A SZULTÁNI

SZERAJ

A szultáni udvar elsó isztambuli palotája,

a
hóditásainak egyik lát-
Az oszmán-törökök a vâros
az volt, hogy a szultá- Régi Szeráj, bizánci kolostor romjain,
ványos kÖvetkezménye idónként új közepén épult fel. Szultánok nem sokáig
lak-
az államvezetés,
ni udvar, s vele ták késQbb az elhunyt uralkodók
háreme
A törzsi szálláshely, a
-

Székhelyre költözött. vonult ide vissza - mert átköltöztek

az 1478-

füztaligetek közé Szöjüt után az ósi Bur-

bújt
uralkodói székhely. ra elkészült Uj Szerájba.
lett az elsQ, igazi
sza
két szultáni sze- A palotaegyüttes, amelyet egyik tengerparti
A következQ állomás, Edirne, Szerájnak ke-
monumentális vallási épületeivel és
kapujának neve után Topkapi
rájával, kilátású domb-
reszteltek el, a város legszebb
birodalommá növekvQ
kaszárnyáival már egy azt, amelyik a Mávány-tenger
Amikorra pedig az oszmán ját foglalja el,
állam központja. Aranyszarv-oböl találko-
bizánci csá- a Boszporusz és az
állam világhatalommá válik, a
zása fölé emelkedik,
szemben az ázsiai olda-
szárok székvárosában megtalálja végleges, múzeumi mivoltá-
lon fekvó Uszküdárral. Mai
méltó fóvárosát. kapcsolatukat
hadászati fon- ban kötelezó látnivalókra:
Bursza gazdasági és Edirne vesztett udvarokra, kapukra,
épületekre és
tisztelete a tradi- árul el valamit
tossága, emellett a törökök kiállitási tárgyakra bomlik, alig
érzéke a földi élvezetek iránt
a
ciók, s fejlett Ezerféle emléket kinál lát-
hajdani funkcióiról.
fóvárosokat hagyta lehanyatlani.
sem életének megannyi
régi
legélén- nivalóul, a szultáni udvar
Bursza a távolsági kereskedelem az élet és
törö- fontos kellékét, csak éppen maga
kebb kisázsiai központjává fejlódött, a a hangulat veszett ki
belóle.
kok szemében elsósorban mégis dicsóségük A szeráj, amelyet 1839-ig
laktak, szultánok
otthona volt, mellette egy világ-
bolcsoje éés óseik nyugvóhelye maradt Az évszázadig és családjaik
udvar elköltözése után még egy birodalom igazgatási
központja. Viszonylag
közelébe tér- és dolgozó több
de, a dinasztiaalapitó Oszmán a benne élð
kis területén, jelen
tek meg haláluk után szultánok és családtag- mindennapjaiban
súritve
ezer ember
jaik. Edirne továbbra is az európai hadjára- volt az egész
birodalom.
is a szul- bal
tOk kiindulópontja, de békeévekben kóZéPSP Udvarának
A palotaegyütes
kedvelt tartózkodási helye. Miközben 1525-ben emelt kupolás épç-
anok oldalán ll egy ülésterme.
rakia vadban gazdag erdeiben vadaszszen a szultáni
tanács, a diván
let, ülése-
bôvk hetente négy délelótt
Vedelyüknek hódoltak, folyamatosan AXVI. Században elQbb a birodalom
a fóvárosihoz s döntött
el-szépitett edirnei palotájuk, zett itt a diván,
érintó kérdésekben,
azután 35
udvartartásuk itt is életük megszo
nasonló külkapcsolatait
Kott kereteit biztositotta számukra.
 33 A sehüllszlam
31. Kádiaszker az irópultnal 32. A kizlar agaszi
30. Nagyvezir

Az államvezetésnek ez az erósen centrali

az államvezet s vilagi szfê-
vezetóje: a nisándzsi felelt. Tanácskozási jog A divánt, amely korabeli európai mércével mêrve
belsó ugyeiben. Panaszokat és kêréseket rajat képviselte, az uralkodó és a nagyvezir zált és a
volt, s
gal velt részt az üléseken a Balkán kormány
tok letes
haligatott meg. s mint legiQbb birói fórumnak,. kiválóan müködó rendszere
zôja: a ruméliai beglerbég, és a flottapa kettóse irányitotta. Ez a szultánok esetében bukásra itélt. Másodszori,
XVIL
kotelessége volt minden tudomására Jtott éppen ez rt
aktiv rész-
torvenytelensget és sérelmet orvosolni. Dön rancsnok. a kapudán pasa. nagyjaból a XVI. század közepéig $zázadi változása inkább bomlás volt, mint

vetelt jelentett, még akkor is, ha róvidebb-

téseiben igazgatási szakértõk kis csapata és A divan-tagok megszaporodása az eltere átalakulás.
nosszabb idószakokon át nem vettek reszt szil rdsâgát a XiV.
az épülethez csatlakozó irattárban tárolt köz- belyesedQ bürokrácia egyik mutatója.Annak is be- Az uralkodoi hatalom

a váltásnak a következménye, amelynek so SZemelyesen a tanács ülésein. Ilyenkor századtól véeres orðkl si
rend biztositotta. Lo-
ponti nyilvántartások segitették; rendkivüli Szamoltattak és ellenóriztek, állandó orszag csak akkor szilárd, ha
pontossaggal vezetett bejegyzéseikben a leg- ran a Xv. század második felében kicserelo- gikaja szerint a
trón

aprobb ugyeknek is gyorsan utána lehetett dott az elit és kipült a centralizált államigaz larasnak is beillô hadjárataik során folyama kijelölt várományosán kivul
nincs senki, aki

helyzele rá. Az uralom

elit kol san tajékozódtak a tartományok palyázhat
gatas. A Topkapi Szerájba már új
nézni. az
mar siker remény ben felserdült
Létrehozójának, Orhan szultánnak az ide- tozott be és intézte jó bürokraták pontossa ro. A divánklések tényleges vezetését
rloditó Mehmed korában átvett k a nagyvez
biztonságát
csecsemó. gyermek és
biztositotta. 160-ban
gaval a birodalom nagy és kis ügyeit.A szultánfiak kiirtasa
en a divan legfeljebb négy tagból állt, Nagy teljhatalmú helyettesel
szultánok
a eves gyermek kerult
eR, azonban egy tizennegy
a
Szulejmán korában a szultánon kivül tizen- Szazad kÖzponti kormányzata szakágazalon nem voltak utodai.
Occsét
egymást támogató, gondosan õsszeillesSZe hadvezetésben és a polgári igazgatasod trónra, akinek még
egyool. Legrangosabbjuk a szultán utáni el- nig az uralkodók odafigyeltek az allam hanem bezarták a sze-
so ember: a rendszerévé vált, amely túlzásba vitt centan ezért nem oltek meg,
nagyvezir,
ôt még három vezir csorbitol-
helyetteseik hatalma nem eset precedenst teremtett,
az
ural
kovette. Az államkincstát, a birtok- és pénz- mussal vonta a legkisebb ügyeket is a iva ugyekre, tá rajba. Az
lassu atalakulása,
a hatalmi
ugyeket kt delterdár kezelte, a jogi életért a az ovékt: a nagyvezirek rendszeresen kodoi szerep 37
egyes tagjai hatáskörébe, alig hagy á t r e n d e z ó d é s e pedig olyan
hely-
vagy és fontosaoo
birák rendjenek fónöker: a két OZtattak óket az ügyekrôl hierarchia

