrséget.
A parasztság körében – ősi beidegződések alap-
ján – félelem lett úrrá. Attól tartottak, hogy a válto-
zásokat a hatalom részéről megtorlás követi. Rémhí-
rek kaptak lábra a nemesség bosszújáról. A félelem
erőszakhoz vezetett. Rátörtek a nemesi udvarhá-
zakra és kastélyokra. Ahol ellenállásba ütköztek, ott
nemcsak a szolgáltatásaikat rögzítő iratokat égették
el, de a kastélyokat is felgyújtották. A történetírásba
1789 nyara a nagy félelem időszakaként került be.
2
Franciaország a forradalom előtt és után
Értelmezzék az ábrát! Mely tényezők alapján mutat-
hatók be az 1789-ben bekövetkezett változások? Fo-
galmazza meg egyes tényezők szerint a különbségeket! Mit
jelent az ábrán a sárga színezés? Mennyiben jelentett ha-
tárvonalat a forradalom?
A nagy félelem, az 1789-es parasztfelkelés terjedése
Milyen törvényszerűség fedezhető fel a mozgalmak
terjedésében? Nézzen utána az interneten, miért
nagy félelem néven rögzült a mozgalom a történetírásban!
2017. 06. 13. 17:16
 13. Kísérlet az alkotmányos monarchia megszilárdítására 77

A helyzet radikalizálódása miatt az alkotmányos monarchiát

támogató nemesek indítványozták a törvényhozásban a közteher- 4
viselés bevezetését, a földek után járó feudális terhek megváltha-
tóságát, és minden személyi szolgáltatás eltörlését. Fellépésük és a
vidékről érkező hírek hatására az egyház és a városok is lemondtak
kiváltságaikról. 1789. augusztus 4-én az Alkotmányozó Nemzet-
gyűlés eltörölte a feudális kiváltságokat.

A változásokat köthetjük egy naphoz is, de azok – mint láttuk – jóval ko-
rábban megkezdődtek. A polgárság már a „régi rend” időszakában tulajdon-
hoz juthatott, az iparban jelentős volt a manufaktúrák aránya, a klasszikus Lemondás a feudális kiváltságokról
jobbágyi kötöttségek is megszűntek Franciaországban. Sok feudális kötöttség
Figyelje meg a nemesek térdnadrágos
azonban az 1789. augusztus 4-i intézkedésig megmaradt. viseletét! A kép alapján írjon rövid
tudósítást az eseményről!
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés
AZ EMBERI ÉS POLGÁRI
szükségét látta egy olyan dokumentum
JOGOK NYILATKOZATA
megalkotásának, amely összefoglalja
azokat az alapelveket, amelyeket a képviselők vallanak, és amelyek
alapján a jövőben kidolgozhatják az ország alkotmányát. Az 1789

5 Mivel a francia nép Nemzetgyűlésben összegyűlt kép-
viselői úgy látják, hogy a társadalmi problémáknak és a
kormányok romlottságának egyedüli oka az ember jo-
gainak nem ismerése vagy megvetése, úgy határoztak,
hogy ünnepélyes nyilatkozatban teszik közzé az ember
természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait […].
  1. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek szület-
nek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülön-
böztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak.
  2. Minden politikai egyesülés célja az ember természe-
tes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jo-
gok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyo-
másnak való ellenállás.
  3. Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzet-
től származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén
sem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifeje-
zetten ebből ered.
  4. A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami
másnak nem árt: ennélfogva minden ember termé-
szetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai van-
nak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biz-
tosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat
csak a törvény határozhatja meg.
  5. A törvény csak a társadalom számára ártalmas cse-
lekedetek tiltására jogosult. Mindazt, amit a törvény
nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senkit sem le-
het arra kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el.
  6. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi ál-
lampolgárnak jogában áll személyesen vagy képvise-
lőin keresztül részt venni a megalkotásában. A tör-
vénynek azonosnak kell lennie mindenki számára,
akár védelmez, akár büntet. Minden állampolgár
egyenlő a törvény előtt, s ezért képességeinek meg-
felelően és kizárólag erényük és tehetségük szerinti
megkülönböztetéssel egyformán betölthetnek vala-
mennyi méltóságot, állást és közhivatalt.
  7. Mindenkit csak a törvény által előírt és általa meg-
határozott formák szerint lehet vád alá helyezni, le-
tartóztatni vagy fogságban tartani. […]
  9. Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bű-
nössé nem nyilvánították, ha letartóztatását elkerül-
hetetlennek ítélik, a törvénynek szigorúan meg kell
torolnia minden olyan erőszakosságot, amely nem
szükséges az illető személy elfogásához.
10. Senkit sem szabad meggyőződései miatt zaklatni, le-
gyenek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek meg-
nyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet.
11. A gondolatok és vélemények szabad cseréje az ember
egyik legértékesebb joga, tehát minden állampolgár
szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény
által meghatározott esetben felelnie kell e szabadság-
gal való visszaélésekért. […]
15. A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányza-
ta valamennyi köztisztviselőjét.
16. Az olyan társadalomnak, ahol a jogok garanciáját
nem biztosították, a hatalmak szétválasztását pedig
nem határozták meg, nincs alkotmánya.
17. Mivel a tulajdon szent és sérthetetlen jog, senki sem
fosztható meg tőle, csak törvényesen megállapított
közérdekben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé
teszi, és csak igazságos és előzetes kártalanítás esetén.
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából,
1789. augusztus 26.
Állapítsa meg, hogy mi volt a célja a dokumen-
tumnak! Tárja fel, mennyiben érvényesülnek a fel-
világosodás államelméletének alapvető gondolatai a
nyilatkozatban! Hogyan valósul meg a népfelség elve?
Gyűjtse össze a nyilatkozatban megfogalmazott polgá-
ri szabadságjogokat! Kik, és mennyiben korlátozhatják
a szabadságjogokat?

17604_Történelem10.indb 77 2017. 06. 13. 17:16

 78 II. A forradalmak kora
6 megfogalmazta az emberek jogegyenlőségét, a polgári szabad-
A polgári szabadságjogok
Értelmezze az egyes szabadságjogok
tartalmát és szerepét az egyén és kö-
zösség életében!
7 A királypártiak az uralkodónak a menekülést javasolták, ám
Az Emberi és polgári jogok nyilatkoza-
tának díszes kiadása
Mely jelképek ismerhetők fel a dísz-
kiadáson? Mire utalnak ezek a jelké-
pek?
Az asszonyok menete 1789. október
5-én. A nyomorgó és felizgatott tömeg
Versailles-ba vonult, hogy a királyt Pá-
rizsba kényszerítse
Mely tényezők miatt forrongott a pá-
rizsi tömeg a forradalom kitörése
után? Hogyan hatott ez a politikai erővi-
szonyokra?
17604_Történelem10.indb 78
augusztusában elfogadott Emberi és polgári jogok nyilatkozata
ságjogok jelentőségét és tartalmát, a tulajdon sérthetetlenségét
és azt, hogy minden hatalom a néptől származik (népfelség), az
alkotmányosság alapja pedig a hatalommegosztás érvényesülése.
XVI. Lajos egyelőre nem írta alá (nem szen-
A TÖMEG ÚJABB
tesítette) az Alkotmányozó Nemzetgyűlés
FELLÉPÉSE
augusztusi határozatait, mert előbb azt szeret-
te volna elérni, hogy a király a törvényekkel kapcsolatban vétó-
jogot kapjon.
Ebben támaszkodhatott a királypártiakra, akik kétkamarás törvényhozást
akartak és a királynak teljes körű vétójogot (tehát vétó esetén a törvény nem
lépett volna életbe). Az alkotmányos monarchisták és a polgári értelmiségiek
viszont tartottak a király erős hatalmától.
A király tétovázása miatt újabb tömegmozgalom bontakozott
ki Párizsban. A radikális értelmiségi szónokok (Marat, Danton)
a szentesítés mellett most már azt is követelték, hogy az uralkodó
költözzék Párizsba, hogy a tömeg ellenőrzése alá kerüljön.
a király rosszul ítélte meg a helyzetet, és ismét csapatokat rendelt
Versailles-ba. Az éhező párizsiak, főleg az asszonyok, Ver­sailles-
ba vonultak (október 5.), és éjjel betörtek a palotába. A nemzet-
őrökkel ide érkező La Fayette a nemzetőrséggel a tömeg élére
állva a királyt családjával együtt Párizsba kísérte. Rövidesen az
Alkotmányozó Nemzetgyűlés is Párizsba költözött. A tömeg ez-
után még inkább beleszólt a politikába.
A versailles-i palotát a testőrség és egy ezred védte. A palota kerítése elé
érkező tömeg képviselőit a király fogadta. A képviselőket ez lecsillapította,
de a tömeget nem. Hajnalban benyomták a kapukat. A testőrség hű maradt
a királyhoz, de nem tudták feltartóztatni a tömeget. A királyné hálóingben
egy rejtekajtón a királyhoz menekült. A család életét La Fayette mentette
meg, aki a királyi családdal együtt kivonult az erkélyre, és bejelentette, hogy
a király Párizsba költözik. Hintójukat körülvette a tömeg, a lándzsák hegyén
az elesett testőrök feje éktelenkedett.
Bebizonyosodott, hogy a király nem számíthat a hadseregre.
Kénytelen volt a radikálisabb csoportokkal szemben együttmű-
ködni az alkotmányos monarchia híveivel.
8
2017. 06. 13. 17:16
 13. Kísérlet az alkotmányos monarchia megszilárdítására 79

9 Ma újra egész szörnyűségében jelentkezik az ínség, a
péküzletek ostrom alatt állnak, a népnek nincs kenye-
re. […] Ki kételkedhet abban, hogy árulókkal vagyunk
körülvéve, akik vesztünkre törnek? Mi okozza balsor-
sunkat? A köz ellenségeinek dühe, a feketézők aljassága
vagy a hivatalnokok hűtlensége?
Marat: A nép barátja, 1789. szeptember 15.
• sohasem szabad elszakadnia polgártársaitól, ha pedig
A Nép Barátja kiadójának!
Uram! Új orgiát rendeztek Versailles-ban a testőrök,
a flandriai ezred és más ezredek tisztjei a polgárőrség
nemzetőrség vezetőivel együtt! […] Ahol kitűztek egy
hazaellenes kokárdát, ahol hangosan ismételgették az
összeesküvés rejtelmes szavait, hogy megriasszák a fővá-
rost. Maga, aki méltónak mutatkozott minden jó polgár
bizalmára, maga, aki elsőként leplezte le az árulók ös�-
szeesküvéseit, méltasson minket tanácsaira!
• közvetett politikai céljait! Gyűjtse össze, hogy mi-
A kiadó megállapításai:
Nyilvánvaló, hogy az orgiára sor került, s nem ke-
vésbé nyilvánvaló, hogy a riadalom általános. Nem áll-
nak tények a rendelkezésünkre, hogy megállapíthassuk,
létezik-e ez az összeesküvés. De legyen bár képzeletbeli,
ugyan ki kételkedik abban, hogy az ellenség immár a ka-
puk előtt áll? Nem lephet meg minket váratlanul! Igazi
államellenes bűn, hogy még nem látták el a fővárost a
legkülönbözőbb hadianyagokkal! Amíg a katonai bizott-
ság beszámolójára várunk, egy pillanatot sem veszíthe-
tünk: minden jó polgárnak fel kell fegyvereznie magát
[…]. A nemzetőrség nem olyan ostoba, hogy ne érezné,
tisztjei annyira megfeledkeznének magukról, hogy el-
lenséges parancsokat adnának nekik, le kell tartóztatni-
uk őket! Végezetül pedig, ha a veszély közvetlenné válik,
végünk van, ha a nép nem nevez ki egy tribunt, és nem
ruházza fel őt a karhatalom fegyverével!
Marat
Tárja fel a két forrás alapján Marat közvetlen és
lyen eszközökkel szeretné elérni e célokat! Hogyan ne-
vezzük az ilyen típusú agitációt? Mennyiben befolyásol-
ja a képet, ha tudjuk, hogy írásában Marat erősen elfer-
dítette a tényeket? Miért lehetett hatásos az ilyen hamis
propaganda?

A régi rendszer a pénz-

A PÉNZÜGYI VÁLSÁG 10
ügyi csőd miatt bukott
MEGOLDÁSI KÍSÉRLETE
meg, így ezt a problémát az
alkotmányos rendszernek is kezelnie kellett. Az adók
nem folytak be, a bizonytalan helyzetben a francia ál-
lam nem jutott hitelekhez, pedig az államadósságot
törleszteni és a tisztviselőket fize ni kellett. Az adók
jelentős emelése az új rend számára politikai okokból
ugyanúgy lehetetlen volt, mint a réginek, az állam-
csőd ugyanúgy a bukásához vezetett volna.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előtt megoldás-
ként a katolikus egyház hatalmas vagyonának ki-
árusítása kínálkozott (1789. október). Assignata, a pénzzé váló kamatozó utalvány, melynek
fedezetét az egyházi vagyon adta
Az egyházi vagyon elkobzása felvetette azt a kérdést, hogy
Milyen veszélyekkel járt a korszakban a papírpénz
az új rend, mely a tulajdon szentségére épül, hogyan veheti
kibocsátása?
el egy testület vagyonát. A megoldást Talleyrand, a püspöki
jövedelmeiből élő képviselő adta meg: az egyház sajátos va-
gyonnal rendelkezik, arra kapta, hogy feladatait ellássa, s ha
ezt az állam magára vállalja, akkor a vagyonra nincs szüksé-
ge (12. forrás). A képviselők elfogadták ezt a sajátos logikát.
11
Az állam magára vállalta az egyházak fenntar-
tását, a papság fi etését, a katolikus egyház vagyo-
nát pedig áruba bocsátották. Az állam kamatozó
utalványokat (assignata) adott ki, és ezeket egyházi
javak vásárlására lehetett fordítani.

A pénzügyi válság és következményei

Elemezze, hogyan hatott a politikára a pénzügyi vál-
ság!

17604_Történelem10.indb 79 2017. 06. 13. 17:16

 80 II. A forradalmak kora

Átmenetileg a hatalom fellélegezhetett, a pénzügyi összeomlást

12 Az állam régóta küszködik a legnagyobb
nehézségekkel. Valamennyien tisztában
vagyunk ezzel, nagyszabású intézkedé-
sekre van szükség ahhoz, hogy felülke-
rekedjünk rajtuk. A hétköznapi eszkö-
zök elfogytak, a népet minden oldalról
megterhelik, érthető, ha a legcsekélyebb
súlytöbbletet is elviselhetetlennek érzi.
Erre gondolni sem szabad. […] Van
még egy hatalmas és döntő jelentőségű
erőforrás, amelynek felhasználása […]
összeegyeztethető a tulajdon szigorú
tiszteletben tartásával. Ez az erőforrás
nem más, mint az egyház javai. […]
A papság nem oly módon tulajdo-
nos, mint más tulajdonosok. A nemzet
igen kiterjedt jogokkal rendelkezik va-
lamennyi testülete felett. […] Felszá-
molhatja mindazt, amit e rend felhal-
mozott, s ami haszontalannak tűnik a
társadalom számára, javaik pedig ezál-
tal újra a nemzet jogos osztályrészévé
válhatnak. […]
Legyen bármilyen szent egy tulaj-
don a törvény szerint, a törvény csak
azt védelmezheti, amelyet az alapítók
akaratának megfelelően használnak.
Valamennyien tudjuk, hogy e javaknak
csak az a része tartozik ténylegesen a
haszonélvezőkhöz, amely nélkülözhe-
tetlen a létfenntartásukhoz. A maradék
a templomok és a szegények tulajdona.
Ha a nemzet biztosítja ezt a létfenntar-
tást, a haszonélvezők tulajdonát nem
éri sérelem, ha pedig a templomok és
szegények gondját magára vállalja, e
bőséges erőforrással pedig a szükséget
szenvedő állam segítségére siet, az ala-
pítók szándéka szerint jár el, s az igaz­
ságot nem éri sérelem.
Talleyrand, Autun püspökének javaslata,
1789. október 10.
elkerülte. Az assignaták azonban rövidesen átvették a pénz szere-
pét. (1790-től hivatalosan is fize őeszközzé nyilvánították ezeket.)
Mivel az állam fize ési nehézségeit újabb és újabb kibocsátással
oldották meg, az assignaták értéke egyre csökkent. A pénz elér-
téktelenedése (infláció) tovább rontotta a városban élők helyze-
tét, vagyis a külvárosi szegények radikalizmusa nem csillapodott.
A pénzügyek tartós rendezése pedig a hatalom megszilárdításá-
nak, a tömegmozgalmak megállításának alapfeltétele lett volna.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1791-re meg-
AZ 1791-ES
alkotta az alkotmányos monarchia működésé-
ALKOTMÁNY
hez szükséges alaptörvényeket. Megszületett az
új alkotmány, amelyben érvényesültek a korszak alkotmányos
elvárásai (polgári szabadságjogok, hatalmi ágak megosztása, cen-
zusos képviseleti rendszer).
A törvényhozás megbízatását (mandátumát) két évben állapí-
tották meg. Cenzusos választási rendszert hoztak létre és a képvi-
selők sértetlenséget élveztek (mentelmi jog). Választott, független
bíróságokat alakítottak.
A végrehajtó hatalom (kormány) felelős volt a törvényhozás-
nak. Az államfő a király maradt, ő nevezte ki a minisztereket, de
rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak törvényesek.
A király korlátozott vétójogot kapott: egy alkalommal visszaküld-
hette a neki nem tetsző törvényjavaslatokat a nemzetgyűlésnek.
Másodszorra azonban már nem tagadhatta meg a törvény aláírá-
sát (egyszeri, halasztó vétó). Nem oszlathatta fel a nemzetgyűlést.
Új, egységes közigazgatást vezettek be. Az országot nagyjából
azonos területű megyékre osztották, amelyek önkormányzattal
rendelkeztek.
13

Milyen problémát kívántak

megoldani az egyházi vagyon
kiárusításával? Milyen elvi akadálya
lehetett az új rendszerben e lépésnek?
Hogyan érvelt Talleyrand az egyházi
javak kiárusítása mellett? Keressen a
történelemben példákat az egyházi
javak kisajátítására! Vesse össze, hogy
különböző korokban mivel indokol-
ták a kisajátítást! Hogyan képzelték el
ezután az egyházi intézményrendszer
fenntartását? Milyen viszonyt feltéte- Az 1791-es alkotmány vázlata
lez a javaslat az egyház és az állam
között? Milyen politikai következmé- Nevezze meg az ábra alapján Franciaország államformáját! Melyek
nyekkel járhatott e helyzet? az eltérések az angol államberendezkedéshez képest? Határozza meg
a hatalmi ágak helyzetét! Jellemezze a király hatalmát!

17604_Történelem10.indb 80 2017. 06. 13. 17:16

 13. Kísérlet az alkotmányos monarchia megszilárdítására 81

Gúnyrajz a szerzetesekről. „Reggel megborotválnak, 14

este pedig megnősülök.”
Mely politikai intézkedéshez kapcsolható a rajz?

Az új alkotmánnyal nem valósult meg maradék-

talanul a felvilágosult gondolkodók követelése, az
állam és az egyház szétválasztása, sőt a kapcsolat
szorosabb lett, hiszen állami feladattá vált az egyhá-
zak fenntartása.
Az egyházmegyéket hozzáigazították az állami megye-
rendszerhez, és a megyei közgyűlés választotta a püspököt, a
helyi önkormányzat a plébánost. A szerzetesrendeket felosz-
latták. A törvényhozás jogot formált arra, hogy beleszóljon
az egyházak belső ügyeibe, így a pápának nem sok szerepe
maradt a francia katolikus egyházban. A papságnak esküt
kellett tennie az új egyházi törvények elfogadására. Jelentős
részük ellenállt, válaszul erőszakot alkalmaztak. Az egyház
és az államhatalom között kibontakozó ellentét a változások
híveit egyre inkább egyházellenessé tette, míg a régi rend hí-
vei a hit és az egyház védelmére hivatkozhattak, ami akkor
óriási mozgósító erőt jelentett. Ráadásul az állam nem tudta
teljesíteni vállalt finanszírozási kötelezettségeit.

I. A Királyság intézménye oszthatatlan, az uralkodó-
családban örökletesen száll fiúról fiúra, az elsőszü-
löttség rendje szerint, a nők és leszármazottaik min-
denkori kizárásával.
II. A Király személye szent és sérthetetlen, egyedüli
címe: a Franciák Királya.
III. Franciaországban nincs nagyobb tekintély a Tör-
vény tekintélyénél. A Király csak ennek erejénél
fogva uralkodik, és csak a Törvény nevében köve-
telhet engedelmességet.
IV. A Király trónra lépésekor vagy nagykorúságának el-
érésekor a Törvényhozó Testület jelenlétében meg-
esküszik a Nemzetnek, hogy […] ráruházott ha-
talmával megtartja az Alkotmányt, amelyet az Al-
kotmányozó Nemzetgyűlés az 1789., 1790. és 1791.
években megalkotott, és hogy végrehajtatja a törvé-
nyeket. […]
V. Ha a Király a Törvényhozó Testület meghívása után
egy hónappal nem tette le ezt az esküt vagy letétele
után visszavonja, úgy kell tekinteni, mint aki le-
mondott királyi méltóságáról.
VI. Ha a Király hadsereg élére áll, és ennek erejét a
Nemzet ellen fordítja vagy ha formális ténykedé-
sével nem áll ellen egy ilyen vállalkozásnak, ame-
lyet az ő nevében hajtanak végre, úgy kell tekin-
teni, mint aki lemondott királyi méltóságáról.
VII. Ha a Király eltávoznék a királyság területéről, és
oda nem térne vissza a Törvényhozó Testület által
küldött meghívásra, […] úgy kell tekinteni, mint
aki lemondott királyi méltóságáról.
VIII. A Király kifejezett vagy törvényes lemondása után
a polgárok sorába kerül, lemondása utáni cselek-
ményei miatt ugyanúgy megvádolható és elítélhe-
tő, mint ők. […]
X. A Nemzet a trón fényéről civillista [a király és az
udvartartás részére a törvényhozás által megsza-
vazott összeg] útján gondoskodik, ennek összegét
minden uralkodóváltozáskor, az uralkodás teljes
tartamára a Törvényhozó Testület határozza meg.
Az 1791-es alkotmányból
Határozza meg a szöveg alapján az uralkodó hely-
zetét! Hogyan kerül hatalomra az uralkodó, és
mely okok miatt veszítheti el hatalmát? Jellemezze a ki-
rály és a törvényhozás viszonyát az alkotmány alapján!

A párizsi megmozdulásokat vidéken a parasztság felkelése követte, melynek hatására a kiváltságo-

sok önként lemondtak előjogaikról, megszűnt a feudalizmus. A politikai viszonyok megváltozása
nem javított a párizsi szegények helyzetén. A továbbra is elégedetlen tömeg a királyt Párizsba kényszerí-
tette, ami a radikálisoknak kedvezett. A pénzügyi csőd megoldására elvették a katolikus egyház vagyonát,
s ezzel átmenetileg úrrá lettek a nehézségeken. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1791-ben elfogadta az
alkotmányt, Franciaország alkotmányos monarchia lett.

17604_Történelem10.indb 81 2017. 06. 13. 17:16

 82 II. A forradalmak kora
14. Az alkotmányos monarchia
meggyengülése
1 POLITIKAI
A frígiai sapka, a forradalom egyik jel-
képe. Neve a kis-ázsiai Phrügiát idé-
zi. A sapkát talán már a római korban
azonosították a szabadsággal, amikor
a felszabadított rabszolgák fejébe ilyen
sapkát nyomtak
Miért válhatott egy ókori jelkép a
forradalom szimbólumává? Keres-
sen az interneten további antik jelképeket
a francia forradalom időszakából!
2
A jakobinus klubnak otthont adó egy-
kori domonkos kolostor a Szent Jakab
utcában (erről kapta nevét a klub), és
a klub egyik ülése
Az eddig megismert események tük-
rében mely témák kerülhettek napi-
rendre a klubok vitáin? Mely tényezők ha-
tározhatták meg a viták hangnemét? Ho-
gyan tudott valaki tekintélyt kiharcolni
magának a klub tagsága előtt?
17604_Történelem10.indb 82
A francia forradalom menetében már viszony-
lag jól körülhatárolható politikai csoportokat
IRÁNYZATOK
tudunk megkülönböztetni, amelyek az események
során politikai klubot hoztak létre. A klubok nem voltak mai ér-
telemben vett pártok, de jórészt azok szerepét töltötték be.
Találkoztunk már hasonlóval az angol történelem kapcsán. A polgárhá-
ború idején a vallási irányzatok (presbiteriánusok és independensek), majd
a XVIII. században a toryk és a whigek. Az utóbbiak a XIX. századra már
pártokká alakultak.
A klubok tagsága rendszerint bérelt valamilyen helyiséget, ahol
az összejöveteleket, vitákat tartották. Ezek rendszerint a feloszla-
tott szerzetesrendek kolostorai voltak. A klubok is a kolostorokról
vagy a kolostor utcájáról kapták az elnevezésüket. A klubokban
lezajló viták jelentős befolyást gyakoroltak a politikai életre.
Ennek egyik oka, hogy a törvényhozás és a végrehajtó hatalom
tagjai maguk is klubtagok voltak. A másik ok, hogy egyes klu-
bok – elsősorban a jakobinusoké – a vidéki fi kszervezetek révén
hatással voltak a vidéki városok politikai életére is. A különböző
klubok összetétele – amit részben a tagdíj határozott meg – vál-
tozott a forradalom során.
A legjelentősebb és legnagyobb hatású a jakobinus klub volt,
amely az elsők között jött létre (1789). A tagok és a klub politikai
irányvonala változott – egyre radikálisabbá vált. Különösen az-
után, hogy a klubban Robespierre és társai vették át az irányítást.
Szűkebb értelemben e csoportot szokás jakobinusoknak nevezni.
1789-ben az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai itt vitatták meg a gyű-
lés előtt az új alkotmány részleteit Barnave és La Fayette részvételével. Ám
1791‑től a náluk radikálisabb értelmiségiek váltak hangadóvá, majd őket
váltották Robespierre-ék. A jakobinus klub azért is válhatott jelentőssé, mert
vidéken több száz, a párizsi klub véleményét követő helyi szervezet jött létre.
2017. 06. 13. 17:16
 14. Az alkotmányos monarchia meggyengülése 83

5
4

Robespierre (1758–1794) (4.)

és Brissot (1754–1793) (5.).
Mindketten a jakobinus
klub tagjai, és mindketten
kispolgári származású ér-
telmiségiek voltak. Mind-
ketten a jogegyenlőségért
harcoltak, és a francia nem-
zetért tevékenykedtek. A for-
radalom során útjaik elváltak, és
szembekerültek egymással. Robespi-
erre a jakobinusok, Brissot a girondiak-
nak nevezett politikai irányzat vezetője lett

A klubok
A legnagyobbnak számító jakobinus klub mellett érdemes megismerkedni
más irányultságú és tagságú klubokkal is. 6
Feuillant klub: Az alkotmányos monarchia hívei hozták létre a jako-
binus klub radikalizálódását követően, 1791-ben. Tagja volt a jakobinus
klubból kilépő Barnave és olyan, a tankönyvből már megismert politiku-
sok, mint La Fayette vagy Sieyès abbé. A klub üléseit szintén egy üresen
álló kolostorban (Feuillant-kolostor) tartották, ahonnan nevüket is kap-
ták. A tagság összetételét meghatározta, hogy csak adózó polgárok léphet-
tek be. Befolyásukat az biztosította, hogy tagjai voltak az Alkotmányozó
Nemzetgyűlésnek, így a gyűlés feloszlása után a klubnak már nem volt
számottevő hatása a politikára.

Danton (1759–1794) ügyvéd. A hatalmas termetű Danton kitűnő

szónok volt, s a párizsi tömeg bálványozta. Már ott volt a Bastille
ostromára buzdító népvezérek között

A Cordeliers klub neve is ahhoz a ferences kolostorhoz kötődik, mely-

ben üléseiket tartották. A ferenceseket Franciaországban zsinórosoknak
nevezték, a csuhájukat összefogó kötél (corde) után. A klub neve valójá-
ban az Emberi és polgári jogok barátainak társasága volt. A szélsőséges
forradalmi gondolkodás és gyakorlat híveit tömörítette. Vezéralakjai közé
tartozott az általunk már ismert Camille Desmoulins és Jean-Paul Marat, 7
valamint a rendkívül népszerű Danton, akik 1790 tavaszán alapí-
tották a klubot. Mivel nem volt tagdíj, a városi kispolgárok és
a nincstelenek is részt vehetett az üléseken, ezért a klubnak
nagy hatása volt a városi plebsre (szegényekre). A klub
tagjai folytonosan felvonulásokat, tüntetéseket szer-
veztek, fi yelték politikai ellenfeleik életét, megnyi-
latkozásait, s azokat gyakran eltorzítva alakítottak ki
velük szemben ellenséges közhangulatot. A párizsi
tömeg révén a klubnak nagy szerepe volt az esemé-
nyek radikalizálódásában.

Robespierre belépője a Cordeliers klubba

Keresse meg a képen Robespierre nevét! Mely jel-
képek láthatók a klub belépőkártyáján? Mire utal,
hogy Robespierre-nek belépője volt ebbe a klubba?

17604_Történelem10.indb 83 2017. 06. 13. 17:16

 84 II. A forradalmak kora

A francia forradalom
8 9 POLITIKAI IRÁNYZATOK ÉS
eseményeit úgy tekint-
TÁRSADALMI HÁTTERÜK
hetjük át, ha – némileg
leegyszerűsítve – a társadalmi csoportok és politikai
irányzatok helyzetének változásait követjük.
A régi rend híveit összefoglalóan királypártiak-
nak nevezzük. E csoport többségét az arisztokrácia
és a nemesség alkotta. Ahogy az események radi-
kalizálódtak, az abszolút királyi hatalom és a rendi
berendezkedés hívei közeledtek egymáshoz. Kezdet-
ben a származási kiváltságok eltörlésének elutasítása
jelentette a fő összetartó erőt közöttük, majd az egy-
ház- és vallásellenes intézkedések elítélése. Emiatt
főleg a parasztság körében szélesedett a táboruk.

Felfegyverzett sans-culotte-ok. A kispolgárokat,

munkásokat és munkanélkülieket, egy szóval a sze-
gényeket nevezték így, viseletükről. Ellentétben a
térdnadrágot (culotte) viselő nemesekkel, ők hosszú
nadrágot viseltek (a sans-culotte jelentése térdnadrág
nélküli). A sans-culotte-ok jelentették a párizsi töme-
get, amelynek nagy hatása volt az eseményekre. Mint
láttuk, a tüntetések aktív résztvevői voltak a nők is.
A városi tömeg általában a legradikálisabb politikai
csoportot támogatta. A kortársak és a történetírás
forradalmi tömegnek és csőcseléknek is nevezte őket
Nézzen utána, mit jelent a csőcselék fogalma! Vitas-
sák meg, miért értékelhették eltérően a tömeg szere-
pét a kortársak!

A forradalom hívei közül a legmérsékeltebb

irányzatot az alkotmányos monarchisták alkották.
Vezetőik a változásokat támogató arisztokraták (pl.
10 La Fayette) és nemesek, valamint a nagypolgárság.
A vidéki polgárság és a parasztság jelentős része is
szimpatizált e politikai csoporttal, amely változást
akart, de társadalmi felfordulás nélkül.
A radikális változásokat a girondiak és a jako-
binusok képviselték. Mindkét csoport főleg a kö-
zép- és kispolgárság köreiből került ki. Hangadóik
fiatal, sokszor megélhetési gondokkal küszködő ér-
telmiségiek voltak. Az azonos társadalmi háttér el-
lenére a két csoport politikai szempontból egyre
jelentősebben különbözött egymástól. A girondiak
ragaszkodtak a forradalom alapvető vívmányaihoz,
a polgári jogok és a tulajdon szabadságához, míg a
jakobinusok a hatalmi harc során ezen túlléptek.

Politikai irányzatok Franciaországban 1788–1791 kö-

zött
Gyűjtse össze az ábráról a politikai irányzatokat, s
ezek társadalmi hátterét! Mennyiben leegyszerűsítő
az ábra társadalmi hátteret bemutató része? Kövesse nyo-
mon a politikai viszonyok változását! Fogalmazza meg,
mi a lényege e változásoknak!

17604_Történelem10.indb 84 2017. 06. 13. 17:16

 14. Az alkotmányos monarchia meggyengülése 85

Az uralkodó nemcsak az
AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHISTÁK 13 Az ily módon őrzött király saját rend-
őt korlátozó Alkotmányozó
TÉRVESZTÉSE jei foglyának tekintette magát, hiszen
Nemzetgyűléssel volt bizalmat-
hogyan is nevezhetjük máshogy egy
lan, hanem az alkotmányos monarchistákkal szemben is, pedig király helyzetét, aki csak felvonulási
ez volt az egyetlen erő, amely a helyzet további radikalizálódását ügyekben parancsolhat gárdistáinak,
megakadályozhatta volna. XVI. Lajos többször ellenszegült az Al- aki senkit sem nevezhet ki, s aki kény-
kotmányos Nemzetgyűlésnek. Nem akarta elfogadni hatalmának telen olyan személyekkel körülvenni
szinte teljes korlátozását és az új egyházi törvényeket. Ellenke- magát, akiről tudja, hogy rosszat akar-
zésére a párizsi tömeg mind gyakrabban tüntetésekkel reagált. nak neki és családjának?
A nép szemében egyre népszerűtlenebbé vált, s ezzel párhuzamo- A klubok szelleme uralkodik, és
san a kormányát alkotó alkotmányos monarchisták, s vezetőjük, mindent áthat, s a naponta sokasodó,
La Fayette népszerűsége és befolyása csökkent. ezernyi, rágalmazó, bujtogató újság és
A király egyre inkább az európai feudális hatalmak beavat- röpirat csak e klubok szavait visszhan-
kozásától remélte régi, az alkotmány által nem korlátozott ha- gozza, és előkészíti a közszellemet arra,
amit azok el akarnak érni. A nemzet-
talmának visszaállítását. Mivel azt tapasztalta, hogy még az al-
gyűlés soha nem mert fellépni e kihá-
kotmányban rögzített jogaival sem élhet, sőt szabad mozgásában gás ellen, amely oly távoli az igazi sza-
is akadályozták, úgy döntött, hogy elhagyja Párizst. Az ország badságtól, elveszítette hitelét, s még az
észak-északkeleti részén állomásozó csapataihoz akart menekülni, erejét is, amelyre szüksége lenne, hogy
hogy érintkezésbe léphessen az őt támogató külföldi uralkodók- visszalépjen, s megváltoztassa, amit
kal. Szökését (1791. június) felfedezték, és fegyveres erővel kí- jónak lát korrigálni. […] Franciák, ezt
sérték vissza őt (és családját) Párizsba. Ez a királyi hatalom teljes akartátok, amikor képviselőket küldte-
megalázását jelentette („a monarchia halottas menete”). tek a Nemzetgyűlésbe? Azt kívántátok,
hogy az anarchia és a klubok despo-
A király saját párizsi palotájában, a Tuileriákban gyakorlatilag fogoly tizmusa vegye át a monarchikus kor-
volt. Az őrség nem védte, inkább őrizte. Emiatt távozását titokban kellett mányzás helyét, amely alatt a nemzet
megszervezni. Éjjel hintó várta a királyi családot, hogy a keleti határ felé 1400 éven keresztül virágzott?
A király hátrahagyott nyilatkozatából,
1791. június 20.
11
Gyűjtse össze a szövegből az
uralkodó által felsorolt sérelme-
ket! Ezek közül melyek következnek
az alkotmányos rendszerből, s melyek
mutattak túl azon? Hogyan viszo-
nyult az uralkodó az alkotmányos
korlátokhoz? Milyen érvekkel próbál-
ta az uralkodó a népet maga mellé
állítani? Melyik politikai irányzat
helyzetét nehezítette meg a király szö-
kése? Vitassák meg, milyen hatást
válthatott ki a francia közvélemény-
ben a szöveg nyilvánosságra kerülése!

12

A királyi családot néhány nemzetőr

feltartóztatja (11.), és a király vissza-
szállítása Párizsba (12.). A visszatérő,
de inkább visszatoloncolt királyi család
biztonságát a hintóban ülő képviselők
és La Fayette nemzetőrsége biztosítot-
ta. Párizsban a Nemzetgyűlés falraga-
szokon hirdette: „Aki a királyt meg-
éljenzi, megbotoztatik, aki megsérti,
felköttetik.”
Hogyan hatott La Fayette vagy Bar-
nave népszerűségére az eseménysor?

17604_Történelem10.indb 85 2017. 06. 13. 17:16

 86 II. A forradalmak kora

vigye őket, a hozzájuk hű katonasághoz. Az akció azonban rosszul sikerült,

14 Vasárnap, 17-én még több haramia és
pártütő jött el a Mars mezőre a petí­
ció­val [a köztársaság kikiáltásának kö-
vetelése]. Először is felakasztottak egy
szegény rokkant katonát és egy paró-
kakészítő inast, arra hivatkozva, hogy
aláaknázták a haza oltárát, majd le-
vágták fejüket, s arra készültek, hogy
véres zászlóként körbehordozzák az
utcákon. La Fayette úr odasietett. Egy
ember közvetlen közelről rálőtt; a pus-
ka nem sült el, az embert letartóztat-
ták, s még sikerült szétoszlatni ezt a
második gyülekezetet is. Még ezen az
estén más zsiványokból összetoborzott
gonosztevők újra a Mars mezőre men-
tek, újrakezdődtek az üvöltözések és az
aláírások. A helyhatóság, amelyet érte-
sítettek, belátta, hogy végül erőszakhoz
kell folyamodnia. Kihirdették a rendkí-
vüli állapotot, kibontották a vörös zász-
lót […], s a pártütők tovább dobálták
a köveket […]. Ekkor a nemzetőrség
tüzet nyitott. Tizenöt-húsz személyt öl-
tek meg. […]
Ferrières márki leírása, 1791
amit lehetett, elrontottak, és a szerencse se szegődött melléjük. A királyné és
a gyerekek hosszasan vártak a királyra, aki a megbeszélt időponthoz képest
késve tudta elhagyni a palotát. A meneküléshez használt hintó nehéz volt és
lassú. Az egyik településen (Varennes), ahol lovakat váltottak és lepihentek,
felismerték őket. A helyi nemzetőrség feltartóztatta a családot, miközben a
közelben tartózkodó királyhű katonaság elvonult.
Az alkotmányos monarchistáknak szükségük volt a királyra,
mert vele összefogva akarták megszilárdítani a helyzetet, és meg-
akadályozni a forradalom radikalizálódását. Mivel a nemzetgyű-
lésben többségben voltak, a királyt visszahelyezték méltóságába.
Erre válaszul Danton vezetésével köztársaságpárti tüntetés volt
a Mars mezőn (1791. július 17.). A nemzetőrség a fegyverét hasz-
nálta a tömeg feloszlatására.
A Cordeliers klub – Dantonnal az élen – a király szökését politikai be-
folyásának növelésére kívánta kihasználni, s hangadói már nyíltan köztár-
saságot követeltek. A Mars mezei tüntetés azonban erőszakba torkollt. Két
embert meglincselt a tömeg. Azért váltak gyanússá, mert a nők számára
épített emelvény alól szemlélték az eseményeket. Merényletre készültek vagy
csak nézelődtek? A kivonuló nemzetőrség rendet akart teremteni, és fegyvert
használt. Halálos áldozatok is voltak. Az esemény a Mars mezei mészárlás
néven vonult be a francia forradalom történetébe.

15
Hogyan látta az eseményeket a
szerző? Határozza meg a szöveg
alapján a szerző politikai hovatarto-
zását!

A Mars mezei sortűz két ábrázolása.

Az elsőn La Fayette a nemzetőrséget
vezeti a tömeg ellen, a másodikon a 16
tömeg szemben áll a nemzetőrséggel
(Lafitte rajza)
Hasonlítsa össze a két ábrázolást!
Miben különbözik a politikai üzene-
tük? Beszéljék meg, melyek azok a motívu-
mok, amelyek hatására az alkotások
szemlélőiben más vélemény alakul ki
ugyanarról az eseményről!

17604_Történelem10.indb 86 2017. 06. 13. 17:16

 14. Az alkotmányos monarchia meggyengülése 87

A tekintélyét vesztett, önmagát és családját is ve-

szélyben érző XVI. Lajos támogatására a Drezda
melletti pillnitzi kastélyban a Lengyelország felosztá-
sáról tárgyaló Habsburg- és porosz uralkodó nyilat-
kozatban fenyegette meg a párizsiakat és a franciákat
(1791. augusztus). Ez a lépés a király helyzetét tovább A pillnitzi találkozó
rontotta, mert úgy értelmezték, hogy az uralkodó
Keresse meg Pillnitzet a térképen! Sorolja fel a talál-
kapcsolatban áll a külföldi és egyre ellenségesebb kozón részt vevő uralkodókat!
hatalmakkal.

17

18 Őfelsége a Császár és Őfelsége Poroszország királya […]
azt remélik, hogy e közös érdek nem kerüli el a segít-
ségre felhívott nagyhatalmak fi yelmét, s hogy ennek
következtében az említett felséges személyekkel együtt
nem fognak visszariadni az erőikhez illő, leghatéko-
nyabb eszközök alkalmazásától sem, hogy biztosítsák
Franciaország királyának a legteljesebb szabadságot és
a monarchikus kormányzat alapjainak megszilárdítá-
sát, amely egyaránt megfelel az uralkodók jogainak és
a francia nemzet jólétének. Ekkor és ebben az esetben
Őfelségeik […] készek a kölcsönös egyetértéssel törté-
nő, azonnali cselekvésre a javasolt és közös cél eléré-
séhez szükséges haderővel. Erre várva kiadták a meg-
felelő parancsot csapataiknak, hogy álljanak készen a
beavatkozásra.
Részlet a pillnitzi nyilatkozatból,
1791. augusztus 27.
Kik és milyen céllal adták ki a nyilatkozatot? Mi-
lyen hatással lehetett a nyilatkozat a francia bel-
politikai viszonyokra és a király helyzetére?

Franciaországban a forradalmi események aktív résztvevői politikai klubokat szerveztek, amelyek

jelentős befolyással bírtak az eseményekre. A király nem fogadta el hatalma korlátozását, nem tu-
dott együttműködni a kormányt adó alkotmányos monarchistákkal sem, így az alkotmányos monarchia
nem szilárdult meg. A király szökése és visszakísérése Párizsba felbátorította a köztársaságot követelő
radikálisokat. Párizsban, a Mars mezőn a forradalomban létrehozott nemzeti gárda tüzet nyitott a forra-
dalmi tömegre, ami végleg aláásta az alkotmányos monarchisták tekintélyét. A Habsburg Birodalom és
Poroszország uralkodójának a fellépése fölvetette a feudális hatalmak elleni háború lehetőségét, és tovább
gyengítette XVI. Lajos és a királyság helyzetét.

17604_Történelem10.indb 87 2017. 06. 13. 17:16

 88 II. A forradalmak kora
15. A köztársaság létrejötte
1 NEMZETGYŰLÉS
2 nak kedvezett, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyű-
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (1.) és a Törvény-
hozó Nemzetgyűlés (2.) erőviszonyai
Mutassa be az ábra alapján az erőviszonyok válto-
zását! Milyen tényezők befolyásolták a változásokat?
3 Fivérem uram, Moustier úrtól megtudtam, hogy Fel-
séged rendkívüli érdeklődést tanúsított nemcsak sze-
mélyem, de királyságom jóléte iránt is. Igen érzéke-
nyen hatottak rám Felséged irántam való hajlandósá-
gának ezen bizonyítékai, melyek hasznosak lehetnek
népem számára. E pillanatban, mikor annak ellenére,
hogy elfogadtam az új alkotmányt, a pártok nyíltan
tervezik a monarchia minden maradványának elpusz-
títását, bizalommal fordulok Önhöz. Már folyamod-
tam a császárhoz, Oroszország cárnőjéhez, Spanyolor-
szág és Svédország királyaihoz, s eléjük tártam Európa
[…] főbb hatalmai kongresszusának eszméjét mint a
legjobb módszert az itteni pártütők kordában tartásá-
ra, a dolgok kívánatosabb rendjének létrehozására, és
a bennünket emésztő baj Európa más államaiban való
elterjedésének megakadályozására. Remélem, hogy
Felséged elfogadja elgondolásaimat, s a legteljesebb
titokban tartja ezt a lépést, amelyhez folyamodtam.
Nyilván megérti, hogy a körülmények miatt kényte-
len vagyok a legnagyobb óvatosságot tanúsítani. […]
XVI. Lajos levele a porosz királyhoz, 1791 decembere
17604_Történelem10.indb 88
1791-ben lejárt az Alkotmá-
A TÖRVÉNYHOZÓ
nyozó Nemzetgyűlés mandátu-
ma. Az új törvényhozás, a Tör-
vényhozó Nemzetgyűlés tagjainak megválasztása
olyan események után fejeződött be (a király szökési
kísérlete, a Mars mezei sortűz, pillnitzi nyilatkozat),
amelyek radikalizálták a társadalmat, és nagyon nép-
szerűtlenné tették a királyt. Ehhez járult, hogy a la-
kosság (különösen a városokban élő szegények) élet-
körülményei romlottak. Az egymást követő rossz
termésű évek miatt ugyanis élelmiszerhiány volt,
illetve megdrágultak az élelmiszerek. A radikálisok-
lés tagjait nem lehetett újraválasztani a Törvényhozó
Nemzetgyűlésbe. (Erről Robespierre javaslatára dön-
tött még az Alkotmányozó Nemzetgyűlés.)
Az 1791 októberében összeülő Törvényhozó
Nemzetgyűlésben a cenzusos választójog miatt az
alkotmányos monarchisták többen voltak, mint a ra-
dikálisok, de már jelentős erőt képviseltek a giron-
diak és a Robespierre vezette jakobinusok is. A két
csoport közötti ellentét fokozatosan kiéleződött.
A képviselők zöme azonban nem tartozott egyik
politikai csoporthoz sem. Korabeli elnevezéssel ők
voltak a „mocsár”, és állásfoglalásuk úgy változott,
ahogyan a politikai helyzet, a törvényhozáson kívüli
erőviszonyok változtak. A Törvényhozó Nemzetgyű-
lés szavazásait így jelentősen befolyásolta a párizsi
tömeg.
A régi rend hívei közül sokan el-
A HADÜZENET
hagyták Franciaországot (főleg ne-
KÉRDÉSE
mesek és egyházi személyek). Az
emigránsok és a velük kapcsolatba kerülő feudá-
lis nagyhatalmak fenyegetése (pillnitzi nyilatkozat)
miatt a Törvényhozó Nemzetgyűlésben egyre többet
és egyre hevesebben vitáztak a háború és a béke
kérdéséről.
A király a hadüzenet híve volt, mert bízott a fe-
udális hatalmak győzelmében. Ettől remélte a forra-
dalom leállítását, hatalmának és a régi viszonyoknak
a visszaállítását.
Mit kívánt elérni levelével az uralkodó? Mivel érvel?
Miért támogathatta a háború kitörését XVI. Lajos?
A levél alapján fogalmazza meg, mi jellemezte a francia
király és az európai uralkodók viszonyát!
2017. 06. 13. 17:16

4 6 Eljött az új keresztes hadjárat ideje, az egyetemes sza-
Emigránsok
Kik hagyták el ebben az időben Franciaországot?
Hogyan ábrázolja őket a korabeli rajz? Mi utal tár-
sadalmi összetételükre?
A girondiak is támogatták a háborút. A királlyal
ellentétben ők a francia győzelemtől a belső feszültsé-
gek levezetését és a nemzet egységét, felemelkedését
várták. Remélték, hogy a háború nyomán Európa
más területein is forradalmak robbannak ki (a forra-
dalom exportja), s így a forradalmi Franciaországnak
új szövetségesei lesznek. Hódításokra is törekedtek: a
természetes határok kialakítására törekedve a Né-
met-római Birodalom rovására a Rajnáig akartak
terjeszkedni.
Az alkotmányos monarchisták ellenezték a há-
borút, mert tartottak a szélsőségek megerősödésétől.
Úgy gondolták, a győzelem a girondiak befolyását
erősíti, a vereség pedig lázongásokhoz vezetne.
5 […] Brissot úrhoz hasonlóan természetesen én is ra-
jongok egy olyan háborúért, amely a szabadság ural-
mának kiterjesztéséért folyik, s boldogan átadnám
magam annak a gyönyörnek, hogy előre felsoroljam
összes csodáit. […] De hazám jelenlegi helyzetében
nyugtalanul tekintek körül, s felteszem magamnak a
kérdést, vajon tényleg olyan lesz-e az a háború, ami-
lyet a lelkesedés ígér nekünk; s kérdem, ki akarja azt,
hogyan, milyen körülmények között és miért?
Itt, a mi rendkívüli helyzetünkben rejlik az egész
kérdés lényege. Önök szüntelenül elfordították erről
a tekintetüket; de én bebizonyítottam, ami mindenki
számára világos, hogy a háborúra tett jelenlegi javaslat
annak a tervnek a következménye, melyet szabadsá-
gunk belső ellenségei már régóta szőnek; bemutat-
tam Önöknek e terv célját; jeleztem végrehajtásának
eszközeit. […]
Robespierre jakobinus politikus válasza Brissot-nak
Hogyan vélekedik Robespierre a forradalom ex-
portjáról? Miért nem tartja időszerűnek a had-
üzenetet? Kiktől tart?
17604_Történelem10.indb 89
15. A köztársaság létrejötte 89
badság keresztes hadjáratáé. Egy népnek, amely hat-
száz esztendős szolgaság után kivívta szabadságát,
szüksége van a háborúra, háború kell, hogy megszi-
lárduljék. […]
Hiába hoznak törvényt az emigráció ellen, ha a
határon túl továbbra is fennmarad az ellenforrada-
lom központja! […] Vagy kiirtunk magunkból a lá-
zadó királyi hercegek iránti minden kíméletet, vagy
lemondunk minden törvényről az emigráció ellen!
[…] Óvatlanságnak tartják, ha lecsapnak? Maga az
óvatosság diktálja ezt! Mindazt a rosszat, mindazt a
zűrzavart, amely Franciaországot sújtja, az anarchi-
át, amely szünet nélkül gerjeszti az elégedetlenséget,
fémpénzeink eltűnését, az emigráció folytatódását, a
lázadások tűzfészkeit, mind a francia királyi hercegek
irányítják! Oltsák ki e tűzfészkeket, keressék azokat,
akik táplálják, s ha makacsul a nyomukban maradnak,
véget érnek a bajok is!
Attól tartanak, hogy határozottságukkal maguk
ellen fordítják az idegen hatalmakat? Bebizonyítot-
tam már Önöknek, hogy erre a rejtélyes emigrációra
kizárólag azért kerülhetett sor, mert mind a mai napig
nem merték vagy nem akarták megfelelő és a francia
nemzethez méltó intézkedésekkel rákényszeríteni a
külföldi hatalmakat, hogy hagyjanak fel a lázadók tá-
mogatásával! […]
Brissot beszédéből, 1791 novembere
Hogyan foglalt állást a háború kérdésében a
girondi politikus? Gyűjtse össze Brissot érveit!
Mit vár a háborútól a felszólaló?
7
A hadüzenet kérdése
Vegye számba, hogyan viszonyultak az egyes politi-
kai erők a hadüzenet kérdéséhez! Elemezze a döntés
indokait!
2017. 06. 13. 17:16
 90 II. A forradalmak kora
8 […] a Király szent személye és felsé-
ges családja ellen erőszakos merényle-
teket hajtottak végre, amelyeket nap-
ról napra megismételtek és állandósí-
tottak, a kormányzat bitorlói minden
határt áthágtak, amikor igazságtalan
háborút indítottak Őfelsége a Császár
[a német-római császár] ellen. […]. E
jelentős érdekekhez [ti. e területek fel-
szabadításához] társul még egy ugyan-
ilyen fontos cél […]: fel kell számolni
az anarchiát Franciaország belsejében,
véget kell vetni a trón és az oltár elle-
ni támadásoknak, vissza kell állítani a
törvényes hatalmat, vissza kell adni a
Királynak az őt megillető biztonságot
és szabadságot, s olyan helyzetet kell
teremteni a számára, amelyben gyako-
rolhatja törvényes hatalmát. […]
Részlet a koblenzi kiáltványból,
amelyet a franciák ellen vonuló sereg
főparancsnoka, a braunschweigi herceg
adott ki 1792. július 25-én
Milyen szándékkal íródott a ki-
áltvány? Gyűjtse össze a kiált-
ványban található követeléseket! Mi-
lyen hatást váltott ki a kiáltvány a
támadástól tartó Párizsban?
17604_Történelem10.indb 90
A jakobinusok szintén a háború ellen foglaltak állást. A hely-
zetet a királyhoz hasonlóan ítélték meg, úgy látták, a szétzilált
francia hadsereg vereséget szenved majd. Ez a forradalom vív-
mányainak eltörlését eredményezné, ami számukra tragédiával
ért fel. Győzelem esetén pedig attól tartottak, hogy a girondiak
helyzete erősödik meg.
Az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok alulmaradtak.
Az uralkodó girondi kormányt nevezett ki, s a Törvényhozó Nem-
zetgyűlés hadat üzent a Habsburg Birodalomnak (1792. ápr. 20.).
Az uralkodó rövidesen szembekerült kormá-
A KIRÁLYSÁG
nyával, mert vétóival akadályozta a katonai fel-
BUKÁSA
készülést. Menesztette a girondi kormányt, ám az
alkotmányos monarchistákkal sem tudott együttműködni.
XVI. Lajos nem érzékelte a különbséget a forradalom különféle irányzatai
között. Hite és meggyőződése miatt nem akarta támogatni a fellépést azokkal
a papokkal szemben, akik szembeszálltak a katolikus egyházra erőltetett tör-
vényekkel. A feudális hatalmak újabb felszólítása (koblenzi kiáltvány, 1792.
július 25.), mely megfenyegette Párizst, ha a királynak baja esik, a végletekig
a király ellen hangolta a fővárosi tömeget.
A párizsi nép szemében a király vált az első számú közellen-
séggé, miközben a háború nem sok jóval kecsegtetett. A tömeg
már 1792 júniusában elözönlötte a királyi palotát (Tuileriák), de
A Tuileriák ostroma. A közel ezer fős svájci testőrséget és a személy-
zetet legyilkolták. A király családjával együtt a Törvényhozó Nem-
zetgyűlés védelme alá helyezte magát, melyben ekkor már senki
nem mert kiállni mellette, ezért vád alá helyezték
Miért nem mert egyik politikai erő sem kiállni a király mellett? Mi
lehetett a fő vád a király ellen?
2017. 06. 13. 17:16
 15. A köztársaság létrejötte 91

ekkor még La Fayette nemzetőrsége meg tudta men-

teni a helyzetet. Augusztusban a jakobinusok által 10
irányított párizsi községtanács (kommün) a giron-
diak támogatásával a királyi palota ellen vezette a
feldühödött népet (1792. augusztus 10.). A király
a Törvényhozó Nemzetgyűlésbe menekült, amely
– a kommün és a tömeg nyomására – megfosztotta
hatalmától, és letartóztatta. Ezzel Franciaországban
a királyság gyakorlatilag megbukott.

1792 nyarán
AZ ELSŐ TÁMADÁS VISSZAVERÉSE,
a porosz és az
A KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA
osztrák hadsereg A király családjával együtt a törvényhozás üléster-
támadásba lendült Belgium (Osztrák Németalföld) mébe menekült. Három napig várta, mi lesz a sorsa.
felől, és győzedelmesen nyomult előre. A párizsia- Végül letartóztatták és elszakították a családjától
kon úrrá lett a félelem – mi történik, ha az ellenség
elfoglalja a fővárost. A szónokok, köztük a jakobinus
Danton, feltüzelték a tömeget az ellenséggel összeját-
szó „gyanúsak” ellen. A sans-culette-ok a várost járva
11
ezrével fogdostak össze arisztokratákat, papokat és
jól öltözött embereket, majd jórészt legyilkolták
őket (1792. szeptember).
A keletről a főváros felé tartó porosz–osztrák
hadsereget Valmynál a francia forradalmi ezredek
megállították (1792. szeptember 20.). Az ütközet
nem volt túl heves, nem járt sok áldozattal (kb. 300
francia és 180 ellenséges katona esett el). A győzelem
jelentősége, hogy időt biztosított a franciáknak az el-
lentámadásra való felkészüléshez.
A valmyi ütközet napján ült össze Párizsban az
új törvényhozó testület, a Nemzeti Konvent, s a
képviselők rövidesen kikiáltották a köztársaságot
(szeptember 22.).
Terror a Valmyi csata előtt. A gyilkosságok megfé­
A Nemzeti Konvent (röviden: Kon- lem­lítették a forradalom ellenségeit, de felgyorsítot-
A GIRONDI
vent) megválasztására (szeptember) ták a forradalomból való kiábrándulást is
KONVENT
már azután került sor, hogy a királyt Eddigi történelmi ismeretei alapján magyarázza
megfosztották hatalmától. Ezért a választások ered- meg a félelem és az agresszió kapcsolatát!
ménye nem felelt meg az ország tényleges társadal-
mi erőviszonyainak. Az alkotmányos monarchis-
ták nem jutottak be a testületbe, így a jobboldalt a
giron­diak, a baloldalt a jakobinusok (Hegypárt)
alkották. A képviselők többsége ezután sem tartozott 12
egyik csoporthoz sem, és a párizsi tömeghangulat-
nak engedve szavazott („mocsár”).

A francia törvényhozásban a képviselők padsorokban

való elhelyezkedése új politikai fogalmak kialakulásához ve-
zetett. Az elnöktől jobbra foglaltak helyet a királypártiak, bal-
ra a változás hívei. Ettől kezdve a politikai csoportokat, az
eredeti politikai viszonyoktól elvonatkoztatva, jobboldalra
és baloldalra kezdték osztani. A jobboldaliság és baloldaliság A törvényhozás politikai erőviszonyainak változásai
tartalma koronként természetesesen más és más. A jobboldal Tekintse át az összetétel és az erőviszonyok változá-
a mérsékeltebb irányvonalat, míg a baloldal a radikálisabb sát! Milyen tendenciákat figyelhet meg?
változások híveit jelenti a korszakban.

17604_Történelem10.indb 91 2017. 06. 13. 17:16

 92 II. A forradalmak kora

A külső támadás elleni harc megszervezése, a ki-

13 A NEMZET
vívott szabadságjogok védelme összekovácsolta a
SZÜLETÉSE
forradalom erőit. A harmadik rend képviselői már
1789-ben a harmadik renddel azonosították a francia nemzetet,
ezzel fokozatosan új értelmet kapott a nemzet szó. Az új nem-
zethez tartozás külsőségei is megszülettek, a kokárda, a trikolór
(a háromszínű zászló), a nemzeti himnusz (Marseillaise). A fran-
ciák érzelmileg is kötődni kezdtek ezekhez.
A forradalomban minden francia – vagyoni vagy vallási ho-
vatartozásától függetlenül – a polgárok közösségéhez, a nemzet-
hez tartozónak érezhette magát. A katonákat a nemzeti érzés,
a nacionalizmus hevítette. Az önkéntesek nemzeti zászlók alatt
az új himnuszt, a Marseillaise-t énekelve vonultak a harcterekre.
Az új nemzet a forradalom gyermeke volt, és kizárta abból el-
lenségeit (pl. a királypárti emigránsokat, a forradalom ellen láza-
dókat), de befogadta a forradalomhoz csatlakozó bretonokat, pro-
vansziakat vagy elzászi németeket, ha hajlandóak voltak franciává
válni. Jogokat adott, de megkövetelte a francia nyelv átvételét is.
Így vált a forradalom – beolvasztva a nemzetiségek jelentős ré-
szét – az egységes francia nemzet létrehozójává.

14 […] A néptenger forrongott az ő közeledtükre […]. Napbarnította

arcuk, harcias kinézésük, szikrázó szemük, portól fedett egyenruhá-
Az új himnusz, a Marseillaise k­ orabeli juk, frígiai fövegük, a veres sapkájuk mellé tűzött zöld lomb, idegen
kiáltványon. Az új himnuszt Rouget
kiejtésük, szitkaik, vad tagjártatásuk, mindez élénken lepte meg a
de Lisle, a rajnai hadsereg egyik tiszt-
je írta. A hadsereg indulójának szán- tömeg képzeletét […]. Diadalívek alatt léptek be minden városba és
ta még 1792 tavaszán. Dalával indul- faluba. Elléptetve rettentő versszakokat danoltak. E versszakok, kí-
tak harcba a marseille-i önkéntesek, s sérve szabályos lépteik kopogásától és a dobok pergésétől, úgy tűn-
erre masíroztak végig a városokban az tek fel, mintha a haza és a harc kórusai visszafelelgetnének a fegyve-
ünneplő tömeg előtt. Elterjedt, majd a rek csörgésére és a harcba menő öldöklő eszközök zajára.
marseille-i önkéntesek dalaként nép- Lamartine, XIX. századi francia költő leírása a számára már
szerű lett, később (1795) a francia történelmi eseményről, a marseille-i önkéntesek menetéről
nemzeti himnusszá vált
Hallgassa meg a francia nemzeti Nézzen utána, pontosan mikor élt Lamartine! Mely emberi jel-
himnuszt! Nézzen utána, mikor for- lemzők szerepét emeli ki a költő leírása a marseille-i önkéntesek
dították le magyarra először a himnusz menete kapcsán?
szövegét! Ki volt a fordító? Milyen szerepet
játszik a himnusz egy nemzet életében?
A francia seregek kiszorították az ellenséget
A HADIHELYZET
az ország területéről, s északon, a belga ha-
ALAKULÁSA
tár mellett jelentős vereséget mértek az osztrák
erőkre (Jemappes, 1792. november). Ezzel megnyílt a lehetőség
Belgium elfoglalására. A franciák győzelmesen nyomultak előre
a Rajna mentén is.
A Konvent folytatni kívánta az abszolutizmus hódító külpo-
litikáját, bár most a jelszó a természetes határok (Rajna, Alpok,
Pireneusok) biztosítása mellett a szabadság kiterjesztése volt.
A forradalmi Franciaország sikerei kiváltották az angolok fé-
lelmét, és a feudális hatalmakat is nagyobb erőfeszítésekre sarkall-
ták. Anglia, Poroszország és Ausztria vezetésével franciaellenes
katonai szövetség, koalíció jött létre (1793). A Franciaország el-
len szinte minden irányból meginduló támadást a francia seregek
nem tudták elhárítani. Az újoncozás elrendelése a parasztságot
– amely a feudális szolgáltatások megváltási kötelezettsége és az
egyház elleni támadások miatt amúgy is egyre ellenségesebb volt

17604_Történelem10.indb 92 2017. 06. 13. 17:16

 15. A köztársaság létrejötte 93

15 16

A hadi helyzet alakulása (15.) és az egyházi törvényekre esküt tett papok aránya megyénként (16.)
Kimutatható-e összefüggés a királypárti felkelések területi elhelyezkedése és az egyházi törvényekre fölesküdött papok
arányai között? Mire utal a felkelők egyik jelképe a térkép fölső sarkában?

Párizzsal szemben – a kormány ellen fordította. Több

helyen felkelések törtek ki. Köztük a legkiterjed- 17
tebb az ország nyugati részén, Vendée területén volt.

A király őrizetben volt, ezért a

A KIRÁLY PERE Konvent bizottságain és biztosa-
in keresztül közvetlenül irányítot-
ta a végrehajtó hatalmat is, így az mindig a Konvent
többségének akarata szerint működött.
Az ősz folyamán a girondiak és a jakobinusok kö-
zötti politikai harc fő témája a király sorsának ala-
kulása volt. Lajost a Konvent helyezte vád alá, s a fő
vádpont a hazaárulás volt. A párizsi nép XVI. Lajos
halálát követelte. A jakobinusok többsége és maga XVI. Lajos kivégzése. Egyszerű állampolgárként mint
Capet Lajost ítélték halálra. Rövidesen követte őt a
Robespierre a párizsi tömeg megnyerése érdekében a vérpadon a királyné (1793. október), s később a bör-
király elítélése mellett szállt síkra. A girondiak kezdet- tönben meghalt a kisfia is
ben ellenálltak, majd engedtek. XVI. Lajost bűnösnek
Figyelje meg, kik álltak a kivégzőhely körül! Honnan
nyilvánították, és néhány szavazatos többséggel halál- származik a király „polgári” neve (Capet)?
ra ítélték. Nyilvános kivégzése 1793. január 21-én volt.

A Törvényhozó Nemzetgyűlésben az alkotmányos monarchisták mellett jelentős erővé váltak a gi-

rondiak és a jakobinusok. Az európai feudális monarchiák elleni háború egyértelművé tette a poli-
tikai csoportok közötti különbségeket. Bebizonyosodott, hogy a király együttműködik a külföldi hatal-
makkal, ezért a párizsi tömeg nyomására a törvényhozás letartóztatta. 1792 szeptemberében a porosz és
osztrák haderőt Párizs közelében megállították, az összeülő új törvényhozó testület, a Konvent pedig
kikiáltotta a köztársaságot. A védelmi, majd a támadó háború győzelmeket hozott a csatatereken, de a
belső ellentétek fokozódtak. A királyt a jakobinusok álláspontjának megfelelően kivégezték. A forrada-
lomban megszülető nemzeti egységből kizárták a forradalom ellenségeit.

17604_Történelem10.indb 93 2017. 06. 13. 17:16

 94 II. A forradalmak kora
16. A forradalom terrorba torkollása
1 JAKOBINUS
A nemzetőrség támogatásával a sans-culotte-ok el-
foglalják a Nemzeti Konvent épületét
Milyen fogalmakkal jelölhetjük a jakobinusok hata-
lomátvételét?
2 követelte a girondi képviselők vád alá helyezését.
Franciaország katonai helyzete 1793–1794 között
Kövesse nyomon a térképen a hadi helyzet alakulá-
sát! Készítsen erről áttekintő ábrát! Elemezze a har-
cok céljait és a háború belpolitikai hatásait!
17604_Történelem10.indb 94
A külföldi hatalmak támadá-
sa és a belső felkelések nehéz
HATALOMÁTVÉTEL
helyzetbe hozták a forradalmi
kormányzatot. A Konventben a jakobinusok rend-
kívüli, a törvényességet átlépő intézkedéseket kö-
veteltek. A girondiak erre nem voltak hajlandóak,
mert úgy gondolták, a háborús intézkedések sem le-
hetnek törvénytelenek. E kérdésben maguk mellett
tudhatták a vidéki Franciaországot is.
A párizsi nép viszont a jakobinusok mögött állt,
akik felszítva az indulatokat, a tömeggel a Konvent
elé vonultak. Letartóztatták a girondi képviselőket,
s ezután a jakobinusok akarata érvényesült a tör-
vényhozásban (1793. június 2.). Kezdetét vette a jako-
binus Konvent időszaka: rajtuk kívül csak a „mocsár-
hoz” tartozó képviselők voltak tagjai a testületnek.
A végrehajtó hatalom, a Közjóléti Bizottság élére is
radikális jakobinusok kerültek (Robespierre, Saint-
Just, Marat). (A Közjóléti Bizottságot a királyság bu-
kása után hozták létre, és a Konventnek volt felelős.)
A girondiak bukásában ismét szerepet játszott a nyomor,
a kenyér hiánya. A jakobinusok a sans-culotte-ok követeléseit
(pl. az árak maximálása) hangoztatva állították maguk mögé
a párizsi szegényeket, s a tömeg támogatását élvezve vették át
a hatalmat. A nemzetőrség is a jakobinusok ellenőrzése alatt
állt, miután már korábban elrendelték, hogy a szegényebbek
is tagjai lehettek e fegyveres testületnek. A nemzetőrség fe-
dezetével hatolt be a tömeg a Nemzeti Konvent épületébe, s
A jakobinusok elrendelték a
A JAKOBINUSOK
népfelkelést, vagyis az általános
RÉMURALMA
hadkötelezettséget. A hadianyag
biztosítása és a hadsereg élelmiszer-ellátása érdeké-
ben engedélyezték a készletek elkobzását a magán-
tulajdon sérelmére is. A vidéket forradalmi csapa-
tok járták, és újoncot, élelmiszert, nyersanyagokat
gyűjtöttek.
Javítani akartak a városi szegények életkörül-
ményein, ezért bevezették az assignaták kényszer-
árfolyamát (megakadályozva a pénz elértéktelene-
dését) és maximálták az árakat (igaz, a béreket is).
A jakobinus Konvent új alkotmányt is kidolgozott (1793
nyara). Ebben – Rousseau nyomán – törekedtek a népképvi-
selet kiszélesítésére. A törvényhozást évente kellett újravá-
lasztani, a választásoknál pedig eltörölték a vagyoni cenzust:
minden 21 éven felüli férfi választójogot kapott. A legtöbb
kérdésben népszavazásra bízták a döntést. Az alkotmány – a
2017. 06. 13. 17:16
 16. A forradalom terrorba torkollása 95

3   5. Minden polgár egyenlően betölthet bármilyen köz-
hivatalt. A szabad népek választásaik során nem is-
mernek más okot valaki előnyben való részesítésére,
mint az erényt és a tehetséget. […]
  7. Nem lehet megtiltani a gondolat és a vélemény kife-
jezését, akár a sajtó eszközével, akár más úton törté-
nik, a békés gyülekezés jogát és a szabad vallásgya-
korlás jogát. Ezen jogok kifejtését vagy a zsarnokság
jelenléte, vagy közeli emléke teszi szükségessé. […]
11. Minden intézkedés önkényes és zsarnoki, amelyet
nem a törvény által meghatározott esetben és for-
mák szerint tesznek az ember ellen; aki ellen pedig
ezt erőszakkal akarják végrehajtani, annak jogában
áll erővel védekeznie. […]
16. A tulajdonjog abban áll, hogy minden polgár sza-
badon élvezheti javait, jövedelmét, munkája és ta-
karékossága gyümölcseit, és szabadon rendelkezhet
velük. […]
21. A közsegély szent adósság. A társadalom köteles el-
tartani a szerencsétlen polgárokat, akár úgy, hogy
munkát ad számukra, akár úgy, hogy biztosítja azok
létfenntartását, akik nem képesek dolgozni.
22. Az oktatásra mindenkinek szüksége van. A társada-
lomnak mindent meg kell tennie a közszellem fejlő-
dése érdekében, és elérhetővé kell tennie az oktatást
valamennyi polgár számára. […]
25. A szuverenitásnak a nép a letéteményese; egy és
oszthatatlan, elévülhetetlen és elidegeníthetetlen.
Az 1793-as alkotmányból.
Soha nem került bevezetésre
Hasonlítsa össze az 1793-as és az 1791-es alkot-
mányt! Mely területeken tapasztal különbségeket?
Vesse össze az alkotmány tartalmát a jakobinusok po-
litikájával!

valóságos egyenlőség biztosítása érdekében – az állam feladatává tette az el-

esettek eltartását és minden polgár számára biztosította a tanulás lehetőségét.
Az alkotmány azonban papíron maradt, mert életbe lépését a háborús idő-
szak végéig felfüggesztették. Helyette egyre kíméletlenebb terrort vezettek be.

Az élelmiszerek begyűjtése miatt parasztlázadások, a giron-

diak letartóztatása miatt városi felkelések robbantak ki (Lyon,
Bordeaux stb.). A vidék nem akarta elfogadni Párizs diktatúráját.

A forradalmi naptár
A forradalom a jakobinus uralom idején már nemcsak az egyházzal, de a
vallással is szembekerült. Ez nem merült ki a papság üldözésében. Minden 4
területen el akartak szakadni a hagyományoktól, így a jakobinus Konvent
a régi helyett új, forradalmi naptárat vezetett be. Ennek kezdőpontja a
köztársaság kikiáltása lett (1792. szeptember 22.). Az év kezdetét áthe-
lyezték erre az időpontra, amely szerencsés módon egybeesett az őszi
napéjegyenlőség idejével. A hónapok új neveket kaptak, és egységesen 30
naposak voltak. A hónapot nem hetekre osztották, hanem három dekádra
(10 napos egységek). Az egyházi ünnepek helyére forradalmi ünnepeket
állítottak. A 30 napos hónapok miatt az év végén fennmaradó 5 napot
is ünnepeknek szánták (pl. az erkölcs napja, a tehetség napja, a munka
napja, a forradalom napja). A forradalmi naptár csak rövid ideig, 1805-ig
volt érvényben. Sok történeti munkában az események forradalmi naptár
szerinti időpontját is megadják.

A forradalmi naptár hónapjai

Őszi hónapok:
Vendémiaire (Szüret hava)
Brumaire (Köd hava)
Frimaire (Dér hava)
Téli hónapok:
Nivôse (Hó hava)
Pluviôse (Eső hava)
Ventôse (Szél hava)
Tavaszi hónapok:
Germinal (Sarjadás hava)
Floréal (Virágzás hava)
Pririal (Rét hava)
Nyári hónapok:
Messidor (Aratás hava)
Thermidor (Hőség hava)
Fructidor (Gyümölcs hava)
Vendémiaire (a Szüret hava) alle-
gorikus ábrázolása
Mi volt a célja az új naptár kiala-
kításának? Vitassák meg, hogyan
fogadhatták az emberek a mindennapi
élet ilyen jelentős átalakítását!

17604_Történelem10.indb 95 2017. 06. 13. 17:16

 96 II. A forradalmak kora

A lázadások elfojtása érdekében a jakobinusok meg-

Saint-Just (1764–1794) a
szavaztatták a Konventtel a gyanúsakról szóló tör-
5
„forradalom arkangyala”, vényt (1793. szeptember). Ennek értelmében a for-
Robespierre feltétlen híve, radalmi törvényszékek és a Konvent biztosai bárkit
a forradalmi terror támo- a halálba küldhettek.
gatója. „Az alkotmány Tízezrek életét követelő terrorral vérbe fojtották
csak a szabadság elleni
a felkeléseket, bár a terror és a kényszerintézkedések
merényleteknek kedvezne,
mert nem képes erőszak- maguk is növelték az ellenállást. A milliósra növelt
kal felszámolni ezeket. […]” hadsereg visszaverte a külső támadásokat (Fleurus,
(Saint-Just, 1793) 1794. június).
Hány évesen került Saint-Just a politika élvonalába?
Foglalja össze röviden, mivel indokolja a jakobinus
vezér az alkotmányosság felfüggesztését! Vitassák meg,
mennyire tartható ez az álláspont, és milyen veszélyeket 7
rejt magában!

6   2. A következő személyek tekinthetők gyanúsnak:

Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolata-
ikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság
vagy a Gironde híveinek és a szabadság ellensége-
inek mutatkoznak. […] akiktől megtagadták ha-
zafiságuk igazolását. […] azok a közhivatalnokok,
akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak
hivatalukból, […] nemesek és emigránsok azon
férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei,
nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a
forradalomhoz való ragaszkodásukat. […]
10. Szükség esetén a polgári és büntetőbíróságok fog-
ságban tarthatnak és a fent említett börtönökbe
küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapí-
tották, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük,
vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.
A gyanúsakról szóló törvényből
A jakobinus uralom és a terror
A forradalom mely addigi vívmányait szüntet- Kövesse nyomon a Konvent erőviszonyainak válto-
te meg a rendelkezés? Elméletileg kiket nem le- zását! Mely tényezők hatását tudja leolvasni az áb-
hetett elfogni a törvény alapján? ráról? Keressen további, a folyamatra befolyást gyakorló
tényezőket!

A jakobinus állam mű-

ködése
Hogyan felelt meg
az állam felépítése a
felvilágosodás államel-
méleti elképzeléseinek?
Milyen eszközökkel tar-
tották a kezükben a jako-
binusok Franciaországot?

17604_Történelem10.indb 96 2017. 06. 13. 17:16

 16. A forradalom terrorba torkollása 97

A jakobinus irányítású Közjóléti Bizottság az ellenállók ezrei

mellett halálba küldte a Konvent jakobinusokkal szembenálló po- 10
litikusait is (pl. a girondiak vezetőit). A hatalom egyre kisebb cso-
port kezébe került. Végül a hatalom csúcsán levő jakobinus ve-
zetők már egymásban látták a fő ellenséget. Robespierre először
a jakobinusok között mérsékeltnek számító Dantonnal szövetkez-
ve leszámolt a terror féktelen híveivel, majd a mérsékelt Dantont
is vérpadra küldte. A terrort nem lehetett leállítani. Újabb és
újabb ellenséget kerestek és végeztek ki. A vádlottaktól elvették a
nyilvánosság és a védekezés lehetőségét is. Már mindenki rettegett.

Fouquier-Tinville, a terror közvádló-

ja, ezreket küldött a halálba. 1795-ben
perbe fogták, s vele is a guillotine vég-
zett

Miután a guillotine sem bírt a sok kivégzendővel, Nantes-nál a ha-

jókra hajtották az „ellenséget”, s a hajókat a Loire folyóba süllyesz-
tették, az emberekkel együtt

Jean-Paul Marat
Jean-Paul Marat (1743–1793) a francia forradalom egyik legfanatikusabb
figur ja, a forradalmi terror egyik megteremtője. Svájcban született, Pá- 11
rizsban orvosnak tanult, de nem fejezte be tanulmányait. Angliába került,
ahonnan 1776-ban tért vissza a francia fővárosba. A XVI. Lajos legfiata-
labb öccsét (a későbbi X. Károlyt) védő testőrség orvosa lett, s hamarosan
népszerű doktorrá vált az arisztokrata körökben. A tudósok azonban el-
utasították, nem lehetett tagja a francia akadémiának sem. Ezért később
szakmai féltékenységből többeken bosszút állt, köztük a kémikus Lavoi­
sier-t is a guillotine alá küldte.
Az 1789-ben összehívott rendi gyűlés idején kapcsolódott be a poli-
tikába. Ez évben saját lapot alakított (A Nép Barátja), amivel jelentősen
befolyásolta a közvéleményt. 1792 szeptemberében tagja lett a Konvent-
nek. A girondistákkal élesen szemben állva a jakobinusokhoz sodródott.
Kulcsszerepet játszott a király kivégzésért folyó propagandában és a giron-
disták megbuktatásában. Súlyosbodó bőrbetegsége miatt azonban ettől
kezdve idejét nagyrészt gyógyvizű fürdőkádban kellett töltenie.
1793. július 13-án Charlotte Corday azzal kereste meg, hogy informá-
ciói vannak szökött girondistákról. Marat a fürdőkádjában ülve fogadta,
ahol a fiatal nő egy konyhakéssel szíven szúrta. Tettéért négy nappal ké-
sőbb a guillotine alá küldték. Corday azért ölte meg Marat-t, hogy véget
vessen a terrornak. Tárgyalásán azt vallotta: „Megöltem egy embert, hogy
megmentsek százezret.” Tette azonban nem járt sikerrel. A merénylettel is Charlotte Corday
indokolták a terror fokozását.

17604_Történelem10.indb 97 2017. 06. 13. 17:16

 98 II. A forradalmak kora

12 Angol karikatúra a Franciaországot nyaktiló alá küldő Robespi­

erre-ről
Foglalja össze röviden a karikatúra üzenetét! Miért válhatott a guil-
lotine – névadója elképzelésével ellentétben – a forradalmi terror
egyik jelképévé?

A félelem légkörében, amikor Robespierre a Konventben

újabb képviselőket akart letartóztatni, egykori társai szövetkez-
tek ellene, letartóztatták, és vád alá helyezték. A rémuralomból
kiábrándult nép nem állt mellé, és kivégezték (1794. július vége).

A fékevesztett Robespierre újabb jakobinus csoporttal kívánt leszámolni.

A megrettent jakobinusok azonban szövetkeztek a „mocsár” tagjaival, ellent-
mondtak a szónokló diktátornak, és letartóztatták őt és közvetlen munka-
társait. A városházára vitték, de a tömeg kiszabadította. Kiszabadulása után
azonban Robespierre tétovázott, a Konvent viszont határozott volt. Fegyveres
erőt küldött a városházához, akik elfogták Robespierre-t (ekkor valaki rá is
lőtt, de a golyó csak az arcát súrolta) és 20 társával együtt börtönbe vitték.
A külvárosok nagy része – amelyet szintén érintett a terror – nem mozdult.
Így a nemrégen még nagy hatalmú népvezért elítélték, és társaival együtt a
vérpadon végezte.

13

A középkorban azt tartották, hogy

a bűnösökre kiszabott kegyetlen
büntetés elrettentő erővel bír. Emiatt al-
kalmazták a kínhalált, és a kivégzések
nyilvános népünnepély keretében való-
sultak meg.
A felvilágosodás hatására Európában
sorra eltörölték a kínvallatást (Magyar-
országon 1776-ban), s a kivégzések sem
voltak annyira kegyetlenek. Egy francia
orvos, Joseph-Ignace Guillotin azonban
úgy gondolta, hogy az akasztás és akkor
elterjedt egyéb kivégzési módok is szen-
vedést okoznak az elítéltnek. Márpedig
orvosként azt vallotta, hogy a szenvedé- Robespierre kivégzése
seket csillapítani kell, s nem előidézni.
Így amikor lehetősége nyílt a francia for-
radalom idején képviselőként cselekedni, Az új összetételű Konvent – sok régi jakobi-
felszólalt az Alkotmányozó Nemzetgyű-
A DIREKTÓRIUM nus taggal – felszámolta a diktatúra kivéte-
lésen a kérdésben (1789). Javasolta, hogy
a fájdalmas eszközök helyett alkalmazzák les törvényeit (a gyanúsak elítélhetősége, árak
a gyorsasága és pontossága miatt kevésbé maximálása stb.) és korlátozták a Közjóléti Bizottság jogkörét.
fájdalmas eszközt, a nyaktilót, ami koráb- A katonai sikereket kihasználva békét kötöttek a franciaellenes
ban csak az elítélt arisztokraták „kiváltsá- koalícióval (1795). Franciaország új határai nagyrészt a természe-
ga” volt. A „jogkiterjesztés” ezen lépését tes határok mentén húzódtak.
a francia törvényhozás 1792-ben fogadta
el. Guillotin doktor humánus javaslatát
követően a korábban „Louisette” névre A forradalom menete megváltozott. Eddig azt láttuk, a tömegek támo-
hallgató nyaktiló neve lassan guillotine- gatásával egyre radikálisabb csoportok kerültek hatalomra. Most az elit több
ra változott. – korábban szemben álló – tagjának részvételével (pl. Sieyès) arra törekedtek,
hogy megálljon ez a folyamat.

17604_Történelem10.indb 98 2017. 06. 13. 17:16

 16. A forradalom terrorba torkollása 99

A Konvent új alkotmányt dolgozott ki (1795). A fő cél a poli-

tikai viszonyok megszilárdítása (konszolidálása) volt, alkotmá- 15 Ez a szó [népszuverenitás] csak azért
tűnt annyira kolosszálisnak a képzelet
nyos alapon. A királypártiakat és a jakobinusokat akarták távol
számára, mert a franciák lelke, telve
tartani a hatalomtól, és szerették volna elkerülni a gyors politikai még királypárti babonákkal, köteles-
fordulatot. Az új alkotmány az 1791-es alapokmány megújítása ségének érezte, hogy felruházza mind-
volt. A törvényhozást azonban kétkamarássá tették, és ismét be- azoknak a pompás jelképeknek és ab-
vezették a vagyoni cenzust: csak az adózó férfiak kaptak válasz- szolút hatalmaknak az örökségével,
tójogot. A végrehajtó hatalmat ötfős Direktórium gyakorolta, amelyek oly csillogóvá tették a bitorolt
melynek egy tagja helyett minden évben újat választottak. Az igaz­ szuverenitást. […] mintha azt mond-
ságszolgáltatást függetlenné tették végrehajtó hatalomtól. tuk volna magunknak egyfajta hazafias
büszkeséggel, hogy ha a nagy királyok
szuverenitása olyan hatalmas, olyan
A jakobinusok bukása utáni átmeneti csendben, a tömeggyilkosságok, elrettentő volt, akkor egy nagy nép
a guillotine-nal végrehajtott nyilvános kivégzések, az átpolitizált mindenna- szuverenitásának még inkább ilyen-
pok után az emberek az élet élvezete felé fordultak: társaságba jártak, szó- nek kell lennie. Én pedig azt mondom,
rakoztak. Ám a társadalom nem minden rétege engedhette meg magának a hogy abban az ütemben, ahogy felvi-
gondtalan időtöltést. Ismét kiéleződött a vagyonos polgárság és a szegények lágosodunk, ahogy távolodunk azok-
közötti ellentét. tól az időktől, amikor azt hittük, hogy
tudunk, de valójában csak akartunk,
a szuverenitás visszatér igazi határai
14 közé, hiszen, ismétlem, a nép szuvere-
nitása egyáltalán nem korlátlan, és szá-
mos magasztalt és nagyra becsült rend-
szer, ideértve azt is, amely iránt még
mindig a legelkötelezettebbnek érez-
zük magunkat, inkább szerzetesi kon-
cepciónak fog tűnni, a totális hatalom
rossz tervének, mint köztársaságnak.
Ezek gyakran gyászosak a szabadság-
ra nézve, és pusztítóak a közügyekre
ugyanúgy, mint a magánéletre.
Sieyès abbé, 1795

Idézze fel a népszuverenitás fo-

galmáról tanultakat! Hasonlít-
sa ezt össze Sieyès véleményével! Ho-
gyan és miért változtatta meg véle-
ményét az egykori abbé?

A Direktórium rendszere
Hasonlítsa össze az 1795-ös rendszert az 1791-es alkotmánnyal!
Milyen problémát kívántak megoldani alkotmányosan 1795-ben?
Nevezze meg a törvényhozás két kamaráját! Gyűjtse össze, milyen bizto-
sítékok voltak a rendszerben a szélsőségesek térnyerésével szemben!

A külső és belső problémákat kihasználva a jakobinusok erőszakkal magukhoz ragadták a hatalmat

a Konventben. Maximálták az árakat, kényszersorozással milliós hadsereget hoztak létre. Hatalmu-
kat kegyetlen terrorral tartották fenn. A francia tömeghadsereg visszaverte az ellenséges támadásokat, a
védelmi háború pedig hódító háborúvá vált. A külső veszély elmúltával a fokozódó terror mindinkább a
hatalom megtartásának eszköze lett. Robespierre és szűk köre sorra számolt le a hatalmára veszélyt jelen-
tő jakobinusokat. A Konventben a megrémült képviselők végül a diktátort is halálba küldték. A jakobinus
diktatúra bukása után a kiépülő rendszer alkotmányos eszközökkel próbálta távol tartani a szélsőségese-
ket a politikától. Kétkamarás törvényhozás jött létre, új alkotmányt fogadtak el és a végrehajtó hatalom is
változott (Direktórium).

17604_Történelem10.indb 99 2017. 06. 13. 17:16

 100 II. A forradalmak kora
17. Napóleon hatalomra kerülése
és rendszere
1 BONAPARTE NAPÓLEON
Napóleon szülőháza Ajaccióban
Idézze fel, mit tanultak Korzika szi-
getéről földrajzból és történelemből!
2 franciaországi iskolába íratta. Néhány hónap múlva ösztöndíjat kapott egy
Napóleon, az ifjú tüzértiszt
Milyen hátrányokkal kellett megküz-
denie egy korzikai ügyvéd fiának egy
francia tisztiiskolában a forradalmat meg-
előző évtizedben?
Az angol fl tta Toulon kikötőjénél. Az
angol hajókat Napóleon ágyúi kény-
szerítették távozásra
Milyen szerepet játszott Toulon Na-
póleon karrierjében?
17604_Történelem10.indb 100
A franciák későbbi császára Korzi-
ka szigetén született 1769-ben. Tüzér
FELEMELKEDÉSE
hadnagyként 1785-ben királyi szolgá-
latba lépett, és vidéki helyőrségekben szolgált a forradalom ki-
töréséig. A nem arisztokrata származású fiatal tiszt számára a ja-
kobinus idők hozták meg az érvényesülés lehetőségét. Toulon
városában felkelés tört ki a jakobinusok ellen, amelyet a brit fl tta
is támogatott. Napóleon ágyúi távozásra késztették a briteket, s ez-
után katonái élén egy bátor rohammal elfoglalta a város erődjét.
A harc során Napóleon is megsebesült. Sikere miatt tábornokká
nevezték ki (1794). Kapcsolatba került Robespierre testvérével, s
az Itáliában harcoló francia erők tüzérségének parancsnoka lett.
Korzikát Napóleon születése előtt egy évvel, 1768-ban adta el Francia-
országnak a Genovai Köztársaság. Napóleon családja olasz származású volt,
és a korzikai társadalom felső rétegéhez tartozott. Édesapja Versailles-ban
képviselte a szigetet, s a család megindult a franciává válás útján. Napóleon
franciásította nevét Napoleone di Buonaparte-ről Napoléon Bonaparte-ra,
amit később családja is követett. (A Bonaparte Napóleon írásmód a megszo-
kott magyar átírás.)
Népes családjától (hat testvére volt) tízévesen szakadt el, amikor édesapja
katonaiskolába. Ifjúkoráról számos visszaemlékezés született. Ezek arról szá-
molnak be, hogy az ifjú kadét (így nevezték a katonai iskolák tanulóit) tehetsé-
ges és szorgalmas volt. A nyelveken kívül nagyon jó eredményt ért el minden
tantárgyból, különösen matematikából és történelemből. Folyamatosan mű-
velte magát, rengeteget olvasott. A tehetséges fiatalembernek a francia diákok
között meg kellett küzdenie korzikai származásával, azzal, hogy kezdetben
még franciául is rosszul beszélt. Azt is tapasztalhatta, hogy a régi nemesi csalá-
dokból származó ifjak sokkal gyorsabban tudtak előrelépni a katonai pályán.
A forradalom első évei Napóleon számára a Korzikától való elszakadást
jelentették. Választania kellett a sziget függetlenségéért küzdők és Francia-
ország között. Franciaország mellett döntött, családjával együtt elköltözött
a szigetről.
3
2017. 06. 13. 17:16
 17. Napóleon hatalomra kerülése és rendszere 101

A jakobinusok bukását követően Napóleont

A HATALOM FELÉ 5
rövid ideig bebörtönözték, megbízatást nem
VEZETŐ ÚT
kapott. Az események azonban neki kedveztek:
1795 őszén királypárti felkelés tört ki, s Barras, a Direktórium
egyik tagja őt bízta meg a Konvent védelmével. Napóleon tüzér-
sége kartáccsal verte vissza az épületet megtámadó felkelőket.
Egyik napról a másikra ismét a hatalmi elit közelébe került.

Josephine de Beauharnais (1763–

1814). A Martinique szigetén született
leány hozzáment egy francia főnemes-
hez, aki Franciaországba vitte. Majd el-
Napóleon tüzérség bevetésével, kartáccsal veri szét a párizsi király- vált, s a forradalom időszakában szá-
párti lázadást 1795-ben mos vezető politikus szeretőjeként a
politikai élet aktív tagjává vált. Mielőtt
Nézzen utána, miért kartácsot használtak a tömeg ellen! Mennyiben Napóleon kedvese, majd felesége lett
növelték meg a katonai vezetők szerepét a Direktórium elleni király- (1796), a Direktórium egyik tagjának,
párti és jakobinus lázadások? Barras-nak volt a szeretője. Politikai
kapcsolatai és tapasztalata jelentős sze-
repet játszott Napóleon karrierjében
Kapcsolatai révén Napóleon 1796-ban megkapta az itáliai
francia hadsereg vezetését. Az elhanyagolt, lerongyolódott had-
seregből rövid időn belül egy ütőképes, győztes hadsereget ková-
csolt. Katonáinak ruhát, élelmet és zsákmányt ígért, ha győznek.
Már ekkor megmutatkozott katonai zsenije. Taktikájának lé-
nyege volt, hogy – függetlenül a szemben álló hadseregek létszá-
mától – az általa fontosnak ítélt helyen katonáinak gyors átcso-
portosításával túlerőbe kerüljön, s ezzel eldöntse a csatát. Hadse- 6 7
rege híres volt arról, hogy gyors meneteléssel váratlanul ott jelent
meg, ahol az ellenség nem számított rá. Napóleon hatékonyan
alkalmazta a tüzérséget, amelynek tevékenységét összehangolta
más csapattestek tevékenységével.
A sikerekhez hozzájárult a katonák – forradalomtól örö-
költ – nemzeti lelkesedése, valamint az, hogy Napóleon képes
volt megnyerni céljainak a katonáit. Ismerte, és a nevükön
szólította őket, együtt élt velük, és előfordult, hogy életét kockáz-
tatva maga is részt vett a harcban. Ilyenkor a szerencse is mellé sze-
gődött. Bár többször megsebesült, olyan komoly sérülést soha nem
szenvedett el, mely a sereg megfutamodását eredményezte volna.

Angol karikatúra a franciák itáliai hadjáratáról és a rosette-i kő

Mit figuráz ki a karikatúra? Nézzen utána, hogyan gyarapodott a Louvre és a British Múzeum gyűjteménye a XIX.
században! Mi a jelentősége a rosette-i kőnek, és hogyan kapcsolódik Napóleonhoz? (Történelem 7., 38. oldal.)

17604_Történelem10.indb 101 2017. 06. 13. 17:16

 102 II. A forradalmak kora
8 a hadvezér tehetségének, nem szabad elfeledkeznünk arról,
Napóleon itáliai hadjárata 1796–1797-ben
Kövesse a térképen a hadjáratot! Mely nagyhatalom-
mal kerültek szembe a franciák Itáliában? Hogyan
változott Itália politikai helyzete a hadjáratot követően?
9
10 Az ellenség költségén kell élnünk, nem azért törünk
Napóleon az arcole-i csata válságos pillanatában ke-
zébe ragadja a zászlót és a csapat élére áll
Miért váltott ki a katonákból lelkesedést vezérük sze-
mélyes példamutatása? Milyen veszélyeket rejthet
magában az ilyen vakmerő magatartás? Keressen erre pél-
dákat!
17604_Történelem10.indb 102
Miközben olvasunk Napóleonról, és csodálattal adózunk
hogy a napóleoni háborúkkal évtizedes öldöklő küzdelem
szakadt Európára. Napóleon katonái, ahol ellenállásra találtak
vagy nem tudtak rekvirálni (élelmet és egyebeket begyűjteni
a lakosságtól), ott egész falvakat irtottak ki. Az itáliai háborút
lezáró campoformiói béke értelmében a franciáknak közel
húszezer hadifogolynak kellett volna visszaadni a szabadságát
(akiknek fele magyar volt), de ehelyett eladták őket Marok-
kóba rabszolgának.
Napóleon Itáliában több csatában (pl. Arcole) le-
győzte a Habsburg Birodalom hadait. A császárra
kényszerített békében (campoformiói béke, 1797)
átszabta Itália térképét. Felszámolták Velence önál-
lóságát, s Itáliában francia bábállamok jöttek létre.
Eközben Párizsban ismét királypárti lázadá-
sokra került sor, melyeket újból Napóleon csapatai
vertek le. Sikerei és párizsi tartózkodása rendkívül
megnövelte a népszerű hadvezér befolyását a poli-
tikára. A Direktórium, hogy megszabaduljon tőle,
elfogadta kalandor tervét Egyiptom meghódításá-
ra. Napóleon Franciaország legmakacsabb ellenfelé-
re, Nagy-Britanniára akart csapást mérni azzal, hogy
Egyiptomot meghódítja, s ezzel megszerzi az angolok
legértékesebb gyarmatának számító Indiába vezető
kereskedelmi út ellenőrzését. 1798–1799-es hadjára-
ta a kezdeti sikereket követően kudarccal végződött.
Napóleon közel negyvenezer katonával és tengerésszel
indult el Egyiptom felé. A vállalkozás első lépése, a földkö-
zi-tengeri hajóút nagyon veszélyes volt, hiszen a tengereken
a brit hajóhad volt az úr. Csak a szerencsének, az időjárás-
nak és a megtévesztő információknak (azt terjesztették, hogy
Konstantinápoly a cél) köszönhette, hogy a brit fl tta Nelson
admirális vezetésével nem akadt rá. A francia expedíciós se-
be, hogy mi vigyünk neki kincseket […].
Carnot, a Direktórium tagja, „a győzelem szervezője”
•
Katonák! Ruhátlanok vagytok és éhesek. Sokkal adó-
sotok a kormány, és semmit sem tud adni. Türelme-
tek, és e sziklák közt mutatott bátorságotok elisme-
résre méltó. De nem hoz dicsőséget a számotokra,
egyetlen fénysugara sem vetődik rátok! Én a világ leg-
termékenyebb síkságaira vezetlek titeket. Gazdag tar-
tományok, nagy városok kerülnek majd hatalmatok-
ba. Ott megtaláljátok majd a becsületet, a dicsőséget
és a gazdagságot!
Napóleon kiáltványa az itáliai hadsereghez, 1796
Keressen összefüggést a francia hadsereg ellátá-
sa és hódításai között! Vesse ezt össze az 1792-
es hadüzenet vitáján elhangzó érvekkel!
2017. 06. 13. 17:16
 17. Napóleon hatalomra kerülése és rendszere 103

reg Málta elfoglalása után Egyiptomban szállt partra. Napóleon a helyi (arab
és török) erőket leverte, de győzelmei foglyává vált, mert Nelson Abukirnál 11
megsemmisítette a francia hajóhadat.

Az egyiptomi hadjárat idején Franciaor-

A HATALOM
szágban fokozódtak a belpolitikai problé-
MEGRAGADÁSA
mák, és a korábbi hódítások egy része is elve-
szett. Itáliából az osztrák és vele szövetséges orosz hadsereg kiűzte
a franciákat. Amikor Napóleon értesült minderről, Egyiptomban
hagyta hadseregét, és szűk kíséretével hazatért (1799).

A Direktórium konszolidációra (a viszonyok megszilárdítására) töreke-

dett. Ám hiába javult a gazdasági helyzet, hiába rendeződtek a tulajdonviszo-
nyok, a korábban éveken át egymás ellen harcoló politikai csoportok egyik
napról a másikra nem adták fel terveiket. Az évente tartott választásokon a Szuvorov orosz hadvezér a Szent Gott-
törvényhozásban hol a jobboldali, hol a baloldali szélsőségesek térnyerése hárd-hágónál. Az orosz csapatok 1799
veszélyeztette a hatalom szilárdságát. Emiatt előfordult, hogy a Direktórium a áprilisában érkeztek Itáliába, Ausztria
törvényeken átlépve megsemmisítette a választások eredményét. A hatalmat szövetségeseként. A nyár során több
és az 1795-ben kialakított rendszert csak fegyveres erővel tudták fenntartani. csatában legyőzték a franciákat, így a
Így megnőtt a hadsereg, s főként a katonai vezetők szerepe. Közülük a nép francia fennhatóság megszűnt Észak-
körében a legnépszerűbb – az egyiptomi kudarc ellenére – Napóleon volt. Itáliában. Angol nyomásra azonban a
cár kivonta hadseregét Itáliából. Szuvo-
rov szeptemberben a Szent Gotthárd-
A bizonytalan politikai helyzetből a Direktórium több tagja hágón keresztül Svájcba vonult, hogy
(különösen Sieyès abbé) a végrehajtó hatalom megerősítésében innét támadjon Franciaországra. A le-
látta a kiutat. Ezért támogatásukkal Napóleon államcsínyt haj- gyengült orosz hadsereg azonban az
tott végre (1799. november 9.). Megszüntette a Direktóriumot és ellenséges túlerő miatt keletre fordult,
diktatúrát vezetett be. és folyamatos harcok árán ért osztrák
területre. A cár (I. Pál) azonban rövi-
desen kilépett a franciaellenes szövet-
12 ségből, és hazarendelte Szuvorov had-
seregét

Az egyiptomi hadjárat és az ún. pira-

misok csatája, ahol Napóleon legyőzte
a mamelukokat
Kövesse nyomon a hadjárat esemé-
nyeit! Nézzen utána az interneten,
kik voltak a mamelukok! Miért nem épít-
tette meg Napóleon a Szuezi-csatornát?
Mi lett az Egyiptomban maradt francia
katonákkal?

13

17604_Történelem10.indb 103 2017. 06. 13. 17:17

 104 II. A forradalmak kora
14
15
Napóleon államcsínye ábrán és a hatalomátvétel per-
cei az Ötszázak Tanácsában
Mely politikai tényezők segítették Napóleon hata-
lomra kerülését? Mennyiben játszott szerepet Napó-
leon tehetsége hatalomra jutásában?
16 39. A kormányzat három, tíz évre kinevezett és bár-
mikor újraválasztható konzulra van bízva. Vala-
mennyit egyénileg választják meg, az első, máso-
dik vagy harmadik konzul különálló hivatalára.
Az alkotmány Bonaparte polgártársat, egykori
ideiglenes konzult nyilvánítja első konzulnak […].
40. Az első konzulnak különleges funkciói és hatás-
körei vannak […].
41. Az első konzul hirdeti ki a törvényeket; ő nevezi ki
és váltja le tetszése szerint az Államtanács tagjait,
a minisztereket, a nagyköveteket és más külügyi
főtisztviselőket, a szárazföldi és a tengeri haderő
tisztjeit, a helyi közigazgatás tagjait és a törvény-
székek mellé kirendelt kormánymegbízottakat.
Az 1799. évi alkotmányból
Határozza meg az első konzul jogkörét! Hogyan
nevezhetjük az ilyen berendezkedést?
17604_Történelem10.indb 104
Az államcsínyt ügyesen szervezték meg. Jakobinus fel-
kelés veszélyére hivatkozva a törvényhozást áthelyezték Pá-
rizsból egy szomszédos településre (Saint-Cloud). Párizsban
a Direktórium tagjait egyenként mondatták le (a tervbe be-
avatott Sieyès mondott le elsőként). Ezután Napóleon a ka-
tonái élén Saint-Cloudba ment, és a törvényhozás két házát
„tájékoztatta” az új helyzetről, a Direktórium megszűnéséről.
A Vének Tanácsa elfogadta a változást, de az Ötszázak Taná-
csában nekitámadtak a „zsarnoknak”, s kis híján megverték.
Napóleon készenlétben álló katonái szétkergették az Ötszázak
Tanácsát. A korábbi politikusok (Sieyès és Talleyrand) mellett
az államcsínyben feltűnt Napóleon későbbi híres és hírhedt
rendőrminisztere, Fouché is.
Az államcsíny után a törvény-
A KONZULÁTUS
hozásban csak az új helyzetet el-
RENDSZERE
fogadó képviselők maradtak (zöm-
mel a Vének Tanácsának tagjai, s az Ötszázak Ta-
nácsából mintegy 30 fő). A testülettel Napóleon új
alkotmányt dolgoztatott ki. Ez elvileg fenntartotta
a köztársaságot: fennmaradt választott törvényhozó
hatalom, a végrehajtó hatalmat pedig három kon-
zul gyakorolta. Első konzulként azonban Napóleon
gyakorlatilag teljhatalmat kapott, minden fontos
ügyben ő dönthetett, míg konzultársainak csupán
a tanácsadói szerep jutott. Napóleon egyeduralmát
a társadalom többsége elfogadta. A polgárság és
a parasztság belefáradt az egyre véresebb politikai
küzdelmekbe, békét, nyugalmat és stabilitást akart.
Napóleon a polgári viszonyok megszilárdításá-
ra használta fel hatalmát. Elismerte és törvényesí-
tette a forradalom alatt végbement tulajdonváltást.
Megalapította a Francia Nemzeti Bankot (1800), és
megszilárdította a Direktórium alatt létrehozott új
valutát, a frankot. A Polgári Törvénykönyv (Code
Civil, 1804) megalkotása biztosította a polgári tár-
sadalom működését. Kialakította az állami egyete-
mek és középiskolák rendszerét. Konkordátumot
kötött a pápasággal (1802), amely rendezte az egy-
házi kérdéseket, elválasztva az államot és az egyházat.
A Code Civil (vagy Code Napoleon) nem ismert el kivált-
ságokat, és rögzítette, hogy jogilag mindenki egyenlő. Védte
a magántulajdont. Biztosította a vállalkozás szabadságát, s
ehhez megfelelő jogi kereteket teremtett (kedvezett a mun-
kaadóknak). A jogbiztonságot szolgálta, hogy tiltotta a jog-
szabályok visszamenőleges alkalmazását. A törvény hangsú-
lyozta a család fontosságát, s a családon belül megerősítette
az apa és a férj jogait.
A pápával kötött egyezményben az egyház lemondott a
forradalom idején eladott földjeiről, de a papok állami fiz -
tést kaptak. A püspököket az első konzul nevezte ki, s vallási
hatalmukban a pápa erősítette meg őket.
Franciaország dicsőséget várt Napóleontól. Az
első konzul először Itáliát akarta visszaszerezni.
Hosszú, váltakozó sikerű harcokban (1800–1801)
2017. 06. 13. 17:17
 17. Napóleon hatalomra kerülése és rendszere 105

17 A konzulátus rendszere
Nevezzük meg az ábrán bemutatott
államformát! Hogyan viszonyul a
rendszer a kor alkotmányos elvárásaihoz?

19

újra legyőzte az osztrákokat (az orosz hadsereg már korábban

távozott), s Itália ismét francia kézbe került (1801, lunéville-i
béke). Hogy a belső viszonyok rendezéséhez időt nyerjen, 1802-
ben az angolokkal is békét kötött (amiens-i béke). Még ebben az
évben örökös konzullá választatta magát.

18 Az első konzul
A festmény Napóleon két szerepét
igyekszik megjeleníteni. Melyik ez a
két szerep? Hogyan ábrázolja a festő e sze-
repeket?

1800 és 1801 hadi eseményei

Mely területeken került sor össze-
csapásokra? Hol voltak nagyobb
csaták? Milyen politikai helyzet alakult
ki 1802-re?

A Direktórium alkotmánya nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem tudták alkotmányos
eszközökkel távol tartani a hatalomtól a jakobinusokat és a királypártiakat. Ez a politikai helyzet
utat nyitott a katonai diktatúrának. A tehetséges hadvezér, Napóleon élt a lehetőséggel. Katonai sikerei
(pl. Itália) népszerűvé tették, a Direktórium pedig azért fogadta el, mert hajlandó volt a lázadókkal szem-
ben katonai erőt alkalmazni. A belső válság és katonai kudarcok hatására Napóleon 1799-ben magához
ragadta a hatalmat, s diktatúrát vezetett be, melyet a konzulátus alkotmánya leplezett. A diktatúra meg-
szilárdította a forradalom legfontosabb vívmányait. Véglegessé váltak az új tulajdonviszonyok, rendező-
dött a pénzügyi helyzet, valamint az egyház és az állam kapcsolata. Polgári Törvénykönyvet vezettek be.
Az újabb hódító háborúk eredményeit békekötések biztosították.

17604_Történelem10.indb 105 2017. 06. 13. 17:17

 106 II. A forradalmak kora

18. Napóleon császársága és bukása

Napóleon 1804-ben császárrá koronáztat-
1 A CSÁSZÁRSÁG ta magát. Lehullott a konzulátus alkotmányos
máza, és új, címkórságban szenvedő arisztokrá-
cia alakult ki. A polgári berendezkedés azonban maradt.
Módosult Napóleon külpolitikája. A császár európai hege-
móniát (hatalmi fölényt) akart elérni, nem törődve országa ki-
merülésével. A meghódított országok uralkodói címeit családja
tagjainak osztogatta. Dinasztiát akart alapítani, hogy hatalmát
örökletessé tegye. Feleségétől, Josephine-től nem született gyer-
2 meke, ezért elvált tőle. Több nagy múltú dinasztiával próbálkozott,
s végül a Habsburg–Lotharingiai-házból szerzett magának fe-
leséget. Ausztriát ismételten legyőzve Napóleon kikényszerítette,
hogy Ferenc osztrák császár hozzáadja a leányát, Mária Lujzát
(1810). Az európai uralkodók azonban Napóleonban nemcsak a
felkapaszkodott hadvezért, de a forradalom megtestesítőjét is lát-
ták, ezért nem fogadták el őt egyenlő partnernek.

