Magasság szerinti sűrűségeloszlás a légkörben (program)

Belépve a programba 2 mozgó ábra (szimuláció) segít szemléltetni a jelenséget. A sűrűséget

részecskék jelzik az egyes számú ábrán, míg a második egy mozgó diagrammra hasonlít. Pár
percig figyelve és elemezve könnyedén rájöhetünk a működésükre. Az első ábrán
egyértelműen látható az, hogy a részecskék több mint a fele az alsó harmadban helyezkedik
el, míg körülbelül 5%-a a legfelső harmadban. De ezek a részecskék állandó mozgásba
vannak, ezért könnyen megeshet az is, hogy egy alsó harmadban lévő részecske a legfelső
harmadba kerüljön másodpercek alatt. Ezt a következő ábra mutatja:

A pillanatállapotok között 1 másodperc telt el a program normál sebességén. Azonos

hőmérséklet és gravitációs erő volt a három pillanatállapotnál. A részecskeszám a jobb felső
sarokban a harmadokban.

Ez alapján arra következtettem, hogy a részecskék valami külső erő hatására a felszín közele
felé nagyobb számban vannak. Ez azzal be is igazolódott, hogy tovább elemezve a programot
azt láttam, hogy a tömegvonzás és a hőmérséklet befolyásolja az elhelyezkedést. Arra, hogy
miért nem állandó mennyiségű részecske helyezkedik el az általam 3 harmadra felosztott
területen, azt a magyarázatot adtam magamnak, hogy a részecskék egymásnak illetve a
talajnak ütközésekor irányt (és ezzel gyakran mezőt is) változtatnak. Ekkor, újra megnézem a
szimulációt és azt is észrevettem, hogy a sebességük sem állandó. Erre magyarázatot
magamtól nem tudtam adni.

1
A programban lehetőségem volt a hőmérséklet és a tömegvonzás nagyságának változtatására.
Azt feltételeztem, hogy a gravitáció nagyságát növelve több részecske lesz a felszínhez
közelebb, mint előtte. Ezt azért gondoltam, mert nagyobb erő nagyobb mértékben hat a
testekre/részecskékre. Ez beigazolódott.

A következő a hőmérséklet változtatása volt. Itt hőmérséklet növeléskor nem voltam biztos,
hogy mi fog történni, de azt sejtettem inkább, hogy jobban eloszlik a részecske mennyiség.
Azt tanultuk, hogy a melegebb anyag (levegő) sűrűsége kisebb, mivel kitágul. Ebből az lett
volna, hogy kevesebb atom lesz közelebb a felszínhez, mint előtte, és mivel nagyobb hőn
jobban is rezegnek a részecskék, így több ütközés van és nagyobbak is, ezért több fog felfele
menni, mint előtte. Ez is beigazolódott.

Bizonyítás: a legnagyobb kontraszt:

a jobb oldali képen a gravitáció

erőssége a legnagyobb + a
hőmérséklet a legalacsonyabb
a bal oldali képen a gravitáció

erőssége minimális + a hőmérséklet a

lehető legmagasabb a programban

Dolgozhattam volna másik részecskével, illetve változó mennyiségű részecskével is, de a

hőmérséklet és gravitáció befolyásoló hatását vizsgáltam. A 2 szimuláció értelmezése
nehezebb volt.

Magasság szerinti sűrűségeloszlás a légkörben (elmélet)

Mielőtt tanulmányoztam a szimulációkat utánanéztem a témának, de azt, hogy a hőmérséklet

és a tömegvonzás hogy befolyásolja az eloszlást, szándékosan kihagytam, hogy magam
próbáljak rájönni a befolyásolásra.

2
Először is, mi a környezet, ahol mindez zajlik? A légkörben. A légkör a Földet körülvevő
különböző gázok, továbbá szilárd és cseppfolyós részecskék keveréke. Határa addig terjed,
amíg a légrészecskék a Földdel EGYÜTT mozognak a Föld tömegvonzásának hatására (≈
10000km). Összetétele 78%-ban nitrogén, 21%-ban oxigén valamint 0,9%-ban argon.

Tehát az ábra azt mutatja, hogy körül-

belül 110 km a légkör a felszíntől szá-
mítva, valamint a hőmérséklet válto-
zását is jól szemlélteti.

Ezen az ábrán viszont a Mars légkör

adatai láthatóak. Itt majdnem kétszer
akkora a felszíntől való távolság a
Földhöz képest, viszont a nyomás a
földihez képest 0,75%-a. Ezt csupán
érdekességként mutattam.

Minek köszönhető, hogy a Marson kisebb a légnyomás annak ellenére, hogy a légköre
magasabb? Azért, mert a légköre nagyon ritka. Tehát az anyagmennyiség valóban
befolyásolja a nyomást. [Mars légnyomása 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi
1013 millibarral.].

3
A levegő sűrűsége a magasság növekedésével csökken. Összetételében is változások lépnek
fel, hiszen a könnyebb gázok (pl. a hélium és a hidrogén) a felsőbb, míg a nitrogén és az
oxigén az alsóbb rétegekben vannak túlsúlyban. A magasság növekedésével a levegő sűrűsége
a légnyomás hoz hasonlóan csökken. Tehát az anyagi minőségtől is függ a sűrűségeloszlás.
Ezzel már nem kísérleteztem a szimuláción.

Nyomás és hőmérséklett között csak akkor van arányosság, ha a térfogat állandó. Tehát zárt
tér kell hozzá, és a légkör nem állandó térfogatú légközeg. Nincs határozott fala.

A levegő sűrűsége a légnyomással egyenesen, a hőmérséklettel viszont fordítottan arányos és

a nap- és az évszakoktól függően is változik.
Hogy lehet hogy az egyenlítő mentén alacsony a légnyomás a sarkokon meg magas?
1. centrifugális erő. Ettől kisebb G-t mérsz az Egyenlítőn mint a sarkokon. Ezzel a
levegő súlya csökken az egyenlítőn. A légnyomás meg a fölötted lévő levegő súlyából
következik.
2. hőmérséklet. Melegebb levegő tágul, a hidegebb levegőtömegek között a felhajtóerő
miatt felszáll a talajról és ezzel „maga után húzza” saját helyére oldalról a hidegebb levegőt.
Ez a folyamat a felszálló levegő helyén nyomáscsökkenéssel jár.
3. az 1. növeli a 2-ben írt feláramlást, így együtt a kettő még nagyobb nyomáscsökkenést
okoz.

Tehát bebizonyosodott, hogy sok minden befolyásolja az értékét.

• részecskemennyiség
• hőmérséklet
• gravitációs erő
• anyagi milyenségtől
• földrajzi elhelyezkedéstől
• időjárási tényezőktől

Weiner Alex 10.a