36
kádiaszker, a
kulugyekért és az iratkiálilitásért a kancellária erdemi tennivalót az önállótlanságra kan donteseikhez a szultán szentesltéset kerie
tatott tartomânyi kormányzóknak,
35 Szultánfi lóháton
36 Szultáni lovász
Zelet, amelyben a precedens gyakorlattá valt,
A SZultáni
hercegeket ezután szeráj-fogsagra
lelve többnyire élni hagyták. A trón nem
KISZemelt fiúra száll, aki valamelyik tarto
any kormányzójaként készült az uralkodás
a,hanema háremben unatkozó várományo-
Sok legidôsebbikére.
A valtozás komoly veszéllyel járt. A szulta-
nOK ekkorra egy világbirodalom óriás épitme-
yenek mérhetetlen magasságú csúcsára ke
Uek, és csak szemlyes törekvésük és tehet-
guk
segitségével tarthattak kapcsolatot az
épltmény alsóbb szintjeivel. Nagy Szulejmán
hárem-nevelte utódai viszont mind a harcok
tól, mind az államvezetéstól visszavonultak.
A szultánokat csak idónként helyettesitették
erðskezú nagyvezírek, a feszes rendet mara-
kodások és intrikák zúrzavara váltotta fel.
A túlzott központosítás megbosszulta magát
amikor az erre épltett rendszer a csúcson
megroppant, csak bomlani tudott, újáalaku
ni nem, mert önmagukban önállótlan réész-
elemei nem voltak alkalmasak a központ
funkcióinak átvételére. 39
 Boszlándzsi, aki kerti sélája során
39 szultán lolé
leg/ezol tart a

40. Csausbasi és csáus

ki elótt, aki nem tartozott a szüken vett csa-

Enner a másodi elónytelen változásnak oembereket, sót szultánt gyilkolniis.Az ållam
Vezetoinek ez a brutális szelekciója a XVil. ladnoz A tilalom és a tal elsósorban a harem
asoran Glyan erdr szerezter egyre nagyodb
lakoit védte a kulsP vilàgtol, de forditott irány
natalmat amelyer Korau0an alig9yakorollak Század megszokott jelenségévé váit. Végüla ban is funkcionait. a benti êletet sem engedte
toelolyast az allamvezetesre
vallaS0g erarchia élen Tiar Nag9y
hatalmi harcok porondjan
csatasorba lépett hatni a falon kivühre
E9 $zerâjon belüli, megtôrhetetlen eró is. a
A központi hatalom ereje és aktivitása az
7uieiman horátan veguerment a vezetesva naren
tas A SEih uliszlám, a vallas elet 1eje, A kupolás diván-ház hátsó tala mogott oSzman birodalom felemelkedésenek száza-
a ket
rangoar
ádiáczrer elé reruit, s vele egyull a daiban teljessé tudta tenni a szuitáni hâre-
mar a hárem legdélibb udvara kezdódótt, az
valloziatásra már amugy S erótlen államve- mek elzártsagát, és eleve kizârta annak lehe-
ZETesre (ateiepe0etl az iszlarn 38 Bosztándzsi tiszt allamugyeket és az életre menó hatalmi pâr tdségét, hogy az asszonyok beleszóihassa
konzervativiz- 0ajokat csak néhány köbméter egymásra r a
musa A
lankad hadisi.EreK1o, majd soro nak a nagypoiitikába. Amig Kisázsiában és a
olt ko választotta el a csacska asszonyi mu-
7atos kudarcortol 1eiduiodolt Balkanon meg lêteztek onalló allamok, hala-
kaloiásag is alsagoktól és unalom-szülte, féltékeny Civo-
E9YE toboszor zàvarta lel a szeráj életet dasoktól A háremet deszkából összetakol
-
dékot remlo, vasz lyeztetett lejedelmek la-
elsó telesé-
Lázadasa ugyan még 10Dinyire a palota a vagy aragott kövekból emelve - mindig ta nyai lettek a szultanok rangban
1alain kiVul tomboitak, de E házassågokban a felesé-
csar hodolni és
vezetói már nen
otte korul, hogy elzárja a tórök otthonok gei. diplomáciai
zsoldjurat átvenni Jelentek geknek az a teladal jutot, hogy személyuk-
40 yoensÓségesebb részét, a nók es gyerme allamkózi kapcsola 41
meg a kapukon belul hanern ben részai legyenek az
kovetelni és CK lakóterét, amely tiltott terület volt minden
 37 Kapidzsi

39 Bosztndzsi, aki kerti sélâja során

egyezót tart a szullan folé

40. Csausbasi és csaus

Ennek a második, ki elótt, aki nem tartozott a

szkken vett csa-
elónytelen változásnak ôembereket, sót szultánt gyilkoini is. Az ållam elsósorban a hárem
a során olyan erQk szereztek ládhoz A tilalom és a fal
egyre nagyobb vezetôinek ez a brutális szelekciója a XVI. forditott irány
hatalmat, amelyek korábban alig lakóit védte a külsó világtól, de
befolyást az államvezetésre. gyakoroltak $2azad megszokott jelenségévé vált. Végül
a
funkcionált a benti életet sem engedte
ban is
A vallási-jogi hatalmi harcok porondján csatasorba lepet
hierarchia élén már Nagy IS. a hatni a falon kivülire.
Szulejmán korában végbement a vezetésvál- egy $zerájon belüli, megtörhetetlen eró A központi hatalom ereje
és aktivitása az
tás. A sejhüliszlám, a vallási harem. felemelkedésének száza-
élet feje, rangban oszmán birodalom
a két kádiaszker
elé került, s vele A kupolás diván-ház hátsó fala mógott daiban teljessé
tudta tenní a szultáni háre
változtatásra már amugy is erótlen együtt a ar a hárem legdélibb udvara kezdódott, az
mek elzártságát, és eleve kizárta annak
lehe-
államve-
alamugyeket és az életre menó hatalmi par-
beleszólhassa-
zetésre rátelepedett az iszlám 38. Bosztándzsl tiszt toségét, hogy
az asSzonyok
musa A lankadó konzervativiz- ra
nagypolitikába. Amig
Kisázsiában és a
hadisikerektQl, majd soro- ajokat csak néhány köbméter egymasra nak a hala-
zatos kudarcoktól léteztek önálló államok,
feldühödött OT kO választotta el a csacska asszonyi mu Balkánon még
egyre tobbször zavarta fel a katonaság is dIsagoktól és unalom-szülte, féltékeny CIVo dékot reméló,
veszélyeztetett fejedelmek lá-
Lázadásai ugyan még szeráj életét. szultánok rangban
elsó felesé-

falain kivül tomboltak, többnyire a palota soktól. A háremet deszkából összetako nyai lettek a házasságokban a
felesé-
kövekból emelve mindig a
-

csak hódolni és
de vezetQi már
nem- V vagy faragott otthonok gei. E diplomáciai
feladat jutott, hogy
személyük-
40 zsoldjukat átvenni jelentek lenorU, hogy elzárja a török geknek az a az allamkÖzi
kapcsola- 41
meg a kapukon belül, nõk és gyerme részel legyenek
hanem kÖvetelni és ko sOségesebb részét, a
nden-
ben
Kek
lakóterét, amely tiltott terület voit
 42 A CSUkadar aga. a szultán ruhált gondozó gárda
fonóke, aki az uralkodó iját és nyilát is hordozza

cSUkadar
44. Mütelerrika
41 Futárszolg ålaltal megbizott csaus 43. Három ruhatarnok,

tiszrelet-
mar jogilag szabad,
a ra, az utobbiba
szultánok fehérnemuit vagy vonult De.
toknak, újuruknak es birodalmának pedig velük a zenélés és a tánc, a szabás-varrasés Csesebbek a
ruháit és ékszereit gondozták,
a tel övezett feles gként
a távozas
mindkét
orökosöket szuljenek és neveljenek fel. Szul- a himzés tudományá. eleségek Azoknak napjait, akik
egymást fésülték,szépitett k, szora- unnepek szinesi-
tan-apak és szultán-anyák nemigen avatkoz- A rabnók nagyobb része szolgáló maradt többiek lehetoségétól elestek, olyan részesedet.
tak egymás dolgaiba, a birodalom elso Sza- koztatták. hârem is
és a hárem mindennapi munkáit végezte. De két út
amelyekbQl a
tettek,
zadaibol a szultán-feleségekrôl nevükön és tartó egyhangúságból szultáni hercegnók eskuvói,
a diszül tartott nôk közül is csak kevesen Az életfogytig menekülésre, de leg-
Mindenekelót a
elðk szuletei itt folytak
származásukon kivül alig jegyzett fel valamit tették meg illatosan és felcicomázva a szulta- adodhatott ha nem is a
amelyeknek legalabb
volt tuIsago-
alabb a háreméleten belüli felemelkedesre. meg elt, nem
a histôria. A rangbéli hitvesek mellett ni hálószobáig vezetó utat. Legtöbbjük sors
ágyasok Ha a szultân-apa tobb napos,
és rabnók vgleg nem jutottak szóhoz. tol kivalasztott urát még akkor sem lathatta, AZ elsõt a szultán vonzalma nyitotta meg. Ha san sok lánya és
szerette óket,
lakodalmakat
rende-
A XVI. századra a törvényes felesegge hetes fenyes
hajdan onalló orszagok ha az valamelyik gyengélkedQ feleségenek rabnó ôrököst szült, kincset érð ruhakat,
néha tobb
Kevésbé zajos
e s k u v ó k b ó l több
sorra beépkltek a birodalomba, magasabb
Vagy gyermekének meglátogatásával meg epett eld, jövedelmet, zett nekik. a l t a l a b a n jól el
volt
származású arák kapot, s anyasaga szultáni csalad
hiján vásárolt és ajándékba Iszielte a háremet. A nagyúr ilyenkor ezust eKSZereket és szolgálókat jutott. A
a m i k o r pl. l.
Murád szul-
kapott, válogatott szépségú rablányokkal telt kivert cipót viselt, s a szögek koze- eleul kis aranykoronát. Az asszonyok gy átva h e r c e g n o k k e l . hajadon
meg a hárem. Nagy Szulejmán korában is Szegekkel elsósorban az elhunyt uralkodokelar 1595-ben meghait,
huszonnat