Napóleon császárrá koronázása 1804-ben. A ceremóniára Párizs-

Mária Lujza császárné és fia. Az idegen
és távolságtartó császárnét – akárcsak
korábban Marie Antoinette-t – nem
szerették a franciák. A kisfiú római ki-
rályként született, nevezik II. Napóle-
onnak is. Sorsa tragikusan alakult. Any-
ja nem törődött vele, apjától – annak
bukása után – kisgyermekként elsza-
kították. Bécsben nevelkedett, s a bete-
ges fiút katonai pályára adták, de már
fiatalon meghalt tüdőbajban (1832)
Nézzen utána, hogyan dolgozta fel a
tragikus sorsú ifjú életét az irodalom!
ban a Notre Dame-székesegyházban került sor. A képen Napóleon
megkoronázza feleségét, Josephine-t, a pápa a háttérből ad áldást.
Napóleon a saját fejére is maga tette fel a koronát, hangsúlyozva,
hogy hatalmát elsősorban önmagának köszönheti. Az új dinasz-
tia, a Bonaparték folytonosságát kívánta kifejezni a kép közepén a
háttérben látható nőalak, a császár édesanyja, aki jelen sem volt a
koronázáskor. A képet a császár udvari festője, Jacques-Louis David
alkotta. Jellemző a mérete is: 10 × 6 méter. Később, amikor Napóle-
on feleségül vette I. Ferenc osztrák császár leányát, Mária Lujzát, a
propagandisztikus képet összetekerték
Mit kívánt hangsúlyozni a képpel a császár udvari festője? Milyen
eszközökkel érte el a kívánt célt? Keressen jelképeket, korábbi korok-
ra jellemző díszleteket!

17604_Történelem10.indb 106 2017. 06. 13. 17:17

 18. Napóleon császársága és bukása 107

Folytatódott a párviadal Nagy-Britanniával,

FOLYTATÓDÓ 4
amely hatalmas anyagi ráfordítással újabb és
HÁBORÚK
újabb katonai szövetségeket (koalíciókat) szerve-
zett Franciaország ellen. Napóleon inváziót tervezett a sziget-
ország ellen. A szárazföldi csapatokat közel az angol partokhoz
(Bou­logne-ban) vonta össze (1804–1805). A csapatok átszállításá-
ra ide vezényelt földközi-tengeri spanyol és francia flottát azon-
ban az angolok a Gibraltári-szoros közelében, Trafalgarnál szét-
verték. Az invázió lehetősége megszűnt. Napóleon a kontinensen
ezután is rendre legyőzte az angolok által szervezett koalíciók
hadseregeit, de a szigetország erejét nem tudta megtörni.
A napóleoni hadviselés jellemzői
Elemezze az ábra alapján a napóle-
A trafalgari tengeri ütközetben (1805. október) az angolok parancsnoka, oni hadviselés jellemzőit! Keressen
Nelson admirális halálos sebet kapott, de a francia hajóhad döntő vereséget példákat ezekre az eddig megismert had-
szenvedett. Ezt követően az angolok tengeri fölénye vitathatatlanná vált. Az járatok alapján!
általuk szervezett harmadik koalícióban részt vevő Habsburg Birodalmat
és Oroszországot azonban Napóleon legyőzte. A franciák először Ulmnál
győztek (1805. október), s elfoglalták Bécset, majd Austerlitznél, a „három
császár” csatájában is vereséget mértek a koalícióra (1805. december).

5 6

A boulogne-i tábor (5.) és egy angol

karikatúra az inváziós tervről (6.)
Mindkét ábrázolás korabeli. Eltérő
módszereik ellenére mi a közös ben-
nük?

Az inváziós terv és a harmadik koalí-

ció harcai
Miért nem sikerült megvalósítani az
inváziót? Mutassa be az 1805-ös
hadjáratot! Mi lett a hadjárat következ-
ménye?

17604_Történelem10.indb 107 2017. 06. 13. 17:17

 108 II. A forradalmak kora

8 Másnap, december 2-án, már pirka- 9

dáskor dörögtek az ágyúk. Észrevettük,
hogy a császár kevés csapatot helyezett
a jobbszárnyra; ezzel csapdát vetett az
ellenségnek, hogy az könnyen elfoglal-
hassa Telnitzet, átkeljen a Goldbach-
patakon és Gross-Raigernbe menjen,
hogy hatalmába kerítvén a Brünnből
Bécs felé vezető utat, elvágja előlük a
visszatérés vonalát. Az osztrákok és az
oroszok csapdába estek, mert szeren-
csétlenségükre nagy erőket halmoztak
fel a telnitzi mélységben. […]
A császár, akit a pratzeni fennsíkon
hagytunk, leszállva onnan, Soult csa-
pataival, egész gárdájával, a gyalogság-
gal, lovassággal és tüzérséggel Telnitz
felé rohant, ahol hátba támadta az el-
lenséges hadoszlopokat, melyeket Da-
vout marsall szembe támadott. Ekkor
Az austerlitzi csata vázlata. Napóleon a balszárnyon tartotta ma-
az osztrákok és oroszok nagy tömegei gát, a jobbszárnyon meghátrált, majd középen áttörte és kettévágta
két tűz közé kerülve, leírhatatlan zavar- az ellenséges sereget. Ezután megsemmisítette az ellenség támadó
ba jutottak, s mindenki futásban kere- balszárnyát. A franciák jelentős túlerő felett arattak győzelmet, de
sett menekülést. Némelyek összevissza közel negyvenezer ember maradt holtan a csatatéren
a mocsarakba rohantak, de gyalogosa-
Nézzen utána az interneten, mely magyar ezredek harcoltak a csa-
ink kiverték őket; mások a két tavat el- tában a Habsburg Birodalom hadseregében!
választó úton reméltek menekülést; lo-
vasságunk azonban megtámadja őket,
és borzasztó mészárlást visz végbe köz- Austerlitz után a britek Poroszország bevonásával létrehozták a negyedik
tük: végre az ellenség legnagyobb ré- koalíciót. Napóleon gyorsan Németországban termett, és több csatában le-
sze, különösen az oroszok, a tó jegén győzte a porosz hadsereget (pl. Jéna, 1806), és elfoglalta Berlint. Ezután az orosz
kerestek átkelést. Ez jó vastag volt, s hadsereg ellen vonult. Nehéz harcokban végül Friedlandnál (1807) döntő győ-
már 5-6000 ember egy kis rendet tart- zelmet aratott. I. Sándor orosz cár békekötésre kényszerült (Tilsit, 1807), és el
va eljutott a satschani tó közepéig, mi- kellett ismernie az Oroszországtól független Varsói Nagyhercegség létrejöttét.
kor Napóleon a gárdatüzérséggel be-
lelövetett a jégbe. Az sok helyen meg- Miután az invázió kudarcba fulladt, Napóleon gazdaságilag
repedt, rettenetes recsegés hallatszott! kívánta megtörni Nagy-Britanniát. Berlinben (1806) kihirdette
A víz hasadékokon előtörvén, csakha- a kontinentális zárlatot. Ennek értelmében az európai orszá-
mar ellepte a jégtáblákat, s ezer meg goknak tilos volt az angolokkal kereskedni, s angol hajók nem
ezer orosz, valamint nagyszámú lovaik,
ágyúk, szekerek szép lassan lemerültek
a mélységbe. […]
Marbot tábornok visszaemlékezése
az austerlitzi csatára

Nézzen utána, milyen körülmé- 10

nyek között került sor az aus-
terlitzi csatára (politikai és katonai
helyzet)! Fejtse meg a szöveg és a tér-
képvázlat (9.) alapján Napóleon tak-
tikáját!

A negyedik koalíció harcai

Hogyan változtak a hatalmi viszo-
nyok a negyedik koalíció veresége
után?

17604_Történelem10.indb 108 2017. 06. 13. 17:17

 18. Napóleon császársága és bukása 109

11 Brit csempészáruk nyilvános elégetése

Mire következtethet a képről a kon-
tinentális zárlattal kapcsolatban?

13 1. A Brit-szigetek zárlat alatt állónak

nyilváníttatnak.
2. A Brit-szigetekkel mindennemű
kereskedelem, mindennemű kap-
csolat tilos. Minek következtében
az Angliába vagy angol embernek
köthettek ki európai kikötőkben. Napóleon azt remélte, hogy az címzett vagy angol nyelven írt le-
velek és csomagok nem továbbít-
angol gazdaság elveszíti európai piacait, helyette a francia ipar
tatnak és elkoboztatnak.
láthatja el iparcikkekkel s a francia kereskedelem gyarmatáruval 3. Mindennemű angol alattvaló, bár-
a kontinenst. Azonban csalódnia kellett. Az angolok új piacokat miféle rendű és rangú is legyen, akit
szereztek a gyarmatokon és Latin-Amerikában, Európába pedig saját vagy a szövetséges csapatok
a csempészek hoztak brit árukat. Rontotta Franciaország helyze- által elfoglalt területeken találunk,
tét, hogy – nem feltétlenül a zárlattal összefüggésben – a brit fl tta hadifogolynak nyilváníttatik.
sorra foglalta el a francia gyarmatokat. 4. Mindennemű üzlet, mindennemű
A kontinentális zárlat kedvező hatása viszont, hogy a konti- áru, mindennemű vagyon, bármi-
nens ipara valóban fejlődött. A gyarmatáruk hiánya új termelé- féle is legyen, amely angol alatt-
si eljárások bevezetésére ösztönzött. Így alakult ki a cukorrépára való tulajdonát képezi, elkobozta-
épülő cukoripar a gyarmatokról származó cukor pótlására. tik. […]
7. Semmiféle hajó, amely Angliából
A kontinentális zárlat fenntartása érdekében Napóleon megszállta az vagy gyarmatairól jön, vagy amely
Ibériai-félszigetet. Portugáliában azonban az angol csapatok Wellington her- jelen dekrétum kihirdetése után ott
ceg vezetésével vereséget mértek a franciákra. Spanyolországban pedig egy járt, nem fogadható be semmiféle
új jelenséggel került szembe, a népi ellenállással. A nép által alkalmazott kikötőbe sem.
gerilla harcmodorral (meglepetésszerű támadás, majd visszavonulás) szem- 8. Mindennemű hajó, mely az előző
ben nem érvényesült a francia hadsereg fölénye, s a háború egyre nagyobb szabályt hamis nyilatkozat útján
francia erőket kötött le. megszegi, lefoglaltatik, s mind a
A franciák ibériai lekötöttségét kihasználva a britek Ausztriával újra ko- hajó, mind egész rakománya elko-
alíciót alakítottak (ötödik koalíció). Napóleon azonban gyorsan lépett: Wag- boztatik ugyanúgy, mintha angol
ramnál (1809) és Győrnél legyőzte a Habsburg Birodalmat. A Bécshez közeli lenne.
schönbrunni kastélyban kötött békében (1809) Ausztriának újabb területek- A kontinentális zárlat,
ről kellett lemondania. Ferenc császár pedig kénytelen volt nőül adni Napó- 1806. november 21.
leonhoz leányát, Mária Lujzát.
Mit kívánt elérni a rendelkezés?
Gyűjtse össze, milyen intézke-
désekkel akarták elérni e célt! Cso-
portosítsa az intézkedéseket aszerint,
hogy az élet mely területeit érintik!
Beszéljék meg, miért nem lehetett
eredményes a zárlat!

12
Az ötödik koalíció harcai
Készítsen táblázatot Napóleon had-
járatairól az időrend, a terület, a cé-
lok és az eredmények feltüntetésével! Ne-
vezzen meg néhány Franciaországhoz csa-
tolt területet és néhány Franciaországtól
függő országot! Hol húzódott a kontinen-
tális zárlat? Mit gondol, mely területeken
volt a legkevésbé hatékony a zárlat?

17604_Történelem10.indb 109 2017. 06. 13. 17:17

 110 II. A forradalmak kora

Európa népei számára Napóleon háborúi, had-

14
A Nagy Hadsereg visszavonulása
Oroszországban, és Napóleon bukása
Mely tényezők okozták a hatalmas
hadsereg teljes vereségét? Kövesse
nyomon a Napóleon bukásához vezető út
állomásait! Elemezze Napóleon kudarcá-
nak okait!
NAPÓLEON
seregeinek ellátása egyre nagyobb terhet jelentett.
BUKÁSA
A hódítóval szemben – éppen francia hatásra – meg-
erősödött a nemzeti önérzet, a nacionalizmus, s egyre több he-
lyen tört ki népi ellenállás (Tirol, Spanyolország). A dinasztiák
sorozatos vereségeik ellenére sem voltak hajlandók elfogadni az
Európa határait önkényesen tologató, családtagjait és hadvezére-
it királlyá tevő Napóleont. Franciaország kimerült. A franciák
kezdték megérteni, hogy a folytonos háborúk már nem Francia-
ország, hanem csupán Napóleon érdekeit szolgálják. Az ember-
veszteség is egyre nyomasztóbb volt.
15

Az oroszországi
hadjárat
A császár hatalmas hadsereggel (kb. 600
ezer katona) támadott, amelybe a fran-
cia befolyás alatt álló birodalmak – így
Ausztria is – küldtek csapatokat (1812.
június). Az oroszok – Kutuzov tábornok
vezetésével – hátráltak, és a felégetett
föld taktikáját követték. Csak Moszkva
közelében, Borogyinónál vállaltak csa-
tát. Itt Napóleon még győzött, és bevo-
nult Moszkvába. Kutuzov azonban fel-
gyújtatta Moszkvát, ami lehetetlenné tet-
te, hogy a francia csapatok ott teleljenek.
A hideg tél és az ellátás hiánya miatt Na-
póleon elrendelte a visszavonulást, hogy
hadserege még a teljes felbomlás előtt
hazavergődjön. A visszavonulás során az
élelemhiány, a betegségek és a helyi parti-
zánakciók miatt rengetegen elpusztultak.
A francia sereg maradékára a Berezina-
folyón való átkelés során mértek döntő
vereséget az oroszok (1812. november).
Ebben a helyzetben a kontinentális zárlat megszegése miatt
Napóleon háborút indított Oroszország ellen (1812). Arra szá-
mított, hogy a régi főváros, Moszkva elfoglalása után a cár békét kér
tőle. Ez azonban nem következett be. A beköszöntő tél és az orosz el-
lentámadások végül meghátrálásra kényszerítették a franciákat.
Napóleon veresége újra csatasorba állította az európai nagy-
hatalmakat (hatodik koalíció). A koalíciós erőkkel szemben a
császár fiatal korosztályokból felállított serege Lipcsénél veresé-
get szenvedett (1813). A „népek csatájában” több mint százezren
estek el. A következő évben a szövetségesek elfoglalták Párizst,
Napóleont pedig tábornokai lemondatták a trónról. A szövetsé-
gesek Elba szigetére (Tirrén-tenger) száműzték, innen még vis�-
szatért. A kimerült országnak azonban nem volt esélye; 1815-ben
Waterloonál (angol és porosz erőkkel szemben) bekövetkezett a
döntő vereség. Napóleont az atlanti-óceáni brit gyarmatra, a távoli
Szent Ilona szigetére száműzték, s itt halt meg (1821).

A császárság kikiáltása után is fennmaradt a polgári rendszer Franciaországban, de a külpolitika

megváltozott: Napóleon európai hegemóniára tört. Anglia a feudális nagyhatalmak részvételével
több koalíciót is szervezett Napóleon ellen. A franciák a tengeren vereséget szenvedtek a britektől, és a
kontinentális zárlat sem tudta megtörni a szigetországot. A szárazföldön azonban Napóleon többször is
legyőzte a koalíciós erőket, s szinte egész Európa francia befolyás alá került. A meghódított népek körében
erősödött a nacionalizmus. Napóleon katonai ereje az Oroszország elleni hadjáratban tört meg. Ezután a
sorozatos vereségek hatására Napóleon lemondásra kényszerült.

17604_Történelem10.indb 110 2017. 06. 13. 17:17

 19. Az ipari forradalom kibontakozása 111

19. Az ipari forradalom

kibontakozása
Miközben Franciaországban
AZ IPARI
gyors politikai és társadalmi vál- 1
FORRADALOM
tozások zajlottak, Nagy-Britanniá-
ban is átalakult a gazdaság és a társadalom. A folya-
mat az 1780-as években kezdődött, és ipari forra-
dalomnak nevezzük. Az iparszervezési és technikai
újítások gyors gazdasági fellendülést eredményez-
tek. Folytonossá vált a gazdaság bővülése, amely
azóta is tart, de a tudomány a forradalmi változást a
gépek gépekkel történő előállításával lezártnak te-
kinti (pl. a mozdony sok alkatrészét már esztergagép-
pel állították elő). Ez Angliában 1850 körül követ-
kezett be. Az ipari forradalom Angliából kiindulva
a XIX. század második felében nyugatról kelet felé Az ipari forradalom fogalma
haladt, és átformálta egész Európát. Mikor zajlott le az ipari forradalom? Nevezze meg
az ábra alapján azt a három tényezőt, amelyek kije-
Az angol gazdaság és társadalom átalakulását az 1820-as lölik az ipari forradalom időszakát! Mennyiben határoz-
években – a francia forradalmat követően – nevezték el ipari ható meg pontosan a folyamat kezdete és a vége? Mennyi-
forradalomnak, és az elnevezés az 1880-as évektől vált általá- ben épül az előzményekre, s mennyiben folytatódnak a
nossá. A kifejezés nem pontos. A gazdasági fejlődés felgyorsu- megkezdett folyamatok?
lása ugyanis szerves folytatása volt a már korábban megindult
átalakulásnak (tehát nem volt forradalom), és lezárulását is csak
önkényesen határozhatjuk meg, mivel a fejlődés nem állt meg.

A XVII. századi Anglia iparában

AZ ELŐIPARI
a céhes kereteket megkerülő, pa-
FORRADALOM
raszti kiegészítő munkát alkalmazó
felvásárlási-kiadási rendszer, majd a bérmunkáso-
kat foglalkoztató üzemek, a manufaktúrák hódítot-
tak teret. Az iparágak közül a legnagyobb hasznot
a textilipar hozta. A gyarmatosítással és a népes-
ségnövekedéssel ugyanis megnőtt a textiláruk iránti 2
kereslet. A piac bővülése mellett az is felgyorsította
a fejlődést, hogy itt korán kialakultak a tőkés viszo-
nyok, a bekerítések miatt pedig az olcsó munkaerő
is rendelkezésre állt (9. évfolyamos tankönyv, 43. lec-
ke). Kedvező volt, hogy a textiliparban – szemben a
nehéziparral – a befektetések nem igényeltek na-
gyobb tőkét, és a munka nagy részét szakképzetlen,
ezért olcsó munkaerő végezte.
Az állam a belső piacot és a munkavállalás felté-
teleit még alig szabályozta. A vállalkozók, más szó- A textilipar fejlődése Angliában. Az angol állam tá-
mogatta az iparág fejlődését, 1719-ben például be-
val tőkések korlátlanul versenyezhettek egymással. tiltották az indiai textilimportot, hogy megvédjék a
Ezért a kapitalizmus első szakaszát szabad verse- hazai ipart a versenytől
nyes kapitalizmusnak nevezik. (A kapitalizmus ki-
Milyen következtetéseket tudunk levonni a textil-
fejezés eredetéről a 9. évfolyamos tankönyv 29. lec- iparra vonatkozóan a grafikon alapján?
kéjében esett szó.)

17604_Történelem10.indb 111 2017. 06. 13. 17:17

 112 II. A forradalmak kora

A vállalkozók igyekeztek növelni versenyképes-

3 ségüket, mert aki alulmaradt a versenyben, az tönk-
rement. Törekedtek a minél olcsóbb munkaerő fog-
lalkoztatására, így elterjedt a nők és a gyerekek al-
kalmazása, mert ők alacsonyabb bérért dolgoztak.
Növelték a munkaidő hosszát. A termelékenység
érdekében új eljárásokat vezettek be, egyre hatéko-
nyabb gépeket vásároltak. A verseny a technikai fej-
lődés motorjává vált.

A találmányok és azok tökéletesítése még jórészt egysze-

4 rű mesteremberekhez köthetők, akik maguk is az iparágban
dolgoztak. A textiliparban a két alapvető művelet, a fonás és
a szövés fejlődése ösztönözte egymást. Mikor John Kay sza-
badalmaztatta szövőgépét (1733), a szövés termelékenysége
jelentősen nőtt, s ezzel a kezdetlegesebb eszközöket alkalma-
zó fonálkészítés nem tudott lépést tartani. „Fonáléhség” lépett
fel, ami fonásban is újításokra ösztönzött. Mikor megszületett
a fonógép, majd tökéletesítették azt, elkerülhetetlenné vált a
szövés fejlesztése is.
Az egyszerű gépeket kezdetben emberi erővel hajtották
meg. Nagy előrelépést jelentett, mikor a korszak egyetlen je-
lentős erőforrásához, a vízikerékhez kapcsolták ezeket. Így
váltak alkalmassá az új gépek arra, hogy az ipari forradalom
megszülető erőgépére, a gőzgépre kapcsolják őket.

Hargreaves „fonó Jenny”-je (1764) (3.) és Arkwright

vízi erővel hajtott fonógépe (1771) (4.)
Milyen fejlődést figyelhet meg a gépeken? Hogyan
működött a korábbi szövőszék? Mutassa be az új
eszközökkel bekövetkező változásokat a textiliparban!
Nézzen utána az interneten, mit értünk egy találmány
szabadalmaztatásán!

Maudslay esztergagépe. A mesterember vállalkozó A textilipar fejlődésének sematikus ábrája

nevéhez több találmány kapcsolódik
Kövesse nyomon a textilipar fejlődését! Mely ténye-
Vitassák meg, mennyire önkényes az ipari forrada- zők segítették a fejlődést? Milyen hatásai voltak a
lom végpontjának kijelölése! folyamatnak?

17604_Történelem10.indb 112 2017. 06. 13. 17:17

 19. Az ipari forradalom kibontakozása 113

A XVIII. századi Ang-

A GŐZGÉP ALKALMAZÁSA 8
liában az adottságok (a
ÉS HATÁSAI
felszínhez közeli gazdag
szénmezők) és a kényszer (a faállomány megfogyat-
kozása) miatt kezdték nagyobb mértékben felhasz-
nálni a szenet. A felszín közeli rétegeket azonban
hamar kitermelték, a mélyebben levők kiaknázása
pedig csak a felszín alatti vizek kiszivattyúzásával
volt lehetséges. A víz kiemelése vezetett már a XVIII.
század elejétől a gőzszivattyúk alkalmazásához és
fokozatos tökéletesítéséhez. A gőzgépet James Watt
fejlesztette a gazdaság minden ágában használható
gépi erőforrássá (1769).

James Watt művelt feltaláló volt, évekig dolgozott a már Külszíni fejtés egy XVIII. századi angol bányatelepen
munkába fogott Newcomen-féle gőzgép tökéletesítésén. Újí-
tása a kondenzációs gőzgép, amelynél a gőzt külön kamrában Idézze fel, amit földrajzból a szénről és a szénbányá-
csapatták ki, kondenzálták (szerkezeti rajz a 114. oldalon). Így szatról tanult! Mi jellemzi Angliát a szén elterjedését
sokkal hatékonyabbá vált, mert a gőzt előállító hengert nem illetően?
kellett lehűteni és újra felfűteni. Watt megoldotta az erőátvi-
tel problémáját is.

A hatékony erőgépet a textilipari alkalmazás 9

(1781) során tökéletesítették. Megnyílt az út a szé-
les körű ipari felhasználás előtt: fúrókat, fűrészeket,
esztergákat hajtottak meg vele. A gőzgép lehetővé
tette, hogy egy üzemben több gép, több munkás dol-
gozzon. Megjelentek a gépekkel termelő nagyüze-
mek, a gyárak.
Amikor a gőzgépet a bányászatban használt sí-
nekre tették, kész volt a korszak forradalmian új jár-
műve: a gőzmozdony.

10

Angol szénbánya a XVIII. század végén (9.) és a XIX.

A gőzgép „feltalálásának” folyamata
Kövessük nyomon a gőzgép születését! Hogyan értel-
mezhetjük a gőzgép feltalálását?
század elején (10.)
Hogyan alakult át a táj az ipari forradalom hatásá-
ra? Elemezze a széntermelés, a vasút és a gőzgép
fejlődése közötti összefüggéseket!

17604_Történelem10.indb 113 2017. 06. 13. 17:17

 114 II. A forradalmak kora
11
Watt kondenzációs gőzgépe
Mutassa be az ábra segítségével a dugattyú, a kon-
denzáció és az erőátvitel szerepét!
12
Anglia az ipari forradalom korában
Gyűjtse össze, mely ágazatokról nyújt információkat
a térkép! Jellemezze ezek területi elhelyezkedését!
Mely tényezők vezettek iparvidékek kialakulásához? Ho-
gyan hatott az ipari forradalom az angol külkereskedelem-
re? Mutassa be a közlekedés helyzetét!
17604_Történelem10.indb 114
A termelés bővülésével pár-
A KÖZLEKEDÉS
huzamosan a kortársak Nyugat-
FORRADALMA
Európában mindent megtettek a
közlekedés fejlesztése érdekében. Tisztában voltak
azzal, hogy a piac bővítésének (a nyersanyagok be-
szerzésének, az áruk piacra juttatásának és új terüle-
tek bekapcsolásának) alapvető feltétele a közlekedés
fejlesztése. Jelentős csatornaépítésekre került sor, s
a postahálózat kiépítésével a szárazföldi személyszál-
lítás is fejlődött (postakocsik). Nagy árumennyi­
séget és sok embert azonban szárazföldön továbbra
sem tudtak szállítani. Éppen ezért, bár a gőzhajózás
előbb megszületett (Fulton, 1807), a gőzmozdony és
a ­vasút hozta meg a közlekedés forradalmát. A sok
fejlesztő közül a gőzmozdony „feltalálását” Stephen-
sonhoz kötjük (1825).
Hogy a hajók meghajtásában szerepe lehet a gőzgépnek,
arra Fulton amerikai mechanikus angliai és franciaországi
útjai során fi yelt fel. Kísérletezett a hajó tatján gőz kifújásá-
val, hátsó lapátkerékkel és oldalsó lapátkerekekkel is. Végül
az oldalsó lapátkerekekkel működő gőzhajó készült el, s tette
meg első útját a Hudson folyón (1807).
A folyami hajózásban gyorsan elterjedt a gőzgép az egész
világon, mivel a gőzhajó sokkal gyorsabban és biztosabban
tudott haladni az ár ellenében, mint a korábbi, állatokkal vagy
emberekkel vontatott hajók. A folyók mentén az üzemanyag
(szén) felvétele sem okozott komolyabb gondot. Nem így a
tengeri hajózásban! A fejlett vitorlásokat nehezen szorította
ki a gőzhajó. A gőzmeghajtás a tengeren csak a XIX. század
második felében lett versenyképes, a fokozatos technikai fej-
lődésnek köszönhetően. Addig a gőzhajókon a szén elvette
az áruk helyét, és az üzemanyag felvétele is bizonytalan volt.
13
Az utazási idő változása
Kövesse nyomon az utazási idő változását! Mely té-
nyezők játszottak szerepet a folyamatban? Milyen
következményei lehettek a változásnak?
2017. 06. 13. 17:17
 19. Az ipari forradalom kibontakozása 115

14 17 A kijelölt időpontban a menet megin-

dult. A vonat élén […] mozdony ha-
ladt, készítője, Stephenson vezetésével;
a mozdony után hat vagon következett
szénnel és liszttel, ezek után egy va-
gon, melyben a vasút igazgatói és tu-
lajdonosai foglaltak helyet személyze-
tükkel, ezt követte húsz szenes vagon,
melyeket utasok számára alakítottak
át, és zsúfolva voltak velük s végül hat,
szénnel megrakott vagon. A mozdony
előtt egy lovas haladt zászlóval, melyen
Fulton gőzhajója a következő felirat volt látható: Egyéni
kísérlet a köz hasznára.
Miért a folyami szállításban terjedt el először a gőzhajó? Az út mindkét oldalán hatalmas
néptömeg állt, sokan szaladtak a vo-
nat után; mások lóháton követték az út
két oldalán. Darlington felé az út na-
15 gyon lejtett, Stephenson […] jelt adott,
s miután tiszta lett az út, a sebességet
óránkénti tizenöt mérföldre [24 km/
óra] növelte. Amikor a vonat megér-
kezett Darlingtonba, kiderült, hogy a
vagonokban 450 utas volt, a vonat súlya
pedig 90 tonnát tett ki.
Kortársi beszámoló, 1825

Hogyan fogadták a kortársak a

vasutat? Miért bírt ilyen nagy
jelentőséggel a vasút megjelenése?

18 Délután 4 1/2-kor gőzkocsira ültem.

Kiérvén a másfél angol mérföldnyi sö-
tét alagútból, […] utunk egy nyílt vi-
déken folya […]. Óhajtván szabadban
Stephenson gőzmozdonya, a Rocket (Rakéta), szenes kocsi nélkül lenni s körültekintgethetni, útközben
a kocsitetőre ültem ki, de kevés gyö-
nyört élvezhetek a közel kémény miatt,
16 melynek tüzes szikrákkal vegyes gőze
rám le-lecsapott, s a nagy szél miatt,
mely kényszeríte untalan s erősen tar-
tani kalapomat […]. „Be kár – mon-
dám szomszédomnak –, hogy ily nagy
szél fú, egészen elrontja az utazás kel-
lemét.” […] S pillantok a fákra s egy
levélke sem mozog; s megállunk miha-
mar s látom és érzem, hogy teljes szél-
csönd van. Tudniillik csalódám; a ro-
hanó vészsebesség okozá a szelet.
Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1838

Gőzmozdony a XIX. század második feléből Mondja el saját szavaival, ho-

gyan élte meg az új közlekedési
Hasonlítsa össze a gőzmozdonyt Stephenson mozdonyával! eszköz használatát a magyar utazó!

17604_Történelem10.indb 115 2017. 06. 13. 17:17

 116 II. A forradalmak kora

19

Európa vasútsűrűsége és az ipari for-

radalom terjedése a XIX. század első
felében
Tárja fel az összefüggést a két adat
között! Mutassa ki a vasútsűrűség
területi különbségeit! Mi lehet ezek oka?

A Stockton és Darlington közötti első vasútvonal sikeres üzeme

után Angliában – és rövidesen a kontinensen is – óriási lendü-
letet vett a vasútépítés, a vállalkozók jelentős tőkét fektettek az
üzletágba. A vasút újabb és újabb területeket kapcsolt be a keres-
kedelem körforgásába. A vasútépítés beruházásigénye – a koráb-
bi építkezésekhez mérten – óriási volt, emiatt a vasút a gazdaság
húzó­ágazata lett. Minden iparágra fejlesztően hatott, de termé-
szetszerűleg a nehézipart, elsősorban a bányászatot, a vaskohásza-
tot és a gépgyártást lendítette fel.

20
21

A Stockton és Darlington közötti vas-

útvonal megnyitása. Stephenson be-
szélte rá a környék bányatulajdonosa-
it, hogy a kb. 40 kilométeres pályát ne
lóvasútra tervezzék

Az ipari forradalom Angliában az 1780-as években kezdődött. A történetírás a folyamat kezdeté-

nek az ipari fejlődés felgyorsulását tartja, a végét pedig a gépek gépekkel történő előállításához köti
(Angliában 1850 körül). Az ipari forradalmat megelőzte a mezőgazdaság tőkés átalakulása és az előipa-
ri forradalom, amit a textilipar fejlődése jellemez. A gőzgép átalakította, gépesítette a könnyűipart, a
gőzhajó és a vasút révén a közlekedést, és feltétele volt egy új üzemforma, a gyár kialakulásának. A gé-
pesítés és a vasutak építése a bányászatot és a nehézipart is fejlesztette. A folyamatos fejlődés egyik leg-
fontosabb mozgatórugója a verseny volt. A kapitalizmusnak ezt a szakaszát szabad versenyes kapitaliz-
musnak nevezik.

17604_Történelem10.indb 116 2017. 06. 13. 17:17

 20. A népességrobbanás és hatásai 117

20. A népességrobbanás és hatásai

Angliában már a mezőgazdaság fejlődése a
A DEMOGRÁFIAI
lakosságszám rohamos gyarapodásával járt.
ROBBANÁS
A népességnövekedés üteme az ipari forrada-
lom alatt tovább gyorsult. A folyamatot demográfiai robbanás- 2
nak nevezzük. A demográfiai robbanás oka az életkörülmények
(élelmezés), a higiéniai viszonyok javulása és az orvostudomány
fejlődése (pl. járványok elleni oltások bevezetése). A demográfiai
robbanás feltétele, s ugyanakkor következménye is az ipari for-
radalomnak, és ahhoz hasonlóan nyugatról keleti irányban terjedt
el a korszakban.
A XIX. századi demográfiai robbanás – a korábbi népességnö-
vekedéshez hasonlóan – a halálozási arány csökkenésével indult
meg. A folyamat azonban a korábbiaktól eltérően alakult, mivel
most a népességnövekedés mérséklődését is a gazdasági fejlődés
váltotta ki. A higiénia és az életkörülmények javulásával párhu-
zamosan a születések száma egy-két nemzedék múlva csökkenni A demográfiai folyamatok és a gazda-
kezdett. A gyermekhalandóság csökkenésével ugyanis a családok ság fejlődése
kevesebb gyermek vállalásával is biztosítani tudták a nemzedékek Milyen kapcsolatban áll az ipari for-
folytatását. radalom és a demográfiai robbanás?

A XVIII–XIX. században nőtt az élelemtermelés. Megszűntek az éhínsé-

gek, a jobban táplált emberek ellenállóbbak voltak a betegségekkel szemben.
Nagyon jelentős szerepe volt a higiénia, a tisztálkodás terén elért javulásnak
is. Ennek részben szemléleti, részben gazdasági oka volt. Az emberekben
egyre nagyobb lett az igény testük, ruhájuk és környezetük tisztán tartására.

A demográfiai folyamatok Angliában és a demográfiai robbanás

általános jellemzői Az aktív keresők megoszlásának válto-
zása Angliában
Kövesse nyomon a népesedési folyamatokat! Melyek az egyes szaka-
szok jellemzői? Elevenítse fel, mit tanult földrajzból a korfáról! Mi- Milyen tendenciát olvashat le az áb-
ben különbözik a demográfiai robbanás előtti és utáni korfa? Készítsen ráról? Hogyan hathatott ez a népese-
vázlatot a két korfáról! dési folyamatokra?

17604_Történelem10.indb 117 2017. 06. 13. 17:17

 118 II. A forradalmak kora
4 szappan) olcsóbbá váltak, nőtt a ruhaneműk kínálata, majd megjelent a ve-
Szappan csomagolása a XVIII. század-
ból. A szappant már az ókor óta isme-
rik és használják, bár szerepe és alkotó-
elemei változtak. A XIX. századig a fő
probléma az ára volt. Az olcsó szappan
egyrészt a tudomány fejlődésének kö-
szönhető, másrészt annak, hogy a vál-
lalkozók jó üzletet láttak készítésében
és árusításában. A szappankészítő gyá-
rakban tömegesen kezdték alkalmazni
a szódát és más anyagokat. A fejlesz-
tésben jelentős szerepe volt Chevreul
francia kémikusnak, de – a gőzgép-
hez és a vasúthoz hasonlóan – szá-
mos mesterember, tudós és vállalkozó
munkája hozta meg az olcsó szappant
Miért fontos része a higiéniának a
szappan? Mekkora lehetett a piaca a
képen látható termékeknek? Nézzen utána
a szappanfőzés eljárásának!
Edward Jenner, a háttérben egy
tehénnel
A himlőoltás korabeli két ábrázolása
Hasonlítsa össze a két ábrázolást! Mi
lehetett a célja az egyiknek, s mi a má-
siknak? Milyen hatást érhetett el az egyik, s
milyet a másik kép?
5 7
17604_Történelem10.indb 118
Ennek lehetőségét a gazdasági fejlődés teremtette meg: a mosószerek (pl. a
zetékes víz és a csatorna. Az ipari forradalom idején csökkent a halandóság,
főleg a korábban riasztóan magas csecsemő- és gyermekhalandóság. Nőtt
az átlagéletkor, ami persze azt is jelenti, hogy nőtt az öregek száma, de a né-
pességnövekedés mögött döntően a gyermekhalandóság visszaszorulása áll.
A folyamat két-három nemzedék alatt játszódott le.
A növekedést követő népességcsökkenés is több tényezővel magyarázha-
tó. Nagy jelentősége volt annak, hogy a mezőgazdaságból élő vidéki népesség
aránya csökkent, az iparban foglalkoztatott városi lakosság aránya viszont
nőtt (3. ábra). A városokban ugyanis kisebb volt a gyermekáldás. A falusi
és városi lakosság eltérő népesedési mutatóinak számos oka van. Például a
mezőgazdaságban a gyermekek munkaerőt is jelentettek, míg a városokban
– főleg a gyermekmunka betiltása után – csupán éhes szájat. Szerepe volt az
oktatási rendszer fejlődésének is, mivel az iskolázottabb emberek körében
elterjedtebb volt a születésszabályozás.
A himlő leküzdése
A XVIII. század végén jelentős előrelépést ért el az emberiség a beteg-
ségek elleni harcban. Tapasztalati úton rájöttek a fertőző betegségek
megelőzési módjára, a védőoltás lehetőségére. A felfedezés a korszak
egyik félelmetes betegségének, a himlőnek a megfékezésével kezdődött.
(I. Józsefet fiatal kora ellenére két hét alatt elvitte a himlő.) A megoldásra
Edward Jenner (1749–1823) angol orvos jött rá. Felfi yelt rá, hogy egy
tehenészleány a himlőjárvány idején megjegyezte: ő nem kapja meg a
betegséget, mert már átesett a tehénhimlőn. S valóban, a fejőasszonyok
a tehenektől jórészt megkapták a tehénhimlőt, s ezután már nem bete-
gedtek meg himlőben. Jenner kockázatos vállalkozásba kezdett: egy fiút
megfertőzött egy himlős tehén
6 himlőhólyagjából származó vá-
ladékkal (1794). A fiú átesett egy
gyengébb lefolyású betegségen,
s ezután az orvos a veszélyesebb
emberi himlővel is megfertőzte,
de a fiú szervezete ellenállt. Be-
bizonyosodott a vakcinás keze-
lés eredményessége. (A vakcina
jelentése: védőoltás, és a kifeje-
zés a tehén latin nevéből – vac-
ca – ered.) Az eljárás tudomá-
nyos alapjait azonban még nem
tisztázták, ezért a kor tudósai
nehezen fogadták csak el Jenner
módszerét.
2017. 06. 13. 17:17
 20. A népességrobbanás és hatásai 119

Malthus elmélete 9
Thomas Malthus (1766–1834) angol nemesi, értelmiségi családból
származott. Tanulmányait követően lelkész lett, és közgazdaságtan-
nal foglalkozott. Népesedési elmélete több kortársának félelmeit fog-
lalta össze. Feltevése szerint a népesség sokkal gyorsabb ütemben
növekszik, mint az élelemtermelés, így néhány nemzedéken belül
túlnépesedés és élelmiszerhiány lép majd fel. A két tényező között
(népességnövekedés és élelemtermelés) a természeti katasztrófák és
a háborúk állítják helyre az egyensúlyt, ezek hiányában azonban a
probléma bekövetkezik. Ez végül soha nem történt meg, de az elmélet
megalkotásakor a tendenciák valóban ebbe az irányba mutattak. S az
is igaz, hogy a demográfiai robbanás egyetlen térségben sem oldódott
meg kivándorlás nélkül.

10
8 Biztosan mondhatjuk tehát, hogy a népesedés – ha nincs
gátolva – megkétszereződik minden huszonöt évben, vagyis
mértani arányban növekszik.
Azt az arányt, amelyben feltehetjük, hogy szaporodik a
föld termése, nem könnyű meghatározni. Abban azonban
teljesen biztosak lehetünk, hogy szaporodásuk aránya egy
korlátolt területen kell, hogy teljesen eltérő természetű le-
gyen, mint a népesség szaporodási aránya: ezermillió éppoly
könnyen megkétszereződhetik minden huszonöt év alatt a
népesedés ereje által, mint ezer. De az élelmiszer, amely a na-
gyobb szám eltartására való, egyáltalán nem szerezhető meg
épp ilyen könnyűséggel. Az ember szükségképpen helyhez
van kötve. Ha […] minden termékeny föld elfoglaltatik, az
élelem évi gyarapodása szükségképpen a már elfoglalt föld
A gabonatermelés és a népesség (9.), va-
javításától függ. Ez pedig [t. i. a föld termékenysége] ahelyett, lamint a népesség, a gabonatermelés és
hogy szaporodnék, szükségképpen fokozatosan csökken. De az egy főre jutó gabonatermelés (10.) nö-
a népesedés, ha el van látva élelemmel, ki nem merülő erővel vekedése Angliában
haladna tovább; és egy korszak szaporodása a következőnek
Elemezze a gabonatermelés és a népes-
még nagyobb szaporodására adja az alapot és így tovább
ség növekedésének viszonyát! Vesse
végtelenül. össze az adatsorokat Malthus jövőképével!
Az egész Földet véve fel a sziget [Anglia] helyett, a ki-
vándorlás természetesen ki lesz zárva és feltéve, hogy jelen
népesség ezermilliót tesz ki, az emberi faj 1, 2, 4, 8, 16, 32,
64, 128, 256 arányban; az élelmiszerek pedig 1, 2, 3, 4, 5, 6, 11
7, 8 és 9 arányban fognak szaporodni. Két század alatt a la-
kosság az élelmiszerekhez képest oly arányban volna, mint
256 a 9-hez, és három század alatt mint 4097 a 13-hoz; és két
ezredév alatt a különbözet csaknem kiszámíthatatlan volna.
[…] az emberi faj szaporodása az élelmiszerek színvonalán
[az élelemmennyiség növekedésének megfelelően] csakis a
szükséges szigorú törvények állandó alkalmazása által lesz
tartható […].
Malthus: A népesedés törvényéről, 1798

Gyűjtse össze, milyen okokra vezeti vissza a szerző a

népességnövekedést! Hogyan látja a gazdasági fejlődés
és a népességnövekedés kapcsolatát? Hogyan értékeli a népes-
ségnövekedés jelenségét? Vesse össze Malthus diagnózisát a Malthus elméletének grafikus ábrázolása
demográfiai robbanásról készült ábrával (11.)! Mely tényező-
ket nem vette figyelembe a szerző? Vesse össze az ábrát a forrással!

17604_Történelem10.indb 119 2017. 06. 13. 17:17

 120 II. A forradalmak kora

12 De leszálltam – s Dublinban többé nem
gyönyörködtem. […] az utcán; ínség
s szenvedés közepette látám magamat.
Borzasztó nyomor, milyet soha és se-
hol nem láttam! […] A sok meztelen
lábú ember s félcsupasz gyermek raj-
ként hemzseg benne; testökrül a pisz-
kos rongydarab égett bőrként hámlik
le. […] Alacsony boltjaikat teleaggatják
összeszakadozott ruhákkal, melyekből
egy pár az első vagy második emelet-
ből rudakon lóg le – boltcímerül. Ha
háztetőn vagy mezőn látnám azt, gon-
dolnám, madarak ijesztésére dugattak
ki. S mit gondolsz, minek e sok lom?
Ruhának, barátom, s ki árulja szinte oly
rongyos, mint ki veszi, s e képet csak
úgy bírod, ha képzelsz koldusokat, kik
rongyokkal s a kapott alamizsnával kal-
márkodnak. De lehetetlen, hogy e tö-
mérdek rossz öltözet mind itt volna új,
s hajlik hinni a megszomorodott lelkű
utazó, miképp a hitvány ruha egész N.
Britanniából [ide] hordatik, talán cseré-
be azon pénzért, mit belőle kiszív, azon
búzáért, mit éhező népe ajkától elkap.
Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1838
A népességrobbanás és a mezőgazdaság
A KIVÁNDORLÁS ÉS
munkaerő-szükségletének csökkenése óri-
A VÁROSIASODÁS
ási népességmozgást (migráció) indított el.
A lakosság tömegei vándoroltak ki a Brit-szigetekről Ameriká-
ba és a gyarmatokra. A kivándorlás folyamata – a népességrob-
banással párhuzamosan – kelet felé haladt Európában.
Akik nem vándoroltak ki, azok a városokban telepedtek le.
Évtizedek alatt százezres, milliós városok jöttek létre a gazda-
ságilag leginkább fejlődő területeken.
A nagyvárosokban sajátos életforma és életkörülmények ala-
kultak ki. Meg kellett szervezni a hatalmas embertömeg ellátá-
sát, közlekedését, és gondoskodni kellett az alapvető higiéniá-
ról. Lakások ezreit kellett felépíteni, szükség volt tiszta ivóvízre,
csatornázásra és a hatalmas mennyiségű szemét elszállításának
megszervezésére. Mindez nem ment egyik napról a másikra, így
a szegények tömegei nyomornegyedekbe kényszerültek.
A növekvő városokban sajátos feladatú városrészek különül-
tek el egymástól (kereskedelmi, üzleti, ipari és lakónegyedek).
A lakosság is elkülönült vagyoni és társadalmi helyzetének meg-
felelően. (Ezt a folyamatot szegregációnak nevezzük.) A leggazda-
gabbak villanegyedekben és bérpalotákban, a középrétegek kert-
városokban, míg a munkások zsúfolt bérházakban éltek.

Keresse meg Dublint a térké-

pen! Ismételje át, amit a térség 14
politikai történetéről tanult! Mely té-
nyezők idézték elő az innen induló
hatalmas mértékű kivándorlást (a
demográfiai folyamatokon kívül)?
Fogalmazza meg saját szavaival az
utolsó mondatot!

13

A modern nagyváros szerkezete sema-

tikus ábrán
Sorolja fel a különböző funkciójú
övezeteket! Milyen okok vezettek az
övezetek kialakulásához? Mi mindentől
függ az övezetek elhelyezkedése?
A Brit-szigetek népesedési helyzete
Tekintse át a népsűrűségi adatokat! Mely tényezők eredményeként
alakultak ki a térképen látható különbségek? Mi történt a vidéken
kialakult népességfelesleggel?

17604_Történelem10.indb 120 2017. 06. 13. 17:17

 20. A népességrobbanás és hatásai 121

15 London utcáinak s házfalainak belseje a sokféle csator-
nákkal mintegy be van szőve. Midőn egy utcát fölbonta-
nak, látni benne a sok vasinat, mely az anyagi Londonba
életet visz. Mint midőn karunkra nézünk, s látjuk rajta
a kéklő ereket. Vastag és vékony, fő- és mellékcsatornák
keresztül-kasul szeldelve egymást; ez vizet, az gázt vezet,
más rútságot visz ki, s ezeken kívül bizonyos távolságra
az utcákon, vas szájak s oszlopok vannak, melyekből,
ha kinyittatnak, víz rohan ki, vele elöntetni az utcát,
megoltani a tüzet. A londoni polgár ki se mozduljon
házából, minden helyébe jön. Ha vize hordójából kifogy,
magától kezd folyni, s megtelvén, egy üres vaslap-gömb
segedelmével a cső magától záródik be; a gázt este csak
meg kell gyújtania, s illetés [érintés] nélkül reggelig ég;
a tejárusok napjában háromszor járják körül a házakat;
a sütő helybe hozza a kenyeret és sültet; a kocsmainas
a sört s bort; más árusok a halat, csemegét, zöldséget,
kőport s azon házi bútorokat s dolgokat, mikre, mivel
könnyen kopnak vagy törnek, gyakran szükség lehet;
s végre, unalom ellen ablaka alatt a szegény savoyard
s olasz fiú gyakran forgatja zengő sípládáját, s utána,
mintha az hangászkarzatképpen játszott volna, a mari-
onetti állítja föl játékszínét.
Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1838
Gyűjtsék össze a kor modern nagyvárosának jel-
lemzőit! Milyen technikai találmányokat és a
nagyvárosokban szükséges létesítményeket említ a for-
rás? Hogyan változott meg az emberek életvitele?

16

Európa népessé-
ge és népsűrűsége
1850 körül
Hogyan ala-
kult a konti-
nens népessége a
korszakban? Milyen
népesedési folyama-
tokra következtethet
a térképből és a gra-
fikonból?

A gazdasági fejlődés az élelmiszer-termelés növekedéséhez, a higiéniai körülmények javulásához és

az orvostudomány fejlődéséhez vezetett. Csökkent a halálozások aránya, két-három nemzedék alatt
jelentősen megnőtt a népesség. A folyamatot demográfiai robbanásnak nevezzük. A népességnövekedés
következtében egyre többen vándoroltak ki Amerikába és a gyarmatokra. Akik nem hagyták el hazájukat,
a nagyvárosokban kerestek munkát, ami a városok növekedéséhez vezetett. Megváltozott a városok szer-
kezete és a városba költözők életkörülményei is. A szegények és a munkások helyzete ideiglenesen romlott.

17604_Történelem10.indb 121 2017. 06. 13. 17:17

 122 II. A forradalmak kora
21. A XIX. század első felének
uralkodói eszméi
1 A LIBERALIZMUS
A klasszikus liberalizmus sematikus ábrája
Mely eszmék hatottak a liberalizmus kialakulására?
Gyűjtse össze a liberalizmus alapvető vonásait! Mi-
ért tekinthető a liberalizmus a XIX. század első felében
forradalmi irányzatnak?
2 […] az önvédelem az egyetlen cél, melynek érdekében
az emberiségnek – kollektívan vagy egyénileg – joga van
beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába. Az
egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet a civili-
zált közösség bármely tagjával szemben – akarata ellené-
re – erőszakot alkalmazni: mások sérelmének a megaka-
dályozása. Az ő saját – fiz kai vagy erkölcsi – java nem
elégséges indok erre. Nem lehet jogosan kényszeríteni
valamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb
lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert – má-
sok szerint – ez lenne a bölcs, netán helyes dolog. […]
Van azonban a tevékenységnek olyan köre, melyben
az egyénnel szembeállított társadalom, ha egyáltalán,
úgy csak közvetetten érdekelt. […] Ez tehát az emberi
szabadság sajátos köre. Magába zárja először is a lelkiis-
meret egész belső világát, a legátfogóbb értelemben vett
17604_Történelem10.indb 122
A XIX. század első felében
a felvilágosodás és a fran-
(SZABADELVŰSÉG)
cia forradalom hatására egy-
re szélesebb körben elterjedt az alkotmányos be-
rendezkedés és a polgári szabadságjogok igénye.
A szabadságeszmény képviselőit összefoglalóan li-
berálisoknak, az eszmét liberalizmusnak, magyarul
szabadelvűségnek nevezték.
A liberalizmus a latin ’liber’ (= szabad) szóra vezethető
vissza. A XVIII. században már a ’nemes’, ’nagylelkű’ értelem-
ben használták Angliában, csakúgy, mint a középkorban a hét
szabad művészet esetében. Politikai irányzatként először 1812-
ben jelent meg: a spanyol reformerek nevezték magukat libe-
rálisoknak, majd az 1820-as évekre általánossá vált a fogalom.
A liberalizmus a XIX. század első felében pol-
gári szabadságjogokat, vagyis szólás-, sajtó- és
gyülekezési jogot követelő irányzat volt, amely a
képviselet alapján működő alkotmányos polgári
rendszer megvalósítására törekedett. A liberaliz-
mus elhatárolta magát egyrészt a kiváltságokon ala-
puló zsarnoki hatalomtól, másrészt a jakobinus jel-
legű népuralomtól.
A liberalizmus államformaként elfogadta az al-
kotmányos monarchiát éppúgy, mint az alkotmányo-
san működő köztársaságot. Alkotmányosságon azt
értették, hogy a végrehajtó hatalmat a törvényho-
zás ellenőrzi, amelynek képviselőit a nép választja
meg, cenzus alapján.
szabadságot követelve számára: a gondolkodás és az ér-
zés szabadságát, az érzelmek és a vélemények korlátlan
szabadságát minden kérdésben, legyenek azok gyakor-
lati vagy spekulatív, tudományos, erkölcsi vagy teoló­
giai kérdések. […] alapelvünk feltételezi az ízlés és fog-
lalatosság szabadságát; szabadságot, hogy úgy alakítsuk
életünket, ahogy hajlamainknak megfelel; hogy vállal-
va a következményeket, azt tegyük, amit tenni akarunk
embertársaink akadályoztatásától mentesen mindaddig,
míg az, amit teszünk, nincs az ő kárukra. […]
John Stuart Mill, angol liberális gondolkodó, 1859
Fogalmazza meg a forrás alapján a liberalizmus
lényegi vonásait! Mi képezheti kizárólag a szabad-
ság korlátait a liberális felfogás szerint?
2017. 06. 13. 17:17
 21. A XIX. század első felének uralkodói eszméi 123

Mivel a XIX. század első felében Európa jelentős részére még

az egyenlőtlenségen alapuló feudális társadalmak jellemzőek, a 4 A demokrácia vagy helyesebben: a de-
mokratikus elv a továbbiakban sem-
liberalizmus a korszakban forradalmi irányzatnak számított.
miképpen sem azonos jelentésű szá-
Ahol megvalósult az alkotmányosság, ott is voltak eltérések a sza- munkra a népuralommal, még kevés-
badságjogok és a választójog érvényesülésében. E jogok kiszélesí- bé a csőcselék uralmával, és egyáltalán
téséért a liberálisok vállalták a forradalmat is. nem ellentéte a monarchiának. […]
A demokratikus elvnek eleget tesz, il-
A XIX. század második felére a liberalizmus veszített forradalmiságá- letve látszólag megvalósítják azt, ha a
ból. Addigra Európa nagy részén kialakultak az alkotmányos rendszerek, s többé vagy kevésbé ilyen jellegű jogot
újabb, már a polgári szabadságjogokat korlátozni szándékozó politikai erők megadják minden (természetesen csak
és ideológiák jelentek meg.
teljes jogú) polgárnak egyenlő mérték-
ben vagy közösen, tehát amennyiben a
A liberalizmus gazdasági felfogására a korlátozás nélküli sza- kiváltságokkal szemben az azonos jog
bad verseny támogatása volt jellemző. Úgy ítélték meg – részben alapelvét juttatják uralomra. Éppen
a fizi kraták nézeteit átvéve –, hogy a szabad verseny viszi előre a ezért a legkevésbé sem összeegyeztet-
gazdaság fejlődését (laissez faire, laissez passer – engedjük men- hetetlen a monarchiával – természe-
ni, hadd menjen minden a maga útján). A korábbi (pl. merkan- tesen az alkotmányos, vagyis a népjog
tilista) gazdasági elméletekkel szemben ellenezték az állami be- által korlátozott monarchiával –, ellen-
avatkozást a gazdaságba. Felfogásuk szerint a gazdaságot a piac kezőleg, nagyon is összefér vele […].
szabályozza. A liberális címszó
a Staatslexikonból, 1830
A liberális közgazdaságtan legfontosabb brit képviselői, Adam Smith
(1723–1790), David Ricardo (1772–1823) és Thomas Malthus (1766–1834) Mely értelmezésektől határolják
olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mi a gazdasági fejlődés motorja, el magukat a címszót megfogal-
mazó német liberálisok?
mitől függ az áruk és a munkaerő értéke stb. Részben eltérő eredményekre
jutottak. Az áru értékét meghatározó tényezők közül például számítás-
ba vették annak hasznosságát, a kereslet és a kínálat viszonyát, illetve az
áru előállításához társadalmilag szükséges munkamennyiséget, amely sok
mindentől függ. Abban azonban nem értettek egyet, hogy e tényezők közül
melyik a leginkább meghatározó. Mindannyian vallották, hogy a verseny a
fejlődés motorja, de abban vita volt köztük, hogy a felhalmozott tőke men�-
nyisége vagy a kereslet a meghatározóbb a sikerben.
Az angol közgazdászok a szabadkereskedelem feltétlen hívei voltak,
az országok közötti gazdasági kapcsolatok tekintetében is. Friedrich List 5
(1790–1846) német közgazdász viszont azt tartotta, hogy a szabadkeres-
kedelem a fejlett Angliának kedvező. A fejletlenebb országokban viszont
átmenetileg szükséges a védvámok bevezetése, hogy gazdaságuk megerő-
södhessen, mert csak így tudnak helytállni a versenyben az erősebb part-
nerekkel szemben.

3 Az egyénnek a saját helyzete javítására irányuló törekvése, ha ez

szabadságban és biztonságban történik, olyan hatalmas erő, amely
egyedül, minden segítség nélkül képes nemcsak arra, hogy előbb-
re vigye a társadalmat a jólét és a boldogulás útján, hanem arra is,
hogy legyőzzön száz elébe tornyosuló akadályt, amellyel az emberi
törvény ostobasága oly gyakran veszélyezteti igyekezetét; feltéve, ha
ezek az akadályok arra szolgálnak, hogy e törekvés szabadságát töb-
bé-kevésbé megnyirbálják vagy biztonságát csökkentsék. Nagy-Bri-
tanniában az ipar teljesen biztonságos; és ha távol is van attól, hogy
teljesen szabad legyen, ugyanolyan szabad vagy inkább szabadabb,
mint Európa bármely más részében.
Adam Smith: A nemzetek
gazdagsága, 1776
Adam Smith legjelentősebb művének
címlapja
Hogyan látja Smith az egyén és az állam viszonyát? Mutassa
ki Smith felfogásában a liberalizmus alapvető értékeit! Mit tanultunk Smithről? (9. évfolya-
mos tankönyv, 255. oldal.)

17604_Történelem10.indb 123 2017. 06. 13. 17:17

 124 II. A forradalmak kora
6 A NACIONALIZMUS
Delacroix: A szabadság győzelemre vezeti a népet.
A szabadság és a nemzeti eszme összefonódásának
klasszikus megjelenítése. Néha azonban előfordult,
hogy a liberalizmus és a nacionalizmus szembeke-
rült egymással
Gyűjtsék össze a képen a szabadságra, a nemzetre,
a nemzeti egységre és a kettő összefonódására utaló
részleteket! Beszéljék meg, hogy milyen érzelmeket válthat
ki a festmény a nézőkben!
7 kifejező és erősítő tényezők, mint az anyanyelv, a
A nacionalizmus leegyszerűsített ábrája
Sorolja fel az ábra alapján a nemzeti eszme előké­
peit! Miben volt új a polgári nemzettudat? Hogyan
kapcsolódott más forradalmi eszmékhez?
Tárja fel a szöveg segítségével a liberalizmus és a na-
cionalizmus korabeli viszonyát! Hogyan képzeli el a
szerző nemzet és egyén viszonyát?
17604_Történelem10.indb 124
A kiváltságokon alapuló tár-
sadalmat elutasító liberaliz-
mussal együtt jelentkezett – s
részben képviselőiben is azonos volt – a korszak má-
sik meghatározó eszméje, a nacionalizmus. A na-
cionalizmus a nemzeti összetartozást hangsúlyoz-
ta, és azt fontosabbnak tartotta a társadalmi és a
vallási különbségeknél. A nemzeti közösség a jog-
egyenlőségen alapul, ezért a nacionalizmus szintén
elutasította a születési kiváltságokat. A XIX. század
első felében forradalmi eszmének tekinthető.
A szülőföldhöz, a nyelvi közösséghez való kötődés termé-
szetesen létezett már a korábbi századokban is. Sokáig azon-
ban az emberek önmeghatározásában hangsúlyosabb volt a
vallási kötődés (pl. keresztény vagyok) és a társadalmi jogállás
(pl. nemes vagy polgár, illetve jobbágy vagyok).
A polgári (tehát jogegyenlőségen alapuló) nemze-
ti közösség eszméje, mint láttuk, a francia forrada-
lomban született meg, és a XIX. század első felében
egész Európára kiterjedt. Térhódításában jelentős
szerepet játszottak a napóleoni háborúk, egyrészt a
nemzeteszme terjesztésével, másrészt a francia hódí-
tás ellen fellépő nemzeti mozgalmak révén.
Felértékelődtek a közösségi azonosságtudatot
nemzeti hagyományok és a nemzeti történelem.
A múltban a nemzeti nagyságot keresték, ezért azt
romantikus módon, idealizálva mutatták be. A nem-
zethez való kötődés alapvetően érzelmi jellegű, ezért
a nacionalizmus a XIX. században fontos szerepet
játszott az emberek politikai célú mozgósításában.
A nemzettel való teljes érzelmi azonosulást segítették
a nemzeti jelképek, amelyek a korszakban születtek
meg, vagy ekkor váltak korábban más jelentésű jelké-
pekből a nemzeti hovatartozás kifejezőivé. Közülük
legismertebbek a nemzeti lobogó, a címer, a kokár-
da és a nemzeti himnusz.
8 Az egyes ember tehát szükségképpen valamely nép-
hez tartozik, s e népből származik. Rendeltetése az
emberiséggel szemben az, hogy mindazt, amire szel-
lemi és testi ereje képesíti, szabadon és tökéletesen élje
ki. Mindaz azonban, ami a szellemből, a testi erőből,
a kultúrából, az emberségből az övé, vagy az övé lesz,
népének sajátosságaként jelentkezik benne, s ezen az
úton ér is el hozzá, éppen ezért az egyén csakis e sa-
játosságokon belül bontakozhat ki. Az egyén törek-
véseinek tehát meg kell egyezniük annak a népnek a
törekvéseivel, melynek ő csak része, s ezért van az is,
hogy népe becsülete az ő becsülete is, aminthogy népe
szégyene az ő szégyene is.
Henrik Luden német történész, XIX. század első fele
2017. 06. 13. 17:17
 21. A XIX. század első felének uralkodói eszméi 125

A nacionalizmus számára fontos volt a nemzet eredetének meghatározá-

sa. A nemzeti büszkeség fontos elemévé vált a nemzeti közösség történelme. 10 Talpra! Németek! Talpra! Német nép!
Minél fényesebb, erősebb, hatalmasabb elődöket, birodalmakat tudhattak Te, egykor oly tiszteletre méltó, bátor
elődeiknek, annál nagyobb büszkeség töltötte el a megszülető nemzet tag­ és nagyra becsült nép! Talpra! Hasson
jait. A történelmet nemzeti szempontból tekintették át. Azoknál a népeknél, át benneteket a nagy s olyan régen elfe-
amelyeknél egy országot, egy dinasztiát viszonylag könnyen azonosítani le- ledett testvériség! Érezzétek az azonos
hetett az új polgári nemzettel, ez nem okozott problémát. A franciák például vér szent és eltéphetetlen kötelékeit, az
a Francia Királyság történelmével azonosultak. (Persze itt is gondot jelentett, azonos nyelvét és életmódét, hiszen
hogy vajon Nagy Károly a francia vagy a német történelem része-e.) Azok éppen ezeket akarták ronggyá tépni az
a népek, amelyeknek korábban nem volt államuk (pl. soknemzetiségű biro- idegenek. […] Ne legyen többé katoli-
dalmakban éltek), most „megteremtették” vagy kiszínezték nemzeti törté- kus és protestáns, ne legyen többé po-
nelmüket, hogy erőt merítsenek a „dicső múltból”. rosz és osztrák, szász és bajor, sziléziai
és hannoveri, ne legyen többé hitbéli
A nemzeti eszme fő célja a nemzet felemelése volt. Ezt legin- különbség, gondolatbeli és akaratbeli
kább a nemzeti állam valósíthatja meg, amelynek létrehozására tö- ellentét köztetek – legyetek végre egy-
rekedtek. Közép- és Dél-Európa nemzetei számára a példát a fran- ségesek, akarjatok végre egyet szeretet-
cia nemzetállam adta. A nemzeti eszme a korszakban szembetalálta ben és hűségben egymás iránt, s nincs az
magát a feudális nagyhatalmakkal, amelyek sok népet, nemzetet az ördög, aki legyőzhetne benneteket.
fogtak össze, s politikájukat leginkább a birodalmak élén álló di- Ernst Moritz Arndt
német író és költő, 1813
nasztiák érdekei határozták meg. A nemzeti eszme gyakran össze-
fonódott a társadalmi és politikai változást akaró liberalizmussal.
Gyűjtse össze, melyek a nemzet
ismérvei a szerző szerint! Mi-
lyen céllal íródott a szöveg? Mi alap-
9 ján tud válaszolni a kérdésre?

11 A természet családokat nevel; az [ti.

család] tehát a legtermészetesebb ál-
lam is, amelyet azonos nemzeti jellegű,
egyetlen nép alkot. Ez a nemzeti jelleg
évezredeken át fennmarad a népben,
s a legtermészetesebb módon kialakít-
ható, ha a nép saját nemzeti uralko-
dójának gondja van erre […]. Semmi
sem ellenkezik annyira nyilvánvalóan
a kormányzás céljával, mint az államok
Barbarossa Frigyes megállapodik riválisával, Oroszlán Henrikkel természetellenes megnagyobbítása, az
(német festmény). A XIX. században egész Európában sorra szü- emberfajtáknak és népeknek egyetlen
lettek a reprezentatív történelmi festmények jogar alatti vad összevonása. […] Az
Melyik században élt a festményen szereplő két személy? Milyen – a efféle birodalmak a legjobb egyedural-
nemzeti eszme számára fontos – gondolatot fejez ki a festmény? Mi- kodó számára is nagyon megnehezí-
ért fordult a nacionalizmus a történelmi múlt felé? tik „a haza atyja” elnevezés viselését,
s a történelemben olyasféle jelenségek
ezek, mint a próféták látomásaiban a
A nacionalizmus számára kezdettől fogva problémát jelentett az a kö- monarchiák ama jelképei, amelyekben
rülmény, hogy a nemzetállam létrehozása más nemzeti közösségek céljait és hazafiatlan államképletté egyesül az
vágyait keresztezte. Így volt ez még a mintának tekintett és egységesnek tűnő oroszlánfő a sárkánnyal, a sasszárny a
Franciaország esetében is. Nemzeti ellentétekről Franciaországnál azért nem medvelábbal.
fogunk tanulni, mert a francia abszolutizmus már a nemzeteszme megszü- Herder német filozófus
letése előtt beolvasztotta a franciák közé az ország területén élő népek több-
ségét (Dél-Franciaország), másrészt a francia forradalom a jogkiterjesztésért Hogyan fogja fel Herder a nem-
cserébe megkövetelte polgáraitól, hogy franciák legyenek, s keményen fellé- zet és az állam viszonyát? Mely
pett azokkal szemben (pl. bretonok), akik ezt másképpen gondolták (ellen- eszmék hatásai mutathatóak ki Her-
forradalmárnak bélyegezte őket). der okfejtésében? Keressen példákat
Közép- és Kelet-Európában azonban a nacionalizmus elterjedése idején arra, amikor nemzet és állam nem
kerül szembe egymással, s arra, mi-
soknemzetiségű birodalmak léteztek. Az itteni népek nemzetté válásuk során
kor ez bekövetkezik!
gyakran szembekerültek egymással egy-egy terület, vagy akár egy hagyo-
mány miatt (pl. melyik nemzethez tartozott Hunyadi János).

17604_Történelem10.indb 125 2017. 06. 13. 17:18

 126 II. A forradalmak kora

12 A konzervativizmus leegyszerűsített ábrája

Miért alakult ki a konzervativizmus? Melyek az
eszmeáramlat alapvető vonásai? Hogyan viszo-
nyul a konzervativizmus az alkotmányossághoz és a
polgári szabadságjogokhoz? Sorolja fel azokat a jellem-
zőket, amelyek a konzervativizmust megkülönböztették
a liberalizmustól!

A francia forradalom el-

13 Megtartani s egyszerre javítani – ez más jellegű fel-
adat. Ha a régi alkotmány használható részeit meg
akarjuk tartani, s ha az újat hozzá akarjuk illeszteni
ahhoz, ami a régiből megmaradt, akkor a termékeny
elme minden erejét, csüggetlen és megfeszített fi yel-
mét, sokrétű összehasonlító és összekötő képességét,
minden alkotó talentumát [tehetségét] mozgásba kell
hozni; egymással vetélkedő emberi rossz tulajdon-
ságok egyesített ereje ellen kell felvennie a harcot; a
konokság ellen, amely elvet minden reformot, és a
könnyelműség ellen, amely mindent tönkretesz. „De
az ilyen eljárás – vetik a szememre – túl lassú. Nem
olyan gyülekezet számára való, amely minden dicső-
ségét arra tette fel, hogy évszázadokra szóló művet
alkosson hónapok alatt. A javításnak ez a módja hó-
napokat venne igénybe.” Ez valóban így van, és úgy
is kell lennie, ebben áll a módszer remek volta, hogy
az idő munkatársul szegődik, így lassan és némelykor
észrevétlen hat. Ha nélkülözhetetlen az óvatosság és
elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dol-
gunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé
válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tár-
gya nem is kő, hanem érző lények, akiket nyomorba
dönthetünk gyors és meggondolatlan döntésünkkel.
Burke: Töprengések a francia forradalomról, 1790
Hogyan viszonyul a szerző a fejlődéshez? Milyen
politikai magatartást tart követendőnek? Mely
történelmi eseménysor hatása mutatható ki Burke né-
zeteiben? Fogalmazza meg röviden a szöveg alapján
a konzervatív gondolkodás alapvető vonásait!
A KONZERVATIVIZMUS lenhatásaként fogalmazó-
dott meg, s vált eszmeáram-
lattá a konzervativizmus. A forradalmi terror, a régi
értékek sokszor válogatás nélküli lerombolása, a val-
lásellenesség, a nagy áldozatokat követelő felesleges
erőkifejtések következményeit látva a konzervatívok
elutasították a forradalmi változások szükséges-
ségét. Az előzményekre, hagyományokra építő, fo-
kozatos, s így a kiigazításokra is lehetőséget adó, az
emberek által követhető fejlődést állították szembe
a forradalommal. A konzervativizmus első ideoló-
gusai (pl. az angol Burke) a francia forradalomról írt
műveikben vázolták fel az új eszmerendszer alapgon-
dolatait. A konzervativizmus is tiszteletben tartja
a polgári szabadságjogokat, ezért az alkotmányos
rendszerekben a liberalizmus alternatívájává vált.
A fogalom a latin ’conservare’ igéből származik (jelentése:
megőrizni, megmenteni), mint néhány más szavunk is (pl.
konzerv). A konzervativizmus mint ideológiai irányzat nem
azonos a sokszor szintén konzervatívnak nevezett – minden
változást elutasító, a régihez mereven ragaszkodó – magatar-
tással. A változatlanság hívei a feudális berendezkedés meg-
tartásáért, a feudális dinasztiák birodalmának fennmaradá-
sáért harcoltak a XIX. század első felében.
14
Edmund Burke (1729–1797) an-
gol jogász és politikus. Nem volt
elméleti ember, gondolataival
konkrét eseményekre reagált (pl.
a francia forradalomra). A konzer-
vativizmus kifejezést is csak a halála
után kezdték használni

A XVIII. század végén született a XIX. század három jelentős eszmei irányzata: a liberalizmus, a
nacionalizmus és a konzervativizmus. Mind a liberalizmus (szabadelvűség), mind a nacionalizmus
a francia forradalom után teljesedett ki. A liberalizmus az alkotmányosságért, a polgári szabadságjogokért
küzdött. A nacionalizmus a nemzeti összetartozást a vallási és társadalmi különbségek elé helyezte, és a
nemzetállamért harcolt. A két irányzat szorosan kapcsolódott egymáshoz, és a XIX. század első felében
mindkettő forradalmi volt. A francia forradalom túlzásainak ellenhatásaként jött létre a konzervativiz-
mus, amely a forradalmi változás helyett a fokozatos fejlődést, a hagyományok tiszteletét hirdette.

17604_Történelem10.indb 126 2017. 06. 13. 17:18

 22. A társadalom átalakulása, a szocialista eszmék megjelenése 127

22. A társadalom átalakulása,

a szocialista eszmék megjelenése
Az ipari forradalom a gazdaság
A TÁRSADALOM 1
korábban nem látott fejlődését
ÁTALAKULÁSA
eredményezte. Ez lehetőséget te-
remtett arra, hogy jelentősen javuljanak az embe-
rek életkörülményei, az élelmezéstől az oktatáson,
az egészségügyön és az utazási feltételeken keresztül
a lakáskörülményekig. Átalakult a társadalom szer-
kezete is. A társadalmi helyzetet alapvetően a va-
gyon határozta meg. Összeolvadóban volt a földbir-
tokos és a pénzarisztokrácia. Az ipar és az infrastruk-
túra (a gazdaság és a társadalom működését segítő
létesítmények és intézmények) fejlődésével párhuza-
mosan nőtt a középosztály (vállalkozók, értelmisé-
giek) létszáma és súlya. Emellett a legjelentősebb
társadalmi változás az ipari munkásság térnyerése
volt. A munkások egyre nagyobb hányada dolgozott
gyárakban.
Az ipari forradalom kezdeti időszakában a mun- A társadalom átalakulásának egyszerűsített ábrája
kásság helyzete rendkívül rossz volt. A gazdasági Mely okait emeli ki az ábra az átalakulásnak? Me-
fejlődés motorja a szabad verseny volt. A verseny lyek a társadalom átalakulásának alapvető jellem-
miatt a vállalkozók arra kényszerültek, hogy min- zői? Melyek lehettek ennek politikai következményei?
dent megtegyenek a jövedelmezőség fokozásáért,
mert aki nem így tett, az tönkrement. A vállalkozók
ezért gépesítettek, ugyanakkor igyekeztek csökken-
teni a költségeket. Ez sokszor embertelen intézkedé-
sekhez vezetett. Gyakran napi 14 órás volt a mun-
kaidő, nőket és gyerekeket foglalkoztattak alacsony
bérért. A pozitív változások (a jólét növekedése, a
technika új vívmányaiból való részesedés) a munká-
sok életében csak később és fokozatosan jelentkeztek.
3
A népességmozgás (migráció) miatt ebben az
időszakban jelentős számú embernek egy-két nem-

Gyermekmunka a bányában Ginpalota, ahol a fáradt munkások utolsó filléreiket

(itt aprópénz) is elköltötték
Mutassa be a kép alapján a munkakörülményeket!
Fogalmazza meg röviden, miért tartja embertelen- Milyen lehetőségeik voltak a kor munkásainak kitör-
nek a gyermekmunkát! ni a mostoha körülmények közül?

17604_Történelem10.indb 127 2017. 06. 13. 17:18

 128 II. A forradalmak kora
4 mazkodnia, amit a többség nehezen élt meg. A fal-
Géprombolók Angliában (1812)
Miért fordultak az ipari forradalom kezdetén a
munkások a gépek ellen?
5 Az elégedetlenség […] először Nottinghamben kez-
dődött el, s bizonyos fokig […] átcsapott más körze-
tekre is. Februárban […] gyűjtést folytattak a letar-
tóztatottak számára, s névtelen leveleket terjesztet-
tek, melyekben a gépek szétrombolásával fenyegettek.
Ugyanebben a hónapban, valamint a következőkben
is, kísérletek történtek két gyár felgyújtására. Az elé-
gedetlenség szelleme hamarosan magával ragadta a
szomszédos körzeteket; falragaszok jelentek meg, me-
lyek általános felkelésre szólították fel a népet, kü-
lönböző helyeken kisebb zavargások voltak, álarcos
emberek lakásokat fosztottak ki, s makacsul tartotta
magát az a hír, hogy május 1-jén vagy május első nap-
jaiban általános felkelésnek kell történnie.
[…] támadást intéztek Breton úr gyára ellen, s
noha a gyár védelmére a helyszínen megjelent kato-
naság a lázadókat visszaverte, s ötüket megölte, […]
a támadást megismételték, s Breton úr háza még a
katonaság megérkezése előtt leégett. […]
A lordok házának bizottsági jelentése, 1812
Kik lázadtak, és mi ellen? Milyen módszereket
alkalmaztak? Hogyan válaszolt a hatalom a lá-
zadásokra? Mire utal az, hogy az angol parlament
felsőháza, a lordok háza foglalkozott a kérdéssel?
17604_Történelem10.indb 128
zedék alatt egészen új körülményekhez kellett alkal-
vakból a városokba érkezve olyan problémákkal ta-
lálkoztak, amelyek korábban ismeretlenek voltak
számukra. Lakást kellett bérelniük, de a lakásépítés
nem tartott lépést a városi népesség növekedésével,
és a bérházak tulajdonosai nagy hasznot szerettek
volna elérni, ezért a bérleti összeg magas volt. Aki
nem fize ett, azt a családjával együtt kíméletlenül ki-
lakoltatták. Számolni kellett a munkanélküliséggel
is. Nem létezett betegbiztosítás, s aki munka közben
megsérült, az elvesztette a munkáját.
Az elkeseredett, kilátástalan helyzetben levő emberek
körében gyakori volt az alkoholizmus, amely családok ezreit
rántotta még mélyebb szegénységbe. A kiszolgáltatott nők
tömegei kényszerültek prostitúcióra. A problémákat a társa-
dalom és az állam nem tudta megfelelően kezelni, mert még
nem épültek ki az elesetteket segítő rendszerek.
A kiszolgáltatott
A TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK
helyzetben élő mun-
KEZELÉSE ANGLIÁBAN
kások első akciói a
munkalehetőségeket rövid távon valóban csökken-
tő gépek ellen irányultak. A gépromboló mozgal-
makat azonban a kormányok kemény módszerek-
kel visszaszorították, a munkások pedig rövidesen
belátták, hogy a problémákat nem a gépek okozzák.
A munkások már a XVIII. század végétől – a kö-
zépkori segélyező szervezetekhez hasonlóan – szak-
mánként próbáltak segíteni egymáson (rokkantak
és betegek segélyezése). A törvények sokáig tiltot-
ták szervezkedésüket. Az angliai pártküzdelmekben
azonban mindkét nagy párt (whigek és toryk) meg
akarta nyerni magának a munkásokat, ezért idővel en-
gedélyezték, hogy szakmánként érdekvédelmi szer-
vezeteket, szakszervezeteket hozzanak létre (1824).
Elsősorban a munkahelyükön folytattak gazda-
sági harcot: beszüntették a munkát, vagyis sztrájkba
léptek a bérek emelése és a munkafeltételek javítása
(rövidebb munkaidő, fize ett szabadság, munkavéde-
lem) érdekében. Az alkotmányos rendszer lehetősé-
get adott arra, hogy a munkások vezetői a parlamenti
erőviszonyok befolyásolásában lássák a megoldást.
Választójogot akartak a munkások számára is.
(A cenzusos választójog kizárta a szavazásból a mun-
kásokat.) Követelésüket több nagygyűlésen megfo-
galmazták, és petícióba (charta) foglalták, innen
származik a mozgalom elnevezése, a chartizmus is.
A munkásoknak ekkor még nem sikerült kihar-
colni a választójogot. Szervezett erejüket tapasztal-
va, a konfl ktusok elkerülése végett azonban a par-
lament pártjai szükségesnek tartották a mun-
kásvédelmi intézkedéseket. A világ legfejlettebb
gazdasága lehetővé tette, hogy végrehajtsák azokat
2017. 06. 13. 17:18
 22. A társadalom átalakulása, a szocialista eszmék megjelenése 129

6 Chartista felvonulás 1834-ben

A kép alapján határozza meg, mely
tényezők adhatták a chartista moz-
galom erejét! Mi tette lehetővé, hogy de-
monstrációkkal is eredményeket tudtak
elérni?

8 A Chartisták hat pontja

1. általános választójogot minden fér-
fi ak;
2. válasszák évenként újra a parla-
mentet;
3. adjanak fize ést a parlament tag­jai­
anélkül, hogy a versenyképesség csökkenjen. Az ún. gyári törvé- nak, hogy vagyontalanok is elfo-
nyekben fokozatosan javítottak a munkások helyzetén: korlá- gadhassák a képviselői megbízatást;
tozták a női és gyermekmunka alkalmazását, bevezették a tízórás 4. vezessék be a titkos szavazást;
munkaidőt. 5. alakítsanak egyenlő választókerü-
Az 1848-as gazdasági és politikai válság idején – mint majd leteket, hogy így biztosíthassák az
látni fogjuk – Londonban nem fegyveres forradalom tört ki, csak egyenlő képviseletet;
egy nagy felvonulás volt, amely a rendőri fellépés és politikai ígé- 6. legyen mindenki választható.
retek hatására szétoszlott.
Mely kérdéskörre összpontosít a
kiáltvány? Pontonként indokol-
A munkásság életkörülményei, a nyomor, ja, miért szolgálták a munkásság ér-
A SZOCIALIZMUS az alkoholizmus minden jóérzésű emberből dekeit! A pontok alapján mutassa be
részvétet váltottak ki, és felidézték a társadal- az angol választójogi rendszer jellem-
zőit!
mi robbanás (erőszakos akciók, lázadások) veszélyét. Az együtt-
érzésből fakadó egyéni és egyházi jótékony akciók egyeseken se-
gítettek, de a problémát nem oldották meg.

A szegénység felszámolására számos gondolkodó (Saint-Simon, Fou- 9 Néhány a gyári törvények közül
rier, Owen) dolgozott ki különböző javaslatokat. A problémák okát a piaci 1819: a gyapjúiparban tilos 9 évesnél
versenyben és a javak igazságtalan elosztásában látták. Elképzelt világukban fiatalabb gyermeket foglalkoz-
vagyoni egyenlőségre törekedtek, és ki akarták iktatni a versenyt. Ezt csak tatni. A 12 éven aluliak munka-
mesterségesen létrehozott, zárt közösségekben tartották megvalósíthatónak.
ideje maximum 12 óra lehet.
Elgondolásuk szerint az új közösségekben az emberek – nevelés és példa
1831: tilos a fiatalkorúak éjszakai fog-
útján – megváltoznak, elvetik az önzést, a szerzési vágyat, lemondanak az
lalkoztatása.
egyéni boldogulásról a közösség javára. Charles Fourier (1772–1837) fa-
1833: 9 éven aluli gyermeket sehol
lansztereket képzelt el: egy ilyen létesítményben 1600 ember élt és dolgozott
volna sajátos szabályok szerint. Robert Owen (1771–1858), a „jó gyáros”
sem szabad alkalmazni (kivéve
New Lanark-i posztógyárában a hasznot a munkások életkörülményeinek selyemgyárakban).
javítására fordította, később pedig Amerikában alapított termelő közösséget 1847: a nők és a gyermekek napi mun-
(Új Harmónia). Vállalkozásai azonban csődbe jutottak. kaideje maximum 10 óra lehet.

Mutassa be a törvények alap-

7 Ennek az alantas kereskedelmi rendszernek eredményeként a gaz- ján, hogy milyen volt a munká-
dagságnak és a hatalomnak igazságérzetünket mélyen sértő többlete sok helyzete Angliában a gyári törvé-
nyek előtti időszakban! Hány év kel-
jut egy maroknyi csoportnak, míg a nagy tömegek nyomorban és lett ahhoz, hogy javuljon a helyzet?
leigázottságban sínylődnek.
Az új rendszerben az egyesülés és a szövetkezés szorítja majd
ki az egyéni érdeket és az egymás céljainak meghiúsítására törekvő
mindenütt érvényesülő ellenhatásokat. Ezeknek a változásoknak
Milyen problémára világít rá Owen
eredményeként az egyes ember teljesítőképessége biztosítani fogja ebben a szövegrészletben? Hogyan
számára a tömegben rejlő előnyöket is, és mindenki olyan gazdaggá képzeli el a megoldást? Vitassák meg, hogy
válhatik, amilyenné csak akar. […] Owen elképzelésének milyen előnyei és mi-
Owen: New Lanark, első előadása egy új társadalmi rendszerről, 1825 lyen hátrányai vannak!

17604_Történelem10.indb 129 2017. 06. 13. 17:18

 130 II. A forradalmak kora
10
A szocializmus egyszerűsített ábrája
Mely társadalmi tényezők hívták életre a szocializ-
mus eszméjét? Melyek az eszme alapvető jellemzői?
11
A marxi történelemszemlélet vázlata
Mi alapján osztotta fel a történelmet korszakokra
Marx? Hogyan kezelte a múltat, és hogyan vázolta
fel a jövőt?
17604_Történelem10.indb 130
Ezek az elgondolások a gyakorlatban kivitelezhetetlenek
voltak, ezért nevezzük őket utópisztikusnak. Hiszen a gazda-
ság fejlődése a versenyen alapul, az emberek alapvető tulaj-
donságai pedig nehezen változtathatók meg.
Azokat, akik a munkásság problémáit a magán-
tulajdon korlátozásával és az egyéni érvényesülés
helyett a közösségek szerepének erősítésével vélik
megoldani, szocialistáknak, eszméiket pedig össze-
foglalóan szocializmusnak nevezzük a XIX. század
eleje óta. A szó a latin socius (= társ) kifejezésből ered.
A szocializmuson belül számos irányzat alakult ki.
Egyes irányzatok az állam visszaszorításában, mások
éppen annak megerősítésében látták a megoldást.
Karl Marx és Friedrich En-
A MARXIZMUS gels dolgozta ki a legkövetke-
zetesebb szocialista elméletet, a
kommunizmust vagy marxizmust.
Marx egy Londonban megalakuló munkásszervezet, a
Kommunisták Szövetségének (1847) felkérésére írta meg
– Engelsszel együtt – a Kommunista kiáltványt (1848. feb-
ruár). Ez összefoglalja a munkáspártok céljait, a szerzőknek
társadalom fejlődéséről és a munkáspártok történelmi szere-
péről vallott nézeteit. A Kommunista kiáltvány a történelem
egyik legnagyobb hatású politikai írása, sokan ismerik kezdő
so­rait („Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísérte-
te!”), utolsó mondata („Világ proletárjai, egyesüljetek!”) pedig
a munkásmozgalom jelmondatává vált.
A marxi elmélet a saját korának gazdasági és tár-
sadalmi folyamatait a múltra visszavetítve állapított
meg törvényszerűségeket a történelem fejlődésében,
és ezt továbbgondolva vázolta fel, hogy milyen lesz a
jövő társadalma. A történelmet Hegel német filozó-
fus nyomán az ellentétes erők harcaként fogta fel,
de mesterétől eltérően úgy vélte, ez a harc nem esz-
mék, hanem társadalmi osztályok (nagy társadalmi
csoportok) között folyik. Marx szerint a történelem
az osztályharcok története. Arra a megállapításra
jutott, hogy saját korában a társadalom két egymással
végletesen szembenálló osztályra tagolódik, a tulaj-
donos burzsoáziára és a nincstelen proletariátusra,
amelyek között az osztályharc egyre élesedik.
A kezdet a magántulajdon nélküli, s így osztály nélküli
társadalom, az ősközösség kora. Ezt követi – Marx szerint – a
rabszolgák és rabszolgatartók, majd a földesurak és a jobbá-
gyok küzdelmének kora. Az osztályharc eredménye a fejlődés,
mert megteremti a gazdaság egyre hatékonyabb működésé-
nek a feltételeit. Végül eljutunk Marx koráig, a kapitalizmu-
sig, ahol a termelés feltételeivel (tőke és termelőeszközök)
rendelkező kevesek, a tőkések (burzsoák) akadálytalanul ki-
használhatják (kizsákmányolják) a csupán munkaerejükkel
rendelkező tömegeket, a proletárokat. Mivel minden haszon
a tőkéseké lesz, a burzsoázia és a proletariátus osztályharca
egyre élesebb.
2017. 06. 13. 17:18
 22. A társadalom átalakulása, a szocialista eszmék megjelenése 131

12 Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. Szabad

és rabszolga, patrícius és plebejus, báró és jobbágy, céhmester és mes- 13
terlegény, egyszóval: elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben áll-
tak egymással, szakadatlan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan
harcot, amely mindenkor az egész társadalom forradalmi átalakulásá-
val vagy a harcban álló osztályok közös pusztulásával végződött. […]
A hűbéri társadalom pusztulásából keletkezett modern polgári
társadalom nem szüntette meg az osztályellentéteket. Csak új osztá-
lyokkal, az elnyomás új feltételeivel, a harc új formájával cserélte fel a
régieket.

Mivel magyarázza Marx a történelmi változásokat? Történelmi

ismeretei alapján gyűjtsön össze más tényezőket is, melyek válto-
zásokat idéztek elő! Mondjon példákat eddigi történelmi ismeretei alap-
ján a gazdagok és szegények egymás elleni küzdelmére! Mondjon pél-
dákat e két társadalmi csoport együttműködésére is!

A mi korszakunkat, a burzsoázia korszakát azonban az jellemzi,

hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket. Az egész társadalom mind-
inkább két nagy ellenséges táborrá szakad, két nagy, egymással hom-
lokegyenest szembenálló osztályra: burzsoáziára és proletariátusra.
A burzsoázia mindinkább megszünteti a termelési eszközök, a bir-
tok és a népesség szétforgácsoltságát. A népességet összesűrítette, a
termelési eszközöket centralizálta, és a tulajdont kevés kézben kon-
centrálta. Ennek szükségszerű következménye a politikai centralizáció
volt. Független, szinte csak szövetséges viszonyban lévő tartományo- A Kommunista kiáltvány címlapja.
kat, melyeknek különböző érdekei, törvényeik, kormányaik és vám- A dokumentum a kortársakra ke-
vésbé hatott, a későbbiekben azon-
jaik voltak, egy nemzetté tömörítettek, melynek egy a törvénye, egy a
ban – közérthetősége miatt is – a
nemzeti osztályérdeke, egy a vámhatára. marxi elmélet egyik legismertebb
Amilyen mértékben a burzsoázia, azaz a tőke fejlődik, ugyanolyan szövegévé vált
mértékben fejlődik a proletariátus, a modern munkások osztálya […].
A nagyipar fejlődésével tehát kicsúszik a burzsoázia lába alól a talaj Miért nem váltott ki megjelenése
idején nagyobb visszhangot a ki-
[…]. Mindenekelőtt saját sírásóját termeli. Pusztulása és a proletariá- áltvány?
tus győzelme egyaránt elkerülhetetlen.

Miért fejlett társadalom a kapitalizmus Marx szerint? Miért tart-

ja elkerülhetetlennek a proletariátus győzelmét?

Ilyen értelemben a kommunisták ebben az egyetlen kifejezésben

foglalhatják össze elméletüket: a magántulajdon megszüntetése. […]
a munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá
emelése, a demokrácia kivívása.
A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a
burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét, hogy az állam,
azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében centrali-
záljon minden termelési szerszámot, és a lehető leggyorsabban növelje
a termelőerők tömegét. Ez eleinte természetesen csak a tulajdonjogba
és a polgári termelési viszonyokba való zsarnoki beavatkozások útján
történhet. […] [Ha] mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat
erőszakkal megszünteti, akkor a termelési viszonyokkal együtt meg-
szünteti az osztályellentétnek, egyáltalában az osztályoknak a létfelté-
telét, és ezzel saját magának mint osztálynak az uralmát is. Milyen célokat jelöl ki a kiáltvány?
A régi polgári társadalom s a vele járó osztályok és osztályellenté- Milyen eszközöket és módszereket
vázol fel a célok elérése érdekében? Mi-
tek helyébe olyan társulás lép, amelyben minden egyes ember szabad ért lehet demokrácia Marx szerint a
fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele. […] proletariátus új rendszere?
Marx: Kommunista kiáltvány, 1848

17604_Történelem10.indb 131 2017. 06. 13. 17:18

 132 II. A forradalmak kora

Marx a proletariátus győzelmét erőszakos úton,

Karl Marx (1818–1883) proletárforradalommal képzelte el, mely a legfejlet-
14 német zsidó középosz-
tálybeli család gyer- tebb gazdaságú országokban tör majd ki, és fokozato-
mekeként egy a Rajna san az egész világon győzedelmeskedik. Elképzelése
menti városban (Trier) szerint a győztes proletariátus diktatúrát gyakorol
született. Jogi és böl- mindaddig, míg a magántulajdon megszüntetésével
csészeti tanulmányok fel nem számolja a többi osztályt. Az új, osztály nélküli
után nem tudott elhe-
lyezkedni egyetemi ok-
társadalomban, a kommunizmusban nincs magán-
tatóként, így újságíró tulajdon, minden a közösségé. Az emberek képessé-
lett egy radikális lap- geik szerint vesznek részt a termelőmunkában, és csak
nál. Ekkor ismerkedett a szükségleteik szerint akarnak részesedni a megter-
meg Engelsszel (1820– melt javakból. Ez az utópisztikus jövőkép feltétele-
1895), egy textilgyáros zi az alapvető emberi tulajdonságok megváltozását.
fiával. Az újság betiltá-
sa után Marx emigrációba kényszerült: Párizsban és
Brüsszelben élt. Ekkor került kapcsolatba különböző
munkásszervezetekkel. Az 1848-as forradalmak ide- 16
jén Párizsban és különböző német városokban első-
sorban az írásaival próbálta befolyásolni az esemé-
nyeket. A forradalmak bukása után Londonban tele-
pedett le. Itt írta fő művét (A tőke, 1867)

15

Marx a Rheinische Zeutung (Rajnai Újság) nyomdá-

jában. A lap Kölnben jelent meg, 1842 januárjában, és
főleg a vállalkozó polgárság számára készült. Marx ez
év októberében vette át az újság politika és hírek ro-
vatának szerkesztését. Az újság radikálizálódott, teret
adott a szocialista eszméknek, rávilágított a korabeli
szociális problémákra. A példányszám a kezdeti 400-
ról 1800-ra emelkedett. 1843 januárjában egy orosz A marxizmus néhány problémája
önkényuralmat bíráló írás miatt a porosz kormányzat Igazak-e Marx megállapítási a saját korára? Mely ténye-
a lapot (áprilisi határidővel) betiltotta zők alakultak másként, mint ahogy Marx elképzelte?

Az ipari forradalom hatására a társadalom átalakult, megnőtt a munkások száma és aránya a társa-
dalomban. A szabad verseny körülményei között a tőkés vállalkozók kezdetben a munkavállalók
rovására akarták csökkenteni költségeiket, így a munkások életkörülményei rendkívül rosszak voltak. Ez
életre hívta a szocialista mozgalmakat és eszméket. A XIX. század közepén bontakozott ki a szocialista
irányzat meghatározó ideológiája, a marxizmus. Marx a saját korából kiindulva az emberiség egész tör-
ténelmét osztályharcok történetének mutatta be. Úgy vélte, a munkásokat kizsákmányoló kapitalista
rendszert a proletariátus szüntetheti meg. Felfogása szerint a munkásság csak erőszakos úton, forrada-
lommal veheti át a hatalmat, és fel kell számolnia a magántulajdont. Az osztályok megszüntetése után egy
utópisztikus társadalmat vázolt fel: az egyenlőségen alapuló kommunizmust.

17604_Történelem10.indb 132 2017. 06. 13. 17:18

 23. Hatalmi politika és forradalmi hullámok 133

23. Hatalmi politika és forradalmi

hullámok
A Napóleont legyőző
A BÉCSI KONGRESSZUS 1
nagyhatalmak vezetői
ÉS A SZENT SZÖVETSÉG
– a diplomácia történe­
tében új fejezetet nyitva – Bécsben konferenciát
tartottak (1814–1815). Kettős cél vezette őket: a na-
póleoni háborúk után rendezni kellett a hatalmi vi-
szonyokat (területi kérdések, a régi uralkodóházak
hatalmának helyreállítása), és gátat kellett szabni a
forradalmaknak.
Franciaország vereségét követően az oroszok je-
lentősen megerősödtek. Az angol diplomácia – a
kontinentális hatalmak támogatásával – Oroszor-
szág túlzott megerősödését kívánta megakadályoz-
ni. Ez csak részben sikerült, mert Oroszország újabb A császár álarcos bálja a bécsi kongresszus idején.
területekhez jutott. Néhány évvel az esemény után keletkezett litográfia
Gyűjtsék össze, mi mindent tudhatunk meg a korról
Oroszország megszerezte az ún. Kongresszusi Lengyelor- a képi forrás alapján!
szágot. Ezzel a korábbi felosztásokhoz képest gyarapodtak az
egykori Lengyelországból kihasított orosz területek. Orosz-
ország kezén maradt az 1812-ben bekebelezett Finnország és
Besszarábia is.
2

Karikatúra a bécsi kongresszusról

Az angol politika melyik alapvető törekvését gúnyol-
ja ki a grafika?

A megszüntetett Német-római Birodalom he-

lyett létrehozták a Német Szövetséget, amelynek
tagja volt minden német állam. A szövetség veze-
tője Ausztria volt, a közös ügyekről a Frankfurtban
ülésező Szövetségi Gyűlésen határoztak.
A konferencia támogatta, hogy a Habsburg Biro-
dalom megszerezze Velencét és Lombardiát, Porosz-
ország pedig Vesztfáliát és a Ruhr-vidéket. Az így
megerősített Habsburg Birodalom és Poroszország 3
ellensúlya lehetett Oroszországnak. Hasonló okok-
ból nem törték meg a vesztes Franciaországot sem,
de az általa veszélyeztetett területeket megerősítet-
ték: Hollandiához csatolták Belgiumot, a Szárd Ki-

A diplomáciai élet másik oldala: a táncoló kongresszus

Fejtse meg a karikatúrát, két értelemben is táncolt
a kongresszus!

17604_Történelem10.indb 133 2017. 06. 13. 17:18

 134 II. A forradalmak kora

4 Ő felségeik […] a leggyöngédebb gon- 6

dossággal ajánlják népeiknek, mint
egyetlen eszközét annak a békének,
mely a jó lelkiismeretből születik, és
egyedül tartós, hogy naponta jobban
megerősítsék magukat azon kötelessé-
geik elveiben és gyakorlatában, ame-
lyekre az isteni Megváltó az embereket
tanította.
Részlet a Szent Szövetség alapokmányából

Mely hatalmak léptek szövet-

ségre? Kik, és miért maradtak
távol a szövetségtől? Magyarázza
meg a forrás alapján a szövetség ne-
vét!

A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség

Hogyan függnek össze a britek európai és gyarmati érdekei? Mi kö-
tötte össze a kontinentális hatalmakat?

rálysághoz pedig Genovát. Nagy-Britannia a helyzetet kihasznál-

5 I. Mindazon államok, amelyek az
európai szövetség részét alkotván,
forradalmi állapotban vannak, és
más államokra nézve veszedelmet
képeznek, megszűnnek a szövetség
tagjai lenni, amíg a rend helyreál-
lítva nem lesz.
II. A hatalmak törvénytelen kormány-
tól eszközölt semmiféle változtatást
nem fognak elismerni.
III. Ha bármely állam bármilyen más
állam közelségét veszedelmesnek
fogja tartani, először rábeszéléssel,
ha szükséges, fegyverrel fog föl­
lépni.
A Szent Szövetség államainak troppaui
kongresszusán hozott határozatokból, 1820
va növelte gyarmati hatalmát (Indiában és Fokföldön), és újabb
stratégiai pontokat szerzett meg a Földközi-tengeren Gibraltár
mellé (Málta, Jón-szigetek).
A konferencián részt vevő nagyhatalmak – kivéve Nagy-Bri-
tanniát – a forradalmi és nemzeti mozgalmak ellen megkötötték
az ún. Szent Szövetséget. Kölcsönös segítségben és együttműkö-
désben állapodtak meg, ha valamelyikük területén „lázadás” törne
ki, sőt fegyveres beavatkozást (intervenciót) helyeztek kilátásba.
A változásokat meggátló, reakciós hatalmak a következő évtize-
dekben rendszeressé tették a nemzetközi egyeztetéseket kong-
resszusaikon, ami a haladó mozgalmak fékezésén túl közöttük is
megakadályozta a nagyobb konfl ktusokat.

Érdekeik védelmében milyen jo-

gokat fogalmaztak meg a szö-
vetséget kötő hatalmak?

A bécsi kongresszus területi rendezései

Gyűjtse össze a kongresszus által el-
fogadott területi változásokat, s tárja
fel a mögöttük húzódó hatalmi érdekeket!

17604_Történelem10.indb 134 2017. 06. 13. 17:18

 23. Hatalmi politika és forradalmi hullámok 135

A Bécsben kialakított rendszer ellen az 1820-

AZ 1820-AS ÉVEK 8
as években Európa déli területein robbantak
MOZGALMAI
ki az első forradalmi mozgalmak. Spanyol-
országban, majd a Nápolyi Királyságban a Szent Szövetségtől
abszolút hatalmukat visszanyerő uralkodókat a katonatisztek al-
kotmány kiadására kényszerítették. A kis létszámú tiszti csopor-
tok mozgalmát azonban a francia, illetve az osztrák intervenció
gyorsan leverte, bár Itáliában állandósult a forrongás.
Az Oszmán Birodalomba tartozó görögök a kereskedelemből
meggazdagodó kereskedők és az ortodox egyház vezetésével lá-
zadtak föl. A görög szabadságharc (1821–1829) során azonban
már akadozott a Szent Szövetség működése, mivel szembekerült
a nagyhatalmak közötti szolidaritás és az orosz hatalmi érdek.
Oroszországnak szolidaritásból az Oszmán Birodalmat kellett
volna támogatnia, de inkább a görögök mellé állt, mert a térség-
ben az Oszmán Birodalom helyére akart lépni.

Az oroszok meg kívánták szerezni a Boszporuszt és a Dardanellákat, A khioszi mészárlás (Delacroix fest-
hogy meleg tengeri kijáratuk legyen a Földközi-tengerre. Az orosz propagan- ménye). 1822-ben a Kis-Ázsiához kö-
da hatalmi törekvéseit könnyen el tudta rejteni a segítség leple alatt, mivel zeli sziget görög lakossága török meg-
a pravoszláv testvérek védnökeként léptek fel. Hasonló módon játszották ki torló akció áldozata lett. A görög sza-
később a szláv testvérek megsegítésének kártyáját is. badságért harcolva szerzett halálos
betegséget Lord Byron
Az orosz előretörés az európai hatalmi egyensúly felboru- Miért váltott ki nagy rokonszenvet
lását eredményezte volna, ezért a nyugati hatalmak igyekeztek Európában a görögök szabadságküz-
ezt megakadályozni. Nyíltan nem léphettek fel – közvéleményük delme? Mi volt ennek a politikai hatása?
nyomása miatt sem – a véres elnyomás ellen lázadó keresztény
görögökkel szemben. Ezért az angolok és a franciák az oroszok
mellett beavatkoztak a küzdelembe, és a békekötéskor megaka-
dályozták az oroszok túlzott térnyerését.

Az 1820-as évek forradalmi hulláma

Kövesse nyomon a Dél-Európán végigsöprő forradalmi hullámot! Mennyiben tért el más területek
mozgalmaitól a görög szabadságharc?

17604_Történelem10.indb 135 2017. 06. 13. 17:18

 136 II. A forradalmak kora
10 1. Szentségtörés bűntettét követi el, aki edényeket és
átváltozott ostyákat megszentségtelenít. […]
4. A szent edények megszentségtelenítését halállal kell
büntetni, ha az alábbi két mellékkörülmény fennáll:
1. ha a szent edények a bűncselekmény időpontjá-
ban átváltoztatott ostyákat tartalmaznak;
2. ha a megszentségtelenítést nyilvánosan követték el.
Törvény a szentségtörésről, 1825
Milyen problémát szabályoz a törvény? Miért
merülhetett fel e probléma az 1820-as években?
Mely csoportok követelhették bevezetését, s kiket há-
borított fel a törvény?
11 Egymilliárd tőkének harmincmilliónyi járadékát kell
fordítani az állam részéről járó kártérítésként azok-
nak a franciáknak a kártalanítására, akiknek a javait
vagy tőkéjét, amely Franciaországban volt vagy olyan
területen, amely 1792. január elején Franciaország te-
rületéhez tartozott, az emigránsokról, deportáltakról
és forradalmi úton elítéltekről szóló törvény végrehaj-
tása folyamán kisajátították és elidegenítették.
Törvény az emigránsok kártalanításáról, 1825
Milyen problémát orvosol a törvény? Kiknek az
érdekeit szolgálta, kiket sértett? Miért váltott ki
óriási felháborodást a törvény?
13
17604_Történelem10.indb 136
Napóleon bukását követő-
AZ 1830-AS PÁRIZSI
en Franciaországban ismét
FORRADALOM
a Bourbonok kerültek hata-
lomra (XVIII. Lajos). A restauráció azonban nem
jelentett visszatérést az abszolutizmushoz. A kiala-
kított alkotmányos monarchia nem nyúlt a forra-
dalom alatt létrejött tulajdonviszonyokhoz. Ám a
rendszer fő támaszát jelentő emigrációból vissza-
tért nemesek nyomására az új uralkodó (X. Károly)
megkísérelte a nemesség kártalanítását és az egy-
ház korábbi befolyásának visszaállítását. A tör-
vényhozás – bár hatásköre korlátozott volt – eluta-
sította ezeket az intézkedéseket, ezért a király fel-
oszlatta azt. Az uralkodó viszonya azonban az új
törvényhozással is ellenséges maradt. A király 1830-
ban ismét feloszlatta törvényhozást, mire a párizsi
tömeg fellázadt.
12
Lajos Fülöp rendszere
Bizonyítsa be az ábra alapján,
hogy Franciaországban alkot-
mányos monarchia volt a korszak-
ban! Mely társadalmi csoportok ren-
delkeztek tényleges befolyással? Mi
lehetett ennek a politikai következmé-
nye?
Lajos Fülöp, a forradalom által
trónra emelt herceg megérkezik a
királyi palotához
Nézzen utána az interneten,
hogy Victor Hugo melyik regé-
nye kapcsolható az 1830-as párizsi
forradalomhoz!
2017. 06. 13. 17:18
 23. Hatalmi politika és forradalmi hullámok 137

Három nap alatt kiderült (1830. július 27–29.), hogy a res-

tauráció milyen gyenge lábakon áll. Az uralkodó elmenekült. 14 Azt kérdezi maga: megsegíti-e Fran-
ciaország a lengyeleket? Valószínűleg
A nagypolgárság képviselői a Bourbonokkal rokon Lajos Fülöp
így tesz. Franciaország őrült lenne, ha
orléans-i herceget választották meg uralkodónak (1830–1848). kihasználatlanul hagyná Oroszország
Helyreállt az alkotmányos monarchia. Eltörölték a cenzúrát, és meggyengítésére ezt az alkalmat, amely
kiterjesztették a választójogot, bár a magas cenzus így is csak ke- nem tér vissza még egyszer. Ha a len-
vesek számára tette lehetővé a szavazást. A helyzet megszilárdult, gyeleket legyőzik, akkor Oroszország
bár a vezetést magához ragadó pénzarisztokrácia nem rendelke- Franciaország ellen fordul. Angliának
zett széles bázissal. hasonló érdekei vannak, és remélem,
összetartanak a lengyelek megsegítésé-
re. Oroszországot ugyan szárazföldön
A párizsi forradalom Európára is jelen- nem, csupán a tengeren tudják meg-
A 1830-AS FORRADALMI
tős hatást gyakorolt. Belgium elszakadt támadni, és le tudják kötni olyanfor-
HULLÁM
Hollandiától, és felmerült, hogy Francia- mán, hogy pénzzel és fondorlatokkal
országhoz kerül. Az új francia kormány a nagyhatalmak meg- más orosz tartományokban is nyugta-
nyugtatására kinyilvánította, hogy nem akarja Franciaországhoz lanságot kelthetnek. Igaz ugyan, hogy
csatolni a területet. a lengyel forradalom a nemességből
A Német Szövetség több államában szintén forradalmak indult ki, de mégsem hiszem, hogy a
robbantak ki. A német egységet és alkotmányosságot követelő nép azért közömbös maradt. A hadse-
megmozdulásokat a kormányok elfojtották. reg, amely lelkesedik, parasztokból áll,
A francia események hatására a lengyelek úgy érezték, hogy s különben is a városi polgárok nem
jobbágyok, márpedig minden rajtuk
lerázhatják az orosz igát (1830). A bécsi kongresszus megnövelte
múlik.
az orosz fennhatóságú lengyel területeket, de biztosította, hogy az Börne: Párizsi levelek, 1831
ún. Kongresszusi Lengyelország jelentős belső önállósággal (au-
tonómiával) rendelkezzen. Ezt az oroszok egyre inkább megnyir-
Hogyan látja a szerző a lengyel
bálták. A lengyelek hősi küzdelmet indítottak, de I. Miklós (1825– felkelés kül- és belpolitikai hely-
1855) cár hadainak nyomasztó túlereje leverte a felkelést (1831). zetét? Vesse össze értékelését a térkép-
pel! Mennyire volt helytálló a szerző
helyzetértékelése?
A lengyelek tragédiájában szerepet játszott az is, hogy Franciaország
– Belgiumhoz hasonlóan – a lengyel kérdésbe se akart beavatkozni. A ha-
talomra kerülő pénzarisztokrácia nem kívánta egy háború nehézségeivel
forradalmasítani a tömegeket, ami könnyen a hatalmának összeomlásához
vezetett volna.
Gyengítette a lengyeleket az is, hogy nemességük nem volt hajlandó a
jobbágyfelszabadítás kimondására, így nem tudta maga mögött az egész
lengyel népet. Hiába volt a hősi ellenállás, például az osztrolenkai csatában
Józef Bem (a mi későbbi Bem apónk) helytállása, az orosz túlerő legyűrte a
lengyeleket.