osztás-
edó pengése finoman fogalmazott parancs eszet, tán haremben, a hirtelen

többszáz volt belQlük, a XVIl. század második Vult rabnóit, idónként a szerájon kivuire maradt a
lánya is jutott
felében a francia követ Volt szetrebbenésre:
a a szultán kitejeze katonáknak

asitották vagy egyszerqen felszabaditotak

kozéprangu
ban még e s k u v ó k azért is,
négyezerre becsülte onaja nélkül tiszteletlenségnek számitott a az
belólük. Gyakoriak voltak
számukat. Bekerülésük után a fiatal lányokat 433
ez volt a felemei
Utyaba kerülni. Hogy életük tartalmat nyerjen. es szélnek eresztették; szerencsés
megtiszteltetésül
fõemberektQl a
dósebb társnôik megtanították a rabno reje
útja, mert bár a mert bukott
42 nyelvre, a az asszonyok fontosnak kinevezett álfelada asik
szokásokra és a viselkedésre, delmi háremet cserélt fel alacsonyabb rangu
elsajátittatták TOk rendszerét kreálták maguknak: a szeren
 45 A 2Ulutlu baltadzsik 1oTOke 8. Apród
46. A szu/táni kézmosótál és kanna 47 S7ultani solymasz
gondozója
adott diszkattánokkal egyutt lott rendelkezett, amelyekból szukség esetén csok, csizmadiák, ötvösök, legyverkovácsok
a hercegno- kában ún. kalitkákban tartottak fogva és
feleségeket is visszavették és újra eladomá- foj Száma.
tottak meg jó néhány herceget. kItudta segiteni megszorult uralkodóját.
és az
nyozták: a XVIl. század måsodik telében csak A XVIl. századi szultánok, akik A XVIl. században a nagyvezíir és a sejhülisz- A kétkezi dolgozók 1olótt, a szeráj
a budai pasák kozül
négyen voltak kénytele-
számára egész lársadalom hierarchiájában jókora
gyerekkoruk életterét a hárem adta, s nyilván lam ulàn ó lett a szeráj harmadik legbefolyá-
lépcsólokkal magasabban loglalt helyet
az a
nek hálásak lenni azért, hogy természetes sokat felfogtak abbó1, hogyan harcolt értük SOsabb embere. Az anyaszultánnó és a kizlar
vigyázoll, a
vagy erðszakos haláluk elött asszonyuknak gárda, amelyik palota
a rendjére
anyjuk, Irónra jutásuk után sem tudtak mene- agaszi joindulata nélkül nehéz volt komo- kisérte a di-
mondhalák Atikét, IV. Mehmed szultán test- külni a hárem betolyása alól. Beköszöntöttaz lyabb hivatalban megmelegedni. kapuknál teljesitett zolgálalotl,
a vendègeket és
vérhúgát a korszak, amelyet a tòrökök az AZ allamvezetés és a hárem kettóse adta a ván elé járuló kérelmezóket,
A hercegnói eskuvók mår a szorosan vett asszonyok a külfoldi követeket,
hordott,
üzenetekel óriz
$Zultánsagának" neveznek. A rivalizáló fele Szuiltáni szerâj életenek Ellátásat,
tartalmát kivgezto az államvezetéés
Szultáni csalàd életének részét te és
jelentették. ségeket folytonos adományokkal még le le- eeimet eés rangjához illó pompáját mester
parancsra
Nem nevezhetjuk õket
Méghozzà derosebb oldalåt, mert a masik, hetett szerelni, a politizálásra kapott bukott nagyságait.
sotétebb telében érdektelen anya emberek hada, középrangú tisztségviselok, sem katonáknak,
sem óroknek, sem rendé-

ni sorsánál
hercegnók egyé Szultánnók, tòrókül a válide szultánok, a há- Dizalmi méltóságok és a palota számára le h i v a t a l n o k o k n a k ; szerteágazó
komolyabb tétek forogtak koc- rem rangban elsó
asszonyai azonban rend rehozott legyveres alakulatok biztositoltfak.
szeknek, sem
funkcióibol volt osz-
kán. Feleségek és mindezek
anyaszultánnók kozött SZeresen beavatkoztak az államügyekbe. Kint a varosban néhány nagyuzem kizaro-
teladatkoruk
$zerâj-alkalmazottakkáá

folyt a harc az uralkodó fölötti

befolyásért, Ugyanezt tette a hárem másik hatalmassaga szegyürva, és tipikus
iaik elsõbbségéèrt és
kegyenceik karrierjéért. az órzéssel megbizott fekete eunuchok föno-
ag a hadsereg és a palota szükségleleire avatta ket.
száma a XVI
Az orðklsi rend ugyan szelidebbé vált, de ermelt, de a szerájon belül is dolgozott egy A kapidzsik,
azaz kapuórók
körul mozgott. Szolgá
kulönbozó feleségektól szuletett szultánfiak
a ke.
Akizlar agaszi (a lányok agája"), másik
nevén a Boldogsåg Hazának agája, a hárem
CSak ide tartozó, kb. 6000 fôs kiszolgáló SZe
XVIl. században 2000
ahhoz a két
élete az anyák rivalizálása és az nelyzet Legnépesebb testületük az istállok mindenekelQtl a szerájnak
elsó
uralkodó elburjánzásával egyutt növelte hatalmát, amit latuk amelyeken át az
Szultánok féltékeny sége miatt most is ålandó an teljesitett szolgálatot, 6ket a konyhai al kapujához
kötötte Qket,
A má 45
csak erósitett az, hogy tobb száz vallási ala- lehetett bejutni.
44 Adimazotlak kisebb hadserege követle, es
veszélyben forgott. A hárem északkeleti sar pitvany felüugyelójeként komoly bevételek fo- és a
második
udvarba
e r körül mozgott az iparosok: szabók, S2u-
 egyutt nótt, a XV. száza-
zaporodásaval
me.rl a vegere kózel 1000-re
XVIl. Szazad
di 2 n belüli szolgálatuk a divánúlésekhez

kolötte
6ket. A tanacsterem mellet várakoz-
hogy
a tanácskozok utasitasait azonnal
vagy elóvezessek a peres feleket.
teles. Qk vitték
diván
rendeleteit

ellenórzésekre
yOK
A küldték ki a ha-
ket fôtisztvisela
tartományi
itélt
lálra csausok közül kerü-
A
agasabb rangu
szultánsag kulorszagi követei is.
e
a
ekk i testulet legtobo eloljárói a magas
F három
szamitottak. A kapu-
iudvari méltóságok kOze
10nokei, a kapidzsilar ket
csausok
órok és a a azonos területeken
hudászi és csauSDasi
befolyást. Mint a szultáni tanács
czerezlek
vezetðl, a ren-
munkáját kiszolgalo Szervezet
esetenként
kozvetitoi es végrehaj-
delkezések
részvétel nélkül
ói, a divánban való kozvetlen
szereztek az államügyekre. Az a
is belolyást
amelyet a fõemberek cserélge-
szerep pedig,
kev ssé kiméletes rendszerében ját
tésének
szoltak, különleges helyet biztositott nekik a
apparátusá-
központi rendeletek végrehajtó
A bosztándzsi basi, a kertészek fQnöke,
ban.
az isztambuli rendôri szervezet egyik legran
büntetési és vég-
gosabb elöljárója, helyszíni
joggal rendelkezett, s ezzel a fóváro-
rehajtási
hatalmas-
si büntetó apparátus legönállóbb
ságai közé számitott.
Ez a három elöljáró a szultán személye
körüli szolgálatokból is részesedett: ha az mauzóleumánál
uralkodó kilovagolt, közvetlen kiséretében 51. Nagy Szulejmán Ebu Eijub

haladhattak, a bosztándzsi basi pedig a kor-

50. Udvari törpe
mányrudat tartotta, amikor a szultán hajóba gondozásától az uralkodói magánkincstár
szolgá-
szállt. A szeráj többi, kiszolgáló alakulatának kezelésélg terjedt. Mindez a tényleges kisebb
lattevók félezer embert meghaladó
fonokei is részesedtek hasonló megtisztelo,
hadseregére hárult, s mintegy tucatnyi fómél
Dizalmi feladatokban, igy a zászlók legtQbb
ore, azután az istállószemélyzet, a vadászok, tóságnak, alattuk 20-30
másodvonalbeli eló-
49. Udvari néma mindazt a kiIváltságot és
le- kelóségnek nyüjtotta
Solymászok és az asztalnokok elôljárói. szem lyes szolgálata
kö- veszélyt, amit a szultán
endoiknek azonban, amelyeket a szultán jelentett. A fehérnemok
gondozóinak vezetõje
rul
sodik áljáróban nemcsak a kaput óriztéék, palotakerlek és a parti sétálóhelyek gondo- teljesitetek, nem volt valóságos tartaima, (Csamasirbasi) még
tanulókra
a mesterséget
hanem egyik toronycellájában a sorsukra vá- zásán túl azonban ók eveztek a tengerszoro ezek csupán hivataluk mêltóságnòveló jaru- is felügyelt, a
fõasztalnok (kilerdzsibasi)
ró letartóztatottakat is,
egy másik helyiség- sokat jár szultáni gályákon, ha a| uralkodo lékai és a szultán körül kialakult ceremónla étkezéseiról gondoskodó szolgálatte-
szultán
ben pedig az audienciára váró követeket vi- Tendszernek-pl. lóra szállása és kilovaglasa uralkodó leg-
kihajózott, kint a városban pedig órizték a voket vezette, a
szilahdár az
ru-
gyázták, bevonulásukkor kísérték óket, és Ci- $Zultáni tulajdonokat, ügyeltek a tengerpat egszabott formáinak -
alkotórészei voltak. volt, a csukadár a
fóbb legyverhordozója a rikábdár
peltek utánuk a szultánnak szánt ajándékai parkok és mulatóhelyek rendjére, különosen AZ uralkodó körüli tényleges szolgálatokat határát gondozó gárda
élén állt,
kat. Divánülések a turbán-
idején ók vezették elQ a ké- a szórakozások erkölcseire. AOn belsQ személyzet látta el, amelyik a tartotta, a dülbendaga
kengyelét
relmezóket, sügyeltek, nehogy fegyveresen narmadik és negyedik udvarban, a szultani
a
tartott rendet.
Ez utóbbi méltóságok
jaruljanak a tanács elé. Nemcsak a szeráj és a város, hanem jai köizött aki a szultán egyik
Népes, kb. 3000 töból álló testületet alkot- egesz birodalom igazgatásában is fontos la
kosztály épületeiben dolgozott. Közosse
SNe ketós feladat hárult. Az elsó a szuitan
élén állt hászodabasi,
a
Ûrizte. Komoly
befolyással 47
pecsétgyúrújét is
46 tak a bosztándzsik. Nevük
kertészt jelent, a SZerep jutott a csausok testoletének. Szamu "dldsaból állt, és a felséges fehérnemuk
a birodalom növekedésével és a feladaros
 rendelkezett a magánkincstár vezetóje, a ha-
zinedárbasi.
A belsó udvarok másik feladata a neveles
volt. Azoka fiúk kerültek ide, akiket a Balkán
ról ósszegyújtött keresztény gyermekek közul
gondos válogatás után a legalkalmasabbak-
nak Itéltek az államvezetés majdani szolgála-
tára. Nevük adzsemi oglan, azaz idegen tiu
számuk a XVI. században 150 körül járt. El
méleti oktatásuk a belsó udvar két termében
folyt, néhånyév után pedig valamelyik fón l-
tóság alá rendelve megkezdódött párhuza-
mos, gyakorlati képzésük is. Nevelésuk végén
tudományokban jártas, a szeráj belsó szolgá-
lataiban gyakorlott és szigorú katonai kikép-
az
zésben részesült jelóltekként indulhattak
államvezetés csúcsainak meghóditására.
A belsó udvaroknak a szultán személyes
szolgálatára rendelt szervezetében kezdet
volt
t . aabouws rur i r s kamrae ben a fehér agáké, azaz fehér eunuchoké
a vezetó szerep, akik elöljárójuk, a kapi aga-
vezetQ
szi vezetésével a harmadik udvarba
élet
Boldogság Kapuját és a mögötte folyó
A hárem erósödésével
nyugalmát órizték.
eunuchok
párhuzamosan azonban a fekete
fónökének, a már emlegetett kizlar agaszinak
hatalma ellepte a belsó udvarokat isS
A külsQ udvarokban szolgáló testkletek,
a
a
kapidzsik, csausok és bosztándzsik, meg
szul-
Le. t. es Pazsss et le rsnd
1izir belsQ udvar fóméltóságai órökként és a
Mu
táni diszkíséret tagjaiként katonai feladato-
három
kat is elláttak. Mellettük szolgált még
kizárólag az uralkodó
olyan alakulat, amely
és családtagjai védelmét látta el.
Közülük a müteferrikák testülete számitott
diszkíséretére
legelökelõbbnek: a szultán
rendelt testórgárda, amelynek kb. 600 tagja
jórészt állami hatalmasságok, vezírek, pasák,
A kormányzók fiai közül toborzódott,
egy-egy szultánfi is közéjük
rok közül válogatták ki a
került. A
szolakoknak
elvétve
janicsá-
neve-

zett 60-70 fónyi testórcsapatot, amelyik

a sze-

rájon kivül mindig a szultán mellett lovagolt.

Végül közel félezer fóból állt a baltadzsik,
baltások vagy alabárdosok testülete, amely a
szultáni családtagok védelmét lâtta el. Egy
részükre a hárem külsó védelme hárult, eze-
szemellenzôikrQl
ket aranyfonálból készített
ellen-
zülütlü baltadzsiknak hívták. Aranyos
tilos bepillanta-
zójük azt szimbolizálta, hogy
épületekbe, amelyeket óriz-
niuk azokba az