15

Az osztrolenkai (ostrolękai) csata. El-

keseredett küzdelmet vív a jellegzetes
csákójáról felismerhető lengyel lovas-
ság
Nézzen utána az interneten, melyik
versében emlékezik meg Petőfi Sán-
dor erről a csatáról!

17604_Történelem10.indb 137 2017. 06. 13. 17:18

 138 II. A forradalmak kora

1848 tavaszán újabb forradalmi hul-

16 AZ 1848-AS FORRADALMI
lám söpört végig Európán. Az 1848-
HULLÁM
as forradalmakat ugyanazok az eszmék
(liberalizmus, nacionalizmus) mozgatták, mint a XIX. század ko-
rábbi megmozdulásait. Az eszméken túl ezeket a megmozduláso-
kat – a nagy francia forradalomhoz hasonlóan – az tette elsöprő
erejűvé, hogy több rossz termésű év és az ipari válság együttes
hatása miatt a lakosság többsége rendkívül nehéz helyzetbe ke-
rült. Emiatt terjedt viharos gyorsasággal városról városra a for-
radalom.
Az eltérő fejlődés következtében a forradalom által érintett
országokban más volt a társadalom felépítése (a társadalmi cso-
portok aránya), eltérőek voltak a megoldandó problémák, így a
forradalmaknak is eltérő politikai és társadalmi céljaik voltak.

Az alkotmányos Nagy-Britanniában a válság hatására a munkások vo-

Nápolyi utcarészlet 1848 tavaszán. Eb-
ben az időben Európa városaiban ba-
rikádok emelkedtek. Ezeknek az utca-
kőből, bútorokból és egyéb tárgyakból
emelt akadályoknak fontos szerepük
volt az utcai harcokban
Keressenek olyan irodalmi alkotáso-
kat (pl. regényeket), amelyekben le-
írás szerepel az 1848-as utcai megmozdu-
lásokról, barikádharcokról!
nultak ki az utcára, jobb munkakörülményeket és választójogot követelve.
A chartisták (22. lecke) újabb petíciót fogalmaztak, de a megmozdulások
békésen értek véget. Franciaországban a középpolgárság indult harcba a
hatalom ellenőrzése érdekében, de már a munkásokkal együtt, akikkel rö-
videsen szembekerült. Németországban és Itáliában a nemzeti egység és az
alkotmányosság megteremtésének igénye együtt jelentkezett. Magyarorszá-
gon az alkotmányosságért, a függetlenségért és a társadalmi átalakulásért
vívott küzdelem egységbe kovácsolta a nemzetet, ami lehetővé tette, hogy
az ország hosszú ideig ellenálljon a Habsburg hatalomnak. Oroszország és
az Oszmán Birodalom népei azonban nem lázadtak fel, ami e két birodalom
fejletlenségével magyarázható. Mivel a cári hatalom szilárd maradt, I. Miklós
cár eljátszhatta Európa csendőrének szerepét.

Dagerrotípia a chartisták 1848-as nagy 17

tüntetéséről. A dagerrotípia felfedezé-
sétől (Louis Daguerre, 1837) az 1850-
es évekig a legelterjedtebb képrögzíté-
si (fotográfiai) eljárás volt. Jellemző a
korszakra, hogy a találmányt megvá-
sárló Francia Akadémia 1839-ben sza-
baddá tette felhasználását, hogy minél
szélesebb körben terjedjen el a képrög-
zítés. Az 1840-es években már Magyar-
országon is készültek dagerrotípiák
Hasonlítsa össze az egyes országok-
ban a válság hatására jelentkező el-
lentéteket, s jelezze, hogy mi várható ezek
nyomán! (Londonban például munkásfel-
vonulás, amit követően a munkások haza-
mentek.) Mennyiben változtatja meg a
múltról alkotható véleményünket a fény-
képezés megjelenése?

A Napóleont legyőző hatalmak a bécsi kongresszuson rendezték a hatalmi viszonyokat. A nagyha-

talmak erőegyensúlyára törekedtek, ezért megpróbálták visszaszorítani Oroszországot, és a vesztes
Franciaországot sem gyengítették meg. A Szent Szövetség megkötésével a forradalmi és a nemzeti moz-
galmakat kívánták féken tartani. Az új európai renddel szemben forradalmak robbantak ki (1820-as évek,
1830, 1848). Ezek egy részét leverték (Itália, Spanyolország, német területek, Lengyelország), de néhány
helyen sikerült tartós változást hozniuk (Görögország, Franciaország, Belgium). A korszak végére a feu-
dális berendezkedés és az abszolutizmus Európa keleti felére szorult vissza.

17604_Történelem10.indb 138 2017. 06. 13. 17:18

 24. A népek tavasza 139

24. A népek tavasza

Franciaországban a kibontakozó ipa-
AZ 1848-AS FRANCIA
ri forradalom még abban a szakaszában
FORRADALOM
járt, amikor a növekvő létszámú munkásság
életkörülményei nem javultak. Ugyanakkor a verseny kispolgárok
tömegeit tette tönkre. A válság miatt elégedetlen tömegeket még
radikálisabbá tette a palermói forradalom (1848. január) híre.
Lajos Fülöp uralma népszerűtlenné vált a fő támaszát jelentő
pénzarisztokráciára (bankárok) zavaros megvesztegetési ügyletei
(panamái) miatt. A befektetésekből kimaradó közép- és kispol-
gárság egyre radikálisabban lépett fel, szélesebb választójogot kö-
vetelve. A kormányzat megtagadta a követeléseket. Mivel a tünte-
téseket már korábban betiltották, az ellenzéki pártok banketteket
szerveztek, hogy kifejezhessék tiltakozásukat. Amikor a hatalom
betiltott egy ilyen bankettet, kitört a forradalom (1848. február
22.). A kormány, majd a király lemondását követelő polgárokhoz
csatlakoztak Párizs munkásai, és könnyűszerrel elsöpörték Lajos
Fülöp hatalmát.
Az új hatalom kikiáltotta a köztársaságot (második köztársa- A népek tavasza
ság), kiterjesztette a választójogot, és biztosította a polgári sza- Kövesse nyomon a forradalom terje-
badságjogokat. Ezzel a polgárság elérte a célját. Azonban szem- dését, s jellemezze annak sebességét!
besülniük kellett azzal, hogy a városi nép – mely a tömegerejét Következtessen a térkép alapján arra,
adta megmozdulásaiknak – részesedni akart a hatalomból. A kor- hogy az egyes városok forradalmaiban
mely társadalmi és egyéb ellentétek kerül-
mányban munkásvezetők is helyet kaptak, és az érdekeiket szol- tek a mozgalmak középpontjába!
gáló intézkedéseket fogadtak el (általános választójog, a munkához

17604_Történelem10.indb 139 2017. 06. 13. 17:18

 140 II. A forradalmak kora
2 A Francia Köztársaság kormánya meg-
fogadja, hogy garantálja a munkások-
nak a munkából való megélhetést;
Megfogadja, hogy munkát biztosít
minden polgár számára;
Elismeri, hogy a munkásoknak
szervezeteket kell létrehozniuk abból a
célból, hogy munkájuk törvényes hasz-
nát élvezhessék […]
Dekrétum a munkához való jogról,
1848. február 25.
Milyen jogokat mond ki a ren-
delet? Mely társadalmi csoport
érdekeit fejezi ki? Miért került sor e
csoport érdekeinek a figyelembevéte-
lére? Milyen intézkedés történt a for-
rásban szereplő egyik jog biztosítása
érdekében?
3 nagyon költséges nemzeti műhelyeket bezáratta. A párizsi mun-
Louis Bonaparte (1808–1873). Az őt
támogató politikusok nagy csalódásá-
ra önálló politikát folytatott, s hatalma
megszilárdításán fáradozott. Demagóg
beszédeiben a kisemberek védelmező-
jeként erősítette meg hatalmát a nem-
zetgyűléssel szemben
Mit fejez ki kéztartása?
17604_Történelem10.indb 140
4
A köztársaság kikiáltása Párizsban, a városháza előtt, 1848 febru-
árjában
Milyen zászlókat lát a képen? Mire következtethet ebből?
való jog elismerése). A munkanélküliek számára ún. nemzeti mű-
helyeket hoztak létre, ahol az emberek közmunkát végezhettek.
Az új választásokon azonban érvényesült, hogy országosan a
lakosság többségét a parasztság jelentette, akik hagyományosan
a mérsékeltebb erőkre szavaztak. Az új kormányba már nem ke-
rültek be a munkásvezérek. Miután nyárra a válság, s így a politi-
kai feszültség is enyhült, a kormány a felesleges munkát végző és
kásság válaszul fellázadt (1848 júniusa).
A kormány a hadsereg bevetésével leverte a munkásokat, s a
munkásfelkelést véres leszámolás követte. A polgárság már nem
forradalmat akart, hanem szilárd államhatalmat. Még inkább igaz
volt ez a parasztságra. Új alkotmányt fogadtak el, amely nagy ha-
talmat adott a közvetlenül megválasztandó köztársasági elnöknek.
A nép Louis Bonapartét, Napóleon unokaöccsét választotta meg
elnöknek (1848. december). A franciák gondolkodásában ugyan-
is a Napóleon névhez a belső rend és francia nagyság kötődött.
5 Népképviselővé jelöltetek, hogy visszahívjatok a száműzetésből.
A Köztársaság első tisztviselője választásának előestéjén nevem a
rend és a biztonság szimbólumaként jelenik meg előttetek. Az igen
tiszteletre méltó bizalom e jele inkább a névnek szól, mint saját ma-
gamnak, aki még semmit sem tettem országomért.
Nem vagyok nagyravágyó ember, aki egyszer birodalomról és há-
borúról, máskor felforgató eszmék alkalmazásáról álmodik. […] Ha
elnökké tesztek meg, semmilyen veszélytől, semmilyen áldozattól nem
riadok vissza, hogy megvédjem ezt a társadalmat, amit oly merészen
támadtak meg. Munkám teljes egészében arra szentelem, hogy min-
den hátsó gondolat nélkül megszilárdítsam a köztársaságot […]. Négy
év múltán ezt a hatalmat megerősítve, a szabadságot csorbítatlanul
hagyva, valódi haladást véghezvíve hagyom oda tisztemet utódomnak.
Louis Bonaparte kiáltványa, 1848
Mire vágyik elsősorban a francia nép Bonaparte szerint? Mi-
lyen eszközökkel igyekszik bizalmat kelteni személye iránt?
2017. 06. 13. 17:18
 24. A népek tavasza 141

Ütközet Custozzánál. A császári hadsereg Radeczky 6

marsall vezetésével legyőzte az olasz felkelést támo-
gató piemonti csapatokat 1848 júliusában
Hogyan hatottak az olasz hadszíntér eseményei a
Habsburg Birodalom helyzetére?

Itáliában az 1820-
SIKERTELEN KÍSÉRLET AZ OLASZ
as évek óta kísérle-
EGYSÉG LÉTREHOZÁSÁRA
teztek radikális cso-
portok az olasz egységet megvalósító forradalom ki-
robbantásán. (A legismertebb szervezet az Ifjú Itália
Mozgalom volt, amelyet Giuseppe Mazzini alapított
az 1830-as években.) A folytonos kudarcok miatt
azonban az olasz egységért harcolók egyre inkább a 7
Szárd Királyságra (más néven Piemontra) építettek.
A reményeknek megfelelően a piemonti uralko-
dó háborút indított a Habsburg-uralom elleni észak-
itáliai felkelések megsegítésére (1848. március), de a
nyár folyamán vereséget szenvedett császári hadse-
regtől. Sőt, 1849 tavaszán az újabb piemonti támadás
ismét vereséggel végződött. Ezután az elszigetelt ró-
mai forradalmat Louis Bonaparte, a velenceit pedig
a Habsburg Birodalom hadserege számolta fel 1849
nyarán.

A párizsi forradalom híre a

AZ ELVETÉLT NÉMET
Német Szövetség területén is
FORRADALOM
futótűzként terjedt. A liberális
polgárság vezetésével a városi tömegek alkotmány Forradalom Berlinben
kiadására és a polgári szabadságjogok elismerésé- Milyen nemzeti jelképet látunk a képen?
re kényszerítették a német kis- és közepes államok
uralkodóit. A liberálisok azonban megrettentek a
tömegmozgalmaktól, a „felfordulástól”, és együttmű-
ködést kerestek az uralkodókkal és az általuk kine-
vezett új kormányokkal. Így nem képviselhették a 8
német egységet (az uralkodóknak ez nem volt ér-
dekük), amelynek megvalósítására csak erőtlen lé-
pések történtek. A tömegmozgalmak lecsendesíté-
se után a kormányok a liberálisokat is félreállították
(1848 ősze).
Az egységtörekvések kudarcához hozzájárult az
is, hogy a széttagolt Német Szövetségnek nem volt
Párizshoz hasonló központja. A két legnagyobb vá-
ros, Bécs és Berlin két nagyhatalom fővárosa volt.

A Frankfurtban összeülő német alkotmányozó gyűlésen

(1848. május) a liberális vezetők az uralkodók közreműködé-
sével akarták az egységet összekovácsolni, ami kudarcot val-
lott. Amikor az uralkodók saját országaikban megerősödtek,
feloszlatták a frankfurti parlamentet (1849. június). A porosz Ülésezik a német parlament a frankfurti Szent Pál-
király – a forradalmi erők és Ausztria meggyengülését kihasz- templomban
nálva – abszolutista módon megkísérelte a porosz vezetésű Tekintse át, mely államok alkották Németországot!
Németországot létrehozni, de a cári kormányzat nyomására Mit jelentett a frankfurti gyűlés összehívása?
ettől elállt.

17604_Történelem10.indb 141 2017. 06. 13. 17:18

 142 II. A forradalmak kora
A második, májusi bécsi forradalom
barikádja
Keresse meg a nemzeti jelképeket!
Hasonlítsa össze ezeket a berlini for-
radalomról készült képen (7.) látott jelké-
pekkel! Milyen problémákat vetett ez fel a
Habsburg Birodalom számára?
10 Uraim! Ha mindezt nem tesszük meg,
ha nem megyünk elébe a paraszti elvá-
rásoknak, ha nem szerezzük vissza bi-
zalmukat, akkor a jövőben a Birodalmi
Gyűlésen 70 paraszt helyett 383 foglal
majd helyet – éspedig joggal.
Ki kell mondanunk, amilyen gyor-
san csak lehet: a paraszt nem tartozik
többé alávetni magát a jobbágytörvé-
nyeknek, semmiféle önkényes rendel-
kezéseknek – ki kell mondanunk, an-
nál inkább, mert mindaddig kénytele-
nek vagyunk érvényesnek elismerni ezt
a törvényt, amíg a magas gyűlés nem
változtat rajta; annál inkább, mert bár-
kinek eszébe juthat, hogy a régi, elavult
középkori rendeletek alapján a jobbá-
gyokra vonatkozó szabályokat teljes
jogkörük szerint alkalmazza. Olyan
tűzvész keletkezhet, Uraim, ezáltal,
melyet nem tudnánk többé megfékez-
ni, s ez a tűz bármelyik tartományban
lángra lobbanhat.
Kudlich képviselő beszédéből,
1848 szeptembere
Mire tett javaslatot a képviselő?
Mivel indokolta indítványát?
Hol találkoztunk hasonló helyzettel?
Mire utal a két helyzet közötti idő­beli
távolság?
17604_Történelem10.indb 142
A forradalmi hullám március 13-án
A HABSBURG BIRODALOM
érte el Bécset. A diákok, a polgárok
FORRADALMAI
és munkások megbuktatták Metterni-
chet, a gyűlölt kancellárt. Az új osztrák kormány zömében a régi
rend embereiből került ki, és a csatlakozó liberális polgárok (pl.
Alexander Bach) is egyre inkább az ő politikájukat követték.
A kormányzat a forradalom hatására, de a császár nevében felszabadítot-
ta a jobbágyokat, s ezzel a vidéket leválasztotta a forradalmi Bécsről. Amikor
azonban az udvar által ígért alkotmányt visszautasító diákság ellen felléptek,
újabb tömegmozgalom bontakozott ki (második bécsi forradalom, 1848.
május), s az udvar Innsbruckba menekült. A kényszerhelyzetben levő kor-
mányzat alkotmányozó gyűlést hívott össze, és a nyomorgó munkásoknak a
francia nemzeti műhelyekhez hasonló foglalkoztatást ígért.
9
1848 nyarán összeült az alkotmányozó gyűlés, ahol – Ma-
gyarország kivételével – a birodalom minden tartománya képvi-
selve volt. A választott küldöttek többsége polgár és paraszt volt,
s a gyűlés etnikai összetétele tükrözte a birodalom tarka nem-
zetiségi képét. Az alkotmányosság kérdésében egyetértettek,
a birodalom felépítésében azonban nem. Az osztrák-németek a
központosított (centralizált) berendezkedés hívei voltak, míg
a többi nemzetiség – de különösen a csehek – a birodalmat belső
önállóságot élvező tartományok együttesévé átalakító föderaliz-
must pártolták.
Az osztrák-német liberálisok a széthúzó erők (olaszok, ma-
gyarok, csehek) láttán közeledtek az udvarhoz. A helyzet meg-
szilárdulásával az uralkodó visszatért Bécsbe (1848. augusztus).
A kormány csökkentette a közmunkások bérét, majd megmozdu-
lásukat leverte. Latour hadügyminiszter parancsára felszámolták
az olasz, majd a cseh forradalmat (Custozzánál Radetzky aratott
döntő győzelmet, Prágát pedig Windischgrätz foglalta el), és 1848
szeptemberében Magyarország ellen küldte Jelačić horvát bánt.
A magyarok azonban a bán hadait megverték (Pákozd), és Bécs
felé üldözték. Mikor Latour a bán segítségére akarta küldeni a bé-
csi helyőrséget, Bécsben kitört az újabb, immár a harmadik for-
radalom (1848. október 6.). Az udvar a morvaországi Olmützbe
menekült. Windischgrätz csapatai az osztrák határnál vereséget
2017. 06. 13. 17:18
 24. A népek tavasza 143

11

A bécsi kormányzat átalakulása

Kövesse nyomon a kormányzat vál-
tozásait! Hogyan alakult a kor-
mányzat és a társadalom viszonya? Ho-
gyan befolyásolta az eseményeket a nem-
zetközi helyzet? Mutassa be az ábra alap-
ján, mennyiben volt sajátos Magyarország
helyzete!

mértek a magyar hadseregre, majd elfoglalták Bécset (1848.

október 31.). Ezzel a bécsi forradalom véget ért, az osztrák kor-
mány pedig részt vett a Habsburg-dinasztia hatalmának helyre-
állításában.
A forradalom alatti változásokat szentesítő V. Ferdinándot
– aki gyermeki lelkületű és befolyásolható volt – lemondatták.
Helyére a tizennyolc éves I. Ferenc Józsefet állították (1848–
1916). Az alkotmányozó gyűlést feloszlatták, és helyettük az ural-
kodó adott alkotmányt a birodalom népeinek (1849. március 4.).
Az olmützi oktrojált (kényszerített, ráerőszakolt) alkotmány
leplezni kívánta az abszolutizmust. Tartományi alapon szervez-
te meg a birodalmat, de a tartományokat nem az ott lakó nép által
választott hivatalok, hanem a központi hatalom irányította.
A Habsburg Birodalom 1848-ban
Vegye számba, mely forradalmi és
nemzeti mozgalmakkal kellett szá-
molni a bécsi udvarnak 1848 tavaszán!
Hogyan befolyásolta az eseményeket a
külpolitikai helyzet? Milyen viszony figyel-
hető meg a nemzeti és forradalmi mozgal-
mak, illetve a bécsi kormányzat között?
Milyen okai voltak ennek?

12

17604_Történelem10.indb 143 2017. 06. 13. 17:18

 144 II. A forradalmak kora

13 14

Az olmützi városháza. 1848 októberé­

ben a császári udvar a morvaországi
városba költözött. 1848 decemberében
itt vette át a hatalmat V. Ferdinándtól
I. Ferenc József, és itt adott alkotmányt
népeinek 1849 márciusában

Az olmützi alkotmány vázlata

Gyűjtse össze az uralkodó és a választott szervek jogköreit! Hogyan
rendezte az alkotmány a tartományok és a központ viszonyát? Ha-
sonlítsa össze ezt a korábbi állapotokkal! Hasonlítsa össze az olmützi al-
kotmány szövegét az ábrával!

A csehek elképzelése a birodalom átalakításáról

A cseh liberálisok támogatták a Habsburg Birodalom fenn-
maradását, mivel az a számukra veszélyes német egység-
mozgalommal szemben az egyetlen lehetséges védelmet
jelentette. (Csehországot a németség vette körül, s magában
Csehországban is nagyon jelentős volt a számuk.) A bi-
rodalmat alapvetően nem területi, hanem etnikai alapon
akarták föderalizálni, s remélték, hogy így a szlávok jutnak
túlsúlyba. Nem számoltak a lengyelekkel, akik külön úton
jártak, és a szláv népek közötti ellentétekkel. Az etnikai
felosztás nehézségét mutatja, hogy Palacký, a legtekinté-
lyesebb cseh vezető Magyarországot felosztotta volna et-
nikai alapon, de amikor a csehekről volt szó, ragaszkodott
Csehország németlakta területeihez.

15 Ausztriát olyanná kell formálnunk, hogy a népek szí-
vesen éljenek itt – ez legyen fő gondjuk. A sokféle
vágy, elképzelés, érdek akkor lesz kielégítő, ha a törté-
nelem és az etnográfia egyidejű fi yelembevételével a
nemzeti-történelmi népcsoportokat a birodalom kö-
rén belül eső kisebb nemzeti alakulatok gyanánt fo-
gadjuk el. Kis országot most nem lehet naggyá tenni.
Akik maguk akarnak maradni, azokat hagyjuk ma-
gukra, akik a többiekkel tartanak, tegyék.
A következő tartománycsoportokat javaslom: 1.
német-osztrák, 2. cseh, 3. lengyel, 4. illír és 5. olasz
tartományok. Az itt nem képviselt tartományokat a
következő csoportokra osztanám: 6. délszláv, 7. ma-
gyar és 8. oláh tartományok. Az elsőhöz Ausztriát
számítom, az Enns mindkét oldalán, Stájerországot,
Karintiát, Salzburgot, Német-Tirolt, Voralberget, Né-
met-Csehországot, Morvaországot és Sziléziát, a má-
sodikhoz Csehországot, Cseh-Morvaországot, Cseh-
Sziléziát és Magyarországból Szlovákiát, a harmadik-
hoz Galíciát, Krakkót, Bukovinát és Magyar-Ukrajnát
a Kárpátokban. A negyedikhez Szlavóniát, Szláv-Stá-
jerországot, Szláv-Karintiát, Krajnát és a tengermellé-
ket, az ötödikhez Olasz-Tirolt, Lombardiát és Velen-
cét, a hatodikhoz Dalmáciát, Horvátországot, Szla-
vóniát és a Vajdaságot, a hetedikhez Magyarországot
és Erdélyt, a nyolcadikhoz Erdély, Magyarország és
Bukovina román részeit.
Egyáltalában nem ellenzem Német-Csehország
és Csehország szétválasztását; sőt ha a gyakorlatban
lehetséges volna, egyenesen javasolnám. Csehország
azonban egyetlen katlan, egy katlant pedig nem lehet
kettéosztani anélkül, hogy tönkre ne tennénk.
Palacký tervezete, 1849. január
Mi mellett érvelt Palacký? Hogyan viszonyult
Ausztriához? Kövesse a korabeli etnikai viszo-
nyokat bemutató térképen Palacký terveit! Értékelje
e terveket a történeti és az etnikai elvek alapján! Ha-
sonlítsa össze Magyarország és Csehország javasolt
felosztását a valós etnikai helyzettel!

17604_Történelem10.indb 144 2017. 06. 13. 17:18

 24. A népek tavasza 145

16 I. 2. §. Ezen tartományok [amelyeket az 1. 1. §-ban so-
rol fel az alkotmány] képezik a szabad, önálló, osztha-
tatlan és felbonthatatlan alkotmányos ausztriai örökös
monarchiát.
I. 3. §. Bécs a császárság fővárosa. […]
I. 5. §. Minden népfaj egyenjogú, s minden népfaj-
nak sérthetetlen joga van nemzetisége és nyelve fenn-
tartására és művelésére. […]
I. 7. §. Az egész birodalom egy vám- és kereskedelmi
terület. Közbenső vámok semmi cím alatt nem hozat-
hatnak be. […]
II. 14. §. A császár szent, sérthetetlen és nem felelős.
II. 15. §. A császár gyakorolja a főparancsnokságot
az összes fegyveres erő fölött vagy személyesen, vagy
hadvezérei által.
II. 16. §. A császár határoz béke és had fölött. […]
II. 19. §. A császár nevezi ki és bocsátja el a minisztere-
ket. Ő tölti be a hivatalokat a statusszolgálat minden ágai-
ban, ő osztja a nemességet, rendjeleket és kitüntetéseket.
Olmützi alkotmány, 1849. március 2.
Jellemezze az alkotmány által bevezetett állambe-
rendezkedést! Állításait igazolja az alkotmányból
idézett részletekkel!

17

A Habsburg Birodalom etnikai viszonyai

Jellemezze a birodalom etnikai összetételét! Mennyire egyértelmű az etnikai tagozódás? Vegye számba az etnikai ellenté-
teket! Mennyiben módosítaná a képet, ha figyelembe vennénk a lakatlan területeket és a városok magasabb népsűrűségét?

Az 1848-as párizsi forradalom eredményeként a polgárság szélesebb rétegei nyertek beleszólást a

politikába. Ekkor már szervezett erőként jelent meg a munkásság, de követelései gyorsan szembe-
állították a polgársággal. A munkások felkelését leverték, a polgárság és francia társadalom többségét je-
lentő parasztság pedig a szilárd államhatalmat ígérő Louis Bonapartét választotta meg köztársasági el-
nökké. A Német Szövetség területén a forradalom valós egységet akarta megvalósítani, de sikertelen
maradt. Az olasz egységért kirobbanó forradalmakat az osztrák és a francia hadseregek verték le. A Habs-
burg Birodalmat 1848 tavaszán válságos helyzetbe sodorták a birodalom több területén kitörő forradal-
mak. A Habsburgok hatalmát – a katonai erő mellett – az mentette meg, hogy a felszabadított jobbágyok
elpártoltak a forradalomtól, a kezdetben forradalmi osztrák-német polgárság pedig a birodalom egysége
érdekében az uralkodó mellé állt.

17604_Történelem10.indb 145 2017. 06. 13. 17:18

 146 II. A forradalmak kora

Néhány személyiség a forradalmak

korából (Olvasmány)
1 Papi pályára lépett, és tehetsége révén egyre magasabb pozícióba
2 és híveivel szemben – ellenezte a kétkamarás törvényhozás létre-
Sieyès két ábrázolása: a polgár és a
Direktórium egyik tagja
Sieyès abbé (1748–1836) vidéki hivatalnokcsalád gyermeke volt.
került: kanonok, majd vikárius (a püspököt helyettesítő főpap) lett.
Egyházi emberként szembesült a főpapság és az alsópapság eltérő
helyzetével. Tapasztalatai és a felvilágosodás hatására a társadal-
mi kiváltságok ellenzőjévé vált, s eltávolodott a vallástól is. Ami-
kor a király összehívta a rendi gyűlést, megírta a Mi a harmadik
rend? című röpiratát, amelyben a harmadik renddel azonosította a
nemzetet, s a kiváltságosokat – kissé egyoldalúan – élősködőknek,
a társadalom számára hasznot nem hajtó rétegeknek állította be.
Tagja lett a rendi gyűlésnek, és kezdettől részt vett a forrada-
lom eseményeiben. Jelentős szerepe volt abban, hogy a harmadik
rend s a hozzá csatlakozó képviselők a rendi gyűlést Alkotmányo-
zó Nemzetgyűlésnek nyilvánították (1789. június 17.). A király
vétójogának kérdésében a radikálisabb álláspontot képviselte, s
az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elnökeként – szintén a királlyal
hozását.
A Törvényhozó Nemzetgyűlésnek nem lehetett tagja, miután
kimondták, hogy a korábbi törvényhozás tagjai nem választhatók
újra. A Nemzeti Konventbe azonban beválasztották. A mocsárhoz
tartozott, s kezdetben a girondistákat, majd a jakobinusokat támo-
gatta. Megszavazta a király halálát (1793), de később támogatta a
jakobinus diktatúra megbuktatását (1794).
Bekerült a Direktórium vezetésébe (1795). Érzékelte, hogy a
polgári berendezkedés a jakobinus és a királypárti lázadások mi-
att nem tud megszilárdulni, s a megoldást a végrehajtó hatalom
megerősítésében látta. Két tábornoknak is felajánlotta támogatá-
sát a hatalom megszerzéséhez. Részt vett Napóleon államcsínyé-
nek megszervezésében is. Megkapta a második konzul tisztségét,
ám csalódnia kellett, mert a diktatúrát kiépítő Napóleon háttérbe
szorította őt. Napóleon bukását követően az idős Sieyès emigrált, s
csak az 1830-as forradalom után tért haza az akkor már nyolcvan
év felett járó politikus.

3 Ha egy szavazó akarata kettőnek számíthat, akkor sem-
mi ok sincs rá, hogy az a hatalom, amely e politikai ki-
váltságot lehetővé tette számára, kimondja, hogy szava-
zata tíz vagy ezer szavazattal ér fel. Látják uraim, csak
egy lépés kell ahhoz, hogy valamennyi szavazattal felér-
jen! Ha egy akarat a törvényhozásban kettővel érhet fel,
felérhet 25 millióval is. Akkor a törvényhozás egyetlen
akaratnak lenne a kifejeződése, akkor a király a nemzet
egyetlen képviselőjének tekinthetné magát! Megfi yel-
hettük, hogy a politikai jogok egyenlőtlensége egyetlen
pillanat alatt eljuttatott bennünket az arisztokráciáig,
világos tehát, hogy e gyűlöletes rendszer arra jó, hogy
fenntartsa számunkra a legabszurdabb zsarnokságot.
Sieyès a királyi vétóról szóló vitában, 1789 szeptembere
Vesse össze a tankönyvben szereplő három, Sieyès
abbétól származó forrást! Mutassa be, hogy a ki-
választott vélemények alapján az abbé éppen hol foglalt
helyet a politikai palettán!

17604_Történelem10.indb 146 2017. 06. 13. 17:18

 Néhány személyiség a forradalmak korából (Olvasmány) 147

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (1754–

1838) arisztokrata származású főpap az anciem r­ egime 4
haszonélvezőjéből lett a forradalom egyik vezetője. Az
alkotmányos monarchisták táborába tartozott. Ő java-
solta az egyházi vagyon állami kézbe vételét. 1792 ele-
jén még sikerült lebeszélnie az angol vezetést a Fran-
ciaország elleni hadüzenetről, 1792 augusztusában pe-
dig a Francia Köztársaság nevében jegyzékben foglalta
össze az angol kormánynak, miért volt szükségszerű a
király félreállítása. Rögtön ezután a terror felé haladó
Franciaországból Angliába emigrált, majd innét kiuta-
sították az Egyesült Államokba. A Direktórium idején
visszatért Franciaországba, és ismerősei segítségével
megkapta a külügyminiszteri kinevezést. 1799-ben le-
mondott tisztségéről, és segítette Napóleon hatalomra
kerülését (többek között ő beszélte rá a lemondásra
a Direktórium vezetőjét, Barrast). Ezután Napóleon
külügyminisztere lett. Mikor a hódító csillaga kezdett
leáldozni, Talleyrand azt tanácsolta neki, hogy a hó-
dítások egy részéről való lemondás árán is szilárdítsa
meg helyzetét. Napóleon nem fogadta meg Talleyrand
tanácsát, mire ő titokban szervezkedni kezdett ellene, s
információkat adott az oroszoknak és Ausztriának, re- Talleyrand La Fayette-tel együtt 1790-ben a forrada-
mélve, hogy így gyorsabban véget ér a háború. Napóle- lom ünnepén
on bukását követően a Bourbon-restauráció egyik ve- Az életrajzot és a forrásokat megismerve mondjanak
zetőjévé vált, s részt vett a bécsi kongresszuson. Neki is olyan jelzőket, amelyek leginkább jellemzik Talley-
köszönhető, hogy a legyőzőtt Franciaország fontos ha- rand-t! Keressenek az interneten irodalmi műveket és fil-
talmi tényező maradt Európában. Talleyrand a Bour- meket, melyek Talleyrand életét dolgozzák fel!
bonok bukását sem várta meg, átpártolt a forradalom
által hatalomra segített Lajos Fülöp oldalára.
6 Európában négy nagyhatalom van: mert én Poroszor-
szágot semmiképpen nem számítom közéjük.
5 Talleyrand-nak szemére hányták, hogy lassan-las- […] Franciaország […] erősebb, mint bármelyik
san minden pártot és minden kormányt elárult. Az a három közül, sőt képes mindannyiuknak ellenállni.
igaz, hogy XVI. Lajostól a köztársasághoz pártolt, in- Országunk egyesíti az embereket és a gazdagságot.
nen a Direktóriumhoz, innen a Konzulátushoz, in- Az európai befolyást vele megosztó három közül ket-
nen Napóleonhoz, innen a Bourbonokhoz, innen az tő vetélytársa és természetes ellensége. A harmadik,
Orlé­ansokhoz, és még megtörténhetne, hogy mielőtt amelyet hatalmas térségek választanak el tőle, köz-
meghal, Lajos Fülöptől újra a köztársasághoz pártol. vetlenül egyáltalán nem ellensége, de közvetve igen,
De egyiket sem árulta el, csupán elhagyta őket, ami- mint Franciaország legrégibb szövetségeseinek ter-
kor már halottak voltak. […] Talleyrand hangjára én mészetes ellensége.
mindig úgy fi yeltem, mint a sors döntéseire. Még Szükséges, hogy ezentúl Ausztria ne közvetlenül
emlékszem arra, hogy megrémültem, amikor Napóle- Franciaországgal és a franciák alapította államokkal
on visszatért Elba szigetéről, és Talleyrand hű maradt legyen határos, és hogy a velencei államért, Tirolért,
XVIII. Lajoshoz. Ez Napóleon bukását hirdette meg svábföldi birtokaiért és a szomszédos államokra vo-
nekem. Örvendtem, amikor Orléans mellett nyilat- natkozó igényeiért cserébe Havasalföldet, Besszarábi-
kozott, ebből láttam, hogy a Bourbonok napja leál- át és Bulgária legészakibb részét adjuk neki. Az oro-
dozott. Szeretném, ha ez a férfi a szobámban volna, szok így Ausztria természetes vetélytársává és ellen-
barométer helyett a falra akasztanám, és anélkül, hogy ségévé válnak, de az természetes szövetségesre talál
újságot olvasnék, anélkül, hogy az ablakokat kinyit- Franciaországban.
nám, mindennap tudnám, milyen idő van a világban. Talleyrand levele Napóleonnak, 1805
Börne: Párizsi levelek, 1831
Gyűjtse össze Talleyrand javaslatait! Milyen kül-
Mivel vádolták a kortársak az egykori püspö- politikai irányváltásról kívánta meggyőzni a csá-
köt? Hogyan vélekedik Talleyrand-ról Börne? szárt? Mennyiben volt lojális a császárhoz Talleyrand?

17604_Történelem10.indb 147 2017. 06. 13. 17:18

 148 II. A forradalmak kora
7 cia mestere volt. A Német-római Birodalomban, egy Rajna menti városban
Karikatúra a bécsi forrada-
lom elől menekülő Metter-
nichről
8 diplomáciai úton rendezték.
17604_Történelem10.indb 148
Klemens von Metternich (1773–1859) konzervatív politikus és a diplomá-
(Koblenz) született, főnemesi család gyermekeként. Magas kort élt meg, és a
napóleoni háborúktól egészen a forradalmi korszak végéig (1848) aktív sze-
replője maradt a politikai életnek.
Már édesapja is diplomata volt, a trieri érsekséget képviselte a bécsi udvar-
ban. Az ifjú grófra tanulmányai során – kortársai zöméhez hasonlóan – nagy
hatást gyakorolt a felvilágosodás. Ám a francia forradalom kirobbanásakor
hazatért Franciaországból, ahol tanulmányait végezte. Az 1790-es évek elején
II. Lipót, majd I. Ferenc császárrá koronázásakor kapott kisebb ceremoniális
feladatokat, és kapcsolatba került a Habsburg-diplomáciával.
Mikor a Rajna-vidék francia megszállás alá került, Metternich családjával
együtt Bécsbe költözött. Jelentős fordulatot jelentett az életében, mikor Mária
Terézia és II. József kancellárjának, Kaunitz hercegnek a lányát megismerte,
majd feleségül vette. Egymás után kapta a diplomáciai megbízatásokat a bé-
csi udvartól. Megnyerte Napóleon szimpátiáját is, ezért 1806-ban megkap-
ta a Habsburg Birodalom ekkor legfontosabb diplomáciai posztját: párizsi
követté nevezték ki. Pályája tovább ívelt felfelé, s államminiszterként (1809)
a birodalom egyik legfőbb döntéshozója lett. A Habsburg Birodalom ekkor
hivatalosan – egy megalázó békekötés után – Napóleon szövetségese volt, de
Metternich ügyes politikával fenntartotta a kapcsolatot a franciaellenes ko-
alícióval is. Csak Napóleon oroszországi kudarca után csatlakozott az újabb
franciaellenes koalícióhoz. Így Napóleon bukása után a Habsburg Biroda-
lom az egyik nagyhatalomként vehetett részt a háború utáni rendezésben.
Metternich politikai karrierjének csúcspontját a bécsi kongresszus idő-
szaka jelentette. Az angol diplomáciával karöltve igyekezett az Orosz Biro-
dalom túlsúlyának kialakulását megakadályozni. Az angol politikával össz­
hangban ő is fontosnak tartotta, hogy a vesztes Franciaország megtartsa
nagyhatalmi állását az európai egyensúly biztosítása érdekében. Jelentős
szerepe volt a konzervatív szolidaritást kifejező Szent Szövetség létrehozá-
sában. Metternich nem volt makacs ellenzője a változásoknak, de azt tapasz-
talta, hogy a forradalmak terrort, az értékek pusztulását és háborúkat hoz-
nak, ezért politikájának homlokterébe a forradalmi és nemzeti mozgalmak
visszaszorítása került.
A napóleoni háborúkat követő évtizedek konzervatív politikájának veze-
tő alakjává vált Európában és a Habsburg Birodalomban is. A kor liberálisai
és nacionalistái számára Metternich lett a haladás legfőbb ellensége. Nem
véletlen, hogy 1848 márciusában az első bécsi forradalom legfőbb követelése
az ő menesztése volt. Ugyanakkor nem tagadhatjuk érdemeit abban, hogy
1815 után Európában nem voltak nagy
háborúk, és a hatalmi konfl ktusokat
Az idős politikus az 1848-as forra-
dalom elől Angliába menekült, de már
1851-ben visszatért Bécsbe. A politiká-
ba azonban már nem szólhatott bele.
A bécsi kongresszus résztvevői
Keresse meg a képen az általunk
megismert politikusokat: Metterni-
chet és Talleyrand-t!
2017. 06. 13. 17:18
 25. A világ és Európa a XIX. század első felében 149

25. A világ és Európa a XIX. század

első felében
Az új állam földrajzi helyzete
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 1
rendkívül kedvező volt: területi nö-
NAGYHATALOMMÁ VÁLÁSA
vekedése útjában nem állt komoly
akadály. A XIX. század közepére jórészt az egymással elfoglalt eu-
rópai hatalmaktól történő vásárlással kitolta határait a Csendes-
óceánig. Hatalmas mezőgazdasági területek és a nyersanyagok
óriási tömege állt rendelkezésükre. Az őslakos indiánok létszáma
rohamosan csökkent, így a ritkán lakott területekre korlátlanul
befogadhatták a demográfiai robbanás időszakában Európából
beözönlő kész munkaerőt.

Az őslakos indiánok nem tudtak beilleszkedni az új világba, s nem volt

szükség a munkaerejükre. A betegségek mellett alapvetően életterük beszű-
külése vezetett létszámuk csökkenéséhez. Az Egyesült Államok kormánya,
hogy területet biztosítson a bevándorlóknak, szerződésekkel áttelepítette az
indián törzseket rezervátumokba. Így tettek a Florida vidékén élő cserokikkal
is, akiket átköltöztettek a kontinens belsejébe, Oklahomába. Az átköltözés és
a mostoha körülmények felgyorsították fogyásukat. James Monroe, az Egyesült Államok
ötödik elnöke (1817–1825). Ő fogal-
mazta meg, hogy Amerika az ameri-
A tőkeerős vállalkozók átvették Európából az újításokat, így
kaiaké, és ez később az amerikai kül-
az ipari forradalom Angliával egy időben bontakozott ki. A meg- politika alapelvévé vált
erősödő Egyesült Államok először Latin-Amerika felé nyitott. Mi-
Nézzen utána, miért róla nevezték el
után a térség független lett, az újabb gyarmatosító törekvésekkel Libéria fővárosát!
szemben kinyilvánították, hogy az amerikai kontinens az Egyesült
Államok érdekszférája (ezt az egyik amerikai elnök után Monroe-
elvnek nevezik). Míg a Latin-Amerika feletti befolyás érdekében a
szabadságot hirdethették, addig a rabszolga-kereskedelemben a
britek léptek fel a szabadság nevében az amerikai hajókkal szem-
ben (mivel ők 1807-ben ezt betiltották).

2 Az európai hatalmak háborúiban, melyek az ő belső ügyeik vol-

tak, sohasem vettünk részt, sem azok politikánkat közelebbről nem
érintik. Csak akkor utasítjuk vissza a sérelmeket vagy készülünk
védelemre, ha jogainkat megtámadják vagy komolyan fenyegetik.
Féltekénk mozgalmaiban már ilyen okoknál fogva is közvetlenebbül
vagyunk érdekeltek […].
A szövetséges hatalmak politikai rendszere lényegesen különbö-
zik az amerikaitól. E különbség a kormányok különbözéséből veszi
eredetét, és a miénk védelmén, melyet oly sok vér és kincs elvesztése
árán és felvilágosodott polgáraink bölcsességével alkottunk meg, és
mely alatt példátlan boldogságot élveztünk, odaadóan csügg az egész
nemzet. Mi tehát az Egyesült Államok és azon hatalmak közt fenn- Hogyan értékeli Monroe az ameri-
kai–európai viszonyt? Miben látja
álló baráti viszonyt illetőleg kijelentjük, hogy békénkre és bizton- az európai és az amerikai berendezkedés
ságunkra veszedelmesnek tartunk minden kísérletet az ő részükről alapvető különbségét? Milyen formában
rendszereiknek e félgömb bármely részére való kiterjesztése iránt. fogalmazza meg az Egyesült Államok ha-
Monroe elnök kongresszusi üzenetéből, 1823 talmi igényeit az üzenet?

17604_Történelem10.indb 149 2017. 06. 13. 17:18

 150 II. A forradalmak kora

3 4

Egy vadnyugati várost bemutató skan-

zen az Egyesült Államokban. A vad-
nyugaton már kialakultak a telepü-
lések, de az állami intézmények még
A vasút megjelenése a nyugati területeken
nem szilárdultak meg. Ezen a félig ci-
vilizált vidéken gyakori volt az erőszak Mutassa be a kép alapján Amerika nyugati vidékének gazdasági és
demográfiai jellemzőit! Mennyiben változtatta meg a térség gazda-
Olvassa el a Múlt-kor című történel- sági és demográfiai viszonyait a vasút?
mi magazin online változtában a 10
tény a vadnyugatról című írást (2013), és
válaszoljon a kérdésekre! Milyen volt a
A gyors ütemű fejlődés és a hatalmas erőforrások ellenére a XIX. század
nők helyzete a vadnyugaton? Milyen külö-
nös gyógyítási módszereket alkalmaztak? első felében az Egyesült Államok a világpolitikában még nem játszott jelentős
Milyen állatokat akartak hozni Egyiptom- szerepet, azt még mindig az európai nagyhatalmak alakították. Ennek oka,
ból a vadnyugatra XIX. század közepén? hogy az új állam energiáit az új területek benépesítése és a szövetségi államba
való beillesztése kötötte le.

Az Egyesült Államok terjeszkedése

Kövesse nyomon az Egyesült Államok területi növekedését! Milyen módszerekkel szerezte meg az egyes területeket az
Egyesült Államok? Mi tette lehetővé e módszerek alkalmazását? Jellemezze az új területekben rejlő gazdasági lehetősé-
geket! Mi tette lehetővé, hogy ki tudják használni a természeti adottságokat?

17604_Történelem10.indb 150 2017. 06. 13. 17:18

 25. A világ és Európa a XIX. század első felében 151

Észak-Amerikánál lassúbb
LATIN-AMERIKA ütemben fejlődött a XVIII. szá-
zadban. A gyarmati társadalom
élén az ültetvényeket és az igazgatást kézben tartó 7
kreolok, az amerikai születésű fehérek álltak. A né-
pesség zömét a meszticek (indián–fehér félvérek) és
az indiánok alkották, akik a kreolok ültetvényein és
a saját kis gazdaságaikban dolgoztak. A trópusi terü-
leteken jelentős volt az ültetvényeken és bányákban
rabszolgaként dolgozó feketék száma.
A terület túlnyomó része spanyol és portugál
gyarmat volt. A két gyarmattartó ország – gazdasá-
guk hanyatlása miatt – se a tőkés gazdálkodás mo-
delljét, se a tőkét nem tudta exportálni gyarmataira.
A napóleoni háborúk idején – részben így válaszol-
va a kontinentális zárlatra – a térséggel való keres-
kedelmet a britek ragadták magukhoz. A bányák
kincsei és az ültetvények terményei a napóleoni há-
borúkat követően már brit késztermékekért cserébe
kerültek Európába.

6
Latin-Amerika függetlenségi harca
Mely külső hatások segítették a függetlenség kivívá-
sát? Elemezze Latin-Amerika gazdasági helyzetét,
viszonyát az Egyesült Államokhoz és Európához!

Latin-Amerika társadalma
Mutassa be a térség társadalmi szerkezetét! Mely
tényezők határozták meg, hogy ki milyen társa-
dalmi réteghez tartozik?

A carabobói ütközet a kreol felkelők és a spanyolok

A felvilágosodás és a forradalmak hatására a kre-
olok körében is feltámadt az igény a függetlenségre.
A XIX. század elején kihasználták az anyaországok
lekötöttségét (napóleoni háborúk, forradalmak), és
kivívták függetlenségüket.
között (1821) és a győztes kreol tábornok, a későbbi
venezuelai elnök, Simon Bolivar (9.)
Jellemezze a kép alapján a kreol hadsereget! Mi-
lyen társadalmi következtetéseket tud levonni?

8 9

17604_Történelem10.indb 151 2017. 06. 13. 17:18

 152 II. A forradalmak kora
10
Az Európa és Ázsia közötti gazdasági kapcsolatok
változása
Kövesse nyomon a két kontinens gazdasági kapcso-
latainak változását! Mely tényezők hatottak a folya-
matra? Milyen politikai hatásai lehettek a változásoknak?
11
James Cook angol felfedező a brit korona nevében
birtokba veszi Ausztráliát (1770). A XIX. század kö-
zepén készült festményről hiányoznak az őslakosok
Nézzen utána, mire használták kezdetben az ango-
lok ezt a területet! Hogyan változott a helyzet a XIX.
század közepén?
12
17604_Történelem10.indb 152
A függetlenségért folyó küzdelemben kis létszámú kreol
és spanyol erők csaptak össze. A spanyol és a kreol mentalitás
és a hadseregek is hasonlóak voltak. A legyengült Spanyol-
ország – a Karib-szigeteken (Kuba) kívül – végül nem tudta
megtartani a területeit.
A független Latin-Amerika országaiban a kre-
ol vezetés mellett szinte minden változatlan maradt
(földbirtokviszonyok, nyersanyagexport, rabszolga-
ság). Ezért nem indult meg a gazdasági fellendülés.
Ennek híján az európai bevándorlók tömegei inkább
Észak-Amerikában telepedtek le, ami további fej-
lesztő forrásoktól fosztotta meg a térséget.
Az ipari forradalom hatásá-
A GYARMATOSÍTÁS
ra Európa és Észak-Amerika
ÚJ KORSZAKA
gazdasága gyors ütemben erő-
södött. Alapvetően megváltozott e térségek világgaz-
daságban elfoglalt helye, ami a gyarmatosítás irányait,
ütemét és jellegét is módosította.
A nagy földrajzi felfedezéseket követően Ázsia
nagy, fejlett birodalmaiba az európai hatalmak nem
tudtak gazdaságilag behatolni. Kereskedőik főként
nemesfémekért szerezték be a szükséges terméke-
ket: az ázsiai éghajlaton termő fűszereket és a fejlett
kézműipar által előállított textíliákat (pl. selyem),
valamint más iparcikkeket (pl. porcelán). Az ipari
forradalmat követően azonban a gépek és a tömeg-
termelés révén olcsóbbá váló európai áruk már ve-
vőkre találtak a fejlett ázsiai térségekben is.
Az európai hatalmak behatolása gyorsult, mert
gazdasági erejük párosult a fejlettebb haditechni-
kával. Mindez egyre nagyobb fölényt biztosított az
európaiaknak, és a gyarmatosítás újabb hullámát
indította el.
Afrika belső területeinek meghódí-
AFRIKA tását még a korszakban is megakadá-
lyozták a természeti tényezők (sivatagok,
zuhatagok a folyókon, őserdők). A kedvezőbb ég-
hajlatú és kereskedelmi szempontból értékes perem-
területeken folytatódott az európai terjeszkedés.
A franciák Algériát foglalták el, míg a britek meg-
szerezték a hollandoktól Dél-Afrikát.
A hollandok Fokföld térségében, az európai embernek
kellemes szubtrópusi éghajlatú területen telepes gyarmatot
hoztak létre. A brit behatolás után a hollandok (búrok vagy
afrikánerek) egy része átkelt a Sárkány-hegységen, s tovább
folytatta szabad paraszti életét. E területeken több búr államot
is szerveztek (Natal, Oranje, Transvaal).
Búr telepesek
Jellemezze a búrok életmódját!
2017. 06. 13. 17:18
 25. A világ és Európa a XIX. század első felében 153

A napóleoni háborúkat követően az

INDIA angolok végképp kiszorították a fran- 13
ciákat és a hollandokat (Ceylon) Indiá-
ból. A Brit Kelet-indiai Társaság (9. évfolyamos tan-
könyv, 50. oldal) egyre mélyebben hatolt be Indiá-
ba. Egyes területeket megszerzett, másokat függésbe
vont, kiegyezve a helyi vezetőkkel, maharadzsákkal.
A XIX. század elején fordulat következett be a brit
gyarmatosítás történetében. Az ipari forradalom ré-
vén a brit termékek olcsóbbá, így versenyképessé vál-
tak. Ez tette lehetővé, hogy a gyarmatosítás ne csak
a kereskedelem térnyerését, a magas adók kivetését,
hanem a teljes gazdasági térhódítást jelentse. Indiá­ Maharadzsák és brit tisztviselők
ban ekkor szorította ki a piacról az angol textilipar
Miért volt mindkét fél számára előnyös az együttmű-
a helyi kézműveseket, s a gyarmatot Anglia nyers- ködés?
anyagszállítójává (gyapot) és felvevőpiacává tették.

A brit behatolás ellentmondásos következményekkel járt

India népei számára. A kézműipar tönkretétele, a gabonaex-
port megjelenése tömegeket taszított nyomorba. Ugyanak-
kor a britek megindították a szubkontinens egységesítését és
modernizációját. A kiszolgáltatottság mellett a britek és az
európai kultúra megjelenése egyben a kasztrendszer vagy az
özvegyek tűzhalála elleni fellépést is jelentette.
Az évezredes kultúrával, fejlett civili-
KÍNA zációval rendelkező Kína elzárkózott
az európaiaktól, s csak néhány kikötőn
keresztül bonyolított le előnyös kereskedelmet az
európaiakkal, akik a kínai árukért (porcelán, se-
lyem, tea) továbbra is arannyal fize tek. A kínaiak
számára politikájuk egy ideig védelmet jelentett, bár
az európai fejlődés vívmányainak (fegyverek, hajózás
stb.) átvételét is megakadályozta.
A Ming-kornak (9. évfolyamos tankönyv, 61. oldal) a
XVII. század közepén (1644) – a korábbi korszakokhoz ha-
sonlóan – egy parasztfelkelés vetett véget. Vezetője, szintén
korábbi hagyományokat követve császárrá kiáltotta ki magát.
A széteső Kínát az északról betörő mandzsuk egyesítették, s új
dinasztiát alapítottak. A Csing-dinasztia egészen a császárság
bukásáig (1912) hatalmon maradt. A Csing-korban a man-
dzsuk átvették a kínai kultúrát, megszilárdították a magas
színvonalú közigazgatást.
A Kínai Császárság továbbra is elzárkózott az
európai behatolás elől, lezárta kikötőit. Az angolok
ópium csempészésével igyekeztek jövedelmezőbbé
tenni a kínai kereskedelmet. Mikor a kínai hatósá-
gok felléptek a kábítószer-kereskedelem ellen (meg-
semmisítettek néhány rakományt), a brit kereske-
dőket ért sérelem miatt Anglia hadat üzent. Az első
ópiumháborúban (1840–1842) a modern brit flot-
ta győzelmet aratott. Kínát Hongkong átadására és
öt kikötő megnyitására kötelezték. Megindulhatott a
brit gazdasági behatolás a hatalmas ország piacaira.
14 Tételezzük fel, hogy száz év múlva a bennszülöttek
jelleme felemelkedik az európaiakkal meglévő érint-
kezés, valamint annak eredményeként, hogy általános
és politikai ismeretekre tesznek szert, továbbá meg-
ismerik a modern művészetet és tudományt. Lehet-
séges-e, hogy nem rendelkeznek majd az ellenállás
szellemével és az arra való hajlandósággal, hogy szem-
beszegüljenek minden olyan igazságtalan és elnyomó
intézkedéssel, amelynek célja a társadalom létráján
leszorítani őket? […]
Együtt azokkal, akik részrehajlóak a brit uralom
irányában, mert e kapcsolatból a jövőre nézve áldásos
eredményekre számítanak, én is szükségképpen elszo-
morodom, amikor gyakorta látom, hogy a kormány
törvényeket és szabályokat fogad el anélkül, hogy
megfontolná vagy láthatóan értené indiai alattvalói
érzéseit, s anélkül, hogy tekintetbe venné, hogy ez a
nép immár több mint fél évszázada egy felvilágosult
nemzet uralma alatt áll kapcsolatban a szabadság szó-
szólóival, a tudás előmozdítóival.
Ram Mohan Roy indiai író művéből
Milyen társadalmi és kulturális folyamatról
számol be a szerző? Milyen következtetést von
le ebből a jelenségből? Fogalmazza meg, hogyan vi-
szonyul a szerző a brit politikához és kultúrához!
Tárja fel ennek okait!
15
Kínai por-
celántál sár-
kány és páva
ábrázolásával
a XIX. századból

17604_Történelem10.indb 153 2017. 06. 13. 17:18

 154 II. A forradalmak kora

16 Te, ó uralkodó, messze lakozol sok tengeren túl, és mégis
attól az alázatos kívánságtól vezettetve, hogy civilizá-
ciónk jótéteményeiben osztozhass, küldöttséget küld-
tél, amely engedelmesen eljuttatta hozzánk üzenetedet.
Azok a komoly kifejezések, amelyekből az üzenet áll,
bizonyítják részedről a tiszteletteljes alázatosságot, mely
rendkívül dicséretreméltó. Ami azt a kérelmet illeti,
hogy egy alattvalódat mennyei udvaromhoz küldhesd,
hogy ellenőrizze országod kereskedelmét Kínával, úgy
ez a kérés ellentmond dinasztiám minden szokásának és
semmilyen módon sem fogadható el. Ha úgy rendelke-
zem, hogy az általad küldött ajándékokat, ó uralkodó,
elfogadták, úgy ez kizárólag azért történt, mert fi ye-
lembe vettük azt az érzést, amely arra indított téged,
hogy messziről elküld őket. Dinasztiánk hatalmas győ-
zelmeinek híre minden országba eljut, s a szárazföldek
és tengerek valamennyi nemzetének uralkodói elküldik
értékes ajándékaikat. Amint követed maga meggyőződ-
het arról, nekünk mindenünk megvan. Számomra nincs
értéke furcsán vagy rosszul készített tárgyaknak és nincs
szükségem országod készítményeire, engedelmeskedj és
ne kövess el tiszteletlenséget.
Csien Lung császár levele
III. György brit uralkodónak,1792
Fogalmazza meg röviden, milyen döntést tartal-
maz a levél! Mivel indokolta a császár döntését?
Vitassuk meg, mely okok játszottak még szerepet ebben!
Hogyan látták a kínaiak az európai–kínai gazdasági és
kulturális viszonyt?

17

A gyarmatosítás 1750–1850 között

Melyek voltak a gyarmatosítás fő irányai a korszakban? Mely tényezők határozták meg ezeket az irányokat? Mennyiben
hatottak az európai hatalmi küzdelmek a gyarmatosításra? Hogyan változott meg a gyarmatok gazdasági szerepe a
korszakban?

A hatalmas terület, az Európából érkező bevándorlók tömegei és az ipari forradalom az Egyesült

Államokat vezető gazdasági nagyhatalommá tette. Újonnan birtokba vett területeinek benépesítése,
beillesztése az állam keretei közé lekötötte, így külpolitikai aktivitása még nem volt jelentős. Az európai
nagyhatalmak lekötöttsége a napóleoni háborúkban lehetőséget adott a brit gyarmatbirodalom kiterjesz-
tésére és Latin-Amerika felszabadulására. Afrika belső területei még a XIX. század első felében is meg-
közelíthetetlenek maradtak az európaiak számára. A britek India megosztottságát és gazdasági fölényüket
kihasználva megszerezték az egész szubkontinenst, s gazdaságilag behatoltak Kínába is.

17604_Történelem10.indb 154 2017. 06. 13. 17:18

 Összegezés 155

Összegezés
A XIX. század uralkodó eszméinek kapcsolatai és an- 1
nak változásai
Mely ideológiai, társadalmi és gazdasági folyamatok
hatottak az új eszmeáramlatok kialakulására? Te-
kintsék át az ábra alapján a négy nagy eszmeáramlat egy-
máshoz való viszonyát! Elemezzék, hogyan és miért vál-
tozott az eszmeáramlatok egymáshoz való viszonya!

Korszakunk, a XVIII. század vége és

URALKODÓ
a XIX. század első fele, a társadalmi
ESZMÉK
mozgalmakat meghatározó jelentős
eszmék megszületésének és fejlődésének az idősza-
ka. Az ekkor megjelenő liberalizmus, nacionaliz-
mus, konzervativizmus és szocializmus – jelentő-
sen megváltozva – ma is meghatározóak.
Ezek az eszmeáramlatok különbözőségeik ellené-
re ugyanazoknak a folyamatoknak a következményei.
A gazdasági fejlődés teremtette meg a társadalmon
belüli jogegyenlőség alapjait, segítette a nemzeti egy-
ség létrejöttét, de kiélezte a társadalmi ellenté­teket
is. A túl gyors változásokra válaszul kibontakozott
a konzervativizmus. A nacionalizmus és a libera-
lizmus a korszakban szorosan összekapcsolódott.
A korszak végére a liberalizmus veszített forradal-
miságából, és a konzervativizmushoz hasonlóan a
társadalmi viszonyok és az állam megszilárdítását
szolgálta. Emiatt szembekerült a szocializmus esz-
méjével, amely a szegényebb rétegek (főleg a munká-
sok) helyzetén akart javítani a magántulajdon kor-
látozásával, sőt – egyes irányzatai – forradalommal. 2

Angliában a mezőgazdaság for-

A GAZDASÁG
radalmát követte az előipari for-
ÁTALAKULÁSA
radalom a textilipar fellendülésével,
majd 1780 körül kibontakozott az ipari forrada-
lom. Gyors ütemben születtek, és kerültek felhasz-
nálásra az új technikai találmányok, fejlődött a
közlekedés. A folyamatot segítette a szabad verseny,
s következménye – egyben a további fejlődés mo-
torja – a demográfiai robbanás és a városiasodás.

Anglia XVIII–XIX. századi gazdasági folyamatai

Hogyan épülnek egymásra a gazdaság egyes korsza-
kai Angliában? Mi a kölcsönhatás az ipari forrada-
lom és a demográfiai robbanás között? Hogyan terjedtek
el Európában az Angliában létrejött új módszerek és esz-
közök?

17604_Történelem10.indb 155 2017. 06. 13. 17:19

 156 II. A forradalmak kora

A XVIII. század elejé-

A POLITIKAI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE
től a XIX. század köze-
A FRANCIA TÖRTÉNELMEN KERESZTÜL
péig az eszmék fejlődésé-
vel együtt jelentős politikai változások is lezajlottak. Ezek során
államformák, politikai rendszerek váltották egymást, sokszor rö-
vid időn belül.
Gyakran egyetlen ember élete is a keresztmetszetét adhatja
korszakunknak, mint láttuk azt Sieyès, Talleyrand és Metternich
esetében.
Érdemes áttekinteni a politikai változásokat – mintegy mély-
fúrásként – Franciaország történelmén keresztül. Nézzük meg az
ábra segítségével a politikai élet egyes területeit, s vizsgáljuk meg
az e területek változásai között meglévő összefüggéseket!
3

A francia történelem áttekintő ábrája

Mely tényezőkre bontja az ábra az
ország politikai történelmét? Van-e
olyan tényező, amelyet fontosnak vélnek,
de az ábráról kimaradt? Milyen változá-
sok mutathatók ki időrendben az egyes té-
nyezőknél? Milyen kölcsönhatások vannak
a tényezők között?

17604_Történelem10.indb 156 2017. 06. 13. 17:19

 III. A polgárosodás kora,
forradalom és szabadságharc
Magyarországon

17604_Történelem10.indb 157 2017. 06. 13. 17:19

 158 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

26. Pest-Buda fővárossá válása

A XVIII. század végére a három város
1 PEST, BUDA ÉS ÓBUDA
(Pest, Buda, Óbuda) és a körülöttük levő
FEJLŐDÉSE
kisebb helységek együttesen már az ország
legnépesebb települését alkották. A főváros jelleget erősítette, hogy
Mária Terézia és II. József több központi hivatalt (Helytartóta-
nács, Magyar Kamara) és az egyetemet is Budára, illetve Pestre
helyezték át.
A XVIII. századi népességgyarapodás és gazdasági fejlődés a
XIX. század első felében folytatódott. Pest – a dunai vízi út men-
Buda és Pest címere a XVIII. század
tén – a gabonakereskedelem legfontosabb központjává vált, amit
végén tovább erősített, hogy a vasúthálózat kiépítése is Pest központtal
kezdődött meg a korszak végén. A kereskedelem mellett fejlő-
Mit fejez ki, hogy angyal tartja a két
önálló címert? désnek indult az ipar: Óbudán hajógyár, Budán Ganz Ábrahám
vasöntödéje, Pesten malmok sora épült.

Pest-Buda a XIX. század első felében

Hasonlítsa össze a középkori és a XIX. századi város kiterjedését! Azonosítsa a jelentős középületeket!
Nézzen utána, mikor épült az első állandó híd a Dunán, hol volt az első vasúti pályaudvar!

17604_Történelem10.indb 158 2017. 06. 13. 17:19

 26. Pest-Buda fővárossá válása 159

Év Buda és Óbuda Pest Együtt

3 5
1720    600     600    2 200
1780 21 700     600    5 300
1800 24 300    9 900    4 200
1820 33 300    5 300    8 600
1830 38 600    4 100 102 700
1840 39 000    8 300 107 300
1850 50 100 128 000 178 100

Év Magyar (%) Német (%) Szlovák (%) Egyéb (%)

4 Pest, Buda és Óbuda népesedési ada-
1715 19,4 55,6 2,2 22,8 tai: népességszám (3.), nemzetiségi
arányok (4.), és az 1820-as felekezeti
1737 22,5 57,8 5,6 14,1
arányok (5.)
1750 22,2 55,2 6,5 16,1 Hogyan alakult a város népessége?
1831 36,6 56,4 5,0   2,0 Elemezze a nemzetiségi arányokat s
azok változásait! Hasonlítsa össze az etni-
kai és a felekezeti viszonyokat! Tárja fel a
A régi középkori királyi székhely az népesedési viszonyok mögött meghúzódó
A KIRÁLYI VÁR
1686-os ostrom idején hatalmas károkat gazdasági, társadalmi és kulturális ténye-
– A NÁDORI CSALÁD zőket!
szenvedett. A gótikus királyi palotát nem
állították helyre, jórészt elbontották. Utolsó maradványai az új, im-
már barokk királyi palota építése során tűntek el, III. Károly idején
(1711–1740). Az építkezés azonban rövidesen leállt, s csak Mária
Terézia idején folytatódott, aki az új királyi palotával a magyar
rendeket akarta megnyerni, hangsúlyozva, hogy Buda is királyi
székhely. Ám a királynő nem lakott a palotában, amely a Nagy-
szombatról a fővárosba telepített egyetemnek adott átmenetileg he-
lyet (1784-ig). A királyi palota szakrális jellegét mutatja, hogy egy
ideig itt őrizték a raguzai ferencesektől hazahozott Szent Jobbot is.

7 A budai várpalota a XVIII. század kö-

zepén (6.) és a XIX. század első felé-
ben (7.). Jól látható a barokk palota és
tornya, majd a torony elbontásával egy
újabb emelet kialakítása
Hogyan változott a városkép a két
kép közötti jó fél évszázad során? Az
alsó képet mely eleme alapján tudná idő-
ben behatárolni? Hogyan oldották meg a
két város közötti összeköttetést?

17604_Történelem10.indb 159 2017. 06. 13. 17:19

 160 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

A korszak magyar királyai és nádorai

Kövesse nyomon, kik uralkodtak a
korszakban Magyarországon! Ho-
gyan történt a nádori méltóság betöltése?

A XVIII. század végén a palota végre benépesült, a nádori család

használta az épületet az 1848-as szabadságharc kitöréséig. Ebben
az időszakban az ország nádorai is a Habsburg-család tagjai voltak.

A II. Józsefet követő II. Lipót (1790–1792) egyik fiát, Sándor Lipótot tet-
te meg nádorrá (1790–1795). Úgy gondolta, nem bízhat a lázongó magyar
főnemesekben. II. Lipót halála után legidősebb fia került a trónra I. Ferenc
néven, Sándor Lipót pedig nádor maradt. Azonban a nádor a vegyészet sze-
relmeseként tűzijátékokat szervezett, s egy baleset során olyan súlyos égési
sebeket szenvedett, hogy meghalt. Ferenc ekkor másik öccsét, Józsefet ne-
vezte ki nádorrá. Ő és családja költözött be a budai várba.

József nádor (1795–1847) felvilágosult gondolkodású volt, és

fontosnak tartotta a magyarokkal való együttműködést. Magyar-
országon élt, jó kapcsolatai voltak a magyar arisztokráciával és te-
vékenyen részt vett a magyar kultúra és gazdaság fejlesztésében.
Különösen sokat köszönhet neki Pest-Buda. Emiatt rendkívül nép-
szerű volt a magyarok körében.
A Nemzeti Múzeum épülete, amely
1837–1847 között készült. Pollack A nemzeti ébredést követően a magyar vezető
Mihály a korszak építészeti ízlésé- A NEMZET
nek megfelelően klasszicista stílusban
réteg a mindinkább fővárosnak tekintett Pest-Bu-
FŐVÁROSA
tervezte. A klasszicizmus Magyar- da fejlesztését a magyar nemzeti fejlődés kulcs-
országon mint nemzeti stílus jelent kérdésének tartotta. A hatókörükbe tartozó kérdésekben min-
meg. A múzeum szolgálta a kor műve- dent megtettek a város fejlesztése érdekében. Kezdeményezték és
lődési igényeit és a nemzeti ébredést,
csakúgy, mint Európa hasonló intéz-
ményei. A londoni British Múzeumot 9
is egy módos ember gyűjteménye ala-
pozta meg a XVIII. század végén, mint
ahogyan a magyar Nemzeti Múzeumot
Széchényi Ferenc. A két épület közel
egy időben és ugyanazon stílusban
épült
Határozza meg a klasszicista építé-
szet jellemzőit a kép segítségével! Vi-
tassák meg, mi lehetett a XIX. században
egy múzeum szerepe!

17604_Történelem10.indb 160 2017. 06. 13. 17:19

 26. Pest-Buda fővárossá válása 161

támogatták középületek (Nemzeti Múzeum), közlekedési műtár-

gyak (Lánchíd) építését. Lóversenyt, kaszinót alapítottak Pesten,
hogy az arisztokrácia itt költhesse el a pénzét, ezzel is gyarapítva a
várost. A reformkor egyik meghatározó személyisége, Széchenyi
István használta elsőként a Budapest városnevet.

10

A Redout, a pesti vigadó épülete a Duna partján. Pollack Mihály

tervei alapján épült 1829–1833 között

A fővárost 1838-ban súlyos katasztrófa érte.

AZ 1838-AS 12
1838 telén sok hó esett. Március elején az olva-
NAGY ÁRVÍZ
dás miatt megnövekedett a Duna vízmennyisé-
ge, de a szabályozatlan, sekély gázlókkal teli folyómederben a jég
nem tudott levonulni. Jégdugók keletkeztek, melyek felduzzasz-
tották a folyót. Pest alatt Csepelnél megpróbáltak felrobbantani
egy torlaszt. Ez részben sikerült, ám ekkor a felsőbb szakasznál
(Dunakanyar) átszakadt egy jégdugó, és a mögötte felgyülemlő
hatalmas víztömeg elárasztotta Pestet. Több ezer épület összedőlt,
és a katasztrófa kb. 150 halálos áldozatot is követelt. A pusztítás
azonban lehetőséget is jelentett: a tervszerű újjáépítés során egy- Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”
séges, klasszicista stílusú épületek, impozánsabb paloták kerül- emléktáblája a pesti Ferenciek terén
tek a régiek helyére. álló templom falán (készült 1905-ben).
Wesselényi Miklós a reformkor egyik
meghatározó főrendi politikusa volt, és
a részt vett a mentésben. Ez jelentősen
11 növelte népszerűségét
Olvassa el Jókai Mór Kárpáthy Zol-
tán című regényében az árvízi men-
tés leírását! Wesselényi Miklós mellett kit
emel ki a szerző a valós történelmi szerep-
lők közül?

Az 1838-as pesti árvíz korabeli ábrázolása

Keressen a nagy árvízre utaló emlékeket Pesten az internet segítsé-
gével!

17604_Történelem10.indb 161 2017. 06. 13. 17:19

 162 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

27. A kompromisszum helyreállítása

II. József intézkedései kül- és belpolitikai vál-
1 II. JÓZSEF
ságba sodorták a Habsburg Birodalmat. A török
KUDARCA
háború elhúzódott, a belga tartomány elszakadt, a
magyar rendek kapcsolatot kerestek a poroszokkal.
József három kivételével visszavonta rendeleteit, de nem lehe-
tett visszatérni a tíz évvel korábbi helyzethez, nem lehetett eltö-
rölni uralkodásának pozitív és negatív következményeit. A magyar
rendek már nem érték be a rendeletek visszavonásával, hanem
jogaik újbóli elismerését követelték.

Az ifjú József és Lipót az 1760-as évek

végén. Testvérei közül felfogásában
Lipót állt a legközelebb bátyjához, de
nála sokkal kompromisszumkészebb
volt, nem ragaszkodott mereven el-
képzeléseihez
Készítse el a két testvér személyiség-
rajzát (tulajdonságok, kedvenc tevé-
kenységek, párkapcsolatok stb.)! Használ-
ja az internetet, vagy nézze meg a Habs-
burg lexikon című kiadványt (Új Géniusz A Magyarországra visszatérő Szent Korona fogadása 1790 febru-
Kiadó, 1990, szerkesztette Brigitte Ha­ árjában Budán. A császár ekkor már halott volt, de a hírt csak az
mann)! ünnepségek után merték nyilvánosságra hozni
Mit fejezett ki Magyarországon a Szent Korona? Mi lehetett a poli-
tikai jelentősége a képen látható felvonulásnak?

A trónra lépő II. Lipótnak (1790–1792) a jo-

II. LIPÓT
gaikban megsértett rendeket kellett leszerelnie.
POLITIKÁJA
A rendek a korábbi biztosítékokkal nem eléged-
tek meg, a volt jozefin sták (pl. Hajnóczy József) pedig a refor-
mok polgári irányú továbbfejlesztéséről ábrándoztak. Az uralkodó
egyik csoport követelését sem teljesíthette.
A jó taktikai érzékkel rendelkező II. Lipót – hogy szabad kezet
kapjon a belpolitikában – engedmények árán leszerelte a poro-
szokat, és békét kötött a Portával. A magyar rendeket engedmé-
nyekkel és fenyegetéssel kompromisszumra szorította.

17604_Történelem10.indb 162 2017. 06. 13. 17:19

 27. A kompromisszum helyreállítása 163

3 II. Lipót felesége és gyermekei köré­

ben. Édesanyja kilencedik gyermeke-
ként Lipót volt bátyja, József után a
legidősebb fiú, így a trón várományo-
sa, miután bátyjának nem volt örökö-
se. Lipót hosszú időn át (1765–1790)
Toszkána uralkodója volt, ahol a fel-
világosult abszolutizmus szellemében
tevékenykedett. Megfontolt reformjai
(közigazgatási, oktatási, egészségügyi,
adóreform, céhek megszüntetése) nép-
szerűvé tették országában
Mely tényezők játszhattak szerepet
abban, hogy Lipót reformjai sikere-
sek és népszerűek voltak Toszkánában?
Folytathatta-e a reformpolitikát a Habs-
burg Birodalom élén?

A Poroszországgal kötött egyezség (Reichenbach, 1790) értelmében a

Habsburg Birodalom lemondott az Oszmán Birodalom rovására szerezhető
területekről (a poroszok a háborúban a törököket támogatták). Cserébe a 4 Rajta hát, egész parasztság, könyörülj
poroszok korlátozták lengyelországi hódításaikat, s felhagytak a Habsburg magadon, emeld fel botodat, vasvil-
Birodalom belső ügyeibe való beavatkozással. Egyébként a poroszokkal ládat, baltádat a kegyetlen, ingyen-
való megegyezés már a forradalmi Franciaország elleni fellépés előkészí- élő, húzó-vonó, országpusztító, királyt
tése volt. lopó urak ellen, egyező szájjal, szívvel
II. Lipót politikája érvényesítése és a lázongások visszaszorítása érde- kiáltsd mint a táltos ezt:
kében széles besúgói hálózattal rendelkező titkosrendőrséget is létrehozott. Második József császárunknak
A szervezet ügynökei nem csupán megfi yelték a rendek hangadóit, hanem és királyunknak minden elrendelései
igyekeztek nyomást gyakorolni rájuk, hogy könnyebben elfogadják az ural- mellett megmaradunk. […]
kodó által a rendeknek felkínált kompromisszumot. Szították a jozefin sta Élete veszedelme alatt úr dolgá-
értelmiség körében kialakult szervezkedéseket, hogy felkeltsék a nemesség- ra [robotra] egy paraszt se menjen.
ben egy, a francia forradalomhoz hasonló felkelés rémét, s így a rendek az Ha hajtani akarják, ölje meg azt, és ha
udvarhoz közeledjenek.
nem bír vele, a többi parasztság legyen
A titkosrendőrség igyekezett kihasználni a jobbágyok földesurakkal
segítségül, […] a telektől többé földes-
szembeni ellenszenvét és a távoli „jó császár” iránti rokonszenvét. A jobbá-
urat nem szolgálunk, hanem mint más
gyok nevében készített röpiratokat helyezett ki szerte az országban, amelyek
a nemesség elleni fellépésre buzdítottak, sejtetve, hogy ezekkel az uralkodó
országokba, csak a királynak adózunk
is egyetértene. Ezzel az uralkodó arra kívánta rádöbbenteni a nemességet, és szolgálunk.
hogy a jobbágysággal szemben csak a dinasztia nyújthat számukra védelmet. E végre: királynak azt választjuk,
Tapasztaltuk ezt már Mária Terézia idején is, mikor az Urbárium kiadását aki ellen rebelláltak [lázadtak] a József
(1767) megelőzően a kormányzat késlekedett elnyomni a dunántúli paraszt- igazságaiért, akinek atyját, anyját és
mozgalmakat. minden nemzetségét attázták [támad-
Az uralkodó igyekezett kihasználni a magyarok és a nemzetiségiek közöt- ták], össze mi csinálták a törvény nél-
ti ellentéteket is. Erre már korábban is láttunk példákat (a szerb határőrvidék kül élő nemes Uraimék, ti. Józsefünk
létrehozása, a görögkatolikus egyház létrehozása), de ezekre az eseményekre öccsét, II. Lipótot […]
még a nemzeti ébredés előtt került sor. 1790-ben azonban már kibontako- Röpirat 1791-ből
zóban volt a modern nemzeti gondolat mind a magyar, mind a nemzetiségi
vezető réteg körében. Kik ellen íródott a szöveg? Kik-
A görögkatolikus és a hozzájuk csatlakozott ortodox román főpapok be- nek a nevében írták? Gyűjtse ki
adványt intéztek az uralkodóhoz (Supplex libellus Valachorum Transsilvani- a szövegből a dinasztiára vonatkozó
ae – Az erdélyi oláhok kérelme, 1791), melyben követelték, hogy Erdélyben utalásokat! Keressen árulkodó jele-
ismerjék el a románokat negyedik nemzetként. Emlékszünk, a középkorban ket, melyekből arra következtethet,
a három erdélyi nemzet (a magyar, a székely és a szász) nem etnikai, hanem hogy a röpiratot az udvar megbízá-
sából készítették! Mely vonatkozások
rendi tagozódást takart (8. évfolyamos tankönyv, 255. o.). Most azonban a
hiányoznak a röpiratból?
románok rendi jellegű követelése már modern nemzeti törekvéseket takart,
és a hagyományos rendi tagozódást etnikai értelműnek tartotta.

17604_Történelem10.indb 163 2017. 06. 13. 17:19

 164 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
5 A valach [román] nemzet esdőn és alázatosan járul Fel-
séged Trónusa elé, és a következőket kéri […].
1. Hogy a gyűlöletes és gyalázattal teljes „megtűrtek”,
„bebocsájtottak”, „a Rendek közé oda nem számított”
és más ehhez hasonló kifejezések, amelyeket megbé-
lyegzés gyanánt jogtalanul és törvényes alap nélkül
ráfogtak a valach nemzetre, most egyszer s minden-
korra legyenek eltörölve, és méltánytalan s hamis vol-
tok miatt nyilvánosan vonassanak vissza, valamint
semmisíttessenek meg, s ekként tétessék vissza min-
den polgári és országlakosi jogának gyakorlásába.
2. A könyörgő nemzetnek adassék vissza az országlakos
nemzetek között ugyanazon hely, amelyet az betöltött
a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett Kolozsmonos-
tori Konvent 1437-ben kiadott s fentiekben idézett
hiteles levele szerint.
3. Ennek a keleti egyházhoz csatlakozott nemzetnek a
papsága […], nemessége, hasonlóképpen a köznépe
is – városi, falusi egyaránt – éppen úgy tekintessék
és ugyanazon elbánásban és jótéteményekben része-
süljön, mint az unió [utalás a három erdélyi nem-
zet uniójára, 1437] szervezetét alkotó három nemzet
papsága, nemessége és köznépe.
4. A megyékben, székekben, kerületekben, polgári köz­
ségekben a tisztviselők és az országgyűlési követek
megválasztásánál, az udvari főkormányszékeknél és
tartománybéli kormányszékeknél az adódó tisztújítá-
6 III. tc. […] kegyelmesen beleegyezett Ő császári ki-
rályi apostoli felsége, hogy a királyi fölavatás és koro-
názás minden egyes trónváltozáskor az elhunyt király
halálától számított hat hónap lefolyása alatt törvényes
szertartás szerint múlhatatlanul végrehajtassék. […]
VI. tc. […] az ország Szent Koronája a hozzá tar-
tozó drágaságokkal együtt Buda szabad királyi fővá-
rosba vitessék át. […]
X. tc. […] Ő szent felsége kegyesen elismerni mél-
tóztatott, hogy ámbár a felséges ausztriai ház nőágá-
nak az 1723. I. és II. cikkelyek által a magyar király-
ságban és a hozzá kapcsolt részekben megállapított
örökösödése ugyanazt a fejedelmet illeti, akit a meg-
állapított trónöröklési rend szerint Németországban
és azon kívül fekvő, elválaszthatatlanul és felosztha-
tatlanul birtoklandó többi ország és tartományokban
illet: mindazonáltal Magyarország, a hozzá kapcsolt
részekkel együtt, szabad és kormányzatának egész
törvényes módját illetőleg (beleértve mindenféle kor-
mányszékeit) független, azaz semmi más országnak
vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel
és kormányzattal bíró, s […] törvényesen megkoroná-
zott örökös királyától, […] tulajdon törvényei és szo-
kásai szerint, nem pedig más tartományok módjára
igazgatandó és kormányzandó ország.
Az 1790. évi törvényekből
17604_Történelem10.indb 164
sokkor, mind pedig az előléptetések alkalmával gon-
doskodjanak arról, hogy ez a nemzet a számarányá-
nak megfelelően képviselve legyen.
5. Azoknak a vármegyéknek, székeknek, körzeteknek,
polgári közösségeknek, amelyekben a valachok szám-
ban felülmúlják a többi nemzeteket, a megnevezése is
a valachoktól vétessék, azokban viszont, amelyekben a
többi népek haladják felül őket, tőlük vegyék, vagy vi-
seljék a magyar-valach, szász-valach vegyes nevet, vagy
akár az erről, akár az arról a nemzetről vett elnevezés
teljes mellőzésével, mind a vármegye, mind a szék és
kerület csak azt az elnevezést őrizze meg, amelyet a fo-
lyókról vagy a várak után eddig is viseltek; és mondassék
ki, hogy a Fejedelemség valamennyi lakosa – nemzeti-
ségre és vallásra való tekintet nélkül – állapota és rend-
je szerinti egyazon szabadságokkal és jótétemények-
kel él s azoknak örvend, és valamennyiüknek ugyan-
azokat az erejükhöz mért terheket kell hordozniuk.
Supplex libellus Valachorum, 1791
Értelmezze a beadvány egyes pontjait! Melyek mi-
nősülnek rendi jellegű követelésnek? Melyek a mo-
dern nemzeti követelések? Tekintse át Erdély etnikai
arányainak változásait a XV. századtól a XVIII. század
végéig! Elevenítse fel az 1437-es kápolnai unióról tanul-
takat! Értelmezze a szövegben szereplő felfogást erről az
eseményről!
II. Lipót politikája
Mely problémákat kellett megoldania II. Lipótnak?
Milyen megoldásokat választott, és milyen eredmé-
nyeket ért el?
Gyűjtse össze a törvény alapján a rendek által elért
eredményeket! Mely korszak egyensúlyi állapotát ál-
lították helyre az 1790-es törvények? Mi volt ennek az ál-
lapotnak a lényege?
2017. 06. 13. 17:19
 27. A kompromisszum helyreállítása 165

8 9 Az egész hazában minden vármegyék

kedvetlen mozgásban voltak. Elsősor-
ban a correspondentiák [levelezések]
csak titkon és susogva folytatnak; vég-
re nyilván circuláló levelek által min-
denek úgy egyet értettek, hogy a fel-
tekert húroknak mindenütt egyforma
hangjok vala. Legelsőben is a nemze-
ti magyar ruhának felvételén kezdett
éledni a patriotismus, mely annál szebb
és csodálatosabb volt, hogy már alig le-
hetett magyar öltözetben látni valakit,
mindenütt, mint árvíz a német öltözet
eláradott. […]
Ide járult ez is: hogy mindenek
II. Lipót koronázása Pozsonyban [mindenki] magyarul beszélnek, akik
Mi a politikai jelentősége a koronázásnak? Miért jelentette az ural- nem tudják, tanulják a nyelvet, holott
kodó és a magyar rendek közötti kompromisszum megerősítését? ezelőtt kevés hónapokkal, kivált nagy
társaságban magyar nyelven szólót ta-
lálni nem lehetett. […] Szerencsés fá-
A magyar rendek a kényszer és az enged- tum [végzet] tehát, hogy ily hirtelen a
A RENDI DUALIZMUS
mények hatására ráálltak a kompromis�- magyar ruha és nyelv a maga nemze-
HELYREÁLLÍTÁSA
szumra. A dinasztia lemondott a rendeleti ténél becsületre kapott. Különben is a
kormányzásról, a rendek pedig függetlenségi törekvéseikről. ruha és a nyelv formálja a nemzetet kü-
Lipót országgyűlést hívott össze Budára, megkoronáztatta magát, lönös nemzetté.
s esküt tett a magyar törvények betartására. Az országgyűlésen Keresztesi József naplójából
ismét megerősítették a magyar rendi jogokat.
Milyen jelenségről számol be a
A felvilágosodás, a francia forradalom hatá- visszaemlékezés? Mely tényezők
A NEMZETESZME váltották ki ezt a folyamatot a szerző
sára és II. József politikájának ellenhatásaként
ÉBREDÉSE szerint? Mi a szerepe valójában a
a nemesi nemzettudat a magyar nemzetesz- szerző által említett jelenségnek?
mével töltődött fel. A nemzet alatt egyre inkább a magyar nyel-
ven beszélők közösségét értették. A rendi jogok védelme helyett
hangsúlyozni kezdték a nemzeti érdekek védelmét. Az uralkodó
és a rendek közötti kompromisszum megkötése után azonban a
hangsúly a politikáról a kultúra területére helyeződött át. Döntővé
a nyelvművelés, a nyelvújítás vált. 10
A modern polgári nemzeteszme mindenképpen kiteljesedett volna ha-
zánkban, de II. József türelmetlen politikájának következtében – az uralkodó
szándékaival ellentétesen – felgyorsult a folyamat. Másrészt a rendi ellenál-
lás és a magyar nyelv védelmének összefonódása megkönnyítette a nemesi
nemzettudat modernizálását. A nemesség így nemcsak a magyar viselet, de
a nyelv megújítása felé is lelkesedéssel fordult. A nemesek köréből kerültek
ki a nyelvújítás nagy alakjai, mint Kazinczy Ferenc is (1759–1831).

A magyarországi nemzetiségek gyenge, elsősorban egyházi

értelmiségét szintén megérintette a nemzeti eszme. Ekkor szü-
lettek meg a modern forráskritika követelményeit fi yelmen kívül
hagyó elméletek a nemzetiség eredetéről, történelmi szerepéről.
A horvátok az ókori illírekhez, a románok a dákokhoz és a róma- A nemesi nemzettudat átalakulása
iakhoz, a szlovákok a morvákhoz kötötték az eredetüket. Mely tényezők gyorsították fel a ne-
A nemzetiségi törekvések elsősorban a kultúrában jelentek mesi nemzettudat polgári nemzettu-
meg. A nemzeti nyelv fejlesztése jellemezte a korszakot. Miután dattá válását? Milyen következményei vol-
a nemzeteszme nagy fontosságot tulajdonított a dicső múltnak, tak a jelenségnek? Hasonlítsa össze a ma-
gyar és a francia modern nemzettudat
a nemzetiségi vezetők a történelmet átértelmezték, hogy minél kialakulását!
előkelőbb és hatalmasabb ősöket találjanak népüknek.

17604_Történelem10.indb 165 2017. 06. 13. 17:19

 166 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
11
Az új, magyaros divat szerint öltözött
nemesasszony, háttérben a pozsonyi
várral
Mely elemeket elevenített föl a ma-
gyaros ruhaviselet? Milyen szerepe
lehet a divatnak a politikában?
13
Berzeviczy Gergely (1763–1822) felvi-
déki nemes. Külföldi tanulmányai után
tervezetet készített II. Józsefnek az or-
szág modernizálásáról, de az uralkodó
közömbösen fogadta. Közgazdászként
a későbbiekben is reformokon dolgo-
zott. Az 1790–1791-es országgyűlés
kilenc ún. „rendszeres bizottságot” ál-
lított fel, melyek az ország megújításá-
nak gondolatával foglalkoznak. Berze-
viczy a közgazdasággal foglalkozó bi-
zottság munkájában vett részt
Nézzen utána, hogy milyen témák-
kal foglalkozott Berzeviczy! Gyűjtse
össze néhány művének címét!
17604_Történelem10.indb 166
12 A magyarok két társadalmi rendbe osztódjanak: az első a fő- és a
köznemességet foglalja magába, s a jövőben ne legyen különbség
mágnások és nemesek közt; a másodikba tartozzon minden nem
nemes, a városi polgárság és a parasztság. A szövetkezett tartomá-
nyok egyetemes gyűlését a mindkét rendből küldött követek Budán
vagy Pesten tartsák és ez a gyűlés legyen kétkamarás.
Csak a nemeseknek lesz tulajdonjoga. […] A falvakban és me-
zővárosokban lakó nem nemesek a földesurak bérlőivé lesznek, a
föld tulajdonosával szerződést kötnek, s ennek értelmében pénzben,
terményben vagy robotmunkával fize nek. […]
A Reformátorok Titkos Társaságának Kátéjából, 1794
•
Kérdés: Miként hívatnak a polgári társaság tagjai? – Felelet: Pol-
gárnak; minden egyéb nevezet vagy privilégium, mint király, gróf,
­zászlósúr, nemes, pap stb. törvénytelen és vétkes, melyek ti. a társa-
ságbéli [társadalmi] szerződést súlyosan megsértik.
Kérdés: Mi a nemesség? – Felelet: Ez oly embereknek neme, mely
a társaságnak [társadalomnak] több szent kötelességeitől ment, és
mely azt véli, hogy a nép sokaságánál feljebb való és a többi polgá-
roknál jobb és nemesebb. […]
A Szabadság és Egyenlőség Társaságának Kátéjából, 1794
Hasonlítsa össze a két szervezet társadalmi programját! Milyen
rendszert kívánt a Reformátorok és milyet a Szabadság és
Egyenlőség Társasága? Milyen viszonyt feltételez a program a két
szervezet tagjai között? Nézzen utána, mekkora társadalmi támoga-
tottsága lehetett a két társaságnak!
A magyar nemesség örömmel üdvözölte
A „JAKOBINUS”
a francia forradalmat, amely az uralkodót
ÖSSZEESKÜVÉS
korlátozó rendi mozgalomként indult, s így ro-
konságot mutatott a magyar nemesi törekvésekkel. Az események
radikalizálódása, majd a terror megjelenése azonban a nemessé-
get szembefordította a forradalommal: a rendek felsorakoztak a
Habsburg-dinasztia mögött a franciákkal vívott hosszú küzde-
lemben. A II. József törekvéseivel szimpatizáló értelmiség egy
része viszont társadalmi reformokat tervezett.
A tervezgetés azonban kilátástalanná vált. II. Lipót váratlanul
elhunyt, s fia I. Ferenc (1792–1835) politikáját a változások me-
rev elutasítása jellemezte. Ferenc ugyanis már a francia forrada-
lom radikális szakaszában került trónra (ez évben fosztották meg
hatalmától XVI. Lajost), és a forradalom exportjától tartva biro-
dalmában elejét akarta venni minden szervezkedésnek.
A csalódott reformereket (pl. Hajnóczy Józsefet, Kazinczy Fe-
rencet) egy kalandor értelmiségi, Martinovics Ignác könnyen rá-
vette a hatalom elleni titkos szervezkedésre (1794).
Martinovics Ignác ferences szerzetesként egyetemet végzett, majd ter-
mészettudományos tárgyakat oktatott különböző egyetemeken (pl. Lem-
bergben). A modernizáció híveként jelentkezett II. Lipót szolgálatára, ter-
vezeteket készített, jelentéseket írt a titkosrendőrségnek, például a reform-
értelmiség tevékenységéről. I. Ferencnek azonban nem volt szüksége ilyen
tervekre, ezért Martinovicsot elbocsátotta a szolgálatból. Martinovics most
azokat kezdte megszervezni (mintául részben a szabadkőművesek szervezete
szolgált), akikről korábban jelentéseket készített.
2017. 06. 13. 17:19
 27. A kompromisszum helyreállítása 167

A politikai-társadalmi megosztottságot fi yelembe véve két titkos társa-

ságot szervezett (1794). A nemzeti ellenálláson felnőtt nemesség számára a 14 A magyar nemzet vegye ki a főhatal-
mérsékeltebb Reformátorok Társaságát hozta létre. Ennek programja függet- mat a király kezéből, és hazáját szabad
lenséget, köztársaságot és a jobbágyság bérlői viszonnyá alakítását tartalmaz- és független köztársasággá nyilvánítsa.
ta. A nemzetiségi megosztottságot az országban úgy kívánták megszüntetni, Mivel a magyar nemzeten mind-
hogy az országot etnikai alapon kialakított, belső önállósággal (autonómiával) azokat a különböző nemzetiségű népe-
rendelkező körzetekre osztották volna. A radikálisabb értelmiségiek a Szabad- ket értjük, amelyek a Magyarországhoz
ság és Egyenlőség Társaságának tagjaiként a rendi kiváltságok teljes felszámo- tartozó tartományokban élnek, ezért
lását tűzték ki célul. A korszakban a mérsékeltebb elképzelések is rendkívül minden nemzetiség alkosson külön
radikálisnak számítottak, emiatt a vezető réteg kis részét érintették csak meg. tartományt, éljen külön politikai al-
A két szervezet titkosan működött, a mérsékeltek nem tudtak az őket is kotmánnyal, egymással azonban szo-
felszámolni kívánó radikális csoportról. A belépés a Martinovics által írt káté ros szövetség kösse össze őket. Azaz:
(kérdés felelet formájában kifejtett program) lemásolásával történt, a belé- Magyarország alakuljon szövetséges
pő csak az őt beszervezőt és az általa toborzott tagot ismerte. Martinovics köztársasággá, melyben minden nem-
a művelt reformer értelmiségiek (Hajnóczy, Kazinczy) tenni akarását hasz- zetiség szabadon használhatja saját
nálta ki, és a nem létező komoly francia kapcsolatokra hivatkozva oszlatta
nyelvét, éljen saját erkölcsei és szoká-
el a szervezkedés sikerével kapcsolatos jogos aggodalmakat. A mozgalom
sai szerint, és élvezzen teljes vallássza-
gyorsan terjedt, bár a társaságok létszáma a néhány száz főt sem haladta meg.
badságot. […]
Az összeesküvést akkor számolták fel, mikor a titkosrendőrség Martino-
A Reformátorok Titkos Társaságának
vicsot Bécsben letartóztatta (1794 júliusa). Martinovics, hogy saját személyét
Kátéjából, 1794
előtérbe állítsa, felnagyította a szervezkedés jelentőségét, s feladta az általa
ismert személyeket.
Milyen alapon kívánták átszer-
vezni az országot? Hogyan vi-
A szervezkedés leleplezése után a forradalomtól rettegő ha- szonyulhatott ehhez a magyar ne-
talom példát kívánt statuálni. A mozgalom öt vezetőjét (pl. Mar- messég? Milyen lehet az előjogait
tinovicsot) kivégezték (1795. május), és számos tagját (pl. Kazin­ megőrző nemesség köztársasága?
czyt) hosszú várfogságra ítélték. A mozgalom hatásaként I. Ferenc
a későbbiekben minden magyarországi reformkezdeményezést
még inkább elutasított.

15 A Martinovics-féle összeesküvés öt ve-

zetőjének kivégzése a budai vár alatt
elterülő Generális Kaszálón, amit ké-
sőbb Vérmezőre kereszteltek át a ki-
végzések emlékére
Értékelje Martinovics Ignác szerepét!
Mennyiben befolyásolja ténykedése
a mozgalom megítélését? Nézzen utána az
interneten, hogyan és miért változott
Martinovics megítélése különböző törté-
nelmi korszakokban! Nézzen utána, hon-
nét ered a magyar jakobinusok elnevezés,
és illik-e a mozgalomra!

II. Lipót a poroszoknak és a törököknek tett engedményekkel megszilárdította a birodalom külpo-

litikai helyzetét. A lázongó magyar rendeket egyrészt engedményekkel (rendi jogok visszaállítása),
másrészt fenyegetéssel (a jobbágyi és a nemzetiségi mozgalmak veszélyének felidézése) kompromisszum-
ra szorította. A megegyezést segítette, hogy a magyar nemesség egyre kevésbé szimpatizált a francia for-
radalommal. Egy szűk nemesi-értelmiségi csoport az uralkodó elleni szervezkedéssel (Martinovics-féle
összeesküvés) próbált reformokat megvalósítani, eredménytelenül. Magyarországon megerősödött a
nemzeti öntudat, a rendi jellegű nemesi nemzet felfogását fölváltotta polgári nemzet eszméje. Ugyanakkor
a nemzetiségek vezető rétegei is a nemzeti eszme jegyében kezdtek jogokat követelni népük számára.
A nemzeti ébredés a kulturális élet felpezsdülését indította el.

17604_Történelem10.indb 167 2017. 06. 13. 17:19

 168 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

28. A napóleoni háborúk hatásai

Magyarországon
A magyar nemesség a II. Lipóttal kö-
1 Magyarok! Eljött azon szempillantás, A NAPÓLEONI HÁBORÚK
tött kompromisszumot követően fel-
melyben visszanyerhetitek régi füg- ÉS MAGYARORSZÁG
sorakozott a dinasztia mögött. Az or-
getlenségeteket. Fogadjátok el a békes-
séget, melyet ajánlok. Maradjon fenn
szággyűlés megszavazta a kért adókat és újoncokat a forrada-
egész épségében országotok és szabad- lommal, majd a Napóleonnal vívott háborúkhoz. Majd egymillió
ságotok: maradjon fenn hazátoknak al- magyarországi katona harcolt a kor világháborújában, és százezrek
kotmánya akár azon állapotban, amint estek el, illetve sebesültek meg a harcokban.
eddig vala, akár pedig azon változta- Napóleon hadai csak egyszer hatoltak be az ország területére
tásokkal, melyeket abban ti magatok (1809). Kiáltványában ekkor Napóleon a függetlenség ígéretével
teljes tetszésetek és kényetek szerint kívánta a nemességet szembefordítani a Habsburgokkal. Kísérlete
az időknek mostani környülállásaihoz kudarcot vallott, mert a magyar nemesség a francia császárban a
képest jóknak és saját polgártársaitok forradalom megtestesítőjét és a nemzetek elnyomóját látta.
hasznára nézve talán szükségeseknek
ítélni fogtok. Semmit sem kívánok én A nemesség a franciákkal szemben meghirdette a nemesi felkelést. A ki-
ti tőletek, egyedül csak azt akarom lát- képzetlen nemesi hadak Győrnél vereséget szenvedtek a korszak legjobb
ni, hogy szabad és független nemzetté hadseregétől, de kiállásuk inkább politikai, mint katonai jelentőséggel bírt.
legyetek. Az Ausztriával való egyesítés A nemesi felkelés megítélése a későbbiekben politikai tartalmat hordozott.
volt a ti szerencsétlenségtek főbb oka; Petőfi Sándor gúnyosan ír a csatáról A nép nevében című versében, Jókai
Ausztriáért folyt a ti véretek messze Mór viszont hősi emléket állított a nemesi felkelőknek A névtelen vár című
országokban, és legbecsesebb javaitok regényében.
szüntelen annak örökös tartományai
miatt voltanak feláldozva. A ti orszá-
gotok tette az ausztriai birodalomnak 2
legszebb részét; és mégis úgy nézték
hazátokat, mint valamely meghódol-
tatott tartományt […]. Vagynak még
tinéktek tulajdon nemzeti erkölcsitek,
vagyon nemzeti nyelvetek; és dicső elő-
deitökkel […] méltán dicsekedhettek.
Szerezzétek most vissza nemzeti létete-
ket; legyetek újra, akik valaha voltatok!
Válasszatok királyt magatoknak, olyan
királyt, aki érettetek országoljon, a ti
hazátoknak kebelében, ti közöttetek
lakjék, és akit a ti polgártársaitok és
katonáitok vegyenek körül!
Magyarok! Ez az, amit Európa tő-
letek vár, mely most reátok néz; ezt kí-
vánom tőletek én is: állandó, bizonyos A győri csata (1809)
békességet, kereskedésbeli szabad köz-
Keressen irodalmi, képzőművészetei és zenei műveket, melyek meg-
lekedést velem, és tökéletes független- örökítették a magyar katonák helytállásának emlékét a napóleoni
séget és bátorságot [biztonságot] […]. háborúkban!
Gyülekezzetek azért Rákos mezejé-
re, őseitek szokása szerint; tartsatok ott
nemzeti gyűlést, és adjátok tudtomra
végzéseiteket. Kiknek szólt a kiáltvány? Mire kívánta rábírni a megszólítottakat?
Milyen ígéreteket tartalmazott? Miért nem talált meghallgatásra a
Napóleon kiáltványa, 1809 –
kiáltvány? Gyűjtsék ki a szövegből azokat a részleteket, amelyek bizonyít-
Batsányi János fordítása
ják, hogy Napóleon tisztában volt a magyarországi viszonyokkal!

17604_Történelem10.indb 168 2017. 06. 13. 17:19

 28. A napóleoni háborúk hatásai Magyarországon 169

A folyamatos háborúk
A HÁBORÚS FELLENDÜLÉS
növelték a mezőgazda- 4
ÉS A VÁLSÁG
sági cikkek iránti keres-
letet, s így azok árát is. A főként mezőgazdasági áru-
kat exportáló Magyarország értékesítési lehetőségei
jelentősen javultak, nőtt a gabonából és a gyapjúból
származó bevétel. A növekvő árak és az a tény, hogy
a gyengébb minőségű mezőgazdasági termékek is el-
adhatóvá váltak, a nagybirtokok majorságai mellett
a birtokos nemesség számára is értékesítési lehe-
tőséget teremtett. A nemesség tömegesen alakította
ki a majorságait, s kapcsolódott be az árutermelésbe.

A hadiszállítások a birodalom számára óriási terhet je-

lentettek, melyet csak kölcsönökből tudtak fedezni. Az ál-
lamadósság óriásira duzzadt, amit a kormány bankjegykibo-
A búza és a papírpénz értékének alakulása
csátással próbált orvosolni. Így a bankjegyek értéke gyorsan
csökkent (inflálódott). A kormányzat két alkalommal kényte- Kövesse a búza árának alakulását! Milyen okai le-
len volt leértékelni (devalválni) a papírpénzt (1811 és 1816). hettek az ár változásának? Hogyan alakult a kétféle
Aki a pénzét nem ezüstben tartotta, azt jelentős veszteség pénz értéke?
érte. A devalváció miatt elsősorban az élelmiszerek exportját
lebonyolító terménykereskedők jártak rosszul.
Összességében azonban a jórészt zsidó származású új ma- Tartományok Kivitel Behozatal
5
gyarországi tőkés réteg meggazdagodott a napóleoni háborúk
Alsó-Ausztria 61,0 51,0
időszakában. A háborús konjunktúra (gazdasági fellendülés)
Pestet a gabonakereskedelem központjává tette, s növekedett Felső-Ausztria   0,0   0,0
a félkész termékek (pl. a vas) exportja is.
Stájerország   8,0   5,0
Tengerpart   3,5   2,0
3 Tirol   0,0   0,0
Voralberg   0,0   0,0
Csehország   0,5   0,0
Morvaország 23,0 32,0
Galícia   4,0 10,0

Az örökös tartományok részesedése (%) a magyar

kereskedelemből (1819–1828)
Hogyan változott a XVIII. századhoz képest a kül-
kereskedelem földrajzi megoszlása? Hogyan alakult
a külkereskedelmi mérleg az egyes tartományokban?

6
A gazdaság hatásai a társadalomra
Kövesse nyomon az ábrán, hogy milyen út vezetett
a napóleoni háborúktól a nemesség polgárosodásáig!
Hogyan hatott a háború gazdaságilag a főnemességre, s
hogyan a köznemességre? Mi az oka a különbségeknek?

Osztrák papírpénz és I. Ferenc ezüstpénze

Miért került sor a bankjegykibocsátásra? Milyen
lehetőségeket jelentett ez a kormányzat számára?
Hogy viszonyulhatott egymáshoz a két pénznem?

17604_Történelem10.indb 169 2017. 06. 13. 17:19

 170 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Mutatók/év 1809 1816–21 1822–27 1828–30 1831–40 1841–47

7
Termelés 1000 bécsi mázsában (1 mázsa = 56 kg) 240 114 165 – 400–550 340–400
A kivitel átlaga 1000 bécsi mázsában – – – – 235 235
A spanyol gyapjú ára (bécsi mázsánként forintban) – – – 66   85   72
A német gyapjú ára (bécsi mázsánként forintban) – – – 39   60   53
A magyar gyapjú ára (bécsi mázsánként forintban) – – – 24   52   51

A napóleoni háborúkat követően a fellendülésnek (konjunk-

A gyapjú termelése, kivitele és ára Ma-
gyarországon a XIX. század első felé-
ben
Elemezze a gyapjú árának változá-
sait! Vonjon le következtetéseket az
5. és a 7. táblázat adatai alapján a magyar
gazdaságról!
túra) hirtelen vége szakadt. Az árak estek, az eladási lehetőségek
beszűkültek. Az árutermelésbe bekapcsolódó, polgárosodó ne-
messég nehéz helyzetbe került.
Ugyanakkor a kereskedelem fejlődése és az örökös tartomá-
nyok gyors iparosodása megteremtette a további fejlődés lehető-
ségét. Hogy ezt a magyar nemesség kihasználhassa, javítania kel-
lett gazdálkodása színvonalán. Ezen múlt, hogy fenn tudja-e tar-
tani a konjunktúra idején elért életszínvonalat. Ezáltal a korábban
minden reformtól elzárkózó réteg nyitottá vált az újítások iránt.