nek.
49

és tisztség-
testületek
A szerájban szolgáló
mindegyre változot, az id6k
száma
viselók
növekedett, Igy nehéz
múltával legtöbbjüké
megmondan, hány ember
nyüzsgött, lótot
méltósággal, hajbo
futott, vonult át tüntetó
intrikált ezen az
kolt, dolgozott, henyélt és
egytized négyzetkilométert alig
meghaladó
területen. Biztosnak egyáltalán nem
nevezhe
a XVIl. század-
1ó számltásokkal a szerájban
ban alkalmazott emberek számát 15-20000
re becsülhetjük, ami akkoriban egy közepes
nagyságú európai város
lélekszámával ért
fel. Nyilvánvaló, hogy ez a tengernyi ember
nem lehetett együtt és egyszerre jelen; a kony-
hákban naponta Csak" 4-5000 embernek
16ztek. Az európai leirások csak a legkülsó
udvart jellemzik nyúzsgónek, a középsóben
bársonyos pázsitról, ciprusokról, szökQku-
takról és sétáló gazellákról emlékeznek meg
A szultáni lakosztályok közé zárt belsó udva-
rokat, a Boszporuszra nézó diszkerteket és
kioszkokat pedig tengerszagú csend últe
meg, az lde kerülQ rabgyerekeket elóször
hallgatni lanitották meg.
A külsó udvar zsongását és a belsók
csendjét néhány ünnep váltotta át ugyanarra
a kimérten örömteli és megkomponáltan vi-
dám hangulatra. A küllöldi követek logadása
ugyan nem sorolható az ünnepek köz6, elóirt
ceremóniáival mégis azzá alakult, alkalom-
má, amelyen a birodalom nagyságát és a
Szultán végtelen hatalmát lehetell hirdetni.
A kovelségek tagjáinak tisztük gyakran kinlóo
dást jelentel, idónként hônapokra elhúzódó,
az oszmán diplomáclai nyelv kacskaringóiba
füló, meddó alkudozásokat, az udvari np
számára azonban ünnepélyes be- és kivonu-
lásuk gyakori látványossåggal szolgált.
A megszokott ceremóniák közé tartozott
az, amikor péntekenként a szultán a város
valamelyik nagy dzsámijába vonult istentisz-
teletre, fóemberei és testórei megszabott kis-
retében. Ritkább látványosságot hoztak a
szultánlányok esküvQi menetei, azután a
Szultánfiak születése, amit a palota nagyjai
azzal unnepeltek, hogy diszes menetben
ezüst szegekkel kivert bölcsót vittek a
egy
Régi
Szerájból a Topkapiba. Az egész város bevo
násával külònösen zajos únnepségeket ren-
deztek a szultánfiak körülmetélése után.
gazi nagy ünnepnek azonban csak né-
50 hány számitott Az új szultán trónra lépése, a
oltözött szul
eli imája
utan
a disZ0e vette megtisztelte. Mozdulat
dzsülusz, amely évszázadokon át haoye a trónra, es Kezdetet aszerá klsérte.A
a csausok kórus
zenekar azegész ceremónia alatt
nyos formákban zajlott le. Az uralkod a folilt
tán
ArOS nagyjainak hodoló felvonulása átszott, a tengeren dörögtak
sodik és harmadik udvart elválasztó a hajók
ágyúl.
és a város
rchia szigoru rendjet
kóvetve járultak Amikor a csókok és
elótt ült fel topázokkal kirakott, aranvlu A uralkodójuk elé, hogy kinek mi szerencseklvánságok
pora elállt, a szultán lôra szállt, s az
zá
borítású trónszékére (néhány XVI. 37
enként
Ekezét vagy ruhaja szegelyet megcsókol- udvari nép kiséretében a egész
uralkodó ugyanezt Edirnében tette meg zadi
városba vonult is
rangu $Zolgái dolatát tentiszteletre. Hazatérte utan a palotára
fogadta birodalma nagyjainak hódolatát Az
lacsonyabb
ják Alac ismét
a magasabb rangúak
ulve logadt. rátelepedett a csend, csak a lámpafüzérekkel
után az Aranyszarv-Odlon telhajózott a VIl zullán lépéssel is
X asejhülisz/âmot néhány kivilágltott város únnepelt tovább.
századi arab szent harcos, Ebu Ejjub siria
fölé emelt mauzóleumig, ahol felövezték Mo
hamed próféta kardjaval. A trónra lépés elen-
gedhetetlen része
volt az elsó pénteki isten-
tisztelet, amelyen elóször foglaltak imába az
új uralkodó nevét. A hodolasés a kardfelöve
zés után néhâny nappal rendezték
meg a
szultán-anya diszes menetét, amellyel a Régi
Szerájból, végig janicsárok sorfala között, át-
kisérték 6t a Topkapiba. A város és a palota
népe eltelhetett a diszfelvonulások pompás
1átványával, s mindazok, akik államitizetés-
bol és zsoldból éltek, ôrvendezhettek a szul-
tán trónra lépési pénzajándékának. Közben
az elózó uralkodó 1óemberei közol
néhány-
nak csöndben vagy zajos örömrivalgások
mellett feje hullott, néhányan összecsoma-
goltak, mert hivatalukat kénytelenek voltak
bizalmi embereknek átengedni.
A vallasi ünnepek közül kettó emelkedett
ki, a ramazán havi bõjtöt lezáró ünnep, a
ramazan bajrami, és az áldozati ünnep. a
kurban bajrami, amikor szerte a birodalom-
ban milliónyi báránynak metszették el a tor
kát. A kettó közül az elsót ünnepelték na-
gyobb ceremóniával. A középsó udvaron mar
a bajramot megelózó napon zenekar játszol
a szultán egyelóre még a belsó udvarban
fogadta bizalmas szolgálattevói és a csapat
tisztek hódolatát. Ejfélkor megnyllt a kulso
kapu, s reggelig mindazok a szerencsések
OSSzegyoltek, akiket hivatali rangjuk utan
megilletett a részvétel. Utolsóknak a nagyve
zirés a sejhüliszlám érkezett meg.
ERkorra a zülüllü baltadzsik már felallito
ták a topázos aranytrónt a Boldogság Kapu
ja elótt és felsorakoztak mögötte. Szemben a
kapidzsik tisztjei álltak fel ezüstbottal a ke
zükben, az udvart feszes rendben körülvette
a kapták, hogy a
csausok. Azt a feladatot
ceremónia meghatározott pillanataiban uo
rivalgásban törjenek ki, elóregyártott, áldast
szerencsét és örökkévalóságot kivánó felkial
tasokkal éltessék szultánjukat és birodalmat
 qyszerú gyakorlati célt szolgáltak,
gyakorlati

AZ OSZMÁN BIRODALOM ezek

egyszeru

hen zsákmánnyal szemben az állandó

HADSEREGE ést
biztositották, a endszerból még
kényszerito ero. A katonák azért
mett a

hia mert csak ezl az egyetlen lehetsé-

vonzó elettormat ismerték. Ké-
haeayben
ges századtól, amikor a háborút az
XVI
hb, a
elidegenedett oriasgepezet viselte,
egyen. katonáskodás mellet korlátozottan
életformák, kiegészító foglal
de mas
gvan, ztak, terjedni kezdett a de-
kozisok i s kinálkoztak,
timar-birtokokat az állam
ekkor a
erlálas is kihasználta, a harctól
á rk é n y s z e r l t é s r e
birtokuktól s
volmaradokat megrosztota
e r z e megelhetesüktQl.