Európában a lengyel után a magyar társa-

XVIII–XIX. századi főúri kastélyok:
a Rudnyánszkyak tétényi (8.) és az
­Esterházyak csákvári (9.) kastélya
Milyen stílusban épült a két kastély?
Próbálja meg elmesélni, hogyan zaj-
lott az élet egy korabeli főúri kastélyban!
Hány szobája volt a kastélynak? Volt-e
fürdőszoba? Hogyan és hol főztek? Mekko-
ra volt a személyzet létszáma? Hol lakott
a főúri család, és hol a személyzet? Milyen
kiegészítő épületek tartoztak a kastélyhoz?
A MAGYAR NEMESI
dalomban volt a legnagyobb aránya a ne-
TÁRSADALOM
mességnek: a körülbelül 10 milliós országban
4-500 000 nemes élt (kb. 5%). A vékony főnemesi réteg hatalmas
birtokokkal rendelkezett (10 000 hold felett), melyeken jórészt ma-
gas színvonalú majorságokat működtetett. Ezek egy része min-
tagazdasággá alakult: az országban elsőként itt vezettek be számos
újítást (istállózó állattartás, új állat- és növényfajták, vetésforgó).
A magyar főnemesség jelentős része a birodalmi arisztokrácia
köreiből házasodott, s jórészt nem is Magyarországon élt, vagy
nem érintkezett az ország lakóival. Sokan közülük alig beszélték
a magyar nyelvet. A magyar mágnások zöme udvarhű volt, és ők
adták az ország legfőbb méltóságait.
A jómódú középbirtokos nemesség (1000–10 000 hold) be-
kapcsolódott a gazdasági életbe. A konjunktúra idején kúriákat
(kisebb kastélyokat) építtettek, melyeket jó minőségű bútorokkal
rendeztek be, gyermekeiket taníttatták. A XVIII. századi gyakor-
latot folytatva e réteg irányította a vármegyét, és döntő szerepet
játszott az országgyűlésen. Emiatt bírt jelentőséggel nyitottságuk
a gazdasági, majd a politikai reformok iránt.

8 9

17604_Történelem10.indb 170 2017. 06. 13. 17:19

 28. A napóleoni háborúk hatásai Magyarországon 171

A nemesség aránya vármegyénként a

XVIII. század végén
Hasonlítsák össze a nemesség ará-
nyát a Franciaországról megismert
adatokkal (11. lecke)! Mely tényezők ve-
10 zettek az eltérő adatokhoz? Elemezzék a
magyarországi helyzetet! Hol, mely térsé-
gekben a legnagyobb a nemesek aránya?
Mi lehet ennek az oka?

Kivételt jelentett néhány felvilágosult főnemes felelősségvállalása. Feste-

tics György például Keszthelyen mezőgazdasági főiskolát alapított Georgikon
néven (1797), Széchényi Ferenc pedig hatalmas gyűjteményét (könyveket,
kéziratokat, érméket, régiségeket) a nemzetnek adományozta (1802), lerak-
va ezzel a Magyar Nemzeti Múzeum és az ország nemzeti könyvtárának, a
későbbi Országos Széchényi Könyvtárnak az alapjait.

A nemesség többségének birtokai a néhány száz holdtól a

jobbágytelek nagyságáig terjedtek, vagy birtoktalanok voltak
(kisnemesek). Ők a jómódú köznemesség életfelfogását és politi-
kai álláspontját követték.

A kis földbirtokkal rendelkezőket a bocskoros vagy hétszilvafás neme-

seknek, a birtoktalanokat pedig armális nemeseknek (armális = nemesi cí-
met adományozó oklevél) nevezték. Életmódjuk gyakran nem tért el a job-
bágyokétól (pl. a saját földjükön dolgoztak) és sokan gazdagabb nemesek
szolgálatába álltak, de a nemesi kiváltságokat ők is élvezték: például nem
fize tek állami adót.

A népes kisnemesség részt vett a megyei közéletben, s a me-

gyegyűléseken szavazataival eldönthette a vitás kérdéseket. Egy
12
részük a felemelkedést a tanulásban látta (ügyvédi, papi, katona-
tiszti, tanári pálya vagy mesterségek). Ők adták a magyar értelmi-
ség jelentős bázisát, és a reformok támogatójává váltak. Másrészt a
nemesség elszegényedő, változtatni képtelen tömegeit az alantas
eszközöket (leitatás, megvesztegetés) alkalmazó kormánypolitika
felhasználhatta a változtatás híveivel szemben.

11

Deák Ferenc kehidai (11.) és Kölcsey

Ferenc álmosdi (12.) kúriája. Ma mind-
kettőben emlékmúzeum működik
Határozza meg a kúria fogalmát!
Miért épült a korszakban sok neme-
si udvarház? Hasonlítsa össze a kúriában
és a főúri kastélyban zajló életet a 8. és 9.
forráshoz tartozó feladatokban meghatá-
rozott szempontok szerint!

17604_Történelem10.indb 171 2017. 06. 13. 17:19

 172 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

A XVIII. század óta zajló építkezés,

13
Eger vidéki lakosok a XIX. század első felében
A jobbágyság mely csoportját mutatják be a képek?
Jellemezze e csoport életkörülményeit!
14
POLGÁROK ÉS
a gazdaság és a népesség gyarapodá-
PARASZTOK
sa révén nőtt a városok jelentősége.
A városlakók aránya a XVIII. század végére elérte a
lakosság 14 százalékát. Néhány város lélekszáma több-
szörösére emelkedett. Különös jelentőséggel bírt, hogy
Buda, Pest és Óbuda százezer főt elérő népességével
ismét az ország gazdasági központjává vált. A felvá-
sárló kereskedelem révén megerősödött egy új keres-
kedőpolgárság. Az ipar ugyan jórészt még mindig cé-
hes keretek között működött, de nőtt a manufaktúrák
száma (igaz, ezek egy része nem a városokba települt).
A városok gyarapodása még nem hozta meg politikai
súlyuk növekedését. Az országgyűlésre ugyan minden
szabad királyi város küldött képviselőket, de csekély
befolyással rendelkeztek. (A városoknak összesen egy
szavazata volt.) Az államapparátus bővülése, az okta-
tás és a gazdaság fejlődése jelentősen növelte az ér-
telmiség létszámát. Nőtt a nem nemesi származású
értelmiségiek (honoráciorok) aránya.
Az ország népességének még mindig háromne-
gyedét kitevő jobbágyság életében a majorsági gaz-
dálkodás térhódítása és a népességnövekedés jelen-
tett alapvető változást. A népességszám emelkedése
a jobbágytelkek aprózódásához vezetett. A folya-
mat a jobbágyság egyes csoportjainak elkülönülését
eredményezte. A kevés egésztelkes jobbágy már bé-
resekkel dolgoztathatott. A középparasztságot immár
a féltelkesek alkották. Növekedett az 1/8 teleknél ki-
sebb földdel rendelkező jobbágyok, a zsellérek száma.
A házzal és a házhoz tartozó kisebb földdel rendelkező
házas zsellérek saját földjük művelése mellett napszá-
mosként, béresként dolgoztak mások földjén. Nőtt a
házatlan zsellérek száma, akik csak napszámosként,
béresként vagy uradalmi cselédként tudtak megélni.
A népesség növekedésével a folyamat egyre inkább fel-
gyorsult, növelve a falvakban a társadalmi feszültséget.

A jobbágyi társadalom rétegződésének alapja az általuk

A magyar társadalom a XVIII-XIX. század fordulóján
Vegye számba a korszak társadalmi csoportjait!
Milyen alapon váltak el az egyes társadalmi réte-
gek? Melyek a változások irányai? Milyen alapon külön-
bözteti meg a jobbágyok csoportjait az ábra?
használt föld nagysága volt. Azonban voltak olyan tevékeny-
ségek, melyek lehetőséget biztosítottak az élelmes és dolgos
jobbágyoknak a felemelkedésre. A közös legelőket kihasználva
állattartással növelhették jövedelmeiket, illetve erre támasz-
kodva fuvarozásból is élhettek. A kocsmatartás is lehetőséget
jelentett az anyagi gyarapodásra, telek nélkül is.

A napóleoni háborúk nagy véráldozattal jártak, de élénkítő hatással voltak a magyar gazdaságra.
Főleg a mezőgazdaság piaci lehetőségei javultak, amit a nagybirtokosok mellett a birtokos nemesség
jelentős része is kihasznált. A háborús költségeket az állam papírpénz kibocsátásával fedezte, ami infláci-
óhoz, majd a papírpénz leértékeléséhez (devalváció) vezetett. Az árutermelésbe bekapcsolódott nemesség
a háborúk befejeződése után csak új gazdálkodási módszerekkel őrizhette meg piacait, ezért nyitottá vált
a reformok iránt. A konjunktúrát kihasználni nem tudó nemesek viszont kiváltságaikhoz ragaszkodva el-
lenezték a reformokat. A városok gazdasági jelentősége egyre nagyobb lett, de politikai súlyuk a korszakban
még csekély. A népesség növekedésével előrehaladt a parasztság differenciálódása. Nőtt a zsellérek száma.

17604_Történelem10.indb 172 2017. 06. 13. 17:19

 29. A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós 173

29. A reformok megindítói:

Széchenyi István és Wesselényi Miklós
A Széchenyiek az udvarhű
SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS 1
arisztokráciához tartoztak.
WESSELÉNYI MIKLÓS
Felmenőik között sok az or-
szágért tenni akaró, művelt arisztokrata volt.

A Széchenyi és a Wesselényi család

Miben hasonló és miben különbözik a két família?

Széchenyi István édesapja, Széchényi Ferenc a Nemzeti

Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár, nagybátyja, Fes-
tetics György a keszthelyi Georgikon alapítója volt. Széchényi
Ferenc fiatal korában jozefin staként a császárt szolgálta (pl. a
pécsi kerület biztosa és titkos tanácsos volt), de amikor II. Jó-
zsef reformjai már a magyar függetlenséget sértették, lemon-
dott tisztségeiről. II. Lipót időszakában diplomata. Amikor a
Habsburgok végleg felhagytak a reformokkal, visszavonult, 2
és idősebb korában a vallásban mélyedt el.

Gróf Széchenyi István (1791–1860) Bécsben szü-

letett, s jórészt idegen környezetben nevelkedett. Ser-
dülőként belépett a hadseregbe, és részt vett a napó-
leoni háborúk utolsó összecsapásaiban. A lipcsei
csatában (1813) vállalt futárszolgálatért kitüntették.
A béke azonban lelassította katonai előmenetelét.
Megcsömörlött az unalmas vidéki katonaélettől, és
kilépett a katonai szolgálatból.
A keszthelyi Festetics-kastély, melyet a mezőgazda-
sági iskola, a Georgikon (1797) alapítója, Festetics
György építtetett
Milyen helyet foglaltak el a Festeticsek és a Széche-
nyiek a magyar társadalomban? Hogyan értelmez-
ték az arisztokrácia feladatait az ország életében?
A Széchenyi család nagycenki kastélya napjainkban.
A kastély a XVIII. század közepén épült. Amikor Szé-
chenyi István átvette a nagycenki uradalmat (1820),
mintagazdasággá fejlesztette, a kastélyt pedig átépít-
tette (elkészült 1840-ben). A kastélyban fürdőszobát
és vízöblítéses vécét (angolvécé) is kialakítottak, ami
akkor még ritka volt Magyarországon
A képek és az internet segítségével határozza meg a
XVIII. és a XIX. század eleji magyar kastélyépítészet
jellemzőit!

17604_Történelem10.indb 173 2017. 06. 13. 17:19

 174 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
4 5
Széchenyi István és más reformkoriak
utazásai
Mely területek voltak a fő úti célok?
Milyen funkciói lehettek az utazá-
soknak? Miért írták meg rendszerint uta-
zásaik tapasztalatait?
17604_Történelem10.indb 174
Wesselényi Miklós báró (1796–1850) erdélyi arisztokrata portréja
és zsibói kastélya, ahol megismerkedett Széchenyi Istvánnal. Az er-
délyi főnemesség hagyományaiban és gondolkodásában a magyar-
országi köznemességhez állt közel
Ismeretei alapján mi lehet az oka annak, hogy egy erdélyi arisztok-
rata gondolkodása közelebb állt a köznemességéhez, mint egy du-
nántúli arisztokratáé? Több okot is keressen!
Széchenyi még katonaként, debreceni szolgálata idején ismer-
kedett meg a fiatal erdélyi arisztokratával, Wesselényi Miklós bá-
róval (1796–1850). A hadseregnek vásárolt lovakat Wesselényi
méneséből. A találkozásból barátság lett. Együtt járták be – a kor
szokásai szerint tanulmányi céllal – Nyugat-Európát. A legendás
barátságban a két fiatalember jelentős hatással volt egymásra.
A Wesselényiek hagyományai a rendi függetlenségi mozgalmakhoz kö-
tődtek. Az udvarhű környezetben felnövő, s a rendi ellenállást elutasító Szé-
chenyi Wesselényi Miklós hatására vált nyitottabbá a nemzeti eszme és a
hagyományok iránt. Wesselényi pedig Széchenyi révén a nyugati eszmeáram-
latokhoz, így a liberalizmushoz került közelebb.
2017. 06. 13. 17:19
 29. A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós 175

7 Bejártuk egymással Német-, Francia- és Angolország nagy részét; s 9

valamint tágultak ismereteim, nézeteim, sőt mondhatom, tágult lel-
kem azon érintkezés által, melyben a legnemesebb, leghűbb kedéllyel
valék naponta, mit soha nem változó hálával mindig el fogok ismer-
ni, úgy Wesselényi sem lett – lelkiismeretem legalább így vigasztal –
ismeretségem és társaságom által bármi tekintetben is rossz ember.
Ó! mily gyönyörű pillanatokat tölténk egymással. […] Egészen elér-
zékenyülve érzem magam, ha életemnek ezen keser-édes pillanati-
ra emlékezem vissza, mikor a külföld s kivált Britannia nagyságát
kimondhatatlanul irigykedve, mindinkább megismerkedénk azon
lelki kéjekkel, melyek angyali harmóniában sugallák, [hogy nem]
anyagi örömek vadászata [hanem az] őszinte köz-munkásság eny-
híthetné valódilag […] azon szomjat, melyet minden magasabb cél
után sóvárgó hord keblében […] Eltökélők magunkban, […] hogy
mi ketten, ha senki más, szigorúan el fognánk járni, bár sikerrel, bár
nem, hazafiúi kötelességünkben.
Széchenyi István naplójából
Az ifjú, Európát bejáró Széchenyi Ist-
ván 1818-ban. A képet a gróff l együtt
Miért jelentett hatalmas élményt Széchenyi számára a nyugat-
utazó osztrák festő, Johann Ender ké-
európai utazás az idézett részlet szerint? Milyen felismerés erő-
szítette közel-keleti útjuk során
södött fel a két fiatal arisztokratában?
Milyen célok vezették az arisztokra-
ták utazásait? A válasznak utána-
nézhet Jókai Mór Egy magyar nábob című
A jómódú Széchenyi művében is!
SZÉCHENYI BEKAPCSOLÓDÁSA A POLITIKAI
a későbbiekben bejár-
ÉLETBE – AZ 1825-ÖS ORSZÁGGYŰLÉS
ta szinte egész Európát.
Megismerte a gazdasági és politikai fejlődés élén haladó Angliát 10
és a mindebben egyre inkább leszakadó Oszmán Birodalmat is.
Felismerte, hogy Magyarországnak felzárkózásra van szüksé-
ge, és életcéljának tekintette, hogy ezt elősegítse. Az 1825-ben
összehívott országgyűlés megteremtette az alkalmat számára a
közvetlen politizálásra.

I. Ferenc a forradalmak legyőzése után Magyarországot is igyekezett

abszolutisztikus módon kormányozni (1812-től nem hívott össze ország­
gyűlést). A rendeleti kormányzás azonban a rendek ellenállását váltotta ki.
Az 1820-as években ismét kibontakozó forradalmi mozgalmaktól tartva a
császár javítani akart a politikailag erős (adó- és újoncmegajánlás, a vár-
megyék) magyar rendekhez fűződő viszonyán. 1825-ben ismét összehívta
a magyar országgyűlést.

Bölöni Farkas Sándor székely nemes

Ülésezik a pozsonyi országgyűlés felsőtáblája
Miért lehetett tagja Széchenyi István a felsőtáblának, s miért az al-
sótáblán került sor a felajánlásra?
két kiadást is megért útibeszámolójá-
nak címlapja. Először 1834-ben jelent
meg Kolozsvárott. Bemutatta az ame-
rikai demokráciát, és magyarul közöl-
te az amerikai Függetlenségi nyilatko-
zatot
Nézzen utána az interneten a szerző
életének! Mennyire jellemző élettör-
ténete a korszakra? Miért lehetett olyan
népszerű a reformkorban az Egyesült Ál-
lamokat bemutató útirajz?

17604_Történelem10.indb 175 2017. 06. 13. 17:19

 176 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Az országgyűlésen visszatértek a rendek és az uralkodó kö-

11 […] I. Ferenc osztrák császár idejében. zötti korábbi kompromisszumhoz. A kormány tiszteletben tar-
Magyarországon a törvények szerint
totta a rendi alkotmányt (az országgyűlés és a megyék működése),
háromévenként országgyűlést kellett
volna összehívni, de 1811-től egészen
míg a rendek megadták a kért adót és az újonclétszámot. A kor-
1825-ig egyetlen országgyűlést sem mány visszanyerte külpolitikai aktivitását, a rendi jogok megszi-
tartottak. Ferencnek persze megvolt lárdítása pedig keretet biztosított az 1830-as évektől kibontakozó
az oka rá, hogy ne tartson, mert a köz- reformmozgalomnak.
ben lefolyt időben a kormányzat oly Az 1825-ös országgyűlésen Széchenyi István felajánlotta
sok törvénytelenséget követett el, hogy egyévi jövedelmét egy magyar nyelvet fejlesztő tudós társaság
a rendek egybegyűlése semmi jót nem támogatására. Példáját több arisztokrata követte, s felajánlásaik-
ígért. kal megteremtették a Magyar Tudományos Akadémia létrehozá-
[…] Miután a megyék sem az adót, sának feltételeit. Ezen az országgyűlésen azonban még kevés szó
sem az újoncokat nem állították ki az esett átfogó reformokról. Ezért a történészek többsége az 1830-as
udvari kancellária első fölszólítására, országgyűlést tekinti az első reformországgyűlésnek.
a dolgot akaratuk ellenére kellett ke-
resztülvinni. E célból Bécsbe citáltak Széchenyi Istvánt az alsótábla ülésén az egyik képviselő (Felsőbükki Nagy
néhány olyan urat a magas arisztok- Pál) a tehetős arisztokráciát bíráló kijelentése ösztönözte a felajánlásra. A kez-
rácia köréből, akiknek szolgalelkűsé- deményezés fogadtatása jellemző a korszakra. A felajánlást számos arisztokra-
ge kezeskedett arról, hogy mindenre ta (Andrássyak, Károlyiak) követte még ott az ülésen, majd a későbbiekben is.
kaphatók. Ezeket teljhatalmú királyi
biztosokká nevezték ki, és a renitens
megyékbe küldték, hogy teremtsék elő 12
az adót és az újoncokat. Az országban
állomásozó katonaság pedig megfelelő
utasítást kapott, hogy a királyi biztosok
parancsaihoz tartsa magát.
[…] Annak ellenére, hogy a királyi
biztos uraknak sikerült a bécsi udvar
akaratát keresztülvinniük, az önkény-
uralom e bábjainak nem volt irigylésre
méltó a sorsuk. Lónyay Gábort Zemp-
lén megye rendjei oly mértékben in-
zultálták, hogy ennek következtében
nyavalyatörésbe esett, és rövidesen
meghalt. Br. [báró] Eötvös Ignác neve Széchenyi felajánlása az alsótáblán 1825-ben. „Nekem itt szavam
nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok, és
ott díszelgett a falusi kocsmák ablakán,
ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segít-
szinte az egész országban mindenütt. se elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egyévi jöve-
Még emlékszem egy ilyen bevésett föl- delmét föláldozom reá.” (Széchenyi felszólalása az alsótáblán, 1825)
iratra. Így hangzott: „Eötvös, a gyalá-
zatos akasztófáravaló, Hont megye ki- Mit és miért ajánlott fel Széchenyi István? Mi volt a közvetlen és mi
a közvetett célja tettének? Milyen szerepet játszott a felajánlás a kor-
rályi biztosa, hazaáruló.” De a többiek
szak történetében és Széchenyi életében?
sem jártak sokkal jobban. […]
A kormányzat, minden vonakodá-
sa ellenére, így mégiscsak kénytelen Az 1830-as évek előtt számos
volt az országgyűlést összehívni. Ez SZÉCHENYI PROGRAMADÓ MŰVEI
elemző mű született a gazdasá-
azonban csak két évvel később, 1825 – A HITEL, VILÁG ÉS STÁDIUM
gi és társadalmi problémák meg-
szeptemberében következett be. […]
oldására. Azonban a nemesi vagy polgári származású szerzőkre
A nagy koronázási lakomán br. Eöt-
kevéssé fi yelt a korszak közvéleménye, és az átalakulás kényszere
vös, gr. Illésházy István, Trencsén örö-
kös főispánja, és hg. Esterházy Miklós is kisebb volt. Széchenyi István 1830-ban megjelent program-
magyar testőrkapitány között ült. Az adó műve, a Hitel viszont országos fi yelmet keltett, és még hat
előbbi hátat fordított neki, az utóbbi kiadást ért meg. Sikerét a szerző származása mellett az biztosította,
lornyonon, nyeles szemüvegen át bá- hogy addigra már sokan érezték a problémát, amiről Széchenyi írt.
multa meg.
Állapítsa meg a forrás alapján, hogy miben állt a vármegye ereje!
Kászonyi Dániel: Magyarhon Mely tényezőkkel magyarázható az udvar kudarca? Milyen tárgyi
négy korszaka, 1868 tévedés fedezhető fel a forrásban?

17604_Történelem10.indb 176 2017. 06. 13. 17:19

 29. A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós
13 Nevetséges vagy szomorú e, ha egy nagy birtokos, ki-
nek kiterjedt termékeny szántóföldei, rétjei, erdei, sző-
lei stb. vannak, nem adózik, és az országnak szinte sem-
mi terhét nem viseli, és kinek sok ingyen dolgozik – ha
ily birtokos mondom annyira elszegényül, hogy véges
adósságai miatt semminél kevesebbje marad?
Már ez miért van így – és ennek úgy kell-e lennie,
vagy talán nem kellene; […]
Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószági
mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt
könnyen és tüstént? […] Hitel híja miatt csak felette
nagy uzsorával kaphatott. Hány birtokost ismerek ma-
gam, ki mindig pénzben szűkölködik, és kinek kincse
maga előtt mindig el van zárva? […]
Sokan pedig minden hátramaradásunkat a kor-
mánynak tulajdonítják. […] Csak az ne volna, dísz-
A Hitel jelentőségét az is bizonyítja, hogy megjelenésétől
számítjuk a reformkor kezdetét, amelyet a polgári átalakulá-
sért és a nemzeti átalakulásért egyidejűleg vívott küzdelem
jellemzett.
Széchenyi a gazdaság oldaláról közelítve kíván-
ta meggyőzni olvasóit a reformok szükségességéről.
Azt próbálta bebizonyítani a feudális kiváltságokat
élvező nemességnek, hogy éppen ezek a kiváltságok
nem szolgálják már az érdekeit. Az ősiség megaka-
dályozza a nemeseket a hitelfelvételben, a jobbágyi
szolgáltatások (főleg a robot) a hatékony gazdálko-
dásban, a vámmentesség a jövedelmező kereskede-
lemben.
A XIV. századi ősiség (aviticitas) törvénye szerint a ne-
mes ősi (öröklött) birtokát nem lehetett értékesíteni, mert az
a nemzetségen belül öröklődött, vagy – a nemzetség kihalása
esetén – a királyra szállt. Ezért ezek a birtokok nem szolgál-
hattak hitel fedezetéül, így viszont a nemesek nehezen, vagy
egyáltalán nem kaptak hitelt. Pénz híján pedig nem tudták
fejleszteni gazdálkodásukat. (A nemes életében szerzett, vá-
sárolt birtokra az ősiség nem vonatkozott, ezért volt némi
birtokforgalom az országban.)
Széchenyi nem tartotta kívánatosnak a társadal-
mi konfliktusokat, s programjával a lassú, de folya-
matos és szerves (az előzményekre épülő) fejlődést
akarta biztosítani. Emiatt kerülni kívánta az ös�-
szeütközést a bécsi udvarral, és nem akart bevonni
szélesebb tömeget a politikai életbe. A Habsburg Bi-
rodalmat – és a vele szövetséges Oroszországot – túl
erősnek ítélte Magyarországhoz képest, sőt éppen
Oroszországgal szemben remélt védelmet Bécstől.
Másrészt iszonyodott a – szerinte könnyen befolyá-
solható – tömegtől, ideértve a nemességet is. A ve-
zetést az arisztokráciának szánta, bár programját a
magyar köznemesség karolta fel és valósította meg.
17604_Történelem10.indb 177
177
lenék minden. […] Csak az a valóságos bölcs hazafi,
aki lehetőt kíván, s jól tudván, hogy az ember gyenge
léte miatt se felette boldog, se határtalanul boldogtalan
nem lehet, ha középúton jár. Ő lélek-derülten él, szo-
morú unalom nem öli óráit, és a közjóért fáradozván,
nem panaszkodik mindegyre hasztalan, hanem inkább
felkeresi a hibákat, és azoknak kútfejeit nyomozza, ki-
fejti és rajtuk segít, ha lehet, ha nem lehet, nemesen
tűri […].
Széchenyi István: Hitel, 1830
Kiknek íródott Széchenyi műve? Miben látja Szé-
chenyi a hitel jelentőségét? Hogyan viszonyul a
hagyományos rendi politikához?
14
A Hitel című ki-
advány címlapja.
A művet Széchenyi
„a magyar honleá-
nyoknak” ajánlotta
15 A robot vagy szakmány létele még nagyobb fi yelmet
érdemel, és azon kárt, mely belőle háramlik, éppen
oly bajosan tagadhatni, mint azt, hogy 2 × 2 = 4. 60
ezer robot egy esztendőben szint azon munkát viszi
végbe, melyet 20 ezer napszámmal könnyen el lehet-
ne végezni. És ki nem tapasztalta, ki robotban is, és
béresek által, de kivált contractus [szerződés] szerint
dolgozott, hogy azon munkát, melyet egy egészhelyes
[egésztelkes] jobbágy rossz ekéjével, filigrán szekeré-
vel, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje
és gyenge korú gyermeki által 104 nap tud végezni,
maga béreseivel, jó szerszámokkal és erős marhával,
vagy contractus szerint a mondott idő egyharmad ré-
sze alatt nem vihette végbe!
Széchenyi István: Hitel, 1830
Melyik feudális kiváltságról szól a forrás? Miért
tartja hátrányosnak e kiváltság meglétét? Kö-
vetkeztessen a forrásból arra, hogy milyen gazdasági
feltétele volt e kiváltság megszüntetésének!
2017. 06. 13. 17:19
 178 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

16 1-szer A Hitel. De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk
az abbuli kirekesztés által felette keményen bün-
tetni, mindaddig nem állíthatni fel valódi siker-
rel, míg nincs
2-szer eltörölve az Aviticitas [ősiség]. Ennek eltörlése
pedig szükségképpen maga után vonja
3-szor a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését. Mint-
hogy nem elég, ha a hitelező az ingatlant csak
exequálhatja [végrehajthatja], de azt neki teljes
bátorságban bírhatni is kell, mert másképp kis
kamatra pénzt nem fog adni; többször lehetne
pedig a hitelező nemtelen, mint magyar nemes:
szükségképpen foly mindenkire
4-szer a Jus Proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pe-
dig a nemtelen is bírhat ingatlant, kell neki teljes
személy és vagyonbeli bátorság, azaz
5-ször törvény előtti egyformaság. […]
De mind e mellett szorgalom hatalmasat nem
léphet elő; s így félre kell vetni mint káros aka-
dályt […]
9-szer a monopóliumokat, céheket, limitációkat [ható-
sági árszabás] s egyéb ilyen intézeteket örökre.
De hogy egészen el ne külföldiesedjék az ország,
s a kül intelligencia még könnyebben és szapo-
rábban ne nyomja el minden nemzeti sajátságot
mint most.
10-szer 1835-dik esztendő 1-ső napjátul fogva csak ma-
gyar nyelven írott s írandó törvény, ítélet, pa-
rancs, folyamodás, alkotandó contractus [szer-
ződés], egyezés, számadás sat. lesz hazánkban
kötelező erejű!
Mindez azonban még nem elég a magyar hon
dolgainak rendes forgására; a felsőbb paran-
csolatokban legnagyobb egyformaság kell, s ek-
képp
11-szer csak a Helytartó Tanács közbevetése és befolyá-
sa által kormányoztassunk.
S mind ennek fő garanciája legyen
12-szer a nyilvánosság.
Széchenyi István: Stádium, 1833
Gyűjtse össze, mi mindent kívánt megváltoztatni
Széchenyi! Csoportosítsa ezeket tartalmuk szerint!
Mely területek kidolgozottabbak, melyek elnagyoltab-
bak? Milyen fontos kérdéseket nem érint a szerző? Mi
lehet ennek az oka? Hasonlítsa össze a Hitel és a Stádi-
um stílusát! Mi lehet a különbségek oka?

Széchenyi a Hitelt követő két művében (Világ – 1831, Stá-

17 Most kezdem magam is hinni, hogy hazámra be- dium – 1833) még egyértelműbben kifejtette politikai prog-
folyásom van, s hogy idővel még majd nagyobb be- ramját. A Stádiumban (a változtatások szakaszaira utal a cím)
folyásom lesz. rendszerbe foglalta gondolatait.
Széchenyi naplóbejegyzése, 1826
•
Én azok közé tartozom, kik nem titkolják, hogy 18
szeretik a pénzt, de becsületes úton, fáradság és a haza
java után.
Széchenyi: Politikai programtöredékek, 1847

Széchenyi mely tulajdonságaira következtethet

a két idézetből?

A Stádium 12 pontjának logikai vázlata

Vesse össze a szöveges forrást (16.) és az ábrát (18.)!
Értelmezze az egyes pontok tartalmát! Figyelje meg
az ábrán a logikai kapcsolatok megítélését! Mire következ-
tethet ezekből?

A napóleoni háborúkat követően I. Ferenc rendeleti úton kormányzott. Az 1820-as évek forradalmi
mozgalmai Európában és a Magyarországon kibontakozó megyei ellenállás I. Ferencet a rendi al-
kotmányosság visszaállítására ösztönözte. 1825-ben ismét összehívott országgyűlésen tűnt fel Széchenyi
István a magyar nyelv fejlesztésére tett felajánlásával. Hitel című programadó művében (1830) Széchenyi
a nemesség számára gazdasági oldalról kívánta bebizonyítani a reformok szükségességét és előnyeit. Ke-
rülni kívánta a társadalmi konfl ktusokat és az összeütközést az udvarral. A reformokat az arisztokrácia
vezetésével kívánta megvalósítani. Programját kedvezően fogadta az árutermelésbe bekapcsolódó és a
nemzeteszmével azonosuló birtokos nemesség és az értelmiség.

17604_Történelem10.indb 178 2017. 06. 13. 17:19

 30. Az utak kettéválása: az 1832–1836-os országgyűlés 179

30. Az utak kettéválása:

az 1832–1836-os országgyűlés
Széchenyihez hasonlóan
WESSELÉNYI MIKLÓS 1
Wesselényi is a nemzet fel-
PROGRAMJA
emelését, a polgárosodó, erős
Magyarország megteremtését tűzte ki célul prog-
ramjában. Széchenyi azonban a gazdasági kérdéseket
helyezte előtérbe, s kerülni kívánta a politikai konf-
liktusokat, míg Wesselényi programja alapvetően
politikai megközelítésű volt. Ismerve és becsülve
a rendi ellenállást, ezt az erőt kívánta a reformok
mellé állítani. A felemelkedés zálogát és kiinduló-
pontját a magyar államélet kiteljesítésében látta, s
ezért – szemben Széchenyivel – akár a kormányzat-
tal való összeütközést is vállalta. Politikai jelentő-
séget tulajdonított a parasztkérdésnek. A nemes-
ségnek a parasztságot azért kell maga mellé állíta-
nia (pl. lehetővé tenni a szolgáltatások megváltását),
hogy felvehesse a harcot a kormányzattal.
Wesselényi Miklós szinte a Hitellel egy időben foglalta
rendszerbe reformprogramját (1831). A báró műve azonban a Széchenyi és Wesselényi politikai céljainak és mód-
cenzúra miatt csak 1833-ban, külföldön jelenhetett meg. Mire szereinek összevetése
az olvasók kezébe került, gondolatainak jelentős része már
Vegye számba a két politikus céljait és a célok eléré-
nem volt újdonság, így hatása elmaradt Széchenyi művéhez séhez vezető utakat! Melyek a közös, és melyek az
képest. Wesselényi erdélyi nemesként úgy kapcsolódhatott be eltérő vonások?
teljes mértékben a magyarországi reformküzdelmekbe, hogy
birtokot vásárolt Szatmár megyében, és emiatt részt vehetett
a pozsonyi országgyűlés ülésein (a felsőtáblán).

2 Hogy sok mágnás teli van előítélettel a nemesi rend el-
len, s hogy arra megvetéssel tekint, azt, fájdalom! – nem
tagadhatni. De tekintsük meg közelebbről melyik az a
magas polc, melyről némely mágnás oly nagyon lenéz-
hetni gondolja a nemesi rendet; ősi jószágait mint gróf
vagy báró úgy bírja-e, ezen négy betű adja-e jussait,
szabadságait, praerogativáit [kiváltságait]? Éppen nem:
csak mint nemes ember ura ő jószágainak, ment adótól
s más terhektől, s csak mivel nemes ember, sérthetetlen
személye, jószága, birtoka […].
A parasztságnak a nemesség elleni előítéletei-balvé-
lekedése, s fájdalom! – lehet mondani – gyűlölsége való-
jában igen szomorú következésű; ezáltal a két rend közti
hézag örökké sértőleg nő, az ejtett sebek mérgesednek,
s szétválva erőtlenek maradnak azok, kiknek vagy ön-
mentség vagy együtti munkásság céljából oly szükséges
lenne kezet fogni, s kik egyesülve erősek lennének. […]
A feljebbiek tekintetéből abban vagyok meggyő-
ződve, hogy a parasztság állapotjára nézve mindannak,
ami régi, jobbágyi helyzetéből ered, változni kell. Ezáltal
nemcsak hogy törvényes alkotmányunk (amelyben már
most, mint látók, azon helyzetnek gyökerét nem talál-
hatni fel) nem fog szenvedni, de éppen az fogja erősíteni,
sőt lehet, végveszélytől megmenteni. Minél több szabad,
jussokkal bíró tagokból áll egy nemzet, annál hatalma-
sabb. Ha a polgári alkotmánynak malasztját [itt kegyel-
mét, előnyét] a parasztság is érezni fogja s azokban ré-
szesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és
öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon
alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd nem
is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az iránt.
Wesselényi Miklós: Balítéletekről, 1831
Milyen társadalmi ellentétekről ír Wesselényi? Mi-
ben látja ezek okát? Miért tartja szükségesnek az
ellentétek megszűntetését, és hogyan valósítaná meg
ezt? Bizonyítsa be a jobbágykérdésen keresztül, hogy
Széchenyi és Wesselényi eltérő módon közelíti meg a
reformok szükségességét!

17604_Történelem10.indb 179 2017. 06. 13. 17:19

 180 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
3 Wesselényi Miklós közelebbi megismerésével igen so-
kat nyertem. Vele örökké szoros és felbonthatatlan
barátságban fogok élni, érzem ezt.
Széchenyi naplója, 1821
• majd az ő programját folytató politikusok (Kölcsey,
Barátságom Széchenyivel igen őszinte és bizalmam
erős jellemében igen nagy […]. Hogy Széchenyi gaz-
dag, az éppen olyan kevéssé az ő érdeme, mint az én
hibám az, hogy szegény vagyok. Tapasztalatai és szel-
leme – nem birtokai – adják meg neki túlsúlyát fe-
lettem. […] ha jövedelmei, rangja, birtokai tízszer is
többet érnek az enyéimnél, hiszem, úgy érez és gon-
dolkodik, mint én!
Wesselényi Széchenyiről, 1821
• megfékezni. A felkelés ráirányította a nemesség fi-
Te veszekedni és ujjat akarsz húzni a kormánnyal! Én
is, csakhogy nem most – gyengeségünk közepette –,
hanem ha majd erősebbek leszünk. Te egy szomorú
darab hőse kívánsz – úgy szólván lenni – én pedig si-
kert kívánok. […] Én téged mindig igen-igen becsülni
és szeretni foglak.
Széchenyi levele Wesselényihez, 1831
Hogyan viszonyult egymáshoz a két politikus
emberileg és politikailag? Hogyan kezelték a két
kérdés kapcsolatát? Nézzen utána az interneten, mit
tett Széchenyi, mikor Wesselényit politikai okokból
elítélték!
4
A kolerafelkelés kiterjedése
Tárja fel a természetföldrajzi viszonyok és a felkelés
kiterjedése közötti kapcsolatot! Elemezze a felkelés
lehetséges etnikai vonatkozásait! Hasonlítsa össze a térké-
pet a 7. szöveges forrással!
17604_Történelem10.indb 180
A két együtt induló arisztokrata reformer útjai,
így – a végső céljaik azonossága ellenére – elváltak.
A magyar politikai közélet a harmincas évek végé-
től lassan eltávolodott Széchenyitől, míg Wesselényi,
Kossuth) előtérbe kerültek.
1830-ban Magyarország
A KOLERAFELKELÉS felvidéki területeit elérte a
kolerajárvány. A járványban
százezrek haltak meg, s a Felvidék keleti területein
a betegségtől való félelem és a felgyülemlő társadal-
mi feszültségek felkeléshez vezettek (1831). A ne-
mességre támadó jobbágyokat csak a hadsereg tudta
gyelmét arra, hogy a jobbágykérdés mind gazdasági,
mind politikai tekintetben megoldatlan.
A kolera a XIX. század folyamán a Bengáli-öböl vidé-
kén többször megjelenő ragályos betegség volt. A betegséget
okozó baktérium a szennyezett vízzel és élelmiszerrel terjedt.
A kolera erős hányást, hasmenést okozott, s végül a beteg
kiszáradása vezetett halálhoz. A kolera elterjedése döntően
a higiéniás viszonyoktól függött. A XIX. századi Európában
ezek a viszonyok a társadalmi helyzettől is függtek: a gazda-
gok számára elérhetőbb volt a tiszta víz és élelmiszer, ezért a
kolera a szegényebbek között nagyobb pusztítást vitt végbe.
Magyarországra a kolera Galícia felől érkezett, ahová az
1830–1831-es lengyel felkelést leverő orosz katonák hurcolták
be. A magyar hatóságok – a korszak ismereteinek megfelelő-
en – vesztegzárral védekeztek az ország határán. Ám ezt túl
korán feloldották, és a betegség betört az ország területére.
Ekkor a Felvidék és az Alföld határán újabb kordont állítottak
fel. Ez megakadályozta a felvidéki zselléreket abban, hogy az
aratás idején munkát vállaljanak az Alföldön. Az elkesere-
dettséget növelte, hogy amikor a vármegye bizmutporral kí-
A kolera XIX. századi ábrázolása
A betegség terjedésének mely összetevőjét emeli ki a
kép? Keressen az interneten a betegség terjedésének
más okait előtérbe állító XIX. századi ábrázolásokat!
2017. 06. 13. 17:19
 30. Az utak kettéválása: az 1832–1836-os országgyűlés 181

vánta fertőtleníteni a kutakat, a nemességgel, a vármegyével szemben bizal-

matlan nép körében elterjedt az a tévhit, hogy megmérgezik a jobbágyokat. 7 A mi földjeinken nem volt elegendő
A Felvidék öt megyéjében (Zemplén, Sáros, Szepes, Gömör és Abaúj) kitört munkáskéz, így nem tudtuk a kívánt
a felkelés „az urak ellen”. Nem alakult ki szervezett mozgalom, egy időben ütemben betakarítani a búzát. Éppen
csak egy-két falu népe lázadt fel, majd más területeken lángolt fel az elége- ezért éltünk a vidék sajátosságából fa-
detlenség. Összességében mintegy két tucat embert gyilkoltak le (gazdatisz- kadó előnyös lehetőséggel, hiszen alig
teket, nemeseket, papokat). A megtorlás véres volt, körülbelül száz embert 24 angol mérföldre tőlünk északra az
kivégeztek, s több ezret vetettek fogságba vagy fenyítettek meg. aratás egy teljes hónappal később ese-
A felkelés zömmel nemzetiségi vidéken zajlott le, s a szláv (szlovák és ru- dékes: az ott élő szlovákok segítségéért
szin) jobbágyok a „jó cártól” reméltek segítséget. Ez nem kis riadalmat keltett folyamodtunk, akik feleségeikkel együtt
a cári birodalomtól amúgy is tartó magyar nemesség körében. érkeztek meg a téli takarmány begyűj-
tésére. Nem pénzzel, hanem az általuk
megtermelt áruval fize tünk nekik; a
termés huszadát vagy tizennegyed ré-
6
szét számolhatták magukénak a búza
aratása és beszállítása fejében, és továb-
bi tizenkettedet-tizennegyedet szerez-
hettek a csépléssel járó munkáért.
Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy
emlékirataiból, 1850

A földesúri árutermelés mely

fajtájáról olvashatunk? Miért
nem volt általános ez a módszer? Mi-
lyen földrajzi munkamegosztásról ol-
vashatunk a forrásban? Hogyan ha-
tott a járvány miatti vesztegzár a
hegyvidéki lakosságra?

A kolera terjedése
Mely tényezők segíthették a ragály terjedését Európa felé?

8 Másnap este Szirmay Józseffel fürjészésről hazatérve
Herman uradalmi ügyésszel találkoztunk: ő közölte ve-
lünk a szörnyű hírt, hogy a ruszin parasztok a szomszéd
faluban, Mernyiken, Máriát édesapjával, Szulyovszky
úrral és Reviczky szolgabíróval együtt kegyetlen módon
meggyilkolták, és hogy miránk sem vár jobb sors, ha a
pazdicsi parasztok fölzendülnének.
Herman aggodalmai korántsem voltak alaptalanok.
Lőszerünk ugyan elég volt ahhoz, hogy legalább egy
ideig védhessük magunkat, de mit tehet nyolc ember,
ha mégoly bátor is, egy egész lázadó falu ellen? Éjjel-
nappal kiválasztott őrhelyeinken álltunk, és amikor az
urasági lakra támadó zendülők már másnap megrohan-
tak, minden oldalról oly jól irányzott kereszttűzzel fo-
gadtuk őket, hogy három halott és sok súlyos sebesült
elvesztése után megfutottak és szétszóródtak. Az urasági
lakot azonban két napon és három éjszakán át állandó
ostromzárral vették körül, ami teljesen kimerített ben-
nünket. […]
Néhány nappal azután, hogy a kivégzések végbe-
mentek, visszamentem Kassára, Abaúj megyébe; ott né-
hány közeli helységben csak most tört ki teljes erővel a
fölkelés. A külvárosok lakói, jobbára szlovákok, szintén
hajlamot mutattak a zendülésre […].
Azt is megtudtuk, hogy a zendülők egyik vezére va-
lahol errefelé bujkál az erdőben. Föladatunk most már
az volt, hogy őt elfogjuk. Szétoszolva néhány kört tet-
tünk, hajtóvadászatot indítva a lázadóra. Kézre kerítése
nem sok időbe és fáradságba került. A nyomorultat az
országút mellett találtuk meg, törött lábbal feküdt egy
sziklafalon, éhségtől, szomjúságtól elepedve. […] oda-
valósi parasztok, akik ismerték őt, és tanúskodtak elle-
ne, hogy rövid idővel azelőtt köztük járt, izgatta őket, és
azt mondotta nekik, hogy az orosz cár küldte őt a ruszin
parasztok fölszabadítására, és már útban van egy erős
orosz sereg, a cárral az élén, hogy az országot meghódít-
sa, és a ruszinokat mind úrrá tegye a magyarok fölött.
Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka, 1868
Hány évvel az események után keletkezett a for-
rás? Kinek (mely rétegnek) a szemszögéből tudósít
az eseményekről? Milyennek ábrázolja a felkelőket? Mi-
lyen ellentétekről tudósít a szerző?

17604_Történelem10.indb 181 2017. 06. 13. 17:19

 182 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
9 Gondoljuk meg: nálunk az aristokratia [itt nemesség]
tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók [jobbá-
gyok] közt elszórva laknak. Már Tekintetes Rendek,
egy pár százezernek milliók közt csendességben élni:
ez bizonyosan a milliók jóakaratától van függésben. S
hogy e jóakaratot csak a kölcsönös bizodalom teremt-
heti […]. Hazánk történeteiben a példák borzasztób-
bak, mint akárhol. Említem Dózsa vérengző tetteit;
tudják a Tek. Rendek a József császár alatti dolgokat
Erdélyben; s ki az, ki még most is borzadva nem tekin-
tene a kolera évére [1831], midőn némely megyékből a
legrettenetesebb tettek híre az egész országot keresztül
rázá. Felszólítom a kormányt; ily esetekben mi a mód,
mely által bennünket megoltalmazand? Talán hóhér-
pallos és kötél? Mik a bűnösök ellen fordíttatnak. Nyo-
morult eszközök! Mert ezek semmivé tehetnek ugyan
egyes életet; de itt nem egyesekről van szó; itt a szó
azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely
századok óta most lánggal lobogva, majd hamv alatt
emésztődve ég. És ezt nem zabolázza meg félelem,
nem győzi le hatalom; ezt csak megszelídíteni lehet.
Nem egyébbel pedig, csak oly közös érdekkel, mely a
társaság [társadalom] tagjait egyformán kösse a hazá-
hoz; s ez érdek csupán két szó: szabadság és tulajdon!
Kölcsey országgyűlési beszéde, 1832
Mire figyelmeztet a szónok a jobbágykérdéssel
kapcsolatban? Milyen megoldást ajánl?
10
Az önkéntes örökváltság
Mit váltottak meg a jobbágyok, s milyen tulajdont
szerezhettek? Mi volt a feltétele az egyezségnek?
Az érdekegyesítés és a jobbágykérdés összetevői
Mely tényezők vezettek ahhoz, hogy a jobbágyrend-
szer fő haszonélvezői, a nemesek eljussanak a job-
bágyfelszabadítás gondolatáig? Keressen az ábra három
oszlopa között összefüggéseket!
17604_Történelem10.indb 182
A megyék az
AZ ELSŐ REFORMORSZÁGGYŰLÉS
1832–1836-os or-
(1832–1836)
szággyűlésre számos
fiatal, reformokat akaró, és ebben főleg Wesselényi
elképzeléseihez igazodó politikust küldtek (pl. Köl-
csey Ferencet Szatmárból, Deák Ferencet Zalából).
A jobbágykérdésben a nemzeti és liberális alapon
álló reformereknek két fontos érve volt. Ha a nemes-
ség maga mellé állítja a jobbágyságot, akkor eredmé-
nyesen léphet fel a kormányzattal szemben. Másrészt
ezáltal elkerülhető a társadalmi feszültség fokozó-
dása, a jobbágyfelkelések kirobbanása. A nemesség
és a jobbágyság nemzeti alapon történő egyesí-
tésének politikáját érdekegyesítésnek nevezzük.
A reformerek fellépését kezdetben siker koronáz-
ta – az alsótábla elfogadta az önkéntes örökvált-
ságot. Ennek értelmében a jobbágyok a földesúr-
ral szabadon kötött megállapodással megválthatták
volna úrbéri szolgáltatásaikat, és úrbéres földjeik
(a jobbágytelkek) az egykori jobbágyok (ezentúl pa-
rasztok) tulajdonába kerültek volna.
A nemesség a megváltásból származó összegből
fejleszthette volna gazdaságát: bérmunkára térhe-
tett volna át, fedezhette volna a robot kiesése miatt
szükséges új beruházásait (igásállatok, szerszámok,
gazdasági épületek). A jobbágytelek pedig jogi érte-
lemben polgári földtulajdonná vált volna, amelyet
szabadon adhatnak-vehetnek.
A feliratot az uralkodó nem merte elutasítani, ha-
nem a megyékben indított ellentámadást. Néhány
megyében pénzzel, leitatással a bocskoros nemesek
egy részét sikerült is megnyernie a kormányzatnak.
Ezekben a megyékben megváltoztatták a követuta-
sítást (emiatt Kölcsey is lemondásra kényszerült), s
a megye most már az örökváltság ellen szavazott az
országgyűlésen. Az önkéntes örökváltság ügye el-
bukott. A kormányzat győzelme azonban korántsem
volt teljes: a reformtábor létrejött és megszilárdult.
11
2017. 06. 13. 17:19
 30. Az utak kettéválása: az 1832–1836-os országgyűlés 183

12 13 Nemsokára ezután egy erdélyi orszá-

gos küldöttség, mely Bécsben járt volt,
Pozsonyba érkezett; erre jobban föl-
melegedett az ifjúság, Lovassy László
írt egy levelet a magyar országgyűlési
ifjúság nevében az erdélyi or­szág­gyű­lé­
si ifjúsághoz, ez tűzzel köröztetett köz-
tünk, mi tódultunk aláírásához, öntu-
datlanul is arra vágytunk, hogy poli-
tikai szerepet játszunk, s tetterőnknek
tért nyissunk. Mindnyájan egyetértet-
tünk abban, hogy a fennálló viszonyok
nem tarthatnak soká, hogy az uralkodó
rendszer meg fog bukni, hogy az egész
ország átalakulása kikerülhetetlen; ar-
ról nem volt kétségünk, hogy a ma-
gyar országgyűlés nem képes a refor-
mot keresztülvinni, de arról, miképpen
Az alsótábla ülésterme kelljen eljárni, senki sem volt magával
Az országgyűlés működéséről tanultak felelevenítésével magyarázza tisztában; mindenki a maga módjára
meg, miért volt könnyű megakadályozni egy az alsóházban (alsó- akart volna segíteni, a forradalmi esz-
táblán) már elfogadott törvényjavaslatot! mét azonban mind elutasítottuk ma-
gunktól, sőt lojalitásunkat is szerettük
fitogtatni, de amellett sirattuk Rákó-
A reformtábor térnyerését a kor- czit, szidtuk a németet, fölmelegedtünk
A KORMÁNYZAT TÁMADÁSA
mányzat is érzékelte. I. Ferenc ha- Lamennais [francia író] hívő szavain,
ÉS KUDARCA
lála után V. Ferdinánd került trónra dühösen éljeneztük a követeket, kik
(1835–1848). A szellemileg elmaradottnak tartott uralkodó kan- bátrabban szóltak, megfáklyászenéz-
cellárja, a szinte korlátlan hatalommal rendelkező Klemens Met- tük Széchenyit, ki folyvást mérsékle-
ternich kemény fellépésre szánta el magát a magyar reformerek tet s ildomot prédikált, miért is jobban
ellen. tiszteltük, mint szerettük, főképp pedig
Elsőként Wesselényi Miklóst fogták perbe egy szatmári me- tanulmányoztuk a francia forradalom
gyegyűlésen elmondott beszéde miatt (1835). Majd az országgyű- történetét.
Pulszky Ferenc:
lési ifjúságra csaptak le. A főleg joggyakornokokból (jurátusok)
Életem és korom, 1880–1882
álló, az eseményeket az országgyűlési karzatról követő, a reforme-
reket éltető és a kormánypártiakat gyakran kigúnyoló ifjak vezetőit Gyűjtse össze az országgyűlési
(pl. Lovassy Lászlót és testvérét, Ferencet) letartóztatták (1836). ifjúság szerepére és gondolko-
dására vonatkozó adatokat! Kikből
tevődött össze e csoport? Miért tar-
14 totta a kormányzat veszélyesnek
őket?

A morvaországi Brünn vára, Špilberk,

a Habsburg Birodalom hírhedt börtö-
ne volt. Itt raboskodott Kazinczy Fe-
renc, s ide zárták Lovassy Lászlót is,
akit fiz kailag és szellemileg is meg-
nyomorított a magánzárka, a lábbilincs
és a magány
A Habsburg-kormányzat rövid időn
belül váltogatta a kegyetlen megtor-
lást és az engedményeket. Értékelje politi-
kai szempontból ezt a taktikát!

17604_Történelem10.indb 183 2017. 06. 13. 17:19

 184 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Wesselényi beszédében bírálta a kormányzatot az örök-

15 váltság elutasítása miatt, és arra utalt, hogy a dinasztia a job-
bágyokat a nemesség ellen használhatja fel. Az ellene folyó
perben a legsúlyosabb vád az volt, hogy sértő jelzőkkel illette
az uralkodót („…a kormány, mely csalárd álorcát tévén ocs-
mány képére…”). Wesselényit egyébként Erdélyben is perbe
fogták, mert cenzori engedély nélkül hozta nyilvánosságra az
ottani országgyűlés egyik dokumentumát. Ebben a perben
végül nem született ítélet.

Lovassyt és társait börtönbe zárták. Wesselényit

– akinek védője többek között Kölcsey Ferenc volt –
Deák Ferenc
(1803–1876) szintén börtönre ítélték. A báró végül csak rövid ideig
az 1830-as évek- (két hónap) volt fogságban. Elhatalmasodott szem-
ben. A jogot vég- baja miatt a kormányzat a közvélemény nyomására
zett Zala megyei bir- – a pesti árvíz után ő volt az ország legnépszerűbb
tokos nemes már az embere – és Széchenyi István közbenjárására a bün-
1832–1836-os országgyűlésen követ volt és a reform-
tetés végrehajtását felfüggesztette. Betegsége miatt
táborhoz tartozott. Wesselényi és Kölcsey távollété­
ben az 1839–1840-es országgyűlésen reformerek ve- azonban Wesselényi ezután már nem vett részt a po-
zetője lett litikai életben.
A rendi jogokat sértő ítéleteivel azonban a kor-
mányzat a reformerek mellé állította a nemesség
többségét (több megye tiltakozott is). Így az 1839–
1840-es országgyűlésen a Deák Ferenc vezette el-
lenzék meghátrálásra kényszerítette a kormány-
zatot.
A bebörtönzöttek kegyelmet kaptak (1840), a
még folyó pereket megszüntették. Az országgyűlésen
több, a gazdaság fejlesztését szolgáló törvényt fogad-
tak el (váltótörvény, a kereskedelem, a gyáralapítás
és a részvénytársaságok alapításának szabadsága, a
csődeljárás szabályozása stb.). Sőt, elfogadták az ön-
kéntes örökváltságot is. Bár ez utóbbi nem sok vál-
16
tozást hozott, mert a jobbágyoknak nem volt pénze,
és a nemesség – a tönkremenetel kockázata nélkül –
nem engedhette el a váltságot. (1848-ig a jobbágyok
csupán 1 százaléka váltotta meg magát.) Elérték,
hogy az országgyűlési feliratok magyar nyelven le-
gyenek megfogalmazva.

Az önkéntes örökváltság kudarca

Mely problémákat szerették volna megoldani a job-
bágykérdés rendezésével? Miért nem oldhatta meg a
problémákat az önkéntes örökváltság?

Wesselényi Miklós – Széchenyivel ellentétben – a reformokért vállalta a Béccsel való konfl ktust is,
és a gazdasági felemelkedés zálogát a nemzet minél szélesebb szabadságában látta. A kolerafelkelés
a jobbágykérdésre irányította a rendek fi yelmét. A Wesselényi és Kölcsey vezette reformerek az érdek-
egyesítés politikájával kívánták maguk mögé állítani a jobbágyságot. Az 1832–1836-os országgyűlésen az
önkéntes örökváltságot nem sikerült törvénybe iktatni, de megszerveződött a reformtábor. A reformszel-
lem térnyerésének az 1832–1836-os országgyűlés után a kormányzat erőszakkal kísérelt meg gátat vetni.
A rendek ellenállása ismételten meghátrálásra kényszerítette a kormányzatot. Az 1839–1840-es ország­
gyűlésen elfogadták az önkéntes örökváltságot és néhány, a gazdasági fejlődést elősegítő törvényt.

17604_Történelem10.indb 184 2017. 06. 13. 17:19

 31. Kossuth Lajos és programja 185

31. Kossuth Lajos és programja

Zempléni birtoktalan nemesi családba szü-
KOSSUTH LAJOS letett (Monok, 1802). Édesapja jogászként 2
dolgozott, s a fiú is ezt a pályát választotta. Mi-
után megszerezte ügyvédi vizsgáját, nemesi családokat képviselt,
és Zemplén vármegye szolgálatában állt. Az 1831-es kolerafelke-
lés idején kolerabiztosként tevékenykedett. Sátoraljaújhely kör-
nyékén békés úton sikerült lecsillapítania a lázongó parasztokat.
Az 1825–1827-es országgyűlésen főrendek özvegyeit képvi-
selte, majd az 1832–1836-os országgyűlésen távollévő főrendek
képviselőjeként vett részt. Wesselényi Miklós javaslatára ő szer-
kesztette és készítette az 1832-ben induló, s az országgyűlési vi-
tákról beszámoló Országgyűlési Tudósítások című kéziratos ki-
adványt. E reformpárti „lap” révén vált neve országosan ismertté.

Kossuth Lajos (1802–1894) az 1840‑es

években. Az ifjú jogásznak nemcsak
magát, de édesanyját és négy leány-
testvérét is el kellett tartania
Nézzen utána az interneten, hogy a
korszakban milyen anyagi terheket
jelentett az úrilányok felnevelése!

Kossuth Lajos szülőháza Monokon. A házban édesapja mint az

Andrássy grófok jogásza lakott
Határozza meg Kossuth társadalmi helyzetét! Értékelje ebből a szem-
pontból az eddig megismert politikai pályáját!
3

A távollévő főrendek követei részt vehettek az alsótábla ülésein, hogy tá-

jékoztathassák megbízóikat az eseményekről, de nem rendelkeztek szavazati
joggal. Az Országgyűlési Tudósításokat a kormány nem engedélyezte, ezért
azokat magánlevélként, kéziratos formában küldték el a megrendelőknek.
Itt mutatkozott meg Kossuth Lajos fantasztikus munkabírása és tehetsége.
Nappal az üléseken volt, jegyzetelt, majd megírta a tudósításokat (idézve a
fontosabb felszólalásokat), amit azután lelkes munkatársai (országgyűlési
ifjak, írnokok) kézzel sokszorosítottak. A kéziratos lapnak, amely ellenzéki
szellemben tudósított a politikai küzdelmekről, fénykorában kb. 150 meg- A vármegyeháza Zemplén fővárosá-
rendelője volt, de ennél sokkal többen olvasták. ban, Sátoraljaújhelyen, ahol Kossuth
Lajos ifjú éveit töltötte
Az országgyűlés berekesztését követően Kossuth Pestre köl- Milyen jellegű politikai tapasztalato-
tözött, s továbbra is részt kívánt venni a politikai életben. Új lapot kat szerezhetett, és mely eszmékkel
ismerkedhetett meg Zemplénben a fiatal
kívánt indítani. Mikor ezt nem engedélyezték, Törvényhatósá- Kossuth Lajos?
gi Tudósítások címmel ismét egy kézzel írt és levél formájában

17604_Történelem10.indb 185 2017. 06. 13. 17:19

 186 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
4 gyűlésről hazatérő országgyűlési ifjak voltak, akik
5 ból a védővámrendszer előnyeit. Családjáról a közvélemény
Az Országgyűlési Tudósítások (4.) és a Törvényha-
tósági Tudósítások (5.) egy-egy példánya. A lapokat
nem engedélyezték, így viszont nem is cenzúrázták
Milyen lehetőségeket rejtettek a kézzel írt és levél
formájában terjesztett lapok?
6 netében. Az első kifejezetten politikai lap volt, vagyis a kortárs
Kossuth börtöne a Budai Várban, ahol 1837–1840
között raboskodott
Nézzen utána az interneten, miért nevezték el az
egykori börtön utcáját Táncsics Mihályról!
17604_Történelem10.indb 186
terjesztett újsággal állt elő. Munkatársai az ország­
reformszellemben beszámoltak megyéjük és váro-
suk politikai életéről. (A megyéket és a városokat
nevezték törvényhatóságoknak a korabeli Magyar-
országon.) A kormányzat figyelmeztette Kossuthot,
hogy hagyjon fel kezdeményezésével, de Kossuth
nem rettent meg. A válasz nem maradt el: Kossu-
thot elfogták, elítélték (1837), s három évet töltött
börtönben.
Kossuthot a börtön nem törte meg. A börtönéveket ön-
képzésre használta fel, megtanult angolul, s politikai és gaz-
dasági tanulmányokat folytatott. A börtönben ismerte meg
Friedrich List német liberális közgazdász (21. lecke) munkái­
gondoskodott: gyűjtést rendeztek, melyből még arra is fu-
totta, hogy később Kossuth egy kisebb Pest megyei birtokot
vásárolhatott. Ez teszi majd lehetővé, hogy Pest vármegye
követe lehessen.
1840-től a kormányzat
KOSSUTH AZ ELLENZÉK
– mint láttuk – ismét az en-
VEZÉRE
gedmények politikáját alkal-
mazta. A politikai foglyok kiszabadultak, így Kossuth
Lajos is. Metternich úgy vélte, leginkább akkor tart-
hatja kézben a fiatal és népszerű ellenzéki politikust,
ha munkát, fize ést ad neki. Utasította Landerer La-
jos pesti nyomdászt – aki a titkosrendőrséggel is kap-
csolatban állt –, hogy ajánlja fel az akkor induló Pesti
Hírlap szerkesztői állását Kossuthnak (1841. január).
A hatalomnak azonban csalódnia kellett. Kossuth a
Pesti Hírlap szerkesztőjeként bizonyította tehetsé-
gét, az új lap az ellenzéki eszmék szócsövévé vált, s
eredményesen népszerűsítette a reformeszméket.
A Pesti Hírlap új fejezetet nyitott a magyar újságírás törté-
lapokkal ellentétben nem közölt szépirodalmat. Vidéki levele-
7 Az időszaki sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy
legyen óramutató a nemzet életében; legyen hajnal-
csillaga a világosság napjának; legyen a jelennek iz-
zadó munkása, mely a jövendőt előkészíti; legyen
élesztő fuvalma a rejtekben csillanó szellemszikrának;
legyen őre a jogszerűségnek, reménysugara a szenve-
dőnek, a bűnnek ostora, a szerény érdem koszorúzója;
legyen zászló, mely körül szellemi tábort üssenek, ki-
ket egyenlő elvek vezetnek, kiknek szívökben egyenlő
érzelem ég.
Kossuth Lajos, Pesti Hírlap, 1844
Miben látta Kossuth a sajtó szerepét? Mennyi-
ben tudta fenntartani a kormányzat a sajtósza-
badságot?
2017. 06. 13. 17:19
 31. Kossuth Lajos és programja 187

zői révén az olvasók az ország egészéről kaptak képet. Újdonságnak számított

a jobb tematizálást lehetővé tevő háromhasábos tördelés is. Kossuth honosí- 8
totta meg a lap első oldalát elfoglaló, s egy-egy kérdést, problémát alaposan
elemző vezércikk műfaját. Állandó rovat volt – a vidéki beszámolók mellett –
a szintén Kossuth által írt szatirikus, kritikus rovat, a Fővárosi Újdonságok is.
A lap rendkívül gyorsan népszerűvé vált, s hetente egyre többször jelent meg.
1844-re előfize őinek száma meghaladta az ötezret, ami a korszak néhány
száz példányos sajtótermékeihez képest óriási áttörést jelentett.

A Pesti Hírlap első száma. A vezércikkek tematikában változatosak

voltak, gyakran konkrét esetekből jutottak el valamelyik reformesz-
méhez. Az újság külföldi eseményekről is írt. 60 előfi etővel indult,
és három év múlva már 5200 előfi etője volt. A lapot 1844-ben el-
vették Kossuthtól. Példányszáma ezután erősen csökkent
Gyűjtsenek össze a Pesti Hírlapból vezércikktémákat, és vitassák
meg, hogy az egyes témák miért voltak alkalmasak a reformeszmék
népszerűsítésére!

Az 1840-es években Kölcsey és Wesselényi háttérbe szorulá-

sával a börtönéből mártírként szabaduló Kossuth Lajos vált az
ellenzék meghatározó politikusává. Kossuth a Kölcsey és Wes-
selényi által kijelölt úton haladt, s programjának alapgondolata
az érdekegyesítés volt. Ennek feltétele a jobbágyfelszabadítás,
vagyis a jobbágyi terhek megszüntetése. Mivel az önkéntes örök-
váltság nem hozott eredményt, a liberális reformerek felvetették
a kötelező örökváltság szükségességét. Elképzeléseik szerint a 10
megváltást (amely kárpótolta volna a nemeseket birtokaik egy
részének elvesztéséért) az állam fi ette volna meg.

A jobbágyfelszabadításnak ez a módja két elemében alapvetően új. Egy-

részt kötelező, vagyis nem szabad megegyezésen alapul, ami az országosan
egységes megváltási összeget is feltételezi. Másrészt a jobbágyi szolgáltatások
és a telki állomány elvesztéséért a nemességnek járó kárpótlást (kártérítést)
az állam vállalja magára. Hogy miből fedezi ezt az állam, arra több elképze-
lés is létezett. A legkézenfekvőbb, hogy a közteherviselés (a nemesi adózás)
bevezetése miatt megnövekvő állami bevételekből. Az is fölmerült, hogy az
állam kezében levő (ún. kamarai) földeket kis parcellákban értékesítik, s az
így befolyt összegekből legalább részben fedezik a kárpótlást.

Emlékszobor a budai hegyekben a

Kossuth Lajos kúriája a Pest vármegyei Tinnyén ma, és az előtte Normafa és a Disznófő között, ahol
emelt Kossuth-emlékoszlop. Az épülethez mintegy hatvanholdas Kossuth Lajost letartóztatták
birtok tartozott Keressen lakóhelyén Kossuth-emlék-
Mi volt a politikai jelentősége annak, hogy Kossuth Pest vármegyé- művet! Nézzen utána az emlékhely
ben birtokos nemes lett? történetének!

17604_Történelem10.indb 187 2017. 06. 13. 17:19

 188 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
11
Kossuth Lajos a negyvenes évek máso-
dik felében és aláírása
Kossuthnak nemcsak az aláírása, de
levelei és kéziratai is könnyen olvas-
hatók. Mire utal a kiírt, de könnyen olvas-
ható íráskép?
12
Almási Balogh Pál (1794–1867) neme-
si származású orvos, a homeopátia ma-
gyarországi meghonosítója, a reform-
eszmék elkötelezett híve. Széchenyi Ist-
ván és Kossuth Lajos bizalmas orvosa
Mire utal az a körülmény, hogy a
korszak értelmiségének jelentős része
birtoktalan kisnemesi származású volt?
Nézzen utána, milyen gyógyítási módot
jelent a homeopátia!
17604_Történelem10.indb 188
13 Ím most van törvényünk, mely az örökváltságot, ha mindkét fél
[földesúr és jobbágy] megegyezik, engedélyezi. Ez magánjogi szem-
pontból hozott törvény. Kérdem én, lehet-e ember széles e hazában,
aki higyje, hogy e törvény mellett hazánk az úrbéri viszonyokból
századok alatt is kibontakozzék?
De tovább megyek.
Alkottassék törvény, mely a földesurat kötelezze, hogy ha job-
bágya magát örökösön megváltani akarja, azt ellenezni ne legyen
hatalmában, kérdem, van-e ember széles e hazában, aki higyje ily
törvény mellett is az úrbéri viszonyokból hazánk egy század alatt
tökéletesen kibontakozzék? Aki ezt hinné, arról bátran el merem
mondani, hogy áldott térmezőn fekvő faluját talán, de az országot,
az ország népét, a nép állapotját nem ismeri. […]
Azt hisszük: megmentjük a hazát toldozó, foldozó reformkáink-
kal? Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő
épületének alaprakását elmulasztottuk? És mi lehet ezen alap más,
mint a néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészséges nemzeti
test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodnunk is, míg
az úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző választófala fennáll? […]
Kossuth, Hetilap, 1846
Miben látta Kossuth az önkéntes örökváltság problémáját? Mi-
vel indokolta Kossuth a jobbágyfelszabadítás szükségességét?
Kossuth merész hangja a Pesti Hírlapban
SZÉCHENYI ÉS
kiváltotta – a korábban emiatt már Wesselé-
KOSSUTH VITÁJA
nyivel is szakító – Széchenyi támadását. Kos-
suth a lap hasábjain közvetve szinte minden kérdésben bírálta a
radikalizálódó reformkövetelések mellett egyre mérsékeltebbnek
tűnő Széchenyit. Széchenyi ezután nyíltan Kossuth ellen fordult
egy vitairattal (Kelet Népe, 1841 nyara). Ebben megállapította,
hogy a célokban nincs különbség közöttük, de az eszközökben
igen. Véleménye szerint Kossuth a békés reformokat veszélyezteti
radikális politikájával, ami kiválthatja a kormányzat ellenállását,
vagy forradalmat robbanthat ki. Széchenyi mindkettőt végzetes-
nek tartotta az országra nézve.
Kossuth a vita során – jó taktikusként – mindig megadta a tisz-
teletet a nála idősebb és magasabb állású grófnak; például a „leg-
nagyobb magyar”-nak nevezte őt. (Ennek Széchenyi nem örült.)
Széchenyi viszont sokszor durván nekitámadt Kossuthnak. A li-
berális közvélemény a gyorsabb ütemű átalakítás híve volt, s Kos-
suth gondolatait fogadta el.
A vitázó felek számos ponton eltérő álláspontot képviseltek. Míg Szé-
chenyi szerint a reformokat az arisztokráciának kell megvalósítania, addig
Kossuth a középbirtokos nemességre támaszkodott. Az Ausztriához fűződő
viszonyról Széchenyi – tartva a kormány erejétől és nemzetközi támogatott-
ságától – óvatosan nyilatkozott, és megpróbált együttműködni a kormány-
zattal. Kossuth a reformok érdekében a Béccsel való szakításig is hajlandó
volt elmenni. Gazdasági kérdésekben is szembekerültek egymással. Széche-
nyi a szabadkereskedelem híve volt, Kossuth a védővámoké. A vasútépítés
kérdésében sem azonos álláspontot képviseltek. Széchenyi a Pest-Buda köz-
pontú vasúthálózat kiépítését pártolta. Kossuth ezzel egyetértett, de elsőként
a Vukovár–Fiume közötti vasút megépítését tartotta fontosnak. A vasúton
is elérhetővé váló Fiume kikötőjéből a magyar árukat Ausztria helyett minél
előbb a világpiac felé kívánta eljuttatni.
2017. 06. 13. 17:19

14 Én a Pesti Hírlap szerkesztőjének szándéka tisztasá-
gárul de legkisebbé sem kételkedem, mit újra és újra
kijelentek; elveit is jobbadán és legfőbb vonásaikban
osztom; sőt egy cseppet sem vonakodom ezennel ki-
nyilatkoztatni, hogy azokat legnagyobb részben ma-
gaméivá teszem, sőt, legyen szabad mondani, leg­
édesb atyai érzések közt jobbadán magaméinak is-
merem; és ekképp egyedül azon modor ellen lehet és
van kifogásom, melly szerint, mint ő hiszi, felemeli a
hazát, mint hiszem viszont én, sírba dönti a magyart
[…]. És most […] egyenesen megmondom, miben
hibáz a Pesti Hírlap szerkesztője: egyedül abban, hogy
a képzelet és gerjedelmek fegyverével dolgozik és nem
hideg számokkal, vagyis, mint a közéletben a bevett
szójárás szerint mondani szokták: a szívhez szól, ahe-
lyett hogy az észhez szólna.
Széchenyi: Kelet népe, 1841
Mit állít Széchenyi a reformokról? Hogyan ír
saját szerepéről? Mit kifogásolt Kossuth tevé-
kenységében? Ismeretei alapján tárja fel, hogy mi le-
hetett ennek az oka!
16 Nyomorult semmirekellőnek vallanám magamat, ha
örömömre válhatnék port, szemetet szórni a megbot-
lott óriásra; én tiszteletteljesen tárom ki karjaimat, s
kérem: szenvedjen meg [fogadjon el] a nemzeti nagy-
ság építésénél homokhordó napszámosi közt, méltas-
sa tanácsára, javító vezetésére azt, kinek most útját ál-
lani törekedik; mert jobb a közre, ha egymás mellett,
mint egymás ellen.
Kossuth: Felelet, 1841
Mit kíván Kossuth Széchenyitől? Milyen szerepet
játszanak a tiszteletteljes szavak az idézetben?
18
17604_Történelem10.indb 189
31. Kossuth Lajos és programja 189
15 A nemes gróf – ki az úgynevezett taktikát az ország-
lási tudományban minden másnak elébe teszi – több
mint egy helyütt nyíltan megvallja, miképpen taktiká-
ja mellett két pad közti helyzetbe jutott, s majd nyuga-
ti, majd keleti szelektől csapkodva, mint labda levegő-
ben lebeg. E vallomás, a gróf száraz számtani modorá-
ban az én szenvedelmes, érzelgős modoromba öntve,
annyit tesz: hogy a nemes gróf politikai helyzetében
sem fenn, sem alant nem bír annyi bizodalommal,
amennyi kell, hogy azon messze ható terv kivitelének
kéj szerint mestere maradhasson […].
Kossuth: Felelet, 1841
Fogalmazza meg, mit állít Kossuth Széchenyi
helyzetéről! Milyen stiláris eszközöket használ
Széchenyivel szemben? Vesse össze ezt a szöveget a
16. forrás stílusával! Mi lehet a Kossuth által említett
„országlási tudomány”?
17
Széchenyi emléktáblája a Kazán-szorosban (ma már
víz alatt van)
Mi volt a gazdasági jelentősége a Duna-meder sza-
bályozásának? Nézzen utána, miért került víz alá az
emléktábla!
19
Széchenyi és Kossuth vitája ábrán és karikatúrán
Fogalmazza meg, mely kérdésekkel foglalkozik az
ábra! Értelmezze az egyes kérdésekben megfogalma-
zott álláspontokat! Miben értettek egyet, s mennyiben lát-
ták másképpen ezeket a kérdéseket? Mely kérdések jelen-
nek meg a karikatúrán?
2017. 06. 13. 17:20
 190 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Széchenyinél már a fellépésétől kezdve

20
Karikatúra Széchenyi István gyakorlati
tevékenységéről (Waldstein János rajza)
Mi a karikatúra üzenete? Széchenyi
gyakorlati tevékenységének mely ré-
szei jelennek meg a karikatúrán? Készítsen
kronológiai táblázatot (könyvtárban vagy
az interneten végzett kutatómunka alap-
ján) Széchenyi gyakorlati tevékenységéről!
SZÉCHENYI GYAKORLATI
nehezen lehetett elválasztani az elméleti
TEVÉKENYSÉGE
és a gyakorlati munkásságát. A tevékeny
ember az élet számos területén kívánta szolgálni nemzete felemel-
kedését, a nyelvműveléstől a közlekedésen át a szórakozásig. Szé-
chenyi gyakorlati tevékenységében is Angliát tekintette példának.
Kezdetben – mivel ellenszenves volt neki az általa műveletlen-
nek, hangoskodónak tartott nemesség – az arisztokráciát tartotta
alkalmasnak és méltónak a reformok irányítására. Az arisztok-
rácia megnyerése érdekében – angol mintára – Pesten kaszinót
alapított (1827), létrehozta a lóversenyt.
Kiemelkedő szerepet játszott a közlekedés fejlesztésében. Támo-
gatta és szorgalmazta a gőzhajózást (balatoni gőzhajózás, Óbudai
Hajógyár), a folyók szabályozását (a Tisza szabályozása és a Vaska-
pu hajózhatóvá tétele), a vasút kiépítését, hidak építését (Lánchíd,
amelynél tervei szerint a nemesség is hídpénzt fize ett). Szívügye
volt az iparfejlesztés (Ganz Ábrahám vasöntödéje, Hengermalom,
selyemipar). A fejlesztéseknél szorgalmazta a részvénytársasági
formát, amely jó eszköz a szükséges tőke összegyűjtéséhez (lásd a
205. oldalt is). Az 1840-es években Széchenyi már inkább gyakor-
lati tevékenysége, és nem politikai álláspontja miatt volt népszerű.
21

A Kaszinó épülete Pesten, a Duna part-

ján
Gyűjtse össze Széchenyi gyakorlati
alkotásait a tankönyvi képek és az
internet alapján!

22

Az első lóverseny Pesten (1827), színe-

zett litográfia. Az egyik futamot Wes-
selényi lova nyerte meg

Az 1840-es évek elejétől egyre jelentősebb politikai szerepe volt a Wesselényi politikai törekvéseit
folytató Kossuth Lajosnak. Kossuth a reformok szükségességét és reformelképzeléseit hatékonyan
terjesztette a Pesti Hírlap segítségével. Elképzeléseinek középpontjában az érdekegyesítés állt, amelynek
feltétele a jobbágyfelszabadítás kötelező örökváltsággal és a nemesek állami kárpótlásával. Széchenyi és
Kossuth célja is az erős és polgárosult Magyarország volt, de mindketten másképpen képzelték az átala-
kulást. Széchenyi óvatos reformokat akart az arisztokrácia vezetésével, kerülte az összetűzést a dinaszti-
ával, és a gazdasági átalakulást tartotta alapvetőnek. Kossuth gyorsabb átalakulást képzelt el, a nemesség
vezetésével. Szerinte a gazdasági fejlődés csak a politikai reformok útján valósulhat meg. A negyvenes
években a reformpárti magyar közvélemény zömében Kossuthot támogatta.

17604_Történelem10.indb 190 2017. 06. 13. 17:20

 32. Politikai irányzatok és küzdelmek az 1840-es években 191

32. Politikai irányzatok és küzdelmek

az 1840-es években
A reformtábor fellépése nem hagyta érintetlenül
A FONTOLVA 2
a konzervatív rendi ellenzéket sem. Már Széche-
HALADÓK
nyi Hitele ellen vitairatot készített Dessewffy József
(A Hitel című munka taglalatja). Dessewffy nem vetette el a refor-
mokat (örökváltság, szólás- és sajtószabadság, a nemesség fize sen
bizonyos adókat), azonban célja nem a polgári Magyarország, ha-
nem a „régi alkotmány” megerősítése, a rendi rendszer működé-
sének tökéletesítése volt.
Az 1830-as évek végére fiatal arisztokraták egy csoportja a re-
formtábor – általuk radikálisnak tartott – programjával szemben
óvatos reformokat javasolt, szem előtt tartva az arisztokrácia gaz-
dasági és politikai érdekeit. Ők a fontolva haladók.

A fontolva haladókról végletesen eltérő véleményeket olvashatunk kor-

szakonként, történeti iskolánként a történeti irodalomban. A negatív kép
szerint csak megosztani kívánták az ellenzéket, a pozitív megközelítés szerint
alapvető céljaikban megegyeztek az ellenzékkel. Közel álltak Széchenyihez, de
lassúbb, a vezető rétegek érdekeit jobban fi yelembe vevő ütemet kívántak.
1848-ban valóban közeledtek az ellenzékhez.

Szerény reformjaikkal igyekeztek a rendi gondolkodású ne-

mességet távol tartani a reformellenzéktől. Támogatták az ön-
kéntes örökváltságot az 1839–1840-es országgyűlésen. Vezető-
jük, Dessewffy Aurél meg kívánta győzni Metternichet is, hogy A Világ, a fontolva haladók 1841 és
a minden változtatást elutasító politika hibás. Rámutatott, hogy 1844 között hetente két alkalommal
megjelenő folyóirata
a polgári és nemzeti elvek terjedését nem lehet megállítani. Így a
kormánynak is reformokkal kell előállnia, s növelnie kell poli- Mely tényezők tették lehetővé, hogy
a politikai csoportok folyóiratokat
tikai bázisát. Javasolta a magyar nyelv ügyének és a jobbágykér- indíthassanak, s mennyiben alakította ez
désnek a megoldását. át a politikai küzdelmet?

1 Van-e nagyobb szerencsétlenség statusemberre [állampolgárra] néz-

ve, mint hajlam, szabad választás, vagy körülmények által nyújtott
oly helyzet, melyben agitatió útján „alulról felfelé” vala kénytelen vál-
toztatási eszméinek sikerét eszközleni? – Hogy ezeknek csak csekély
részét is kivihesse, hogy a felsőbbséget engedélyekre késztethesse,
kénytelen izgatáshoz nyúlni, a fennálló rend ellen kikelni, vágyakat
ébreszteni, szenvedélyt, lelkesedést, jó- és rosszindulatokat a maga
érdekébe belehúzni. […] a felhevülés, melyet az agitátor ébresztett,
más irányt vehet, tovább terjedhet, mint kezdője akarta. […]
Más részrül közönségesen el van ismerve, hogy a nép általjában
véve magát önpénzen megváltani teljesen képtelen. Innen a szükség Mit akart elérni a cikkel a szerző?
más megváltási tervekhez folyamodni. Gyűjtse ki a szövegből azokat a kife-
S nem szép látvány volna-e maholnap a magyar földesurakat jezéseket, amelyek a társadalmi robbanás
veszélyeire figyelmeztetnek! Mit tart a
100 millió magyar assignatákkal ellátva szemlélni, kik azután tízezer legsürgősebben megoldandó kérdésnek?
forint bankjegyen vásárolhatnának egypár béres ökröt s maholnap A kérdés megoldásának mely akadályára
talán maga helyett bankjegyeket vetnének el földjeikbe? utal? Hogyan viszonyul a szerző a népfel-
Dessewffy Aurél cikke a Világ című folyóiratban, 1841 ség elvéhez?

17604_Történelem10.indb 191 2017. 06. 13. 17:20

 192 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

3 Dessewffy Aurél, a fontolva haladók fiatalon elhunyt vezéralakja.

Ifjúkorában nagy hatással volt rá Kazinczy Ferenc, s barátjának
mondhatta Széchenyi Istvánt és Wesselényi Miklóst. Írta és szer-
kesztette az újkonzervatívok lapját, a Világot. Halálakor politikai
ellenfele, Kossuth a következőket írta róla: „Mennyi ész, akarat, tett-
vágy, mily lángoló érzelem, mennyi remények, s mi fényes jövendő
voltak e névhez csatolva s néhány napi láz s vége mindennek.” Ha-
lálát követően rokona, Dessewffy Emil állt a politikai csoport élére
Nézzen utána az interneten a képet alkotó művész, Barabás Miklós
tevékenységének!

A reformtábor sajátos és szűk cso-

A CENTRALISTÁK
portját jelentették a centralisták.
ÉS A VÁRMEGYE KÉRDÉSE
Hangadójuk néhány képzett értelmisé-
gi volt (báró Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston). A cso-
port a nevét onnan kapta, hogy a népképviseleten alapuló erős
(centralizált) polgári állam hívei voltak.
A központosított francia polgári államot tekintették mintá-
nak, és elvetették a rendi eredetű vármegyét. Figyelmen kívül
4
hagyták, hogy az erős vármegye bázisa a kormánnyal szembeni
ellenállásnak. A reformtábor többsége azonban az angol mintát
követve a polgári alapra helyezett vármegyét tekintette céljának.
Így a centralisták szélesebb támogatottságra nem tehettek szert,
bár eszmei hatásuk jelentős volt (pl. felelős kormány elvének hang-
súlyozása).

5 […] hogy közigazgatásunkban minden egység hiányzik, s ahelyett,

Báró Eötvös József (1813–1871) Bu-
dán született, itt is tanult. Állami hi-
vatalok után az irodalomnak szentelte
életét. Művei a kor alapvető kérdései-
vel foglalkoztak. A falu jegyzője című
regényében a megyét mint elavult és
káros szervezetet mutatta be. A Ma-
gyarország 1514-ben a jobbágykérdés
visszásságait tárta olvasói elé
hogy, mint más országokban látjuk, egy középponti hatóságot talál-
nak, mely a közigazgatásnak fonalait kezében tartva, az egész állo-
mányi gépnek bizonyos irányt ad, nálunk a közigazgatás részint a
kormány, részint a törvényhatóságok által gyakoroltatik, sok tekin-
tetben teljes függetlenséggel s minden vezérelv nélkül. […]
Ha megyei szerkezetünk a célba vett haladással megfér, e szerke-
zet, valamint eddig, úgy ezentúl is a haladás eszközéül használható, s
magára e szerkezetre kiterjedő gyökeres javításról gondoskodni fö-
lösleges. Ha azonban a dolgok természete s eddig tett tapasztalásaink
ellenkezőt bizonyítanak: nincs egyéb hátra, mint vagy a haladásról
lemondani, s kitűzni a legmakacsabb konzervativizmus zászlaját,
vagy elismerni jelen megyei szerkezetünk céliránytalanságát, s oly
alkotmányos formákról gondoskodni, melyek a haladással ellentét-
ben nem állnak. […]
Nálunk a szabadság eszméjének legferdébb felfogása következté-
ben a megyét nem az országgyűlésnek alárendelt, hanem vele rende-
zett hatalomnak tekintik; a törvényhozás a megyékre nem bír semmi
befolyással, a megyék ellenben utasításaik által a törvényhozást saját
kívánataik orgánumává teszik. Ily körülmények közt természetes,
hogy a törvényhozás hatásköre mindig szűkebbre szoríttatik.
Eötvös József: Reform, 1846

Gyűjtse össze, miért tartja károsnak Eötvös a megyét! Milyen

a viszony a megyék és az országgyűlés között? Hasonlítsa össze
Eötvös álláspontját Kossuth megyéről vallott nézeteivel (6.), majd a
korszak magyar politikai valóságával!

17604_Történelem10.indb 192 2017. 06. 13. 17:20

 32. Politikai irányzatok és küzdelmek az 1840-es években 193

Vita a megyék szerepéről

6 Mert a megyei institúciónak (melynek gyarlóságait

teljességgel nem akarom legyezgetni) azon megbe-
csülhetetlen sajátsága van, hogy megtörhetetlen ruga-
nyossággal bír a kormány abszolutisztikus vágyai el-
lenében. Ahol centralizált kormány van, azaz megyei
rendszer nincs, ott a végrehajtó hatalom végeszközei
a kormány kezében levén, egy ordonánccal [paranc�-
csal] véget lehet vetni az egész alkotmánynak, s ahogy
a statuscsint [államcsínyt] a nemzet tűrni nem akarja,
csak forradalommal segíthet magán. Ez pedig mindig
kétes kimenetelű, veszélyes kísérlet. – De ilyen megyei
institúció mellett, minő a miénk, a végrehajtás utolsó
kezelői nem levén közvetlenül a kormány kezében,
egy ordonánccal nem lehet az alkotmányt semmivé Miben látja Kossuth a vármegye szerepét és erejét?
tenni. – Nem elég, hogy úgy mondjam, az országot Milyen jövőt szán a vármegyének? Hogyan viszo-
nyul a modern polgári (XIX. századi) állameszme Kossuth
bevenni, még minden megyét külön is be kell ven- felfogásához? Kikkel vitatkozik Kossuth írása? Keressen a
ni. És ez oly hosszú, oly darabos munka, mely az ily szövegben olyan kifejezéseket, amelyek ezt bizonyítják!
státuscsínhoz szükséges erőkoncentrációt és sietséget
meg nem engedi. […]
Becsüljük meg, hazámfiai: becsüljük meg hazánk
lételének ezen nemtőjét. A mi körülményeink között
lehetetlen ennél valami célszerűbbet csak gondolni
is. Csak le kell venni a privilegiális alapról, s népsza-
badság alapjára kell fektetni, és nincs az európai stá-
tusjognak oly doktrínája, melyért cserébe adhatnók.
Kossuth Lajos: A magyar politikai pártok értelmezése, 1847

9
7 A megyék municipalis [önkormányzati] jogaik alkot-
mányunk alapját, nemzetiségünk kezességét teszik
annyira: hogy míg megyei szerkezetünk megmarad
érjen bár bennünket akármi csapás, alkotmányun-
kat mindig ismét visszaszerezhetjük. […] De a mód-
ra nézve, mellyel megyei autonómiánkat kezelni kell,
lényeges különbség forog fenn a múlt idő és a jelen-
kor között. Míg állásunk tisztán veszteglő vala, s nem
gondolkozhatunk másról, mint megmenteni alkot-
mányunk alapjait, s megoltalmazni nemzetiségünket
minden megtámadás ellen; a nemzeti politika kíván-
ta, a megyék autonómiájának tettleg a legszélesebb A vármegye megítélése az egyes politikai irányzatok
magyarázatot adni. Mennél erősebb volt a védelmező szerint
eszköz, annál jobb a hazára; mert csak hasznot hajt- Vegye számba az egyes politikai irányzatok állás-
hatott, kárt sohasem. De egészen másképp áll a dolog pontját! Elemezze az érveket és a célokat!
azóta, hogy neki indultunk az átalakulásnak, s or-
szággyűlés és megyék kilépve a defenzivus [védekező]
rendszerből, cselekvőleg lépnek fel. Most, mikor ezer
új eszme fut által a velőkön, mikor indítvány váltja fel
az indítványt, mikor óránként a legkülönbözőbb ter-
vek fejledeznek, tanácsos-e a megyék autonómiájának
mindinkább szélesebb magyarázatot adni, s őket tett- Hogyan értékeli a szerző a vármegye önállóságát a
leg új meg új jogok gyakorlatába léptetni? múltban, és hogyan saját korában? Vitassák meg,
Dessewffy Aurél: Törvényhozás hogy Dessewffy véleménye Eötvös (5.) vagy Kossuth (6.)
és megyei hatóság viszonyai, 1841 véleményéhez áll-e közelebb!

17604_Történelem10.indb 193 2017. 06. 13. 17:20

 194 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

A vármegyék politikai ál-

lásfoglalása az 1843–1844-
es országgyűlésen
Jellemezze az erőviszo-
nyokat! Jellemezze a re- 10
formpárti és a reformellenes
megyék területi eloszlását!
Mely tényezőkkel függhet össze
ez az eloszlás? Hogyan próbál-
ta befolyásolni a kormányzat a
megyei politikai viszonyokat
már az 1832–1836-os ország�-
gyűlésen?

A nyelvújítás
A magyar nyelv modernizálására a XVIII. és a XIX. század fordulóján, a
11 nyelvújítás idején került sor. A nyelvújítás nem egyedi magyar jelenség.
Számos nyelv korábban, sok velünk egy időben, s jó néhány a későbbiek-
ben ment át a folyamaton. Mindenütt sor került erre, ahol a „holt” latin
volt az államnyelv, s így meg kellett teremteni a tudomány, a politikai élet
elvárásainak megfelelő „élő” nyelvet. Sok esetben más nyelvekből átvett
szavakat használtak, nálunk inkább a nyelv „belső tartalékaira” építve al-
kottak új kifejezéseket.

Az idős Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás kiemelkedő alakja

Mi volt a szerepe a magyar nyelv fejlődésében a nyelvújításnak? Gyűjtsenek
nyelvújítás során keletkezett szavakat! Csoportosítsák a szavakat aszerint,
hogy kikoptak azóta a magyar nyelvből, vagy ma is használjuk ezeket! Nézzen utá-
na az interneten más nyelvek nyelvújításainak!

12 1. §. Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes
királyi Leiratok, Előadások, Válaszok és Intézmények
ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.
2. §. A törvénycikkek, valamint már a jelen ország�-
gyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erő-
síttettek meg. Úgy ezentúl is mind alkottatni, mind ki-
rályi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül
magyar nyelven fognak.
3. §. Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a ma-
gyar le­szen, egyedül a kapcsolt Részek követeinek en-
gedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelv-
ben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tar-
tandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is
kijelenthessék. […]
5. §. A Helytartótanács minden nemű tárgyalásai-
ban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyvei­
ben, valamint Ő Felsége eleibe terjesztendő felírásai-
ban, és az ország határain belül minden hatóságokhoz
bocsátandó minden intézményekben a magyar nyelvet
használja; – azon levelezések, melyeket a királyi Hely-
tartótanács a hadi fő-, és az Ő Felsége örökös tartomá-
nyaibeli polgári törvényszékekkel s külországi törvény-
hatóságokkal folytatand, ide nem értvén. […]
9. §. Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendelése-
ket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli
iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.
1844. évi 2. tc.
Határozza meg a törvény alapján az államnyelv
fogalmát! Kikben válthatott ki ellenérzést a tör-
vény? Mely fenntartású és szintű oktatási intézmények-
re vonatkozhat a törvény?

17604_Történelem10.indb 194 2017. 06. 13. 17:20

 32. Politikai irányzatok és küzdelmek az 1840-es években 195

Az új országgyűlésen komoly
AZ 1843–1844-ES
eredmény született az egyik
ORSZÁGGYŰLÉS
alapvető kérdésben: a magyar
nyelv ügyében. A sok részeredmény után Magyar-
országon a magyar vált államnyelvvé (1844. évi. 2. 13
tc.). A magyar nyelv kérdése volt az egyetlen, amely
teljes mértékben megoldást nyert a reformkorban.
A siker oka, hogy a nyelvkérdésben a magyar politi-
kai élet minden árnyalata egységes volt.

A korszakban államnyelven a hivatalos eljárásokban (or-

szággyűlés, törvények, megyei ügyintézés, bíróságok), vala-
mint a közép- és felsőoktatásban használt nyelvet értették.
Nem volt kötelező a magyar nyelv használata a magánéletben,
a gazdaságban, az egyházakban és az általuk fenntartott ok-
tatási intézményekben. Így elképzelhető, hogy a nemzetiségi
lakosság jelentős részének nem jelentett problémát a magyar
államnyelvvé nyilvánítása.
A magyar nyelvről hozott törvények
A nemzeti liberális tábor Kövesse nyomon a magyar nyelvért folytatott küz-
A VÉDŐVÁM KÉRDÉSE felismerte a gazdaság, s delmet! Értelmezze az egyes állomások jelentőségét!
ezen belül a hazai iparfejlődés Miért sikerült 1844-re célt érni e kérdésben?
jelentőségét. Igyekeztek megszüntetni vagy átalakíta-
ni az ipar fejlődését korlátozó törvényeket. A gyenge
magyar ipar fellendítése érdekében az 1843–1844-
es országgyűlésen harcot indítottak a magyar védő-
vámok bevezetéséért.

Korábban a rendek a kettős vámhatár Ausztria és Ma-

gyarország közötti vonalának lebontását követelték, amit a
liberálisok is átvettek. Azonban Ferdinand List német köz-
gazdász nyomán – akinek a műveit börtönévei alatt ismerte
meg Kossuth – belátták, hogy a gyengébb gazdaságoknak
védelemre van szükségük az erősebbekkel szemben. Hiszen
a szabad verseny az erőseknek kedvez, a németek esetében
az angoloknak, hazánkban az osztrák és cseh gyárosoknak. 14
Szerették volna elérni, hogy a magyarországi vámokat ne a
kormányzat, hanem az országgyűlés határozza meg. A kor-
mány viszont a vámok megállapítását uralkodói felségjog-
nak tekintette.

A kormány elutasította a követelést, mert az sér-

tette a birodalom ausztriai felének gazdasági érde-
keit. Emiatt az ellenzék a magyar áruk védelmére
létrehozta a Védegyletet (1844. október). A tagok
becsületszóra megfogadták, hogy amiből előállíta-
nak magyar terméket, abból hat éven át csak magyar
árut vásárolnak. A Védegylet komolyabb gazdasági
eredményt nem ért el, de növelte a reformerek szer-
vezettségét, és jelentős propagandát fejtett ki a refor-
mok mellett. Kossuth is a Védegylet igazgatójaként Védegyleti bál
tudta politikai tevékenységét kifejteni, miután a re- A Védegylet mely céljának elérését biztosította a bál?
formpártiakkal szemben ismét keményebben fellépő Milyen szerepet játszhattak a védegyleti összejövete-
lek a korszak politikai életében? Figyeljük meg és elemez-
kormányzat (34. lecke) eltávolította őt a Pesti Hírlap zük a képen a rendezvény külsőségeit!
éléről.

17604_Történelem10.indb 195 2017. 06. 13. 17:20

 196 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

17 1. §. Az országos védegylet célja az ország piacát belföldi iparművek

15 fogyasztásával a honi műipar számára biztosítani. […]
2. §. Az egyesület tagja rang- és nem-különbség nélkül minden
magyar és erdélyországi és kapcsolt részekbeli lehet, ki […] becsü-
letszavának ezen alapszabályok értelmébeni lekötésével arra kötele-
zi: hogy 1850-dik évi october első napjáig csak honi mesterembe-
rek által fog dolgoztatni; s általában minéműségre tekintet nélkül
semminemű iparműcikkekből, melyből lakvidékén belföldi kapható,
tudva külföldit nem veszen, nem csináltat, nem visel; s tőle függő
gyermekei vagy gyámoltjai és azon cselédjei által, kiket ruházattal
ő lát el, nem viseltet.
Az Országos Védegylet alapszabályából, 1844

Mi volt a Védegylet gazdasági célkitűzése? Mi volt a közvetlen

Az Iparegyesület emlékérme és mi a hosszú távú politikai célja? Mely célkitűzés elérése volt
reális? Gyűjtse ki a szövegből a ma már nem használatos szavakat,
és próbálja megfogalmazni jelentésüket! Ellenőrizze munkáját kézi-
könyvek vagy az internet segítségével!

18 […] A fordulatokban gazdag társalgások egyik aktív résztvevőjétől

érdeklődtem: Mi ez a Védegylet? „Nevetséges demonstráció Ausztria
ellen” – hangzott a válasz. „A magyarok a maguk készítette ruhákat
kívánják viselni, s mivel a kék pamutholmikon kívül mást nem állí-
tanak elő, a hölgyek mind ilyen színű ruhákba préselve jelennek meg
a díszes összejöveteleken, meglehet a korábbi időkben mindenkor
bécsi bársonyban és selyemben pompáztak.”
16 Ez különös szeszélynek tűnt nekem; de azt sem tudtam megér-
teni, miért beszélnek erről ilyen szenvedélyes gyűlölettel Bécsben,
miért tekintik ezt szinte bűnnek. […]
Legjobban azon csodálkoztam, hogy Magyarországon léteznek
manufaktúrák. Azt mesélték, hogy műveletlen, lapos és néptelen
földek uralják azt az országot, ahol egy-egy magányos, birkabőrbe
burkolózott kalandorral találkozhat az ember, ahol mint sivatagban
az oázis, legfeljebb egy-egy város tűnik fel – ország, amely a rejtett
kincsek, a barbarizmus démonának féltve őrzött országa, amelyet a
civilizálódó németek az emberiség számára csak úgy tudtak meg-
menteni, hogy visszaűzték népét a Tisza határáig, az európai civili-
záció Mississippijéig.
Pulszky Terézia, született Walter Terézia:
Egy magyar hölgy emlékirataiból, 1850
A Védegylet vezetőinek aláírása egy
jegyzőkönyvön Miért érezte szükségesnek a magyar nemesség az ipar fejleszté-
sét? Hogyan reagáltak a magyar törekvésekre Ausztriában? Ér-
Nézzen utána az interneten, hogy ki tékelje az osztrák születésű hölgy álláspontját!
volt a Védegylet elnöke és alelnöke!

A reformok nyílt ellenzői mellett megjelentek a mérsékelt reformok hívei, a fontolva haladók.
A centralisták erős, központosított polgári államot akartak, s emiatt támadták a rendi eredetű vár-
megyét. Mivel a reformpárti nemesség számára fontos volt a megye, a centralisták nem rendelkeztek ko-
moly társadalmi bázissal. Az 1843–1844-es országgyűlésen törvénybe iktatták, hogy Magyarország ál-
lamnyelve a magyar. A magyar ipart védővámokkal akarták megerősíteni, de ezt nem sikerült elérni. Ezért
a reformpártiak megalakították a Védegyletet, amelynek tagjai megfogadták, hogy bizonyos ideig csak
magyar árukat vásárolnak. A mozgalom a gazdaságra csekély hatással volt, politikailag azonban jelentős-
sé vált: létrejött az első országos reformszervezet.

17604_Történelem10.indb 196 2017. 06. 13. 17:20

 33. A nemzeti ébredés Magyarországon 197

33. A nemzeti ébredés

Magyarországon
A reformkorban nyugati hatásokra (li-
A MAGYAR POLGÁRI 1
beralizmus, nacionalizmus) a nemesség
NEMZETESZME
körében új, a reformtörekvésekkel (pl. job-
bágyfelszabadítás) is összhangban levő nemzetfelfogás vált meg-
határozóvá: a jogi és vagyoni különbségeket áthidaló nemzeti
közösség eszméje. Ez a nemzet fogalmát kiterjesztő polgári nem-
zettudat az 1830-as és 1840-es évek reformküzdelmei során egyre
szélesebb rétegeket ragadott magával.
A magyar vezető réteg a nemesség volt, így a magyar pol-
gári nemzeteszme a korábbi nemesi nemzetfelfogás számos
elemét átvette (Habsburg-ellenes, ún. „rebellis” történelemfelfo-
gás, a nemzeti erények, viselet, a régi intézmények tisztelete stb.).
A nemzeteszme erősödése a szlávok és a latin népcsaládba tartozó
románok szomszédságában a magyarságban felerősítette a rokon-
talanság érzését („idegen népek tengere” vesz körül bennünket).
Rokon népeket keresve a honfoglalás előtti időszakhoz, őstörté-
netünkhöz fordultunk.

E törekvés miatt fellendült, nemzetközi jelentőségűvé vált a magyar ke-

letkutatás. A sort egy székely fiatalember, Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842)
kezdte, aki pénz és támogatás nélkül Tibetig jutott. A fin ugor népek között A magyar nemzeteszme kialakulása és
kereste rokonainkat Reguly Antal. jellemzői
Mely forrásokból táplálkozott a ma-
A születő magyar polgári nemzeteszme képviselői szembeta- gyar nemzeteszme? Melyek az álta-
lálták magukat a XVIII. századi népességmozgások következtében lános és a sajátos magyar vonások? Mi a
kapcsolata az új nemzeteszmének a re-
kialakult etnikai viszonyokkal. A korszak többi nemzetéhez ha-
formtörekvésekkel?
sonlóan azonban nemzetállam vagy ahhoz minél közelibb állapot
létrehozására törekedtek. Mivel az ország politikai vezetése a ma-
gyarság kezében volt – a nemzetiségek jórészt jobbágyok, kisebb
részt polgárok voltak –, a reformerek az ország etnikai sokszínű- 3
ségét az egy politikai nemzet elképzelésével kívánták áthidalni.

2 Hazulról néha székelypogácsát kapván, nem költötte el [ette meg],

hanem feldarabolva pénzen eladta. Pénze mindig volt – mi gyakran
kölcsönöztünk tőle, ő soha senkitől. De szigorúan megbírálta előbb,
akinek pénzt hitelezett; ha meg volt győződve, hogy pontosan fizet
és korhelységre nem fordítja, mert akkor kérlelhetetlen vala. Jó gaz-
daságát szép eredmény koszorúzta, mert az iskolából ötezer forintot
vitt ki magával, és azt mint követésre méltó példát mutatta fel, mond-
ván: hogy erős akarat előtt minden, még a szegénység is meghajol,
és független állást szerez.
Ujfalvy Sándor, Kőrösi Csoma Sándor enyedi
Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842).
iskolatársának visszaemlékezése, 1854
Őseinket kereste Ázsiában, s megal-
kotta az első angol–tibeti szótárt
Milyen erények jellemezték Kőrösi Csoma Sándort?
Mi hajtotta keletkutatóinkat nélkü-
lözések, szenvedések leküzdésében?

17604_Történelem10.indb 197 2017. 06. 13. 17:20

 198 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
4 szágon a magyart és a horvátot ismerték el politi-
5 Zircen született birtoktalan nemesi értelmiségi családba. Jogot tanult, de inkább a
Reguly Antal (1819–1858)
Ha szeretné megismerni
a híres utazót, olvassa el
Német Imre Az ősi szó nyo-
mában című élvezetes regé-
nyét!
Reguly Antal kutatóútja
Kövesse nyomon Reguly
útját! Mely népek életét
vizsgálta? Nézzen utána, mi
jellemzi a Reguly által bejárt
területek természeti viszonya-
it (éghajlat, növényzet stb.).
17604_Történelem10.indb 198
Felfogásuk szerint a politikai nemzet – a kor eu-
rópai gondolkodásával megegyezően – nem nyelvi,
hanem történelmi, jogi képződmény, vagyis a nem-
zet elismerését az állami léthez kötötték. Magyaror-
kai nemzetnek, melyen belül léteznek a különböző
népek: magyarok, horvátok, szerbek, szlovákok, ru-
szinok, románok, németek stb.
Kőrösi Csoma Sándor útja
Mely kultúrák és nyelvek ismerete kellett az út meg-
tételéhez? Hasonlítsa össze a Kőrösi és Julianus barát
(8. évfolyamos tankönyv, 93–94. o.) útvonalát! Ha szeret-
né megismerni Kőrösi Csoma Sándor küzdelmes életét,
olvassa el Baktay Ervin A Háromszéktől a Himalájáig
című regényét!
Reguly Antal
történelem és a nyelvek érdekelték. Szerette az utazásokat. Először Bécs környékét,
majd a Felvidéket járta be. 1839-ben németországi tanulmányútra ment, ahon-
nét Svédországba utazott. Stockholmban megismerkedett egy finn nyelvtudóssal
(Adolf Arvidson), és hatására kezdett el foglalkozni a finn–magyar rokonság kér-
désével. Előbb Finnországban, majd Oroszországban tanulmányozta a finnugor
népeket. Kutatásait Széchenyi István javaslatára a Magyar Tudományos Akadé-
mia is támogatta. 1843-ban indult el Szentpétervárról, hogy az Urál hegység és az
Ob folyó vidékén élő finnugor népeket tanulmányozza. Értékes nyelvi és néprajzi
anyagot gyűjtött a manysik (vogulok) és a hantik (osztjákok) körében, majd útba
ejtette a mordvinok és csuvasok (ez utóbbi nem finnugor, hanem török nép) föld-
jét is. 1846-ban érkezett vissza Szentpétervárra, és itt elkészítette az Északi-Urál
első részletes földrajzi és néprajzi térképét. A viszontagságos úton tüdőbeteg lett.
1847-ben tért haza Magyarországra. Ezután főleg néprajzi, nyelvi és földrajzi meg-
figyeléseit tartalmazó jegyzeteit dolgozta fel, de elhatalmasodó betegsége miatt a
munkát már kollégái fejezték be.
6
2017. 06. 13. 17:20
 33. A nemzeti ébredés Magyarországon 199

7 Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen 8

feltétele. Az emberiség egésze nem egyéb számtalan háznépekre osz-
lott nagy nemzetségnél, melynek mindegyik tagja rokonunk, s sze-
retetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. Azonban jól
megértsd! Az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott
körben munkálhat. Azért ne hidd, mintha Isten bennünket arra al-
kotott volna, hogy a föld minden gyermekeinek egyforma testvérök
s a föld minden tartományának egyforma polgáruk legyünk. A Nap
temérdek égitestet bevilágít, de a világegyetem minden részeire még-
sem hat ki: így az ember, ha nagy erőt nyert örökül, s erejének megfe-
lelő állást vőn a sorstól, ezrek, sőt milliomok előtt jótékony napként
világíthat; de az egész emberi nemre jóltevő behatást gyakorolni, az a Haza és emberiség Kölcsey szerint
nagyok legnagyobbikának sem adaték. Sohasem tudtam megérteni,
kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik. Az emberi tehet-
ség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet fényével; s ha
egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos
helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással ál-
landóul boldogíthassuk. Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik,
önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember, ki magát a
föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hor-
dozhatna irántuk kebelében? Leonidász csak egy Spártáért, Regulus 9
csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg.
Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, 1837

Gyűjtse össze Kölcsey hazaszeretetének jellemzőit! Milyen vi-

szonyban áll Kölcsey gondolkodásában az emberiség és a haza
szolgálata? Nézzen utána, mely tetteikért említi Kölcsey Leonidászt,
Regulust és Zrínyit! Értelmezze a szöveg segítségével a 8. ábrát!

A liberális vezető réteg – mint ekkor Európában mindenütt –

a nemzetállam létrehozására törekedve igényelte a nemzetiségek
magyarosodását, de elvetette az erőszakos módszereket. A re-
formerek – a francia forradalom példáján – azt remélték, hogy
a magyarországi etnikumok a jogok kiterjesztése, a jobbágyfel-
szabadítás eredményeként csatlakozni fognak a nekik jogokat és
tulajdont adó nemzetállamhoz.

A francia forradalom eseményei a kortársak számára ismertek voltak.

Akik olvasták a forradalom történetét, vagy lelkesedtek érte, vagy elbor-
zadtak tőle. A forradalom hozta létre a modern francia polgári nemzetet.
A magyar nemesek és értelmiségiek arra következtethettek, hogy a soknem-
zetiségű Franciaországban a forradalom a jogok kiterjesztésével megnyerte
a többi nemzetiséget, s azok híveivé váltak az új, egységes francia államnak.
Innen vették át a politikai nemzet gondolatát is.
A Himnusz kéziratának részlete
A megyékben több helyen törekedtek a magyarosításra. Az (1823). A mű elkészültének időpontja,
január 22-e 1989 óta a magyar kultú-
iskolákban, az óvodákban és az egyházakban a magyar nyelvhasz- ra napja. Korábban felekezeti alapon
nálat erőltetésével kívánták a folyamatot felgyorsítani. Törekvéseik léteztek a nemzeti himnusz szerepét
nem jártak sikerrel, mert a korszakban az államhatalom – ame- betöltő dalok, így a katolikusoknál
lyet a nemesség csak részben birtokolt – még nem rendelkezett a A boldogasszony anyánk, míg a refor-
maihoz hasonló befolyással az élet minden területén, így az as�- mátusoknál a Tebenned bíztunk eleitől
szimiláció elősegítésének lehetősége kisebb volt. A türelmetlen fogva (90. zsoltár)
próbálkozások inkább nemzetiségi ellenállást, mint magyaro- Hallgassa meg az interneten a két
sodást eredményeztek. Tényleges és természetes – a gazdasági korábbi himnuszt! Mennyiben fejezi
ki az új himnusz a polgári nemzet születé-
folyamatokkal együtt járó – asszimiláció a nemzetiségi vidékek sét?
nemességének és a városok német és zsidó lakosságának körében

17604_Történelem10.indb 199 2017. 06. 13. 17:20

 200 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

bontakozott ki. Sőt, egyes területeken (pl. Hunyad vármegye) a

10 Boldog ország, hol egy nyelv – egy val- falvakban már kisebbségben élő magyarság olvadt a románságba.
lás – egy nemzet s származás s ugyan-
A reformkorban az ország népessége gyarapodott (kb. 9,5 mil-
azon szokások, mindeneket rokonokká
tesznek! – semmi által ereje megoszol-
lió főről 13,2 millióra), de az etnikai arányokban csak kisebb el-
va nem lévén, egymás iránti hidegség mozdulások következtek be. A népességnövekedés ekkor már
nem bénítván a nemzet munkásságát, nem a bevándorlásból, hanem a higiénia és a gazdaság fejlődése
mindennek ereje egy célra, az egésznek révén gyorsuló népszaporulatból származott.
gyarapodására munkálkodik. […]
Mi nálunk sokféle nyelv – sok re-
ligio [vallás] – számtalan különböző 12
szokások – s hányféle nemzetség! – ez
magában is veszedelem. – Bajos, szin-
te lehetetlen ezen hézagokat kipótol-
ni – csak a haza, polgári alkotmány s
törvény iránti egyenlő buzgóság tehe-
ti. Ezt pedig egyedül az eszközölheti,
hogy a nemzetiség s polgári alkotmány
malasztait [itt védelmét, előnyeit] min-
den nyelvű, vallású s származásúakra
egyenlően terjessze, hogy ne legyen
azok közül s egy helyzetbeli is a többi
felett s mások kárára kényeztetett be-
céje, s mostohaként eggyel se bánjék. A magyar nemzeteszme érvényesülése Magyarországon
Wesselényi Miklós: Balítéletekről, 1831 Gyűjtse össze a magyar vezető rétegre ható eszméket, és elemezze a
nemzeti politika céljait és eszközeit! Hasonlítsa össze a magyar és a
Hogyan jellemzi Wesselényi nemzetiségi vezető réteg törekvéseit!
Magyarország etnikai viszo-
nyait? Hogyan értékeli ezt a helyze-
tet? Milyen megoldást javasol a kér- Széchenyi és Kossuth a nemzetiségekkel kapcsolatos politikát is eltérően
désre? értelmezte. A végső célok tekintetében ebben a kérdésben sem különböztek,
mindketten az ország magyar jellegét kívánták erősíteni. A módszerek terén
sem mutatkozott jelentős különbség, hiszen – magyar kortársaik zöméhez
hasonlóan – elutasítottak minden erőszakos fellépést. Ugyanakkor Széchenyi
e kérdésben is óvatosabb, lassúbb ütemet diktált volna.

11 13 […] az ország idegen ajkú lakosait nyelvüktől megfosztani nemcsak

soha nem is szándékozott, de sőt elismeri, miképpen a magánélet vi-
szonyaiba törvény által kényszerítőleg beavatkozni jogtalanság volna
[…], a közigazgatásnak minden ága Magyarországon kivétel nélkül,
valamint a hivatalos közlekedési nyelv is a magyar kormánnyal s a ma-
gyarországi törvényhatóságokkal a magyar korona akármely részéből
magyar legyen. Ennél kevesebbet tenni gyávaság, többet parancsolni
zsarnokság; mi reánk nézve mondhatni öngyilkosság volna. […]
Mi pedig ezt mondjuk: Ímé, mi megkínálunk titeket az értelem,
az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával,
megkínálunk titeket alkotmányos polgársággal, politikai nemzeti-
séggel, s mind azon javakkal, melyekkel ez a haza polgárait elárasztja,
s mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely tite-
ket ezennel ünnepélyesen édes gyermekéül fogad, s a nemzetiséget,
mely titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és
velünk egyetemben oltalmazzátok.
Kossuth a nyelvhasználatról és a politikai nemzetről, 1847
A vezető réteg divatja az 1830-as évek-
ben
Hol húzza meg az államnyelv használatának határát Kossuth?
Írja le a magyaros viselet jellemzőit! Hogyan kívánja megoldani a problémát? Vesse össze Kossuth
Milyen politikai tartalmakat hordo- álláspontját a francia forradalomról tanultakkal és Wesselényi elkép-
zott az öltözet? Keressen más korszakok és zeléseivel!
népek esetében hasonló jelenségeket!

17604_Történelem10.indb 200 2017. 06. 13. 17:20

 33. A nemzeti ébredés Magyarországon 201

14 „Jaj, mily kevesen vagyunk – így sopánkodának –, le-
hetetlen, miképp ennélfogva a roppant számú német és
szlávban el ne olvadjunk; terjeszteni kell tehát a nyel-
vet s nemzetiséget mindenek előtt.” És ez felette helyes,
csakhogy a miképp körül forog a siker, minthogy nem
minden modor vezet célhoz, sőt a mostan divatozó attól
egészen eltávolít.
[…] ugyan azt hisszük: nemzetiséget csak úgy rá-
kenhetni bárkire is, ki éppen kezeink közé jut, mint pél-
dául meszet falra, vagy mázat fazékra? És azt hisszük:
parancs már elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságából
kivetkezzék?
Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen kö-
vetkezik-e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett
volna átalakulnia? Mert ha így, ám akkor fordítsuk leg-
utolsó fillérünket minden tétova nélkül nyelvmesterek-
re, sőt legyünk rögtön magunk is azokká, hadd tudjon
csevegni magyarul az egész világ, s meg lesz mentve a
hon, s feldicsőítve fajtánk. Nyelvet, nemzeti sajátságot,
ily felette könnyű szerrel azonban, én legalább úgy hi-
szem, még csak biztosítani sem lehet, s annál kevésbé
szilárdabb s tágabb alapokra állítani; minthogy a szólás
korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobo-
gása a szívnek, és ekképp a magyarul beszélő, sőt leg­
ékesebben szóló is, korántsem magyar még.
Széchenyi István: A Magyar Akadémiárul, 1842
Mi a célja Széchenyinek a nemzetiségekkel kap-
csolatban? Mivel nem ért egyet? Mennyiben tér el
a kérdésben Széchenyi véleménye Kossuthétól? Jellemez-
ze az írás hangnemét!

A reformkor a magyar
A KULTÚRA VIRÁGZÁSA
kultúra felvirágzásának 16
A REFORMKORBAN
ko­ra. Ennek forrása a gazda-
sági fellendülés és a társadalmi átalakulás, más-
részt a születő nemzettudat. Az elit is kiemelt fon-
tosságot tulajdonított a művészeteknek és az okta-
tásnak. A művészek, tanárok a nemzet szolgálatának
tekintették tevékenységüket. Műveikkel és tevékeny-
ségükkel éleszteni kívánták a nemzeti öntudatot,
és a tettekben is megnyilvánuló hazaszeretetre buz-
dítottak.

15

Katona József Bánk bán című drámájának színlapja

az 1833-as kassai előadás alkalmából. A mű az egyik
erdélyi magyar kulturális szervezet (Erdélyi Múze-
um) pályázatára született, s magyar történelmi témát
dolgoz fel, a korszak nemzeti felfogása alapján
Mi volt a szerepe a magyar kultúrának a reformkor-
ban? Hogyan történt a kultúra támogatása? Ha is-
meri a drámát, fogalmazza meg, hogyan jelenik meg a
nemzeti történelemszemlélet Katona József művében!

A magyar nyelvű színjátszásnak az országban első- 17

ként Kolozsvár biztosított állandó otthont. Kőszín-
háza 1821-ben nyílt meg

A magyar vándorszínészek ekhós szekerének makett-

je. Kevés volt az állandó színház, ezért vándor szín-
társulatok járták az országot
Mi volt a szerepe a színészetnek a korabeli Magyar-
országon?

17604_Történelem10.indb 201 2017. 06. 13. 17:20

 202 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

A reformkori nemzeti kultúrára az építészetben a klassziciz-

18
Déryné Széppataki Róza (1793–1872),
a magyar színjátszás egyik első ünne-
pelt színésznője. Családi nevét Schen-
bachról magyarosította Széppatakira.
Déryné már játszhatott az első pesti
magyar kőszínházban (20.)
mus, az irodalomban, a képzőművészetekben és a zenében a ro-
mantika a jellemző. Jól példázza mindezt Kölcsey Himnusza, Vö-
rösmarty Mihály Szózata, Katona József Bánk bán című színdarab-
ja, vagy Erkel Ferenc nemzeti operája, a Hunyadi László.
A reformkorban a gazdaság és a bővülő államapparátus egyre
több iskolázott embert kívánt. Az oktatás ezért egyre fontosabbá
vált. Az iskolák továbbra is egyházi keretek között működtek, de
– az igényeket lassan követve – nőtt a középiskolások és az egye-
temisták száma, s korszerűsödött a tananyag.
A korszak végére a középiskolák és a pesti egyetem tanítási
nyelve a magyar lett (1846). Ugyanakkor a fejlődés ellenére a ma-
gyar kultúra és oktatás a kormányzattól nem kapta meg a kellő
támogatást, sőt erősödő nemzeti (magyar) tartalma miatt Bécs
igyekezett korlátozni e területeket. Így a kultúra állami fi anszí-
rozását a civil társadalom próbálta – a nemzeteszme szolgálatá-
ban – pótolni (Magyar Tudományos Akadémia, Nemzeti Színház,
Erdélyi Múzeum stb.).
19

A Hild József tervei alapján klasszicis-

ta stílusban épült pesti vármegyehá-
za épülete. A korszak nemzeti stílusa
az építészetben a klasszicizmus lett. E
stílusban épült Pollack Mihály tervei
alapján a Nemzeti Múzeum is
Melyek a klasszicizmus stílusjegyei?
Keresse az interneten a magyar 20
klasszicizmus jellemző alkotásait!

A pesti első magyar kőszínház – a ko-

lozsvári, a balatonfüredi és a miskolci
után – 1837-ben nyithatta meg kapuit
közadakozás eredményeként
Milyen szerepet töltött be a színját-
szás a reformkori Magyarországon?

A soknemzetiségű Magyarországon kialakuló új nemzetfelfogást a politikai nemzet koncepciója

jelentette. A liberális nemesség a jogkiterjesztéstől remélte, hogy a nemzetiségek is elfogadják, hogy
a magyar politikai nemzethez tartoznak. A magyar vezető réteg előnyösnek tartotta az országhatárokon
belül élő nemzetiségek asszimilációját, de nem akarta erőszakosan siettetni azt. A magyar nemzettudat
erősítésében fontos szerepe volt az oktatásnak és a kultúrának. Az irodalomban a romantika, az építészet-
ben a klasszicizmus vált a nemzeti stílussá. Kiemelt szerepe volt a magyar nyelvű színjátszásnak, amelynek
ekkor teremtődtek meg a feltételei. A reformkorban a nemzeti kultúra fennmaradását, a tudósok és a
művészek alkotómunkáját elsősorban a módosabb rétegek hozzájárulása és közadakozás biztosította.

17604_Történelem10.indb 202 2017. 06. 13. 17:20

 34. Magyarország a reformkor végén: eredmények és küzdelmek 203

34. Magyarország a reformkor

végén: eredmények és küzdelmek
Magyarország legfon-
A REFORMKOR GAZDASÁGI 1
tosabb gazdasági ága-
FELLENDÜLÉSE
zata továbbra is a mező-
gazdaság maradt. Az ország kivitelének zömét to-
vábbra is a mezőgazdasági cikkek (gyapjú, búza,
szarvasmarha, bőr, bor) tették ki. A modernizációt
a XVIII. században megjelenő újítások (kapásnövé-
nyek, új állatfajták, istállózás, vetésforgó) egyre szé-
lesebb elterjedése jelentette.
A népességszám növekedése, a városi lakosság
gyarapodása és az árutermelés fejlődése miatt nőtt a
felvevőpiac. Jelentős lökést adott az ipar fejlődésének
a mezőgazdaság szerszámszükséglete, a vasút és a
gőzhajózás megindulása, valamint Ausztria gazda-
sági fejlődése (több félkész terméket vásároltak). Az A külkereskedelem alakulása a reformkorban
1840-es évektől megindult a magyar gyáripar fej- Milyen tendenciák figyelhetők meg külkereskedel-
lődése. Ezt elősegítette, hogy 1840-ben a törvény münkben? Hogyan alakult a kivitel és a behozatal
származásra és vallásra való tekintet nélkül min- aránya? Hogyan változott az áruk összetétele?
denkinek engedélyezte a gyáralapítást. Különösen
az élelmiszeripar (Pesti Hengermalom), a vasipar
(Gömörben és a fővárosban) és az építőipar (Pest 3
Egy lakosra jutó ipari termelés
Termelési érték
és Buda) fejlődött. A külföldi tőke mellett (Óbudai Országok,
Forint/fő (millió forint)
Hajógyár) egyre jelentősebb szerepet játszottak a kis- tartományok
műhelyekből kinövő gépgyárak (Ganz Ábrahám, Vi-
Alsó-Ausztria 77
dats János, Schlick Ignác vállalkozásai).
Felső-Ausztria 25
2
Stájerország 16
Karintia, Krajna 21
Tirol 22
Tengerpart 21 735
Csehország 27
Morvaország és Szilézia 29
Galícia  8
Dalmácia  3
Erdély  7
Magyarország  5   60

Az ipari termelés mutatói a Habsburg Birodalom-

A Duna Gőzhajózási Társaság forgalmi adatai
Hasonlítsa össze a személy- és a teherszállítás fejlő-
dését!
ban (1841)
Határozza meg a táblázat alapján Magyarország
gazdasági súlyát a birodalmon belül! Milyen adato-
kat kellene még ismerni a reális értékeléshez?

17604_Történelem10.indb 203 2017. 06. 13. 17:20

 204 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
4 5
Fáy András (1786–1864) református
köznemes. Az ő kezdeményezésére
alakult meg az első magyar tulajdo-
nú jelentős hitelintézet, a Pesti Hazai
Első Takarékpénztár Egyesület, amely
rövidesen részvénytársasággá vált. Az
egyesület alapítói birtokos nemesek, s
kisebb részben pénzemberek voltak.
Fő célja a kisemberek megtakarításai­
nak összegyűjtése, és az így felhalmo-
zott tőke befektetése volt a hazai gaz-
daság fejlesztése érdekében
Tekintse át a bankok szerepét a gaz-
dasági fejlődésben!
17604_Történelem10.indb 204
A Nyugati Vasúttársaság pesti végállomása, a mai Nyugati pálya-
udvar elődje
Hogyan hatott a vasútépítés Pest fejlődésére? A korabeli város mely
térsége lehetett a vasútállomás? Miért játszott kiemelkedő szerepet
Magyarországon a gőzhajózás és a vasút megjelenése?
A gazdasági élénkülés fokmérője leginkább a közlekedés és a
hitelélet gyors fejlődése volt. A gőzhajózás megindulása (1831)
után megépültek az első vasútvonalak: Pest és Vác között 1846-
ban, Pest és Szolnok között 1847-ben. Az országgyűlés adókedvez-
Magyarország gazdasága a reformkorban
Jellemezze a közlekedés és az ipar helyzetét! Hol alakult ki nehézipar?
Mi jellemző az élelmiszeripar és a textilipar területi elhelyezkedésé-
re? Mutassa be az infrastruktúra fejlődését! Nézzen utána a reformkori
ipartörténet híres szereplői közül Ganz Ábrahám és Vidats János életének!
Hogyan kapcsolódott össze a gazdaság és a politika a korszakban?
2017. 06. 13. 17:20
 34. Magyarország a reformkor végén: eredmények és küzdelmek 205

Az óbudai hajógyár. Az 1840-es években már európai 8

szintű hajógyártás bontakozott ki Óbudán. Itt bocsá-
tották vízre a kontinens első vastestű hajóját. A hajó-
gyártás fejlesztésében jelentős szerepet játszott Szé-
chenyi István is. Jellemző a kortársak és a magyar ipar
kapcsolatára, hogy itt hangzott fel először nyilváno-
san egy hajó átadásakor a magyar himnusz
Mennyiben gyakorolt hatást a hajógyártás az egész
magyar ipar fejlődésére?

ményekkel támogatta a munkálatokat. A gazdaság-

ban (főleg a terménykereskedelemben) felhalmozott
tőkék bankok alapításához vezettek (Első Pesti Taka-
rékpénztár 1840, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank,
1842). A bankok a vasútépítés pénzügyi fedezésében
(fi anszírozásában) is jelentős szerepet vállaltak.
A reformkorban vált a terménykereskedelem ré-
vén Pest-Buda az ország gazdasági és kulturális
központjává. A fejlődő piac, a nagy építkezések, a
közlekedési fejlesztések ide vonzották az ipari beru-
házásokat is. Pest lakossága a reformkor végére meg-
haladta a százezer főt.
Az első hazai gőzmozdonyok egyike. A Pest–Vác
vasútvonalhoz Belgiumból rendeltek gőzmozdonyo-
kat. A legelső két mozdony (Pest és Buda) ábrázolása
nem maradt fenn. A személyforgalmat napi három,
ünnepnapokon napi négy vonatpár bonyolította le.
Az állomások távírón keresztül tartottak kapcsolatot
egymással
Hasonlítsa össze a mozdonyt Stephenson gőzmozdo-
nyával (115. oldal)!

9 10

Gyufagyár Pesten. A gyárak egy része kis műhelyből Takarékpénztári részvény

fejlődött ki
Nézzen utána az interneten a részvény fogalmának!
Mi utal a képen arra, hogy korszerű üzemről van Mi a szerepe a részvényeknek a gazdasági fejlődés-
szó? Mi utal a termelés nagyságára? ben?

17604_Történelem10.indb 205 2017. 06. 13. 17:20

 206 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Metternich az ellenzék térnyerését látva

11 2. Bevallják a jelen levő konzervatí-
vok, miszerint egy konzisztens, or-
ganizált testet kívánnak képezni a
haza átalakulásának a kormány ál-
tal […] a haza erejének s felvirág-
zásának emelésére intézendő, akár a
kormány, akár az országgyűlés által
már kezdeményezett, vagy ezentúl
kezdeményezendő javításoknak az
alkotmányos alapelv, a nemzetiség
és a közbirodalmi egységnek eszé-
lyes szemügyben tartása melletti ke-
resztülvitelére. […]
6. Miután a konzervatív párt saját kí-
vánataiban s elveiben magát a mos-
tani, alkotmányos és törvényes úton
haladó kormánnyal már az életben
tényleg s valósággal azonosította,
annál fogva ugyanezt itt a jelen le-
vők egyenesen kinyilatkoztatván,
azon elvet állítják fel, hogy míg a
kormány azon ösvényen marad,
melyen az most van, s oly kezekben
lesz, melyek arról, hogy a jelen ösvé-
nyen megmaradni fog, kezeskednek:
mind addig minden alkotmányos és
törvényes úton készek azt, valamint
az ő törvényes orgánumait és törvé-
nyes tekintélyét is az ő többségükkel
gyámolítani.
A Konzervatív
Párt programjából, 1846
Miért alakult meg a Konzerva-
tív Párt? Jellemezze a kormány
és a konzervatívok viszonyát! Kik al-
kották a bázisát a konzervatív politi-
kának? Kiket kívántak megnyerni po-
litikájuknak, és milyen céllal?
ÚJABB KONZERVATÍV
ismét a kemény kéz politikájához nyúlt.
TÁMADÁS
Kossuth menesztése a Pesti Hírlaptól csak
a kezdetet jelentette. Politikájának új vonása volt, hogy együtt-
működött a fontolva haladókkal (az újkonzervatívokkal). Őket
helyezte vezető állásokba (Apponyi György lett a magyar, Jósika
Samu az erdélyi kancellár). A következő lépésként a vármegyék
élére – a törvények sajátos értelmezésével – kormánybiztosokat,
ún. adminisztrátorokat küldtek. Az adminisztrátorok pénzzel,
sőt karhatalom alkalmazásával is mindent megtettek, hogy a me-
gyei közgyűlések kormánypárti jelölteket küldjenek az országgyű-
lésbe. (Hírhedtté vált erőszakos módszereiről például Tisza Lajos,
Bihar vármegye adminisztrátora.)
A kormányzat az erőszak és a fontolva haladók által szorgal-
mazott, reformoknak hirdetett félmegoldások révén növelte támo-
gatottságát a reformerekkel szemben. Sikere kiélezte az amúgy
sem egységes ellenzék belső ellentéteit. Az ellenzék vezetői (Deák
Ferenc, Batthyány Lajos gróf, Kossuth Lajos) azonban kölcsönös
engedmények árán megőrizték az ellenzéki egységet, sőt a centra-
listákat is csatlakozásra bírták.
A politikai helyzetet tovább élezték a ga-
PÁRTOK ÉS
líciai nemesi felkelés eseményei (1846).
PÁRTPROGRAMOK
Az Ausztriához tartozó lengyel terület ne-
messége fellázadt Bécs ellen. A jobbágyfelszabadítást elmulasztó
nemesi felkelőket a bécsi kormányzat a nemesek ellen feltüzelt
lengyel és ukrán parasztok közreműködésével verte le, rendkívül
véres módon.
Magyarországon a reformküzdelmekben kialakuló csoportok
mindegyike a saját programja igazolását látta a galíciai esemé-
nyekben. Az újkonzervatívok a gyors változások és az udvarral
való szembekerülés következményeire fi yelmezettek. Ugyanak-
kor bizonyítva látták, hogy szükségesek az óvatos reformok, hogy
elkerüljék a társadalmi robbanást. Az eredményesebb politizálás
érdekében létrehozták a Konzervatív Pártot (1846) és megfo-
galmazták a párt programját. Ez az ellenzéket is hasonló lépésre
kényszerítette.

12 A magyar kormány alkotmányos törvényeink ellenére,
idegenszerű s nem nemzeti befolyás alatt áll, oly befolyás
alatt, mely a monarchiának egyéb tartományait abszolút
hatalommal igazgatván, alkotmányos formáinkat, ös�-
szes közigazgatási rendszerére nézve is, alkalmatlanko-
dóknak szereti tekinteni, s az alkotmányos életnek nem
éppen barátja. […]
De hazánknak már régen aggasztó helyzetében igye-
keznünk kell azon is, hogy alkotmányos állásunk tör-
vényszerű biztosítékait neveljük s erősítsük. Ily biztosí-
téknak tekintjük mi a kormány felelősségét […], mely
alapja leend Magyarországban is az oly igen szükséges
parlamentáris kormánynak […]. Az alkotmányos biz-
tosítékokhoz számítjuk […] a nyilvánosságot is […],
valamint a szabad összejöhetést s az egyesülés jogának
eredeti, alkotmányos tisztaságában fenntartását. Alkot-
mányos biztosítéknak tekintjük, s a nemzet további ki-
fejlődésére nézve is szükségesnek látjuk a célszerű sajtó-
törvényekkel körülírt sajtószabadságot is. […]
Szükségesnek látjuk, hogy a honpolgárok minden
osztályainak érdekei, a más nyelvű népségek óvatos kí-
méletével, nemzetiség és alkotmányosság alapján egye-
síttessenek. […]
[…] kötelességünknek tartjuk nyilván és világosan
kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi lét-
rehozását, […] a hon javára múlhatatlanul szükségesnek
hisszük.
Ezek a következők:
a) A közterhekben osztozkodás. Mire nézve az eddig
egyedül adózó nép terheinek megkönnyítését főbb
kötelességünknek ismerjük […].
c) A törvény előtti egyenlőség.

17604_Történelem10.indb 206 2017. 06. 13. 17:20

 34. Magyarország a reformkor végén: eredmények és küzdelmek 207

d) Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kö-
telező törvény általi megszüntetése; mire nézve leg-
kívánatosabbnak véljük, hogy […] az örökváltság, a
státus [az állam] közbejöttével, országos eszközlésbe
vétethessék.
e) Az ősiség eltörlésével a hitel és birtokszerzés bizto-
sítása. […]
Nem fogunk […] soha megfeledkezni azon viszo-
nyokról, melyek közöttünk s az ausztriai örökös tarto-
mányok között a Pragmatica Sanctio értelmében fenn-
állnak; de szorosan ragaszkodunk az 1790:10. t. cikkely-
hez is […]. Nem akarjuk mi hazánk érdekeit az összes
monarchia egységének s biztos fennállhatásának érde-
keivel ellentétbe hozni; de, másrészről törvénnyel, igaz­
sággal s méltányossággal ellenkezőnek tartjuk, midőn
Magyarország érdekei bármely egyes tartományok ér-
dekeinek jogtalanul alárendeltetnek – mint ez az ipar és
kereskedési viszonyaikra nézve már hosszú időtől fog-
va folyamatosan történik. […] meg vagyunk győződ-
ve, hogy ha az ausztriai örökös tartományok […] is az
alkotmányos nemzetek sorába lépnének, […] az ös�-
szes birodalom egyes részeit is nagyobb érdekegység,
sőt kölcsönös bizalom kötné össze, és az által a monar-
chia szellemi és anyagi erejében gyarapodva, biztosab-
ban dacolhatna az idő s ellenséges körülmények egykor
bekövetkező viharaival.
Ellenzéki nyilatkozat, 1847
Hogyan képzelte az ellenzék az Ausztriához fűző-
dő viszonyt? Mit tartalmazott az 1790. évi 10. tc.
(164. oldal)? Milyen egyéb fontos kérdéseket érintenek
a nyilatkozat idézett részletei? Mi az ellenzék álláspont-
ja ezekben a kérdésekben?

A liberális többség, az élükön Kossuthtal szintén a társa-

dalmi robbanás megelőzésének fontosságára figyelmeztettek, de
éppen ellenkező eredményre jutottak: szerintük jelentős refor-
mokkal kell elkerülni a katasztrófát, a jobbágyfelkelést. („Men- 13
jünk, különben menettetünk!”) Így az ellenzék is pártot alapított
(Ellenzéki Kör, 1847), melynek elnöke Batthyány Lajos gróf lett.
Egységes, minden ellenzéki irányzat számára elfogadható prog-
ramot fogadtak el. Az Ellenzéki nyilatkozat (amelyet végső for-
májában Deák Ferenc szövegezett meg) főbb követelései: kötelező
örökváltság állami kártalanítással, az adminisztrátori rendszer
megszüntetése, népképviseleti országgyűlés és annak felelős kor-
mány, polgári szabadságjogok, törvény előtti egyenlőség, közte-
herviselés, a kiváltságok felszámolása, alkotmány a birodalom
ausztriai felének is.

Petőfi S ndor dagerrotípiája az 1840-es évek közepéről

Nézzen utána, ki készítette Petőfiről a fotográfiát! Mely eseményről
láttunk már dagerrotípiát a tankönyvben?

Az 1840-es évek második felére új

A FIATAL MAGYARORSZÁG
nemzedék jelent meg a politikában,
SZÍNRELÉPÉSE 14 Én a népköltészet képviselőit akartam
amely már a reformviták idején nőtt fel.
egyesíteni; miért az Életképekben?
Ők alkották a Fiatal Magyarország társaságot. Birtoktalan neme-
Mert annak legtöbb olvasója van, mert
sek és polgárok (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Degré Ala-
ahhoz szegődtek a legjobb fejek, mert
jos, Irinyi József, Irányi Dániel), akik a lassúnak tartott reformok annak szerkesztője egyik főtagja a Fia-
helyett radikális, forradalmi változásokat követeltek. tal Magyarországnak, hová mindazo-
kat számítom, kik valódilag szabad-
A jobbágykérdést a nemesek kártalanítása nélkül történő jobbágyfelsza- elvűek, nem-szűkkeblűek, merészek,
badítással, a nemzeti kérdést a teljes függetlenség követelésével, a nemze-
nagyot-akarók, azon fiatal Magyaror-
tiségi problémát pedig a magyarok vezető szerepének erősítésével akarták
szágnak, mely nem akarja a haza ko-
megoldani. A gyakorlati politikában azonban az ifjúság nem került szembe
pott bocskorát örökké foltozni, hogy
a nemesi reformtábor vezetőivel, és kész volt velük az együttműködésre.
legyen folt hátán folt, hanem tetőtől
talpig új ruhába akarja öltöztetni. […]
Mit érthet Petőfi a merészség”, az „új ruhába öltöztetés” alatt? Petőfi Sándor levele
Arany Jánoshoz, 1847

17604_Történelem10.indb 207 2017. 06. 13. 17:20

 208 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

15 Táncsics Mihály paraszti származású író és politikus. Radikális né-

zeteket vallott, de nem tartozott a Fiatal Magyarország csoporthoz
(idősebb volt). A nemesi kiváltságok azonnali és teljes eltörlését, a
jobbágyság földhöz juttatását követelte. „A koronák és trónusok
csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények, tudatlanok” –
hirdette. 1847-ben sajtóvétség miatt bebörtönözték

A közel két évtizedes reformkori küzdelmek-

A REFORMKOR
ben a magyar államnyelvvé nyilvánításán kí-
MÉRLEGE
vül minden kérdésben csak részeredményeket
sikerült elérni. A reformkor azonban megalapozta a későbbi
fejlődést. A közjogi kérdésen (ez Magyarország és Ausztria, il-
letve az uralkodóház viszonyát jelentette) kívül szinte minden
problémában (a jobbágykérdéstől a közlekedésig) kidolgozott,
jól átgondolt és a vezető réteg döntő többsége által elfogadott ál-
láspontok alakultak ki. Bár Magyarországon az ipari forradalom
csak később mutatott látványos eredményeket, a reformkorban
rakták le az új magyar gazdaság alapjait (pénzintézetek, vasút,
gyáripar), és megteremtődtek a magyar tudomány és művészet
keretei. Arról nem is beszélve, hogy a reformkorban nőttek fel,
válogatódtak ki és szereztek politikai tapasztalatokat azok a sze-
mélyiségek, akik képesek voltak élni a lehetőségekkel. A reformkor
nélkül elképzelhetetlen lett volna a korszakot lezáró forradalom és
szabadságharc sikere.

16 Jelszavaink valának: haza és haladás. 17

Azok, kik a haladás helyett maradást
akarnak, gondolják meg: miképpen
a maradás szónak több jelentése van.
Kor szerinti haladás éppen maradást
hoz magával; veszteg maradás követ-
kezése pedig senyvedés.
Kölcsey Ferenc beszéde
az országgyűlésen, 1835

Értelmezze Kölcsey szavait! Mi-

ért elválaszthatatlan egymástól
haza és haladás?

A fejlődő reformkori Magyarország fővárosa a mozgalmas Duna-

parttal
Melyik épület ismert már számunkra? Mely stílusban épült a Duna-
sor?

Az 1840-es években felgyorsult a gazdaság, különösen a gyáripar fejlődése. A reformerek felismer-

ték az ipar és a közlekedés fontosságát a nemzet felemelkedésében, ezért támogatták az ipar, a hitel­
élet, a gőzhajózás és a vasút fejlesztését. Metternich az újkonzervatívokra támaszkodva a megyéken ke-
resztül indított támadást a reformerőkkel szemben (adminisztrátori rendszer). A galíciai események
élénkítőleg hatottak a magyar politikai életre. Először az újkonzervatívok alapítottak pártot (Konzervatív
Párt, 1846), majd az összefogó ellenzékiek is (Ellenzéki Kör, 1847). Az ellenzéki csoportok közös prog-
ramjukat az Ellenzéki nyilatkozatban fogalmazták meg. Az 1840-es években a radikális írók és értelmi-
ségiek létrehozták a forradalmi változást akaró Fiatal Magyarország csoportot.

17604_Történelem10.indb 208 2017. 06. 13. 17:20

 35. A törvényes forradalom 209

35. A törvényes forradalom

Az 1847–1848-as országgyűlés man-
A FORRADALMI 2 Nekünk […], kiket a nemzet azzal bí-
dátumainak megszerzéséért a kormány
ÁTALAKULÁS KEZDETE zott meg, hogy jelene felett őrködjünk,
és az ellenzék is minden lehetséges esz-
s jövendőjét biztosítsuk, nekünk nem
közt bevetett (a szavazók leitatása, szavazatvásárlás stb.). A reform- szabad szembehunyva várni, míg ha-
erők sikere volt, hogy Kossuth Lajost – kemény küzdelemben – zánkat a bajok özöne elborítja; meg-
Pest vármegyében követté választották. Az először elnyert köve- előzni a bajt, ez hivatásunk, […].
ti megbízatás lehetővé tette, hogy Kossuth az ellenzék vezérévé Igen is […], erős meggyőződésem,
váljon Pozsonyban. hogy dinasztiánk jövendője a biroda-
lom különféle népeinek egy szívben-
lélekben egyesüléséhez van csatolva,
1 ezen egyesülést nemzetiségeink res-
pektálása [tiszteletben tartása] mellett
csak az alkotmányosság érzelem roko-
nító forrasztéka teremtheti meg. […]
Elhatároztuk, hogy a közös tehervi-
selés alapján a nép közterheibe, mikkel
a megyei közigazgatást eddig egyedül
fedezi, osztozni fogunk, s az ország új
szükségeinek pótlásáról is hasonló ala-
pon gondoskodunk.
Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszo-
nyokbóli kibontakozást kármentesítés-
sel összekötve eszközöljük, s ez által a
nép és nemesség közti érdekeket ki-
egyenlítve hazánk boldogságának gya-
Kossuth kortesfelvonulása 1847-ben, a Nemzeti Múzeum előterében rapításával Felséged trónját megszilár-
dítjuk. […]
Milyen jelentőséggel bírt az ország és Kossuth életében követté vá-
lasztása? Ismertesse a kép alapján a korabeli politikai harc eszközeit! De arról is meg vagyunk győződve,
hogy alkotmányos életünk kifejtésére
s nemzetünk szellemi és anyagi javára
Kossuth az alsótáblán a kiegyenlített erőviszonyok között taktikai okok- hozandó törvényeink csak az által nyer-
ból a rendi jogokat is sértő adminisztrátori rendszert támadta, hogy a másik hetnek életet és valóságot, hogy végre-
oldalról is támogatókat szerezzen. Mégis sokáig úgy tűnt, hogy ezen az or- hajtásukkal minden idegen avatkozás-
szággyűlésen sem születnek majd átfogó reformok. tól független nemzeti kormány leszen
megbízva, mely a többség alkotmá-
Az Európán végigsöprő – és hazánkat is érintő – éhínség és nyos elvének legyen felelős kifolyása.
az azt követő forradalmi hullám (139. oldal) hatására azonban Azért collegiális kormányrendsze-
a konzervatív többség is hajlott arra, hogy a jobbágyság elégedet- rünknek magyar felelős minisztéri-
lenségét engedményekkel vezessék le. Kossuth felismerte a lehe- ummá alakítását minden reformjaink
tőséget. Néhány nappal azután, hogy a párizsi forradalom híre alapfeltételének s lényeges biztosítéká-
nak tekintjük.
megérkezett Pozsonyba – a jobbágylázadás megelőzése érdeké-
Kossuth felirati javaslata, 1848. március 3.
ben –, azonnali reformokat tartalmazó felirati javaslatot készí-
tett (március 3.). Másnap az alsótábla elfogadta az Ellenzéki nyilat- Gyűjtse össze Kossuth követelé-
kozat pontjait tartalmazó feliratot (kötelező örökváltság, közteher- seit! Hasonlítsa össze ezeket az
Ellenzéki nyilatkozat tartalmával!
viselés, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, alkotmány Milyen kormányzati rendszert akart
az örökös tartományoknak is). A felsőtábla és a kormányzat idő- létrehozni a felirati javaslat? Kíván-
húzással próbálta átvészelni a kritikus időszakot. Ám a bécsi for- ta-e Kossuth az elszakadást a biroda-
radalom (március 13.) és a pesti mozgolódás hírére a felsőtábla lomtól? Indokolja véleményét a meg-
felelő szövegrészlettel!
is megszavazta a feliratot (március 14.), amelyet másnap az or-
szággyűlés küldöttsége hajón vitt Bécsbe (március 15.).

17604_Történelem10.indb 209 2017. 06. 13. 17:20

 210 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

A pozsonyi magyar országgyűlés kül- 3

döttségét fogadják a bécsi hajóállomá-
son 1848. március 15-én reggel
Milyen politikai lehetőséget jelentett
a bécsi forradalom a reformtábor
számára?

Pest-Buda 1848. március 15-én

Kövesse nyomon a forradalom me-
netét térben és időben! Korábbi ta- 4
nulmányai, olvasmányai és március
15-i ünnepélyeken szerzett élményei
alapján mutassa be az egyes helyszínek
eseményeit! Mi a jelentősége annak,
hogy a budai helyőrségben sok olasz ka-
tona szolgált?

A bécsi forradalom hírére Pesten 1848 márci-

5 amely a hatalmat elsöprő forradalommá terebélyesedett. A fiata-
Nyáry Pál (1805–1871) Pest várme-
gye alispánja, a reformerek egyik ve-
zéralakja
Mit jelez, hogy az alispán együtt vo-
nult a forradalom napján a márciu-
si ifj kkal? Mely eseménnyel kapcsolatban
találkoztunk már Nyáry Pál nevével?
A PESTI
us 15-én a Fiatal Magyarország képviselői – ez-
FORRADALOM
után márciusi ifjak – megmozdulást szerveztek,
lok maguk mellé állították az egyetemistákat, majd a város és a Jó-
zsef-napi vásárra érkező vidékiek tömegeit. Landerernél a cenzúra
mellőzésével – a sajtószabadságot megvalósítva – kinyomtatták a
követeléseiket tartalmazó 12 pontot és Petőfi mozgósító hatású
versét, a Nemzeti dalt.
Délután a siker hatására csatlakozott Pest város vezetése.
A rend fenntartása és a tulajdon védelme érdekében létrehozták
a Közcsendi [közbiztonsági] Bizottmányt, amelyben a márciusi
ifjak átengedték a vezetést a városi elöljáróságnak és a liberális
nemeseknek. Tisztában voltak erejükkel, nem törtek hatalomra.
Felismerték, hogy szerepük a liberális nemesség rászorítása a re-
formok véghezvitelére, és túlzott radikalizmussal a nemességet
csak a konzervatívok oldalára állítanák.
A márciusi ifjak már a forradalom előtt együttműködtek a liberális ne-
mességgel. Kossuth is felszólította a pesti reformereket megmozdulásokra,
hogy azok kellő súlyt adjanak az országgyűlés követeléseinek. Március 15‑én
a pesti utcákon vonuló márciusi ifjak maguk közé engedték Nyáry Pált és
Klauzál Gábort, a két tekintélyes reformert.

17604_Történelem10.indb 210 2017. 06. 13. 17:20


Ezután a tömeg Budára vonult. Itt a megrettent és az össze-
ütközést elkerülni igyekvő Helytartótanács is elfogadta a köve-
teléseit. (A Helytartótanács a jórészt olaszokból álló helyőrséget
nem merte bevetni a hajóhídon átvonuló sokaság ellen.) Táncsics
Mihály kiszabadult börtönéből. A forradalom Pesten vér nélkül
győzedelmeskedett. Este a tömeg a Nemzeti Színházban ünnepelt.
8 Lelkesedéssel és a sors iránti bizalommal mentünk vis�-
sza a kávéházba, mely már tele volt ifjakkal. Jókai a prok-
lamációt (12 pont) olvasta föl, én nemzeti dalomat sza-
valtam el, mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott. […]
A kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az
egyetemi ifjúságot, s majd teljes erővel kezdjük meg a
nagy munkát. Először az orvosokhoz mentünk. Sza-
kadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő es-
tig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz, a víz
nem olthatja el.
Az orvosi egyetem udvarában ismét felolvasta Jókai
a proklamációt és én elmondtam a nemzeti dalt. Innen a
mérnökökhöz, ezektől a szemináriumba, a jogászokhoz
vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként
növekedő sereg. A szeminárium csarnokában elénk ál-
lott egy professzor, és azt mondta nagy pátosszal: „Urak,
a törvény nevében…” Többi szavait elnyelte a sokaság
mennydörgő kiáltása s a tisztelt tanár többé nem juthat-
ván szóhoz, szépen elkotródott. A jogászok rohantak ki
az utcára, hogy velünk egyesüljenek. […]
– Most menjünk egy cenzorhoz, és vele írassuk alá a
proklamációt és a nemzeti dalt! – kiáltott valaki.
– Cenzorhoz nem megyünk – feleltem –, nem isme-
rünk többé semmi cenzort, el egyenesen a nyomdába.
Mindnyájan beleegyeztek és követtek. […]
Landerer nyomdája legközelebb volt hozzánk, oda-
mentünk. Jókait, Vasvárit, Vidácsot és engem neveztek
ki küldötteknek, hogy a sajtót lefoglaljuk. Mi megtettük
azt a nép nevében, s a tizenkét pontot és a nemzeti dalt
rögtön nyomni kezdték. Ezalatt kinn lelkesítő beszé-
deket tartottak Egresi Gábor, Degré, Vasvári, Jókai stb.
Délfelé elkészültek a nyomtatványok s ezrenként
osztattak szét a nép között, mely azokat részeg öröm-
mel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk
a múzeum terére, s a sokaság eloszlott.
17604_Történelem10.indb 211
35. A törvényes forradalom 211
7
A Pilvax kávéház, ahonnét a forrada-
lom kiindult (6.) és az új nemzeti jel-
kép, a kokárda (7.)
Nézzen utána az interneten nemzeti
színeink eredetének! Beszéljék meg,
miért vált a kokárda a korabeli forradal-
mak egyik legfontosabb jelképévé!
A szakadó eső dacára mintegy 10 000 ember gyűlt
a múzeum elé, honnan a közhatározat szerint a város-
házához mentünk, hogy a tizenkét pontot magokénak
vallják a polgárok is, és velünk egyesüljenek. Rövid ta-
nácskozás után a polgárság nevében aláírta a polgár-
mester a tizenkét pontot, s az alant álló sokaságnak az
ablakból lemutatta. Óriási kitörése a lelkesedésnek! […]
Egyszerre az a hír szárnyal, hogy katonaság jön […],
körülnéztem, hogy az arcokat vizsgáljam, egyetlenegy
ijedt arcot sem láttam [...] minden ajkon e kiáltás: fegy-
vert! fegyvert!
Ezen, különben alaptalan hír oly fölindulást okozott,
hogy Nyáry Pál és Klauzál tovább beszéltek egy óránál
anélkül, hogy beszédeikből egy-egy töredék mondatnál
többet hallottunk volna.
– Budára, Budára! […] a helytartótanácshoz! […]
nyittassuk meg Stancsics [Táncsics Mihály] börtönét!
[…] Budára! […]
Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható
kiáltásai. Végre választmány neveztetett ki Budára me-
nendő s a helytartótanácsot felszólítandó, hogy a cen-
zúrát rögtön eltörölje, Stancsicsot szabadon bocsássa, s
a katonaságnak rendeletet adjon, miszerint ügyeinkbe
semmi szín alatt be ne avatkozzék. […]
A választmány legalább húszezer ember kíséretében
fölment Budára a helytartótanácshoz, és előadta kívá-
natait. A nagyméltóságú helytartótanács sápadt vala és
reszketni méltóztatott és öt percnyi tanácskozás után
mindenbe beleegyezett.
Petőfi aplójából, 1848. március 17.
Kövesse a tankönyvi térképen (4.) a naplóban leírt
eseményeket! Képzelje el, hogy egy külföldi lap tu-
dósítója! Írjon rövid tudósítást a nap eseményeiről!
2017. 06. 13. 17:20
 212 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
9 11
10
A 12 pont nyomtatásban (9.), és az
első példányokat a nép közé szórják a
nyomda előtt
Hasonlítsa össze a 12 pontot és Kos-
suth március 3-i felirati javaslatának
tartalmát! Mivel kapcsolatban említettük
Landerert a reformkorban? A 12 pont és a
Nemzeti dal kinyomtatásáról ír Mikszáth
Kálmán Jókai Mór élete és kora című re-
gényében. Keresse meg a részletet! Miben
tér az esemény leírása a Petőfi naplójában
olvasottól? Mit súgott Landerer Petőfiék-
nek?
17604_Történelem10.indb 212
A pesti városháza (ma már nem létező) épülete 1848. március 15‑én.
A városi tanács is csatlakozott a forradalomhoz
A pesti forradalommal egy időben, Bécs-
A FELELŐS KORMÁNY
ben a pozsonyi országgyűlés küldöttsége
MEGALAKULÁSA
– Kossuthtal az élen – igyekezett elfogad-
tatni a felirati javaslatot az uralkodóval. Az V. Ferdinánd helyett
döntő államtanács azonban még a szorult helyzetben is visszauta-
sította ezt. István nádor (József nádor fia és utóda e tisztségben)
közvetíteni kívánt az államtanács és Kossuthék között, de egyik
fél sem engedett. Ekkor a nádor – az államtanács megkerülésé-
vel – magyarországi teljhatalmat kért és kapott a királytól, és hogy
az eseményeket visszafordíthatatlanná tegye, kinevezte gróf Bat-
thyány Lajost magyar miniszterelnökké (1848. március 17.).
Batthyány Lajos ún. nagykoalíciós kormányt hozott létre. Az
április 7-én megalakuló minisztériumban a magyar politikai élet
valamennyi irányzata képviselve volt a konzervatívoktól (Ester-
házy Pál) a centralistákig (Eötvös József). A többséget azonban a
liberálisok alkották (Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc,
Klauzál Gábor, Szemere Bertalan). Helyet (tárcát) kapott a kor-
mányban Széchenyi István is.
Az államtanács a márciusi na-
ÁPRILISI TÖRVÉNYEK
pokban kétszer is megpróbálta
– ALKOTMÁNYOS KIRÁLYSÁG
visszavonni a hadügy és a pénzügy
területén a magyar önállóságot, mert ezeket az egységes biroda-
lom alapjának tekintették. Ehhez azonban ekkor nem rendelkezett
kellő erővel. Az uralkodó 1848. április 11-én szentesítette a ren-
di országgyűlés által kidolgozott törvényeket, melyek lerakták
Magyarországon a polgári átalakulás alapjait.
2017. 06. 13. 17:20
 35. A törvényes forradalom 213

12

Az első felelős minisztérium. Felső

sor: Szemere Bertalan – belügy, Bat-
thyány Lajos – miniszterelnök, Es-
terházy Pál – király személye körüli
miniszter. Második sor: Klauzál Gá-
bor – földművelés- és iparügy, Kos-
suth Lajos – pénzügy, Mészáros Lá-
zár – hadügy. Harmadik sor: Széche-
nyi István – közmunkaügy, Eötvös
József – vallás és közoktatás. Alsó sor:
Deák Ferenc – igazságügy
Ismeretei és az internet segítségével
határozza meg az egyes politikusok
pártállását! Kik voltak többségben? Mely
kormánytagok reformkori tevékenységéről
olvasott már a tankönyvben?

Az áprilisi törvények felszámolták a feudális és rendi jellegű

kiváltságokat, felszabadították a jobbágyságot (erről a következő
leckében lesz szó). Magyarország alkotmányos királysággá vált.
Kormányát (a minisztériumot) a király nevezte ki, de a törvény-
hozásnak volt felelős. A törvényhozásban a rendi gyűlést népkép-
viseleti országgyűlés váltotta fel, cenzusos választójog alapján
(vagyon, műveltség). (A választásokat nyár elején tartották.) Ki-
mondták Magyarország és Erdély egyesülését (unió).

A népképviselet azt jelentette, hogy megszűntek a származási kiváltságok.

Ám a választójogot cenzushoz (vagyon, műveltség) kötötték, ami a korszak-
ban általános gyakorlat volt. Ugyanakkor a jogkiterjesztés során meglevő
jogokat nem kívántak elvenni, ezért azoknak a nemeseket és polgároknak,
akiket a régi rendszerben szavazati jog illetett meg, de a cenzust nem érték
el, meghagyták a szavazati jogukat. Ez a jog természetesen nem öröklődött. 13 Hű magyar nemzetemnek szívből óhaj-
tom boldogságát, mert abban találom
föl a magamét is. Amit tehát ennek el-
Az Ausztriához fűződő viszonyt nem szabályozták egyértel- érésére tőlem kívánt: nemcsak teljesí-
műen – az lényegében közelített a perszonálunióhoz. Magyaror- tettem, hanem királyi szavammal erő-
szágot csak a közös uralkodó személye kötötte össze a birodalom sítve, ezennel át is adom neked, kedves
másik felével, de ezzel kapcsolatban több kérdést nem rendeztek. öcsém, s általad az egész nemzetnek,
Ilyen volt a hadsereg kérdése. Kiadhat-e a király parancsot úgy, mint akinek hűségében szívem
a Magyarországon állomásozó ezredeknek a magyar honvédel- legfőbb vigasztalását és boldogságát
mi miniszter aláírása nélkül? Hazahívhatja-e a magyar kormány leli.
Ausztriából a magyar ezredeket? A külképviseletek is birodalmi V. Ferdinánd szavai István nádornak
az áprilisi törvények átadásakor
kézben maradtak. Nem volt tisztázott ezen ügyek pénzügyi hát-
tere sem. A magyar vezető réteg nem akart elszakadni a biroda- Vitassák meg, mennyire őszin-
lomtól, ezért a külügy, a hadügy és a pénzügy terén a következő ték a király szavai, s mennyiben
évektől várták a birodalmi és a magyar érdekek összehangolását. utalnak a kényszerhelyzetre! Mi volt
Az Ausztriával való kapcsolat rendezése azért volt problémás, a szerepe István nádornak a változá-
mert alkotmányos viszonyok között a birodalmi érdekeket nem sokban?
lehetett a régi módon (a királyi felségjogokra hivatkozva) érvé-

17604_Történelem10.indb 213 2017. 06. 13. 17:20

 214 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

14

Magyarország állam-
szervezete az áprilisi
törvények alapján
Milyen politikai
berendezkedés va-
lósult meg Magyaror-
szágon? Mutassa be a
választási rendszert, a
törvényhozás és a végre-
hajtó hatalom működé-
sét! Elemezze az Auszt-
riához fűződő viszonyt!

nyesíteni. A végrehajtó hatalom a felelős magyar kormány kezébe került, s így

ellentéthez vezetett, hogy Bécs – a rendi dualizmus gyakorlatát követve – a
külügyet, a hadügyet és az ezekhez tartozó pénzügyeket továbbra is királyi
felségjognak tekintette.

15 III. tc. Független felelős minisztérium alakításáról
3. §. Ő Felsége, s az ő távollétében a nádor a királyi
helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében
független magyar minisztérium által gyakorolják, s bár-
mely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kineve-
zéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő
miniszterek egyike által is aláíratik.
4. §. A minisztériumnak mindegyik tagja minden-
nemű hivatalos eljárásáért felelős.
5. §. Mindazon tárgyakra, melyek eddig a m.[agyar]
k.[irályi] udvari kancelláriának, k. helytartótanácsnak, s
a k. kincstárnak, ideértvén a bányászatot is, köréhez tar-
toztak, vagy tartozniuk kellett volna, s általában minden
polgári, egyházi, kincstári, katonai, és általában minden
honvédelmi tárgyakban Ő Felsége a végrehajtó hatalmat
ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja
gyakorolni. […]
8. §. A magyar hadseregnek az ország határain kí-
vüli alkalmazását nemkülönben a katonai hivatalokrai
kinevezéseket, szinte úgy Ő Felsége fogja, a 13. § szerint
folyvást királyi személye körül leendő felelős magyar
miniszter ellenjegyzése mellett elhatározni. […]
14. §. A minisztériumnak, azon tagján kívül, mely
a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre
ügyelend, a következő osztályai lesznek: a) Belügyek,
b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési esz-
közök és hajózás, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e)
Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és kegyelem,
g) Honvédelmi osztály. […]
Az április törvényekből, 1848. április 11.

Gyűjtse össze a magyar minisztérium jogköreit! Mit ért a törvény felelős minisztérium alatt? Hogyan nevezzük az
így létrejött államberendezkedést? Vizsgálja meg az uralkodóhoz és az Ausztriához fűződő viszonyt!

Az európai forradalmak hatására a liberális nemesség elérkezettnek látta az időt a reformok meg-
valósítására. Legfontosabb követeléseit a pozsonyi országgyűlés feliratban fogalmazta meg. Közben
Bécsben, majd Pesten is kitört a forradalom. Pesten a városi tanács és a legfőbb magyar kormányszerv,
Helytartótanács ellenállás nélkül elfogadta a forradalom követeléseit. A pesti forradalmat kirobbantó ra-
dikálisok nem kívántak önálló politikai erővé válni, de ösztönözték a liberális nemességet a változások
következetes végrehajtására. A bécsi, majd a pesti forradalom hatására az uralkodó jóváhagyta a feliratban
követelt változásokat. Az áprilisi törvények biztosították a polgári rendszer kialakulását és Magyarország
birodalmon belüli önállóságát: a népképviseleti országgyűlésnek felelős kormány alakult. A hadügy, a
külügy és a pénzügy kérdése azonban nem rendeződött megnyugtatóan.

17604_Történelem10.indb 214 2017. 06. 13. 17:20

 36. A jobbágyfelszabadítás és a nemzetiségi kérdés
36. A jobbágyfelszabadítás
és a nemzetiségi kérdés
Az áprilisi törvé-
ÁPRILISI TÖRVÉNYEK
nyek felszámolták a
– A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS
feudális jellegű kivált-
ságokat. Megszűnt az úriszék, eltörölték a tizedet.
Megvalósult az Ellenzéki nyilatkozat követelése: a
kötelező örökváltság. A jobbágyok úrbéres föld­jeik
tulajdonosaivá váltak, és mentesültek az úrbéres
telkek után járó korábbi szolgáltatások alól (robot,
kilenced, ajándékok). A földesurak kártalanítását
az állam kívánta megfi etni, de a kifize ést az or-
szággyűlés a következő évre halasztotta, mivel nem
állt rendelkezésre se pénz, se idő a lebonyolításra.
Az úrbéres telkekhez tartozó közös legelők felosztá-
sa révén a házas zsellérek is kis parcellák birtoko­
sai­vá váltak.
A magyar jobbágyfelszabadítást nemzetközi összeha-
sonlításban is nagyon pozitívnak ítélhetjük meg. A jobbágy-
rendszert az a társadalmi réteg számolta fel, mely annak ha-
szonélvezője volt, s bár léteztek gazdasági érvek, a nemesség
többségét ebben politikai okok, elsősorban nemzeti érdekek
vezették. A folyamat megítélését segíti, ha tudjuk, hogy Po-
roszországban a jobbágyok földjének egy részét a nemesség
kapta meg, a jobbágyfelszabadítást jóval később megvalósí-
tó Oroszországban pedig a volt jobbágyok unokái is fize ték
még a megváltást.
2
Az 1848-as jobbágyfelszabadítás
Mit értünk az ábra alapján jobbágyfelszabadításon?
Nevezze meg, milyen birtokrészből lett a jobbágy, és
milyenből a földesúr földtulajdona! Ki fi ette a kárpótlást,
és miért? Kik kaptak földet, és kik maradtak ki ebből 1848-
ban?
17604_Történelem10.indb 215
215
1
A jobbágyfelszabadítás gondolata a reformkorban
Tekintse át, hogyan bontakozott ki az áprilisi törvé-
nyekben megvalósuló jobbágyfelszabadítás gondolata!
3 IX. tc. Az úrbér és azt pótló szerződések alapján ed-
dig gyakorlatban volt szolgáltatások (robot), dézsma
és pénzbeli fize ések megszüntetéséről.
Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig
gyakorlatban volt szolgáltatások (robot), dézsma és
pénzbeli fize ések, e törvény kihirdetésétől fogva örö-
kösen megszűnnek.
1. §. A törvényhozás a magán földesurak kármen-
tesítését a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi.
2. §. Ő felsége a magán földesuraknak akkénti kár-
mentesítése iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal
felérő tőkeérték részükre a közállomány által hiány
nélkül kifize tessék, a legközelebbi országgyűlésnek
részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog ma-
gyar minisztériuma által előterjeszteni.
3. §. Oly földbirtokos ellen, kinek birtokához e
törvény kihirdetése előtt úrbériség volt kapcsolva,
a kereskedési viszonyokból eredő váltók kivételével,
egyéb adóssági követelések, a törvény további ren-
deletéig fel nem mondhatók, és csupán a törvényes
kamatok nem fize ése iránti követelések hajtathatnak
be ellene bírói eljárás útján.
Az április törvényekből, 1848. április 11.
Mely nemesi kiváltságok megszűnéséről rendel-
keztek az idézett törvénycikkek? Milyen módon
valósult meg a jobbágyfelszabadítás? Miért azonnali
a jobbágyok felszabadítása, és miért elodázott a ne-
messég kártalanítása? Hogyan próbáltak kedvezni a
nemességnek?
2017. 06. 13. 17:20
 216 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
4
A jobbágytelkek méretének változása a
XIX. század első felében
Mely folyamatot mutatja be az ábra?
Milyen okokra vezethető vissza a je-
lenség, és milyen társadalmi és politikai
következményei voltak?
6 A földbirtoktulajdonnak a legfőbb és
egyetlen bizonysága a mívelés, ki azt
míveli, az mondhatja csak igazán övé-
nek. A föld tehát mienk, kik míveljük,
következésképpen érte megváltási díj-
jal igazságosan nem tartozunk. És ha ti
nem akarjátok ez igazságot törvényben
kimondani, majd a szükségtől kénysze-
rítve mi fogjuk kikiáltani. […]
[…] nem magyar ajkú lakosokból
álló helységekben csak magyaroknak
adjátok a még adandó földeket: meg-
fordítva, a magyar községekét más
nyelvű, tót, oláh vagy német lakókkal
szaporítsátok: ez hatalmatokban áll
[…] a magyar faj felvirágzására ezáltal
temérdeket tettetek.
Táncsics gondolatai
Milyen jobbágyfelszabadításról
beszél Táncsics? Miért nevez-
hetjük az ő nézetét radikálisnak?
A nemzetiségi kérdésben is radikális
nézeteket vallott? Mi az összefüggés a
két gondolat között? Miért utasította
el mindkét megoldást a magyar ne-
mesi vezető réteg?
17604_Történelem10.indb 216
5
Magyar parasztok 1848-ban, ahogyan egy osztrák festő látta
A kép és az ábra (4.) alapján vázolja fel a parasztság társadalmi
szerkezetét!
A magyar kormány azonnal végrehajtotta a jobbágyfelsza-
badítást, nehogy az ausztriai (osztrák) kormányzat felhasználhas-
sa ellene a magyar és nemzetiségi jobbágyság tömegeit. A kérdés
rendezése azonban nem volt könnyű. A változástól a jobbágyság
minden rétege vágyai megvalósulását remélte. A zsellérek földet
akartak, a telkes jobbágyok a majorsági földeken kialakított és
most földesúri tulajdonba került szőlőiket kívánták megszerezni.
A kormány ezeket a követeléseket nem teljesíthette, mert akkor
elveszíthette volna a nemesség támogatását. Így a vidékre kiküldött
kormánybiztosoknak a meggyőzés mellett több helyen erőszakot
7 Megyénkben, úgyszinte a szomszéd megyékben mindenfelé az elkü-
lönözött [a felosztott közös legelők] legelők és mezők felszabadítása
történnek a jobbágyság által, a kerecsenyi jobbágyok is a Vidos urak
egész tagosított mezejét elfoglalták s legeltetik, tavaszi alá szántani
nem engednek, a mi birtokunkra azonban nem hajtanak, Puszta-
Mogyoródon szinte az egész erdőt, mely az uraságok részére esett,
elfoglalták a jobbágyok, és folyvást legeltetik, Keresztúrban az ot-
tani apátot elkergették jobbágyai, birtokát elfoglalták, azonban azt
T. Csányi László úr [kormánybiztos] visszahelyeztette, s a kezdőket
kemény fenyíték alá tétette. Én megvallom, most sokkal jobban félek
mint elejten [eleinte], mert minden ember pisztolyt hordoz, s az em-
ber élete nincs eléggé biztosítva, de ezen rendetlen eseteknek legin-
kább a megyei tisztségviselők hanyagsága az oka, kik a megyének és
minisztériumnak hathatós rendeléseiket nem tekintve, hivataluknak
legkevésbé sem tesznek eleget. Istenem! Mért vállalnak ily tehetetlen
emberek hivatalt, természetesen csak fényből.
Somogy Alajos kasznár levele urához, Gerliczy Félixhez, 1848. május 5.
Milyen problémák merültek fel a jobbágyfelszabadítást követő-
en? Milyen okok álltak ennek hátterében? A szerző szerint mi a
bajok forrása? Hogyan viszonyul a szerző a jobbágyfelszabadításhoz?
2017. 06. 13. 17:20
 36. A jobbágyfelszabadítás és a nemzetiségi kérdés 217

kellett alkalmazniuk. A kormány sikeresen elkerülte a robbanást.

Ez alapvetően annak köszönhető, hogy a magyar jobbágyfelsza- 8 A mi hőseink dicső emlékének a szlo-
vák népben történő megújhodására és
badítás valóban kedvező volt a jobbágyság számára: nem vesztette
újraéledésére indulok beszélni Nektek,
el földjei egy részét, és nem is kellett megváltást fize nie. Szerepet drága földijeim, a legdicsőbb, de fáj-
játszottak a sikerben a magyar nemesség igazgatási tapasztalatai is, dalom, egyben utolsó hőséről is ma-
majd a nyár közepétől a pusztító szerb és horvát támadás, amely gyar Szlovákiának – Trencséni Mátéról.
honvédelemre sarkallta a parasztságot. Amennyire az akkori korra vonatko-
zó ismeretem, amennyire írói képes-
A reformkorban a nemzetiségeknél kisebb ségem […] elégséges lesz: megmuta-
A NEMZETISÉGEK
késéssel indult meg a nemzeti eszme tér- tom nektek Máté emelkedését, dicső-
ÉBREDÉSE
hódítása. A magyarokhoz hasonlóan a nem- ségének csúcsát és rettenetes bukását,
zeteszme a vezető réteg körében alakult ki, s ezt követően terjedt hogy meglássátok és megismerjétek a
el a társadalom alsóbb rétegeiben. A horvátok kivételével – akik nyomornak azt a szakadékát, amelybe
rendelkeztek nemességgel – főleg egyházi értelmiségiek álltak a Máté bukásával a szlovák nép beleta-
nemzetiségi mozgalmak élén. A reformkorban azonban a nem- szíttatott, mert megfosztották önálló-
ságától és függetlenségétől, eltulajdo-
zeteszme még nem érintette meg a jobbágyság szélesebb tömegeit.
nították sok évszázados tevékenységé-
A nemzetiségi mozgalmak céljai megegyeztek a magyarságé- nek gyümölcseit, megkötözték lábát és
val: minél szélesebb nemzetiségi jogokat akartak; a nemzetiség kezét, még a felbátorodás és az erőre
helyzetétől függően ez a nemzeti intézmények létrehozásától az kapás puszta lehetőségét is elvették tőle
önálló tartomány követeléséig terjedt. annyira, hogy végül, amikor elvesztette
Az egyre erősebb nacionalizmus az 1840-es évek második fe- minden nemzeti jogát, az egész világon
lére szembeállította egymással a magyar és a nemzetiségi vezető megvetetté kellett lennie. […] Vannak
rétegeket. A magyar elit a nemzetiségi vezetők követeléseit nem szlovákok, akik már azt sem hiszik,
vette fi yelembe. A néhány értelmiségiből álló csoportokat nem hogy a „juhászbojtárok, tutajosok, dró-
tekintette veszélyesnek. Sokszor pánszláv uszítást látott mögöttük tosok és favágók” e mostani népének
(ez a szláv népek összefogását hirdette), amelytől valóban tartot- talán magasztosabb szerepe is volt sze-
tak, mert hátterében a terjeszkedni akaró Oroszországot sejtették. retett magyar hazánk történetében, és
vannak szlovákok, akik már azt sem
hiszik, hogy a szlovák nép rendelteté-
A nyelvművelés kiemelt fontossággal bírt. A magyar államnyelv elfoga-
dását (1844) a nemzetiségi vezető réteg támadásként élte meg. A klasszikus se emberemlékezet óta más lett volna,
latintól nem, de a magyar államnyelvtől féltették nyelvüket, mert tartottak az mint örök szolgálat és rabszolgaság.
esetleges asszimilációtól. Mivel a korszak nemzettudatának alapvető részét Látjátok drága földijeim, mi annyira
jelentette a történeti jog (annak van joga egy területhez, aki előbb érkezett hozzászoktunk lelkünk örök igájához,
oda) és a dicső múlt példája, a jórészt állami múlttal nem rendelkező nemzeti hogy már nem is törődünk vele, sőt so-
mozgalmak – mint azt a 27. leckében láttuk – ennek kiegészítésére vagy pót- kan közülünk azt gondolják, hogy en-
lására törekedtek. A kialakított történeti víziók azonban még csak a vékony nek így kell lennie. A mi nemzeti büsz-
nemzetiségi vezető réteget hatották át. keségünk bőre már annyira eltompult,
eldurvult, megkérgesedett, hogy abba
Az ország nemzetiségi lakossága lelke- árral kell döfni, hogy az elevenbe vág-
A NEMZETISÉGI KÉRDÉS jon. Ó, ez egykor egészen másként volt!
sedéssel fogadta a jogegyenlőség beve-
ELMÉRGESEDÉSE Viliam Pauliny-Tóth: Csák Máté
zetését és a jobbágyfelszabadítást. Veze-
tőik nemzeti gyűléseket hívtak össze (a szlovákok Liptószentmik-
Mivel indokolja a szerző a mű
lóson, a szerbek Karlócán, a románok Balázsfalván). A gyűléseken megírását? Milyen cél vezeti?
Hasonlítsa össze a szerző leírását a
magyar történelemben Csák Mátéról
9 tanultakkal! Milyennek látja a szerző
a szlovák népet?

A nemzeteszme jellemzői a nemzeti-

ségek körében
Gyűjtse össze a nemzetiségi vezető
rétegre ható eszméket, és elemezze a
nemzeti politika céljait és eszközeit!

17604_Történelem10.indb 217 2017. 06. 13. 17:20

 218 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

elfogadott kiáltványokban megfogalmazódott az igény, hogy nem-

zetiségként külön jogokat is kapjanak (ennek legmagasabb foka
a nemzetiségi autonóm terület).
10 A magyar politikai elit ugyanakkor csak egyéni szabadság-
jogokat kívánt megadni a nemzetiségeknek (pl. nyelvhaszná-
lat), kollektív jogokat (pl. területi autonómia) nem. A nemzeti
ébredés korában az egymásnak feszülő indulatok megakadályoz-
ták a kompromisszumok megszületését. A nemzetiségek vezetői
– szembekerülve a magyar törekvésekkel – az ígéretekkel nem fu-
karkodó bécsi kormányzatban találtak támaszt.

Etnikai arányok Magyarországon a XIX. század első felében

Mit ért az ábra szűkebb Magyarország alatt? Jellemezze az ábra
alapján az ország etnikai arányait!

Magyarország
etnikai képe
a XIX. század
közepén
Elemezze a 11
magyaror-
szági népek terü-
leti megoszlását!
Keressenek több-
féle etnikai térké-
pet Magyaror-
szágról! Hasonlít-
sák össze a külön-
böző módszertan-
nal készült térké-
peket (mennyiben
mutatnak más
képet, miben pon-
tosabbak az egyes
módszerek)!

12

Magyarország
1848 nyarán
Hogyan va-
lósult meg
az áprilisi törvé-
nyekben kimon-
dott országegyesí-
tés? Tekintse át a
nemzetiségi prob-
lémát! Hol voltak
gyűlések, s hol
robbant ki felke-
lés? Melyek az el-
térések okai?

17604_Történelem10.indb 218 2017. 06. 13. 17:20

 36. A jobbágyfelszabadítás és a nemzetiségi kérdés 219

Ott, ahol a magyar kormány képes volt végrehaj-

tani a jobbágyfelszabadítást (szlovákok, ruszinok,
a magyarországi románok), a nemzetiségi vezetők
nem tudták követeléseik mögé állítani a nemzetiség
paraszti tömegeit. A szervezkedő értelmiségi csopor-
tok erejéből csak kisebb megmozdulásokra futotta.
Ott viszont, ahol a nemzetiségi vezető réteg a hatal-
mat részben a kezében tartotta, és a magyar kormány
hatalma kevésbé érvényesült (Horvátország, Határ-
őrvidék, Erdély), a nemzetiségek vezetői a jobbágyi
követeléseket ötvözhették nemzeti önállósodási tö-
rekvéseikkel. Az udvar számára különösen a szerb és
a horvát nemzetiségi mozgalom jelenthetett komoly
szövetségest, hiszen ezek már 1848 előtt is rendel-
keztek szervezett fegyveres erővel (határőrezredek).
A nemzetiségek eltérő helyzetből adódó eltérő viselkedé-
sére jó példa a románság. Míg a magyarországi románok nem
fordultak szembe a forradalmi kormánnyal, addig Erdélyben
véres felkelésre került sor. Erdélyben a jobbágyfelszabadítást
akadályozta az is, hogy itt elmaradt az úrbérrendezés, így nem
volt rögzítve, melyik földterület a földbirtokosé és melyik a
parasztoké. A jobbágyfelszabadítást itt csak késve, a Magyar-
országgal való egyesülés (unió) életbelépése után lehetett vég-
rehajtani. Így az unióval szembehelyezkedő román vezetők-
nek lehetőségük volt a román parasztokat maguk mögé állíta-
ni. A balázsfalvi román nemzeti gyűlések (1848. május, majd
szeptember) kezdetben a magyar kormánytól – az uniót eluta-
sítva – jobbágyfelszabadítást követeltek, pedig azt a kormány
már régen megadta számukra, s az unióval életbe is lépett volna.
13
14   1. A román nemzet a szabadság, az egyenlőség és
a testvériség elveire támaszkodva nemzeti füg-
getlenségét követeli politikai tekintetben, hogy a
maga nevében szerepeljen, hogy a román nem-
zetnek legyenek tulajdon képviselői az ország­
gyűlésen számához képest aránylagosan, tulajdon
hivatalnokai legyenek a közigazgatás, a törvényke-
zés minden fokán és a katonaságnál ugyanebben
az arányban, használhassa maga nyelvét minden
dolgokban, melyek őt illetik, a törvényhozásban
éppen úgy, mint a közigazgatásban. Követeli az
évenkénti általános nemzeti gyűlést. […]
  3. Az egyéni emberi jogok tudatára ébredt román
nemzet kéri az úrbéri viszonyok minden késede-
lem nélküli megszüntetését, minden az úrbéres
paraszt részéről történhető kárpótlás nélkül, vala-
mint a vármegyékben, úgy vidékekben, székekben
és katonai őrvidéken. Egyúttal kéri a dézsmának
mint a gazdaságot akadályozó szolgálmánynak az
eltörlését. […]
16. A román nemzet kéri az együttlakó nemzeteket,
hogy mindaddig ne tárgyaljanak a Magyarország-
gal való unió kérdéséről, amíg a román nemzet
nem válik alkotmányos és szervezett, a törvény-
hozás házában tanácskozó- és határozati-szava-
zati joggal felruházott nemzetté. Ha ezzel szem-
ben az erdélyi országgyűlés mégis tárgyalna erről
az unió­ról – rólunk nélkülünk –, akkor a román
nemzet ünnepélyesen óvást emel.
A balázsfalvi román gyűlés határozataiból,
1848. május 16.
Gyűjtse össze a gyűlés követeléseit! Melyek
nemzeti és melyek a társadalmi jellegű követe-
lések? Hogyan viszonyulnak a követelések az áprilisi
törvényekhez? Mit ért a dokumentum együttlakó
nemzeteken?

A magyar és a nemzetiségi mozgalom szembekerü-

lése
Mely okok állították egymással szembe a magyar és
a nemzetiségi vezető réteget? Hogyan foglalt állást a
nemzetiségi tömegek többsége?

Az áprilisi törvények felszámolták a feudalizmust, a jobbágyrendszert. Az úrbéres földek a jobbá-

gyok tulajdonába kerültek, s eltörölték a jobbágyi szolgáltatásokat. A volt földbirtokosoknak állami
kártérítést ígértek. Így az udvar nem tudta a forradalom ellen fordítani a magyar parasztságot. A reform-
korban a nemzetiségek körében is megerősödött a nacionalizmus. A nemzetiségek eljutottak a kollektív
jogok követeléséig, de ezek megadásától a magyar vezető réteg a forradalom győzelme után is elzárkózott.
A jobbágyfelszabadítás a nemzetiségi parasztságra is vonatkozott, de azokon a területeken, ahol a magyar
kormány hatalma kevésbé érvényesült (Horvátország, Erdély), ez nehézségekbe ütközött. Emiatt a nem-
zetiségi vezetők a nemzeti és jobbágyi követeléseket együtt tűzték zászlójukra. E nemzetiségek vezető
rétege szembekerült a magyar kormánnyal, és közeledett a bécsi udvarhoz.

17604_Történelem10.indb 219 2017. 06. 13. 17:20

 220 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
37. A fegyveres harc kirobbanása,
a védelem megszervezése
1 A SZERB FELKELÉS ÉS
Rajačiċ, a karlócai szerb gyűlésen meg-
választott pátriárka felkelőket toboroz
3 szút esküdött a szerbek ellen, akik kirabolták őket, birtokukba vették
17604_Történelem10.indb 220
A szerbek egyházi autonómiáját a ma-
gyar polgári kormányzat nem vette vol-
A HORVÁT TÁMADÁS
na el, de a Határőrvidék magyar irányítás
alá került volna. A szerbek viszont igényt tartottak a területi
autonómiára. Küldöttségük Pozsonyban Kossuthtal tárgyalt, de
nem jutott eredményre. Ezután a karlócai kongresszuson (1848.
május) már a magyar kormánytól független szerb tartomány ki-
alakítását (Vajdaság) követelték, amely jelentős magyar, német és
román lakosságú területeket is magába foglalt volna.
Az elképzelt szerb vajdaság kiterjedt volna a teljes Bácskára, Baranyára
és a Bánátra is. A térségben – amely Magyarország etnikailag legkevertebb
területe – a szerbek kisebbségben lettek volna, hiszen nyugati részén a ma-
gyarok és a németek, keleten a románok alkottak volna többséget.
A szerbek támogatást kaptak a császári hadseregtől, és a török
fennhatóság alatt autonómiát élvező Szerbiából is önkéntesek ez-
rei érkeztek. A bécsi kormányzat autonóm Vajdaság megalakí-
tását ígérte a szerbeknek. A szerb felkelők rátörtek a Délvidék
vegyes, román, magyar és német lakosságú, védtelen falvaira
(1848. június).
A szerbek ellen a császári és királyi hadsereg egységeinek csak
egy része volt hajlandó harcolni, így a magyar nemzetőrséget ve-
tették be. Ez azonban nem volt elégséges.
2 Az előző évben [1848] e vidékről otthonukból elűzött németek és
magyarok ezekkel a seregekkel tértek vissza. Nagy többségük bos�-
földjeiket, leölték asszonyaikat és gyermekeiket. […]
Így kellett beszélni a szerbekkel, akik vallási és politikai fanatiz-
musukban balsorsú foglyaikat soha nem tapasztalt sanyargatásnak
vetették alá.
Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai
Mi jellemezte a szerb felkelők magatartását a lakossággal és
a védekező csapatokkal szemben? Milyen hatást válthattak ki
a délvidéki vérengzések a magyar országgyűlésből? Milyen hatással
lehettek az események a délvidéken vegyesen élő nemzetiségek kap-
csolataira?
A szerb felkelők véres tettei Fehértemplom településen
Milyen kiváltságaik voltak a szerbeknek Magyarországon? Mikor
kapták e kiváltságokat? Keresse meg a történelmi atlaszban a Vaj-
daságot! Milyen volt e terület etnikai összetétele? Miért került sor a Dél-
vidéken a magyar, sváb és román lakosság elleni támadásokra?
2017. 06. 13. 17:20
 37. A fegyveres harc kirobbanása, a védelem megszervezése 221

A délvidéki harcok 1848-ban

Mi tette lehetővé a szerbek fegyveres
felkelését? Milyen erők álltak a ma-
gyar kormány rendelkezésére a vérengzés
4 megfékezésére? Milyen politikai és katonai
hatásai lehettek a délvidéki harcoknak?

1848 nyarán az államtanács és a

AZ ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSE
hozzájuk mindinkább közeledő
AZ UDVARRAL
bécsi kormányok (142. oldal) több
kísérletet tettek a magyar had- és pénzügyminisztérium jogkö-
rének felszámolására. A magyar vezetés tárgyalásokkal próbál-
kozott a kérdést megoldani, de ragaszkodott a két minisztérium-
hoz. Az osztrák kormányzat nem rendelkezett megfelelő erővel,
így nyíltan nem lépett fel a magyarok ellen. A magyarokkal szem-
bekerülő nemzetiségeket kívánta felhasználni céljai érdekében.
Az ellentétek a hadsereg kérdésében éleződtek ki leginkább.
A lehetséges belső problémák (pl. a jobbágyfelszabadítást keve-
sellők elégedetlensége) leküzdéséhez, majd a véres szerb felkelés
leveréséhez a magyar kormánynak megbízható csapatokra lett
volna szüksége. Ennek ellenére az osztrák kormány, Batthyány
többszöri kérését megtagadva, nem küldte haza a magyar ezre-
Gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az
deket. Emiatt a miniszterelnök elrendelte tíz honvéd zászlóalj, 1839–1840-es országgyűléstől kezdve
azaz magyar reguláris csapatok felállítását (1848. május). Ezzel a a főúri ellenzék vezére, az első fele-
lépéssel a miniszterelnök a független magyar államiságot erősí- lős kormány miniszterelnöke. Döntő
tette, s az udvar nézőpontja szerint megkérdőjelezte a birodalom szerepet játszott a magyar honvédség
egységét. felállításában, így az önvédelmi harc
sikereiben
Nézzen utána Batthyány Lajos sza-
6 badságharc alatti tevékenységének!
Hogyan halt meg első miniszterelnökünk?

A népképviseleti országgyűlés nyi-

tóülése (1848. július 5.). A helyszín a
Pesti Vigadó (Redout) díszterme. Az
emelvényen István nádor (aki össze-
hívta és megnyitotta a gyűlést), s mö-
götte a Batthyány-kormány tagjai

17604_Történelem10.indb 221 2017. 06. 13. 17:20

 222 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
7 térést, de az ellenséges környezetből csak keveseknek sikerült. Lenkey János
Lenkey János (1807–1850) egri szüle-
tésű nemes, a császári és királyi hadse-
reg tisztje. 1848 tavaszán huszárszáza-
dával átverekedte magát a Kárpátokon,
Galíciából Magyarországra. Később tá-
bornoki rangban harcolt. Életét az ara-
di vár föld alatti börtönében (kazama-
ták) fejezte be
8
Jelenet Sára Sándor 80 huszár című
filmjéből (1978). A film a Lenkey-hu-
szárok hazatérését dolgozza fel, s meg-
rendítő emléket állít a hazafias önfelál-
dozásnak
17604_Történelem10.indb 222
Több külföldön állomásozó magyar katonai egység megkísérelte a haza-
századának hazatérését a közvélemény lelkesen fogadta, Petőfi Sándor költe-
ményben örökítette meg. A kormánynak azonban a hazatérő katonák politi-
kai nehézséget is okoztak, mert az osztrák kormány a megbüntetésüket köve-
telte. Ez tovább mélyítette az udvar és a magyar kormány közötti ellentétet.
Hasonló problémát jelentett az itáliai helyzet. Az olasz felkelőket támo-
gató Szárd Királyság (Piemont) megtámadta a birodalmat, ezért a bécsi kor-
mány segítséget kért a magyar kormánytól.
Kossuth pénzügyminiszter a védelmi készültség anyagi hátte-
rének biztosítása érdekében szintén fontos lépésre szánta el magát:
előkészületet tett önálló magyar papírpénz kibocsátására (1848.
június). Az első bankjegyek 1848. augusztus végén, szeptember
elején jelentek meg. A nyár közepén összeülő népképviseleti or-
szággyűlés (Pest, 1848. július 5.) Kossuth javaslatára a külső táma-
dástól tartva egy emberként szavazott meg 200 000 újoncot és a
felállításukhoz szükséges pénzt (július 11.). Az udvar és a magyar
kormány viszonya egyre ellenségesebbé vált.
Az önálló magyar papírpénz
Az osztrákok üresen adták át a magyar kormánynak az államkincstárat,
amit Kossuth bankjegykibocsátással kívánt feltölteni (1848 júniusa).
A művelettel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot bízta meg (1848.
július 17). Az először kiadott papírpénznek (Kossuth-bankó) még volt
nemesfémfedezete. A kormány ugyanis adakozásra szólította fel a nem-
zet tehetőseit a nemesfémfedezet megteremtésére. Nemesek, polgárok és
egyszerű emberek ékszereivel telt meg a pénzügyminisztérium pincéje.
Ám ez is kevésnek bizonyult, ezért később a szabadságharc idején már
csak az állam szavatolta a pénz értékét. Ennek ellenére a Kossuth-ban-
kókat minden magyar elfogadta fize őeszközként.
10
Az új magyar pénz, a forint
Nézzen utána az interneten, miért van szükség egy papírpénz-
nek nemesfémfedezetre!
A Lenkey-huszárok korabeli ábrázolása
2017. 06. 13. 17:20
 37. A fegyveres harc kirobbanása, a védelem megszervezése 223

11 Uraim! Midőn a szószékre lépek, hogy önöket felhívjam,
„mentsék meg a hazát!”, e percnek irtózatos nagyszerű-
sége szorítva hat le keblemre.
Úgy érzem magamat, mintha Isten kezembe adta
volna a tárogatót, mely fölkiáltsa a halottakat, hogy ha
vétkesek vagy gyöngék, örök halálba süllyedjenek; ha
pedig van bennük életerő, örök életre ébredjenek. Ura-
im! Így áll e percben a nemzet önök kezében; és Isten
kezükbe adta a mai határozattal a nemzet életét, de ke-
zükbe adta a nemzet halálát is. Önök határozni fognak.
De éppen, mert e perc ily nagyszerű, feltettem magam-
ban, uraim! Nem folyamodni az ékesszólás fegyveréhez.
Lehetetlen nem hinnem, lehetetlen nem meggyő-
ződve lennem, hogy bármiben különbözzenek is a vé-
lemények e házban, a haza szent szeretete, a haza becsü-
lete, a haza önállása, a haza szabadságának oly érzete,
hogy azért utolsó csepp vérét is kész a ház feladni: ez
mindnyájunkkal közös. […]
Azért […] kérem, hogy midőn azt mondom, adja
meg a képviselőház a 200 000 főnyi katonát, s az erre
szükséges pénzerőnek előteremtését… [ekkor Nyáry
Pál felugrott, s jobbját esküre emelve kiáltotta: „Meg-
adjuk!”, s a képviselőház felállva utána harsogta: „Meg-
adjuk! Megadjuk!”]
[…] Ezt akartam kérni, de önök fölálltak; s én – le-
borulok a nemzet nagysága előtt! Csak azt mondom:
annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiságot
tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a pok-
lok kapui sem fogják megdönteni! (szűnni nem akaró
lelkesedés és éljenzés)
Kossuth beszéde az országgyűlésen, 1848. július 11.
Mire szólítja fel a képviselőket Kossuth? Mennyi-
ben jelent mérföldkövet a kérdés megszavazása?
Milyen események segítették elő, hogy az országgyűlés
megszavazza Kossuth javaslatát? Gyűjtse ki a szövegből
a Kossuth által használt szónoki eszközöket! Olvassa el
a teljes beszédet (elérhető pl. a Magyar Elektronikus
Könyvtár honlapjáról)! Hogyan értékeli Kossuth a be-
szédben Magyarország belpolitikai helyzetét, a kormány
lehetőségeit és Bécshez fűződő viszonyát?

A rendi és tartományi kü-

A HORVÁT TÁMADÁS lönállással rendelkező Hor-
vátország autonómiáját hajlan-
dó volt elismerni a magyar politika. A bécsi kormány
által Horvátország élére állított Jelačić azonban töb- 13
bet ígért: a birodalmon belül Magyarországgal azo-
nos helyzetben levő önálló horvát koronatarto-
mányt. Ezzel maga mellé állította a horvátok zömét.
Jelačić a horvátok jövőjét a birodalmi keretekben lát-
ta, s követelte, hogy Magyarország mondjon le az
önálló had- és pénzügyről, mert ezek veszélyeztet-
ték e kereteket.

12

A közjogi kérdés 1848 nyarán

Fogalmazza meg, mit jelentett a közjogi kérdés!
Kövesse az eseményeket, s tárja fel az egyes lépések
közötti összefüggéseket!

Rendelet a horvát jobbágyfelszabadításról

Mi volt a szerepe a külön horvát jobbágyfelszabadí-
tásnak?

17604_Történelem10.indb 223 2017. 06. 13. 17:20

 224 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
A horvát tartománygyűlés (szábor)
ülésezik, Jelačić bán elnökletével
Milyen célból készült a kép? Vesse
össze a magyar országgyűlésről ké-
szült festménnyel (6.)!
15 2. A pénzügyek, a had- és a kereskedel-
mi ügyek irányítása az egész császárság
felelős összminisztériumát illesse meg.
Hogy azonban tartományi érdekeinket
ott kellőképpen képviselve lássuk, Fel-
séged nevezzen ki ezen országok szá-
mára egy ezen országok országgyűlé-
sének felelős államtanácsot a szükséges
segédszemélyzettel, és ez ellenjegyezze
a központi kormány minden ezen ki-
rályságokat illető rendelkezését.
A horvát szábor felirata, 1848. június 10.
Körvonalazza a forrás alapján
a horvátok céljait! Hogyan kí-
vánták ezt elérni? Hogyan befolyásol-
ta ez a horvát–magyar viszonyt?
16
Jelačić szobra Zágráb főterén
Vitassák meg, mennyiben képviselte
a horvát érdekeket a bán!
17604_Történelem10.indb 224
14
Az itáliai és a csehországi forradalmak leverését követően Bécs
elhatározta – miután elegendő saját erővel még mindig nem ren-
delkezett – a horvátok bevetését Magyarország ellen. Az osztrák
kormány javaslatára az uralkodó elrendelte – magyar miniszteri
ellenjegyzés nélkül – az önálló magyar had- és pénzügyminisz-
térium megszüntetését (1848. augusztus 31.). A magyar kormány
ezt nem fogadta el, mire Jelačić csapatai Magyarországra törtek
(1848. szeptember 11.).
Batthyány tiltakozásul lemondott, de az ügyeket továbbra is
intézte. Az országgyűlés többsége, miután tárgyalási készségét
Bécs ismételten elutasította, a harc felvétele mellett döntött. Kos-
suth javaslatára az ügyvezető kormány mellé a honvédelmi harcot
irányító testületet állítottak fel: az Országos Honvédelmi Bizott-
mányt (OHB). A magyar vezetés tehát vállalta a szabadsághar-
cot, hogy a forradalom vívmányait megőrizhesse. A harc sikere,
a jobbágyság megnyerése érdekében a nemesség újabb áldozatot
hozott. A közelgő szüret előtt eltörölték a szőlődézsmát, állami
kárpótlással (szeptember 15.). Kossuth pedig szeptember végén
toborzóútra indult az alföldi mezővárosokba.
Jelačić serege a Balaton déli partján haladt Pest-Buda felé. A fe-
gyelmezetlen csapatok raboltak és kegyetlenkedtek, ami népfel-
keléshez vezetett. A népfelkelők elvágták a támadó horvát erők
kapcsolatát Horvátországgal. A magyar ezredek viszont hátráltak,
több főtiszt elhagyta a sereget, mert – tiszti esküjéhez híven – nem
kívánt harcolni V. Ferdinánd ellen.
17 […] lépjen érintkezésbe a horvátokkal s mondja meg nekik, hogy ha
igazán nemzeti s nem reactionalis [reakciós] szellemből indulnak, ha
nem akarnak olly bolondok lenni, hogy ők legyenek a kéz, mellyel
a reactio kiszedeti maga számára a gesztenyét – mondják meg, mit
akarnak? Horvátországnak mindent, magát az elszakadást is – men-
jenek s legyünk jó barátok –, de a reactioval nem alkuszunk. […]
Azért hát térjenek eszökre – ha el akarnak szakadni, tessék, legyenek
szabadok és boldogok – de idegen reactio miatt ne keverjék vérbe,
szerencsétlenségbe a két országot.
Kossuth levele Csány László kormánybiztoshoz, 1848. szeptember
A magyar kormányzat mely problémájára utal a forrás? Mi
mutatja e probléma súlyosságát?
2017. 06. 13. 17:20
 37. A fegyveres harc kirobbanása, a védelem megszervezése 225

István nádor – aki a magyar haderő főparancsnoka volt – személyesen

próbálta a bánt megállásra bírni, ám a bán elutasította a találkozást. A ná- 19 […] nem az igazi magyar–horvát el-
dor se a családjával (Habsburgok), se a nemzettel nem kívánta a nyílt össze- lentétek kiegyenlítését, nem az igazi
ütközést. Elhagyta a hadsereget, majd lemondott tisztségéről és Ausztriába horvát kívánságok teljesítését, hanem
távozott. (Ő volt az ország utolsó nádora.) némely magyar minisztérium elejtését,
és különösen […] azt követelték, hogy
A magyar hadsereg élén álló Móga altábornagy az új honvéd a magyar hadügyminisztérium az oszt-
zászlóaljakkal érkező Batthyány nyomására szeptember 29-én Pá- rákba olvadjon.
kozdnál feltartóztatta Jelačić seregét, és vereséget mért rá. A bán Batthyány a Jelačićtyal folytatott
tárgyalásokról, 1848
háromnapi fegyverszünetet kért, melyet arra használt fel, hogy el-
vonuljon Bécs felé. A pákozdi csata jelentőségét az adja, hogy időt Hasonlítsa össze a szábor felira-
biztosított a további felkészülésre. tát (15.) és Batthyány értelme-
Batthyány október elején végleg távozott a politikából. Az or- zését!
szággyűlés a lemondott kormány helyett az Országos Honvédelmi
Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalmat, amelynek elnöke
Kossuth Lajos lett (október 8.).

18 20

A horvát támadás és visszaverése. A magyar hadsereget vezető

Móga altábornagy román származású császári főtiszt volt
Kövesse a térképen a hadi eseményeket! Hol lépte át Jelačić a magyar
határt, és mi volt a katonai célja? Mi az összefüggés a Kossuth to-
borzóútja által érintett terület és a toborzás sikere között? Milyen helyzet- István nádor, akinek jelentős szerepe
be került szeptember közepére Jelačić? Értékelje a pákozdi csata jelentősé- volt az áprilisi törvények megszületésé­
gét! Mi volt a katonai jelentősége a bécsi forradalomnak? Miért nem lép- ben és a védelem kezdeti megszerve-
ték át azonnal a magyar–osztrák határt csapataink? zésében

A bécsi és a magyar kormány az alkotmányos keretek között nem tudta mindkét fél számára meg-
nyugtatóan rendezni a birodalom és Magyarország viszonyát. Az udvar egyelőre nem akart nyíltan
fellépni a magyarok ellen, de támogatta a nemzetiségek magyarellenes mozgalmait. Kezdetben a szerbek
és a horvátok jelentették a legnagyobb veszélyt. A Délvidéket lángba borította a szerb felkelés, a horvát
vezetés pedig a birodalom egységére hivatkozva szembefordult a magyar kormányzattal. A magyar kor-
mány és az országgyűlés a forradalom eredményeit féltve vállalta a védelem megszervezését (honvédség,
önálló pénz, a szőlődézsma eltörlése). Amikor az uralkodó kísérletet tett az önálló magyar hadügy és
pénzügy megszüntetésére, Jelačić horvát bán pedig hadsereggel támadt az országra, a szakítás az udvarral
egyértelművé vált. A lemondott magyar kormány helyét új kormányszerv (OHB) vette át, a magyar hon-
védség pedig Pákozdnál legyőzte Jelačićot, s ezzel időt biztosított a honvédelmi harcra való felkészülésre.

17604_Történelem10.indb 225 2017. 06. 13. 17:21

 226 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

38. A semmiből szervezett hadsereg

helytállása
1 A CSÁSZÁRI HADSEREG
Alfred Windischgrätz császári tábor-
nok, a bécsi és prágai forradalmak le-
verője
Nézzen utána az interneten, mi tör-
tént a feleségével a prágai forrada-
lom idején!
Móga követte Jellačićot, de a magyar–
osztrák határnál megállt. Az időközben
TÁMADÁSA
kitörő újabb bécsi forradalom (október
6.) teremtette lehetőséget így a magyarok nem tudták kihasznál-
ni. Amire a magyar haderő Kossuth határozott utasítására átlépte
a határt, a Csehországban „rendet” teremtő Windischgrätz csa-
patai már felsorakoztak Bécs védelmére, és legyőzték a magyar
hadsereget (Schwechat, október 30.).
A bécsi forradalom leverése (október 31.) után a birodalom-
ban lassan helyreállt a rend. Az udvar december 2-án lemondatta
a forradalmi változásokat aláírásával jóváhagyó V. Ferdinándot, s
helyette Ferenc József lett a császár (1848–1916).
Decemberben általános támadás indult Magyarország ellen.
A császári főerőket (közel 50 000 katona) Windischgrätz vezette a
Duna mentén Pest irányába. Vele szemben az alakulófélben lévő
magyar ún. feldunai sereg állt, melynek vezetését Kossuth Gör-
gey Artúrra bízta.
Görgey visszavonult, miközben az OHB óriási erőfeszítéseket
tett újabb csapatok felállítására (toborzás, fegyvergyártás stb.).
Görgey Pest-Budát is kénytelen volt feladni (1849. január 4.). Így
viszont megőrizte hadseregét, és a fővárost megkímélte a harcoktól.

Népfelkelők visszavonulása Schwe­ 2

chatnál. Az önkéntesek lelkesen men-
tek a csatákba, de nem voltak kiké-
pezve, s nem vállaltak állandó katonai
szolgálatot. Pákozdnál helytálltak, de
Schwechatnál nem bírták az ellenséges
ágyúk tüzét
Melyek az előnyei és a hátrányai a
népfelkelők bevetésének?

A császári főerők támadása 1848 de-

cemberében
Kövesse nyomon a császári sereg elő-
renyomulását! Elemezze a stratégiai
helyzet változását! Vitassák meg, vereség
volt-e a visszavonulás, vagy eredményes
taktika!

17604_Történelem10.indb 226 2017. 06. 13. 17:21

 38. A semmiből szervezett hadsereg helytállása 227

Az országgyűlés követséget küldött Windischgrätzhez, hogy

megtudja, milyen engedmények árán biztosítható a béke. Ám a Az összeesküvés baljós következmé-
nyei mindenütt megmutatkoztak, de
császári fővezér már kezében érezte a győzelmet, és nem volt haj-
landó tárgyalni: feltétel nélküli megadást követelt. Így Kossuth 5 sehol sem olyan rettenetes módon,
mint Zalatna távol eső hegyvidékén.
elérte, hogy a képviselők felvállalják a további küzdelmet. A kor- Az itt élő köztisztviselőket egy
mány és az országgyűlés Debrecenbe, a hadiipar Nagyváradra csapásra állig fegyverzett wallachok
költözött. A harc folytatódott. [románok] vették körül. Az uralko-
dó több mint 1200 hűséges szolgálója
A képviselők döntése óriási jelentőségű volt. Kiállásukkal jelezték, hogy gyűlt egybe. A legmagasabbtól a leg-
vállalják a veszélyt, bíznak a harc értelmében. Az országgyűlés egyben ma- alacsonyabbig mindenféle rangú fia­
radása törvényessé tette a honvédő harcot, és kifejezte az ország egységét. tal és idős emberek verődtek össze fe-
leségeik és gyermekeik kíséretében.
Mindannyian azzal a szándékkal jöt-
4 tek, hogy – a Zalatnától több óra járás-
ra fekvő – Enyed városába együttesen
induljanak, hogy menedéket leljenek a
vad hordák elől; ezek mindenkit haj-
lamosak voltak letámadni, aki a vé-
letlen folytán nem wallach volt, és aki
parasztoktól eltérő viseletet hordott.
­Zalatnától még távolabb történt, mi-
kor a tiszteket felfegyverzett wallach
csapatok ejtették foglyul. Nem kíván-
tak szembeszállni azokkal, akik azt a
látszatot keltették, hogy az uralkodó
nevében cselekednek, tárgyalni kezd-
A magyar országgyűlés képviseletében Batthyány Lajos és Deák tek. A menekülők azzal a feltétellel tet-
Ferenc Windischgrätz előtt. A császári fővezér nem volt hajlandó ték le kardjukat és puskájukat, hogy
tárgyalni, sőt Batthyányt a színe elé sem engedte. Amikor január nem akadályozzák meg Enyedre való
elején a császáriak bevonultak Pestre, fogságba vetették az első ma- szabad vonulásukat. Mielőtt befejez-
gyar miniszterelnököt ték volna a lefegyverzést, beesteledett.
Miért nem törekedett megegyezésre 1848–1849 fordulóján a császá- […]
ri fővezér a magyarokkal? Másnap […] Lélegzetelállító jele-
netre került sor. A fegyvertelen em-
berek egyik részét furkósbottal ver-
Erdélyben elmérgesedett a román– ték agyon, másokat élesre hegyezett
ERDÉLY – A HARC hegymászó bottal döfték le. Akiket
magyar viszony. Amikor az erdélyi
FOLYTATÁSÁNAK KULCSA fára akasztottak föl, azokat szénavil-
császári haderő nyíltan szembefordult
a magyar kormánnyal (1848 októbere), felfegyverezte a román lával vagdalták össze, megint másokat
parasztokat. Azzal hitegették őket, hogy a birodalmon belül Ma- belöktek az árokba, ahol fatuskókat
gurgatva rájuk temették be őket. Az
gyarországtól független, román vezetésű Erdélyben élhetnek majd.
asszonyokat és lányokat a legrettenete-
A román parasztok és határőrök rátörtek a magyar falvakra, vá-
sebb módon csonkították és gyilkolták
rosokra. A császáriak Dél-Erdélyből (Szeben) támadtak a gyen- meg. Borzong a testem, ha beszélnem
ge magyar haderőre. Ősz végére (november 17.) bevonultak Ko- kell erről! […] Erdély nem egy részé­
lozsvárra. ben hasonló vérengzéseket követtek
A helyzet rendkívül kritikus volt. Kolozsvárról a Király-hágón el. Enyed városát fölégették, kirabol-
át a császáriak gyorsan elérhették volna Debrecent, amely rövi- ták. […]
desen a kormány és az országgyűlés székhelyévé, az ország fővá- Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy
rosává vált. Ekkor azonban kitört a székely felkelés. A rosszul fel- emlékiratai, 1850
szerelt székely határőrök szembeszálltak a császári sorezredekkel.
Fogalmazza meg a forrás alap-
A határőröknek nem volt tüzérsége. Egy Gábor Áron nevű székely – aki ján néhány mondatban, hogy
korábban tüzérként szolgált – vállalta, hogy ágyúkat önt. Elkészültek az mi történt! Mit gondol, mi lehetett a
ágyúk, és az általa kiképzett újoncokról Puchner, az erdélyi császári haderő magyarok válasza az eseményekre?
Miért veszélyes az együtt élő népeket
főparancsnoka azt hitte, hogy képzett francia tüzérek. Gábor Áron a sza-
feltüzelni egymás ellen?
badságharc alatt közel száz ágyút öntött, s maga is tüzérként harcolt. Hősi
halált halt 1849-ben.

17604_Történelem10.indb 227 2017. 06. 13. 17:21

 228 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

A nagyenyedi kollégium épülete. A ro- 6

mán felkelők Axente Sever és egy pópa
vezetésével rátörtek a város mit sem
sejtő lakosságára. Ezer embert, örege-
ket, asszonyokat és gyerekeket mészá-
roltak le a városban. Akik a környező
hegyekbe menekültek, azok megfagy-
tak
Hová vezetett a román népfelkelés?
Mi volt ebben a császári kormányzat
szerepe? Mi volt a román népfelkelés ha-
dászati és politikai szerepe?
A felkelt székelyek hősi ellenállása már Háromszékre szűkült.
(Ez a legendás ágyúöntő, Gábor Áron szülőföldje.) Kossuth Józef
Bem lengyel tábornokot állította az erdélyi magyar erők élére (no-
vember 29). Bem – magyarországi friss erőket is felhasználva – el-
lentámadást kezdett. 1849 márciusára kiverte a császáriakat és a
7 segítségükre siető orosz csapatokat Erdélyből. A román felkelést
a Szigethegység területére szorította vissza, de nem alkalmazott
megtorlást a román népfelkelőkkel szemben. A magyar ellenőr-
zés alá került Erdély szilárd hátországot biztosított a debreceni
kormányzatnak.

Gábor Áron ágyújának másolata

Az erdélyi hadszíntér
Kövesse nyomon az eseményeket! Mi
volt Erdély stratégiai szerepe? A ma-
gyar és császári hadseregek mellett mely
haderő harcolt még a területen?

Bem tábornok az erdélyi hadsereg

élén, Nagyszebennél. Józef Bem az
1831-es lengyel felkelés veteránja, és
1848 októberében a forradalmi Bécs
védelmének irányítója volt. Hadveze-
tésére a kezdeményezés, a gyors táma-
dások és a tüzérség alkalmazása volt
jellemző
Melyik, általunk már ismert hadve-
zér taktikájára ismerünk Bem had-
művészetében?

17604_Történelem10.indb 228 2017. 06. 13. 17:21

 38. A semmiből szervezett hadsereg helytállása 229

Pestet kiürítve Görgey Vácon át a Felvidék felé

A FELVIDÉKI 11
vonult, hogy elvonja Windischgrätz főerőit a kor-
HADJÁRAT
mány új székhelye, Debrecen megtámadásától. Ter-
ve sikerrel járt. Windischgrätz – tartva attól, hogy a magyarok
nemrég még forradalmi Bécs felé nyomulhatnak – csapatai egy
részét Pest körül tartotta, a nagyobb rész pedig Görgey seregének
nyomába eredt. Így a császáriak nem indíthattak támadást Deb-
recen felé. A magyar felkészülés a Tiszántúlon folytatódhatott.
A Felvidéket átszelő Görgey csapatai a folytonos csatározá-
sokban valódi reguláris hadsereggé kovácsolódtak. A feldunai
hadsereg a Branyiszkói-hágón csatában (1849. február 5.) kierő-

10

Görgey Artúr (1818–1916), a magyar

honvédsereg egyik legtehetségesebb
katonai vezetője. 1848-tól kezdve csa-
ládi nevében a nemességre utaló „y”
végződést a „polgári” „i”-re cserélte

12

A felvidéki hadjárat
Miért kényszerítette megállásra Windischgrätzet felvidéki hadjára-
tával Görgey? Mi volt a stratégiai jelentősége a branyiszkói ütközet-
nek? Mutassa be, hogyan változott meg a katonai helyzet a tél végére!

13

Guyon Richárd a magyarokat vezény-

lő tábornok a branyiszkói ütközetben
Nézzen utána az interneten Guyon
Richárd életútjának!

Átkelés a Stureci-hágón
Keresse meg a térképen a hágót! Mi
volt a stratégia jelentősége annak,
hogy a magyar haderő átkelt a hegyeken?
Készítsen a kép alapján „haditudósítást” a
hadműveletről!