elleneben harcoló lovas-

A
birlokjovedelem
át az osz-
sZpan, evszazadokon
katona. a maradt. Az euró-
pillere
nán
nadsereg egyik
mindenekelott foldbirtokos, ak1
nemes
oa esetén hadba vonul, birtokjogát
SZukség
Amikor megindul a hadsereg toborzása, hajtják végre s teszik meg, hog9y egyik a mási senki nem vonja ketségbe, ha ezt
azonban
ka helyett ajánlkozik, s az, akit a szpâhi ezzel szemben katona,
akkora kêszséggel és gyorsasaggal gyulnek otthon hagy elmulasztja,
es jonnek õssze, hogy azt hihetnéd: nem há- nak, úgy érzi, igazsagtalanság esett rajta. nagyobb jovedelmet, több
aki elôrejutast,
boruba, hanem lakodalomba szól a meghi Ezenfelül: vallják, hogy boldogok lesznek, ha csak katonai erényektól remélhet
zsákmányt
vás, sót alig gyózik kivárni a bevonulás idejët, nem otthon, a vénasszonyok
konny-és nyál- ha viszont nem teljesiti
kotelességét, elveszti
s Gk maguktoi jönnek a gyulekezóhelyekre, folyása közepette, hanem a csatatéren, az azutan barmikor mozgósitható.
létalapját. 1gy
és ha olykor-olykor ügy esik, hogy nincs ép ellenség lándzsái és nyilai közôtt halhatnak Nemcsak maga har-
bárhova kivezényelhetQ.
pen haborújuk. akkor nagy unalom szálja meg. S azokat, akik lgy halnak meg, nemcsak számú. 53. Szpan
col, hanem jõvedelmênek megfeleló
meg ket, és nemcsak azok sietnek bevonul hogy nem siratják, hanem szenteknek s gyoz- fellegyverzett katonával vonul hadba.
n, akikei OSSzeirtak, hanem onkêntesen, az teseknek hirdetik, példaként prédikálják s A birtokos szpáhik számát Hóditó Mehmed tak hadba egymast valtogava, a tobbiek a
osSzeirtaknál többen igyekeznek és sSzinte emelik magasra." korara 10000-re becsülik, Nagy Szulejmán koltségeiket viseitek. llyen szervezetden kato-
futnak az adot helyre. Ezért aztán a törok Az idézet Georgius de Hungariától való, aki koraban a birodalom kisázsiai felében 17 200, náskodtak a müszellemnek nevezett lovasok,
nem valami sokat fáradozik hadserege ösz- 1438-ban esett török fogságba, s két évtize a birodalom eisó gyalogos alakuiata, a jajak
a Balkánon 10 668 szolgálati birtokot osztot-
szetoborzásán, hanem csak egyszerúen ki- des raboskodása tapasztalatainak alapján a veiuk harcolð azabok, meg az Ana
együtt
tak ki: birtokosaik és az általuk kiálitott fegy-
küldi hirnõkeit az elöljârókhoz, kitüzi a napot irta meg az elsó mélyreható európai elemzést tóliában éló illetve onnan a Balkänra àttelep
veresek mintegy 45 000 fós sereget alkottak.
és az idópontot. a hirvivók azon
nyomban az oszmán birodalomról. Munkája fenti rész Az oszmånok legkorábbi hadszervezetéból tett nomåd törzsek harcosai. a jürükök. Vala-
kiviszik a hit a városokba és mezóvárosok- letében a hadsereg lényeges jellemzóit szám- Csak mennyi alakulainak
tontos szerep jutott a xV.
ba, és egyetlen hónap leforgása alatt osze- lálta elQ, alkotóelemeit: az állandó, ,összeirt
a timáros szpáhik testülete ért meg több századi balkani harcokban,
a XVI szazadra
jonnek abban a rendben, ahogyan összeira-
évszázados életkort, többi alkotóeleme ké segédalakulalta süly-
katonaságot és a népfelkelésekkel toborzott SObb elvesztette jelentóségét, vagy teljesen azonban legtobbjuk
tásuk azt tartalmazta, mégpedig a $zukseges kisegito
külon a lovasoktól, mindegyikük a
gyalogok zsoldosokat, a hadba hivás módját, végül a alalakult formában élt tovább. A korai hadse yedt, a hadseregnek
saját elöl katonák viszonyát a katonáskodáshoz, lelke munkák harultak rajuk.
jarójával, ugyanabban a rendben, ahogyan Egben komoly szerep jutott a kòznépbQl kia osszeirt. szâmon tartot, rendszere
sedésük vallásos mozgatóit. Leirása a kora Ezt az
a harctéren is tábort szoktak verni és harcba ott harcosoknak, annak a rétegnek, ame és szervezett
egysgekre ta-
oSzmán évszázadok hadseregének elfogulat es sen mozgósitott
készülódni. ...Ha viszont a török azt látja,
lan, hiteles jellemzése, gondolatmenetére ma iK ragaszkodott nomád életformájához goltkatonaságot szukség
esetén alkalmilag
egé-
hogy súlyosbodik szåmára a háború, azon OZSi $zervezetéhez, tiltakozott a földmüves zsoldosokkal,
dzserehorokkal

nyomban hirvivóket küld szét az egész

Is
nyugodtan rábizhatjuk magunkat. araszti sors ellen, helyette inkább katonas
toborzott
akiknek fizetését általában
rend-
or
Szágba, s minden negyedik vagy ötödik had-
A
foldhasználatnak azt a rendszerét, ame A
szitették ki, ldóvel ezt a
lyen az állandó hadsereg is alapult, nem a otL letelepités mégis utolérte. Allami kivüli adókból fedezte a kincstár.
a
kötelest parancsra bevonultat az TUlajdonban tartott paraszti telkekre Kerui, is elérte a többi sorsa:
othon ma- OSzmánok találták ki, elQzményei éltek mar harcoló
alakulatot
azokat
radok költségén; és ezt a mentességet élvezett és ennek ellenében dzserehoroknak

hadsereget csere-
homak nevezik. Ezen a módon Bizáncban és a szeldzsuk birodalomban Is. XV-XVIl.
században
akik ro-
naskodott, hosszan tartó háborúk idejen adózókat nevezték,
létszámú hadsereget tud végtelen nagy Az
OSzmán ållam az 6 gyakorlatukat folytatta, SOldot is kapot. Meghatározott létszamu, pl. a
nem-muszlim

hadsereg,
mindenek-

Ugyanakkor mindezt akkora Összegyújteni. 53

52 amikor lovaskatonáinak szolgálati birtokok botmunkát végeztek a
lelkesedéssel imarok jövedelmeit adományozta, cS egységekbe tagolták, amelybQl háboru várak szukségleteire
Kezdet e n csak
néhányan, 30 1óból olen von
elótt a
 57. Devsrmével begyutot tiu, aazsemi oglan
54 Janicsár szåzados, csorbadzsi 56 Janicsar tizedes
55 A csorbadzsi apródja

Amig a szpâhikon kivüli többi hadsereg-
resz egy êvszázados lét után átélte önmaga
elhalását, megszületett és felemelkedett egy
mint
A begyüjtott gyermekek egy vékony rétege befolyásolták óket törzs1 hagyományok,
2ódött a tudatosan áttéritettek új serege, a torok harcosokat, és
kialitott
a koznepbol
jeni cseri Alapjait Edirne elfoglalása utan került a szeráj iskoláiba, hogy az államveze- sem kötódtek tobbe. Meg-
tés rab-utánpótlását biztosítsa, ugyancsak szülóföldjükhoz
valamikor az 1360-as években vetették meg vonták tQluk a csalâdalapitas
szabadsagát

alakuiat, amely hamarosan az oszmán kisebb része a szultáni paloták kiszolgáló es a janicsårélet

hadsereg másik pillérévé vált. a fénykorában

1395-ból ismert az elsó adat arról, hogya jen
Csert már a késóbb klasszikussá vált mod paros személyzetét gyarapitotta., nagy toob
és a magânéletnez való jogot,
helyszin, a kaszarnya
és
ben mindõssze két
szoktatás és katonai kIkepzes megvonasok és
katonai erényeiért, hanyatlásában Qrjongô Szerrel, a devsirmével töltötték fel. A gyermek guk helyi a tabor
valtotta egymast A
utan janicsár lett èr2eimi urt azutan
lázadásaiért rettegett janicsárok .
ado bevezet sekor évenként, a
nagyjából öt A devsirme ördögi rendszerének az osz
tilalmak révén
keletkezett
fanatikus tiszte
az uralkodo
Létrehozåsa egyidós az ållamkincstáréval, XVI. században mind gyakrabban, szukse Allah, a vallás és
nan birodalom Európa idóben elsó állandó ki. Kemeny 9yakorlatokkal
letével toltött k
és azon alapult, hogy a keresztény hadifog-
eseten évente begykjtó biztosok járták vegi Odos seregét köszönhette. A szoktatas
es
sZoktattäk Öket igenytelensegre,
minden fizi-
lyok egyõtódét a szultán tulajdonának nyilvá-
a Balkan-félsziget adófizetó településeit, s a Npzes évei alatt a gyermektesteknek
nem- elvisel s re éês minden lajta
agban minden hatodik fiúgyermeket maguk
kai nehéZség
nitották. Az ember-zsákmányból lehetóleg a
fiatalabb férfiakat vette át az állam, az ural OSszes sejtje cserélódött ki,
hanem a harci teladat elfogadására