17604_Történelem10.indb 229 2017. 06. 13. 17:21

 230 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
14 A lázadó csordákat, melyeket Kápolná-
nál iszonyú mennyiségben találtam fel,
szétvertem, és nagyrészt megsemmisí-
tettem […] egyedül a csapatok kitűnő
szelleme és vitézsége, a tábornokok
16
célirányos vezetése, kitűnő tüzérsé-
günk hatékony tüzelése tudott minde-
nütt úrrá lenni a jelentős túlerő felett.
[…] Remélem, néhány nap alatt hatal-
mamba kerítem Debrecent, a pártütés
fészkét. […]
Windischgrätz jelentéséből, 1849. február
Hogyan értékelte kápolnai győ-
zelmét Windischgrätz? Jelle-
mezze a jelentés hangnemét! A jelen-
tés ismeretében értékelje az olmützi
alkotmány kiadását!
15 Egy ideig azonban még tűrhetően
folytak a dolgok, addig, míg Görgey is
Dembiński főparancsnoksága alá nem
helyeztetett. De amint Dembiński ter-
vei szerint az összes magyar haderőnek
új beosztása következett, s Görgeynek
addig önálló serege mint 16. hadosztály
a lengyel főparancsnok alá helyeztetett,
ekkor tört ki először nyíltan harag és
elégedetlenség Görgey párthívei és
tisztjei között. Ezek ebben a dologban
szándékos megaláztatását látták vezé-
rüknek, aki őket a legnehezebb hely-
zetekből annyi ügyességgel kiszabadí-
totta, s a nemzetnek a legjobban szer-
vezett és legerősebb hadtestet tartotta
fönn. És mindezt egy idegen kedvéért,
akinek jelleméről s személyes tulajdo-
nairól a nemzetnek még nem volt alkal-
ma meggyőződnie. Dembiński maga
elismerte a ballépést, melyet elkövetett.
Hogy a készülő vihar elől kitérjen, el-
ejtette az egyes divíziókba való felosz-
tást, s a hadsereget elkülönítve hadtes-
tekbe osztotta, melyek az I. [Klapka],
II. [Aulich], III. [Damjanich], és VII.
[Görgey] az ő főparancsnoksága alatt
egyesítve képezze a tiszai hadsereget,
s az ellenség főereje ellen operáljon.
Klapka György Emlékirataiból
Mely okok vezettek a tisztikar és
Dembiński ellentétéhez? Melyik
oldalon áll Klapka? Állítását bizo-
nyítsa az emlékiratból vett részletek-
kel!
17604_Történelem10.indb 230
szakolt átkelés után kijutott a Hernád völgyébe. Görgey számára
lehetővé vált, hogy egyesüljön a Debrecen előterében gyülekező
magyar erőkkel.
Erdősi Imre felvidéki születésű piarista szerzetes, tábori lelkész
harcra vezeti a 2. besztercei zászlóaljat, melyet a hadjárat során
frissen toboroztak, s legénységének zöme szlovák anyanyelvű volt
Miért volt sikeres a magyar toborzás a felvidéki szlovákok körében
is? Nézze meg az interneten, mi lett a sorsa Erdősi Imrének a sza-
badságharc bukása után!
A magyar kormány a Tiszántúlon új
AZ ELSŐ ELLENTÁMADÁS
hadsereget szervezett Klapka György
ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
tábornok vezetésével. A főerőkhöz ren-
delte a Délvidéken harcoló seregek jó részét is, Damjanich Já-
nos parancsnoksága alatt (kb. 50 000 katona). Görgey, Klapka és
Damjanich egyesülésével komoly erőt koncentráltak Debrecen
előterében Windischgrätzcel szemben.
Kossuth az 1831-es a lengyel szabadságharc veteránját, Hen-
ryk Dembińskit (magyarosan: Dembinszky Henrik) nevezte ki az
egyesült hadsereg fővezérévé. (Hogy miért nem Görgeyt, arról
lesz szó a 238. oldali olvasmányban.) A lengyel tábornok támadást
indított a császáriak ellen, de – részben az ő hibái miatt – a hon-
védsereg Kápolnánál vereséget szenvedett (1849. február 26–27.).
A vereség lehetőséget adott Görgeynek (akit Klapka és Dam-
janich is támogatott) és tisztikarának, hogy megtagadják az enge-
delmességet Dembińskinek. Kossuth először fel akart lépni Gör-
gey ellen, de miután megismerte a helyzetet, engedett a főtisztek
óhajának, és leváltotta Dembińskit.
A kápolnai vereség nem volt döntő mértékű, a magyarok vesz-
tesége csekély volt, és rendezetten vonultak vissza. Jelentősebbek
voltak viszont a politikai következményei. Windischgrätz úgy
értékelte, hogy Kápolnánál szétverte a magyar kormány had-
erejét. A tévesen informált osztrák kormány kiadta a Magyaror-
szágot tartományi rangra süllyesztő és az uralkodónak abszolút
hatalmat biztosító olmützi alkotmányt (1849. március 4.). (Az
alkotmányról lásd az 145. oldalt is.)
Az olmützi alkotmány minden kompromisszumot lehetet-
lenné tett a magyar vezetés számára. A harc folytatására sarkallt, és
meggyengítette a Béccsel megegyezésre törekvő csoportok helyzetét.
2017. 06. 13. 17:21
 38. A semmiből szervezett hadsereg helytállása 231

Az áprilisban indított tavaszi hadjáratban elért

(eseményeit lásd a következő leckében) fényes ma-
gyar győzelmek után a magyar országgyűlés Kos-
suth Lajos javaslatára – a képviselők vonakodása mi-
att nyilvános ülésen – kimondta a Habsburg-ház
trónfosztását és Magyarországot független állam-
17
nak nyilvánította (1849. április 14.). Kossuth ezzel
egyrészt lehetetlenné tette az udvarral megegyezést
kereső ún. békepártiak törekvéseit, másrészt a füg-
getlenség kimondásától nemzetközi elismerést és tá-
mogatást remélt. A nagyhatalmak azonban a Habs-
burg Birodalmat az európai egyensúly egyik oszlo-
pának tekintették, így a függetlenség kimondása nem
javított az ország külpolitikai helyzetén.
A trónfosztás után néhány nappal (április 19.) el-
fogadott Függetlenségi nyilatkozat az ország állam-
formájáról nem döntött. Átmeneti megoldásként
Kossuth Lajost kormányzóvá (kormányzó-elnök- A Függetlenségi nyilatkozat után létrejött magyar ál-
ké) választották. A kormányzó rendeletei csak va- lamszervezet
lamelyik miniszter ellenjegyzésével voltak érvénye- Mutassa be a kormányzó jogkörét! Értékelje a kor-
sek. A végrehajtó hatalom (kormány) élére Szeme- mányzó hatalmát! Milyen előzményei vannak a ma-
re Bertalan miniszterelnök került (1849. május 2.). gyar történelemben a kormányzói méltóságnak? Jellemez-
ze a kormány szerepét és viszonyát a kormányzóhoz, illet-
Szemere és az országgyűlés igyekezett a nép körében ve a törvényhozó hatalomhoz!
nagyon népszerű Kossuth befolyását ellensúlyozni.

18 1-ször. Magyarország a vele törvényesen egyesült Er-
déllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartomá-
nyokkal egyetemben szabad, önálló és független európai
statusnak [államnak] nyilváníttatik s ezen egész status
területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetet-
lennek kijelenttetik.
2-szor. A Habsburg–Lotharingiai-ház a magyar nem-
zet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nem-
különben azon merény által, miszerint az ország területi
épségének feldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak,
Slavoniának, Fiuménak és területének, Magyarországtó-
li elszakítását s az evégett idegen hatalom fegyveres ere-
jét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott,
saját kezeivel szaggatván szét úgy a pragmatica sanctiót,
mint általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú köté-
sek alapján közötte s Magyarország között fennállott,
ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg–Lotharin-
giai-ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és a hozzá
tartozó minden részek és tartományok feletti uralko-
dásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik […].
Aminthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek
és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttatik. […]
4-szer. Az ország jövendő kormányrendszerét min-
den részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, ad-
dig pedig, míg ez a fönnebbi alapelvek nyomán megál-
lapíttatnék, az országot egész egyetemes kiterjedésében
a nemzetgyűlés minden tagjának egyajkú felkiáltásával
s közmegegyezéssel kinevezett kormányzó-elnök, Kos-
suth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel;
úgy saját magának, mint az általa vezetendő miniszte-
rek személyes felelősségük s számadási kötelezettségük
mellett kormányozni.
Függetlenségi nyilatkozat, 1849. április 14–19.
Mely tényezőkkel indokolták a függetlenség ki-
mondását? Vázolja fel az új (a trónfosztás utáni)
magyar államszervezet felépítését! Hogyan befolyásolta
a változás Kossuth és az országgyűlés erőviszonyát? Mi-
lyen kül- és belpolitikai megfontolások álltak a nyilat-
kozat kiadása mögött?

A Görgey által vezetett feldunai hadsereg döntő ütközet nélkül adta fel a Dunántúlt és a fővárost, de
ezzel elkerülte a megsemmisítő vereséget, s lehetővé vált a harc folytatása. Az országgyűlés és a kor-
mány Debrecenbe költözött, s hátországát Bem Erdélyben elért győzelmei biztosították. Görgey felvidéki
hadjárata lekötötte Windischgrätz főerőit, s így Debrecenben a kormány megszervezhette az ellentámadást.
Az összpontosított magyar haderő a vezetés hibái miatt Kápolnánál kisebb vereséget szenvedett. Ezt köve-
tően az uralkodó által kiadott olmützi alkotmány Magyarországot a birodalom tartományává süllyesztette.
Válaszul – a tavaszi fényes magyar katonai győzelmeket kihasználva – Kossuth javaslatára a magyar or-
szággyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A függetlenné vált ország államfője Kossuth Lajos lett.

17604_Történelem10.indb 231 2017. 06. 13. 17:21

 232 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

39. Fényes győzelmek és a túlerő

felülkerekedése
A katonai vezetés megszilárdítása után a magyar
1 A TAVASZI
főerők döntő, bekerítő hadműveletet indítottak
HADJÁRAT
Windischgrätz ellen. Görgey hadteste Hatvan felé
tört előre, s csatát nyerve (Hatvan, 1849. április 2.) elhitette az
osztrák hadvezetéssel, hogy a főerők nyomulnak itt Pest felé. Eköz-
ben a honvédség főerői délről átkarolták a császári hadsereget.
Damjanich, Klapka és a többi, zömében újdonsült és fiatal tábor-
nok vezetésével a lelkes honvédek szuronyrohamai újabb és újabb
győzelmeket hoztak. Tápióbicskénél (április 4.), majd Isaszegnél
(április 6.) ismételten vereséget mértek a császáriakra.

Az isaszegi csata helyszínén álló hon-

véd emlékmű. 1901-ben állították or-
szágos közadakozásból, s ma is kegye-
lettel ápolják
Nézzen utána, melyik négy magyar
katonai vezető domborműve látható
az emlékmű talapzatán!

Az isaszegi csata térképvázlaton

Kövesse a csata menetét! Mit kellett volna tennie a teljes győzelem
érdekében Gáspár tábornoknak?

3
A tápióbicskei huszárroham (Th n
Mór festménye). A képen látható két
tiszt párviadala. A csatában került sor
Hermann Riedesel őrnagy és a ma-
gyar Színi Sebő Alajos összecsapásá-
ra. A történetet Jókai Mór A kőszívű
ember fiai című regényébe is beleszőtte
Miért tudjuk a képen nehezen meg-
különböztetni, hogy melyik a ma-
gyar és melyik a császáriak oldalán harco-
ló horvát huszárok csapata?

17604_Történelem10.indb 232 2017. 06. 13. 17:21

 39. Fényes győzelmek és a túlerő felülkerekedése 233

4 Th n Mór képe az isaszegi csatáról.

A háttérben, nyugatra az égő falu
Keresse meg a képen Damjanichot és
Görgey Artúrt!

5 A bán lovassága eközben hiába kísérel-

te meg, hogy összeköttetést létesítsen a
többi lovassággal; egy előretolt magyar
üteg öldöklő tüzelése oly sikeresen meg
tudta akadályozni terve kivitelében,
hogy kénytelen volt ismét visszatérni
előbbi helyére. Az ellenség balszárnyá-
nak előbbre vonulásakor azonban még
egyszer előnyomult, éspedig most a
faluba, hogy onnan kitörést próbáljon
Isaszegnél a császáriak Jelačić vezetésével állták útját a honvédseregnek.
meg, s a mi gyenge centrumunkat meg-
Windischgrätz nem ismerte fel a bekerítés veszélyét, és az Isaszegtől északra
támadja. Ebben a pillanatban Freuden-
fekvő Gödöllőn várakozott. Egész napos csatában, melyben a falu többször
reich ütege, amely az I. hadtest két üte-
gazdát cserélt, az esti órákra a magyar fegyvereké lett a siker. Azonban a
Hatvan felől érkező VII. hadtest parancs nélkül nem avatkozott be a csatába.
gével egyesülten az Isaszegtől jobbra
Így mikor Windischgrätz, ha késve is, de rájött, hogy harapófogóba került, eső homokbuckán a bán egész tüzér-
az utolsó pillanatban vissza tudott vonulni Pest felé. A diadal így is óriási ségének tüzelését mostanig példátlan
volt, hiszen az eddig visszavonuló magyar hadak a császári főerőkre mértek kitartással és vitézséggel kiállotta, se-
sorozatos vereségeket. bes vágtatva előnyomult, és a falutól
alig négyszáz lépésnyire állást foglalt,
Windischgrätzet leváltották, de a hadjárat folytatódott. Az új kartácslövegekkel az előrohanó lovas-
magyar haditerv értelmében most a Pest környékén állomásozó ság sorait iszonyúan megritkította, és a
faluból való kivonulásra kényszerítette,
császári főerőket kívánták bekeríteni.
miközben a többi ágyúk gránátokkal
lángba borították a falut. Én most gyor-
Egy magyar hadtest Pest felé tört előre, hogy elhitesse az ellenséggel: a
san két zászlóaljat küldtem előre, s azok
honvédség célja a város frontális megtámadása. Azt remélték, hogy az osztrá-
kok nem menekülnek nyugat felé. Eközben a magyar hadak zöme észak felé a falu kijáratainál foglaltak erős állást, s
fordult, hogy bekerítve az ellenséget, Komáromnál elvágja a visszavonulás heves utcai harcban egészen a patakig
útját. Honvédeink ismét egymás után aratták a győzelmeket (Vác, április 10.; előrenyomultak.
Nagysalló, április 19.). Ám az osztrákok felismerték a helyzetet, és – bár csak Klapka György az isaszegi csatáról, 1851
egy hajszálon múlott – megint kicsúsztak a csapdából.
Ki volt a forrásban említett
bán? Gyűjtse ki a forrásból a
Az újabb fényes győzelmek növelték a magyar sereg önbizal- katonai kifejezéseket, és nézzen utá-
mát, de a császári haderő zömének bekerítése, megsemmisítése na jelentésüknek! A forrás és a Than
nem sikerült. Budán csak helyőrség maradt a honvédsereg gyűrű- Mór festménye (4.) alapján mutassa
jében. A tavaszi hadjárat következtében az ország jelentős része be, hogyan zajlott egy csata a szabad-
felszabadult. A megszülető új Magyarország bebizonyította, hogy ságharc idején!
képes legyőzni Európa egyik nagyhatalmát.

A tavaszi hadjárat
Kövesse nyomon a
6 hadieseményeket!
Elemezze a két bekerítő
hadműveletet! Mely té-
nyezőknek köszönhető-
en csúszhattak ki az
osztrákok a harapófogó-
ból? Mutassa be az isa-
szegi csata jelentőségét!

17604_Történelem10.indb 233 2017. 06. 13. 17:21

 234 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
7 utánpótlási vonalai megnyúltak, míg a császári erők közelebb ke-
Görgey Artúr szobra Budán a Várban,
a Fehérvári rondellán
Nézzen utána az interneten, mikor
állították a szobrot, mikor sérült
meg, mikor semmisítették meg, és mikor
állították fel újra!
Ausztria és Oroszország legyőzik a for-
radalmat (korabeli rajz)
Vajon melyik fél pártján állt a rajz
készítője? Állítását a kép részleteivel
igazolja!
17604_Történelem10.indb 234
Felmerült az osztrák hadak további üldözése, de a honvédség
rültek tartalékaikhoz. Ugyanakkor a politika és a közvélemény is
az ország függetlenségét jelképező budai vár felszabadítását várta
a hadseregtől.
A vár védelmére 5000 főt hagytak a császáriak azzal a céllal, hogy akadá-
lyozzák a honvédség nyugati előretörését. A vár védművei elavultak voltak, de
a hegytető és a nagy alapterület kedvező volt a védőknek. Hentzi tábornok,
a vár parancsnoka a végsőkig ellenállt. Az utolsó ostrom idején személyesen
vett részt a küzdelemben, és a Dísz téren halt hősi halált. A magyar fülek-
ben a neve rosszul cseng, mivel ágyúival – a védelem szempontjából szük-
ségtelenül – felgyújtatta (a várból kilőtt gyújtóbombákkal) a pesti Dunasor
épületeit, és utasítást adott a Lánchíd felrobbantására is (ezt nem sikerült
végrehajtani). A várat végül Komáromból hozott ostromágyúk segítségével
a honvédek rohama vette be.
1849. május 21-én Buda vára magyar kézbe került. A sikeres
tavaszi hadjáratot és Buda bevételét követően az ország a győ-
zelmet ünnepelte. Azonban éppen a magyar győzelmek hatására
Ferenc József – megalázva magát és birodalmát – segítséget kért
I. Miklós cártól (1849. május 1.). A cár félve, hogy a forradalom
tüze Lengyelországra is átterjed, illetve a befolyása növekedését
remélve, kétszázezres hadsereget küldött Magyarországra. A ma-
gyar sereg – mivel az orosz erők már a határ közelében álltak – rö-
vid időn belül többszörös túlerővel nézett szembe.
9
A budai vár ostroma. A honvédek a Fehérvári rondella mellett (a
képen balra) ütött résen hatoltak be a várba május 21-én
1849 tavaszán mind a magyar, mind a
A NEMZETISÉGI
nemzetiségi vezetők némelyikében fel-
KÉRDÉS ALAKULÁSA
merült a közeledés gondolata. Magyar
részről egyrészt szembesültek a véres polgárháború áldozataival,
másrészt Teleki Lászlón – a forradalom párizsi képviselőjén ke-
resztül – érzékelték a nemzetiségi emigráció álláspontját. A nem-
zetiségi vezetőket a magyar győzelem kilátásai és az olmützi al-
kotmánynak az ígéretekhez képest szerény engedményei tették
nyitottabbá.
2017. 06. 13. 17:21

A románokkal a tárgyalás lehetőségét Bem politikája is
elősegítette. Bem nem alkalmazott megtorlást a vérengzések
végrehajtóival szemben. Kossuth Ion Dragoşt (Drágos János)
Bihar megye egyik országgyűlési képviselőjét küldte tárgyalni
Avram Iancu román felkelővezérhez. A tárgyalások azonban
tragikus véget értek, mert egy magyar csapat támadása miatt
Dragoşt a román felkelők meggyilkolták.
A nemzetiségekkel folyó tárgyalásokon a ma-
gyar kormány a nyelvhasználatban és a jelképek (pl.
zászló) alkalmazásában számos engedményt tett, de a
területi autonómia megadásától elzárkózott. Meg-
egyezés – a Havasalföldről származó párizsi emig-
ráns, Bălcescu közvetítésével – a románokkal szü-
letett (Megbékélési tervezet, július 14.). Ezen a meg-
állapodáson alapult az időközben Szegedre költöző
– és már korántsem teljes – országgyűlés nemzetisé-
gi határozata (1849. július 28.). A határozat – amit
nemzetiségi törvényként is szoktak említeni – széles
körű nyelvhasználatot biztosított a közigazgatás-
ban és az oktatásban. Ugyanakkor elismerte a ma-
gyar államnyelvet, s gyakorlatilag nem tartalmazta
a területi autonómiát.
11   1. A magyar birodalom területén lakó minden népisé-
gek nemzeti szabad kifejlődése következőkben ezen-
nel biztosíttatik:
  2. Országlati, közigazgatási, törvénykezési, hadügyek-
ben mint diplomáciai nyelv a magyar használtatván,
az országban divatozó minden más nyelvek haszná-
latára nézve kimondatik:
  3. A községi tanácskozásokban mindenki akár magyar,
akár anyanyelvén szólhat, a jegyzőkönyv pedig a köz­
ségben divatozó nyelvek közül azon nyelven fog vezet-
tetni, mely szabad választás szerint megállapíttatik.
  4. A törvényhatósági mindenféle ülések tanácskozá-
saiban mindaz, ki szólásra feljogosítva van, vélemé-
nyét és szavát akár magyar, akár anyanyelvén elő-
adhatja. Amely törvényhatóságban valamely nép-
faj az összes lakosság számának felét túlhaladja, ott
a jegyzőkönyv – ha kívántatik – annak nyelvén is
szerkesztendő. De a levelezések a nemzetgyűléssel,
kormánnyal és minden más törvényhatóságokkal
mindig magyarul vezetendők.
  6. Amely nyelv községi nyelvül meg van állapítva, azon
községekben a nemzetőrök ugyanazon nyelven fog-
nak vezényeltetni.
  7. Az elemi tanodákban tanítási nyelvül mindig a köz­
ségi vagy illetőleg az egyházi nyelv fog használtatni.
  8. Az egyházközségeknek anyakönyvei és egyházi
ügyei az egyházbeli község anyanyelvén fognak ve-
zettetni.
  9. Folyamodványát mindenki anyanyelvén is bárhová
benyújthatja.
10. A görög szertartásúak zsinata összehívatván, egyházi
és tanodai ügyekben – mint bár más hitfelekezetbe-
17604_Történelem10.indb 235
39. Fényes győzelmek és a túlerő felülkerekedése 235
10 4. Ezen kibékülés [a nemzetiségekkel] s illetőleg szö-
vetségnek alapjául három elv szolgál, melyektől
semmi esetre és semmi feltétel által el nem térünk,
mert az ezenkívüli eltérés magunk elleni öngyilkos-
ság volna. Ezen elvek:
a) az álladalom egyetemisége;
b) az álladalom területének századok óta fennálló
épsége;
c) a magyar elemnek azon szupremáciája [főhatal-
ma], melyet magának évszázadok óta kivívott,
melynek alapján magát önálló álladalommá
konstituálta [alkotta], s melyet, midőn a többi
Magyarországban lakó különböző ajkú népeket
minden polgári jogokban részeltetett, a magyar
nyelvnek mint diplomatikainak használata által
megmentett.
Batthyány Kázmér – a Szemere-kormány
külügyminiszterének – körlevele a nemzetiségekkel
folytatandó tárgyalások irányelveiről, 1849. június 10.
Mennyiben változott a kormányzat álláspontja
az 1848-as állásponthoz képest? Mit jelent az
„álladalom egyetemisége” kifejezés?
liek – szabadon intézkedhetnek, püspökeiket szaba-
don választhatják, a román és szerb ajkúak egyház-
beli egységének kérdése szintén e zsinatra bízatván.
11. A görög szertartásúak egyházai és tanodái mindazon
kedvezményekben részesíttetnek, melyek az állada-
lom [állam] által más vallásbelieknek meg fognak
adatni.
12. Tanodai és egyházi alapítványaikat a görög szertar-
tásúak kizárólag maguk kezelendik.
13. Számukra a budapesti egyetemnél külön hittankar
fog felállíttatni.
14. A hivatalra s tisztségre alkalmazás nyelv és vallás fi-
gyelembevétele nélkül általában az érdem és képes-
ség szerint fog történni.
15. A kormány felhatalmaztatik és illetőleg kötelességé-
vé tétetik ezen elvek alapján foganatosítani rendele-
teit és intézkedéseit.
16. A kormány felhatalmaztatik különösen a románok
és a rácok előadandó jogszerű kívánatainak eleget
tenni, sérelmeiket orvosolni rendelet vagy a nem-
zetgyűlésen hozandó törvény által.
17. A kormány felhatalmaztatik mindazoknak, kik az
általa kitűzendő idő alatt fegyvereiket letévén meg-
térnek, és a függetlenségi esküt leteszik, a nemzet
nevében megbocsátani.
Nemzetiségi határozat, 1849. július 28.
Gyűjtse össze a nemzetiségeknek adott szabadság-
jogokat! Melyek az egyéni, s melyek a kollektív
jogon alapuló szabadságok? Vesse össze ezt a korábbi
álláspontokkal!
2017. 06. 13. 17:21
 236 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Az országgyűlés a nemzetiségi határozattal egy időben fogadta

12 Uraim, ha a zsidó nép szinte ott van
a csatatéren és vérét ontja egy oly ha-
záért, melynek ő még nem kijelentett
polgára, ha ő vagyonát, életét örömest
feláldozza azon szabadságért, melyet
csak remél, azon jogokért, melyeket
még nem bír, mit bírnak a többiek, kik
vele harcolnak, azt hiszem eljött az idő,
hogy a nemzetgyűlés azon elvi kijelen-
tését tovább ne halassza, miszerint a
zsidók is a hazának polgárai jogban,
kötelességben a többiekkel egyenlők.
Szemere Bertalan, 1849 májusa
Milyen tisztséget töltött be ek-
kor Szemere Bertalan? Mivel
indokolja Szemere a zsidóság eman-
cipációját? Vesse ezt össze a reform-
kori szabadelvű állásponttal! Mit je-
lent az, hogy valaki még nem kijelen-
tett polgár?
el a zsidóság egyenjogúsítását (emancipációját). Ezt a reformne-
messég már korábban zászlajára tűzte, mivel egyrészt az asszimi-
lációra (hasonulásra a magyarsághoz) kész zsidóság bevándorlásá-
ban a magyarság megerősödését látták, másrészt elvben is elítélték
a megkülönböztetést. 1848 tavaszán az emancipációt a városokban
fellépő zsidóellenes zavargások miatt halasztották el. A Szemere-
kormány – az elveken kívül – azért vitte keresztül a döntést, mert
a zsidóság zöme kiállt a szabadságküzdelem mellett.
Az orosz csapatok 1849. június közepén
A SZABADSÁGHARC
léptek magyar földre, és ekkor indult meg
VERESÉGE
nyugatról a császáriak ellentámadása. A csá-
szári sereg újonnan kinevezett főparancsnokától, az idős Haynau-
tól kemény fellépést és gyors győzelmet vártak.
A nyomasztó túlerő ellenében Görgey és tisztikara egyetlen
megoldást látott: még az oroszok felvonulása előtt döntő vereséget
kell mérni a császári haderőre, majd jó kompromisszumot kell
kötni Béccsel. A döntő csapás előfeltétele az erők koncentrálása
lett volna a főhadszíntéren, Komárom erődrendszere körül.
Kossuth először elfogadta Görgey tervét, majd – Perczel és Dem-
biński javaslatára – mégis Szegedet (illetve a Tisza–Maros szö-
gét) tűzték ki az összpontosítás helyéül. Ez elhibázott döntés volt.

A térség egyik erőssége, Temesvár császári kézen volt. A terv nem tette le-
hetővé, hogy a magyarok vereséget mérjenek a császáriakra még az orosz fel-
vonulás előtt, sőt, fennállt annak a veszélye, hogy az ide tartó magyar erőket
követve a császári és orosz hadseregek egyesülnek a térségben. A délvidéki
összpontosítás egyetlen előnye, hogy a magyar vezetők számára fennmaradt
a menekülés lehetősége Törökország felé.

Görgey látszatra elfogadta az új haditervet. Csapataival Komá-

rom–Szőny térségében kísérletet tett a győzelem kicsikarására, de
vereséget szenvedett a császáriaktól (a csatában Görgey is meg-
sebesült). Így hadseregével megkésve indult dél felé (Vácnál már

A végjáték
Elemezze az orosz
beavatkozás utá- 13
ni katonai és politikai
helyzetet! Mérlegelje,
hogy melyik csapatös�-
szevonásra kijelölt te-
rület volt alkalmasabb
az ellenállásra! Kövesse
a hadi eseményeket!
Mivel magyarázható a
Szeged térségébe tartó
Görgey kerülőútja? Vi-
tassák meg – a hadi ese-
mények ismeretében –,
hogy jogos volt‑e a fegy-
verletétel!

17604_Történelem10.indb 236 2017. 06. 13. 17:21

 39. Fényes győzelmek és a túlerő felülkerekedése 237

csatát kellett vívnia a dél felé nyomuló oroszokkal).

Emiatt Kossuth leváltotta a fővezérségről (július 14
eleje).
Bem seregei felmorzsolódtak Erdélyben az oro-
szokkal vívott csatákban. (Ezek közül a legismertebb
a július 31-én vívott segesvári ütközet, amelyben Pe-
tőfi S ndor elesett.)
A Kossuth által ismét fővezérré kinevezett Dem-
biński harc nélkül feladta Szegedet, majd a város
közelében vereséget szenvedett Haynautól (Szőreg,
augusztus 3–5.).
A kormány időközben Szegedről Aradra költözött
(augusztus 1.). Dembiński azonban – a kormány uta-
sítása ellenére – nem Arad felé indult, hogy egyesüljön Julius Jakob von Haynau (1786–1853) jó szervező
az ide tartó Görgey seregével, hanem délnek, Temes- és jó stratéga volt. Részt vett a napóleoni háborúk-
vár felé, amelynek vára még császári kézben volt. Célja ban, majd Itáliában harcolt a forradalmak ellen. Egy
a török határ felé vivő útvonal katonai biztosítása volt. észak-itáliai város, Brescia felkelőivel olyan kegyet-
Kossuth leváltotta Dembińskit, és a főparacsnok- lenül számolt le (kivégzések, nők megvesszőztetése),
hogy bresciai hiénának nevezték
ságot Bem vette át. Bem Arad felé akart vonulni, de
előtte csatát vállalt a magyar fősereget Temesvár-
nál utolérő Haynauval szemben. A létszámfölényben
levő, de gyengébb tüzérséggel rendelkező magyar 15
sereg döntő vereséget szenvedett (augusztus 9.), és
jórészt felbomlott.

Temesvárnál Bemnek kb. 50 000, Haynaunak 38 000 kato-

nája volt. A magyar tüzérségnek azonban kevés lőszere volt,
mert Dembiński a lőszertartalékokat már korábban tovább-
küldte Temesvár alól.
Görgey a temesvári vereség napján érkezett Aradra, s
augusztus 10-én találkozott Kossuthtal, hogy tárgyaljanak a
folytatásról. Kossuth felajánlotta neki a fővezérséget. Görgey
kijelentette, hogy a harc folytatását csak akkor vállalja, ha a
magyarok győznek Temesvárnál. Éjszaka azonban megérke-
zett Aradra a magyar vereség híre.

A vereség hírére Kossuth lemondott. A katonai

és polgári hatalmat Görgeyre ruházta (augusztus
A világosi fegyverletétel. Görgey azért az oroszoknak
11.), ő pedig több tábornokkal (Perczel, Bem, Dem- adta meg magát, mert korábban a császáriak az elfo-
biński) Törökországba menekült. Görgey 1849. au- gott magyar tisztek közül többeket kivégeztek
gusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt feltétel
Hogyan mutatja be az eseményt a kép?
nélkül letette a fegyvert, az orosz vezetők szóban
megígért jóindulatára bízva magát és társait.

A magyar honvédsereg a tavaszi hadjárat során többször vereséget mért a császáriakra, de nem si-
került bekeríteni és megsemmisíteni a császári haderőt. 1849. május végére az ország területének
döntő része – a főváros, Pest-Buda is – a magyar kormány fennhatósága alá került. A nemzetiségek meg-
nyerése érdekében a magyar országgyűlés a korábbiaknál szélesebb körű jogokat biztosított számukra
(nyelvhasználat, vallásgyakorlás), de a területi autonómiák megadásától elzárkózott. Sor került a zsidóság
egyenjogúsítására. A katonai kudarcok hatására a császár segítséget kért az orosz cártól. Az oroszok és
császáriak túlerejével szemben a magyar kormányzat Szeged körzetében összpontosította katonai erejét,
ami hibás stratégiai döntés volt. A honvédsereg maradványa Temesvárnál döntő vereséget szenvedett a
császáriaktól. Kossuth átadta a teljhatalmat Görgeynek, aki belátta, hogy a harc folytatása kilátástalanná
vált, ezért Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt.

17604_Történelem10.indb 237 2017. 06. 13. 17:21

 238 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Kossuth és Görgey ellentéte

(  Olvasmány)
1
Görgey és Kossuth ellentéte
Hasonlítsa össze a két személy céljait! Elemezze,
hogy mely kérdésekben álltak szemben egymással, és
mi ennek az oka! Mire vezethetők vissza az ábra szerint
az ellentétek? Tekintse át, hogy a személyi ellentét (ellen-
szenv) a későbbiekben hogyan befolyásolta a szabadság-
harc eseményeit! Keressen más, az ábrán nem látható el-
lentétpárokat!
A szabadságharc eseményeire je-
AZ ELLENTÉT
lentős hatással volt a magyarok leg-
JELLEGE
főbb politikai és leginkább meghatá-
rozó katonai vezetőjének a viszonya. Ezért érdemes
áttekinteni, honnan ered a köztük levő ellentét, s mi-
lyen formákban jelentkezett.
Kossuth Lajos a forradalom és a szabadságharc
kezdetén országgyűlési képviselő, majd pénzügymi-
niszter, s később az OHB elnöke, majd Magyarország
kormányzó-elnöke volt. Görgey Artúr a nemzetőrség
őrnagyaként tűnt fel, Kossuth nevezte ki tábornok-
ká és a feldunai hadsereg főparancsnokává. Később
a magyar honvédsereg főparancsnoka és hadügymi-
niszter lett, a szabadságharc végnapjaiban pedig Ma-
gyarország teljhatalmú katonai és politikai vezető-
je. A politikus és a katona számos alkalommal került
szembe egymással a szabadságharc idején.
Azt látnunk kell, hogy az alapvető célban, a haza
védelmének minél sikeresebb megszervezésében egyet-
értettek. Feladatuk és felelősségük azonban eltérő
volt. Kossuthnak kellett biztosítania a honvédelmi
harc politikai hátterét, az országgyűlés támogatását
és a gazdasági hátteret is: az újoncokat, a felszere-
lést. Görgey feladata volt sikerre vinni a hadsereget,
katonai győzelmekkel megszilárdítani a forradalom
eredményeit. A két szempont számos alkalommal
szembenálláshoz vezetett. Természetesen más volt a

Kossuth, a népvezér: toborzó-

beszéd Cegléden, 1848 szep­
temberében

17604_Történelem10.indb 238 2017. 06. 13. 17:21

 Kossuth és Görgey ellentéte (Olvasmány) 239

gondolkodásuk, lelki alkatuk, vérmérsékletük és a politikai előéle-

tük is, de ezek a tényezők talán kevésbé számítottak a sorsdöntő 4 […] semmi okom sem volt, hogy a
hadbíró előterjesztésétől eltérő ítéletet
hónapokban.
hozzak, másfelől pedig az a nagy ve-
szedelem, melyben az ország forgott,
Görgey Artúr a Szepességben, Toporcon született valamint az e veszedelem elhárítása
A KEZDET 1818-ban, ősi nemesi család gyermekeként. Komoly szempontjából fontos katonai küldeté-
vagyonnal nem rendelkeztek, így édesapja szász pol- sem sikeres megoldása – melynek fon-
gárlányt vett feleségül. Az ifjú Görgey a katonai pályát választotta. tossága miatt ruháztak fel rendkívüli
Az alsó-ausztriai Tulln utásziskolájában képezték tisztté. 1836- felhatalmazásokkal – parancsolólag
ban kezdte meg szolgálatát, s rövidesen bekerült a magyar nemesi megkövetelte az ilyen gonosztettekre
testőrségbe. Fokozatosan emelkedett a ranglétrán (1842-ben már vonatkozó hadi törvények teljes szigo-
huszár főhadnagy volt), anyagi helyzete, nemzeti érzései és a ve- rának alkalmazását. Én tehát ítéletképp
gyészet iránti érdeklődése miatt 1845-ben mégis kilépett a hadse- kimondtam, hogy Zichy Ödön gróf a
regből. Prágába ment, s vegyészetet tanult az egyetemen. 1848-ban vádban szereplő bűntetteket valóban
tért haza a megörökölt toporci birtokra. Mégsem nyugalmas évek elkövette, s ezért büntetésül kötél általi
halállal kell lakolnia. A rögtönítélő ha-
következtek, mert megjelent a kormány felhívása: a szerveződő
ditörvényszék az ítéletet egyhangúlag
honvédseregbe képzett tisztek jelentkezését várták. Görgey 1848 magáévá tette, s ez az elítélten a szo-
júniusában lépett szolgálatba mint százados. A hadseregben ka- kásos lelki vigasz nyújtása után legott
matoztathatta vegyészi ismereteit a külföldi fegyvervásárlásokban, végre is hajtatott.
majd a hadianyag-termelésben. Jelačić támadásakor csapatával Görgey Artúr: Életem és működésem
megakadályozta, hogy a horvát bán serege egyesüljön az erősíté- Magyarországon 1848-ban és 1849-ben
sére küldött sereggel (lásd a 37. lecke 18. térképét). E harcok során
fogták el emberei Zichy Ödön grófot, aki elhagyta Jelačić táborát, s A mű 1852-ben jelent meg né-
röplapokat találtak nála. Görgey az ellenséggel való együttműkö- metül, az első magyar nyelvű
kiadás pedig 1911-ben. Hogyan kí-
dés (hazaárulás) vádjával hadbíróság elé állíttatta. Halálra ítélték, vánja beállítani a szerző évek távla-
és az ítéletet azonnal végrehajtották. tából az eseményt?

3
5

Toporc, a Görgeyek kastélya mai romos állapotában a Szepességben

Olvassa el Mikszáth Kálmán A fekete város című regényét! Hogyan
jelenik meg a regényben a Görgey család?
Zichy Ödön lórévi (Csepel-sziget) neo­
gótikus emlékkápolnája. A kápolnát a
kivégzés helyszínén emelték 1859-ben
Kossuth ekkor fi yelt fel Görgeyre: az eltökélt és határozott tiszt-
ben a védelmi harc radikális katonai vezetőjét látta. Ezredessé, Milyen politikai hatása lehetett
majd tábornokká léptette elő. Görgey Schwechatnál (1848. október 1848-ban Magyarországon egy
arisztokrata kivégzésének? Nézzen utána,
30.) bizonyított is; katonáival fedezte a vereséget szenvedő magyar ki építtette a kápolnát!
népfelkelők visszavonulását.

17604_Történelem10.indb 239 2017. 06. 13. 17:21

 240 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
6 A VISSZAVONULÁS
Az ifjú, harmincéves honvédtábor-
nok. „Nem volt énbennem semmi
katonai zseni. Az csak mese, magyar
legenda, mint annyi más. Rendet tar-
tottam a katonáim között, ez az egész,
és a fi kók derekasan viselték magukat
néhányszor. A többi lárifári” – nyilat-
kozta Görgey Mikszáth Kálmánnak az
1890-es években
Nézzen utána az interneten, hány
Görgeyhez hasonlóan fiatal főtiszt
vezette győzelmekre a honvédsereget!
Gyűjtse össze a három levél alapján
Kossuth és Görgey céljait! Miből fa-
kadtak a célokban meglevő különbségek?
Milyen konkrét katonai lépéseket bírált
Kossuth, s milyen katonai döntéseket kár-
hoztatott Görgey? Jellemezze a levelek
hangvételét! Közeledett-e idővel a két fél
álláspontja egymáshoz?
17604_Történelem10.indb 240
A vesztes csata után Görgey tábornok a
feldunai hadsereg parancsnokaként a határ
védelmét, majd decembertől az előrenyo-
muló császári haderő feltartóztatását kapta feladatul az Országos
Honvédelmi Bizottmánytól (OHB). Görgey és Kossuth ellentéte e
hadműveletek során jelentkezett először. Kossuth, aki megszokta,
hogy mindenben részletes utasításokat adjon, az új főparancsnok-
nak azt javasolta, hogy seregét a határ széles vonalában rendezze
el védelemre. Görgey az ellenkezőjét tette (összpontosított), hogy
képes legyen a védekezésre. Majd elbocsátotta azokat a népfelke-
lőket, akik nem voltak hajlandóak belépni a honvédseregbe, és
elfogadni annak fegyelmét. Kossuth méltán háborodott fel ezen,
hiszen hatalmas energiát fektetett a mozgósításba.
Görgey – pontosan ismerve serege képzetlenségét – kerülte a
csatát Windischgrätz csapataival, mert egy vereség a honvédő harc
végét jelenthette volna. Kossuth, a politikus pedig győzelmet kö-
vetelt, hogy ezáltal biztosítsa az országgyűlés kitartását a dinasz-
tiával szemben is.
7 Görgey Tábornok úrnak!
El akarja Ön Győrt hagyni? Ütközet nélkül? És Bánhidára vo-
nulni? – Bánhidára? – elhagyja Ön Perczelt, aki segítségére jön! És
– Istenért! Nyitva hagyja a Bécs–Győr–Pesti utat, hogy fütyörészve
sétálhasson rajta az ellenség Pestre, elhagyja Győrt, el a Szőnynél
készített sáncokat – nyitva hagyja az ellenségnek Mosonyból, Sop-
ronból, Vasból egyesülését […]
Az Isten szerelméért! Önnek kezében van az ország sorsa. Fon-
tolja meg jól s írja meg, hogy mit akar. […]
Hiszen így a főváros fel lesz adva! Fegyvergyárunk, minden mu-
níciónk – bankóműhelyünk, minden, minden! S nem marad egyéb
hátra, mint meghalni, siker nélkül.
Kossuth levele Görgeynek, 1848. december 27.
•
Azt, amit tettem, mindig csak legjobb belátásom s meggyőződésem
szerint tettem s felelni tudok róla, akár az egész hős magyar nemzet
kígyót-békát kiált reám. […]
Legelső tettem volt a haszontalan nemzetőr borsereget hazakül-
deni. T. elnök Úr gyengítésről panaszkodott, holott én meg voltam
győződve, hogy az által leginkább erősbödött seregem ereje; mi nél-
kül Xerxés millióival sem lehet semmire menni.
Továbbá akartam beljebb vonulni az országba, éppen azért, hogy
koncentrálhassam magamat, de tisztelt elnök úr akarta, […] hogy
a határvonal tartassék meg, mert lehangolná a nemzetet, ha beljebb
nyomul az ellenség.
Görgey levele Kossuthnak, 1848. december 29.
•
Válasszon jó pozíciót, védelmezzen minden lépésnyi tért teljes erő-
vel […].
Nézetem ez: Budapestet nem lehet ostromnak s annak következ-
tében prédálásnak kitenni – tehát a csatának Budán túl, nem Budán
bent kell vívatnia, s ha ez a csata elvész defi itíve: úgy magát a várost
nem fogjuk harc terévé tenni.
De azért Budapest elvesztésével a hazát nem adjuk ám fel. Elvész
Budapest, mint elveszett Győr, de azért az Ország megvan, meg kell
lennie. Ekkor fő feladat marad a sereget megmenteni […].
Kossuth levele Görgeynek, 1848. december 31.
2017. 06. 13. 17:21

Pest feladása után Görgey hadserege válságot élt
át. A katonai helyzet romlása és V. Ferdinánd lemon-
dása elbizonytalanította az egykori császári és királyi
tiszteket. Sokáig esküjükhöz híven, a törvényes hata-
lomnak (a király által kinevezett magyar kormány-
nak) engedelmeskedtek, de mit tegyenek az új (igaz a
magyar jogrend szerint nem törvényes) uralkodóval,
Ferenc Józseffel szemben? Sokan elhagyták a sereget.
Görgey, hogy megtartsa tisztjeit, Vácott kiáltványban
hangsúlyozta, hogy a harc törvényes, mert az 1848. áp-
rilisi törvények által kialakított rendet védik. Ugyan-
akkor Görgey elhatárolódott minden, az áprilisi tör-
vényeken túlmutató lépéstől (1849. január 5.).
9 A Feldunai magyar hadtest, melynek magva és értel-
misége egykor az egyesített ausztriai hadsereg állomá-
nyához tartozott, mielőtt a magyar királyi hadügymi-
nisztérium szentesítése által a magyar ezredek kizárólag
ez alá rendeltettek – engedelmeskedvén Magyarország
alkotmányos királya akaratának –, megesküdött Ma-
gyarország alkotmányára […] s azóta a legszomorúbb
politikai zavarok dacára […] engedelmeskedett. […]
kijelenti a következőket:
1. A Feldunai hadtest hű marad esküjéhez, miszerint
Magyarországnak V. Ferdinánd király által szente-
sített alkotmánya fönntartásáért minden külső el-
lenséggel határozottan szembeszáll.
2. Hasonló határozottsággal fog a Feldunai hadtest
mindazok ellenében is fellépni, kik az országon be-
lül netán idétlen republikánus izgatásokkal az alkot-
mányos királyságot felforgatni megkísérelnék.
3. Az alkotmányos monarchia fogalmából, melyért
a Feldunai hadtest utolsó emberig harcolni el van
szánva, önként folyik, hogy neki egyedül azon pa-
rancsokat szabad és szándéka követni, melyek a fe-
17604_Történelem10.indb 241
Kossuth és Görgey ellentéte (Olvasmány) 241
Görgey Artúr törzskarával (Th n Mór festménye)
Kossuthot istenítette a tömeg, Görgeyért pedig tűzbe
mentek tisztjei és katonái. Mi lehetett a titka a két
jelentős személyiségnek?
lelős királyi hadügyminisztertől, vagy ennek maga
által kinevezett helyettesétől (jelenleg Vetter tábor-
nok) törvényes formában érkezendnek hozzá.
4. Minthogy a Feldunai hadtest szem előtt tartván Ma-
gyarország alkotmányára letett esküjét és szem előtt
tartván önnön becsületét, teljes öntudatával van an-
nak, mire köteles és mit akar: annálfogva végezetül
kinyilatkoztatja, hogy az ellenséggel folytatott bár-
mely egyezkedésnek eredményét csak az esetben
fogja elismerni, ha az egyrészt Magyarországnak
azon alkotmányformáját, melyre a hadtest meges-
küdött, másrészt magának a hadtestnek katonai be-
csületét biztosítja.
Részlet Görgey tábornok váci kiáltványából,
1849. január 5.
Miért született meg a kiáltvány? Mi mellett állt ki
Görgey, és mitől határolódott el? Kikhez szólt a
kiáltvány? Mi lehetett a célja?
2017. 06. 13. 17:21
 242 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon
10
Féja Géza 1974-ben megjelent Visegrádi
esték című rendkívül izgalmas regénye a
két kiemelkedő személyiség, Kossuth és
Görgey ellentétét dolgozza fel
Olvassa el a könyvet, és határozza meg,
kinek a pártján áll a szerző!
11 Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett, nem ellenségeinek
Milyen vádakat hoz fel Kossuth Görgey
ellen? Vesse össze a vádakat az esemé-
nyekkel! Mely pontokon cáfolhatók meg Kos-
suth állításai? Gyűjtse össze, milyen tulajdon-
ságokat említ Kossuth Görgeyről, és milyene-
ket önmagáról! Milyen céllal született a levél?
Melyek lehettek a levél hatásai?
17604_Történelem10.indb 242
Kossuth a váci kiáltvány után nem bízott
GYŐZELMEK ÉS
Görgeyben. Ezért a Tiszántúlon szerve-
FEGYVERLETÉTEL
zett és jelentős erőket koncentráló magyar
haderő fővezérévé a lengyel Henryk Dembińskit nevezte ki
(1849. január vége). A lengyel tábornok alkalmatlansága (ká-
polnai csata) miatt a feldunai hadsereg, valamint a Klapka és
Damjanich által támogatott Görgey felmondta az engedelmes-
séget Dembińskinek. A kormány és Kossuth először fel akart
lépni Görgey ellen, azonban a helyzet ismeretében engedtek a
főtisztek óhajának, s a hadsereg irányítását gyakorlatilag Gör-
gey vette át.
A tavaszi hadjárat bebizonyította, hogy Kossuth jól döntött.
Görgeynek jelentős szerepe volt a győztes csatákban. Ő vezette
Buda visszafoglalását is.
1849 júniusától a magyaroknak a túlerőben levő orosz és
császári csapatok ellen egyszerre kellett felvenniük a harcot.
A válságos helyzetben ismét kiéleződött Görgey és Kossuth
ellentéte. A politikai vezetés nem fogadta el Görgey összpon-
tosítási tervét, amely pedig katonailag a legjobb megoldásnak
ígérkezett. Kossuth a kormányzat iránti engedetlenségnek vél-
te, hogy Görgey seregével Komáromból nem egyesesen Sze-
gednek vonult, hanem Vác érintésével a Felvidék felé kanyaro-
dott, pedig a tábornok így akarta lassítani a kormány székhelye
felé tartó orosz csapatokat. A temesvári döntő vereség után
Kossuth mégis Görgeynek adta át a hatalmat.
Görgey számára a legfájóbb az lehetett, hogy Kossuth a
fegyverletétel miatt – bár tudott ennek tervéről – árulónak ne-
vezte Görgeyt. A vád azonban már főleg a külföldnek és a sza-
badságharc bukása utáni magyar emigrációnak szólt.
ereje, hanem árulás s alávalóság által… Ó, hogy ezt megértem, s
mégsem szabad meghalnom!
Görgeyt felemeltem a porból, hogy magának örök dicsősé-
get, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván
hóhérjává lőn.
Görgeyt rég vádolák némelyek, hogy ambiciózus, s diktatú-
rára vágyik. Én, ki a nagyravágyást nem ismerem, s nem tudom
megfogni, miként lehet mást szeretni, mint a hazát s a szabadsá-
got, hónapok előtt már s azóta ismételve megszólítottam, hogy
ha hatalomra vágyik, legyen irántam őszinte, mondja meg, s én
[…] átadom neki a hatalom koszorúját […]. De ő mindig esküvel
erősítette, hogy neki nem kell hatalom […].
És kezdett terjedni a gondolat, hogy az orosznak meg kell
adni magunkat. Az orosszali pacifikáció eszméje Görgey kör-
nyezetéből szivárgott szét látatlan. […]
E csatavesztés [Temesvár] Görgeyt kell vala, hogy sietségre
ösztönözze, ellenkezőleg, midőn látta, hogy nincs sereg többé,
melyre ellenében támaszkodhassam, levetette az álarcot, sere-
geit a Maroson visszaparancsolta, s ezen iránta fanatizált sereg
élére diktatúrai szerepre veté magát. Ha van annyi erő közelben
kezemben, melyet csak látványul is fölállíthatok, serege élén fo-
gom el saját kezemmel, vagy magamat összekoncoltatom – de
egyedül valék.
Kossuth vidini levele, 1849. szeptember 12.
2017. 06. 13. 17:21
 Összegezés 243

Összegezés
A reformkor és a szabad- Javasolt vitatémák:
PROBLÉMÁK,
ságharc ezer szállal kötődik a – szabad kereskedelem vagy védvám;
VITATÉMÁK
XVIII. századi történésekhez. – ragaszkodás a nemesi kiváltságokhoz, vagy lemondás
Emiatt érdemes az összegezés során terítékre azokról;
kerülő problémákat a XVIII. századi előzmé- – fejlődés a Habsburg Birodalmon belül, vagy független
nyeikkel együtt elemezni. államként;
Tekintsük át tematikusan a korszakot! Ké- – engedmények vagy elzárkózás a nemzetiségi kérdés-
szítsünk a témákról a jobbágykérdéshez hason- ben;
ló áttekintő ábrákat! Igyekezzünk minél több – megegyezés vagy a harc folytatása a szabadságharc
szempontot érvényesíteni ábránkon, és kísérel- egyes szakaszaiban.
jük meg az ezek közötti összefüggéseket felis-
merni és ábrázolni! Szerepeltessük az alapvető
tényeket is, de vigyázzunk, ne zsúfoljuk túl ada-
tokkal ábránkat!
1
Áttekintésre javasolt témák:
– a közjogi kérdés;
– a társadalom átalakulása;
– a magyar gazdaság fejlődése;
– a demográfiai viszonyok alakulása;
– a nemzetiségi kérdés;
– a Magyarországot ért nemzetközi hatások.

A jobb megértés és az elsajátított ismeretek

alkalmazása érdekében rendezzünk vitákat a
korszak alapvető kérdéseiről! Mintaként állhat-
nak előttünk a korszak nagy személyiségeinek
ellentétei (pl. Széchenyi–Wesselényi, Széchenyi–
Kossuth, Görgey–Kossuth), melyekbe bepillan-
tást nyertünk. Ügyeljünk arra, hogy érvek csap-
janak össze, és ne csak a különbségeket, hanem
az azonosságokat, hasonlóságokat is tárjuk fel!

Elsőként vizsgáljuk meg

A JOBBÁGYKÉRDÉS a jobbágykérdést, amely
érintette az ország túlnyo-
mó többségét adó jobbágyságot, valamint a ne-
meseket is.

Korszakunkban meghatározó
A KÖZJOGI
probléma volt Magyarország és
KÉRDÉS
Ausztria, illetve a magyar állam és
a Habsburg-uralkodóház kapcsolata, amelyet
közjogi kérdésnek nevezünk. Vizsgáljuk meg
a magyar államberendezkedés változásait, és
azt, hogy a magyar államot alkotó intézmények
mennyire önállóak a törvény s az ezzel nem A jobbágykérdés áttekintő ábrája
mindig megegyező valóság szerint!

17604_Történelem10.indb 243 2017. 06. 13. 17:21

 244 III. A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Idő Államforma Politikai rendszer Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom

2
1790
1825
1847
1848
1849

A magyar államberendezkedés válto-

zásai 3

Másolják át a füzetükbe, és töltsék ki

a táblázatot!

A magyar nemzeteszme sajátosságai

Melyek voltak a nemzeteszmére ható
alapvető ideológiák? Melyek a ma-
gyar és a nemzetiségi nacionalizmus meg-
egyező vonásai, céljai és eszközei? Melyek
a magyar és a nemzetiségi mozgalmak
egymástól eltérő jellemzői?

A magyar politikai élet korszakunkban

POLITIKAI IRÁNYZATOK
sem volt egységes. A XVIII. században
A REFORMKORBAN
még a felvilágosodás és a hagyományos
világkép hívei léptek fel egymással szemben, a reformkorban a
nemzeti liberálisok folytattak politikai harcot a rendi erőkkel, míg
a forradalomhoz közeledve mindinkább különböztek az elképze-
lések a reformok bevezetésének módjáról, üteméről és a reformok
tartalmáról is.

A XIX. század első felében Európában és

Politikai irányzatok a reformkorban
Tekintsük át a korabeli Magyaror-
szágon megjelenő politikai irányza-
tokat! Hogyan változtak az egyes irányza-
tok programjai? Mit tarthatunk mérsékelt-
nek, és mit radikálisnak a korszakban?
A NEMZETESZME Magyarországon is kialakult, majd a legfőbb
érzelmi hatóerővé vált a nemzeteszme, a na-
cionalizmus. A soknemzetiségű Magyarországon azonban a ma-
gyarok és a nemzetiségek nacionalizmusa az alapvetően közös
vonások ellenére eltérő tartalmú volt és eltérő irányú változásokat
eredményezett.

17604_Történelem10.indb 244 2017. 06. 13. 17:21

 IV. Nemzetállamok kialakulása.
Újabszolutizmus és kiegyezés
Magyarországon
(1849–1867/71)

17604_Történelem10.indb 245 2017. 06. 13. 17:21

 246 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
40. Egy megoldási javaslat:
a dunai konföderációs terv
1 MEGOLDÁSI
2
A L’ Alleanza címlapja 1862-ből, mely
megjelentette az alkotmánytervezetet
Miért várhatott oly sokáig Kossuth
az alkotmánytervezet nyilvánosság-
ra hozatalával?
17604_Történelem10.indb 246
A kialakuló nemzetállamok korában a forradal-
mak bukása és a soknemzetiségű Habsburg Bi-
TERVEK
rodalom fennmaradása számos nép számára álmai
szertefoszlását jelentette. Ezért több Habsburg- és oroszellenes
mozgalom (pl. olasz egységmozgalom, lengyel emigráció) körében
megfogalmazódtak programok a Habsburg Birodalom kiiktatá-
sára és a Duna-völgyi népek összefogására. E tervek lényege volt,
hogy más módon, a Habsburg Birodalom nélkül is biztosítani
lehet a nagyhatalmaknak fontos európai egyensúlyi helyzetet,
elsősorban az Orosz Birodalommal szemben.
František Palacký (1798–1876) cseh politikus, a Habsburg Birodal-
mat a szláv népek föderációjává alakítani kívánó ausztroszlávizmus
képviselője
Miért tartották fontosnak a csehek a Habsburg Birodalom fennállá-
sát? Olvassa el ismét Palacký elképzelését a birodalom átalakításáról
(144. oldal), s mutasson rá, hol nem mért azonos mércével!
A tervek azonban csupán papíron maradtak. Az egyesülési el-
képzelések – számos hatalmi okon túl – azért sem valósultak meg,
mert megalkotóik a Habsburg Birodalom helyére lépő új hatalmi
alakulat megteremtését nemzetük felemelésével kívánták összeköt-
ni akár más, rivális népek kárára is. Láttuk ezt a cseh Palackýnál (24.
lecke) vagy a román Bălcescunál, aki tervezetében a romániai, az er-
délyi és a magyarországi románság egyesülését kívánta létrehozni.
Kossuth már emigrációja kezdetén, Tö-
KOSSUTH LAJOS ELSŐ
rökországban (Kütahya) megoldást ke-
ALKOTMÁNYTERVE
resett a szabadságharc két problémájára: a
nemzetiségi kérdésre és arra, hogy az európai egyensúlyt szem
előtt tartó nagyhatalmak nem fogadták el Magyarország elsza-
kadását a Habsburg Birodalomtól. Belátta, hogy a nagyhatalmak
azért nem támogatták a magyar függetlenséget, mert az országot
egymagában nem tartották megfelelő ellensúlynak Oroszor-
szággal szemben. Felismerte, hogy szabadságküzdelmünk buká-
sában szerepet játszott az is, hogy a nemzetiségek egy része fegy-
veres harcot indított az új magyar állam ellen.
Az 1851-es alkotmánytervet Kossuth
A DUNAI
többször átdolgozta. Nem látta elérke-
KONFÖDERÁCIÓS TERV
zettnek az időt a tervezet megjelenésére,
de a beleegyezése nélkül mégis nyilvánosságra került 1862-ben a
magyar emigráció egyik lapjában (L’ Alleanza).
Tervezetében Kossuth megoldásként azt ajánlotta, hogy a térség
kisebb államai (Magyarország, Horvátország, az alakuló Romá-
nia és Szerbia, valamint az esetleg Magyarországról leváló Erdély)
2017. 06. 13. 17:21
 40. Egy megoldási javaslat: a dunai konföderációs terv 247

fogjanak össze, alkossanak szövetségi államot, mely biztosítja

a tagországok egyenlőségét. Az új államalakulat pótolhatta volna a 4
kieső Ausztria helyét az európai hatalmi egyensúly rendszerében.
A tervezetet a magyar politikusok többsége elutasította, mi-
vel annak értelmében a magyarságnak az országban betöltött ve-
zető szerepéről, az ország egységéről és a nemzeti szuverenitás egy
részéről is le kellett volna mondania. A romániai és a szerbiai ve-
zető körök sem támogatták a tervezetet, mert nemzeti államban,
a nemzeti egység megteremtésében gondolkodtak, és tartottak a
magyarok túlsúlyától a létrehozandó dunai konföderáción be-
lül. Az elgondolás további nehézségét az jelentette, hogy a térség
három nagyhatalmával (Ausztria, Oroszország, Oszmán Biro-
dalom) szemben kellett volna kiharcolni. Így az elképzelés a kor-
szakban megvalósíthatatlan volt. Osztrák karikatúra a birodalom hely-
zetéről (1848)
Milyennek ábrázolja a rajz a népek
kapcsolatát? Milyen veszélyre hívja
föl a figyelmet? Mennyiben egyezik a kari-
3 katúra üzenete Kossuth helyzetértékelésé-
vel, s miben tér el attól?

A dunai konföderáció elképzelt térképe

Kik alkották volna a konföderációt?
Mely hatalmakkal szemben kellett
volna létrehozni az új államot? Elemezze
a konföderáció alkotórészeinek erőviszo-
nyait!

5 Vannak országok, hol a lakosok különféle nyelvet beszél-
nek, s annál fogva különféle fajhoz vagy – ha úgy tetszik
nevezni – nemzetiséghez tartoznak, de vagy vegyesen
laknak más fajokkal, vagy ha kisebb-nagyobb tömegek-
ben bár, de az államnak természetileg s históriailag deli-
mitált [elkülönített, elhatárolt] földterületén laknak. Mit
fognak cselekedni nemzetiségök érdekében? Fel fogják
osztani az állam territóriumát nyelvek szerint? Ez vagy
gyakorlatilag lehetetlen, mert keverve laknak más fajok-
kal, vagy legalább lehetetlen az állam felbomlása s így a
többi polgárok jogainak s biztonságának sérelme nélkül.
[…] Mit fognak tehát egy államnak nemzeti egyetemét
képező több nyelvű lakosai cselekedni nemzetiségi érde-
keik biztosítására s kifejlesztésére? Azt fogják tenni, mit
vallási érdekeik biztosítására s fejlesztésére cseleksze-
nek. Egyesülni fognak. […] Tehát az egy nemzetiséghez
tartozó honpolgárok nemzetiségi érdekeik előmozdítása
végett társaságba állnak községenkint, képviselet útján
kerületi egyleteket képezendnek, s a kerületeket egy köz
nemzeti egyletbe összeforrasztandják; adnak magoknak
olly szerkezetet, a mint nekik tetszik; választanak nem-
zeti főnököt, címezendik őt vajvodának, hospodárnak, a
mint tetszik; egyesítendik, ha úgy tetszik, nemzeti társas
egyletükkel egyházuknak, iskoláiknak kormányzatát;
csinálnak magoknak szabályzatokat, kormányozandják
egyletüket ezen szabályok szerint, szóval társas önkor-
mányzati teljes szabadsággal gondoskodandnak mind
azon erkölcsi s társas érdekek előmozdításáról, miknek
öszvegét [összességét] „nemzetiségnek” nevezzük. […]
Így lehet, így kell a nemzetiségi érdekeket biztosítani
az egyéni jogok körében társadalmilag. […] Ez elv úgy
fog alkalmaztatni a magyar, mint a többi nemzetiségre,
egyiknek sem lesz legkisebb kiváltsága, s a kormány,
mint ilyen, egyiket sem fogja pártfogolni a többinek,
vagy valamelyiknek rovására. Mennyiben pedig a kor-
mánynak, országgyűlésnek, megyének, községnek hi-
vatalos nyelvre van szüksége, e részben a föntebbi elv
akképpen fogna alkalmaztatni, miszerint mindenhol a
többség fogja elhatározni, micsoda nyelven vitessenek
a közügyek, a kisebbségnek joga sértetlen hagyatván.
Kossuth alkotmányterve: „Javaslat Magyar Ország
jövő politicai szervezetét illetőleg, tekintettel
a nemzetiségi kérdés megoldására”, 1851
Milyen államberendezkedés modelljét vázolja föl
az alkotmánytervezet? Milyen törekvések ellen
nyújt megoldást az idézett részlet? Mivel indokolja Kos-
suth, hogy csak az általa vázolt megoldás lehet eredmé-
nyes? Mi a különbség a tervezet és a magyar politikai
vezetés 1848-ban képviselt álláspontja között? Nézzen
utána, milyen népekre utal a „vajvoda” és a „hospodár”
kifejezés?

17604_Történelem10.indb 247 2017. 06. 13. 17:21

 248 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
A dunai konföderáció terve
Vesse össze a 7. forrás és az ábra tar-
talmát! Mely tényezőket világít meg
jobban az egyik, és melyeket a másik?
7 Azon országok mindenképpen sajátlagos viszonyai, me-
lyek a Kárpátok és a Duna, a Fekete-tenger és az Adriai-
tenger közt feküsznek, nagyon megnehezítvén egy egy-
séges állam alakulását, kívánatos, hogy az e tájakon el-
terülő történeti államok egymással szövetségre lépjenek,
melyet „dunai szövetség”-nek lehetne elnevezni.
Az új közjogi rend alapja a dunai tartományokban
az egyes népek szabad beleegyezése volna, akár egy tör-
vényalkotó gyűlés, akár az általános szavazat alapján.
Így például Erdély lakói általános szavazattal fognák el-
dönteni, vajon hazájuk egy legyen-e Magyarországgal
vagy legyen politikailag egyesülve Magyarországgal,
közigazgatásilag pedig különválva, vagy végre csak szö-
vetségben legyen Magyarországgal és a többi szövetségi
állammal, mint maga is autonóm állam, teljes egyenlő-
ség alapon? […]
Az esetre, ha a keleti kérdés a keresztyén népek füg-
getlenségével találna megoldatni, kívánom, hogy Szer-
bia s a többi délszláv országok szintén belépjenek a du-
nai szövetségbe, mely esetben az a Kárpátoktól a Balká-
nig terjeszkednék, s állana: Magyarországból, Erdélyből,
Romániából, Horvátországból s a netán Szerbiához csa-
tolandó tartományokból.
A szövetségi szerződést egy törvényhozó gyülekezet
készítené, alapul véve bizonyos elveket, mik közül né-
hányat megjelölök.
  1. Közösen érdeklő ügyek lennének: a szövetségi terü-
let oltalma, a külpolitika, a külképviselet, a kereske-
delmi rendszer, odaértve a kereskedelmi törvény-
hozást, a vám, a fő közlekedési vonalak, a pénz, a
súlyok és mértékek.
  2. Mindent, ami a szárazföldi és tengeri haderőre, a
várakra s a hadi kikötőkre vonatkozik, a szövetségi
hatóság fogná szabályozni.
  3. A szövetség egyes államainak a küludvaroknál nem
volnának külön képviselőik, a szövetségi diplomácia
egy és közös lesz.
  4. Közös lesz a vámügy, melynek jövedelme az egyes
államok közt akként fog fölosztatni, miként a tör-
17604_Történelem10.indb 248
vényalkotó gyülekezet megszabni fogja. Közös lesz a
kereskedelmi törvényhozás. Egy pénz, egy súly, egy
mérték az egész szövetségben.
  5. A törvényalkotó gyűlés fogja eldönteni azt is, vajon
a szövetségi gyülekezet (parlament), amely a végre-
hajtó [helyesen: a törvényhozó] hatalmat gyakorolja,
csupán egy kamarából álljon-e, vagy kettőből, mint
az Amerikai Államokban. Utóbbi esetben a képvi-
selőház választatni fog, az egyes államok népességi
aránya szerint. A szenátusban a nagy és kis államok
egyenlő számú tagok által lesznek képviselve, amibe
a kisebb államokra nézve kitűnő garancia rejlik.
  6. A végrehajtó hatalmat egy szövetségi tanács gyako-
rolja, melyet, ha egy kamara lesz: ez, ha kettő: ezek
választják. Ő fog irányt adni a külpolitikának is, a
törvényhozás ellenőrzése mellett.
  7. A szövetség hivatalos nyelve fölött a törvényalkotó
gyűlés fog határozni. A végrehajtó, úgy a törvény-
hozó hatalom gyakorlatában minden tag saját anya-
nyelvét használhatja.
  8. A szövetségi hatóság székhelye váltakozva majd Pes-
ten, majd Bukarestben, egyszer Zágrábban, másszor
Belgrádban lesz. […]
10. Minden egyes állam otthon oly alkotmányt ad magá-
nak, aminő érdekeivel leginkább megegyezik, termé-
szetesen azon föltétellel, hogy ez alkotmány elvei a szö-
vetség által szentesített elvekkel ne ellenkezzenek. […]
Kossuth dunai konföderációs terve, 1862
Mely államokból állt volna a konföderáció? Mu-
tassa meg a történelmi atlaszban a tervezett ál-
lamalakulat természetes határait! Milyen hatalmi érde-
keknek kívánt megfelelni a tervezet? Milyen hatalmi
érdekeket keresztezett? Hogyan képzelte el Kossuth Ma-
gyarország helyzetét és súlyát az államszövetségben?
Mely ügyeket tartotta elengedhetetlenül közösnek? Mit
gondol, hogyan hatott a tervezet a magyar vezető réteg-
re, a nemzetiségek közvéleményére és a nagyhatal­
makra?
2017. 06. 13. 17:21
 41. A forradalmakat felváltó hatalmi politika 249

41. A forradalmakat felváltó

hatalmi politika
Az 1848-as forradalmak jórészt elbuktak,
A HATALMI 1
Európa azonban átalakult. Abszolutisztikus
POLITIKA KORA
hatalmak ugyan még fennmaradtak, de a fej-
lődést akadályozó feudális kötöttségeket (pl. a jobbágyságot, a
születésből adódó kiváltságokat) – Oroszország és az Oszmán Bi-
rodalom területét leszámítva – már jórészt felszámolták. A gaz-
daság bővülése és a társadalmi átalakulás az ipari forradalom-
nak is köszönhetően felgyorsult. A XIX. század második felében
nemzedékeken át Európa lakosságának életkörülményei – bár
nem minden országban egyenlő mértékben – jelentősen javul-
tak. Emiatt elmaradtak a század első felére jellemző forradalmak.
A történelmet a politikai-hatalmi játszmák, a diplomáciai ma-
nőverek és a belső reformok alakították. A mégis kirobbanó
népi, nemzeti mozgalmak és forradalmak másodlagos szerepet
játszottak, és csak akkor értek el eredményeket, ha a hatalmi po-
litika is felkarolta azokat.

1848-ban Franciaországban a párizsi mun-

III. NAPÓLEON
kásság mozgalmaitól megrettenő polgárság és
CSÁSZÁRSÁGA
a parasztság szilárd államhatalmat akart. Ezt
használta ki Louis Bonaparte, akit köztársasági elnökké válasz-
tottak (1848). (Lásd a 24. leckét!) III. Napóleon I. Napóleon szobrával
Mit kíván sugallni a császárról ké-
Az új alkotmány nagy hatalmat biztosított a köztársasági elnöknek, akit szült festmény? Miért fontos ez III.
közvetlenül a lakosság választott meg. Louis Bonaparte a hadseregre (amely- Napóleon számára? Készítsen karikatúra-
nek elnökként a főparancsnoka volt) és a vidéki szavazókra támaszkodott. tervet a képről! Hasonlítsa össze a képet a
Demagóg módon a kisemberek védelmezőjeként tovább erősítette hatalmát 24. leckében levő Napóleon-ábrázolással!
a nemzetgyűléssel szemben. A kormányt – a nemzetgyűlés akaratát fi yel-
men kívül hagyva – a saját embereiből állította össze. A fontos tisztségekbe
fokozatosan megbízható híveit helyezte.

Amikor elnöki megbízatása (mandátuma) lejárt, és a törvény

szerint a következő elnökválasztáson nem indulhatott volna, Na-
póleon államcsínyt hajtott végre. A hadsereggel szétkergette a
nemzetgyűlést, majd népszavazással tíz évre meghosszabbította
elnöki hatalmát (1851). Ezután újabb népszavazással császárrá
kiál­tatta ki magát (III. Napóleon, 1852–1870). Személyi dikta-
túrát vezetett be, s a hatalmat egy szűk, s hozzá feltétlenül hű
csoportra támaszkodva gyakorolta. Gyakran népszavazással erő-
sítette meg döntéseit, hogy a demokrácia látszatát fenntartsa.
Franciaország gazdasági mutatói 1850
Gőzgépek Gabona- Szén- Vasút- és 1870 között
2
Időpont teljesítménye fogyasztás termelés vonalak Állapítsa meg, hogy a gazdasági fej-
(lóerő) (millió mázsa) (tonna) hossza (km) lődés mely szakaszába lépett Fran-
1850–1851   76 000   84   4 904   3 685 ciaország a táblázatban bemutatott idő-
szakban! Bizonyítsa adatokkal állítását!
1869–1870 336 000 109 13 350 17 924

17604_Történelem10.indb 249 2017. 06. 13. 17:21

 250 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

3 A jelenlegi helyzet nem tarthat sokáig. Meg vagyok győ-
ződve, hogy a hatalom bizonytalansága, a zavarok és a
viszályok állandó oka egyetlen: a nemzetgyűlés dön-
tő súlya. Ezért megítélésük elé viszem egy alkotmány
következő alapelveit, amelyeket a nemzetgyűlések fej-
leszthetnek tovább. Válaszaitokat szavazás formájában
juttassátok tudomásomra.
1. Egy felelős vezért kell kinevezni tíz év időtartamra.
2. A miniszterek csak a végrehajtó hatalomtól függe-
nek.
3. Az államtanács a legválogatottabb emberekből áll. Az
államtanács készítené elő a törvényeket, s ez vezetné
le a vitát a törvényhozó testület előtt.
4. A törvényhozó testületet, amely megvitatja s megsza-
vazza a törvényeket, általános választójog alapján kell
megválasztani, lajstrom nélkül. A lajstrom tudniillik
meghamisítja a választást!
5. Egy második nemzetgyűlés az ország minden illuszt-
ris személyiségéből egyensúlyozó hatalomként mű-
ködik majd, az alapegyezmény és a közszabadságok
védelmezőjeként. Így 1804 óta először tudjátok, miért
és kire szavaztok. Ha nem kapom meg szavazataitok
többségét, összehívom az új nemzetgyűlést, s vis�-
szaadom annak a tőletek kapott mandátumot. – De,
ha úgy gondoljátok, hogy az ügy, melynek nevem a
szimbóluma, azaz a ’89-es forradalomban újjászü-
letett és a császár által megszervezett Franciaország
még mindig a ti ügyetek, nyilvánítsátok ki s szentel-
jétek meg a tőletek kért hatalmat. – Akkor Francia-
országot és Európát megmentjük az anarchiától, az
akadályok elsimulnak, a versengés megszűnik, mert
mindenki tisztelni fogja a nép ítéletében a Gondvise-
lés dekrétumát.
Louis Bonaparte felhívása,
1851. december 2.
Miért fordult a tömeghez Bonaparte? Jellemezze
azt a hatalmi rendszert, melynek kiépítésére tö-
rekedett a kiáltvány szerzője! Hogyan próbálja félre-
vezetni a közvéleményt a szöveg szerzője? Milyen ér-
zelmekre kíván építeni? Miért volt híve Bonaparte az
általános választójognak? Nézzen utána, mi a különb-
ség a lajstromos és az anélküli választási rendszer kö-
zött! Értékelje, hogy a kettő közül melyik a demokra-
tikusabb! Miért támogatta Bonaparte az általános
választójogot?

A császár a nemzet egységét hangsúlyozva minden

társadalmi réteg érdekeit egyszerre kívánta képvi-
selni és szolgálni, hogy a konfl ktusokat elkerülve
4 uralkodhasson felettük.

A diktátor tisztában volt azzal, hogy hatalmát úgy tudja

megszilárdítani, ha minél több társadalmi rétegnek kedvez,
a politikai ellentétekben pedig döntőbíróként lép fel. Védte a
vagyonbiztonságot, ugyanakkor a munkásoknak megengedte
a sztrájkot, a szervezkedést, és támogatta a nyugdíjpénztára-
kat. Az addigi védővámok helyett biztosította a szabad ke-
reskedelmet. A külföldi (angol) verseny a francia ipar gyors
fejlődését, az árak csökkenését eredményezte. Kiépült a vas-
úthálózat, s a városok (különösen Párizs) jelentős létesítmé-
nyekkel gazdagodtak.

III. Napóleon uralmának fenntartásában jelen-

tős szerepet játszott a külpolitika. Tudta, hogy a nép
csak úgy támogatja, ha ápolja a „nagy” Napóleonhoz
kötődő hagyományokat, s ő maga is tesz a francia
nemzeti nagyságért. Emiatt az uralkodó szinte min-
den lehetőséget kihasznált – Mexikótól Algérián át az
olasz egységmozgalomig –, hogy katonai ­sikereket
érjen el, területeket és dicsőséget szerezzen az or-
szágnak. Bizonyítani kívánta, hogy a nemzetnek
szüksége van rá és méltó utóda a „nagy” Napó­leon-
III. Napóleon rendszere
­nak. Amíg vállalkozásai sikerrel jártak, megőrizte ha-
Értelmezze az ábrán látható színes kereteket! Fogal- talmát. Jelentős eredményeket ért el a gyarmatosí-
mazza meg az ábra alapján, miért volt szilárd III. tásban (Indokína, Algéria), de Mexikóban kudar-
Napóleon uralma! Kik képezték uralmának társadalmi
bázisát? cot vallott. A Németországtól elszenvedett vereség
(1870) okozta bukását.

17604_Történelem10.indb 250 2017. 06. 13. 17:21

 41. A forradalmakat felváltó hatalmi politika 251

Oroszország 1848–1849-ben megőrizte szi-

III. Napóleon külpolitikája
A KRÍMI HÁBORÚ lárdságát, miközben vetélytársait megtépáz-
ták a forradalmak. Az orosz cár a magyar sza- Rendszerezzék több szempontból (pl.
célok, indítékok, mely területekről
badságharc leverésével lekötelezte a Habsburg Birodalmat, ezért
van szó) Napóleon külpolitikai törekvéseit!
úgy ítélte meg, hogy jó alkalom kínálkozik a keleti kérdés Orosz- Mennyiben volt eredményes ez a külpoli-
ország számára kedvező megoldására. tika? Vitassák meg, igaz-e az a vélekedés,
hogy III. Napóleon kalandor külpolitikát
folytatott!
A XIX. század első felére nyilvánvalóvá vált az Oszmán Birodalom
meg­g yengülése. Ezt az európai nagyhatalmak mindegyike a saját érdekei­
nek megfelelően próbálta kihasználni, s igyekezett befolyást szerezni az
oszmánok fennhatósága alatt álló területeken, különösen a Balkánon. Az
ebből eredő problémákat, ellentéteket nevezzük keleti kérdésnek. Orosz-
ország – amelynek uralkodója „Európa beteg emberének” nevezte az Osz-
mán Birodalmat – célja a földközi-tengeri kijáratot biztosító tengerszoro-
sok (Boszporusz, Dardanellák) feletti ellenőrzés megszerzése és a balkáni
terjeszkedés volt.
6

A cár egy régebbi békeszerződésre hivatkozva az Oszmán Biro-

dalom területén élő ortodox keresztények védnökének nyilvánítot-
ta magát. A nyugati hatalmak, Nagy-Britannia és Franciaország
az európai egyensúly fenntartása érdekében a törököket támo-
gatták. A szultán elutasította az oroszok igényét, mire az oroszok
megszállták az Oszmán Birodalom két hűbéres fejedelemségét,
Moldvát és Havasalföldet.
A konfl ktus a krími háborúhoz vezetett (1853–1856). Angol karikatúra III. Napóleonról.
A nyugati szövetségesek hadsereget küldtek az oroszok ellen, A rajz szövege: „A francia sün. Lehet,
amely hosszú és véres ostrommal elfoglalta a Krím-félszigeten hogy ártalmatlan állat, de nem úgy néz
levő orosz fl ttabázist, Szevasztopolt. A Habsburg Birodalom ki.”
– a cár várakozása ellenére – a nyugati hatalmak oldalára állt, Vesse össze a térképet (5.) az angol
s követelte Havasalföld és Moldva kiürítését. Amikor az oroszok karikatúrával! Mely kérdésekben
volt ellentét Franciaország és Anglia között
kényszerből teljesítették ezt, az osztrák csapatok bevonultak a két III. Napóleon idején?
román fejedelemségbe.

17604_Történelem10.indb 251 2017. 06. 13. 17:21

 252 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
7 tásukat az olasz egység megvalósításához.
A krími háború
Miért a Krím-félszigeten került sor az összecsapásra?
Elemezze a Habsburg Birodalom szerepét a háború-
ban! Milyen hatásai voltak az orosz vereségnek?
8 Sorolja fel a békeszerződést megkötő hatalma-
A krími háborút követő orosz reformok
Miért kényszerült reformokra a cár? Mely területek-
re terjedt ki a változtatás? Mi maradt érintetlen?
17604_Történelem10.indb 252
A hálára számító Oroszország csalódott. Ferenc Józsefet
azonban birodalma hatalmi érdekei vezették: tartott az oro-
szok balkáni térnyerésétől, és félt, ha az oroszok mellé áll,
a nyugatiak támogatják majd a magyar emigrációt. Lépését
ösztönözte, hogy itáliai ellenlábasa, a Szárd Királyság is csat-
lakozott a nyugati hatalmakhoz, hogy megszerezze támoga-
Az oroszok az elavult közlekedési hálózat miatt
akadozó utánpótlás és katonáik rossz felszerelése mi-
att elvesztették a háborút, és békére kényszerültek.
A győztesek a párizsi békében (1856) visszaszorí-
tották a cári birodalmat a térségben. Oroszország
nem ellenőrizhette a Duna torkolatát (egy keskeny te-
rületet Moldvához csatoltak Besszarábiából), és nem
állomásoztathatott hadihajókat a Fekete-tengeren.
9 7. cikkely: Őfelsége a franciák császára, Őfelsége
Ausztria császára, Őfelsége Nagy-Britannia és Íror-
szág egyesült királyságának királynője, Őfelsége Po-
roszország királya, Őfelsége Oroszország császára és
Őfelsége Szardínia királya kijelentik, hogy a magas
Porta jogosult részt venni az európai közjogi élet és
az európai „koncert” előnyeiben. Őfelségeik, ki-ki a
maga részéről, kötelezik magukat, hogy tiszteletben
tartják az Ottomán Birodalom függetlenségét és te-
rületi sérthetetlenségét, közösen szavatolják ennek a
kötelezettségnek pontos betartását. […]
11. cikkely: A Fekete-tenger semleges: vizeiből
és kikötőiből, amelyek minden nemzet kereskedel-
mi tengerészete számára nyitva állnak, a legkifejezet-
tebben és örökre ki vannak tiltva mind a part menti,
mind valamennyi más hatalom hadihajói. […]
A párizsi béke pontjaiból, 1856
kat! Hogyan kívánta megoldani a béke a keleti
kérdés alapját jelentő problémát? Melyik nagyhatalom
ellen irányult a fekete-tengeri hajózás szabályozása?
A háborús vereség megin-
AZ OROSZ VERESÉG
gatta Oroszország nagyha-
KÖVETKEZMÉNYEI
talmi állását. Feltárta a cári bi-
rodalom társadalmi-gazdasági elmaradottságát, és a
háború idején trónra lépő II. Sándor cárt meggyőzte
a reformok elkerülhetetlenségéről. Rendeletben fel-
szabadították a jobbágyokat (1861). A jobbágyok-
nak maguknak kellett megfiz tniük a földesurak kár-
talanítását. Az állam ugyan hitelezett nekik, de a hitelt
a jobbágyok sokszor fél évszázadon át törlesztették.
A cár rendeletei utat nyitottak a tőkés gazdaság
fejlődésének (a piaci viszonyok érvényesítése, a sza-
bad tőkeáramlás biztosítása). A reformok nem kor-
látozták a cári hatalmat (maradt a despotizmus), de
elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy meginduljon
2017. 06. 13. 17:21
 41. A forradalmakat felváltó hatalmi politika 253

a gazdasági fejlődés és elkerülhetővé váljék a társadalmi robbanás.

Oroszországba is megkezdődött a külföldi, elsősorban a francia
tőke beáramlása.

10

A cári reformokkal létrehozott szűk

hatáskörű önkormányzatok egyikének
cenzusos alapon megválasztott parasz-
ti képviselői
Jellemezze az orosz parasztság hely-
zetét a kép alapján!

11   1. A magánföldesúri parasztok és urasági cselédek jobbágyi hely- Milyen tulajdona lett a parasztok-
zete örökre megszűnik […]. nak a felszabadítás eredményeként?
  2. Ezen rendelet és az általános törvény alapján a jobbágyi függő- Ki és milyen módon fi ette a kártalaní-
tást? Jellemezze a felszabadított parasztok
ségből kikerült parasztok és urasági cselédek – mind személyi, helyzetét! Készítsen összehasonlító táblá-
mind vagyoni tekintetben – a szabad falusi lakosság jogait kapják zatot az eddig megismert (magyar, porosz
meg. Jogaikba oly módon és akkor léphetnek, ahogy azt a parasz- és orosz) jobbágyfelszabadításokról! Szem-
tokról szóló rendelet végrehajtási utasítása és a cselédekről szóló pontok: ki rendelte el a jobbágyfelszabadí-
külön rendelet előírja. tást, hogyan változott a jobbágyok helyze-
  3. A földesurak, földjük tulajdonjogának megtartása mellett, a tör- te, ki fi ette a kártalanítást, mennyi idő
vényben meghatározott szolgáltatások ellenében a parasztoknak alatt valósult meg stb. Ismételje át a témá-
ról a 36. leckében tanultakat is!
örök használatra engedik át a paraszti beltelkeket és ezenfelül a
helyi rendeletek alapján megállapított nagyságú szántóföldeket
és más birtokterületet is abból a célból, hogy a parasztok létfenn-
tartása, valamint az állam és a földesurak iránti kötelezettségeik
teljesítése biztosítva legyen. […]
  6. A parasztok földdel és egyéb mezőgazdasági birtokterülettel tör-
ténő ellátását, hasonlóképpen a földesúrnak járó szolgáltatásokat 12
is főként a földesurak és parasztok közötti önkéntes megegyezés
szerint állapítják meg. […]
Abban az esetben, ha a földesurak és a parasztok között nem jön
létre önkéntes megegyezés, a parasztok földellátását és a földért
járó szolgáltatások megállapítását pontosan a helyi rendeletek
alapján kell eszközölni. […]
59. Amíg a parasztok az ideiglenes kötelezettség állapotában vannak,
a községi bíró köteles a robottal tartozó parasztokat munkára
küldeni […].
II. Sándor cár rendelete a jobbágyok felszabadításáról, 1861

A lengyelek megpróbálták kihasználni a cári kor-

A LENGYEL
mányzat krími háború utáni nehézségeit. A módszer-
SZABADSÁGHARC
ben azonban a különböző lengyel politikai csoportok
nem voltak egységesek. A mérsékeltek (fehérek) tárgyalni akartak az ekkor
reformokra hajló oroszokkal. A radikálisok (vörösök) nemzeti függetlensé-
get követeltek. Varsóban felkelés tört ki (1863). A felkelők hiába hajtottak
végre reformokat, külső segítséget nem kaptak, így a felkelést az orosz had- Lengyel felkelők
sereg elfojtotta. A vereséget követően fokozódott a lengyelek elnyomása. Mi jellemzi a lengyelek fegyverzetét?
A lengyel nyelvet kitiltották az iskolákból, és a lengyelséget összefogó kato-
likus egyház földjeit elkobozták, kolostorait bezárták.

17604_Történelem10.indb 253 2017. 06. 13. 17:21

 254 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

13

Orosz csapatok Varsóban

14 A nyílt harc első napján, a szent harc
megkezdésének első pillanatában a
Központi Nemzeti Bizottság Lengyel-
ország összes fiait, vallásra és nemre,
származásra és rendre való tekintet
nélkül az ország szabad és egyenjogú
polgárának nyilvánítja. A föld, amellyel
a falusi nép pénzszolgáltatás vagy ro-
bot ellenében rendelkezett, e pillanattól
kezdve feltétlenül tulajdonába ment át,
a birtokosok pedig, akik kárt szenved-
nek, az állam közös pénzalapjából kap-
nak kártérítést.
Így hát fegyverbe! Lengyelország,
Litvánia és Oroszhon népei! Fegyver-
be!
A Központi Nemzeti Bizottság
felhívásából, 1863. január 20.
Mit ajánlottak a felkelés vezetői
a parasztságnak? Hasonlítsa
össze a felhívást a korábbi lengyel fel-
kelések idején alkalmazott jobbágy-
politikával!
Vonjon le következtetéseket a kép alapján az orosz hadseregről (fegy-
verzet, szervezettség stb.)!
15 Még veszélyesebb a lengyel nemzetiség szempontjából az a törvényes
rendelkezés, hogy minden iskolai oktatásnak orosz nyelven kell foly-
nia, még a kevés lengyel nyelvórát is oroszul tartják. És a szünetben
való lengyel beszélgetés tilalma olyan szigorú, hogy nemrégiben egy
tizenkét éves kisfiút huszonnégy órára sötétzárkába zártak, mert
az iskolát elhagyva azt mondta egyik társának lengyelül: Menjünk
együtt! Az a rendszer, amelynek az iskolák a nemzeti sajátosságok
elnyomására tekintettel alá vannak vetve, nem szorítkozik nyelvi
térre. Egy családba, ahová meghívtak látogatásra, a következő tör-
tént. A ház fia, egy özvegyasszony egyetlen fia, egy tizenhat éves fiú
egyik este a színházban társai nevében koszorút dobott oda Hele-
na Modrzejewskának [kedvelt színésznő]. Néhány nappal később a
közoktatásügyi minisztérium parancsára az iskolaigazgató magához
hívatta és kijelentette neki, hogy nemcsak az iskolát kell elhagynia,
hanem a jövőben semmiféle iskolát nem látogathat […].
Georg Brandes dán író, 1898
Jellemezze az orosz nemzetiségi politikát! Az élet mely terüle-
teit kívánta felhasználni céljai eléréséhez az orosz hatalom?

1848–1849 után lezárult a forradalmak kora, a politikát a felülről (kormányok, uralkodók) végre-
hajtott reformok és a hatalmak közötti tárgyalások határozták meg. Franciaországban III. N
­ apóleon
diktatúrát vezetett be, amelyet népszavazás is megerősített. A bonapartista vezetés hatalma biztosítása
érdekében ösztönözte a gazdasági fejlődést és külpolitikai sikerekre törekedett. A kalandor külpolitikai
akciók egy ideig eredményesek voltak, de végül a császár bukásához vezettek. A forradalmak leverése után
Oroszország – kihasználva az Oszmán Birodalom hanyatlását – igyekezett megvalósítani régi külpolitikai
céljait. A hatalmi egyensúly fenntartásában érdekelt Anglia és Franciaország, valamint a balkáni orosz
előretörést ellenző Ausztria visszaszorította az oroszokat. A vereség a cárt reformokra ösztönözte, ame-
lyek nem érintették az abszolutista berendezkedést. Felszabadították a jobbágyságot, az ország gyorsabb
fejlődési pályára állt.

17604_Történelem10.indb 254 2017. 06. 13. 17:21

 42. Az olasz egység megvalósulása 255

42. Az olasz egység megvalósulása

1848–1849-ben az egységes Olaszor-
HATALMI JÁTSZMA AZ 1
szágért kirobbanó forradalmi mozgal-
EGYSÉGES ITÁLIÁÉRT
makat (24. lecke) a Habsburg Birodalom
és a franciák leverték.

Velence és Lombardia a Habsburg Birodalom része maradt, a közép-­itáliai

kis államok pedig közvetve álltak osztrák befolyás alatt. A Pápai Államban a
forradalmat leverő francia katonaság állomásozott.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az egységet csak az alkotmányossá-

gát 1849 után is megőrző Szárd Királyság (Piemont) valósíthatja
meg. Nem véletlen, hogy az Itáliában zajló események irányítója a
Szárd Királyság miniszterelnöke, a tehetséges Cavour lett. A siker
azon múlott, képes-e összefogni a népmozgalmak és a királyság
erejét, és ki tudja-e használni a hatalmi ellentéteket. Cavour az
egység fő akadályát jelentő Ausztriával szemben igyekezett támo-
gatást szerezni. Felismerte, hogy a franciákkal és az osztrákokkal
nem képes egyszerre szembeszállni.
A belpolitikai okokból hódításra vágyó francia császárt Sa-
voya és Nizza átengedésével nyerte meg az Ausztria elleni fellé-
pésre. III. Napóleon nem akart erős és egységes Itáliát, ezért elfo- Camillio Cavour (1810–1861). A te-
gadtatta Cavourral, hogy csak az olasz területek egy részét, Észak- hetséges politikus felismerte az ipari
Itáliát egyesítik. A kirobbanó francia–szárd–osztrák háborúban forradalom jelentőségét, és támogatta
az osztrák haderő vereséget szenvedett (Solferino, 1859). elterjedését Itáliában. Az olasz nem-
zetállam feltétlen híve volt. Reálpoliti-
kusként felhasználta céljai érdekében a
A solferinói csatában, melyben tábornokai sorozatos kudarcai miatt forradalmi mozgalmakat és a nagyha-
maga Ferenc József vezényelte csapatait, 22 000 császári katona – köztük talmakat is. Jelentős szárd hadsereget
nagyon sok magyar – és 17 000 francia esett el. A véres összecsapás során a küldött a krími háborúba, hogy elnyer-
sebesültek tömegét nem tudták ellátni. A katonák szenvedését látva Henri je a franciák és az angolok jóindulatát.
Dunant svájci orvos úgy gondolta, tenni kell valamit a sebesültek védelme Az angolokat meggyőzte arról, hogy az
érdekében. Kezdeményezése nyomán nemzetközi egyezmény született, így európai egyensúly egyik oszlopának
alakult meg a Vöröskereszt. számító Ausztriát itáliai birtokainak
elvesztése nem meggyengíti, hanem
2 erősebbé teszi

Henri Dunant a solferinói csatatéren

A csata mely jellemzőit emeli ki a
festmény?

17604_Történelem10.indb 255 2017. 06. 13. 17:21

 256 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

3 I. Minthogy Itália válságos helyzete arra mutat, hogy
előreláthatólag olyan bonyodalmak merülnek fel, me-
lyek során Piemont alapos joggal hívhatja segítségül
Franciaországot, a francia császár és a szárd király el-
határozta, hogy számolva a fent említett eshetőséggel,
már előre összeegyezteti terveit, és az ezeket érintő ta-
nácskozás után a következő cikkelyekben állapodott
meg:
1. cikkely. Ha Ausztria támadó fellépése következté-
ben a szárd király és őfelsége az osztrák császár között
kitörne a háború, őfelsége a francia császár és őfelsége a
szárd király véd- és dacszövetséget köt egymással.
2. cikkely. A szövetség célja az lesz, hogy megszaba-
dítsa Itáliát az osztrák megszállástól, hogy eleget tegyen
a nép kívánságának, és elejét vegye olyan bonyodalmak
újbóli felmerülésének, amelyek háborúhoz vezethetné-
nek, és amelyek szüntelenül veszélyeztetik Európa nyu-
galmát, létrehozva, ha a háború kimenetele ezt lehetővé
teszi, egy mintegy 12 millió lakosú Felső-Olaszországi
Királyságot.
3. cikkely. Ugyanezen elv értelmében Savoya hercegsé-
gét és Nizza tartományt Franciaországhoz fogják csatolni.
4. cikkely. A háború által előidézendő események
menetétől függetlenül kifejezett megállapodás történik
arra nézve, hogy a katolikus vallás érdekében a pápa
szuverenitását fenntartsák.
5. cikkely. A hadiköltségeket a Felső-Olaszországi
Királyság fogja viselni.
6. cikkely. A magas felek kötelezik magukat, hogy
semmiféle, az ellenségeskedés megszüntetését célzó
kezdeményezést és javaslatot nem fogadnak el anélkül,
hogy arról együttesen ne tanácskoznának.
Katonai megállapodás: I. cikkely. A szövetségesek
haderőit Itáliában mintegy 300 000 főre emelik, ebből
200 000 francia, 100 000 szárd. Az Adriai-tengeren egy
fl tta fogja segíteni a szárazföldi hadsereg műveleteit.
Szárd–francia megállapodás, 1859
Mutassa be a forrás alapján a szerződést kötő két
állam közötti erőviszonyokat! Milyen hatalmi és
belpolitikai érdekek vezették III. Napóleont az egyez-
mény megkötésében? Mennyiben igazolja ezt a segítség-
nyújtás mértéke? Milyen szárd-piemonti félelmek olvas-
hatók ki a szövegből?

III. Napóleon fékezni próbálta az olasz egység létrejöttét, ezért

Az olasz egységhez vezető út
Melyek az olasz egység létrejöttének
legfontosabb állomásai? Jellemezze a
dinasztikus és a forradalmi erők viszo-
nyát! Mutassa be a külső és a belső ténye-
zők szerepét az egységfolyamatban!
békét kötött a Habsburg Birodalommal. Csak Lombardia került
Piemonthoz, Velence Ausztria kezén maradt. Napóleon becsapta
Cavourt, de rosszul számított. A kirobbanó közép-itáliai Habs-
burg-ellenes mozgalmakat az osztrákok nem tudták leverni. Így a
közép-itáliai kis államok kimondták egyesülésüket Piemonttal
(1860).

17604_Történelem10.indb 256 2017. 06. 13. 17:22

 42. Az olasz egység megvalósulása 257

Cavour mindent felhasznált a siker érdekében, így a Habsburg Birodalom

Achilles-sarkát képező magyar kérdést is. Tárgyalásokba kezdett a magyar 6 4. §. Őfelsége az ausztriai Császár Maga
emigrációval, s felkarolta szervezkedésüket. Ennek jelentős szerepe volt ab- s minden utódai és örökösei nevében
ban, hogy Ferenc József az első vereségek után békét kért. Őfelségének a franciák Császárának ja-
A magyar emigráció természetesen minden nemzetközi eseményt meg- vára lemond Lombardiához való jogai-
kísérelt felhasználni a szabadságharc újrakezdése érdekében. Az emigráció ról és igényeiről […].
három vezetője (Kossuth Lajos, Teleki László és Klapka György) Nemzeti 5. §. Őfelsége a franciák Császára
Igazgatóság néven ideiglenes kormányt hozott létre (1860. május). Kossuth kinyilatkoztatja abbeli szándékát, mi-
tárgyalt Napóleonnal, de komoly önmérsékletet tanúsítva csak a francia csa- szerint a föntebbi cikk szerint neki át-
patok Magyarországhoz közeledése esetén lett volna hajlandó felkelésre fel- engedett birtokrészeket Őfelségének a
szólító üzenetet küldeni haza. Óvatosságuk és felelősségérzetük megmentette szardíniai Királynak adja át. […]
az országot egy kudarcra ítélt felkeléstől, mivel III. Napóleon az osztrákokkal 18. §. Őfelsége az ausztriai Csá-
kötött béke után ejtette a magyarok ügyét. szár és Őfelsége a franciák Császára
kötelezik Magukat, miszerint az olasz
államok közötti szövetség alakulá-
Foglalja össze a békemegállapodás legfontosabb rendelkezéseit! sát minden törekvéseikkel elősegítik,
­ ilyen érdekazonosság figyelhető meg a két nagyhatalom között?
M mely szövetség a Szentatya tiszteletbeli
Hasonlítsa össze a béke szövegét a szárd–francia megállapodással!
elnöksége alá lenne helyezendő. […]
Velence, mely Ő cs. és k. apostoli Felsé-
gének koronája alatt marad, ezen szö-
Észak egységének megvalósulásakor a tömeg- vetségbeli államok egyikét képezi. […]
AZ EGYSÉG
mozgalmak Dél-Itáliára is kiterjedtek. Számos 20. §. […] az egyházi állam nyu-
GYŐZELME
korábbi forradalom vezetője, Garibaldi lelkes hí- galma s a Szentatya hatalma biztosít-
veivel (kb. 1000 fegyveres) támadást indított a Nápoly-Szicíliai tassék. […]
Királyság ellen. Sikeresen partra szálltak Szicíliában (1860), majd A zürichi osztrák–francia
a kibontakozó népfelkelésre támaszkodva megdöntötték a nápolyi békéből, 1859
király hatalmát. Megnyílt az út Dél-Itália csatlakozásához. Ekkor
mutatkozott meg Cavour politikai éleslátása. Seregeit ő is Nápoly
ellen küldte, mert meg akarta akadályozni, hogy Garibaldi Róma
ellen vonuljon, mivel ez kiválthatta volna III. Napóleon beavat-
kozását. Garibaldi az általa ellenőrzött területeket átadta a szárd 7
uralkodónak. Róma és Velence kivételével egész Itália egyesült
(1861). Az új olasz királyság uralkodója a szárd király, II. Viktor
Emánuel lett (1861–1878).

Garibaldi (balra) és Viktor Emánuel

szárd király (jobbra) találkozója. Ga-
ribaldi jelképesen átadja a hatalmat a
királynak a felszabadított Nápolyi Ki-
rályságban (1860). Később semmilyen
tisztséget nem vállalt az olasz állam-
ban (egy ideig parlamenti képviselő
volt), és nem fogadott el kitüntetése-
ket. A szicíliai partraszállás egyik év-
fordulós ünnepségén, látva a tömeget,
állítólag megjegyezte: „Milyen kevesen
voltunk, és milyen sokan maradtunk!”
Garibaldi vörösingesei Szicíliában csatáznak a nápolyi király had-
seregével (1860) Milyen politikai jelentőséggel bírt
a találkozó? Milyennek ábrázolja
Milyennek ábrázolja a festő Garibaldit és katonáit? Milyen művészi a kép az uralkodó és a forradalmár viszo-
eszközökkel valósította meg elképzeléseit? nyát?

17604_Történelem10.indb 257 2017. 06. 13. 17:22

 258 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

Garibaldi elszánt ezredében

Tüköry Lajos (1830–1860). Honvédként végigharcol- 8 sok magyar emigráns harcolt,
ta a szabadságharcot, s már tiszti rangban emigrált főleg képzett tisztek, akiknek
Törökországba. Harcolt a krími háborúban az oroszok jelentős szerepük volt a har-
ellen, majd az olasz háború hírére beállt a Magyar Lé- cászathoz kevésbé értő Ga-
gióba. Mikor azt feloszlatták, Garibaldihoz csatlako- ribaldi győzelmeiben. Tü-
zott. Palermónál halt hősi halált hazájáért és az olasz köry Lajos Palermónál halt
szabadságért. Emlékét olasz földön ma is ápolják hősi halált, Türr István, aki
Keressen az interneten Tüköryhez hasonló egykori korábban is megragadott
honvédeket, akik minden alkalmat megragadtak, minden alkalmat – a Kauká-
hogy újra harcolhassanak a hazájukért! zustól Szicíliáig –, hogy har-
coljon a szabadságharcunkat
leverő hatalmak ellen, most Ga-
ribaldi hadsegéde lett.

Itália teljes egysége már csak Cavour halálát köve-

9 győzelmet követő békekötésnél Olaszország meg-
Az olasz egység létrejötte
Csoportosítsák a térképen feltüntetett eseményeket
tartalmuk szerint, és ismertessék szerepüket az olasz
egység létrejöttében! Állítsák sorrendbe Itália területeit az
egységhez való csatlakozás időrendje alapján! Elemezzék
az olasz egység létrejöttének hatalmi hátterét! Hogyan be-
folyásolták a fejleményeket a forradalmi mozgalmak? Mi-
lyen hatást gyakorolt a kérdés rendezésére az olasz népes-
ség területi elhelyezkedése? Mely olaszok által lakott terü-
letek nem kerültek az új olasz államhoz? Mit gondolnak,
mi lett ennek a következménye?
tően valósult meg. 1866-ban Olaszország szövetséget
kötött a német egységért Ausztriával háborúzó Po-
roszországgal, és hadat üzent Ausztriának. Bár az ola-
szok vereségeket szenvedtek az osztrákoktól, a porosz
kapta Velencét (1866). 1870-ben a porosz–francia
háborút kihasználva az olaszok bevonultak Rómába.
Az egységes Németország kialakulása után meg-
szilárdultak az európai hatalmi viszonyok. Olaszor-
szág belenyugodott, hogy nem tud megszerezni to-
vábbi olasz vagy részben olasz lakosságú területeket
(Dalmácia, Isztria, Dél-Tirol). Azonban erős volt a
minden olaszok lakta terület egyesítésére törekvő
irre­denta mozgalom, ami a későbbiekben megter-
helte az olasz–osztrák viszonyt.
Dél-Európában több mint 30 millió lakosú új ál-
lam született. Az egységes piac és az egységes poli-
tikai irányítás megteremtette a gyorsabb fejlődés
lehetőségét.
Az új nemzetállamra hatalmas feladatok vártak: a fejlett
északolasz területek és az elmaradott dél ellentéteinek ke-
zelése, a dél fejlesztése úgy, hogy az északiak azt ne vegyék
tehernek. Nemcsak gazdasági, hanem nyelvi és kulturális kü-
lönbségek is léteztek észak és dél között. A gazdasági fejlődés
nem tartott lépést a népszaporulattal, az olasz földet milliók
hagyták el, új hazát keresve az Amerikai Egyesült Államok-
ban vagy Dél-Amerikában. Az olasz nemzetállam kiépülő
apparátusával (oktatás, hírközlés stb.) megkezdte e problé-
mák felszámolását.

Az itáliai forradalmak bukása után az alkotmányos Szárd Királyság (Piemont) igyekezett megvaló-
sítani az olasz egységet. A Szárd Királyság miniszterelnöke, Cavour ügyesen kihasználta a népi
mozgalmak erejét és a nagyhatalmak ellentéteit, de támaszkodott a magyar emigrációra is. Az Ausztria
fölötti szárd–francia győzelem (1859) után III. Napóleon békét kötött I. Ferenc Józseffel, de ez sem tudta
megakadályozni az észak- és közép-itáliai területek egyesülését. Dél-Itália csatlakozása Garibaldi népi
mozgalmának az eredménye volt (1861). A német egység kapcsán kirobbant konfl ktusok lehetővé tették,
hogy Velence és Róma is csatlakozzon az egységes Olaszországhoz. Az olasz egységből kimaradt olasz-
lakta területek megszerzéséért bontakozott ki az irredenta mozgalom Olaszországban.

17604_Történelem10.indb 258 2017. 06. 13. 17:22

 43. A német egység létrejötte 259

43. A német egység létrejötte

1848 forradalmai nem hozták létre a német egy-
A NÉMET
séget, de vívmányaikkal (alkotmányosság, a job-
GAZDASÁG
bágyság megszüntetése, ahol még volt) kedvezőbb 2
feltételeket teremtettek a gazdasági fejlődéshez. A korszakban
kezdett kiteljesedni az ipari forradalom Németországban. Gyors
ütemben épültek a vasutak. A kiterjedt szénmezők (Ruhr-vidék,
Szilézia) és az alacsonyabb munkabérek vonzották az angol tőkét,
mely főleg a nehéziparban nagyobb nyereséget, profitot szerezhe-
tett, mint hazai földön. Így ezekben az ágazatokban a német gaz-
dasági növekedés meghaladta az angol, s messze túlszárnyalta a
francia gyarapodás ütemét.

A gőzgépek teljesítménye (millió ló-

erőben)
1 Hasonlítsa össze a három ország
adatait! Állapítsa meg, milyen jelen-
séget bizonyítanak a táblázat adatai!

A német gazdaság a XIX. század kö-

zepén
Gyűjtsön a térképről a német gazda-
ságra vonatkozó tényeket! Csoporto-
sítsa ezeket aszerint, hogy a fejlődés szem-
pontjából kedvező vagy kedvezőtlen ténye-
zőnek számítottak! Tárja fel a politikai
egységre törekvés gazdasági okait!
Vállalatok Munkások Egy vállalatra jutó
3 Év
száma száma munkások száma
Vas- és acélgyártás
1849 1197 21 800 18
1855 1111 34 900 31
1861 1096 44 200 40
Gépgyártás A három legfontosabb nehézipari ága-
zat helyzete Poroszországban 1849–
1849   188   6 200 33 1861 között
1855   235 12 500 53 Állapítsa meg, hogy a gazdasági fej-
1861   314 20 700 66 lődés mely szakaszába lépett Porosz-
ország a táblázatban szereplő időszakban!
Vegyipar Tárja fel a szakasz jellemzőit az adatok
1849   257   3 500 13 alapján! Milyen irányú változás állapítha-
tó meg az egyes ágazatokban a vállalatok
1855   286   4 300 15 és a munkások számának alakulásában?
1861   196   3 800 19 Mire következtethet ebből?

17604_Történelem10.indb 259 2017. 06. 13. 17:22

 260 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
4 iparvidékekkel (Ruhr-vidék, Szilézia) rendelkező Po-
A brit feltaláló, Bessemer kohója (1855), mely töké-
letesítette az acéltermelést. Az acélgyártás lényege a
nyersvas széntartalmának csökkentése: ettől lesz az
acél rugalmasabb, erősebb. A körte alakú Bessemer-
kohóban az izzó nyersvason levegőt fújatnak át, s így
a széntartalom kiég. Rövidesen a francia Martin és a
német Siemens közös fejlesztésű kemencéiben hulla-
dék (oxidált) vas hozzáadásával állítottak elő a nyers-
vasból jó minőségű acélt (1864)
Mi adott jelentőséget a vasiparnak a korszakban?
Miért Németországban fejlődött a leggyorsabban a
nehézipar?
5 ria sorozatos kül- és belpolitikai kudarcai tovább nö-
Ausztria és Poroszország
Milyen területi egységet jelent az ábrán a narancssár-
ga keret? Elemezze a két nagyhatalom adottságait
(gazdasági, politikai, katonai stb.)! Fogalmazza meg, mi-
ben különbözött volna a kisnémet és a nagynémet egység!
Alfred Krupp üzeme 1826-ban (6.) és 1887-ben (7.).
Alfred Krupp (1812–1887) apjától örökölt kis üzemé­
ben a vízi energia helyett gőzgéppel hajtották meg a
gépeket. A vasútépítések beindulásával gyára robba-
násszerű fejlődésnek indult. Krupp nyitott volt az új
eljárásokra, majd bekapcsolódott a fegyvergyártásba
(a kortársak ágyúkirálynak nevezték), ami vállalko-
zását a világ élvonalába emelte
Sorolja fel, mi minden mutatja a két képen a gyár
fejlődését!
17604_Történelem10.indb 260
A gazdasági fejlődés megnövelte a legjelentősebb
roszország súlyát a német államok között. Ezt az is
megalapozta, hogy az 1834-ben létrehozott német
vámszövetségben (Zollverein) nem vett részt Auszt-
ria. A gyors gazdasági fejlődés, a városok ugrássze-
rű növekedése még tarthatatlanabbá tette Német-
ország politikai széttagoltságát.
Miután 1848-ban
AUSZTRIA ÉS POROSZORSZÁG
nem sikerült forra-
VERSENGÉSE
dalommal létrehozni
Németország egységét, a dinasztikus megoldások
kerültek előtérbe. A két legtekintélyesebb német
uralkodóháznak, a Habsburgoknak és a Hohen-
zollerneknek volt esélye az egység megteremtésére.
A soknemzetiségű Habsburg Birodalom eleve a né-
met államok lazább egységét akarta megvalósítani
(nagynémet egység). A Habsburg vezetésű Németor-
szágban megmaradt volna a tagállamok önállósága.
A XVIII. század óta Poroszország katonailag,
majd gazdasági téren is a Habsburg Birodalom fölé
kerekedett. A XIX. század közepére döntő tényezővé
vált, hogy Poroszország etnikailag alapvetően né-
met volt. Így a porosz Hohenzollern-dinasztia ered-
ményesebben léphetett fel a német egységért. Auszt-
velték Poroszország esélyeit. Egy Ausztria nélküli,
porosz vezetésű Németország (kisnémet egység) a
modern, egységes nemzetállam ígéretét jelentette.
A porosz politika irányítója az uralkodó (I. Vilmos)
mellett a rendkívül energikus Otto von Bismarck,
aki 1862-től porosz miniszterelnök volt.
7
2017. 06. 13. 17:22
 43. A német egység létrejötte 261

A konzervatív Bismarck az
BISMARCK HATALMI 8
ügyes diplomáciában és a po-
JÁTSZMÁJA
rosz hadsereg erejében látta a
létrehozni szándékozott német egység biztosítékát.
Ennek érdekében – a liberális többségű parlament
megkerülésével – hadseregreformot hajtott végre.

Bevezette az általános hadkötelezettséget, vagyis minden

felnőtt korba lépő férfi számára kötelezővé tették a katonai
szolgálatot. A katonai szolgálatra behívottak kiképzésben
részesültek, és háború esetén – a raktárakban felhalmozott
fegyverekkel felszerelve – hatalmas számban bevethették őket
(mozgósítás). Ezzel párhuzamosan a hadsereg felszerelését is
modernizálták (pl. ellátták hátultöltős puskákkal).

Diplomáciai szempontból Poroszország számá-

ra kedvező volt, hogy Nagy-Britannia 1849 után a
Habsburg Birodalmat nem tartotta elégséges egyen-
súlynak Oroszországgal szemben. Emiatt nem elle-
nezte a porosz vezetésű Németország létrejöttét.
Azonban Bismarck tisztában volt azzal, hogy a német
területekkel szomszédos három nagyhatalomnak
(Franciaország, Habsburg Birodalom, Oroszország)
nem áll érdekében egy erős Németország létrejötte. Otto von Bismarck (1815–1898), a „vaskancellár”, a
Együttes erejükkel szemben pedig a mégoly ütőképes német egység létrehozója. Ősi porosz nemesi (jun-
porosz hadsereg is kevésnek bizonyult volna. ker) családból származott. Egy ideig Poroszországot
Bismarck 1863-ban megengedte, hogy az orosz képviselte a német fejedelmek által létrehozott német
hadsereg porosz területen is üldözze a lengyel felke- szövetségi parlamentben, majd diplomata Szentpé-
tervárott és Párizsban. Figyelemre méltónak tartotta,
lőket. Így elnyerte az oroszok jóindulatát. Ezután Bis-
ahogyan III. Napóleon képes volt megnyerni a népet
marck arra törekedett, hogy a másik két nagyhatal- politikája támogatására
mat külön-külön tudja legyőzni, megakadályozva
együttes fellépésüket az elkerülhetetlen háborúkban.

9 Nagyon forró vérünk van, hajlamosak vagyunk arra, 10

hogy túl sok terjedelmes fegyvert rakjunk testünkre,
és mégis meg kell ezt tennünk. A németek nem libe-
ralizmust várnak Poroszországtól, hanem erőt. Bajor-
ország, Würtenberg, Baden eltűrhetik a liberalizmust,
senki sem tulajdonítja nekik Poroszország szerepét.
Poroszországnak össze kell szednie és megőriznie ere-
jét a megfelelő pillanatig, amelyet már nemegyszer el-
mulasztottunk. Poroszország határa a bécsi béke után
nem kedvez az egészséges állami életnek. A nagy kér-
déseket nem beszéddel döntik el vagy a többség hatá-
rozataival (éppen ez volt a nagy tévedés 1848-ban és
1849-ben), hanem vassal és vérrel.
Bismarck beszéde, 1862

Milyen politikai cél szempontjából elemzi a né-

met politikai viszonyokat Bismarck? Milyen
módszereket képzel el a cél megvalósítása érdekében?
Milyen békére utal a beszéd? Mely történelmi tapasz- Bismarck hatalmi játszmája
talatokra hivatkozik? Vitassák meg, reális volt-e Bis-
marck helyzetértékelése a korszakról megismert té- Fogalmazza meg az egyes nagyhatalmak viszonyát
nyek alapján! a német egységhez! Mire kellett ügyelnie Bismarck-
nak az egység megteremtése során?

17604_Történelem10.indb 261 2017. 06. 13. 17:22

 262 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
11
A Klapka-légió tisztjeinek fotója
12
Jelenet a Klapka-légió című filmből
(1983, rendezte Hajdufy Miklós)
Milyen választás elé kerültek a ma-
gyar tisztek, miután a poroszok leál-
lították a légió akcióját? Nézze meg az in-
terneten a légióról készült filmet! Hogyan
válaszolja meg a feltett kérdéseket a film?
A porosz–osztrák háború
Olvassa le a térképről a háborúhoz
kapcsolható földrajzi neveket! Ho-
gyan biztosította Bismarck, hogy egyetlen
nagyhatalom se támogassa Ausztriát? Mi
volt a szerepe a Klapka-légiónak? Mi lett
a háború következménye? Fogalmazza
meg a térkép alapján a Német Szövetség és
az Északnémet Szövetség közötti különb-
séget!
17604_Történelem10.indb 262
Az Ausztria elleni háborút a Schleswig-Holsteinért kirobbanó csatározás
(1864) készítette elő. A széttagolt Németországtól egykor Dánia szerezte meg
a két tartományt. Dánia a területet bekebelezte, ezért Poroszország és Ausztria
a német államok nevében együttesen lépett fel a dánok ellen. A két nagyhata-
lom győzelmet aratott, Schleswig porosz, Holstein osztrák igazgatás alá került.
A háború igazi győztese azonban Bismarck lett. A poroszok – szövetségesként –
kiismerték az osztrák hadsereg gyengéit. Két évre rá Holsteint is porosz igaz-
gatású területnek nyilvánították, ami elvezetett az Ausztria elleni háborúhoz.
Mielőtt Ausztriával szembekerült, Bismarck azzal vezette félre
III. Napóleont, hogy nem áll szándékában egész Németországot
egyesíteni, és a franciák területeket kaphatnak a Rajna mentén.
III. Napóleon bízott abban, hogy a német törekvéseket – az olasz
egységhez hasonlóan – kihasználhatja területgyarapításra.
Bismarck Bécs ellen a magyar kártyát is kijátszotta. Klapka György ve-
zetésével magyar légiót szerveztek emigránsokból és az Osztrák Császárság
magyar hadifoglyaiból. A Klapka-légió – igaz, már a háború vége felé – elin-
dulhatott Ausztria ellen. Átlépték a magyar határt, behatoltak Trencsén vár-
megyébe. A porosz katonai sikerek után azonban Bismarck visszarendelte az
alakulatot. Klapka és társai nehéz döntés elé kerültek. Végre magyar földön
álltak, ezerötszáz katona élén. Megkockáztassák-e a felkelés kirobbantását
porosz segítség nélkül, vagy vonuljanak vissza? Támogatja-e őket az itthoni
közvélemény? Végül visszavonultak, és a légió feloszlott.
A magára maradt Ausztria hadseregét egyetlen nagy csatában
(Königgrätz, 1866) legyőzte a jobban felszerelt porosz hadsereg.
A porosz–osztrák háborút lezáró békében (Prága, 1866) Bismarck
jó diplomáciai érzékkel enyhe feltételeket szabott: Ausztria nem
veszített területeket, de el kellett fogadnia, hogy nem akadályoz-
za a porosz vezetésű német egység létrejöttét. A poroszok jog-
gal remélhették, hogy a magyarokkal kiegyező Ausztria nem fog
visszavágni, amikor Poroszország Franciaországgal kerül szembe.
(Ez így is történt.) A háborút követően közvetlenül vagy közvetett
módon Poroszországhoz csatolták az észak-német államokat,
létrejött az Északnémet Szövetség.
13
2017. 06. 13. 17:22
 43. A német egység létrejötte 263

14 A Német Császárság kikiáltása a ver-

sailles-i kastély tükörtermében
Miért csak Franciaország legyőzése
után születhetett meg a Német Csá-
szárság? Mit jelképezett az, hogy XIV. La-
jos kastélyában került sor a császárság ki-
kiáltására? Hogyan emeli ki a festmény
Bismarckot, és hogyan a császárt?

15 Dolgozók! Sok sorscsapás, katasztró-

fa, amely hazánk teljes romba dőlését
eredményezheti, ez a franciaországi
helyzet mérlege. E helyzetet kormá-
nyaink teremtették meg.
Felemelkedhetünk-e még e mély-
A teljes német egységre törekvő Po- pontról vagy már képtelenek vagyunk
NÉMET CSÁSZÁRSÁG, rá?
roszország rövidesen összeütközésbe
FRANCIA KÖZTÁRSASÁG A legutóbbi események bebizonyí-
került Franciaországgal. A francia had-
seregre a nagyobb létszámú, jobban vezetett porosz hadsereg ve- tották Párizs népének erejét. Meggyő-
ződésünk, hogy egy testvéri szövetség
reséget mért (Sedan, 1870). Miután Ausztria nem avatkozott be
rövidesen bebizonyítja bölcsességét is.
a háborúba, a poroszok Párizsig nyomultak előre.
A tekintélyelv ma már képtelen
A győzelem hatására a délnémet államok is csatlakoztak a arra, hogy helyreállítsa a rendet az ut-
porosz vezetésű szövetséghez. A Német Császárság megszüle- cán, hogy jelt adjon a munka újrakez-
tését a versailles-i kastély tükörtermében kiáltották ki 1871. désére a műhelyekben. […]
január 18-án. Az érdekek anarchiája általános
III. Napóleon rendszere a katonai vereség után összeomlott. romboláshoz, polgárháborúhoz ve-
Franciaország köztársaság lett (harmadik köztársaság, 1870. zetett. A szabadságtól, az egyenlő-
szeptember). Az új francia kormány gyorsan békét akart kötni a ségtől, a szolidaritástól kell várnunk,
németekkel, de Párizsban emiatt munkásfelkelés tört ki. Váro- hogy új alapokon biztosítsa a rendet,
si önkormányzatot alakítottak (kommün, 1871. március). A po- hogy újjászervezze a munkát, […].
roszok a kormány rendelkezésére bocsátották a fogságba került Az I. Internacionálé párizsi szekciójának
proklamációjából, 1871 márciusa.
francia hadsereget, így a kormány véres utcai harcokban leverte Az Internacionálé a különböző irányzatú
a kommünt (1871. május). munkáspártok nemzetközi szervezete volt

Milyen okokkal magyarázza a

kiáltvány a hatalom átvételét?
Mit értenek új alapokon?
16

A porosz–francia háború. A német

csapatokat már vasúton szállították a
franciák ellen
Olvassa le a térképről a háborúhoz
kapcsolható földrajzi neveket! Ho-
gyan biztosította Bismarck, hogy egyetlen
nagyhatalom se támogassa Franciaorszá-
got? Milyen következményei lettek a hábo-
rúnak Németország, Franciaország és az
európai hatalmi politika esetében?

17604_Történelem10.indb 263 2017. 06. 13. 17:22

 264 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

A nemzeti érzelmek megsértése és a vereség okozta zűr-

17 zavar vezetett az első munkások által irányított államhatalom
létrejöttéhez Párizsban. A kommün vezetése a szocialisták
(köztük a marxisták – lásd a 22. leckét) kezébe került. Ezért
később Marx az első proletárdiktatúrának nevezte a kom-
münt. Valójában a kommün vezetői több politikai irányzat-
hoz tartoztak, a vezetőket a választóik visszahívhatták tiszt-
ségükből, s az új hatalom nem törekedett a magántulajdon
megszüntetésére. A kommün kb. 60 napig állt fenn, s véres
harcokban történő felszámolása, majd az azt követő megtor-
lások során több mint 25 000 ember halt meg, s ezreket bör-
tönöztek be, vagy száműztek a francia gyarmatokra.

A háborút lezáró békét (Frankfurt, 1871. május)

A Német Császárság államszervezete. A kancellár
1890-ig Bismarck volt
Nevezze meg az államformát (tartalma szerint)! Is-
mertesse a törvényhozó és a végrehajtó hatalom mű-
ködését! Kikből áll, és milyen feladata van a Birodalmi
Tanácsnak (Reichsrat) és a Birodalmi Gyűlésnek (Reichs-
tag)? Sorolja fel a császár jogait! Jellemezze a tagállamok
és a központi hatalom viszonyát! Hasonlítsa össze az áb-
ráról és a Német Császárság alkotmányának részletéből
nyerhető információkat!
a poroszok diktálhatták. A franciák kénytelenek
voltak elismerni az egységes Németországot. Ha-
talmas hadisarcot vállaltak (5 milliárd aranyfrank),
ráadásul – a XIV. Lajos által egykor a Német-római
Birodalomtól megszerzett – Elzászt és Lotaringiát
Németországhoz csatolták. A Német Császárság-
gal 40 milliós népességű, gyorsan fejlődő nagyhata-
lom született Európa közepén. Szövetségi állam lett
– Poroszország túlsúlyával –, melynek alkotmánya a
császárnak nagy befolyást biztosított. A birodalmi
miniszterelnököt – a kancellárt – a császár nevezte
ki, és nem a törvényhozásnak, hanem a császárnak
volt felelős.
18 11. tc. A szövetség elnöke Poroszország királya, aki a
német császár címét viseli. A császár a birodalom kép-
viselője nemzetközi kapcsolatokban, hadat indít és
békét köt a birodalom nevében, szövetségeket és más
szerződéseket köt külhatalmakkal, követeket akkre-
ditál [megbíz, meghatalmaz] és fogad. A birodalom
nevében való hadüzenethez a Szövetségi Tanács bele-
egyezésére van szükség, hacsak nem történt támadás
a szövetség területe vagy partvidéke ellen. […]
A Német Császárság alkotmánya, 1871

Gyűjtse össze az uralkodói jogköröket! Hason-

lítsa össze a szöveget a német alkotmány sema-
tikus ábrájával! Jellemezze a német állam felépítését
(alkotmányosság, a törvényhozás szerkezete stb.)!

1848–1849 után a német egységet csak dinasztikus úton, Ausztria (nagynémet elképzelés) vagy Po-
roszország (kisnémet elképzelés) valósíthatta meg. A versengésben gyors gazdasági fejlődése és
egységesebb német jellege miatt végül Poroszország lett a győztes. Az egység megvalósítása során Bis-
marck kiváló diplomáciával semlegesítette Oroszországot és Angliát, majd a porosz vezetésű német egy-
ség fő ellenzőit, Ausztriát és Franciaországot is elválasztotta egymástól. A poroszok előbb Ausztriát, majd
Franciaországot győzték le, s 1871-ben, Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot. Az új birodalom
szövetségi állam lett, amelynek alkotmánya a császárnak jelentős hatalmat biztosított. A vereséget szen-
vedő Franciaországban megbukott III. Napóleon, és kikiáltották a harmadik köztársaságot, amely kény-
telen volt megalázó békét kötni a poroszokkal.

17604_Történelem10.indb 264 2017. 06. 13. 17:22

 44. Az Egyesült Államok felemelkedése 265

44. Az Egyesült Államok

felemelkedése
Észak-Amerikában az indián népesség
AZ ŐSLAKÓK 1
jelentős csökkenése először a kontinens
VISSZASZORULÁSA
keleti részén, majd korszakunkban nyugaton
több tényező következménye. Kezdetben Latin-Amerikához hason-
lóan az óvilágból behurcolt betegségek pusztítottak, amelyek el-
len az indián őslakosság szervezete nem tudott védekezni (nem ren-
delkezett immunitással). Később a megélhetésüket biztosító föld-
területek elvétele vezetett pusztulásukhoz. A telepesek elfoglalták
a legjobb földeket, s az őslakosságot a korábbinál kisebb területet
és mostohább körülményeket biztosító rezervátumokba kényszerí-
tették (lásd a 25. leckét is). Ahol ellenálltak az indiánok, ott előbb-
utóbb leverték őket, s e harcokban tömegével vesztették életüket.

Jellemző Ülő Bika (1831–1890), a sziú törzsfőnök története. A sziúkat

1868-ban elűzték arról a területről is, amelyre korábban beszorították őket,
mivel ott aranyra bukkantak. Fellázadtak, fegyvert fogtak, és Ülő Bika veze-
tésével vereséget mértek a Custer tábornok vezette 7. amerikai lovasezred-
re, Little Bighornnál (1876). Amikor az amerikai hadsereg került fölénybe,
Ülő Bika törzsével kanadai földre menekült. Később visszatért embereivel az
Egyesült Államokba, letette a fegyvert, és törzsével együtt bevonult az újon-
nan kijelölt sziú rezervátumba. Jól mutatja az indiánok sorsának kegyetlen-
ségét, hogy Ülő Bika arra kényszerült, szerepeljen Buff lo Bill vadnyugati Ülő bika sziú törzsfőnök és Buff lo Bill
showjában. Ennek ellenére nem kerülte el az erőszakos halált. Öregen nem Milyen alkalomból és mi célra ké-
volt hajlandó fellépni törzsének egy olyan szertartása ellen, amelyet az ame- szülhetett a fénykép?
rikai hatóságok veszélyesnek ítéltek. A letartóztatására érkező rendőrökkel
tűzharcba keveredett, és fiával, Varjúlábbal együtt életét vesztette.

3
2

Az amerikai bölények életterének vál-

tozása

Custer tábornok katonáit legyőzik a sziúk Little Bighornnál Mutassa be a folyamatot! Hogyan
kapcsolható a bölények sorsa az in-
Hasonlítsa össze a két fél felszerelését! Miért győzhettek mégis ebben diánokéhoz és a kontinens nyugati terüle-
az összecsapásban az indiánok? Mi a kép alkotójának az üzenete? teinek benépesedéséhez?

17604_Történelem10.indb 265 2017. 06. 13. 17:22

 266 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

Az Amerikai Egyesült Államok terüle- 4

tének növekedése és természeti kincsei
Mutassa be a térkép alapján az
Egyesült Államok területi, népesedé-
si és gazdaság jellegzetességeit! Hasonlítsa
össze a térképet a 25. lecke 5. térképével!
Milyen jellemzőket hangsúlyoznak a tér-
képek?

5 8. Hogy a Franciaország által az Egye-

sült Államoknak Louisiana néven át-
engedett minden területen, amely a 36°
30’ szélességi körtől északra fekszik és
nem tartozik az ezen törvényben kiala-
kított állam határain belülre, rabszol-
gaság, valamint kényszerű szolgaság,
ha csak nem büntetésként, az illetőkre
tökéletesen rábizonyított bűn esetén,
mostantól fogva mindörökre tiltva lesz;
továbbá, hogy ha bármilyen személy,
akinek munkájára vagy szolgálatára
törvényes jogalap van, a nevezett hely-
re menekül az Egyesült Államok bár-
mely államából vagy territóriumából,
az ilyen szökevény törvényesen vis�-
szakövetelhető és vissza kell szállítani
annak a személynek, aki a szökevény
személy munkájára vagy szolgálatára,
mint az előbbiekben ez lefektetett, jo-
got formálhat.
A missouri kompromisszum, 1820
A XIX. század első felében megszerzett föld-
ÉSZAK ÉS DÉL
résznyi termőföldeket bevándorlók milliói vet-
ELLENTÉTE
ték birtokukba. Az épülő vasutak, a farmerek esz-
közigénye és egyéb fogyasztása óriási mértékben bővítette a belső
piacot. Ezáltal a keleti partvidék városainak ipara gyors ütemben
fejlődött. A kedvező lehetőségek jelentős európai tőkét vonzottak,
tovább javítva a fejlődés feltételeit. A nemzetközi kereskedelem-
be az Egyesült Államok mezőgazdasági cikkekkel kapcsolódott
be. Észak gabonáját és a déli ültetvények terményeit, elsősorban a
gyapotot Európába exportálták, ahonnan – versenyt támasztva a
hazai iparnak – iparcikkek érkeztek.
Ebben az időszakban az Egyesült Államok északi és déli része
eltérően fejlődött. A városokba települt gyáriparral és vidéken a
családi farmergazdaságokkal jellemezhető Észak főleg iparcikkel
jelent meg a piacokon, míg a rabszolgatartó ültetvényes Dél

Mit szabályozott az egyezség?

Miért nevezték kompromis�-
szumnak? Mi a politikai, gazdasági 6
és társadalmi jelentősége, hogy egy
államban engedélyezik vagy sem a
rabszolgaságot? Nézze meg a kompro­
misszum lényegét a 6. térképen is!

Az Egyesült Államok gazdasága és a rabszolgatartás

Tárja fel a rabszolgatartás és a gazdaság kapcsolatát! Hogyan pró-
bálták kezelni a rabszolgatartás kérdését a korszakban?

17604_Történelem10.indb 266 2017. 06. 13. 17:22

 44. Az Egyesült Államok felemelkedése 267

ipacikkeket fogyasztott. A két országrész érdekei

különböztek. Észak abban volt érdekelt, hogy Ame- 7
rikában dolgozzák fel a gyapotot, és a déli államok az
észak által előállított iparcikkeket vásárolják. Ennek
érdekében védővámrendszer kialakítására töreke-
dett. A déliek viszont az európaiakkal folytatott sza-
bad kereskedelmet pártolták, hogy a gyapotot mi-
nél magasabb áron tudják eladni, és minél olcsóbban
vásárolhassanak iparcikkeket.
Észak és dél ellentétét az újonnan benépesülő
nyugati területek csatlakozása élezte ki. Egy-egy új
tagállam felvételekor el kellett dönteni, hogy engedé-
lyezik-e az államban a rabszolgatartást. Ez ugyan-
is meghatározta, hogy a farmer- vagy az ültetvényes
gazdálkodás erősödik-e meg, illetve a szövetségi tör-
vényhozásban az északi vagy a déli érdekek érvénye-
sülnek-e erősebben.
Bevándorlás az Egyesült Államokba
8 Mi a bevándorlásra jellemző tendencia? Mikor volt
a legnagyobb a bevándorlók száma? Hány ember
érkezett ekkor az országba? Mennyi volt ekkor az Egyesült
Államok összlakossága? Értelmezze az egyes időszakok
magasabb vagy alacsonyabb értékeit!

Gyapotültetvény (8.) és gyapotszedők (9.)

Miért volt szükség a rabszolgatartásra az ültetvénye-
ken? Mely gazdasági folyamatok tehették volna fe-
leslegessé ezt az embertelen rendszert?

Az északi és déli államok ellentétében az eltérő gazdasá-

gi érdekek mellett az eszmei tényezők is jelentősek voltak.
A rabszolgasággal élesen szembenállt a korszak szabadság-
eszménye. (Gondoljunk csak Vörösmarty Mihály Gondolatok
a könyvtárban című költeményére, amelyet 1844-ben írt!)
Nehezen volt összeegyeztethető a rabszolgaság intézménye a
korabeli vallásos felfogással. Az Egyesült Államokban egyre 10
erősebbé vált a rabszolgaság eltörléséért küzdő abolicionista
mozgalom (gyűlések, rabszolgakiváltások), ami elősegítette,
hogy északon a lakosság fontosnak tekintse a rabszolgaság
kérdésének rendezését. Az abolicionizmust hatásosan nép-
szerűsítette Harriet Beecher-Stowe Tamás bátya kunyhója
című regénye.

A gyapottermelés és a rabszolgák számának alakulása

Mi volt a kapcsolat a gyapottermelés és a rabszolga-
tartás között? Milyen gazdasági folyamatok olvas-
hatók le a grafikonról? Milyen politikai következményei
lettek ezeknek?

17604_Történelem10.indb 267 2017. 06. 13. 17:22

 268 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
11
Észak és Dél erőviszonyai
Elemezze az ábrát! Mely tényezőkben volt fölényben
Észak, és melyekben Dél? Válassza ki az ábrán felso-
rolt tényezők közül azt a hármat, amelyeket a legfonto-
sabbnak tart a polgárháború megnyerése szempontjából!
12 Elrendeljük, hogy minden személy, aki családfő, vagy
aki 21 éves korában jött ide, s az Egyesült Államok
polgára, vagy aki az Egyesült Államok honosítási tör-
vényei által megkívánt módon kinyilvánítja szándé-
kát, hogy az akar lenni, és aki sohasem fogott fegyvert
az Egyesült Államok kormánya ellen, nem segítette és
nem támogatta ennek ellenségeit, minden ilyen sze-
mély jogosult 1863. január elsejétől fogva birtokba
venni egy negyed telket (160 acre, kb. 113 hold) vagy
annál kisebb mennyiséget azokból a még birtokba
nem vett közös földekből, amelyekre elővételi igényt
jelentett be, vagy amelyek az igénybejelentés időpont-
jában megvásárolhatók egy dollár huszonöt cent vagy
ennél alacsonyabb acre-onkénti vételáron, […] azzal
a kikötéssel, hogyha valakinek már van földje, vagy
azon lakik, akkor ezen törvény feltételei mellett, bir-
tokba vehet egy másik földet is, amely határos az ed-
digi földjével, ez azonban a már birtokolt és elfoglalt
földdel együtt nem haladhatja meg összesen a száz-
hatvan acre-ot. […]
A telepítési törvény, az ún. Homestead Act, 1862
Kiknek biztosított földet a törvény? Mely társa-
dalmi réteg megnyerését szolgálta? Miért az
északi kormányzat vezette be, és miért épp az adott
időpontban?
17604_Történelem10.indb 268
A rabszolgaság ügye minden
A POLGÁRHÁBORÚ
új állam felvételekor felmerült,
(1861 – 1865)
és egyre véresebb összecsapások-
hoz vezetett. Mindkét oldalon – a kompromisszumot
elvetve – új utakat kerestek. Az északiak megalakí-
tották a Republikánus Pártot (1854), mely felvette
programjába a védővámok bevezetését, a rabszolga-
felszabadítást és a farmereknek kedvező szabad föld-
foglalás biztosítását.
A déliek tapasztalták, hogy észak a bevándor-
lás és az ipar fejlődése miatt egyre erősödik, és úgy
ítélték meg, hogy számukra hátrányos az Unió. Az
1860-as elnökválasztáson a republikánus Lincoln
győzött, mire 11 déli állam kilépett az Unióból, és
megalakították a Konföderált Amerikai Államokat.
(A fővárosa Richmond lett.) Az északiak a kiválást
törvénytelennek nyilvánították. Ezzel kirobbant a
polgárháború (1861).
Ebben az időben az amerikai hadsereg tisztika-
ra többnyire déliekből tevődött össze (pl. a legendás
Lee tábornok), s emiatt kezdetben a déliek sikereket
értek el. Észak 22 millió lakosával azonban csupán
9 millió déli (ebből 3,5 millió fekete) állt szemben, és
az ipari erőforrások zöme is északon volt. Így rövi-
desen észak kerekedett felül. A győzelemhez hozzá-
járult az is, hogy az északiak kezén lévő fl tta meg-
akadályozta, hogy a déliek Európából szerezzenek be
utánpótlást (blokád). Végül Grant tábornok vezeté-
sével az északiak hadserege legyőzte a lerongyoló-
dott déli hadsereget.
Az amerikai polgárháború volt az első jelentős „modern”
háború, amelyben használták az ipari forradalom vívmánya-
it (pl. vasút, gőzhajó). A nagy tűzerejű fegyverek miatt az
áldozatok száma magas volt (kb. 600 000 halott). Bevetették
a háborúban az ismétlőfegyvereket, a páncélozott hajókat,
tengeralattjárókat, és megjelentek a lövészárkok is.
13
A Gatling-gépfegyver, amelyet egy kurblival hajtot-
tak, s elődje volt a Maxim-géppuskának, amelynél a
kézi meghajtást automatika váltotta fel
Hogyan változtatta meg a háború menetét a géppus-
ka?
2017. 06. 13. 17:22
 44. Az Egyesült Államok felemelkedése 269

A polgárháború folyamán Lincoln javaslatára – hogy megnyer-

jék a farmereket és a bevándorlókat – kiadták a telepítési törvényt 15 […] én, Abraham Lincoln, az Egye-
sült Államok elnöke, a reám ruházott
(1862). Néhány dollár ellenében minden amerikai állampolgár jogot
hatalmamnál fogva, melyet mint az
nyert arra, hogy egy meghatározott nagyságú (kb. 113 hold) parcellát Egyesült Államok hadseregének és ha-
kihasítson a nyugati „szabad” földekből. Nagy jelentősége volt an- difl ttájának főparancsnoka gyakorlok
nak is, hogy az elnök rendelete felszabadította a feketéket (1863). az Egyesült Államok tekintélye és kor-
Észak győzelmének köszönhetően az Egyesült Államok egy- mánya elleni fegyveres lázadás idején,
séges maradt, s ezen a nagy belső piacon a gazdasági fejlődés e lázadás leverése érdekében hozott
az észak által meghatározott úton folytatódott. A rabszolgasá- megfelelő és szükséges háborús rend-
got megszüntették, bár a szakképzetlen és nincstelen emberek szabály érdekében, ami Urunk 1863.
tömegének a szabadság nem hozott igazi felemelkedést. Tulajdon esztendejének január első napján […]
nélkül a valódi egyenlőséget nem nyerték el. Ugyanakkor a dé- ezennel elrendelem és kinyilvánítom,
liek kényszernek érezték a változást, emiatt a szélsőségesek létre- hogy a (lázadásban levő) államokban
hozhatták a Ku-Klux-Klant (1866), amely a feketék és támogatóik és államrészekben rabszolgaként tar-
tott személyek valamennyien szaba-
ellen terrorakciókat végrehajtó titkos szervezet volt.
dok, és mostantól fogva szabadok is
maradnak. Az Egyesült Államok vég-
rehajtó hatalma, katonai és tengerészeti
hatóságait is beleértve, elismeri és meg-
védelmezi a szóban forgó személyek
szabadságát.
14 Egyúttal meghagyom az ily módon
szabaddá nyilvánítottaknak, hogy min-
den erőszaktól tartózkodjanak, kivéve,
ha ezt önvédelmük szükségessé teszi; és
azt tanácsolom nekik, hogy amennyi-
ben csak lehetséges, méltányos bérért
hűséggel végezzék munkájukat.
Kihirdetem és tudatom továbbá,
hogy a megfelelő testi kondícióban
levő ilyen személyek beléphetnek az
Egyesült Államok fegyveres szolgála-
tába, a helyőrségekbe, védőállásokba,
őrhelyekre és egyéb helyekre, valamint
az említett szolgálaton belül minden-
fajta hadihajókra.
A felszabadítási nyilatkozatból, 1863
Az amerikai polgárháború
Nézze meg a két hadviselő fél területét! Nevezze meg a fontosabb Fogalmazza meg, mit jelent
csaták helyszíneit! A háború mely jellegzetességére következtethet a pontosan a felszabadítás, mit
térképről? Miért tekinthetjük döntő tényezőnek a blokádot a háború me- nyertek el az egykori rabszolgák? Mi-
netében? lyen gazdasági és társadalmi helyzet-
be kerülhettek a feketék a déli álla-
mokban? Mitől inti az elnök a felsza-
badultakat? Mire utal ez? Milyen
16 sorsfordító lehetőségeket kínál a nyi-
latkozat a feketék számára?

Az északiak vezetői: Sherman tábor-

nok, Grant tábornok, Lincoln elnök és
Porter admirális
Nézzen utána az interneten, mi lett
a sorsa az elnöknek és a három ka-
tonának!

17604_Történelem10.indb 269 2017. 06. 13. 17:22

 270 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

Néhány évvel a polgárháború után a déli államok vissza-

nyerték az Unión belüli szuverenitásukat. Ezek az államok
olyan törvényeket hoztak, amelyek a rabszolgaságot ugyan
nem állították vissza, de fenntartották a faji megkülönböz-
tetést a fehérek és a feketék között, számos területen hátrá-
nyosan megkülönböztetve a feketéket. (Például csak írástudó
embereknek adtak választójogot. Jól tudták, hogy a fehérek
döntő többsége ennek a feltételnek megfelel, a feketék nagy
része viszont nem.) Ennek ellenére a zárt világban élő feketék
az első világháború kitöréséig – amikor jóval kevesebb beván-
dorló érkezett Amerikába – nem költöztek tömegével északra.

17 1. Az Egyesült Államokban, valamint az Egyesült Álla-
mok joghatósága alá tartozó területen rabszolgaság nem
tartható fenn és nem önkéntes szolgálat csak bűncselek-
mény miatt kiszabott büntetésként lehetséges, melyet a
törvénynek megfelelő ítélet mondott ki.
13. alkotmánykiegészítés, 1865
• ságait vagy mentességeit.
1. Az Egyesült Államok állampolgárainak választójogát
sem az Egyesült Államok, sem az egyes államok nem
vonhatják el, és nem csorbíthatják faj, szín vagy a meg-
előző szolgasági állapot miatt.
15. alkotmánykiegészítés, 1870
Az Egyesült Államok területén, illetve az Egyesült Álla-
mok joghatósága alá tartozó területen született vagy ál-
lampolgárságot szerzett személyek az Egyesült Államok-
nak és lakóhelyük államának polgárai. Államok nem
alkothatnak, és nem hajthatnak végre olyan törvényt,
amely csorbítja az Egyesült Államok polgárainak kivált-
14. alkotmánykiegészítés, 1868
Következtessünk a törvényekből a feketék helyze-
tére! Állapítsuk meg, hogy az alkotmánykiegészí-
tések mely területen kívánták egyenlővé tenni a feketéket!

Rabszolgaság és feketék a polgárháború előtt és a polgárháború után

Milyen volt a feketék megítélése rabszolgaként és azután, hogy fölszabadították őket? Érdemes megvizsgálni a kérdést két,
különböző időszakban született népszerű, és ezért nagy hatású regény – Harriet Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója és
Margaret Mitchell Elfújta a szél – egy-egy részletének segítségével!

18 – Nem szívesen adnám el – mondta Mr. Shelby elgon-
dolkozva. – Meg kell mondanom, uram, hogy humá-
nus ember vagyok, és iszonyodom attól, hogy elsza-
kítsam a gyereket az anyjától.
– Igazán? Hát persze… természetes. Értem én,
hogyne. Szörnyű kellemetlen néha, amikor a nőkkel
meggyűlik a bajunk. Mindig irtóztam a sírásuktól,
visításuktól. Borzasztó kellemetlen az ilyesmi, de én
úgy szoktam lebonyolítani az üzletet, hogy a legtöbb-
ször nincs részem benne, uram. Mit szólna ahhoz, ha
elküldené azt a lányt egy napra, egy hétre, vagy mit
tudom én; akkor békésen elintézzük az ügyet – mire
visszajön, vége az egésznek. A felesége őnagysága ve-
hetne neki néhány fülbevalót, vagy egy új ruhát, vagy
másvalamit, akkor megnyugszik.
– Félek, hogy nem.
– Az isten áldja meg, dehogyis nem! Tudja, ezek a
niggerek nem olyanok, mint a fehérek; beletörődnek
mindenbe, csak érteni kell a módját. Nézze – tette
hozzá Haley, őszinte és bizalmas képet vágva – van,
aki azt mondja, hogy a mi mesterségünk megkemé-
nyíti az ember szívét: hát én nem tapasztaltam ezt.
Higgye el, én sohasem tudtam olyanokat tenni, mint
néhányan a szakmából. Ismertem egy párat, aki az
anyja karjai közül tépte ki a gyereket, úgy rakta ki el-
adásra, közben az asszony sivított, őrjöngött egész idő
alatt… nagyon helytelen eljárás… rongálja az árut...
néha aztán nem is lehet használni semmire. Egyszer
láttam Orleansban egy igazán csinos lányt, az egészen
tönkre ment belé. A vevő alkudott rá, de a gyerekét
nem akarta; micsoda egy nő volt, látta volna, amikor
megvadult. Képzelje el, ahogy szorongatta a gyere-
két, s kiabált, s egészen kikelt magából. Még most is
meghűl bennem a vér, ahogy eszembe jut; no, ami-
kor aztán elvették tőle a gyereket, őt meg bezárták,
hát egészen megőrült, s egy héten belül meg is halt.
Ezer dollár uram, ki az ablakon, csak azért, mert nem
tudták a módját – ez a helyzet. Mindig az jár jól, aki
emberséges uram; tapasztalatból beszélek.
Harriet Beecher Stowe:
Tamás bátya kunyhója, 1852
Állapítsák meg, mely részletek utalnak a regény
keletkezési idejére! Kik szerepelnek a részletben?
Milyen körülmények között kerülhetett sor az idézett
párbeszédre? Miért ítélhető meg ellentmondásosan az
egyik szereplő személyisége?

17604_Történelem10.indb 270 2017. 06. 13. 17:22

 44. Az Egyesült Államok felemelkedése 271

19 20

A két könyv borítója

Mit fejeznek ki a borítók képei?

21 Hogyne, hogyne, hallott az árulókról, déliekről, akik
egyszerre fordítottak egyet a köpönyegükön, és jenki
zsoldba szegődtek, hallott a jenkikről is, akik elözön-
lötték Délt, akár a keselyűk a háború után, és minden
földi vagyonuk elfért egy kofferben. Ezért kofferesek-
nek is nevezték őket. Hallott egyet-mást a Felszaba-
dítottak Irodájáról és a vele kapcsolatos kellemetlen
tapasztalatokról is. Tudta, hogy a négereknek fejébe
szállt a dicsőség, és sokan közülük igencsak arcátlanul
viselkednek. Ezt azonban nemigen tudta elképzelni,
mert életében nem látott még arcátlan négert.
Ashley mondta egyszer, hogy a déli államokkal
úgy bánnak, mintha leigázott provincia lenne. Meg
hogy a győzők politikája az, hogy minél jobban el-
nyomják a veszteseket. Ez értelem nélküli üres szó-
beszéd volt Scarlett számára. Politika. […] Csak dol-
gozzon az ember, dolgozzon minden erejével, és ne
törődjön azzal, mit csinál a jenki kormányzat. A fon-
tos csak az, hogy végre vége van a háborúnak! […]
Ez a hivatal ezrével vonzotta a városokba a felsza-
badított rabszolgákat, mindenfelől, akiket elbódított
az új világ, és akik azt hitték, hogy most már örökké
csak lustálkodhatnak. Az iroda munkanélküli-se-
gélyt adott nekik, eltartotta őket, és ezzel megmér-
gezte a gondolkodásukat, gyógyíthatatlanul. Jonas
Wilkerson, Gerald egykori felügyelője volt az iroda
főnöke, helyettese pedig Hilton, Cathleen Calvert
férje volt. Mind a kettő szorgalmasan terjesztette azt
a hírt, hogy a déliek és a demokraták csak várnak az
alkalomra, hogy a négereket visszakényszerítsék a
rabszolgaságba, és a négerek egyedüli reménysége,
hogy elkerüljék ezt a sorsot, ha minden fenntartás
nélkül alárendelik magukat az iroda és a republiká-
nus párt védelmének.
Wilkerson és Hilton még azt is mondta a nége-
reknek, hogy ők éppen olyan értékes polgárai az ál-
lamnak, mint a fehérek, semmi különbség nincs kö-
zöttük, és hamarosan törvényesíteni fogják a négerek
és fehérek közötti házasságot, hamarosan felosztják a
hajdani ültetvényeket, és minden néger kap negyven
acre [kb. 28 hold] földet meg egy öszvért. Közben
állandóan izgatták őket a déliek kegyetlenkedéseiről
szóló mesékkel és adatokkal, úgyhogy itt Georgiában
is, ahol pedig mindig a legszebb békesség uralkodott a
rabszolgák és gazdáik között, és kegyetlenkedésekről
soha senki nem hallott, egyre égőbb lett az osztály- és
fajgyűlölet. […]
Margaret Mitchell: Elfújta a szél, 1936
Mi mindenből következtethet a regény keletke-
zési idejére? Milyennek mutatja be a szöveg a
feketék és a fehérek viszonyát? Milyen – korszaktól
független – problémát hoz emberközelbe a könyv?

Az Egyesült Államok a XIX. század közepére a Csendes-óceánig tolta ki a határait, miközben az

őslakos indiánok elpusztultak, vagy rezervátumokba szorultak. A hatalmas földterület és a nagy
lehetőségek bevándorlók millióit vonzották, s a megnövekedett belső piac gyors gazdasági fejlődést indí-
tott el. Az iparosodott és farmergazdaságokkal rendelkező északi és az ültetvényes gazdálkodásból élő
rabszolgatartó déli tagállamok ellentéte véres polgárháborúhoz vezetett, amelyben a népesebb és gazda-
ságilag fejlettebb észak győzött. A rabszolgákat felszabadították (bár a valódi egyenlőséget nem érték el),
a szabad földeket a farmerek szerezték meg, s a vezetés az északi polgárság kezébe került. Az Amerikai
Egyesült Államok egységes maradt, s rövidesen a világ vezető gazdasági hatalmává vált.

17604_Történelem10.indb 271 2017. 06. 13. 17:22

 272 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

45. A Balkán és a brit gyarmatosítás

a korszakban
1 I. Az önkormányzat és nemzetközi jogaink garanci-
ája […], valamint a román terület semlegessége.
II. Havasalföld és Moldva egyesítése egységes állam-
ba, egységes kormányzattal.
III. Külföldi fejedelem öröklési joggal, akit valamelyik
európai uralkodódinasztiából választanak, s akinek
az öröklését elismerik a nagyhatalmak, aki az or-
szágban születik, a pravoszláv hitben kell nevelni.
IV. Alkotmányos kormányzat, amelyet az ország szo-
kásainak megfelelően állítanak össze. Egységes
törvényhozó testület, amelyet széles körű válasz-
tójog alapján választanak meg és a román nem-
zet általános érdekeit képviseli. A törvényhozó
gyűlések valósítsák meg a következő reformokat:
a vagyonra való jog elismerése, valamennyi ál-
lampolgár egyenlősége, személyes szabadság és a
munka szabadsága a mezők dolgozói számára.
A havasalföldi Nemzeti Párt programja, 1857
Mi a program alapvető célja? Az új állam létre-
jöttén túl mit vár a párt az átalakulástól? Milyen
államformát tart kívánatosnak a kiáltvány? Jellemez-
ze a forrás alapján Havasalföld társadalmi viszonyait!
A krími háború (41. lecke) meg-
ROMÁNIA
hozta a lehetőséget a zömében
LÉTREJÖTTE
románok lakta Havasalföldnek és
Moldvának a szabadság kivívására és Románia meg-
alapítására. A fejedelemségek évszázadokon át bénító
török függésben éltek (XV–XVIII. század). A török
visszaszorulása után Moldva elvesztette egyes terüle-
teit (Bukovina először Lengyelországé, majd a Habs-
burg Birodalomé, Besszarábia pedig Oroszországé
lett), majd mindkét fejedelemség orosz befolyás alá
került (1829). A krími háború után a nyugati ha-
talmak arra törekedtek, hogy egy ütközőállammal
válasszák el az Oszmán Birodalmat és Oroszorszá-
got. Így kívánták megvédeni a törököket Oroszor-
szágtól, és megakadályozni, hogy a területet a Habs-
burg Birodalom bekebelezze. Francia ösztönzésre és
támogatással Moldvában és Havasalföldön is Cuza
ezredest választották fejedelemmé (1859). Rövidesen
Moldvából és Havasalföldből létrejöhetett Romá-

2 Az egyesülés megvalósult, a román nemzet létrejött.

Ezt a nagy tettet, amelyet annyira óhajtottak az elmúlt
nemzedékek, amelyet mi forrón kívántunk, elismerte
3
a Fényes Porta és a védőhatalmak, és feljegyezte ha-
zánk története. Őseink istene velünk volt, az állam-
mal volt.
A nép értelmességének segítségével az Isten meg-
erősítette törekvéseinket, dicső jövő felé vezette a
nemzetet.
Január 5-én és 24-én egész bizalmatokat a nemzet
választottjába helyeztétek, egyesítettétek reménysé-
geiteket, amikor egy uralkodót választottatok, és ez a
választott most megadja az egységes Romániát. Éljen
Románia!
Cuza ezredes kiáltványa, 1861
Románia kialakulása
Mire utal a fejedelem „a nép értelmessége” kap-
csán? Mely eszmeáramlat jegyeit ismeri fel a Kövesse nyomon Románia kialakulásának folyama-
szövegben? Állítását szövegrészletekkel igazolja! Kö- tát! Hasonlítsa össze az etnikai viszonyokat a politi-
vetkeztessen a forrásból a román fejedelemségek kai határokkal! Határozza meg az ütközőállam fogalmát
nemzetközi hatalmi helyzetére! Románia példáján! Elemezze a Habsburg Birodalom geo-
politikai érdekeit a térségben!

17604_Történelem10.indb 272 2017. 06. 13. 17:22

 45. A Balkán és a brit gyarmatosítás a korszakban 273

4 5 22. cikkely. A jelen dekrétummal meg-

szüntetett robot, dézsma és más [föl-
desúri] teher megváltásáért a parasztok
kamat és törlesztés gyanánt évente, leg-
alább 15 évig a kincstári pénzárfolya-
mon a mellékelt táblázat szerint fize ni
fognak. […]
34. Mihelyt […] a földbirtokosok
megkapják a robot és más terhek meg-
szűnte miatt járó tőkét, a parasztoknak
a 22. cikkely alapján fize endő megvál-
tási kötelezettség megszűnik.
Fejedelmi rendelet, 1864
Sinaia, az 1870-es években épült román királyi kastély a Déli-Kár-
pátokban, a magyar határ közelében Miről intézkedett a rendelet?
Hasonlítsa össze a már tanult
Milyen stíluselemek figyelhetők meg a kastélyon? A stílus és a kastély hasonló rendelkezésekkel!
elhelyezkedése milyen politikai tartalommal bírt?

nia (1861). A nagyobb nemzetközi elismertség érdekében a Ro-

mán Fejedelemség élére meghívták a Hohen­zollern-család egyik
tagját (I. Károlyt), aki 1881-ben felvette a román királyi címet 6 […] emberi lényeket láttam, akik lán-
(uralkodott 1914-ig). cot hordtak karjukon és lábukon, má-
soknak vaspánt fogta át a homlokát,
A cigányok (romák) középkori vándorlását megint mások vas nyakörvet viseltek.
A CIGÁNYSÁG / A cigányok legnyomorultabbjainak
már megismertük (Történelem 8., 292. o.;
ROMÁK HELYZETE korbácsolás és más, még kegyetlenebb
Történelem 9., 242. o.). A szerte Európában
büntetés jutott osztályrészül: éheztet-
megtalálható cigány (roma) népcsoportok különböző mértékben
ték, tűz fölé lógatták, magánzárkába
vették át a befogadó országok kultúráját és nyelvét. A cigányok zárták, meztelenül a zajló, jéghideg fo-
(romák) jelentős része beolvadt a többségbe, de szinte minde- lyóba dobták őket. Gúnyt űztek a há-
nütt megmaradtak a sajátos vonásokat mutató, csak részben zasság szentségéből és minden egyéb
asszimilálódott csoportok. családi kötelékből is: az asszonyokat el-
A XIX. század közepén jelentős számban éltek cigányok (ro- szakították férjüktől, a lányokat elsza-
mák) Havasalföldön és Moldvában, majd a kialakuló Románi- kították, elragadták szüleiktől, a kisde-
ában. A térség még Közép-Európához képest is rendkívül elma- deket letépték szülőanyjuk kebléről, és
radott volt. Ez nemcsak a gazdaságban, de a társadalomban is úgy adták el őket a Románia legkülön-
megmutatkozott. A század közepén még létezett a rabszolgaság. bözőbb vidékeiről érkező kereskedők-
1855-ben Havasalföldön, 1856. február 20-án Moldvában ki- nek, mint a barmokat.
Mihail Kögălniceanu román történész
mondták a rabszolgaság felszámolását, vagyis a „magáncigá-
visszaemlékezése gyermekkorára, 1837

7 Jellemezze a moldvai cigányok

helyzetét! Mennyiben felel meg
ez a klasszikus rabszolgai állapotnak?
Hogyan viszonyul a jelenséghez a
szerző?

A cigányság népmozgásai
Jellemezze röviden a térképen feltün-
tetett különböző időszakok vándor-
lásait (irányok, távolság stb.)! Mi indította
el a XIX. század második felében a ván-
dorlást?

17604_Történelem10.indb 273 2017. 06. 13. 17:22

 274 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
8 (románul: robia, cigányul: robija) sötét korszaka a
Nagy-Britannia és India kapcsolatrendszere
Mi tette lehetővé a brit behatolást az indiai gazda-
ságba, s hogyan történt ez? Milyen hatásai voltak a
folyamatnak? Beszéljék meg a pozitív és a negatív követ-
kezményeket!
A brit gyarmatbirodalom a XIX. század közepén
Állapítsa meg, változott-e a brit gyarmati terjeszke-
dés iránya a bemutatott időszakban! Melyek lehettek
a brit terjeszkedés céljai az egyes térségekben? Sorolja fel,
mely országokkal kerülhetett szembe Anglia a gyarmato-
sítás során!
17604_Történelem10.indb 274
nyok” jogi egyenjogúsítását. Ezzel véget ért a rabság
romániai (korabeli szóhasználattal: oláhországi) ci-
gányság számára.
A felszabadult rabszolgák – a becslések szerint
mintegy negyedmillió ember – tulajdont nem kap-
tak. A megélhetés nehézségei és a többségi társada-
lomban a cigányokról továbbra is létező előítéletek
miatt valóságos népvándorlás indult a jobb megél-
hetést biztosító fejlettebb országok felé. A vándorló
cigány tömegek Romániából (Oláhországból – ebből
van az „oláhcigány” elnevezés) először az Osztrák–
Magyar Monarchiába és Oroszországba települtek
át. Innen indultak tovább, de ezen országok Románi-
ához közel eső területein nagy volt a maradók száma
is. Jelentős részük családi közösségekben, vándor-
ló életmódot folytatott, és igyekezett hagyományos
mesterségeiből (kovács, teknővájó, lókereskedő stb.),
alkalmi munkákból megélni.
A krími háború után
NAGY-BRITANNIA
Nagy-Britannia igyekezett
GYARMATBIRODALMA
távol maradni az európai
konfl ktusoktól, és a gyarmati terjeszkedésre össz­
pontosította erejét. Ezt a politikát az angol pártok
egységesen támogatták. Miközben az európai hatal-
mak lekötötték egymás erejét, a britek létrehozták a
világ legnagyobb kiterjedésű gyarmatbirodalmát.
A mérsékelt égövben elhelyezkedő gyarmatok (Ka-
nada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika) területére
erőteljes volt a Brit-szigetek lakóinak kivándorlása.
A betelepülés során az őslakosok jórészt kipusztul-
tak, vagy kipusztították őket, így a fehérekből álló
népességük fokozatosan nőtt.
2017. 06. 13. 17:22
 45. A Balkán és a brit gyarmatosítás a korszakban
A britek legértékesebb gyarmata India volt.
A brit gyáripar termékei a XIX. században tönkre-
tették az indiai kézműipart. Az angliai gyárak gya-
pot iránti kereslete nőtt, ezért a gabonatermesztés
rovására teret hódított a gyapottermesztés. Ez éhín­
ségekhez vezetett. Az Indiát irányító Kelet-indiai
Társaság nem tudta kezelni a nyomorba süllyedő la-
kosság elégedetlenségét. A bennszülött katonák lá-
zadásának (szipojfelkelés, 1857) véres leverése után
India igazgatását közvetlenül az állam vette át.
A hatalmas terület kormányzása – a brit gyarma-
tosításra jellemzően – nem kötött le jelentős angol
10 Ezennel India bennszülött fejedelmei tudomására
hozzuk, hogy mindazokat a szerződéseket és megál-
lapodásokat, amelyeket a tiszteletre méltó Kelet-indiai
Társaság vagy az ő nevében más kötött, elfogadjuk és
betű szerint meg fogjuk tartani, és számítunk arra,
hogy ők ugyanúgy fognak cselekedni.
Nem kívánjuk jelenlegi területi birtokainkat bő-
víteni: s míg nem fogjuk tűrni, hogy birtokaink és
jogaink ellen irányuló bármilyen agresszió kísérle-
te büntetlen maradjon, nem fogjuk engedni mások
birtokainak háborítását sem. Úgy fogjuk tisztelni a
bennszülött fejedelmek jogait, méltóságát és becsüle-
tét, mint sajátunkat, és azt kívánjuk, hogy ők, miként
a saját alattvalóink, élvezzenek olyan jólétet és társa-
dalmi haladást, ami csak belső béke és jó kormányzás
gyümölcse lehet.
A kötelesség ugyanolyan parancsait tekintjük ránk
nézve kötelezőnek indiai területeink bennszülött la-
kóival szemben, amelyek valamennyi egyéb alattvaló-
inkkal szemben köteleznek minket, és a Mindenható
Isten áldásával hűségesen és lelkiismeretesen eleget is
fogunk ezeknek tenni.
Noha szilárdan támaszkodunk a kereszténység
igazára és hálával veszünk tudomást a vallás vigasz-
talásáról, ugyanúgy elutasítjuk annak jogát és óhaját,
hogy bármelyik alattvalónkra rákényszerítsük meg­
győződésünket. Királyi akaratunkra és tetszésünkre
kijelentjük, hogy vallásos hite miatt senki sem élvez-
het előnyöket, nem lehet zaklatni vagy nyugtalanítani
[…]. És a továbbiakban kívánjuk, hogy alattvalóink,
amennyire lehetséges, bármilyen fajhoz vagy vallás-
hoz tartozzanak is, szabadon és részrehajlás nélkül fel-
vételt nyerjenek a szolgálatunkban álló hivatalokba és
azon feladatok ellátására, amelyekre felkészültségük,
iskolázottságuk, képességük, személyiségük megfelelő
módon alkalmassá teszi őket.
Viktória királynő proklamációja, 1858
Mi változott meg India igazgatási rendszerében
a proklamáció évében? Gyűjtse össze, hogy az
indiai alattvalók mely jogainak tiszteletben tartására
tesz ígéretet a királynő! Mi kényszerítette ki a forrás-
ból megismert változásokat?
17604_Történelem10.indb 275
275
A szipojfelkelés
Az indiai lakosság a problémákért (a helyi kézműipar el-
sorvadása, éhínségek) a gyarmatot igazgató Kelet-indiai
Társaságot tette felelőssé. Nagy elégedetlenséget váltott
ki, hogy egy törvénytervezet szerint azoknak a családok-
nak a földje, ahol nem volt fiú örökös, a társaság tulajdo-
nába került volna. Elterjedt – bár nem volt igaz –, hogy
a lakosságot az angolok át akarják téríteni keresztény
hitre. Az Indiában állomásozó brit hadseregben jelentős
számban (kb. 300 000) szolgáltak hindu és iszlám vallású
indiaiak. Őket nevezték szipojoknak (a perzsa eredetű
szó jelentése: katona). A körükben is izzó elégedetlenség
(amelyet a zsoldjuk csökkentése is szított) akkor kapott
lángra, amikor a hadseregben újfajta töltényeket rend-
szeresítettek. Ezeknek a papír töltényhüvelyét marha-
faggyú és sertészsír keverékével kezelték. Így a töltény
érintése (különösen szájjal, ahogyan a lőszer élesítését
végezték) a hindu és az iszlám vallási előírások szerint is
tilos volt. Bár az angolok módosítottak a lőszeren, a lá-
zadást nem tudták megakadályozni. A harc egész Észak-
Indiára (különösen Bengáliára) kiterjedt, és mindkét fél
sok kegyetlenkedést követett el.
11 Legyen ismeretes minden muzulmán és hindu,
India lakosai előtt, hogy országunk kormányzá-
sa az égből kapott legnagyobb javak egyike. Nem
fognak tirannusok és bitorlók kormányozni ben-
nünket! […] Egyesüljünk az élet, a javak, a vallás
közös védelmére, és űzzük ki az angolokat! Va-
lamennyi hindu és muzulmán erejéhez mérten
nyújtson kölcsönös segítséget. Aki öreg – imád-
kozzék a győzelemért. Aki öreg és gazdag – ál-
dozza fel pénzét a szent háborúra. Aki egészsé-
ges és fiatal – lépjen be a hadseregbe. Nem földi
előnyökért küzdünk, hanem a hitünkért. Nagy és
kicsi – mindnyájan egyenlők a szent háborúban.
A szipojok kiáltványából, 1857
Mely eszmei irányzatok ismerhetők fel a ki-
áltványban? Mire törekedtek a lelkesítésen
túl a szöveg alkotói? A forrás alapján vitassák
meg: valóban vallási okai voltak a felkelésnek?
12
A szipojfelkelés vezetőinek kivégzése festményen
Nézzen utána az interneten, ki festette a képet!
Honnan ered ez a rendkívül kegyetlen kivégzé-
si módszer?
2017. 06. 13. 17:22
 276 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

erőket, mert az irányításba bevonták a helyi vezető réteget is. Meg-

13
14
A waitangi egyezmény egy megma-
radt példánya
Az egyezmény angol és maori vál-
tozata nem mindenben egyezik.
Mire utal ez?
nyíltak a gyarmati hivatalok az indiaiak számára. Sokan közülük
angliai iskolákban tanultak. A következő évtizedekben új, az eu-
rópai kultúrán nevelkedett indiai értelmiség alakult ki.
A britek fokozott erővel vettek részt a gyarmatosításból ko-
rábban jórészt kimaradt Afrika meghódításában. Céljuk Kelet-
Afrika és a kontinens stratégiai pontjainak megszerzése volt. Ezt
tükrözte a Kairó–Fokföld vasútvonal terve. A vasút északi vég-
pontját, Egyiptomot a Szuezi-csatorna megépítése (1869) után
fokozatosan vonták ellenőrzésük alá. Egyiptom az egyik állomása
volt a Gibraltártól Indiáig kiépített támaszpontrendszernek,
mely biztosította a britek útvonalát legfontosabb gyarmatukhoz,
Indiához.
A vasút déli kiindulópontját, Fokföldet már korábban, a na-
póleoni háborúk idején megszerezték a hollandoktól. A holland
telepesek (búrok) egy része az angol uralom elől északabbra húzó-
dott, és farmergazdálkodásra rendezkedett be.
1. cikk. Az Új-zélandi Egyesült Törzsi Szövetség vezetői és az önálló
és független törzsfőnökök, akik nem tagjai a Szövetségnek, átengedik
az angol királynő őfelségének egészen és minden kikötés nélkül az
uralkodói jogokat és hatalmat, melyet az említett szövetségi, illetve
egyes törzsfőnökök gyakorolnak, illetve birtokolnak, vagy feltételezet-
ten gyakorolnak, illetve birtokolnak saját területeik felett mint azoknak
egyedüli uralkodói.
2. cikk. Az angol királynő őfelsége biztosítja és garantálja az új-zé-
landi törzsfőnököknek és törzseknek, azok családjainak és egyéneinek
földjeik, birtokaik, erdeik, halászó helyeik egészen kizárólagos és za-
vartalan birtoklását és egyéb olyan tulajdonukét, melyet kollektíven,
illetve egyénileg birtokolnak, ameddig csak akarják, s megtartani kí-
vánják tulajdonukban; de az Egyesült Törzsek törzsfőnökei és a füg-
getlen törzsfőnökök őfelségére ruházzák az ilyen földek kizárólagos
elővásárlási jogát, minthogy azok tulajdonosai esetleg elidegeníteni
hajlandók olyan áron, amelyben megegyeznek az illető tulajdonosok
és őfelsége által ez ügyben felhatalmazott személyek.
3. cikk. Ezt megfontolva az angol királynő őfelsége kiterjeszti az
új-zélandi bennszülöttekre királyi védelmét, s felruházza őket a brit
alattvalók valamennyi jogával és privilégiumával.
A waitangi egyezményből, 1840
Jellemezze a forrás alapján az angol gyarmatosítás módszereit és
céljait!

A krími háborút követően a nagyhatalmak ütközőállamot kívántak létrehozni Oroszország és az

Oszmán Birodalom között. Ez – francia támogatással – lehetőséget jelentett a zömében románok
lakta Havasalföld és Moldva egyesítésére: megszületett a Román Királyság. Megkezdődött a román tár-
sadalom modernizálása, ami a cigányságot is érintette. Jelentős számú cigány vándorolt ki Romániából,
főképp az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország területére. A XIX. század közepén folytatódott a
brit gyarmatbirodalom kiépítése. A legfontosabb gyarmat India volt, amely az angol ipar nyersanyagszál-
lítójává és ipari termékeinek felvevőpiacává vált. Az 1857-es szipojfelkelés után India közvetlenül a brit
állam irányítása alá került. A gyarmati igazgatásnak köszönhetően kialakulóban volt az angol kultúrán
felnövekvő indiai értelmiség. Az angolok afrikai terjeszkedésének célja az Indiába vezető útvonalak biz-
tosítása és stratégiai pontok megszerzése volt.

17604_Történelem10.indb 276 2017. 06. 13. 17:22

 46. Magyarország a szabadságharc leverése után 277

46. Magyarország a szabadságharc

leverése után
A Habsburg-kormányzat megalázónak tar-
A MEGTORLÁS totta, hogy csak idegen fegyverek segítségével 2
sikerült levernie a magyar szabadságharcot. Ezért
a birodalom más területein biztosított amnesztia (kegyelem) he-
lyett véres bosszút állt. Ferenc József a megtorlás végrehajtását az
itáliai kegyetlenkedései miatt „bresciai hiénának” nevezett Hay-
naura bízta, akit kinevezett Magyarország teljhatalmú katonai
parancsnokává.
Miután Komáromot Klapka György a védőknek szabad elvo-
nulást biztosító menlevél fejében feladta, teljes erővel megkezdő-
dött a megtorlás. 1849. október 6-án Aradon tizenhárom hon-
védtábornokot, Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt,
Batthyány Lajos grófot végezték ki. Rajtuk kívül még közel 150
embert küldtek a bitóra, s több mint ezret bebörtönöztek. Töme-
gesen alkalmaztak megalázó büntetéseket (pl. nyilvános megkor-
bácsolást), és honvédek tízezreit sorozták be a császári hadseregbe.
Érthetetlennek tűnik, miért állt véres bosszút az udvar a szabadságharc
után. Hiszen a cár is intette Ferenc Józsefet az engedékenységre. Azonban a Az aradi vértanúk iránti kegyeletből a
magyarság a szabadságharc során olyan nagy erőt fejtett ki, hogy az osztrák dualizmus korában (1889) emelt em-
vezetésben a megalázottság és a félelem agresszióhoz vezetett. A véres leszá- lékmű
molás emléke azonban a későbbiekben megbosszulta magát, és érzelmi aka-
Nézze meg az interneten, hogy mi-
dályt jelentett abban, hogy a magyarság tömegei azonosuljanak a kiegyezést
lyen fordulatok voltak az aradi em-
követően az összbirodalmi érdekekkel. Hiszen sem itthon, sem külföldön lékmű XX–XXI. századi történetében!
nem lehetett a vérengzést teljes mértékben Haynau nyakába varrni.

1
3

Kazinczy Lajos, a tizenhárom tábor-

nok mellett Aradon kivégzett magyar
főtiszt, nagy nyelvújítónk fia. Az ara-
A tizenhárom aradi vértanú
di vár kazamatáiban lelte halálát a hu-
Nézzen utána a vértanúk nemzetiségi összetételének! Mire következ- szárjait Galíciából hazavezető Lenkey
tethet az eredményből? János tábornok is

17604_Történelem10.indb 277 2017. 06. 13. 17:22

 278 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
4 Drága Nőm! Hiába reménykedtünk az emberségesség
utolsó szikrájában, amikor azt véltük, hogy még egyszer
látjuk egymást, ezt is megtagadták Tőled; és ezért ezek-
ben a sorokban ismétlem meg Neked mélyen átérzett
kifejezését forró hálámnak és tiszta szerelmed minden
kincse iránti csodálatomnak, amelyet megérdemelni so-
hasem tudtam; és oly igaz, mint az, hogy a halál küszö-
bénél állok, hogy csupán ennek a bűnnek a tudata az,
amit a sírba magammal viszek. Istennek még örömet és
kárpótlást kell adnia Neked, te Angyal, és ha akad férfi,
aki méltó a te szívedre, ó! akkor az önfeláldozásnak Rád
oly jellemző túlzásával ne taszítsd el őt magadtól.
Elnézéssel és szerelmünk első éveire gondolva em-
lékezzél rám. A gyermekeket áldd meg és csókold meg
az én nevemben, ne szégyelljék, nem kell szégyellniük
atyjukat, az én halálomnak a gyalázata előbb vagy utóbb
azokra hull vissza, akik engem igazságtalanul és hálátla-
nul meggyilkoltak. Ebben az ünnepélyes órában meges-
küszöm, hogy a király és a monarchia elleni árulásnak
soha egyetlen gondolata nem férkőzött lelkemhez, és
Hogyan került fogságba a magyar miniszterelnök? Szedje vázlatpontokba, hogy mi mindent tart fontosnak közöl-
ni feleségével Batthyány a kivégzése előtt! Ezek közül melyek a közéleti-politikai és melyek a magánéleti tartalmak?
Nézzen utána, mire utal a levél utolsó bekezdésének első mondata!
5 Midőn a sok tekervényes úton, kisebb-nagyobb udva-
ron […] végre a roppant zömtorony alá értek, s a térpa-
rancsnok-kapitány intett a grófnőnek, hogy kövesse: az
eddig kíséretül szolgált csendőrök egyike maga is meg-
döbbenve kiáltott fel: „Also im turm?” [Tehát a torony-
ban?] Csak később tudták meg, hogy e felkiáltás azt je-
lenti, miszerint a legszigorúbb fogdába lesznek bezárva
a monarchia területén.
A meredek külső lépcsőkön fölmenve, egy nagy őr-
terembe léptek, hol katonák, őrök tanyáztak; innen szűk
és sötét lépcsőkön tapogatva jutottak fel egy alacsony
körterembe, melyből minden irányba ajtók nyílottak be.
Itt már érezni kezdették a fogolynők, milyen helyre jutot-
tak; kivált midőn egy csomó felhalmozott kőkenyérről
magyarázatot kérve, azt a választ nyerték, hogy e mázsás
kövek a foglyok lábaihoz szoktak volt láncoltatni. […]
Ez az úgynevezett „vizit” mindennap reggel-este
megtörténik, oly durva rohamossággal és zajjal, hogy
a fogolynők éveken át sem tudták megszokni. Minden
jeladás nélkül, egyszerre nagy lánccsörgés hallik; az aj-
tót hirtelen felcsapják, s a porkoláb egy láncos rabbal
berohan; az első szemle, az utóbbi takarítás végett. […]
A megérkezést követő napon déli 11 óra tájban a fo-
golynőket a vár parancsnoka, Nehiba nyugalmazott ez-
redes látogatta meg. E Bács megyei derék magyar ember
azonnal megnyerte a fogolynők szívét, nemcsak azáltal,
hogy magyarul kezdett velük beszélni, hanem mivel oly
nevezetes engedményeket is tett, aminőkre az eddigi
bánásmód után nem is számoltak. A legnagyobb jóté-
temény mindjárt az volt, hogy a két évig eltiltott író- és
17604_Történelem10.indb 278
hogy a hazához nem kevésbé hű voltam; ugyan ki hiszi
el ezt most! És ezért halok meg; a törvény, a király esküje
volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagy-
tam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus
sum [A magam útját jártam], ezért ölnek meg engem.
Ennyit a gyalázatos politikáról a Te vigasztalásodra,
ámbár erre nincs szükséged, hiszen egyedül csak Te vol-
tál az, aki mindig bízott bennem. Hagyd el ezt az orszá-
got a gyerekek kedvéért; az ő jövőjük csírájában volna
megfertőzve. A Te vagyonod elég lesz nekik; jobb egy
szegény sors, mint alamizsna azoknak a kezéből, akik
őket árvákká tették. […]
Azt a gonosz gyalázatot, melyet ezek nekem szán-
tak, remélem, elkerülöm, erre a célra már régóta egy
mentőeszközt hordok magamnál! És még egyszer egy
búcsúcsókot. Isten Veled! Úgy halok meg, hogy csak a
Te képed van a szívemben, a Te neved az ajkamon! Vi-
szontlátásra! Lajosod
Batthyány Lajos gróf búcsúlevele feleségéhez,
Zichy Antóniához, Pest, 1849. október 5.
rajzszereket mindkét nőnek engedményezte; az élelme-
zést illetőleg megengedte, hogy a rabkosztot pótolhassák
saját költségükön. De a legnagyobb engedélye az volt,
hogy a szegény rabnőknek naponként kétórai sétát en-
gedett a vár legtágasabb udvarán, a József téren.
Volt még egy enyhítő és kedvező körülmény a fo-
golynőkre nézve Kufsteinben. Ez abban állott, hogy a vár
katonaőrségét magyar ezred fiai képezték. E jó fiúk ritka
érdekeltséggel és részvéttel viseltettek a hölgyek iránt.
[…] Ha őrségen voltak, vagy a fogoly nőkkel azok sétá-
ja közben találkoztak: jólesett lelköknek ha bár csak pár
szót váltani a fogolynőkkel, és midőn Nehiba parancs-
nok a fogoly nőknek az olvasmányokat is megengedte
és ezek fölváltva olvasták a Hunyadiak korát: a külső
ajtó kis nyilatán át gyakran beszólott a becsületes őr: „Ó,
asszonyaim, csak folytassák tovább; olyan jólesik női aj-
kakról magyar szót hallani.” Természetes, hogy mint ők
azokat, a fogolynők is kényeztették őket, s kedvezései-
kért kedvenc álnevekkel látták el, ilyenek voltak „Min-
dig”, „Jókor”, „Szegfű”, „Rózsa”, „Babér” stb. nevűek. Pe-
dig a jó emberek sokat szenvedtek, ha valamin rajtaérték
őket; a foglyok pedig szigorúan eltiltattak a szóváltástól.
Leövey Klára jegyzetei Teleki Blanka börtönéveiről, 1880
Jellemezzék a forrás alapján a korabeli börtönvi-
szonyokat! Vitassák meg, hogy mennyiben voltak
tekintettel a fogva tartók a foglyok társadalmi helyzeté-
re, és arra, hogy nők! Gyűjtsék össze, hogy mely ténye-
zők tették elviselhetőbbé a rabságot!
2017. 06. 13. 17:22
 46. Magyarország a szabadságharc leverése után 279

6
Kilenc aradi vértanú kivégzése (Thor-
ma János festménye, 1896). Négy tá-
bornokot „kegyelemből” főbe lőttek
Mi volt a jogi alapja a főtisztek ki-
végzésének? Értelmezze a „kegyelem”
tartalmát! Fogalmazza meg a kép üzene-
tét!

A véres megtorlás külföldön ellenszenvessé tette az osztrák ab-

szolutizmust, s fenntartása hosszú távon belpolitikailag is lehetet-
len lett volna. A kormányzat és az uralkodó úgy próbált szabadul-
ni e problémától, hogy Haynaut menesztették hivatalából (1850
nyara), az ő túlkapásaként állítva be az eseményeket.

7 Egyetlen, utolsó leheletemig szeretett Lizám!

A kocka eldőlt, és csak kevés órám marad e világon, hogy előké- 8
szüljek a keserves lépésre. – A halál nem volna rettenetes rám nézve,
ha egyedül állnék; de a rád és ártatlan gyermekeimre való gondolat,
drága Lizám, súlyosan nehezedik lelkemre. A csapás nem ért készü-
letlenül. Azt hittem, mindenre készen vagyok: és mégis e pillanatban
görcsösen vonaglik a szívem arra a gondolatra, hogy téged, legna-
gyobb kincsemet, örökre elveszítelek! […]
Szívesen, ó, mily szívesen éltem volna, hisz megvolt mindenem,
ami boldoggá teszi az életet, olyan boldog voltam a veled való házas-
ságban, amilyen csak lehet az ember. […] Rövidre van szabva az idő,
melyet még a földön tölthetek, a levelet nemsokára át kell adnom, és
nehezemre esik megválnom ezektől a lapoktól, hiszen ezek az utolsó
szavaim hozzád. Isten áldjon és oltalmazzon, drága nemes feleségem, és
adjon neked erőt, engem pedig részesítsen örök békéjében. Édes, drá-
ga Lizám! Gyermekeim! Éljetek boldogan! Nemsokára kiszenvedek.
Még egyszer köszönet hű szerelmedért, mindenért, amit értem tettél. – Leiningen-Westerburg Károly (1819–
Istenem, Istenem! Nem bírom tovább. Isten veled, életem, mindenem! 1849) német (hesseni) származású
Holtig hű Károlyod, Arad, 1849. október 5. katonatiszt, akit magyar felesége és a
Leiningen-Westerburg Károly utolsó levele feleségének
délvidéki szerb mészárlás állított a ma-
gyar ügy mellé. Két kisgyermeke volt
Vitassák meg, hogy a kormányzat szempontjából szükségszerű Nézzen utána, mit nyilvánított „ala-
volt-e a véres megtorlás! Mennyiben változtatja meg e levél is- csony rágalomnak” Leiningen-Wes-
merete az aradi hősökről bennünk élő képet? terburg Károly a vesztőhelyen, utolsó sza-
vaival!

Haynau megveréséről beszámoló an-

gol sajtóillusztráció
Hogyan mutatja be olvasóinak az
újság Haynau tetteit?

17604_Történelem10.indb 279 2017. 06. 13. 17:22

 280 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

A levert forradalmak után

10 AZ ÚJABSZOLUTIZMUS a birodalom kormányzása
a teljes centralizáció hívei-
nek kezébe került. Kezdetben – részben az osztrák-
német polgárság és a nemzetiségek megnyerése ér-
dekében – a centralizációt alkotmányos ígéretekkel
álcázták (olmützi alkotmány).
Az európai viszonyok megváltozása után (pl. III.
Napóleon államcsínye, 1851) Ferenc József még a
látszatalkotmányosságot is megszüntette, és szemé-
lyesen irányította az államügyeket. Nyílt önkény-
uralmat vezetett be, ezért a korszakot újabszolutiz-
Politikai irányzatok az újabszolutizmus időszakában musnak (neoabszolutizmus) nevezzük.
Mi a különbség, illetve az azonosság a két irányzat
A rendszert támogatók köre a hadseregre, a hiva-
között? Hogyan hatott a külpolitikai helyzet a biro- talnokrétegre és a birodalmi arisztokrácia egy ré-
dalom vezetésében lezajló változásokra? szére szűkült, mivel az önkényuralom még az osztrák
polgárság számára is népszerűtlen volt. A politikai
életben csak azok jutottak szerephez, akiket az elvek
helyett a gyors érvényesülés vágya hajtott. Ilyen sze-
11 mély volt például a hajdani forradalmárból belügy-
miniszterré váló Alexander Bach.
Alexander
Bach (1813– A konzervatív föderalizmust, vagyis az 1848 előtti álla-
1893). 1848- potokat, ha szűkebb mozgástérrel is, de biztosítani kívánó
ban liberális- Windischgrätzet hamar kiszorították a hatalomból. A német
ként részt vett jellegű abszolutista centralizáció vezetője Windischgrätz ro-
a bécsi for- kona, Schwarzenberg herceg volt.
radalomban,
majd áttért az
uralkodó hű- Az 1850-es években a biro-
ségére. 1849 A BACH-KORSZAK dalmi kormányzat Magyaror-
nyarától 1859 szág birodalomba történő teljes
augusztusáig beolvasztására törekedett. Az időszakot a birodalmi
birodalmi bel- kormány belügyminiszteréről Bach-korszaknak is
ügyminiszter
nevezik (1851–1859).
Magyarországról leválasztották Erdélyt, Hor-
vátországot és az újonnan kialakított Szerb Vajda-
12 ságot. A megmaradt területet öt kerületre osztották
fel. A megyék és a városok önkormányzatát eltö-
rölték, a közigazgatás, a hivatalok a központi akarat
végrehajtói lettek. Miután a korábbi hivatalnoki kar
egy része nem működött együtt a hatalommal, a hi-
vatalnokok egy részét (kb. harmadát) a birodalom
ausztriai területéről hozták Magyarországra.
Az újabszolutizmus kiiktatta az 1848 előtti feu-
dális, rendi közigazgatást, és a kor követelményeinek
megfelelően megkezdte a polgári állam kialakítását,
a kiterjedtebb állami irányítás bevezetését. Életbe lép-
tették az osztrák polgári törvénykönyvet, egységesítet-
ték a mértékrendszereket és az oktatást: ekkor szüle-
tett a nyolcosztályos gimnázium és az érettségi vizsga.

Útlevél a belföldi utazásokhoz a Bach-korszakból A modernizáció azonban az alkotmányosság kizárásával,

Milyen ellentmondást fedezhet fel a térkép (13.) és a a lakosság ellenére, idegen (összbirodalmi) érdekeket fi ye-
kép között? lembe véve, sokszor képzetlen tisztségviselőkkel kezdődött
meg. Ez hosszú távon aláásta Magyarországon az államappa­

17604_Történelem10.indb 280 2017. 06. 13. 17:22

 46. Magyarország a szabadságharc leverése után 281

13 14

Magyarország közigazgatása a Bach-korszakban

Ismertesse, hogyan változott meg Magyarország területi felosztása
és jogi helyzete a korszakban! Milyen célokat tükröz az új felosztás?

rátus és az állampolgárok viszonyát. Dicsőségnek számított kijátszani az

adófize ést és semmibe venni a központi rendelkezéseket. Nem alakult ki a I. Ferenc József (1848–1916). 18 éve-
polgári államokra jellemző állampolgári tudat, mely az államot sajátjának sen került hatalomra, s döntéseire kez-
érezte, és azért áldozatokat is vállalt. detben nagy befolyása volt Schwar-
zenberg hercegnek és egyes ügyekben
Az újabszolutizmus nem merte és nem is akarta a polgári édesanyjának, Zsófia hercegnőnek.
átalakulás egyik sarkkövét, a jobbágyfelszabadítást megkérdő- Sokáig tartott, mire tapasztalatokat
szerezve kialakította saját politikáját.
jelezni. A jobbágyfelszabadításról és a nemesség kártalanításáról
Küldetéstudat, nagy munkabírás, de
kiadott császári rendelkezés (úrbéri pátens, 1853) szerint a vég- merev távolságtartás az alattvalóktól
rehajtás a jobbágyok számára az áprilisi törvények alapján tör- és a szabályokhoz való ragaszkodás
tént. Így a parasztok nem részesültek a szabadságharc alatt hozott, jellemezte
illetve tervbe vett kedvezményekből (a szőlődézsma eltörlése, a Milyen nehézségekkel küzdhetett a
majorsági földön élő jobbágyok földhöz juttatása). birodalom élére kerülő tizennyolc
A szabadságharcot vezető nemességet jórészt kisemmizték, mi- éves fi talember?
vel a kártalanítást a földbirtokosok állampapírokban kapták meg.
A gazdaságaik átalakításához szükséges pénzhez csak állampapírja-
ik alacsony árfolyamon történő eladásából, vagy hosszú idő múltán
15
jutottak hozzá. Ezzel a megoldással a nemesek jelentős része – aki-
ket immár a magas adók és korábbi hiteleiknek a törlesztése is ter-
heltek – anyagi csődbe jutott. Nem véletlen találkozunk majd a kö-
vetkező évtizedekben a vagyonát vesztett nemességgel, a dzsentrivel.
Az 1850–1860-as években zajlott a jobbágyfelszabadítás gyakorlati vég-
rehajtása: a paraszti (telki) és a földesúri (majorsági) földek tényleges szét-
választása, a közösen használt legelők és erdők elkülönítése, valamint a
telekkönyvezés (a földek tulajdonjogának nyilvántartásba vétele). Ennek
során a volt földesurak és az egykori jobbágyok érdekei különböztek, hiszen

A Bach-huszár karikatúrája. Az elnevezés a Bach-rendszer hivatal-

nokait jelöli, akik magyaros motívumú ruhát viseltek, a gombokon
a kétfejű sassal. Többségük magyar, de voltak közöttük csehek, mor-
vák és osztrákok is
Fogalmazza meg, mennyiben tükrözi a kormányzati politika ellent-
mondásosságát a Bach-huszárok létezése, öltözete!

17604_Történelem10.indb 281 2017. 06. 13. 17:23

 282 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

mindkét fél törekedett jobb és nagyobb földek kihasítására. A nemesség élhetett hely-
zeti előnyével, ami kiélezte a földbirtokosok és a parasztok ellentéteit. A folyamat az
ország politikai életére is jelentős hatást gyakorolt. Már a kortársak vitatkoztak azon
(és a történetírásban is hosszú ideig vitatéma volt), hogy adottak-e egy újabb szabad-
ságharc feltételei. A volt nemesség és a volt jobbágyság szembenállása megkérdőjelezi
egy újabb harc vállalásának lehetőségét. (Természetesen – mint láttuk – a nemzetközi
helyzet sem kedvezett ennek.)

16

Az úrbéri kérdés rendezésé-

nek vázlata
Vesse össze az 1853-as
rendezést az áprilisi tör-
vények és a forradalmi időszak
intézkedéseivel! Mutassa be a
majorsági és az úrbéres földek
helyzetének különbözőségeit!

17 1. §. A létezett úrbéri kapcsolatok s a földesúri törvény-
hatóságnak megszüntetése folytán, az úrbéri kapcso-
latból s a földesúri törvényhatóságból eredő és követ-
keztetett jogok, járandóságok és kötelezettségek is el-
enyésznek.
2. §. Az úrbéri kapcsolat megszüntetése következ-
tében a volt jobbágyok a kezükben lévő úrbéri földbir-
tokban teljes tulajdoni s szabad rendelkezési joggal ru-
háztatnak föl. […]
3. §. Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők,
melyek az úrbéri táblákba mint úrbéri jobbágy- és úr-
béri zsellértelkek állománya iktatván be. […]
4. §. Ezenkívül az úrbéri telkekkel a volt jobbágyok
tulajdonává válnak a már törvényesen elkülönözött vagy
a jövendőben törvényes úton elkülönözendő legelők,
nemkülönben azon erdők s nádasok is, melyek az úrbéri
faizás és nádlás végett a volt jobbágyoknak átengedtettek
vagy a jövendőben átengedtetnek. […]
16. §. A legeltetés azon földeken, melyek ezen nyílt
parancs határozatainál fogva a volt jobbágyok tulajdo-
nává váltak, az egykori földesurakat többé nem illeti,
de a jobbágyok sem legeltethetnek az urasági földeken.
17. §. A szőlőhegyfokok s szőlőkből járó adózások
és szolgáltatások csak akkor tekintendők megszünte-
tetteknek, ha ezek oly telkek alkatrészeit képezik, mely
ezen nyílt parancs 3. §-ához képest úrbéri teleknek te-
kintendők […] az eddig divatozott szolgáltatások […]
míg a megváltás megtörténik, vonakodás nélkül telje-
sítendők. […]
25. §. Mindazon határokban, melyekben egy év alatt
a tagosítás megindítása vagy a földesuraság, vagy a job-
bágyok többsége által kéretni fog, az […] lehető gyorsa-
sággal a legelő egyidejű elkülönözése s az erdei haszon-
vételek szabályozása mellett létesítendő. […]
28. §. A birtokbeli viszonyok szabályozása körüli el-
járás különös törvényszékekre ruháztatik. […] Első bí-
róságképp minden megyében egy különös úrbéri tör-
vényszék állíttatik föl, melynek rendszerint egy elölülő-
ből s legalább is két ülnökből kell állnia.
Az úrbéri pátensből, 1853
Hasonlítsa össze az áprilisi törvények és az úrbéri
pátens tartalmát! Emelje ki a forrásból azt a részt,
mely egy 1848-ban biztosított kedvezményt szüntet
meg! Nézzen utána, mit jelentett a „faizás” és a „nádlás”
fogalma! Gyűjtse ki a szövegből azokat a rendelkezése-
ket, melyek kapcsán ellentét keletkezhet a volt földes-
urak és a jobbágyok között! Mi utal arra, hogy a jogal-
kotó tisztában volt ezen ellentétekkel?

A szabadságharc bukása után a csak orosz segítséggel győzni tudó császári kormányzat véres bos�-
szút állt. I. Ferenc József az alkotmányosságnak még a látszatára sem ügyelve nyílt abszolutizmust
vezetett be (újabszolutizmus). A megtorlást irányító Haynaut menesztették, de Magyarországot a biroda-
lom egyik tartományává tették, és megszüntették a különállást biztosító rendi közigazgatást. Így a Bach-
korszakban bevezetett modernizáció (a polgári állam kiépítése) elsősorban a birodalmi érdekeket szol-
gálta, és magyarok számára ellenszenves volt. Megtörtént az 1848-ban törvénybe iktatott jobbágyfelsza-
badítás gyakorlati végrehajtása (úrbéri pátens), az 1848-as forradalom intézkedéseinél kedvezőtlenebb
feltételekkel. A kárpótlás módja a nemesség számára hátrányos volt, és a kis- és középnemesek egy részét
anyagilag a csőd szélére juttatta.

17604_Történelem10.indb 282 2017. 06. 13. 17:23

 47. Az újabszolutizmus és a magyar társadalom viszonya 283

47. Az újabszolutizmus és
a magyar társadalom viszonya
Az 1850-es években
A GAZDASÁG ÉS AZ ÁLLAM- 1
folytatódott az előző
HÁZTARTÁS HELYZETE
évtizedben megkezdődő
gazdasági fellendülés, elsősorban az ipar és a vas-
útépítés területén. A fejlődést számos tényező ösz-
tönözte: például a külföldi tőke beáramlása, a job-
bágyfelszabadítás, a háborúk idején kibontakozó
gabonakonjunktúra (a gabona iránti kereslet).

Az 1850-es, 1860-as években a gabona ára felszökött a

nemzetközi piacokon. Ennek több oka volt. Egyrészt a fejlett
világban gyorsan nőtt a népesség, s ezen belül a városi lakos-
ság aránya, ami növelte a keresletet. Ugyanakkor a korszak
háborúi (krími háború, itáliai háborúk, amerikai polgárhá-
ború) szintén növelték a keresletet. A magyar gabonának pi-
acot teremtett külföldön, hogy korábban éppen e háborúktól
érintett országok (pl. Oroszország, Egyesült Államok) voltak A Pannónia gőzmalom Pesten. A malomipar roham-
léptekkel fejlődött Magyarországon
a fő gabonaexportőrök.
Mennyiben köszönhető a korszaknak, az ország
A kormányzat néhány intézkedése szintén ösz- adottságainak és mennyiben a birodalmi kereteknek
a malomipar fejlődése?
tönzőleg hatott. Mindenekelőtt az Ausztria és Ma-
gyarország közötti vámhatár megszüntetése
(1851), mely az egységes birodalmi piac kialakulását
szolgálta. Ezáltal a magyar mezőgazdasági termékek
versenyelőnybe kerültek a birodalmon kívüli szállí-
tókkal szemben.

A magyar vezető réteg az 1840-es évekig a vámhatár meg-

szüntetését követelte a magyar mezőgazdasági termékek ér-
dekében, majd a magyar védővámért szállt síkra a magyar
ipar védelmében és a nemzeti piac kialakításáért. Az egysé-
ges birodalmi piac a magyar ipart ugyan kitette a fejlettebb
Adónemek Államadósság
osztrák és cseh versenynek, de a bővülő lehetőségek, az ala- 3
Év (millió forintban) (1850-hez
csonyabb megélhetési költségek és bérszint ezt részben el-
lensúlyozta. Egyenes Közvetett viszonyítva)
1850 11,08 17,28 100%
Vasút Széntermelés Nyersvas- 1857 12,27 37,47 –
2 Év
(km) (t) termelés (t) 1864 23,35 54,90 250%
1850   176 209 000   51 000
1860 1616 349 000   85 000
Az adók és az államadósság alakulása Magyarorszá-
1867 2285 600 000 120 000
gon (1850–1864)
Állapítsa meg, hogyan változott az adóterhelés és az
államadósság a korszakban! Tárja fel a két adatsor
Gazdasági mutatók Magyarországon (1850–1867)
(adózás és államadósság) közötti ellentmondást! Ismeretei
Jellemezze az ország gazdasági fejlődését a táblázat alapján mondjon példákat az egyenes adókra és a közve-
adatai alapján! Állapítson meg összefüggéseket a tett adókra! Elemezze az egyenes és a közvetett adók kö-
táblázat adatai között! zötti kapcsolatot!

17604_Történelem10.indb 283 2017. 06. 13. 17:23

 284 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

A magyar vasúthálózat fejlődése az 4

újabszolutizmus korában
Olvassa le a térképről, hol épültek új
vonalak! Mely szempontok érvénye-
sülhettek a pályák kialakításakor? Még
milyen adatokra lenne szüksége ahhoz,
hogy a fejlődést megfelelően értékelhesse?

A gazdaság eredményeiből a kormányzat politikai tőkét

Vidats István korszerű vasekéje. A te-
hetséges gépész még a reformkorban
alapította mezőgazdasági gépgyárát,
de eszközei iránt az 1850-es években
lendült fel a kereslet
akart kovácsolni önmagának. A Bach által készített propagan-
dafüzet (Rückblick – Visszapillantás) az eredményeket a kormány
sikereként állította be. Ebben volt némi igazság, ám – mint arra
a döblingi szanatóriumban egyre aktívabban politizáló Széchenyi
István ellenröpiratában (Ein Blick) rámutatott – a fejlődés alap-
vetően nem a kormánynak köszönhető, hanem olyan gazdasági
folyamatoknak, amelyek a kormány nélkül is fejlesztőleg hatottak
volna (pl. a kereslet növekedése, a megélénkülő befektetések).

7 Az adó felülmúlta a jövedelem felét, s némely helyütt egészben ter-

méketlen helyekre, hol semmi jövedelem nem volt, oly nagy adó
vettetett ki, mint a másod- vagy elsőrendű termőföldekre. Volt eset,
hol a jövedelem 500 forint volt valamely birtokból, és 600 forint
adó volt a hely ismerete és tekintetbe vétele nélkül kivetve. Amely
6 Mindaz, mit az ember az újabb idők- kisbirtokos ’48-ban a magyar kormány alatt 5 forint adót fize ett, az
ben anyagilag élvez, vagyis inkább
most nyolcvanat fi et. Amely házbirtokos ’48-ban 30 forintot fi etett
azon plus, mely e tekintetben sok em-
pesti házáért adóban, az most 150-et, s minden évben növekedve
bernek rendelkezésére áll, tagadha-
többet, többet fizet
tatlanul nem csekély nyeremény: és
Minden pénzt adóba kell fize ni. A kereskedés pang. A földmű-
bizonyára mindenkinek jólesik a ké-
velő, ki negyvennyolc óta sok búzát termelhetett, a robottól felsza-
nyelemnek azon alapját, mely után
badíttatván, nem adhatja el kellő áron terményét. Évekről évekre kell
minden élőlénynek phisicuma an�-
azt vermeiben tartani. Nincs haladás, holott meg volna az út nyitva
nyira vágyik, a legnagyobb mértékben
a nép boldogulására.
kiterjesztve látni. Megjegyeztük azon-
Az adók nemei megszámlálhatatlanok. Minden legkisebb do-
ban már föntebb, hogy nem vagyunk
logért, ha a kormány részére valamely munka szükségeltetett, rög-
azon helyzetben, hogy határozott íté-
tön mellékadót vetettek a népre. Például a budai várlak újításához,
letet mondhassunk az iránt, vajon ezen
mely az ott lakó Albert főhercegnek szolgált lakásul. És ezen adó
kiterjesztés exellentiádnak és rendsze-
megmaradt a népen még azután is, midőn a helytartói lak már ré-
rének köszönhető-e kizárólag, s vajon
gen elkészült. Így emeltetett önkényesen a nép előtt oly iszonyatos
ön és rendszere nélkül nem jutottunk
„pótadó”. Albert főherceg pedig nem nagyon érdemelte meg, hogy
volna-e olcsóbban hozzá. […]
a nép véres verejtékéből a különben még jó és szép budai várlak fé-
Széchenyi István: Ein Blick…, 1858
nyesebbé tétessék.
Leövey Klára jegyzetei, 1880
Jellemezze Széchenyi írásának
hangvételét! Hogyan látja a Hogyan alakult az adóterhelés? Hogyan értékeli a szerző a kor-
szerző a Bach-rendszer és a gazdasá- mány adópolitikáját? Milyen okok vezettek az adók emelésé-
gi fejlődés kapcsolatát? hez? Mely tényezők enyhíthettek volna az adóterheken?

17604_Történelem10.indb 284 2017. 06. 13. 17:23

 47. Az újabszolutizmus és a magyar társadalom viszonya 285

Az önkényuralom ugyanakkor gátolta is a fejlődést. Társa-

dalmi támogatottság nélkül a hatalom csak nagy katonai erővel, 8
vidéken karhatalommal (zsandárság) és széles besúgói hálózatot
működtető titkosrendőrséggel tudta a rendszert fenntartani. Az el-
nyomás hatalmas költségeit pedig magas adókkal, az államadósság
növelésével és az állami vagyon egy részének kiárusításával tudták
fedezni. Mindez hátrányos volt a gazdaság számára.

Az önkényuralom gazdasági teljesítményének megítélése azóta is vita tár-

gya. Az eredményekben – amelyek semmibevétele igaztalan lenne – jelentős
szerepet játszott a birodalmi piac, s a birodalmi tőke beáramlása. Ugyanak-
kor elvitathatatlan az is, hogy egy önmagát irányító Magyarország ezeket az
eredményeket a korszak kedvező hatásait kihasználva túlszárnyalhatta volna.

Az annyira áhított szabadság elveszté-

AZ ELLENÁLLÁS FORMÁI
se felett sokan nem tudtak napirendre Az Ein Blick címlapja. Ezzel a művel
– NYÍLT ELLENÁLLÁS
térni. Úgy érezték, az elesett tízezrek em- Széchenyi a Bach-korszak eredményeit
léke is a harc folytatását követeli. Diákok, tanárok, volt katonák propagáló röpiratra (Rückblick) adott
szervezkedtek, de a hatalom besúgókból, zsandárokból és katonák- választ. Széchenyi névtelenül jelentette
meg, a titkosrendőrség azonban gyor-
ból font hálóján rendre fennakadtak. Áldozatuk azonban nem volt san kiderítette, hogy ki a szerző. Zaklat-
hiábavaló, vakmerő, sokszor reménytelen vállalkozásaik súlyt ad- ni kezdték, perrel fenyegették, és kilá-
tak az ellenállás más fajtáinak, fi yelmeztetve a hatalmat, hogy a tásba helyezték, hogy a színvonalas ellá-
parázs bármikor lángra lobbanhat. Az időszak legnagyobb tünte- tást biztosító döblingi szanatóriumból
tése 1860-ban volt Pesten. A forradalom ünnepén, március 15‑én átviszik egy állami elmegyógyintézetbe.
Emiatt Széchenyi öngyilkos lett (1860)
az ifjak (főleg egyetemisták) a rendőri tiltás ellenére az utcára vo-
nultak, a karhatalom pedig a tömeg közé lőtt (lásd a 10. forrást). Hol jelent meg az Ein Blick, és mi
ennek a jelentősége? Vitassák meg a
mű nagy kérdését: az idő vagy Bach rend-
Noszlopy Gáspár a Dunántúlon szervezett szabadcsapatot. El akarták
szere hozta meg a gazdasági fejlődést az
fogni az uralkodót magyarországi útja során. Tervük nem sikerült, s életükkel ország számára az 1850-es években! Néz-
fize tek vakmerőségükért. Erdélyben a székelység körében Mack János ezre- zen utána, miért és mikor vonult szanató-
des az emigráció megbízásából szervezkedett. Sorsuk halál volt csakúgy, mint riumba Széchenyi István!
Gasparich Kilit ferences szerzetesnek, az ozorai diadal egykori részesének.

Merénylet a császár ellen 9

Libényi János a Fehér megyei Csákváron született, és ki-
tanulta a szabómesterséget. Aradon dolgozott egy katonai
szabó segédjeként, és szemtanúja volt a magyar honvéd-
tisztek kivégzésének. Elhatározta, hogy halálukat megbos�-
szulja az uralkodón. Bécsbe utazott, és kiismerte a szigorú
napirend szerint élő császár szokásait. 1853. február 18-
án, amikor a várban sétáját végző Ferenc József megállt
az egyik bástyánál, hogy az alant gyakorlatozó katonákat
fi yelje, Libényi egy késsel nyakon szúrta. A kemény zub-
bonygallér azonban eltérítette a kés pengéjét, így az nem
okozott halálos sérülést, a császárt kísérő katona, és egy
arra járó bécsi polgár pedig megakadályozta az ismételt
támadást. A császár így is megsérült, hosszú kezelésre szo-
rult. Libényit a bíróság elítélte, és felakasztották. Bár a szi-
gorú nyomozás nem talált tettestársakat, a szabólegény is-
merősei közül sokakat hosszú (10-15 év) fogságra ítéltek.
A merénylet színhelyén emelték a ma is látható neogótikus
fogadalmi templomot. Ferenc József ellen hosszú élete so-
rán még hatszor kíséreltek meg merényletet. Libényi János támadása Ferenc József ellen
Vitassák meg, hogyan értékelhető Libényi próbál-
kozása és a hatalom válasza!

17604_Történelem10.indb 285 2017. 06. 13. 17:23

 286 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
10 1860. 15-ik márciusban a pesti tanulóifjúság meg akarta
koszorúzni a Váci-temetőben eltemetett mártírok sírjait.
Tömegestül mentek oda ki koszorúzni. A polícia útjukat
állá. Ez történt a Kerepesi-temetőben is. A fiatalok közül
némelyik át akart törni a tömegen, mely a polícia által
kirendelt katonaságból állott, hogy koszorúját legalább
bevethesse a temetőbe. Ekkor a polícia részéről lövés
parancsoltatott az ifjúság közé. Több közülük könnyű
sebet kapott, s egy Forinyák [Géza] nevezetű nagyon
veszedelmest [ti. veszedelmes sebet]. Barátai kétségbe-
esve rohantak segítségére, be akarák kötözni vért özönlő
sebét, s kényelmes kocsira fektetve óhajták Pesten lakó
atyjához vinni. A polícia nem engedé. Kötetlen sebbel
veték fel az ifjú mártírt egy teherhordó szekérre, s úgy
vitték atyjához egyetlenegy fiát. Míg odaértek, a sebesült
szinte elvérzett, a legnagyobb gond és ápolással sem le-
11
12
Az Angol Királynő Szálloda Pesten az 1849-es oszt-
rák ágyútűz után (11.) és 1851-ben (12.). Ide költözött
a birtokait életjáradékra váltó Deák Ferenc. (Ma már
nem létezik az épület)
Miért tekintették mintának Deák magatartását a
passzív ellenállást vállaló nemesek? Soroljanak fel
minél több okot!
17604_Történelem10.indb 286
hetett életét megmenteni. […] Az ifjú Forinyák temetése
nagyszerű volt. Több mint 20 000 ember kísérte az ifjú
mártír gyászravatalát. A halotti menet osztály-, nem-
zetkülönbség nélküli volt. Mindenki egy érzelemtől át-
hatva. Ezen temetési gyülekezet nagyszerű nyilvánulása
volt a nemzet, a nép s egyáltalán az ország kormányelle-
nes hangulatának. Egy angol utazó, ki akkor éppen Pes-
ten volt, így nyilatkozott ennek hatására: „Olyan nemzet,
ki ily nagyszerűen és méltóságteljesen lép fel érzelmének
nyilvánításával, az megérdemli, hogy szabad legyen, s
kell, hogy azt kívánja.”
Leövey Klára, 1880
Jellemezze a korabeli közhangulatot! Hogyan vi-
szonyul a szerző a hatalomhoz, a diáksághoz és a
diákság céljaihoz, módszereihez?
A magyar vezető réteg az udvar-
A PASSZÍV
hű arisztokrácia egy részének ki-
ELLENÁLLÁS
vételével elutasította az újabszolu-
tizmust, és szembeszállt azzal. Az egykori birtokos
köznemesek közül sokan a passzív ellenállást vá-
lasztották. Nem vállaltak közösséget a hatalom-
mal, nem töltöttek be hivatalokat. Bojkottálták a kor-
mányzat rendezvényeit, ahol lehetett, kijátszották in-
tézkedéseit, nem fize tek adót. Állásfoglalásuk azért
is lehetett hatásos, mert a magyar közigazgatás alapja
a vármegye volt, amelyet ez a réteg irányított koráb-
ban. A passzív ellenállás legismertebb képviselője
Deák Ferenc volt. Deák alkotmányos alapon utasí-
totta el az együttműködést: ragaszkodott a király által
szentesített 1848. áprilisi törvényekhez.
Deák a forradalom alatt, egészen 1848 végéig mindent
megtett az áprilisi törvényekhez ragaszkodó magyar vezető
réteg és az udvar megbékélése érdekében. A kudarcot tapasz-
talva visszavonult birtokára, így az egyetlen jelentős reform-
politikus volt, aki az 1850-es években is hallathatta hangját.
Deáknak nem voltak gyermekei, ezért évjáradék fejében elad-
ta zalai birtokait (azokat Széchenyi vette meg). A pesti Angol
Királynő Szállodában rendezkedett be (1854), és rövidesen a
magyar politikai élet vezéralakjává vált. Itt fogadta az őt meg-
látogató „vendégeket”.
A passzív ellenállást természetesen csak a jómódú bir-
tokos nemesség választhatta, hiszen a vagyontalanok, az ér-
telmiség erre tömegével nem is gondolhatott. Napjainkban
emiatt a kifejezés létjogosultságát többen kétségbe vonják.
Pedig az ellenállás passzív formája – a hivatal megtagadásától
az egyszerű emberek érzelmi ellenállásáig – valóban létezett,
és a kortársak a későbbiekben is fenntartották emlékezetét.
Gondoljunk csak Jókai Mór feledhetetlen alkotására, Az új
földesúrra, vagy a jelenséget megszenvedő vagyontalan költő,
Vajda János életére.
A passzív ellenállás körüli vitához kapcsolódik a biroda-
lom nyugati (Lajtán túli) tartományaiból hazánkba hozott
osztrák, cseh és egyéb nemzetiségű hivatalnokok arányának
2017. 06. 13. 17:23
 47. Az újabszolutizmus és a magyar társadalom viszonya 287

13 A szíves felszólítás, amelyet Nagyméltóságod hozzám
intézni kegyeskedett, s még inkább e felszólítás meg-
tisztelő módja köteleznek engem, hogy ezért Nagy-
méltóságodnak haladéktalanul köszönetet mondjak.
Bármennyire hízelgő is azonban reám e megtisz-
telő felszólítás, kénytelen vagyok teljes tisztelettel bár,
de egész határozottan kijelenteni, hogy ez ajánlatot el
nem fogadhatom. A közelmúlt idők gyászos esemé-
nyei után oly állapotok között, melyek még jelenleg is
uralkodnak, lehetetlenség, hogy én nyilvános ügyek-
ben közreműködhessek.
Deák Ferenc levele Anton Schmerling
igazságügy-miniszterhez, 1850
Következtessen a forrásból arra, hogy milyen
tárgyú levelet kapott Deák Schmerlingtől! Mi-
lyen „gyászos eseményekre” utalhat levelében Deák?
Jellemezze a levél hangvételét! Hogyan nevezhetjük
– később sokak által követett – magatartását?
14 A hazafiak között a hivatalviselés honárulásnak bélye-
geztetett, ez veszélyes előítélet volt a közügyre, mél-
tánytalan és igazságtalan az egyénekre nézve, kik hi-
vatalra képezték magukat, és előttük a munkakört az
előítélet fenyegetése elzárta; az előítéletet a vagyonos
osztály a kényelemnek ölében költötte a vagyontalan
rovására. […] A nemzedék haladt, minden év nagy-
számú tanult embert repített ki az iskolából, akiknek
kenyér kellett; a vagyonosok erről nem gondolkoz-
tak, az anatémával [kiközösítés] befejezték minden
hazafiságukat, a szegény tanult ember előtt csak egy
pálya maradt nyitva, az ügyvédség, mely az utált kor-
mánytól függetlennek látszott […] ezen pályára tódult
tehát az értelmes ifjúság, és az ügyvédek száma úgy
megszaporodott, hogy kénytelen volt jégtörő Mátyás
szokását felvenni, akiről azt mondják: ha nem talál
jeget, csinál jeget. […]
Szárazberky Nagy József, az 1848-as országgyűlés
egykori követének visszaemlékezéséből

Milyen magatartásról mond véleményt a for-

a megítélése. Korábban a köztudatban – valóban tévesen – rás? Milyen különbségeket állapít meg a szerző,
amikor e magatartás következményeit értékeli? Mi az
úgy vélték, döntő mértékben külföldiek igazgatták az or-
értelme a szövegben a jégtörő Mátyásról szóló rész-
szágot. Ez persze eleve lehetetlen. Mai adataink szerint az nek?
önkényuralom által behozott idegen hivatalnokok száma
elérte a tíz, húsz százalékot (ez területenként változott). Ez
csak a korábban elterjedt adathoz képest mondható elenyé-
sző létszámnak.