54 kodó közvetlen
kal vitték. A félsziget országai három evsa Nem
EIuk zárt gondolat-és érzelemvilág is.
szolgálatára belólük szerve- zadon át fizették a rettenetes véradot
 katona
60 Lovász 61 Hajon szolgáló
58 Tüzér 59 Vértes

mindenekelótt a
birodalom
vállalkozá-
vetkezõen rájuk
1600-an tüzérként és ágyúszekerészként hagyni), kisebb, helyi
orizetlenül hatávidékeinek, fontos
stratégiai pontjainak
Az államvezetés hamar felismerte az igy katona- védelme hárult, ám
kiképzett katonák harci értékét, gyors ülem $Zolgáltak, a maradék az istállókban, kezmu SOkhoz inkább a környezó területek és általában
várainak
sâgát rendelték ki. várkatonasága a helyi
ben növelte számukat, és a gyalogos jani- ves múhelyekben, konyhákban, zenekarok egy-egy tartomâny vál-
Az OSzmán hadseregnek volt egy negyedikK, is részt vett, akár saját
csátestület mellett más fegyvernemekhez is ban kapott beosztást. hadmúveletekben
birodalmi se-
beosztotta Qket. Az új sereg kezdetben 1000 A lartományokban éló birtokos szpáhika nem elhanyagolható létszámú alkotóeleme, a lalkozásaiban, akár a felvonuló
áll ez a határ
irodalom váraiban állomásozó helyórsegek
Kklönösen
kaszárnyákba zárt zsoldos ala
csatlakozva.
katonából állt, a XV. század elsó felében nagyvárosi reghez há-
a Katonasága. 1525-ben számuk közel jart
a
vidéken állomásozó
katonákra. Az örók
6-7000-ból, Hódit6 Mehmed korában már Kulatokat és az adókedvezményes foldmuve Magyarországon például
000 ember,a
UU-hez, ebból a tóbbség, 24Balkán vált
10-12 000-bôl. A Nagy Szulejmán uralkodása
Sek kozul hadba hívott segédcsapatokatnar TOdalom kisebbik felében, a
varal
borús szintérré védelme jelentett
várláncolat
ös3z-
kezdetén szolgáló 24-27 000 devsirme-kato- Doru idején mozgósltották. A szultán ala nemcsak a
szehasonlthatatlanul nagyobb feladatot,

nának már megoszlását is ismerjük: közel

Vezelett nagy hadjáratok esetén a mozgos an szolgált. A központ zsoldosaival szem védett belsejében,
de az itt
8000 harcolt a gyalogos janicsárok kÖzött,
tas természetszerüleg átfogóbb volt (ba ,akiket kapikulunak, a porta szolgainak mint a
birodalom
h ó d l i t á s o k b ó l is ko-
helyi
57
VEZlek, ok voltak a szerhad kulu, a végvide- haderó a
5000 embert zsoldos lovasnak osztotak be, OsSzes hadkötelesre soha nem terjedt K szolgáló
56 3500-an még kiképzés alatt álltak, több mint SZen a birodalom egyetlen részét sem enele S2Olgák. Nevükból és állomáshelyükbol k0

63. Lemezes
torok sodronying
molyan kivette a részét Minthogy a helyszi-
nen állomásozott, már azt a kora nyári idó-
szakot is tényleges harcra fordithatta, ame
lyet a fosereg felvonulással vesztegetett el.
Az órlásira nõtt birodalom nemhogy török
etnikumú népekbQl, de még muszlimokból
semtudta kielègiteni emberanyag-szükségle-
60 tét. A devsirmével beszerzett keresztény alatt-
65. Nádpa/zs
64. Torok lovassági sisak
rákényszeríitették arra,
valókat eróvel iszlamizálták, merl az állam-es inden néprétegt
nogy tenyleges és kisegitó szolgálatokkal ta-
hadszervezetnek azokon a területein, ahova IS le
irányították óket, manipulálásuk egyik lontos Ogassa azt a hadsereget, amely ot
9yozte.
eleme a vallás ereje volt. Az óriásl hadigepe
zetnek azonban mindig maradtak olyan re
A balkáni
kereszlény lakosság sokezres
tomegei tartoztak a vojnukok szláv eredetu
szei, amelyekben nemcsak lehetett, de elke ervezetébe, amellyel a törökök korai hodl- 61
rulhetetlen is volt nem-muszlimok alkalmaza asaik idejen ismerkedtek meg. A vojnuKON
68 Korpa/2S
sa. Valamlyen formában a balkáni orszagok
 71 Torok ij nyillal 73. tarto, puzgra
72. Nyiltartó, tegez

felhasználásânak és mozgósitásának rend- átjarók órzésében vett részt. Lazábban kap fegyverek, lôpor, salétrom, szurok készit sé- hadba egy-egy hadjarathoz. ez mintegy
Szerében sokféle elem keveredett aszerint, 20 000, nem elsórangu harci értèkü, de le0
csolbdtak a hadszervezethez a
félnomád vel adoztak, követ fejtettek és bányákban dol-
alabbis mindenfajta kisegitó szoigalatra fel
hogy mllyen alakulatba osztották óket. Voltak vagy nomád, állattenyésztó vlahok, akik kö g0ztak, vontatták a folyami hajókat ki regulä-
közöttük vértes katonák és szultáni lovasok, zül5-10 háztartás volt köteles egy lovastvagy használható emberrel egészitette a
A szolgálati birtokok ellenében
harcolo
kisegitó alakulatokba osztott és várakban gyalogost háborüba küldeni, S2pahikbol, a zsoldos alakulatokból és a va- ris katonaságot.
Nem lebecsülendó erók, ténylegesen har
szolgáló katonák, ennek megfelelõen egy ré Jó néhány testületben keresztények es rak helyôrségeiból álló mintegy 110 000 tos csallakoztak a fósereg
coló kisebb seregek
Szük rendszeres zsoldot húzott, másik részük muszlimok együtt szolgáltak. Ilyen volt a Ba allandó hadsereget a hadvezetés igy a Bal
európai
vazallusállamaiból
földjét múvelte, s amikor a szolgálat sora rá kán északi sávjának lakosságából kiállitot Kan felsziget leigázott népeiból is számottevo hez a birodalom
órizte meg legteljesebben
kerult, adókedvezményei ellenében hadba akindzs/ké, akik hadjáratok bevezetéséu De is. Közklük Erdèly
erokkel egészlthette ki. Nagyságukat lehele- sikerült elháritania
vonult. A reguláris katonaság közé Száguldozták és felégették a hóditásra kISZe onállóságát, legtöbbszór
számitot
tak az átütó többségben szintén keresztény
en meghatározni; a XVI. század elejen talan hadba szólitást. Az
oszmán hadvezetés biz-
melt területet. Sokezer keresztény szolgalt O0 000-re becsülhetjuk azoknak a háztarta- a
viszont a kiszolgáltatottabb
martalócok, akik zsoldos katonaként várór ton számithatott
segedalakulatokban: órizték a veszélyes aa SOKnak a számát, amelyeket egymást valto Moldva segédcsapalaira, és
Havasalföld és 65
ségekben és a folyami flottánál szolgáltak rokat, hidakat és szorosokat, ellátták az u gatva segédszolgálatosok állitására kólele2 a
tatárokra, akik az
krimi
Ad-
64 Más részük, a derbendzsik, szorosok, hegyi menti állomáshelyeket, építették a varakal hivtak
mindenekelðtt