A passzív ellenállás bizonytalanná tette a kor-

mányzat helyzetét. Azonban nyilvánvaló volt, hogy
a szegényebb, birtoktalan nemesség és az értelmiség
nem követhette ezt a magatartást, és kénytelen volt
15
hivatalt vállalni.
A jobbágyi szolgáltatások kiesése és a kártalanítás
elhúzódása miatt a birtokosok számára is az állam-
igazgatásban betöltött állások jövedelme biztosíthatta
a fennmaradást. Emiatt a passzív ellenállást nem le-
hetett a végtelenségig folytatni.

A forradalom számos vezetője és

AZ EMIGRÁCIÓ egyszerű résztvevője is külföldre
menekült. Az emigránsok zöme
közvetlenül a katonai vereség után hagyta el az or-
szágot. Az emigráció – mint minden száműzött cso-
port – számos irányzatra oszlott, de döntő többségük
a harc újrakezdésén dolgozott.
Amikor úgy tűnt, a nemzetközi helyzet lehetővé
teszi az újrakezdést, egységesen léptek fel (pl. a fran-
cia–olasz–osztrák háború idején). Az osztrák kor-
Az újabszolutizmussal szembeni ellenállás formái
mányzatnak számolnia kellett azzal, hogy minden
nemzetközi konfl ktust felhasználnak a magyar Állapítsa meg, milyen módokon fejezte ki a rendszer-
ügy érdekében. Bár az emigránsok látványos ered- rel szembeni ellenállását az ország! Jellemezze az
egyes ellenállási formákat (eszköztár, egymással való kap-
ményeket nem értek el, tevékenységük súlyt adott az csolat stb.)!
otthoni passzív ellenállásnak.

17604_Történelem10.indb 287 2017. 06. 13. 17:23

 288 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

A külföldi kormányok támogatását nem sikerült megszerezni, de a Kos-

16 suth vezette emigráció rokonszenvet ébresztett a magyar szabadságkövetelé-
sek iránt az európai közvéleményben. A szabadságért rajongó, művelt emig-
ránsok évtizedekre pozitív magyarságképet alakítottak ki a világban. Számos
magyar emigráns megállta helyét az élet különböző területein, és a távoli
tájakon is hazájukat kívánták szolgálni. Az olasz egységért vívott harcoknál
már említettük Tüköry Lajost és Türr Istvánt (utóbbi később részt vett az
Égei-tengert a Jón-tengerrel összekötő Korinthoszi-csatorna tervezésében).
Xántus János a Nemzeti Múzeumnak küldte el távoli tájak érdekességeit, s
később, hazatérve az állatkert alapítója lett.

Nézzen utána, hogy a feltételezések szerint melyik kalandregény hő-

sét mintázták Xántus Jánosról!

Klapka György (1820–1892), a szabad-

ságharc tábornoka, az 1849-es tavaszi
17
hadjárat megtervezője, majd Komá-
rom védője. Később az emigráció egyik
vezéralakja lett. 1866-ban a poroszok
oldalán légiót szervezett az ország fel-
szabadítására
Nézzen utána az interneten, hogy
melyik írónk menekülését segítette a
Klapka által kiharcolt komáromi menleve-
lek egyike!

Kossuth New Yorkban (17.) és az emig-

ráció anyagi támogatása érdekében ki-
adott „Kossuth-bankó”. Ezek valójában 18
hiteljegyek voltak, s értéküket egy eljö-
vendő szabadságharc sikere után fi et-
ték volna vissza
Hogyan fogadták Kossuthot az Egye-
sült Államokban? Mi adta az emig-
ráció erejét, és mennyiben hatott az ország
közvéleményére, illetve a birodalmi politi-
kára?

Az újabszolutizmus időszakában a gazdaság fejlődött, ami döntő mértékben a polgári viszonyok

kiépülésének, a gazdasági konjunktúrának és a technikai fejlődésnek volt köszönhető. A kormány-
zati intézkedések közül az Ausztria és Magyarország közötti vámhatár lebontása, a vasútépítés támogatá-
sa segítették, a hatalmas adók akadályozták a fejlődést. A magyar vezető réteg zöme – kivéve a konzerva-
tív arisztokraták egy részét – szemben állt az újabszolutizmus rendszerével. Az ország legjelentősebb
politikai erejét adó köznemességből sokan – Deák példáját követve – a passzív ellenállást választották, de
ez a magatartás nem volt tartható a végtelenségig. Voltak aktív ellenállók is, de közvetlen eredményt nem
értek el. Az abszolutizmusnak mind a kül-, mind a belpolitikában számolnia kellett a magyar emigráci-
óval. A magyar ellenállás különböző formái egymást erősítették.

17604_Történelem10.indb 288 2017. 06. 13. 17:23

 48. Az újabszolutizmus kül- és belpolitikai kudarca 289

48. Az újabszolutizmus kül-

és belpolitikai kudarca
A forradalmak leverése után Auszt-
AZ OKTÓBERI DIPLOMA 2
ria nagyhatalmi külpolitikát folyta-
ÉS A FEBRUÁRI PÁTENS
tott: meg akarta tartani itáliai területeit,
és a Habsburgok vezetésével akarta egyesíteni a német államokat
(nagynémet egység, 43. lecke). Az 1850-es évek eseményei azon-
ban folyamatos kudarcokat jelentettek a birodalomnak.

A krími háborúban Ausztria elvesztette egyetlen jelentős szövetségesét,

Oroszországot. Az 1859-es francia–piemonti–osztrák háborúban súlyos ve-
reséget szenvedett. Ráadásul Kossuth vezetésével piemonti és francia tá-
mogatással létrejött a Magyar Nemzeti Igazgatóság, s megkezdték az itáliai
magyar légió szervezését.

A külpolitikai kudarcok és a pénzügyi csőd miatt megrendült a

kis belső támogatottsággal bíró önkényuralmi rendszer. Az ural-
kodónak változtatnia kellett, ha meg akarta előzni az összeom-
lást. Ferenc József menesztette Bachot (1859) és a konzervatív
arisztokrácia felé nyitott (vezetőjük Apponyi György gróf volt).
Az ő elképzeléseik tükröződtek az uralkodó által kiadott októberi
Karikatúra a Bach-rendszer bukásáról
Fogalmazza meg a karikaturista
1 I. Azon jog, törvényeket hozni, változtatni és megszüntetni, álta- véleményét a Bach-rendszerről!
lunk és utódaink által ezentúl csupán a törvényesen egybegyűlt A rendszer mely vonásait állítja pellengér-
országgyűlések és illetőleg a birodalmi tanács közrehatásával re? Gyűjtse össze, hogy a rendszer mely
fog gyakoroltatni, mely utóbbihoz az országgyűlések általunk sajátosságait lehetne még kiemelni! Készít-
meghatározott számú tagokat küldenek. sen karikatúratervet ezek közül egyről!
II. Mindazon tárgyai a törvényhozásnak, melyek az országaink és
tartományaink mindnyájával közös jogok, kötelességek és érde-
kekre vonatkoznak, nevezetesen a törvényalkotás az érc-, pénz-
3
és hitelügy, vám- és kereskedelmi ügyek, továbbá a jegybank
ügye elvei fölött; a törvényhozás posta-, távírda- és vasútügyek
alapelveit illetőleg, nem különben a katonáskodási kötelezett-
ségnek módját, mivoltát és rendjét illető törvényes intézkedések,
ezentúl a birodalmi tanácsban és ennek közbejöttével fognak
tárgyaltatni, és […] alkotmányosan elvégeztetni. […]
III. A törvényhozás minden egyéb tárgyai, melyek az előbbeni pon-
tokban nem foglalvák, az illető országgyűléseken és azok által,
és pedig a magyar koronához tartozandó országokban és tarto-
mányokban az előbbi alkotmányok értelmében, többi országaink
és tartományainkban pedig a tartományi rendtartások szerint és
értelmében alkotmányszerűleg intézendők el. […]
Részlet az októberi diplomából, 1860

Hogyan változott az abszolutizmus a diploma értelmében? Mu-

tassa be az uralkodó és a képviseleti szervek, a központ és a
tartományok viszonyát! Hogyan érvényesültek az alkotmányosság Az októberi diploma első oldala
klasszikus szabályai? Jellemezze Magyarország helyzetét az elképzelés
szerint! Mire utal már az első oldal címere is?

17604_Történelem10.indb 289 2017. 06. 13. 17:23

 290 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
4 kívánta visszaállítani. Az igazgatási kerületek (46. lecke, 13. tér-
Karikatúra a reformokat elutasító Ma-
gyarországról
A kérdéskör mely vonatkozásait
emeli ki a rajzoló?
5
Deák Ferenc az 1860-as években
17604_Történelem10.indb 290
diplomában (1860. október), mely az 1848 előtti berendezkedést
kép) helyett megkezdték a vármegyék újjászervezését, helyreállí-
tották a magyar államnyelvet, és az uralkodó kilátásba helyezte az
országgyűlés összehívását (1861 tavaszán). A diploma azonban a
magyar önállóságot az 1848 előtti állapothoz képest jelentősen
korlátozta, például az országgyűlésnek még az adók megszavazása
sem tartozott a jogkörébe.
A próbálkozás teljes kudarcot vallott. Deák és nyomában a
magyar vezető réteg ragaszkodott az 1848-as törvényekhez, és
egyértelműen visszautasította az uralkodó javaslatát. Látva a kon-
zervatívok gyengeségét, Ferenc József az egységes birodalom lét-
rehozását támogató liberális osztrák-német polgárság felé fordult.
Az októberi diplomát módosító februári pátens (1861) erősítette
a birodalmi központosítást és az alkotmányos vonásokat. Ma-
gyarország csak egy lett volna a birodalom tartományai közül, és
aránytalanul kevés képviselőt küldhetett volna a birodalom tör-
vényhozó testületébe, a birodalmi gyűlésbe.
1861 tavaszán országgyűlési választásokat tartottak, és ápri-
lisban összeült a magyar országgyűlés Pesten. A képviselők egy-
öntetűen elutasították a februári pátensben foglaltakat. Mind az
alkotmányosság korlátozását, mind a birodalom föderális (szö-
vetségi) felépítését, amely Magyarország önállóságát jelentősen
korlátozta. Megtagadták képviselők küldését a birodalmi gyűlésbe.
Az elutasítás formájában az országgyűlés nem volt egységes.
Deák és hívei feliratban kívánták megfogalmazni álláspontjukat
(Felirati Párt). Ez Ferenc József uralkodói jogainak az elismerését
jelentette volna, vagyis közvetve tárgyalási szándékot fejezett ki,
igaz, a ’48-as alapból nem engedtek. Az országgyűlés másik cso-
portja határozatban (Határozati Párt) akarta kinyilvánítani véle-
ményét. Ez az uralkodó teljes elutasítását jelentette. Vezetőjük az
6
A birodalom felépítése a februári pátens alapján. A négyzetben sze-
replő számok a birodalmi tanácsba küldhető képviselőket jelölik
Állapítsa meg, milyen birodalmi berendezkedést ábrázol a térkép!
Sorolja fel az erre utaló tényezőket! Mely társadalmi vagy etnikai
csoportoknak kedvezett ez a berendezkedés? Miért utasította el a magyar
vezető réteg?
2017. 06. 13. 17:23
 48. Az újabszolutizmus kül- és belpolitikai kudarca 291

7 I. A birodalmi képviseletre hivatott birodalmi tanács 8

összetételét s a számára 1860-dik október 20-diki dip-
lománkban fenntartott közreműködése jogát a tör-
vényhozásban illetőleg jóváhagyjuk a mellékelt biro-
dalmi képviseleti törvényt, s azt ezennel királysága-
inkra és tartományainkra nézve állami alaptörvény
erejével ruházzuk fel.
1. §. A birodalom képviseletére a birodalmi tanács
van rendelve. A birodalmi tanács áll urak házából és
követek házából.
2. §. Az urak házának tagjai születés által a császári
ház nagykorú hercegei.
3. §. Öröklődés által tagjai az urak házának azon
belföldi – terjedelmes földbirtok által kitűnő nemzet-
ségek nagykorú fejei, kiknek a császár örökös birodal- Az 1861-es országgyűlés politikai csoportjai
mi tanácsosi méltóságot kölcsönöz. Mely csoportok álltak egymással szemben? Mi volt a
4. §. Magas papi méltóságánál fogva az urak há- különbség a szembenálló felek között?
zának minden érsek és azon püspök, kiket hercegi
cím illet.
5. §. A követek házába választás útján jő 343 tag
[…].
6. §. A minden ország számára megállapított
mennyiségű tagokat az illető tartományi gyűlés köz-
vetlen választás által küldi.
A februári pátens, 1861

Hogyan épül fel a birodalom a tervezet szerint?
Mennyiben alakult át a rendszer az októberi
diplomához képest? Hány kamarás a törvényhozó
testület? A változások mennyiben alakíthatták át a
magyar politikai elit álláspontját?
emigrációból kalandos úton erőszakkal hazahozott
és amnesztiában részesített Teleki László volt. A Ha-
tározati Párt minimális többséggel rendelkezett az
országgyűlésben. Ám a döntő szavazás előtt Teleki
László öngyilkos lett. Így Deákék szereztek többsé-
get, ami azt bizonyítja, hogy Teleki pártjából is sokan
tárgyalni akartak.
A döntés rámutatott a magyar vezető réteg problémájá-
ra. Érzelmileg teljes mértékben a szabadságharc, valamint a
függetlenség mellett és a véres megtorlásért felelős uralkodó-
val szemben állnak. Ugyanakkor egyre többen látták, hogy a
passzív ellenállás hosszú távon nem vezet eredményre. Nőtt a
megegyezés szándéka. A Határozati Párt vezetőinek többsége
(pl. Tisza Kálmán, Podmaniczky Frigyes) már nem akarták
vállalni az esetleges fegyveres küzdelmet.
Az elutasítást tartalmazó felirat-
A PROVIZÓRIUM
ra válaszul az uralkodó felosz-
(1861–1865)
latta az országgyűlést (1861. au-
gusztus), és ismét felfüggesztette az alkotmányos
intézmények (pl. a vármegyék) működését. Azt
azonban hangsúlyozta, hogy ezek csak átmeneti in-
tézkedések. A Schmerling államminiszter nevéhez
9 Nem akarjuk mi a birodalom fönnállását veszélyez-
tetni s készek vagyunk azt, amit tennünk szabad, s
mit önállásunk s alkotmányos jogaink sérelme nélkül
tehetünk, a törvényszabta szigorú kötelezettség mér-
tékén túl is, méltányosság alapján, politikai tekin-
tetekből megtenni. De csak mint önálló, független,
szabad ország akarunk velük mint önálló, független,
szabad országgal érintkezni; csak ez úton fogjuk ér-
dekeinket és az ő érdekeiket összhangba hozhatni, s
határozottan visszautasítunk minden alárendeltsé-
get, minden egybeolvadást akár a törvényhozás, akár
a kormányzat terén, mert ez önállásunk feláldozása
volna, mit tennünk merőben lehetetlen. […]
Parlamentáris kormány, felelős minisztérium, es-
küdtszéki eljárással párosult sajtószabadság és az adó
meghatározásának joga az alkotmányos szabadság-
nak legerősebb biztosítékai. […] Mi teljes jogegyen-
lőség alapján akarjuk kifejteni s biztosítani alkotmá-
nyos életünket. Akarjuk, hogy a polgári jogok teljes
élvezetére nézve sem vallás, sem nemzetiség a hon
polgárai között különbséget ne tegyen, s törvénye-
ink mindazon rendeleteit, mik a teljes jogegyenlősé-
get korlátozzák, még ezen országgyűlésen óhajtjuk
az igazság, méltányosság kívánalmihoz alkalmazva
módosítani.
Deák első felirati javaslata 1861-ben
Milyen biztosítékait látja Deák az ország önál-
lóságának? Az önállóság mely korlátait hajlan-
dó elfogadni? Mely szabadságjogokat tartja nélkülöz-
hetetlennek?

17604_Történelem10.indb 291 2017. 06. 13. 17:23

 292 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
10 Lehet, hogy nehéz idők következnek
ismét hazánkra, de a megszegett pol-
gári kötelesség árán azokat megváltoz-
tatnunk nem szabad. Az ország alkot-
mányos szabadsága nem oly sajátunk,
amelyről szabadon rendelkezhetnénk;
hitünkre bízta a nemzet annak hű meg-
őrzését, s mi felelősek vagyunk a haza s
önlelkiismeretünk előtt. Ha tűrni kell,
tűrni fog a nemzet, hogy megmentse
az utókornak azon alkotmányos sza-
badságát, melyet őseitől öröklött. Tűrni
fog csüggedés nélkül, mint ősei tűrtek
és szenvedtek, hogy megvédhessék az
ország jogait, mert amit erő és hatalom
elvész, azt idő és kedvező szerencse is-
mét visszahozhatják; de miről a nem-
zet, félve a szenvedésektől, önmaga le-
mondott, annak visszaszerzése mindig
nehéz s mindig kétséges. Tűrni fog a
nemzet, reménylve a szebb jövendőt, s
bízva ügyének igazságában.
Deák Ferenc beszéde az országgyűlés
feloszlatása előtt, 1861
Mivel indokolja Deák a meg-
egyezés meghiúsulását? Miről
akarja meggyőzni hallgatóságát a po-
litikus? Miért érezte ezt szükséges-
nek?
12
17604_Történelem10.indb 292
kapcsoló „átmeneti” korszakban (provizórium) sem tért vissza a
hatalom az 1850-es évek erőszakos módszereihez.
Az 1860-as évek eseményei és folyamatai mind az uralkodót,
mind a magyar vezető réteget a megegyezésre sarkallták. Ferenc
József külpolitikai elszigeteltsége növekedett, egyre nyilvánvalób-
bá vált, hogy a német és az olasz egységmozgalmakkal szemben a
Habsburg Birodalom tehetetlen. Ausztria a létrejövő erős nem-
zetállamok mellett csak szilárd belső viszonyok esetén tarthatta
meg nagyhatalmi állását.
Deák és köre számára is egyértelművé vált, hogy az országgyű-
lés feloszlatása után ismét alkalmazott passzív ellenállást a ma-
gyar vezető réteg nem bírja sokáig. Azt is sokan vallották, hogy
Oroszország és Németország hatalmi törekvései között a Habsburg
Birodalom szavatolhatja a legnagyobb mozgásszabadságot, s a bi-
rodalom védheti meg a magyarság vezető szerepét a nemzetisé-
gek erősödő mozgalmaival szemben.
Miután mindkét fél szükségét érezte a megegyezésnek, megin-
dultak a tárgyalások. Az uralkodó közeledési szándékára válaszul
Deák Ferenc megírta híres húsvéti cikkét (1865). Felvetette, hogy
amennyiben az alkotmányosságot visszaállítják, a birodalom egy-
11
Az erdélyi országgyűlés megnyitása 1863-ban. Schmerling a válasz-
tójog kiszélesítésével növelte a román képviselők számát, így a ro-
mán és szász követek a magyarok távollétében elküldték követeiket
a Birodalmi Gyűlésbe
Miért volt intő jel a magyarországi politikai élet számára az, ami az
erdélyi országgyűlésen történt?
Apponyi György gróf (1808–1899), egykori kancellár, konzerva-
tív arisztokrata. Már 1861-ben közeledett Deákhoz. Keresztülvitte
az uralkodóval szemben, hogy az országgyűlés Pesten ülésezzen.
1862-ben az uralkodó megbízta a magyarokkal történendő kiegye-
zés előkészítésével, ám terveit ekkor még Ferenc József elutasította.
Deákkal folytatott megbeszéléseinek jelentős szerepe volt a kiegye-
zés részleteinek kialakításában
2017. 06. 13. 17:23
 48. Az újabszolutizmus kül- és belpolitikai kudarca 293

ségének fenntartása érdekében a magyarok hajlandóak törvényes

keretek között engedni a ’48-as alapból a közös külpolitika, a 14
védelem és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében.
Deák e közös ügyek elfogadását a magyar történelmi alkotmány-
ból, nevezetesen a Pragmatica Sanctióból vezette le. Az uralkodó
menesztette Schmerlinget, és összehívta az országgyűlést (1865).

13 […] Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának

fontosságát. Hiszen az 1861-iki országgyűlés felirata is kijelentette,
hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem akar-
ja. De véleményünk szerint szilárd fennállhatását nem akképp kell
biztosítani, hogy félrelökve minden ünnepélyes szerződést, törvé-
nyeket és jogokat, az ezek által biztosított magyar alkotmány egé-
szen azon mintára öntessék, melybe a február 26-iki alkotmány
öntetett, hanem mindenek előtt tartva a birodalom biztosságát,
melyet a sanctio pragmatica is szem előtt tartott, arra kell töreked-
ni, hogy mind a birodalom biztossága teljesen eléressék, mind a
magyar alkotmány alaptörvényei a lehetőségig fenntarttassanak,
mind a Lajtán túli országok alkotmányos szabadsága kifejttessék,
és teljesen biztosíttassék. […]
Párhuzamosan a magyar alkotmánnyal megfér a közös uralko-
dó alatt, a közös védelem mellett, a Lajtán túli országok teljes alkot-
mányos szabadsága is. Nem állanak ezek ellentétben egymással; azt A húsvéti cikk a Pesti Napló címolda-
hisszük, hogy megállhatunk egymás mellett anélkül, hogy egymást lán
absorbeálni [elnyelni] akarnók. […] Vesse össze a Pesti Napló címoldalát
Valamint az 1861-iki országgyűlés, úgy mi is csak a sanctio az 1840-es évek hírlapjaival!
pragmaticából indulhatunk ki. Meg van ott határozva az uralko-
dóház közössége, az elválaszthatatlan és feloszthatatlan birtoklás s
az ebből természetesen következő közös védelem. Megfelelt e felté-
teleknek Magyarország, teljesítette híven és szívesen vállalt közös
védelmi kötelezettségét a legnehezebb időkben. […] Kövesse Deák gondolatmenetét, és
Mi nem akarjuk ezen alkotmányos fönnállási jogot feláldozni készítsen erről folyamatábrát! Ho-
csupán azért, mert a Lajtán túli népek új alkotmányának egyes gyan viszonyul Deák a birodalom egysé-
pontjai másképp hangzanak; de készek leszünk mindenkor törvény géhez és az áprilisi törvényekhez? Miben
érzékelhető az elmozdulás a korábbiakhoz
szabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállhatásá- képest? Ismételje át a Pragmatica Sanctió-
nak biztosságával összhangzásba hozni, s a Lajtán túli országok ról tanultakat (5. lecke)!
szabadságának és alkotmányos kifejlődésének útjában állani soha
sem fogunk.
Deák húsvéti cikkéből, 1865

Az 1860-as évek közepén a magyar vezető réteg több-

VITA A
sége a megegyezés híve volt, a közvéleményt (ahogyan 15
KIEGYEZÉSRŐL
majd az utókort is) azonban megosztotta kérdés. A vita
alapja az volt, hogy van-e realitása a szabadságharc újrakezdésének. Hi-
szen a kompromisszum egyik alternatívája a harc újbóli vállalása lehetett
volna. Az ország közhangulata, az idegen önkényuralmi rendszer elutasí-
tása, Kossuth kultusza a tömegek körében arra utaltak, csak egy szikrára
lett volna szükség.
A nyugati hatalmak (Anglia, Franciaország) egyensúly-politikája azon-
ban nem változott 1849 óta: Oroszországgal szemben elengedhetetlennek
tartottak egy erős közép-európai birodalmat. Ezért ők is Magyarország hely-
zetének rendezésében voltak érdekeltek.
A birtokosok, és különösen az értelmiség egyre kevésbé bírta a szem- Az emigrációban élő Kossuth Deákhoz
benállás következményeit. Félő volt, hogy sokan kötik meg a maguk „egyéni írt nyílt levele a sajtóban
kiegyezését” a hatalommal, s ez Magyarország esélyeit csökkentette volna Értelmezze a nyílt levél mint politi-
az udvarral való tárgyalásokon. A nemesség jelentős része úgy érezte, 1848- kai műfaj jellemzőit!
ban már elég áldozatot vállalt. Újabb engedményeket a parasztság felé már

17604_Történelem10.indb 293 2017. 06. 13. 17:23

 294 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

16 nem lehetett várni tőlük. Mint láttuk, a jobbágyfelszabadítást követő úrbéri

perek nemhogy egységet, de ellentéteket támasztottak a birtokosok és a pa-
rasztok között.
A kiegyezés megkötése előtti pillanatokban Kossuth nyílt levélben fordult
Deák Ferenchez, melyben kifejtette a kiegyezéssel kapcsolatos ellenérveit
(Cassandra-levél).
Emlékérme
az 1865-ös
országgyűlés 17
megnyitásáról

Az 1865 decembe­ré­ben megnyíló or-

szággyűlés, melyen a megegyezés hívei
voltak döntő többségben. Ferenc József
személyesen nyitotta meg a gyűlést,
majd a képviselők egy részét ebéden
látta vendégül
Hogyan változott az országgyűlés
összetétele 1861-hez képest? Mennyi-
ben fejezi ki a kép a megegyezés szándé-
kát?

18 Barátom! Engedd meg e megszólítást azon múlt emlé-
kének nevében, amely a hosszú számkivetés keservei,
a hazafibánat és családi bú súlya alatt előttem mindig
szent maradt.
Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó
nemesebb értelmében férfikorunk szebb szakaszán ke-
resztül, midőn még egy irányban haladtunk a hazafiúi
kötelesség ösvényén […].
Nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy azon nagy,
azon példátlan befolyás, amelyet a nemzet határozataira
gyakorolsz, azon álláspont következése, amelyet 1861-
ben választottál. S nem vélek hibázni, midőn állítom,
hogy a roppant erkölcsi hatalomnak, amely kezeidben
van, kulcsa abban fekszik, hogy a romlatlan nép ösz-
tönszerűsége Téged, a nemzeti jogok békés úton vis�-
szaszerzésének terén vezérét, még mindig az 1861-iki
jogalapon vél állani.
Pedig már régen nem állasz ott. A jogvisszaszerzés
álláspontjáról a jogfeladás sikamlós terére jutottál […].
Mi marad még feladnivaló mindazon jogokból, ame-
lyek az alkotmányos állami élet lényegét és biztosítékait
képezik […]?
A magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg
kiegészítő részévé decratáltatik [rendeltetik], s annak
nemcsak szervezete s vezénylete, de még alkalmazása is
a magyar miniszteri felelősség alul elvonatik, és a ma-
gyar országgyűlésnek nem felelős birodalmi kormány
rendelkezése alá bocsáttatik […]. De én e tényben a
nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességem-
nek tartom megtörni hallgatásomat; nem a végett, hogy
vitatkozzam, hanem, hogy Isten, s a haza s az utókor ne-
vében esdekelve felszólítsalak […]. Ne vidd azon pontra
a nemzetet, amelyről többé a jövőnek nem lehet meste-
re! […] Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, amelyek
még a reménytől is megfosztják!
Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep.
De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!
Kossuth nyílt levele Deákhoz –
az ún. „Cassandra-levél”, 1867
Sorolja fel Kossuth általános elvi kifogásait a ter-
vezett kiegyezéssel szemben! Mely konkrétumokat
tart elfogadhatatlannak, és miért ezeket? Mit jelent
Deák 1861-es álláspontja? Válassza külön a levélben a
Deákot mint politikust és a Deákot mint embert meg-
szólító részeket! Mi lehetett a nyílt levél célja 1867-ben?
Rendezzenek vitát a forradalom vagy kiegyezés alter-
natívájáról!

A külpolitikai kudarcok, a pénzügyi nehézségek Ferenc Józsefet reformokra kényszerítették. A Ma-

gyarországot tartományi szinten tartó és lényegében az abszolutizmuson sem változtató elképzelé-
seket az 1861-ben összehívott magyar országgyűlés elutasította. Az elutasítás módjáról kialakult vitában
a Felirati Párt álláspontja győzött, de az uralkodó feloszlatta az országgyűlést, mert a ’48-as törvények
alapján nem volt hajlandó tárgyalni. A provizórium ismét erős birodalmi központosítást jelentett. A két
fél álláspontja azonban közeledett egymáshoz. Az uralkodót a külpolitikai kudarcok, a magyar vezetést a
kifáradás, a nemzetiségi kérdés, a német és az orosz veszély a kompromisszum irányába terelte.

17604_Történelem10.indb 294 2017. 06. 13. 17:23

 Egy emigráns életútja – Teleki László (Olvasmány) 295

Egy emigráns életútja – Teleki László

(  Olvasmány)
Teleki László (1811–1861) családja a XVII. század közepe óta je-
lentős szerepet játszott mind a magyarországi, mind az erdélyi 1
történelemben. Az ifjú Teleki nevelése a kálvinista magyar arisz-
tokrata családok hagyományait követte. Magánúton, majd a sáros-
pataki kollégiumban tanult. Képzését a több éven át tartó nyugat-
európai út zárta le.
A képzett, több nyelven beszélő, világlátott fiatalember lelkese-
dett a reformeszmékért. 1837-től több erdélyi országgyűlésen vett
részt mint elkötelezett reformer. 1839-től a pozsonyi országgyűlé-
seken a felsőtáblán Batthyány Lajos mellett az arisztokrata ellenzék
vezéralakja. 1844-ben a Védegylet alelnöke lett.
A forradalom győzelme után további reformokat sürgetett, és
1848 nyarán egyik kezdeményezője volt a Radical Kör létrehozá-
sának. Abony képviselőjeként tagja lett az első népképviseleti or-
szággyűlésnek. Felszólalásaiban gyakran bírálta a kormányt elégte-
lennek tartott intézkedései miatt, és támogatta a független magyar
haderő létrehozását.
1848 áprilisában a kormány Párizsba küldte a diplomáciai kap-
csolatok felvételére. Ez nem sikerült a francia kormány elzárkó-
zása miatt, de Teleki áldozatos munkával ellensúlyozta a negatív,
magyarellenes propagandát. Itt került kapcsolatba a Párizsban élő
különböző emigráns csoportokkal (lengyel, román stb.). A velük
folytatott megbeszéléseknek is köszönhető, hogy a hazai magyar
politikusokhoz képest engedékenyebb volt a nemzetiségi kérdésben,
Az ifjú Teleki László és aláírása
és az ország föderatív alapú átszervezését szorgalmazta.
A szabadságharc bukását követően Teleki az emigráció egyik ve- Mennyiben határozhatta meg a kor-
zéralakjává vált. Dolgozott emigráns társainak megélhetéséért, és szakban egy ifjú arisztokrata pályá-
ját felekezeti hovatartozása?
külpolitikai válsághelyzet esetén részt vett a magyar ügy nemzet-
közi támogatásán. Kossuth és Klapka mellett tagja volt a Magyar
Nemzeti Igazgatóságnak (1859).
A bécsi udvar ügynökei folyamatosan megfi yelték. Amikor
1860 decemberében hamis útlevéllel Drezdába utazott, hogy felke-
resse az ott tartózkodó kedvesét, a szász rendőrség elfogta. A szász
hatóságok kiadták Bécsnek.

Akvarell az erdélyi országgyűlés tag-

jairól
Keresse meg a képen Teleki Lászlót!

17604_Történelem10.indb 295 2017. 06. 13. 17:23

 296 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

3 Egy van, mi különösen szívemen fekszik, mert Magyar-
hon jövője véleményem szerint attól függ. A különféle
nemzetiségek iránt legyünk jogkiosztásban mentül bő-
kezűbbek. Nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent
István Magyarországa is […].
Magyarországnak kettő közt van választása; vagy a
corpus jurisra állva, határait úgy, amint volt, megtartani
igyekezni, nem gondolva a fajok féltékenységével, s úton
borostyán lehet, de csak hadi, élet megállapítva, de csak
szűk, áldozat vérben és vagyonban tömérdek; s a bér?
Néhány évi bizonytalan jövő. S ha elveszünk, emlékezni
fog rólunk a történet, de Európa siratni nem.
A másik, mit választhatunk, a corpus jurisból vala-
mit áldozni, s nemcsak Horvátországra nézve, de a szer-
bekre és oláhokra nézve is, kibékülni a vajdasággal, an-
nak összes közgyűlést engedni, valamint az oláh fajnak
is belső administrációt, statutárius [országos törvénye-
ket nem sértő rendelkezések hozatala] jogot, széles érte-
lembeni municipális garanciákat [megyei önkormány-
zatot], mindig vigyázva arra, hogy magyar és német faj,
amennyire lehet, ne vétessék oláh vagy szerb jurisdictió­
nak [joghatóságnak], s oly feltétellel, hogy legfelsőbb
kormányban, országgyűlésben Magyarhonnal egyet al-
kotandnak, és országgyűlésünk nyelve magyar leend.
[…] azt hiszem, leraktuk Magyarországra nézve a
legfényesebb jövőnek alapját; minden fajok, nem csak
Magyarországban, hanem azok, melyek eddig igénye-
inken kívül álltak, sóvárogva fognak felénk tekinteni és
örömmel fogják Magyarországot elfogadni mint egy jö-
vendőbeli dunai confederaciónak központját és király-
néját, melynek a hatalma örökre megtörendi az abszo-
lutizmus szörnyetegét és mely a Baltikumtól a Fekete-
tengerig terjedend.
Teleki László levele Párizsból Kossuth Lajosnak, 1849. május 14.
Gyűjtse össze és értékelje, mit ajánl Teleki a nemze-
tiségeknek! Mennyiben tér ez el a korszak uralkodó
magyar álláspontjától? Mit ért azon, hogy Szent István
Magyarországa is meghalt? Mit jelent a „corpus jurisra
állva” kifejezés? Mely tényezők játszhattak szerepet Teleki
álláspontjának kialakulásában? Hasonlítsa össze Teleki
véleményét Kossuth dunai konföderációs tervével!

A bécsi kormány azonban elkésett. Korábban örömmel statuál-

tak volna példát egy emigráns megbüntetésével, de az olaszországi
kudarc után kínos helyzetbe kerültek. Az engedmények politikáját
követve a birodalom nem csaphatott le régi ellenségére. A halálát
váró foglyot váratlanul Ferenc József elé vezették, s a bécsi Burgban
folyó rejtélyes uralkodói kihallgatás után Telekit szabadon bocsá-
tották. Egyes közlések szerint ígéretét vették, hogy nem politizál.
4 Valószínűbb azonban, hogy ezt csak a kormánypropaganda ter-
jesztette, hiszen a becsületére adó Teleki tagadta ezt a körülményt.
1860 őszén részlegesen visszaállították az alkotmányosságot (ok-
tóberi diploma), így Teleki indulhatott a választásokon. Abonyban is-
mét képviselővé választották. Az 1861-ben összeülő országgyűlésen

Teleki László az 1850-es években. Az

emigráció során főleg Párizsban élt. A Teleki-palota Pesten, a Szervita téren a második világháború vé-
Távollétében halálra ítélték gén. Sajnos a palotát lebontották

17604_Történelem10.indb 296 2017. 06. 13. 17:23

 Egy emigráns életútja – Teleki László (Olvasmány)
a Határozati Párt vezetője lett, amely nem 6
ismerte el magyar uralkodónak Ferenc Jó-
zsefet. A párt más hangadói – például az
emigrációval is összeköttetésben álló Tisza
Kálmán és Podmaniczky Frigyes – azon-
ban nála mérsékeltebb politikát követtek.
Telekinek szembesülnie kellett azzal, hogy
az itthoniak nem akarnak a végsőkig szem-
beszállni az udvarral, és jelentős különbség
van az emigráció és a hazai politikusok el-
képzelései között. A Határozati Párthoz
tartozók megtorpanásához az is hozzájárult, hogy az országgyű-
lés megnyitása előtt megérkezett Kossuth üzenete: egyelőre nem
lesz háború, tehát ne tegyenek elhamarkodott lépéseket. A döntő
szavazás előtti éjszakán Teleki önkezével vetett véget az életének.
Azt beszélték, hogy gr. Teleki László reggel agyonlőtte
7 magát, és hogy senki sem tudja, mi oka lehetett az ön-
gyilkosságra. Holttestét, félig öltözötten, dolgozószobája
padlóján találták, mellette feküdt a pisztoly.
Azonnal Teleki lakására siettem. […]
Előző nap még találkoztunk, Papaffy meg én, Te-
lekivel egy kis vendéglőben, a Váci utcában. Azonnal
ráismertem, és megszólítottam. Mint mindig, nagyon
barátságos volt hozzám, bár nem látszott jókedvűnek.
Deákról beszélt, és azt mondta, hogy eleinte apránként,
utóbb azonban egyre inkább lemond majd Magyaror-
szág jogairól, míg végül semmink sem lesz, amit odaad-
hatnánk, és mehetünk koldulni. […]
A szabadságharc idejében nemegyszer láttam hullá-
kat, elesetteket, és azt a megfi yelést tettem, hogy akiket
elölről talál a golyó, azok arcukra, akiket hátulról, a há-
tukra esnek. Ennek megvannak a fizikai okai, amelyeket
a tapasztalat bizonyít. Teleki viszont, bár a golyó elölről
ütötte át, mégis hátán feküdt, és mint unokatestvére, a
szintén jelen levő gr. Teleki Gyula mondta nekem, ed-
dig senki nem nyúlt a holttesthez. Előbb tudni akarták
az orvos véleményét, hogy mit szól hozzá. Az orvos ha-
marosan meg is érkezett, megvizsgálta a sebet, aztán a
golyót is, ez utóbbit összehasonlította a pisztolycső nyí-
lásával, és úgy találta, hogy túl nagy a cső méretéhez.
Töprengve csóválta meg a fejét. Arról, hogy a halott a
hátán fekszik, pedig elölről érte a lövés, ugyanaz volt
a véleménye, mint Sebesnek és nekem. […] Egészben
véve inkább úgy látszott, hogy a halált idegen kéz okoz-
ta, nem az övé. Viszont semmiféle nyomát nem találták
annak, hogy itt járt valaki, sőt, ami még különösebb volt:
az éj halálos csöndjében senki nem hallotta a fegyver
dörrenését. Rám ezek a körülmények azt a benyomást
tették, hogy Teleki elveiért halt meg, politikai gyilkos-
ság áldozataként.
Ide ügyészre, egy angol coronerre [halottkém] lett
volna szükség, aki megvizsgálja az ügyet, utánajár, ki-
nek lehet haszna Teleki halálából, vagy kinek volt káros
az ő élete. Mint ahogy valóban erről volt itt szó. Nagyon
kétes, vajon Deák keresztül tudta volna-e vinni felirata
17604_Történelem10.indb 297
297
A halála után ké-
szült fénykép Teleki
Lászlóról. A meg-
döbbentő fotó a ma-
gyar kriminaliszti-
ka kezdetére utal.
A holttest és a halált
okozó fegyver elhe-
lyezkedése ma is tá-
pot ad a különböző
feltételezéseknek
Fogalmazza meg többféleképpen a
képaláírás utolsó mondatát úgy, hogy
az már véleményt is sugalljon! Helyezze el
ezek sorában a tankönyvi megállapítást!
elküldését, ha Teleki életben marad. Egy beszéd vázlata,
amelyet Telekinek mint a határozati pártvezérének ép-
pen aznap, május 8-án kellett volna az országgyűlésen
elmondania, világosan bizonyította, hogy Teleki értel-
mének és akaraterejének teljes birtokában volt. Az sem
hihető továbbá, hogy ha már öngyilkosságra gondolt,
azt éppen ama csata előtti napon viszi véghez, amelyet
Deák alattomos pártja ellen készült megvívni. Ez azt
jelentette volna, hogy nem bízik erejében és annak az
ügynek jogosságában, amelyért küzdött. Ily kishitűségre
Teleki képtelen volt, hiszen mind morálisan, mind fiz -
kailag ő volt a legbátrabb mindenki közt.
Még két más okát adták Teleki halálának. Mindkettő
felülről jött. Némelyek azt mondták, hogy Teleki levelet
írt volna Kossuthnak, amelyben megfogadta, hogy Ma-
gyarországot forradalmasítja. Ezt a levelet az osztrák
rendőrség elfogta, s a császárnak továbbította volna, a
császár pedig saját pecsétjével ellátva állítólag vissza-
küldte Telekinek. Ez vitte volna rá Telekit az öngyilkos-
ságra, miután látta, hogy becsülete forog kockán, hogy
a császár szemrehányást tesz neki. [Utalás arra, hogy
állítólag Telekit becsületszóra azzal a feltétellel enged-
ték szabadon, hogy nem szervez mozgalmat.] Egy má-
sik, talán valószínűbb föltevés szerint egy úgynevezett
amerikai párbajnak lett áldozata, melyben a vesztes fél-
nek agyon kell magát lőnie. A kihívó fél Benedek tábor-
szernagy lett volna, aki az Olaszországban állomásozó
osztrák hadsereghez intézett napiparancsában gyávának
nevezte a magyar mágnásokat, és aki ellen ezért az utób-
biak újságcikket tettek közzé, és őt magát párbajra hív-
ták ki. Benedek állítólag Telekit választotta ki az aláírók
közül, és a sors Teleki ellen fordult.
Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka, 1868
Hogyan vélekedik a szerző Teleki haláláról? Tárja
fel a szerző politikai beállítottságát a szöveg alap-
ján! Ennek fényében tekintse át ismételten az érvelését!
Nézzen utána az interneten a szerző életének és felfogá-
sának! Vitassák meg, kiknek állt érdekében, és kiknek
nem kedvezett Teleki hirtelen halála!
2017. 06. 13. 17:23
 298 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

49. A kiegyezés
Az uralkodó és a magyar vezető réteg előtt
1 A KIEGYEZÉS
álló legfőbb kérdés az volt, hogyan lehet olyan
MEGSZÜLETÉSE
kompromisszumot találni, amelyben a biroda-
lom annyira egységes marad, hogy megtarthatja nagyhatalmi
állását, de emellett biztosítva van Magyarország minél széle-
sebb önállósága is. A megoldás alapját a konzervatívok (Apponyi
György) dolgozták ki. Javasolták, hogy a vitatott ügykörök (kül-
ügy, hadügy és pénzügy) legyenek közös ügyek. Ezek alkotmá-
nyos felügyeletét – a magyar fél számára elfogadhatatlan közös
törvényhozó gyűlést elvetve – a két független törvényhozás által
kiküldött testületekre, az ún. delegációkra bízták volna. A terv
elfogadásához kölcsönös engedményeken keresztül vezetett az út.

Már 1848-ban is a hadügy és a pénzügy kérdése okozott szakítást a ma-

gyar kormány és az udvar között. A birodalom vezetői úgy látták, hogy közös
haderő és külügyi apparátus fenntartása nélkül nem tartható meg az egység, s
ezzel párhuzamosan a nagyhatalmi állás sem. Ám a szabadságharcban a ma-
gyarság hatalmas erőt fejtett ki, s ez a következő évtizedekben is súlyt adott a
magyar vezető réteg véleményének, így az udvar közel két évtized elteltével
hajlott a kompromisszumra.

Az ismét összehívott magyar országgyűlésen (1865) Deák

és tábora – a konzervatívok csatlakozásával – döntő többséget
Andrássy Gyula (1823–1890), a „szép
akasztott”. „Andrássy Gyula gróf csú- szerzett. Az egykori Határozati Párt két irányzatra oszlott: mér-
csa volt a magyar úri nobilitásnak és a sékeltekre (balközép), és a radikálisokra (szélsőbal). Ez utóbbiak
magyar szellemnek. Ha Deák Ferenc a jóval kevesebben voltak, bár a magyar népesség körében jelentős
magyar paraszt inkarnációja, azoknak népszerűséggel bírtak.
összes bölcsessége egy fejben, András-
sy a magyar úr fi omsága, charme-ja A pártok közötti különbségeket az alapján is vizsgálhatjuk, hogy mennyit
és szeretetreméltósága desztillált alak- voltak hajlandók engedni az 1848-as törvényekből. A Deák-párt az 1861-es
ban. Nagy úr tudott lenni anélkül, hogy Felirati Párt elvei alapján akart megállapodni Ausztriával (a három közös
gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt
ügy és a delegációk elfogadása). A Balközép Párt közös ügynek ismerte el a
megigézett anélkül, hogy leereszkedő-
külügyet, de önálló magyar hadsereget akart, és elvette a delegációkat. A szél-
nek látszanék” – írta M
­ ikszáth Kálmán
sőbal (Országos 48-as párt) elvetette a közös ügyeket, s Ausztria és Magyar-
A gróf mely tulajdonságait emeli ki ország között csak perszonáluniós kapcsolatot akart.
Mikszáth? Fogalmazza meg, miért
fontosak ezek egy politikus számára! Néz-
zen utána az interneten az Andrássy csa-
lád történetének! Kik, és miért nevezték
Andrássy Gyulát „szép akasztottnak”? 2

Pártviszonyok a magyar országgyűléseken (1860–1867)

Mely – párttá nem alakuló – politikai erőt tüntethetnénk fel az áb-
rán, ha pontosítani akarnánk? Milyen tendencia figyelhető meg a
pártok erőviszonyában a hatvanas években?

17604_Történelem10.indb 298 2017. 06. 13. 17:23

 49. A kiegyezés 299

Miután Deák nyomására a porosz–osztrák háború idején

(1866) az országgyűlés nem használta ki az uralkodó szorult hely- 5
zetét, és nem lépett fel új követelésekkel, Ferenc József elhatároz-
ta magát a megegyezésre. Ismét visszaállították a megyei önkor-
mányzatokat és – kis módosításokkal – hatályba léptették az 1848-
as törvényeket. A kiegyezésről létrejött megállapodás (1867)
után az uralkodó kinevezte Andrássy Gyula grófot magyar mi-
niszterelnökké (1867. február). Ezt követően az országgyűlés elfo-
gadta a közös ügyeket rögzítő kiegyezési törvényt, majd magyar
királlyá koronázták Ferenc Józsefet (1867. június).

Az Andrássy Gyula vezette második

felelős magyar minisztérium tablója.
Deák a kiegyezés után – a képviselő-
ségen kívül – nem vállalt tisztséget, s a
népszerű, nagy vagyonú főurat, And-
rássyt javasolta miniszterelnöknek,
akinek jelentős szerepe volt a kiegye-
Ferenc József és Erzsébet királyné megkoronázása a budai Mátyás- zési tárgyalásokon
templomban (1867. június 8-án). A koronázási ajándék összegét
A 35. lecke 12-es számú képe és az
– Deák javaslatára – Ferenc József a ’48-as honvédek özvegyeinek és
internet segítségével keresse meg,
árváinak, illetve a rokkant honvédeknek a segélyezésére ajánlotta fel
volt-e olyan politikus, aki tagja volt az első
Mit jelképezett Ferenc József felajánlása? és a második felelős magyar minisztérium-
nak is!

4 6

Az uralkodó a koronázási dombon kardjával a négy világtáj felé su- Erzsébet királyné (1837–1898) magyar
hintva fogadalmat tesz az ország megvédésére koronázási öltözetében
Mennyiben számított a korszakban a koronázás szertartása jelképes Nézzen utána az interneten, mely té-
gesztusnak és mennyiben politikai tényezőnek? Mire utal a koroná- nyezők játszottak szerepet abban,
zás helyszíne? Mit fejeznek ki a képeken is látható külsőségek? Helyezze el hogy a királyné rendkívül népszerűvé vált
a mai Budapesten a koronázási domb helyét! a magyarság körében!

17604_Történelem10.indb 299 2017. 06. 13. 17:23

 300 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
7 A DUALIZMUS
A kiegye-
zési tör-
vény első
oldala
A dualista rendszer felépítése
Mutassa be az ábra alapján a két bi-
rodalomfél önállóságának összetevő-
it! Hogyan kapcsolódik egymáshoz a két
ország? Elemezze az uralkodó szerepét, a
közös ügyek felügyeletének kérdését és ezek
összefonódásait!
17604_Történelem10.indb 300
A létrejövő Osztrák–Magyar Monar-
chia kétközpontú alkotmányos monar-
ÁLLAMRENDSZERE
chia, azaz dualista állam lett. Ausztriát és
Magyarországot a közös uralkodó mellett a hadügy, a külügy és
az ezek fedezésére szolgáló pénzügyek együttes kezelése kap-
csolta össze. A közös ügyeket közös minisztériumok intézték.
A külügyet teljes egészében a közös minisztérium intézte. A birodalmi
császári és királyi hadsereg (k.u.k.) a közös hadügyminiszter, s végső soron
az uralkodó irányítása alatt állt. Azonban mind Ausztriának, mind Magyar-
országnak volt hadügyminisztere, akik alá tartoztak a közös hadsereg kiegé-
szítését képező alakulatok (Landwehr és honvédség). A magyar honvédség
nem jelentett komolyabb katonai erőt, s elsősorban a magyar lakosság, illetve
a magyar országgyűlés képviselőinek érzelmeit voltak hivatva megnyugtatni:
mégis van magyar haderő. A k.u.k. hadseregben érzelmi okokból, 1848–1849
hatásaként viszonylag kevés magyar, de annál több horvát és szerb tiszt szol-
gált. Ez, bár csökkenő mértékben, jellemző maradt a későbbiekben is.
A közös pénzügyminisztérium szerepének meghatározásánál fontos lát-
nunk, hogy valóban csak a közös ügyek (és az udvartartás) pénzügyeit intéz-
te. A pénzügyek területén a döntő szerepet a két ország pénzügyminiszterei
játszották, hiszen ők felügyelték a két ország jövedelmeit is. Ez fontos részét
képezte az alkunak, hiszen az adókat a két törvényhozás külön szavazta meg,
így megmaradt a magyar országgyűlésnek már a rendi korban is meglévő
fegyvere, hogy az adókkal és az újonclétszámmal zsarolja meg a központi
hatalmat.
2017. 06. 13. 17:23

A közös minisztériumok alkotmányos felügyeletére mindkét
birodalomrész – egymástól független – törvényhozása egy-egy
60 fős bizottságot, ún. delegációt küldött. A külön ülésező delegá-
ciók azonban szerepüket csak részben tudták betölteni, így a közös
ügyekben jelentős maradt az uralkodó befolyása.
Az uralkodó hatalmát az is erősítette, hogy a hadsereg vezetése
teljes mértékben a kezében maradt. A két törvényhozás csak az
adók és az újonclétszám meghatározásán keresztül gyakorolhatott
hatást a hadseregre. Ferenc József a kiegyezés feltételének tekin-
tette az előszentesítés jogát (bár ezt törvényben nem rögzítették).
Ennek értelmében a magyar kormány vállalta, hogy csak olyan
törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé, amit az uralkodó
előzetesen jóváhagyott.
10 XII. tc. A magyar korona országai és az Ő Felsége ural-
kodása alatt álló többi országok között fennforgó közös
érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról.
1. §. Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona
országai, másrészről Ő Felségének többi országai és tarto-
mányai között jogilag fennáll, az 1723: 1., 2. és 3. törvény-
cikkek által elfogadott pragmatica sanctión alapszik. […]
8. §. A pragmatica sanctióból folyó közös és együttes
védelemnek egyik eszköze a külügyek célszerű vezetése.
E célszerű vezetés közösséget igényel azon külügyekre
nézve, melyek az Ő Felsége uralkodása alatt álló összes or-
szágokat együtt illetik. Ennélfogva a birodalom diplomá-
ciai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és
a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülő intéz-
kedések, mindkét fél minisztériumával egyetértésben és
azok beleegyezése mellett a közös külügyminiszter teen-
dői közé tartoznak. […] Ezen külügyeket tehát Magyar-
ország is közösnek tekinti, s kész azoknak közösen meg-
határozandó költségeihez azon arány szerint járulni. […]
10. §. A […] hadügyek közösségére nézve a követ-
kező elvek állapíttatnak meg:
11. §. Ő Felségének a hadügy körébe tartozó alkot-
mányos fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész
hadseregnek és így a magyar seregnek is az összes had-
sereg kiegészítő részének egységes vezérletére, vezény-
letére és belszervezetére vonatkozik, Ő Felsége által in-
tézendőnek ismertetik el.
12. §. De a magyar hadseregnek időnkénti kiegé-
szítését és újoncok megajánlásának jogát, a megaján-
lás feltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását,
úgyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető
intézkedéseket az eddigi törvények alapján mind a tör-
vényhozás, mind a kormányzat körében az ország ma-
gának tartja fenn.
13. §. Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi
rendszernek megállapítása vagy átalakítása Magyaror-
szágra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás
beleegyezésével történhetik. […] A hadügyek költségei
[…] közösek. […]
16. §. A pénzügyet annyiban ismeri a magyar or-
szággyűlés közösnek, amennyiben közösek azon költ-
ségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert
17604_Történelem10.indb 301
49. A kiegyezés 301
9 1. §. Ő császári s apostoli királyi Felsége
V. Ferdinánd 1848-ik évi december hava
2-ik napján a trónról – fönséges császá-
ri királyi főherceg Ferencz Károly pe-
dig ugyanakkor a trónöröklésről – […]
lemondván; e két lemondás az ország
részéről utólagosan becikkelyeztetik.
Részlet az 1867. évi III. törvényből
A kiegyezést több törvény készí-
tette elő. Mi a jelentősége ennek
a törvénycikknek?
tárgyakra fordítandók. Ez azonban úgy értelmezendő,
hogy az említett tárgyakra megkívántató összes költsé-
gek kivetéséről, beszedéséről és az illető helyre leendő
áttételéről Magyarország országgyűlése és felelős mi-
nisztériuma fognak intézkedni. […]
28. §. […] egyrészről a magyar korona országai
együtt, másrészről Ő Felsége többi országai és tartomá-
nyai együtt úgy tekintessenek, mint két külön s telje-
sen egyenrangú fél. Következve: a két fél között a közös
ügyek kezelésére nézve, mellőzhetetlen feltétel a teljes
paritás [egyenlőség].
29. §. Ezen paritás elvénél fogva Magyarország ré-
széről a magyar országgyűlés válasszon saját kebeléből
egy meghatározott számú bizottságot (delegáció), és-
pedig az országgyűlés mindenik házából. Válasszanak
Ő Felsége többi országai és tartományai is hasonlóul
alkotmányos módon egy éppen annyi tagból álló bi-
zottságot a maguk részéről. Ezen bizottságok tagjainak
száma a két fél egyetértésére fog meghatároztatni. Ezen
szám egy-egy részéről hatvanat meg nem haladhat. […]
34. §. A két bizottság egymással együttes ülésben
nem tanácskozhatik, hanem mindenik írásban közli né-
zeteit és határozatait a másikkal, s írott üzenetek által
igyekeznek véleménykülönbség esetén egymást felvi-
lágosítani. […]
35. §. Ha ezen írásbeli üzenetek által nem sikerülne
a két bizottság véleményét egyesíteni, akkor a két bi-
zottság együttes ülést tartand, de egyedül csak egyszerű
szavazás végett. [...] A határozat mindenkor abszolút
többséggel hozandó. […]
37. §. E bizottságok hatáskörébe csak azon tárgyak
tartozhatnak, melyek a jelen határozatban, mint közö-
sek, határozottan e bizottságokhoz vannak utasítva. […]
Az 1867. évi kiegyezési törvényből
Nevezze meg a közösen és a függetlenül intézett
ügyeket! Értékelje a közös ügyek szerepét! Hogyan
oldották meg a közös ügyek alkotmányos ellenőrzését?
Milyen veszélyeket rejtett ez magában? Mennyiben te-
kinthető az ország alkotmányos monarchiának? Mely
területeken rendelkezik az alkotmányos monarchiákra
jellemzőnél nagyobb hatalommal az uralkodó?
2017. 06. 13. 17:23
 302 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
11
Az Osztrák–Magyar Monarchia címe-
re 1895 előtt (11.) és 1895 után (12.).
Az 1895-ös címeren levő jelmondat
(Indivisibiliter ac inseparabiliter) je-
lentése: Feloszthatatlanul és elválaszt-
hatatlanul
Mennyiben fejezik ki a címerek a ki-
egyezést? Azonosítsa a magyar címe-
ren szereplő társországokat! Magyarázza
meg a címeren levő jelmondat jelentését!
13
Az Osztrák–Magyar Bank épülete
Bécsben. A közös jegybank, a közös
valuta a gazdasági kiegyezés fontos ré-
sze volt
17604_Történelem10.indb 302
Magyarország a közös ügyeken kívül teljes önállósággal rendel-
kezett. Az országgyűlésnek felelős kormány alakult. Az ország­
gyűlést cenzusos választójog alapján választották. Magyarorszá-
got és Erdélyt ismét egyesítették.
12
A kiegyezési törvény a két ország gazdasági kap-
A GAZDASÁGI
csolatait is rendezte. A politikai megállapodás-
KIEGYEZÉS
sal szemben azonban a gazdasági megállapodást
tízévente újra lehetett tárgyalni és az adott erőviszonyokhoz iga-
zítani. A belpolitikailag önálló két ország a gazdaság irányítá-
sában is jelentős önállóságot élvezett. Maguk határozták meg a
kivetett adókat, s azok elköltésének jelentős részét (pl. a közlekedés
fejlesztésének irányai, az ipartámogatás, az oktatás fi anszírozá-
sa). Ugyanakkor igyekeztek kihasználni a nagy terület és népes-
ség, valamint a nagy gazdasági erőforrások adta előnyöket. Így
az Osztrák–Magyar Monarchia közös gazdasági egységet, közös
vámterületet képezett, közös valutával, ahol biztosítva volt a
tőke és a munkaerő szabad áramlása.
Az Európai Unió állampolgáraiként a most bemutatott gazdasági közös-
ség nem lehet ismeretlen számunkra. Rengeteg helyen olvashatjuk és hallhat-
juk a közös piac, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának előnyeit. Ugyan-
akkor azt is tapasztalhatjuk, hogy a kortársaknak ez milyen problémákat, az
előnyök mellett milyen érdeksérelmeket okozhatott. Például a gazdaságilag
egységes birodalomban az erősebb versenytárssal szemben a fejletlenebb
nehezen állhatott helyt.
Megegyeztek abban, hogy a tagállamok anyagilag milyen
arányban fedezzék a közös ügyeket. Ausztria részesedése (kvó-
tája) 70%, Magyarországé 30% lett. Ez az ország népességét és gaz-
dasági fejlettségét fi yelembe véve méltányosnak ítélhető.
Nehéz kérdés volt a Habsburg Birodalom államadósságának átvállalása.
(Magyarország a kvótának megfelelő arányban fize ett volna.) A magyar ve-
zető réteg joggal gondolhatta úgy, hogy az ország leigázására is felhasznált
hitelek fi etésében nem kell részt vállalnia. Ám az alku így nem jöhetett volna
létre, s a Monarchia adósságait sem lehetett volna fi anszírozni, ezért végül
a magyar vezetők kötélnek álltak e kérdésben.
2017. 06. 13. 17:23
 49. A kiegyezés 303

A kiegyezéssel Magyarország lemondott a teljes függetlenség-

ről. A birodalmi keretek közötti önállóság azonban a korábbiak- 15
nál nagyobb lehetőséget adott a nemzeti érdekek érvényesítésére.
Az egységes piac biztosította a térség és Magyarország gazdasági
fejlődését, felzárkózásának lehetőségét.

14 […] 53. §. Az államadósságokat illetőleg Magyarországot, alkotmá-

nyos állásánál fogva, oly adósságok, melyek az ország törvényszerű
beleegyezése nélkül tétettek, szorosan jogilag nem terhelik. […]
55. §. [De] kész az ország az államadósság terhének egy részét
elvállalni, s az iránt, előleges értekezés folytán, Ő Felségének többi
országaival is, mint szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsátkozni.
XIV. tc. Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai
[…] a pragmatica sanctio folytán közösnek ismert államügyek ter- A gazdasági kiegyezés magyar kari-
heit ezentúl viselik. katúrája. A rajzoló bízott abban, hogy
1. §. Az arány […] a magyar korona országaira nézve 30%-ban, az olvasók felismerik a nőalakokat, a
Ő Felsége többi országaira nézve 70%-ban állapíttatik meg. […] danaidákat a görög mitológiából, akik
2.2. §. Ezen hozzájárulási arány, szintén a magyar korona orszá- férjeik meggyilkolása miatt azzal bűn-
gai és Ő Felsége többi országai közös megállapodása szerint, 10 évig hődtek, hogy folytonosan vizet kellett
hordaniuk egy lyukas hordóba
marad érvényben, éspedig 1868. évi január 1-től 1877. évi decem-
ber 31-ig. […] Állapítsa meg, hogyan vélekedik a
XVI. tc. A magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai karikaturista a birodalom gazdasá-
és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. gáról! Milyen problémát emel ki a rajz?
Melyek ezek közül az általános, s melyek a
1. §. Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak ér- két birodalomfél együttműködéséből faka-
telmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös dó problémák?
vámhatár vesz körül. […]
11. §. A só- és dohányjövedék és azon közvetett adók, melyek
az ipari termelésre közvetlen befolyással vannak, név szerint a pá-
linka-, sör- és cukoradó, mindkét államterületen e szerződés ideje
alatt egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint fognak
kezeltetni.
12. §. Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem vál-
toztatik, közös marad. […]
13. §. Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mér-
ték- és súlyrendszert hozni létre a két állam területén. […] A pénzügyek és a gazdaság mely te-
18. §. A posta- és távirdaügy a két állam területén külön, de rületein alakult ki együttműködés, és
amennyiben a forgalom érdeke kívánja, egyforma elvek szerint fog mely területek ügyeit intézték önállóan?
Mi volt az alapvető különbség a politikai
rendeztetni és igazgattatni. […] és a gazdasági kiegyezés között? Értékelje,
22. §. E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 mennyiben sikerült egyeztetni az önálló
évi időre lép érvénybe […]. gazdaságirányítás és a gazdasági egység
Az 1867. évi törvényekből követelményeit!

Az ismét összehívott országgyűlésen a kiegyezés hívei voltak többségben, így a tárgyalások ered-
ményre vezettek. A megegyezés alapját a némileg módosított 1848-as törvények és a Pragmatica
Sanctio adták. Visszaállították az alkotmányosságot, megalakulhatott az országgyűlésnek felelős magyar
minisztérium és Ferenc Józsefet Magyarország királyává koronázták. A kiegyezés kétközpontú (dualista)
államot hozott létre. A birodalom (Osztrák–Magyar Monarchia) két alkotmányos országa a hadügyet,
külügyet és az ezek fedezését szolgáló pénzügyeket közösen intézte, melyek alkotmányos felügyeletét a
delegációk látták el. A kiegyezési törvény az uralkodó számára az alkotmányosságon túlmutató jogokat
biztosított. A gazdasági kiegyezés 30%-ban határozta meg Magyarország részvételét a közös költségek
fedezésében (kvóta). Létrejött a vámközösség, s az egységes birodalmi piac jelentősen fejlesztette mindkét
országrész gazdaságát.

17604_Történelem10.indb 303 2017. 06. 13. 17:23

 304 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
50. A nemzetiségi kérdés
1849 és 1868 között
1 A KÖZELEDÉS
Magyar karikatúra az újabszolutizmus nemzetiségi
politikájáról
Milyennek mutatja be a nemzetiségi politikát a raj-
zoló? Milyen eszközökkel fejezi ki mondanivalóját?
Írjon szöveget a karikatúrához! A nemzetiségi kérdés mely
összetevőire nem tér ki a karikatúra?
2 állt, de a megerősödő nemzetiségi vezetők sem mér-
17604_Történelem10.indb 304
A szabadságharc idején szinte min-
den nemzetiség vezető rétege szem-
KORA
befordult a magyar kormánnyal. Az
udvar ígéretei alapján úgy látták, nemzeti céljaikat
a dinasztia mellé állva tudják elérni. A császári kor-
mányzat azonban – miután a hatalmát visszanyerte –
az ígéretei jelentős részét nem tartotta be. Az olmützi
alkotmány értelmében a nemzetiségek nem alakít-
hattak önálló tartományokat, de még autonómiát sem
kaptak. S ahol ez mégis létrejött, mint a horvátoknál
vagy a szerbeknél (Szerb Vajdaság és Temesi Bánság),
ott is a bécsi kormányzat tartotta kézben a hatalmat.
Az újabszolutizmus idején magyarokat és a nem-
zetiségieket egyaránt elnyomták. Az ismert értékelés,
miszerint „a nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit
a magyarok büntetésül”, azonban félrevezető. A ma-
gyarországi nemzetiségek helyzete saját nemzeti
szempontjukból 1849 után kedvezőbbé vált. Egy-
részt megszabadultak a számukra veszélyes magyar
nemzetállami törekvésektől. Másrészt az újabszolu-
tizmus jelentős pozíciókat juttatott nekik a korábban
a magyar nemesség által kézben tartott közigazgatás-
ban. Ezáltal felgyorsult a szabadságharc során meg-
indult folyamat, a nemzeti öntudat kiteljesedése a
nemzetiségi lakosság körében is, ami tovább növel-
te a nemzetiségi vezetők befolyását és erejét.
Az önkényuralom alatti elnyomás, az udvar be
nem váltott ígéretei a nemzetiségi és a magyar ve-
zetőkben is a közeledési szándékot erősítették meg.
A közeledési kísérletek azonban kimerültek baráti
hangú újságcikkekben, összejövetelekben. Hiányoz-
tak a tényleges és kölcsönös engedmények. A ma-
gyar fél továbbra is az egységes nemzetállam alapján
sékelték önállósági igényeiket.
Hogy a közeledést a felek nem vették komolyan, az kide-
rült az 1861-es országgyűlés idején, amikor lehetőség nyílt az
álláspontok kifejtésére. Az országgyűlési választásokat meg-
előzően a nemzetiségek gyűléseket tarthattak, ahol a szlová-
Nemzetiségi kérdés az újabszolutizmus korában
Milyen változás körvonalazódott a korszakban ma-
gyarok és nemzetiségek viszonyában? Mely tényezők
alakították ki ezt a helyzetet?
2017. 06. 13. 17:23
 50. A nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között 305

kok és a szerbek területi autonómiát követeltek, míg a románok elutasították

Erdély és Magyarország unióját. Az országgyűlés a kérdés rendezésére Eötvös 3 Valódi testvériség s egyenlőség alapján
József vezetésével bizottságot állított fel, mely széles körű nyelvhasználati jog- építsétek föl a jelen nemzedék nevelé-
gal kívánta orvosolni a problémát. A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy az ál- sét, így Magyarhon népei testvérek le-
láspontok lényegesen nem közeledtek. A nemzetiségek nem mondtak le a terü- endenek, s nem egymás irányában el-
leti autonómiáról, a magyarok pedig az egységes nemzetállam koncepciójáról. lenségek. […]
Kolozsvári Lap, 1850
Kossuth a szűkebb értelemben vett Ma- •
KOSSUTH JAVASLA- A velünk egy hazában élő népekkel
gyarországon a területi autonómia helyett a
TÁNAK HATÁSA egybe vagyunk kapcsolva […] mind-
nemzetiségek számára lehetővé kívánta tenni
a területtől független politikai és kulturális önkormányzati tes- nyájunk kötelességévé teszi, hogy egy-
más iránt türelmesek, kímélők legyünk.
tületek megalakítását. Habár a dunai konföderációnak nem volt
Kolozsvári Közlöny, 1856
realitása, Kossuth elgondolásának mégis jelentős politikai hatá-
sa volt. Szándékaival ellentétesen a tervezet tudatosította a ma-
Milyen hangot ütnek meg az er-
gyar vezető rétegben, hogy nem a független magyar nemzetállam délyi magyar lapok a nemzeti-
vagy a dinasztiával és Ausztriával való kiegyezés a valós lehetőség. ségi kérdésben? Tárja föl a hangvétel
A szomszéd népekkel és államokkal vagy az Ausztriával való okait!
szövetkezés között kellett választani.

A nemzetiségekkel vagy a birodalommal való kiegyezés alternatívája

– mint láttuk – az erdélyi országgyűlés összehívásakor vált egyértelművé
(1863). Schmerling, hogy a magyarokat megszorítsa, megváltoztatta az 1848-
as választási törvényeket. Leszállította a cenzust, hogy a románság érvénye-
síthesse számbeli fölényét (292. oldal). A magyar képviselők törvénytelennek
nyilvánították és bojkottálták az erdélyi országgyűlést, azonban a szászok és a
románok részvételével az erdélyi törvényhozás elküldte képviselőit a birodalmi
gyűlésbe, és törvénybe iktatta a románok politikai és vallási egyenjogúságát.

4 11. A különböző nemzetiségek és vallásfelekezetek egymáshoz való 5

viszonya a következő alapokon rendeztetnek. Nevezetesen:
a) Minden község maga határoz nyelve fölött. […]
b) Minden megye szótöbbséggel dönti el, hogy a közigazgatás-
ban melyik nyelv használtassék […]. A kormány viszont szint
[szintén] e nyelven válaszol és fogalmazza minden rendeletét.
c) A parlamenti tárgyalásoknál minden képviselő tetszés szerint
használhatja az országban dívó nyelvek bármelyikét.
d) Az ország lakói szabadon egyesülhetnek nemzetiségük érde-
kében nagy nemzeti egyletekké, szervezkedhetnek kényük-
kedvük szerint […] választhatnak nemzeti vezetőt. […]
Minden egyes al-dunai nemzet, ha sikerülne is maga köré gyűj-
tenie most máshová tartozó fajrokonait, legföljebb másodrendű ál-
lamot alkothatna, melynek függetlensége örökös veszélyben forog-
na, s mely szükségképp alárendelve volna idegen befolyásoknak. De
ha magyarok, délszlávok és románok a föntebbi tervet fölkarolják,
gazdag és hatalmas állam lesznek 30 millió lakossal, mely sokat fog
nyomni Európa mérlegében.
Egység, egyetértés, testvériség, magyar, szláv és román között!
Íme ez az én legforróbb vágyam, legőszintébb tanácsom! Íme, egy
mosolygó jövő valamennyiük számára!
Kossuth dunai konföderációs terve, 1862 Podmaniczky Frigyes báró, a liberális
nemesség újabb nemzedékének tagja.
Gyűjtse össze, milyen jogokat kívánt adni Kossuth a nemzeti- A nemzetiségekkel való kiegyezésről
ségeknek! Milyen szervezeti keretekben képzelte ezt el? Hogyan ez volt a tömör véleménye: „[…] in-
viszonyul a tervezet a magyar nemzetállamhoz, a kollektív jogokhoz kább megyek Bécsbe, mint Belgrádba,
és az egy politikai nemzet fogalmához? Vesse össze a tervezetet az a rácok közé.”
1848-as nemzetiségi törvénnyel! Hogyan fogadhatták a magyar po- Milyen szerepet játszott a nemzeti-
litikusok és a nemzetiségi vezetők a tervezetet? Milyen nemzetközi
ségi kérdés a kiegyezésben?
esemény hatása figyelhető meg az idézett részletben?

17604_Történelem10.indb 305 2017. 06. 13. 17:23

 306 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

A kiegyezés megkötésével a magyar ve-

6 AZ 1868-AS NEMZETI-
zető réteg folytathatta a nemzetállam ki-
SÉGI TÖRVÉNY
építését. A nemzetiségek helyzetét külön
törvényben szabályozták (1868:XLIV. tc.). A törvény az egy po-
litikai nemzet koncepciója alapján elutasította a területi auto­
nómiát és a nemzetiségek kollektív jogait, viszont az egyéni
szabadságjogok alapján biztosította a nemzetiségi jogokat, min-
denekelőtt a széles körű anyanyelvhasználatot.

A vegyes lakosságú vidékeken a 20%-ot elérő kisebbségek számára a

Az 1863-ban alapított Matica Slovens-
ka (Szlovák Anyácska), a szlovákok
kulturális szövetségének turócszent-
mártoni épülete
A nemzetiségi törvény mely pontjait
(paragrafusait) kapcsolná ehhez a
képhez?
törvényhatóságokban (mai kifejezéssel önkormányzatokban) biztosították
az anyanyelv használatát. Az alsó- és középfokú bíróságokon a nemzetiségi
állampolgárok anyanyelvükön képviselhették ügyüket. Alsó- és középfokon
engedélyezték a nemzetiségi iskolahálózatot, sőt annak fenntartását az állam
kötelességévé tették.
A polgári egyesülési jog alapján lehetőség nyílt nemzetiségi egyesületek
és pénzalapok létrehozására, amennyiben azok nem a magyar állam egysé-
gének megbontásán munkálkodtak. A törvénynek köszönhetően nemzeti-
ségi kulturális szervezetek, gazdasági társaságok és pártok sora jöhetett létre.

7 Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkot-
mány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nem-
zetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nem-
zetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemze-
tiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá
ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó több-
féle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak an�-
nyiban eshetik külön szabályok alá, amennyiben ezt az
ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati
jelentősége és az igazság pontos kiszolgáltatása szüksé-
gessé teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden
egyéb viszonyokat illetően épségben maradván, a külön-
féle nyelvek hivatalos használatára nézve a következő
szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni:
1. §. A nemzet politikai egységénél fogva Magyaror-
szág államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés
tanácskozásai és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar;
a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az ország-
ban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles for-
dításban kiadandók. […]
3. §. Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyű-
lésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magya-
rul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar. […]
6. §. A törvényhatósági tisztviselők saját törvényha-
tóságaik területén a községekkel, gyülekezetekkel, egye-
sületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos
érintkezésben a lehetőségig ezek anyanyelvét használ-
ják. […]
8. §. A bíró […] a panaszt vagy kérelmet a panasz
vagy kérelem nyelvén intézi el; kihallgatást, tanúkihall-
gatást, szemlét és más bírói cselekményeket […] a per-
ben álló felek, illetve a kihallgatott személyek nyelvén
eszközli. […]
14. §. Az egyházközségek […] iskoláikban az okta-
tásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. […]
17. §. Az állam […] köteles az állami tanintézetek-
ben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bár-
mely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő pol-
gárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön
képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb aka-
démiai képzés kezdődik. […]
20. §. A községi gyűlések maguk választják jegyző-
könyvük s ügyvitelük nyelvét. A jegyzőkönyv egyszers-
mind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazat-
képes tagoknak egyötöde szükségesnek látja.
21. §. Községi tisztviselők a községbeliekkel való
érintkezésben azok nyelvét kötelesek használni. […]
26. §. Valamint eddig is jogában állott bármely egyes
honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyhá-
zaknak, egyházközségeknek úgy ezentúl is jogában áll
saját erejükkel, vagy társulás útján alsó, közép és fel-
ső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet,
tudomány, gazdaság, ipar és kereskedelem előmozdí-
tására szolgáló más intézetek felállítása végett is. Az
egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete
alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak, és
összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány
által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak,
pénzalapot gyűjthetnek, és azt, ugyan az államkormány
felügyelete alatt nemzetiségi törvényes igényeiknek is
megfelelően kezelhetik.
A nemzetiségi törvény, 1868. évi XLIV. tc.

Gyűjtsék ki a törvényből az egy politikai nemzet elvének gyakorlati következményeit! Miért volt szükség e fogalom
kifejtésére? Gyűjtsék össze a nemzetiségek számára biztosított jogokat! Milyen elvi alapokon, és mely szintig bizto-
sították a nemzetiségek szabadságát? Hogyan igyekezett megoldani a törvény a vegyes lakosságú területek problémáját?
Miért foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel?

17604_Történelem10.indb 306 2017. 06. 13. 17:23

 50. A nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között 307

A törvény nem elégítette ki a nemzetiségeket.

Ugyanakkor a korszakban, nemzetközi összehason-
lításban haladónak számított: a nemzetállamok ko-
rában szabadelvűsége egyértelmű a nyugat-európai, 8
és még inkább a kelet-európai megoldásokhoz ké-
pest.

A korabeli Franciaországban szó sem lehetett a francián

kívüli anyanyelvi oktatásról, Oroszországban pedig erőszakos
asszimiláció folyt, megpróbálták beolvasztani (vagy üldözték)
a nyelvi kisebbségeket, de még inkább a vallásiakat, elsősor-
ban a zsidóságot.

A magyar közjog a rendi

A HORVÁT–MAGYAR
korszakban az ország nemze-
KIEGYEZÉS (1868)
tiségei közül egyedül a horvá-
tot ismerte el politikai nemzetnek, mivel Horvátor-
szágot ekkor is külön tartományként kezelték, és a
horvátoknak volt nemességük. Az Ausztriával való A politikai nemzet fogalma
kiegyezés után a magyar országgyűlés Horvátország Határozza meg az ábra alapján a fogalom tartalmát!
helyzetét is rendezte (1868:XXX. tc.). A polgári állam Hasonlítsa össze a korszak nyugat-európai (pl. fran-
keretei között is meghagyták a tartomány területi cia) nemzetfelfogásával! Milyen tartalmi különbségek van-
nak az egyéni és a kollektív jogok között?
autonómiáját. A horvát autonómia széles körűnek
mondható. A horvát területtel egyesítették Szlavóni-
át és a Határőrvidék velük határos részét. Az így lét-
rejött Horvátország saját országgyűléssel (szábor) 9
rendelkezett, mely képviselőket küldött a magyar
országgyűlésbe. A horvát országgyűlés és a horvát
(báni) kormány hivatalos nyelve a horvát lett.
A végrehajtó hatalom élén a magyar miniszterel-
nök javaslatára az uralkodó által kinevezett bán állt.
A horvát kormány hatáskörébe tartozott Horvátor-
szág területén a teljes közigazgatás, az igazságügy és
az oktatásügy.

Bár a horvát–magyar kiegyezést számos nép (pl. írek)

példának tekintették, a horvát vezető réteg a Habsburg Bi-
rodalmon belüli teljes különállásra törekedett. A kiegyezési
törvényt a horvát országgyűléssel csak többszöri próbálkozás Fiume kikötője a XIX. század végén
után, jelentős magyar gazdasági és pénzügyi támogatások Melyik magyar politikus szorgalmazta a kikötő fej-
fejé­ben sikerült elfogadtatni. lesztését a reformkorban?
A horvát–magyar ellentéteket Fiume kérdése is kiélezte.
Az olasz lakosságú kikötőváros Mária Terézia óta Magyaror-
szághoz tartozott, de a horvátok is igényt tartottak rá. Miután
Horvátország Határőrvidék
a magyar kormány számára fontos volt a tengeri kikötő biz-
tosítása, a kérdésben nem tudtak megegyezni (fiumei provi- Nemzetiség a lakosság a lakosság
10 % %
zórium, vagyis ideiglenes állapot). A város magyar igazgatás száma száma
alá került, hivatalos nyelve pedig az olasz lett. Horvát 625 000   72,0 480 400   50,0
Szerb 222 000   26,0 310 900   32,0
Horvátország etnikai összetétele 1850-ben Német    7 900    1,0   37 800    4,0
Jellemezze Horvátország etnikai összetételét! Tárja Magyar    5 700    0,4    4 900    0,4
fel ennek az összetételnek az okait! Milyen változá- Román      –    – 113 700   12,0
sok történtek az etnikai viszonyokban? Magyarázza meg
a történelmi térkép segítségével, hogy milyen okok állnak Szlovák    1 100    0,1    8 800    1,0
az etnikai adatok változásának hátterében! Milyen ténye- Egyéb    6 600    0,5    1 000    0,6
zők játszottak még szerepet a változásban?
Összesen 868 300 100,0 957 500 100,0

17604_Történelem10.indb 307 2017. 06. 13. 17:23

 308 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)

11 12 Miután Horvát- és Szlavónországok századok óta, mind jogilag,

Magyar karikatúra a horvát–magyar
kiegyezésről. A magyarokat jelképező
lány rácsap az alma (Fiume) után nyú-
ló horvát gyerek kezére
Milyennek ábrázolja a két nép viszo-
nyát a rajz? E viszony mely elemeit
emelte és gúnyolta ki a rajzoló?
Nevezze meg egy fogalommal, mit
biztosít a törvény a horvátoknak!
Mivel indokolja a törvény a horvátok kü-
lön státuszát? Mely területeken élvezett
teljes önállóságot Horvátország, és melye-
ken korlátozták ezt? Hasonlítsa össze a
horvátok jogait a többi nemzetiség igé­
nyei­vel!
mind tettleg, Szent István koronájához tartoztak, s a sanctio prag-
maticában is ki van mondva, hogy a magyar korona országai is el-
választhatatlanok egymástól: ezen alapokon, egyrészről Magyaror-
szág, másrészről Horvát- és Szlavónországok, a közöttük fennforgó
közjogi kérdések kiegyenlítésére nézve, a következő egyezményt
kötötték: […]
5. §. Azon tárgyakon kívül, melyek a Szent István koronájának
országai és Ő Felsége többi országai közt közösek, vagy egyetértőleg
intézendők, vannak még más ügyek is, melyek Magyarországot, s
Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokat közösen érdeklik, s a melyek-
re nézve a magyar korona összes országai közt a törvényhozás és kor-
mányzat közössége ez egyezmény által szükségesnek ismertetik el. […]
43. §. Mindazon ügyekre nézve, a melyek az 1867:XII. törvény-
cikkben [az osztrák–magyar kiegyezési törvény] s a jelen egyez-
ményben a magyar korona összes országait illetőleg, közöseknek
vannak kijelölve, […] a végrehajtó hatalmat Horvát-, Szlavón- és
Dalmátországokban is a Buda-Pesten székelő központi kormány
gyakorolja, saját közegei által. […]
47. §. Mindazon tárgyakra nézve, melyek ez egyezményben a kö-
zös országgyűlésnek és központi kormánynak nincsenek fenntartva,
Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokat mind a törvényhozás, mind
a végrehajtás körében teljes önkormányzati jog (autonómia) illeti.
48. §. Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok önkormányzati joga
ez okból mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben kiter-
jed azon országok beligazgatási, vallási és közoktatási ügyeire s az
igazságügyre, ideértve a tengerészeti jog kiszolgáltatásán kívül a tör-
vénykezést is, minden fokozatán. […]
50. §. Az autonóm országos kormányzat élén Horvát-, Szlavón-
és Dalmátországokban a bán áll, ki a horvát-szlavón-dalmát ország­
gyűlésnek felelős.
51. §. A horvát-, szlavón- és dalmátországi bánt, a magyar királyi
közös miniszterelnök ajánlatára és ellenjegyzése mellett, Ő császári
és apostoli királyi Felsége nevezi ki. […]
57. §. Horvát-Szlavónországok határai között a közös kormányzat
közegeinek hivatalos nyelvéül is a horvát nyelv állapíttatik meg. […]
59. §. Kijelentetik továbbá, hogy Horvát-Szlavónországok, mint
külön territóriummal bíró politikai nemzet, s belügyeikre nézve saját
törvényhozással és kormányzattal bíró országok képviselői, mind a
közös országgyűlésen, mind annak delegációjában a horvát nyelvet
is használhatják. […]
61. §. Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok határaik között bel-
ügyeikben saját országos egyesült színeiket és címerüket használhat-
ják, az utóbbit mindazonáltal Szent István koronájával fedve.
A horvát–magyar kiegyezés, 1868. évi XXX. tc.

Az 1848–1849-ben a dinasztia oldalára álló nemzetiségek az újabszolutizmus időszakában nem

nyerték el a várt jogokat, de jelentős pozíciókat nyertek a helyi közigazgatásban. Ezért vezetőik kö-
zeledése a magyarsághoz – a közös elnyomás miatti csalódottság ellenére – nem hozott lényegi eredmé-
nyeket. Az osztrák–magyar kiegyezést követően a polgári Magyarország igyekezett rendezni a nemzeti-
ségek helyzetét is. A nemzetiségi törvény (1868) a magyar politikai nemzet koncepcióját hangoztatta, de
széles körű nyelvhasználatot, és a polgári szabadságjogok alapján szervezkedési szabadságot, kulturális
önállóságot is biztosított a nemzetiségeknek. Horvátország helyzetét külön törvényben szabályozták (hor-
vát–magyar kiegyezés): a horvátok jelentős autonómiát is kaptak. A nemzetiségek – a horvátokat is bele-
értve – elégedetlenek voltak a rendezéssel.

17604_Történelem10.indb 308 2017. 06. 13. 17:23

 Összegezés 309

Összegezés
Az 1848-as forradalmi hullámmal véget ért a for-
HATALMI A hatalmi politikát alapvetően befo-
radalmak kora. Európa nyugati felén az életkörül- lyásolta a gazdaság és a társadalom
POLITIKA
mények javulása, a lehetőségek bővülése csökkentet- átalakulása. Tekintse át e folyamatokat és
te a tömegek mozgósíthatóságát, a liberális politikai elitek pedig készítsen róluk ábrát! Elemezze, hogyan
már nem kívántak forradalmak élére állni. A korszak politikatör- hatott a gazdaság és a társadalom a hatal-
mi politikára!
ténetét alapvetően a hatalmi politika határozta meg: diplomáci-
ai manőverek, kongresszusok, háborúk és békekötések. A korsza-
kot az ipari forradalom nyomán kibontakozó gazdasági fejlődés
és Európa központi területein a nemzetállamok létrehozásáért
vívott küzdelmek jellemezték (olasz és német egység, osztrák–
magyar kiegyezés). Ezekben a tömegmozgalmakat már inkább
csak felhasználta politikai elit. A Balkánon még csak a fejezet-
ben tárgyalt időszakot követően bontakoznak ki erőteljesebben
a nemzeti törekvések. Az Egyesült Államokban a polgárháború
megszilárdította a nemzeti egységet és elhárultak az akadályok a
rohamos gazdasági fejlődés útjából. A már korábban megerősödő
nyugat-európai országok (különösen Nagy-Britannia) gyarmat- Hatalmi viszonyok az 1850-es években
birodalmat építettek, amely szintén háborúkat eredményezett.

17604_Történelem10.indb 309 2017. 06. 13. 17:23

 310 IV. Nemzetállamok kialakulása. Újabszolutizmus és kiegyezés Magyarországon (1849–1867/71)
Hatalmi viszonyok az 1860-as években
Tekintse át a térképek segítségével az
európai hatalmi politika változásait!
17604_Történelem10.indb 310
A magyar szabadságharc orosz segítséggel
A KIEGYEZÉSHEZ
történő leverését és a véres megtorlást köve-
VEZETŐ ÚT
tően a dinasztia és a magyar vezető réteg vi-
szonyát a szembenállás jellemezte. A dinasztia a teljes beolvasz-
tásra és abszolutisztikus kormányzásra törekedett, míg a magyar
vezető réteg alkotmányos különállást akart, de a birodalomtól való
elszakadás lehetőségét is felvetette. A dinasztiát sorozatos külpo-
litikai kudarcok, a pénzügyi nehézségek és a magyar vezető réteg
ellenállása az 1850-es évek végétől lépésről lépésre kényszerítette
a kiegyezés elfogadására. A magyar vezető réteget a politikai ki-
fáradás, az újabb küzdelmek nehézségei, a külpolitikai realitások
(pl. az európai egyensúly), a nemzetiségektől és az orosz terjesz-
kedéstől való félelem vitte a megegyezés felé.
A kiegyezés reális kompromisszum volt a birodalom két fele
(Ausztria és Magyarország) között. A dualista birodalom (Oszt-
rák–Magyar Monarchia) alkotmányos királyság, Ausztriát és
Magyarországot egymástól független és cenzus alapján válasz-
tott törvényhozó hatalom és az annak felelős kormány irányította.
A birodalom két felét az alkotmányos királyságokra jellemzőnél
szélesebb jogkörökkel rendelkező uralkodó és a közös ügyek kö-
tötték össze. A kiegyezés megteremtette Magyarország a korábbi-
nál gyorsabb ütemű gazdasági fejlődésének alapjait. A kiegyezést
követően a nemzetiségi kérdést is igyekeztek rendezni, de területi
autonómiát csak Horvátország kapott.
2017. 06. 13. 17:24
 Összegezés 311

A XIX. századi történelemmel ismerkedve

Az uralkodó és a magyar vezető réteg
KARIKATÚRÁK egyre több karikatúrával találkoztunk. A rajzos
útja a kompromisszumhoz
karikatúrák célja valamely problémára, jelenség-
re humoros formában felhívni a fi yelmet. A karikatúra módszerei Kövesse nyomon a közeledés folya-
matát! Állapítsanak meg összefüggé-
változatosak: eltúloznak egyes tulajdonságokat, formákat (gro- seket a két felet kényszerítő körülmények
teszk ábrázolás), állati alakokban szerepeltetik a kiszemelt szemé- között! Milyen szakaszokra osztható az
lyeket. A karikatúra lehet támogató, gúnyos és bántó is a szerint, 1849–1867 közötti időszak? Jellemezzék
hogy mi a célja a rajzolónak. röviden e szakaszokat!

Az Üstökös, Jókai Mór élclapjának karikatúrája a kormányzat és az

őket kiszolgáló konzervatívok politikájáról (1860-as évek). A cilin-
deres konzervatív arisztokrata az örökségként maradt két paripa
közül az 1848-ast nem akarja odaadni a Magyarországot jelképező
alaknak
Miért válhatott a karikatúra a XIX. század folyamán egyre népsze-
rűbbé és hatásosabbá? Keresse meg a tankönyvben szereplő karika-
túrákat, és csoportosítsa őket módszereik és céljaik szerint! Készítsen át-
tekintő ábrát a megismert karikatúrák módszereiről és eszközeiről! Vá-
lassza ki a korszak egy ismert személyiségét vagy eseményét, és készítsen
karikatúratervet erről a személyről vagy témáról!

17604_Történelem10.indb 311 2017. 06. 13. 17:24

 312 Idegen nevek, kifejezések kiejtése

Idegen nevek, kifejezések kiejtése

acre [ékr] Fouché, Joseph [fusé zsozef]
Ajaccio [ajaccsó] Fourier, Charles [furjé, sarl]
Amiens, amiens-i [amjen, amjeni] Friedland [fridland]
ancien régime [anszjem rézsim] Fulton, Robert [falton, robert]
Arkwright, Richard [árkrájt, ricsárd]
assignata [aszinyáta] gin [dzsin]
Autun [otan] girondisták [zsirondisták]
Avram Iancu [avram janku] Grenoble [grönobl]
guillotine [gijotin]
Bălcescu [balcseszku]
Barnave, Antoine [barnáv, antoán] Hargreaves, James [hárgrívz, dzséjmsz]
Bastille [basztij] Haugwitz, Friedrich [haugvic, fridrik]
Beecher-Stowe, Harriet [bícsersztó heriet] Hudson [hadzn]
Bonaparte, Louis [bonaparte lui ]
Bordeaux [bordó] insurrectio [inszurrekció]
Boulogne [bulony] Iancu, Avram [janku, ávrám]
Brescia [bressa]
Brumaire [brümer] Jelačić [jelacsity, magyarosan: jellasics]
Buff lo Bill [baff ló bil] Jemappes [zsömáp]
Burke, Edmund [börk, edmund] Jenner, Edward [dzsenör, edvárd]

Calonne [kalon] Kay, John [kéj, dzson]

Carnot [kárno] Koblenc [kóblenc]
Cassandra [kasszandra] Kögălniceanu, Mihail [koganicsánu, miháil]
Cavour, Camillio [kavúr, kamijjó] Kütahya [kahja]
chartisták [csártisták]
conscriptio [konszkripció] La Fayette [lafajet]
Code Civil [kód szivil] Lamennais [lámöné]
Corday, Charlotte [kordé, sarlot] Latour [latur]
Cordeliers [kordölié] Launay [luné]
Custer tábornok [kaszter] Lavoisier, Antoine Laurent [lavuazié,
Cuza, Alexandru Joan [kuza, alekszandru juan] antuán loran]
Leövey Klára [lővei]
Daguerre, Louis [dager, lui] Lisle, Rouget de [lile, ruzsé dö]
David, Jacques-Louis [dávid, zsák-lui] List, Friedrich [liszt, fridrik]
Delacroix [dölakroá] Lyon [lion]
Desmoulins, Camille [démulen, kámij]
Dunant, Henri [dünan, anri] Malthus, Thomas [maltusz, tomasz]
Marat, Jan-Paul [márá, zsanpól]
feuillant [föjan] Marie Antoinette [mári antoánett]
Fleureus [fl rusz] Marseillaise [marszejez]

17604_Történelem10.indb 312 2017. 06. 13. 17:24

 Idegen nevek, kifejezések kiejtése 313

Marseilles [marszej] Schenbach [sőnbahh]

Martinique [mártinik]
Maudslay, Henry [módszli, henri]
Mitchell, Margaret [micsel, márgrit]
Monroe, James [monró, dzsémsz]
Montague, Lady Mary [montegjú, lédi méri]
Necker, Jaques [nekker, zsak]
Newcomen, Thomas [nyúkomen, tomasz]
Schmerling, Anton von [smerling, anton fon]
Schwarzenberg, Felix zu [svarcenberg, féliksz cu]
Schwechat [svehat]
Sieyès [sziejjesz]
Sinaia [szinaja]
Smith, Adam [szmisz, edem]
Stephenson, George [sztívnzon, dzsordzs]
Swieten, Van [sviten, fan]

Owen, Robert [óen, robert] Talleyrand, Charles-Maurice de

[talleran, sarl-morisz dö]
Palacký, František [palacki, frantyisek] Trafalgar [trafalgár]
Pragmatica Sanctio [pragmatika szankció] Tuileriák [tüjleriák]
Puchner, Antal Szaniszló [puhner]
Vendée [vandé]
Radetzky, Joseph [radcki, jozef] Vendémiaire [vandémier]
Rajačiċ [rajacsics] Versailles [verszáj]
Ricardo, David [rikárdó, dévid] Voralberg [foralberg]
Riedesel, Hermann [rídézel, herman]
Robespierre, Maximilien [robeszpjer makszimiljen] waitangi (szerződés) [vajtangi]
Watt, James [vat, dzsémsz]
Saint-Antoine [szenantoán] Windischgrätz [vindisgréc]
Saint-Cloud [szenklu] Wittelsbach [vitelsbah]
Saint-Just [szenzsüszt]
Saint-Simon, Claude [szenszimon, klód] Zollverein [colferrájn]
sans-culotte [szankülott] Zürich [cürihh]

17604_Történelem10.indb 313 2017. 06. 13. 17:24


Idő Nyugat-Európa
1700
17604_Történelem10.indb 314
1710
1701–1714 spanyol örökösödési háború
1720
1730
1740
ELŐIPARI FORRADALOM
1750
1756–1763 hétéves háború
1760
1770
1774–1793 XVI. Lajos
1770-es évektől államcsőd
Franciaországban
1780
1789 a rendi gyűlés
összehívása Franciaországban
1789. júl. 14.
a Bastille ostroma,
francia forradalom kitörése
1789. aug. 26. Emberi és
polgári jogok nyilatkozata
ELSŐ IPARI FORRADALOM
1790 1791 francia alkotmány
1792-től háború a forradalmi
Franciaország ellen
1792. szept. 21. Francia­ország
köztársaság
1793–1794 jakobinus
diktatúra
2017. 06. 13. 17:24
Balkán és Kelet-Európa
Közép-Európa Magyar történelem Európán kívüli világ Életmód, technika
314
Kelet-Európa Balkán
1657–1705 I. Lipót
1700–1721
1703–1711 Rákóczi-szabadságharc északi háború
– a balti kijárat
1705–1711 I. József 1712 Mányoki Ádám megfesti
megszerzése
1711 szatmári béke II. Rákóczi Ferenc portréját
1712–1715 országgyűlés – állandó 1717 az első szabadkőműves páholy
hadsereg I. (Nagy) Péter Londonban
1718 a pozsareváci béke – a Temesköz reformjai 1718 az első bankjegyek Angliában
felszabadulása 1719 Defoe: Robinson Crusoe
Időrendi táblázat
az oszmán
1720 a fertődi kastély építése
1722–1723 országgyűlés – Pragmatica uralom
1727 az első kávéültetvény
Sanctio – Helytartótanács hanyatlása
Brazíliában
1711–1740 III. Károly
1735 bányatisztképző alapítása
BAROKK
orosz terjeszkedés Selmecbányán
1731 Carolina Resolutio
1740–1786
1735–1739 eredménytelen háború 1748 Montesquieu: A törvények
II. (Nagy) Frigyes
az Oszmán Birodalom ellen szelleméről
1749 a Theresianum alapítása
Időrendi táblázat
1740–1748 osztrák
Bécsben
örökösödési háború
1751–1780 a francia Enciklopédia
megjelenése
1754 a kettős vámhatár bevezetése
1759 Voltaire: Candide
1759 British Múzeum
1760 a magyar nemesi testőrség
1762 Rousseau: A társadalmi
felállítása 1762–1796 1763 Kanada angol
szerződésről
1764 madéfalvi veszedelem II. (Nagy) Katalin uralom alá kerül
1769 James Watt gőzgépe
1740–1780 Mária Terézia
1767 úrbéri rendelet
1773 bostoni
1772 Galícia a Habsburg 1774 a Fekete- 1772 Bessenyei György:
teadélután
1772 Lengyelország Birodalomhoz kerül tenger északi Ágis tragédiája – a magyar
1776. júl. 4.
első felosztása 1775 Bukovina is Ausztriáé partvidékének felvilágosodás kezdete
Függetlenségi
(Csak tájékozódásra!
1777 Ratio Educationis elfoglalása 1779 az első vashíd Angliában
nyilatkozat
ROKOKÓ
1788–1790
orosz és osztrák
1781 türelmi rendelet háború 1783 versailles-i 1783 a Montgolfier estvérek
1784 nyelvrendelet, a törökök ellen béke, az Egyesült hőlégballonja
román parasztfelkelés Erdélyben Államok elismerése 1783 MacAdam útburkolata
II. József
1785 jobbágyrendelet 1787 az Egyesült 1788 Londonban megjelenik
1780–1790
Államok alkotmánya a The Times c. napilap
FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS
1790–1792 II. Lipót 1790 magyar színi előadás Budán
A kerettantervi anyag félkövér szedéssel.)
a keleti kérdés (Kelemen László)
1790–1791 országgyűlés – kibontakozása 1790 Burke: A francia forradalomról
1793 Lengyelország a rendi jogok helyreállítása 1791 Tessedik Sámuel bővíti
második felosztása mezőgazdasági iskoláját Szarvason
1794–1795 1792 a dollár születése
I. Ferenc
1792–1835
a magyar jakobinus szervezkedés 1793 a méter bevezetése
Franciaországban
 Balkán és Kelet-Európa
Idő Nyugat-Európa Közép-Európa Magyar történelem Európán kívüli világ Életmód, technika
Kelet-Európa Balkán
1795 1796 Jenner – a himlő elleni védőoltás
1795–1799 Direktórium

17604_Történelem10.indb 315
1795 Lengyelország 1797 a Georgicon alapítása Keszthelyen
1799–1814
harmadik felosztása 1798 Malthus: A népesedés törvényéről
Napóleon uralma
1799 a jövedelemadó bevezetése Angliában
1800
1804 Napóleon császár 1802 a Nemzeti Múzeum alapítása
a latin-amerikai
1805 1805 Trafalgar és Austerlitz
1809 győri csata, Napóleon kiáltványa gyarmatok 1807 Fulton feltalálja a gőzhajót
1806 kontinentális zárlat
felszabadulása
1810 1812 Napóleon oroszországi hadjárata
1811 devalváció 1812 az első konzervgyár Londonban
1813 lipcsei csata
1815 1815–1817 Szerbia
1814–1815 bécsi kongresszus autonómiát kap 1819 Kőrösi Csoma Sándor megkeresi

Napóleon
1816 devalváció
1815 waterloo-i csata az Oszmán az őshazát
KLASSZICIZMUS

Birodalmon belül

1792–1835 I. Ferenc
1820 1820 spanyol és olasz liberális felkelések 1821–1829 görög 1820 Missouri- 1821 Angliában megépül
1824 szakszervezeti törvény Angliában szabadságharc kompromisszum az első vasból készült gőzhajó
1819–1847 gyári törvények Angliában 1823 Monroe-elv 1822 Fourier: Az általános egység elmélete
1829 Havasalföld
1825 és Moldva közös 1825 Stephenson gőzmozdonyának
orosz–török első útja
1825–1827 országgyűlés orosz terjeszkedés
védnökség alatt 1825 az MTA alapítása
1829 a londoni rendőrség alapítása

1830 1830 Széchenyi Hitel című

1830–1831 lengyel
1830 júliusi forradalom művének megjelenése
szabadságharc 1831 a dunai gőzhajózás megindulása
Párizsban 1830 kolerafelkelés
1834 német 1834 első aratógép az USA-ban
1830 Belgium önálló 1832–1836 országgyűlés –
vámszövetség
az örökváltság vitája
1835 1836 az országgyűlési ifjak perbe fogása 1838 első elektromos távíró Angliában

ELSŐ IPARI FORRADALOM

1837 Kossuth letartóztatása 1838 a pesti nagy árvíz

SZABAD VERSENYES KAPITALIZMUS

1840 1839–1840 országgyűlés –
önkéntes örökváltság 1840 a filléres posta megindulása
1840–1842 első
1843–1844 országgyűlés – Angliában
ópiumháború
magyar államnyelv 1841 a Pesti Hírlap indulása
1844 a Védegylet megalakulása

Szent Szövetség
1845 1847–1848 az utolsó rendi országgyűlés
1848. márc. 15. pesti forradalom
ROMANTIKA

1846 galíciai nemesi 1848. márc. 17. Batthyány-kormány

1835–1848 V. Ferdinánd
1848 forradalmak felkelés 1848. ápr. 11. áprilisi törvények
Európában 1848. szept. 11. Jelačić támadása
1846 első érzéstelenítés a műtőben
1848. febr. 22. forradalom 1848. márc. 13. bécsi 1848. szept. 29. a pákozdi csata
1846 az első vasútvonal Magyarországon
Párizsban forradalom 1848. dec. Windischgrätz támadása 1848 forradalom
1848 Marx–Engels: Kommunista kiáltvány
1848. jún. munkásfelkelés 1848. dec. 2. 1849. ápr.–máj. tavaszi hadjárat Bukarestben
1849 Livingstone átszeli a Kalahári-
Párizsban V. Ferdinánd 1849. ápr. 6. az isaszegi csata
sivatagot
Időrendi táblázat

1848. dec. Louis Bonaparte lemondatása 1849. ápr. 14. Függetlenségi nyilatkozat
köztársasági elnökké 1849. márc. 4. olmützi 1849 májusától orosz beavatkozás
választása alkotmány 1849. máj. 21. Buda felszabadítása
1849. aug. 13. világosi fegyverletétel
1848–1916 I. Ferenc József
315

2017. 06. 13. 17:24

 Balkán és Kelet-Európa
Idő Nyugat-Európa Közép-Európa Magyar történelem Európán kívüli világ Életmód, technika
316

Kelet-Európa Balkán
1850 1850 megalakul a Rózsavölgyi és Társa

17604_Történelem10.indb 316
1849–1850 Haynau rémuralma 1853–1856 Zeneműkiadó
1852–1870 1854 Republikánus
1849. okt. 6. aradi vértanúk krími háború 1852 Beecher Stowe: Tamás bátya
III. Napóleon császár Párt az USA-ban
1850–1859 Bach-korszak kunyhója
1859 Széchenyi: Ein Blick (London)
1855
1859 John Stuart Mill: A szabadságról
1859 francia–szárd–osztrák háború 1853 úrbéri pátens 1857 szipojlázadás
1859 Darwin: A fajok eredete
1859 Havasalföld
és Moldva közös
Időrendi táblázat

1860 1861–1865 polgár-

1864 megalakul az első 1860 októberi diploma fejedelmet választ
1861 orosz háború az USA-ban 1860 Erkel elkészül a Bánk bánnal

nemzetközi munkásszövetség,
az I. Internacionálé
ÚJABSZOLUTIZMUS
1863 lengyel felkelés 1861 februári pátens
jobbágyfelszabadítás 1863 rabszolga- 1861 Jedlik Ányos dinamója
1861–1865 provizórium
felszabadítás
ROMANTIKA

1865 1865 Deák húsvéti cikke

1866 porosz–osztrák háború (Königgrätz) 1866 Mendel génelmélete
1867 kiegyezés 1861 Románia 1869 a Szuezi-csatorna

1848–1916 I. Ferenc József

Az Északnémet Szövetség megalakulása 1867 a százezredik kéregöntésű vasúti
1868 nemzetiségi törvény, horvát–magyar létrejötte megnyitása

ELSŐ IPARI FORRADALOM

1866 Velence Olaszországhoz kerül kerék Ganz Ábrahám gyárában
kiegyezés, népiskolai törvény

SZABAD VERSENYES KAPITALIZMUS

1870
1870 porosz–francia háború 1870 létrehozzák az Országos
1870 Róma is Olaszország része lesz Meteorológiai Intézetet
1871. jan. a Német Császárság kikiáltása 1872 a Zsolnay-gyár megkezdi
1871 párizsi kommün eozinmázas színes kerámiáinak gyártását

2017. 06. 13. 17:24

 Felismeri-e? 317

Felismeri-e? Bemutatunk néhány képet a tankönyvből.

Ismerje fel a képeket és válaszoljon a kérdésekre!

1 3

Melyik kitüntetés jelvénye látható a

képen? Ki alapította a kitüntetést?

Ki festette a képet? Mit jelképez a képen látható nőalak?

2 4

Kit ábrázol a kép? Milyen tisztséget

Milyen gép látható a képen? Fogalmazza meg, miért jelentős ez a töltött be? Mely történelmi esemény
találmány! Mely tartozéka hiányzik a képről? tette lehetővé számára e tisztség betöltését?

17604_Történelem10.indb 317 2017. 06. 13. 17:24

 318 Felismeri-e?

Mi történik a képen? Melyik folyón

történt az esemény?

Kit ábrázol a kép? Mely tény kapcsol-

ható a képhez az ábrázolt személy
életrajzából? Soroljon fel legalább tíz dol-
got, amiről nevezetes a képen látható sze-
mély!

Melyik csatát ábrázolja kép? Mely hadseregek ütköztek meg? Melyik

6 irodalmi alkotás kapcsolódik a csatához? Hogyan?

Mely országokat személyesíti meg a

karikatúrán látható két alak? Mikor,
és mely esemény kapcsán készülhetett a Mit ábrázol a kép? Melyik városban történt az esemény? Nevezze
karikatúra? meg a gyermeket tartó nőt és a gyermeket is!

17604_Történelem10.indb 318 2017. 06. 13. 17:24

 Felismeri-e? 319

10 11 14

Kit személyesít meg a sün? Miért így

ábrázolja őt a karikatúra?

Kiket ábrázolnak a képek? Mely történelmi esemény során játszottak

fontos szerepet? Miben volt közös és miben eltérő egymástól helyze-
tük, sorsuk?
15

12

Melyik város látható a képen? Milyen szerepe volt a településnek a

XVIII. században és a XIX. század első felében?

13

Kit ábrázol a kép? Milyen tisztséget

viselt? Ki volt a legfőbb ellenfele a
nemzetközi politikában? Hogyan véleke-
dett ellenfeléről?

Melyik társadalmi egyesület rendez-

vényét ábrázolja a kép? Mikor ala-
kult meg az egyesület, és mi volt a célja? Ki
volt az egyesület igazgatója?

17604_Történelem10.indb 319 2017. 06. 13. 17:24

 320 Felismeri-e?

16 18

Kinek a hőstettét ábrázolja a festmény? Hol, és mely országok seregei

vívták a csatát?
Kit ábrázol a kép? Milyen techniká-
val készült? Mutassa be az ábrázolt
személy történelmi szerepét!
19

17

Melyik kormány adta ki ezt a papírpénzt? Ki volt e kormány pénz-

ügyminisztere? Mi volt a papírpénz fedezete kezdetben, s mi később?

20

Hol található az emlékmű? Mely ese-

ményt idézi meg? Mikor történt ez
az esemény, és mi váltotta ki?

Mit ábrázol a kép? Mely városban

történt az esemény, és mikor? Mit
jelképezett az esemény?

17604_Történelem10.indb 320 2017. 06. 13. 17:24