A la atlagosan minden ötödiket

 Kaukázusig minden
hadszintéren német birodalom keservesen
iátol a mo
megfordultak. Harci èrtékük nem annyira a zsoldoshadaival. A nemesi hadviselés
vårostromokban és nyilt csatákban érvénye- ban Kelet-Európa
hadszintér tok letes feldú- hogy nemességuket
uralkodoi azzal
hadba bajlódau
sult, mint inkább a
lasaban, felégetésében. arra befolyásoljk, hogy Csalogassák
Az oszmån-törokok hajdan sztyeppei
lo- idejére félretegyék Szethuzólegalább hábo
cSoportjaik ora
vasnépe komoly tuzérsget teremtett, katoná ellentéteit. Azok a XV-XVIl. századi
inak jó hányada harcolt füzfegyverrel. Emel- pedig, aklknek mozgási lehetósége
uralko
lett megtanult várat vivni és hajót épiteni. kevésbé nemességuk akaratától tobbé-
Hajohada az európai flottáktól eltérõen nem vállalásától fuggót, és áldozal.
vett részt a tengeri kereskedelemben, tisztán rodalmi gyqlésekkel orszaggyulésekkel
huzakodtak. Meg
és b
katonai feladatokat teljesitet, s harcmodorá- várniuk, amig a nemesség ellett
ban, egesz lêtezsében megórizte a kalózko- megajánlja a hadi
adót, amig azt, vagy inkabb csak
das jó nehány jellemzójt. Számban a Föld- töredékét a
nehézkes adóztató szervezet behajtja,
kozi-tenger legnagyobb flottájává nôt. Az s csav
akkor kezdhettek hozzå
1571-es lepantói csatába a szövetségesek dásához. A
zsoldosok felfoga-
folyamatot csak
bankkölcsonök
208, a torökök 230 gályával vonultak fel, eb- kel gyorsithatták fel, ez azonban
ból vesztettek el közel 200-at. A kóvetkez6 eladósodásához vezetet.
kincstáruk
évben a gyóztesek Ciprus visszaszerzésével A despotikus oszmán
akartäk folytatni vállalkozásukat, mire azon- szultánokat nem
szorongatták ilyen gondok. Kora tavasszal
ban felocsúdtak, egy frissen felálitott török szétküldték mozgósitasi parancsot, kitkztk
a
flottával találták szemben magukat. Ebben az a hadba vonulás helyt
és idejét, és a
idoben az oszmán birodalom még könnye-
katona
ság osszegyult, ,hogy azt hlhetnéd: nem há
dén pótolta a természet vagy az ellenfelek borúba, hanem lakodalomba szól a meghi
Csapásaitól elszenvedett veszteségeit. vás". E rendszer nem lebecsülendó
Az oszmånok hadserege közel három év-
kvetkez
ményeként a török hadsereg mindig idóben
századon át bizonyult hatékonyabbnak el kèszen ált, s már a hadszintér felé menetelt.
lenfeleinél. Az volt már csirájában is, amikor amikor a fenyegetett ország kapkodva hoz
mindössze néhány száz lovasból ált, akik zálátott az ellenállás megszervezéséhez Ma-
villámgyors száguldozásokkal zaklatták a gyarországot és a Habsburgokat nemegy
harctól elszokott bizánci kisvárosokat, és ak- szer csak a törökök hosszú felvonulási ideje
kor is, amikor már óriási, jól szervezett hadi- mentette meg altól, hogy támadásuk teljesen
gépezet birtokában vivta csatáit Európa zsol- felkészületlenül érje óket.
dosseregeivel. Nem ismerte a török hadsereg azt a szé
Ha a birodalmi haderó vonult fel s ezt huzást sem, amely az alkalmi szövetséges
hatékony mozgósító gépezetükkel minden balkáni fejedelmek, meg a koaliclóra lépo
szükséges idópontban biztositani tudták az
oszmánok általában számbeli fölényben har-
rivalizáló európai uralkodok, 6hercegek
hadvezetését olyan gyakran jellemezte er
coltak mind a balkáni államok széthúzó vagy meszetesen a haditervek elkészítése során a
alkalmi szõvetségre lépó seregeivel, minda torok fõemberek között is folyt vita, amil

76. A szablya 67
75. Török szablya
markolala
66 74 Kes
hivellyel
 9yakrabban vezérelt személyes ellentét, mint
a szent cél szolgálata: de azután, hogy a
határozat megszuletett, azt semmilyen egyeni
inditékból nem volt ajánlatos keresztezni.
Rendkivül sokat jelentett a hadseregnek a
kor mércéivel mérve egyenletes. jó ellátása.
ldonként egy-két éves elcsúszással ugyan, de
a katonák rendszeresen megkapták zsoldju-
kat, a várakat folyamatosan elláták gaboná-
val, hússal, takarmánnyal és hadiszerekkel
Nagy hadjaratok elótt a sereg ellátásához
szükséges felszerelést és élelmiszereket h
napokon át gyqjtötték a felvonulási útvonal
mentén, az európai oldalon elsósorban a Du-
na vonalán felállitott lerakatokba. Az egyen-
letes ellátás még akkor is óriási teljesitmény.
ha tudjuk, hogy az igénytelenségre szoktatott
torök katona hosszú idón át beérte naponta
egy tál rizslevessel és egy cipóval. A keresz-
tény segédszolgálatosok népes hadserege
az egész balkáni felvonulási területen biztosi-
totta az utak, hidak, átjárók, táborhelyek kar-
bantartását.
A közvetlenül megtámadott keresztény or-

szágok katonáit életük, családjuk, lakóhe-

lyük, egész saját világuk mentése mellett min-
dig hajtotta a kutyahitúnek, pogánynak tar
tott törökók félelme és a kereszténysg védel-
me. De a keresztes háborúk lezárulta után
Nyugat-Európából érkezó seregeket már egy-
re kevésbé hatotta át a keresztény szolidari-
tás eszméje, helyette a török hadszintereken
is megjelentek a hivatásos Zsoldosok, akik
azért harcoltak, mert ez volt a foglalkozásuk.
Ez a két hajtóerð. az eszmei és az anyagi, a
török katonákra viszont évszázadokon át
együtt hatott. Seregük állandó magja hivatá-
sOs katonákból ált, akik mit sem tudván a
hóditások gazdasági és társadalmi okairól,
fanatikusan vallásuk szent hábo-
szolgálták
rúra szólitó parancsát és isteni magasságok-
ba emelt uralkodóik hatalmának terjesztését.
szerencsésen talál-
E beléjük nevelt eszmék
legegyénibb érdekeivel: az
koztak a katonák
elismerés és elQbbre jutás a teljesítményhez
igazodot, a kitüntetés kitúnést igényelt.
és
A felivelés évszázadainak hadseregét
hadvezetését alkalmazkodó képesség, rugal
Külónö-
masság és fogékonyság jellemezte.
amikor még sok,
sen a hditások kezdetén,
kisebb-nagyobb ellenfél vette körül, mindig
77-79. Tor ki- 699
lovas szablyák megtalálta közöttük a leggyengébbeket,
 használta viszályaikat, mèg az öket s bizonyuitak verhetetlen
toboszôrosen károsan hatott.
vâlaszti uto ter
sapaptok

meszeti csapasokat is.

Ha 6 Az europaiak olyan ellenféllel
KOZvetlenul és årto Der
knek. tètelesen azáital nogy
magukat, amelyik mindent
vagy mástela évszázadon át altalähso v zemben bomlasztotta azt a târsadalmat,
a helyzet, leggyengebb ellenálláste amit ók.
am
esze agaban sem volt
sereget fenntartotta ameiy a had-
hao
meg Amikor adott
került celozta
ellentéllel a
hadvisel s Europaban éppen érvé Amikor az általanos
bomlàsi folyamatban
kileste sebezheto oldalait
a
gyenge Szembe lazulni kezdett a foldek
gu cerzsa hadsereg ellen Szelim szutuz
lekszabalyait

szerencsés adotisag egyuttese ter-

gorú rendje. és ingyenélô szëtosztásänak szi-
vonszolta az anatoliai az oszmanok
harom évszá- tottak meg birtokokat, kegyencek kacarin-
Tennsikon ágyupar
jat s ezel eleve eldontotte
ssé teszi
SIkersorozatat, amely azon
csökkent az eltarthatb
Szpánik Szama, a oénzromlas es az adózk
kimenetelt összecsan
Das
az atonai

ak addig folytatodhatott, amig

a had-
elszegenyedese pedig meg azô 0vedeimuket
Az oszmán hadsereg teladatokat ka
hallatlan fogékon rtelmes. megoldhato
S
leapasztota. A szpahik beleuntak az ered-
saggal tanulta el az europai hadseregek
sele
XVII. szazadtól
immar szerencsétlen
menytelen haboruKba, egyre tooten marad-
mindazt. amire szuksége volt. A i n d i t o t t a el a hadsereqa 1ak távol harctol, kezdte« helyette gazdál-
a

zad fordulóján vegrehajtot XV-XVi sz4 3d3agok

egyutese
kodni. togtak kulontele vallalkozàsokba
tegyverzete egyenertekuvé vált korszerksitésse Oomasanakfolyamatát.
megoldhatatlanokká váltak s vagy tartomany fõemberek iseretec alva
az európa oladatok
élóskodtek a telepuleseken.
hadseregekével, megtanult várakat vivni és eltolrteimuket vesztertek. Magyarországon
vizen csatázni. Kozben megmerevedett a front. a meg A XV-XVII század forduloan az
hagyományait sem
felejtette el: a cselvetést, a látszólagos megfu
esPe5iaban csak a kialakult helyzetet ál
naboruk
egeész
Anatóliara kiterjedt zavargasOk megtekeze-
tamodást és bekeritést, Uulc eredmennyel. A meg sére a tovarosi kaszármyaktan ed zsoidosck
a
könnyú lovassag landositottak, alig jartak
elsõpró rohamait, a hadszíntér folyamatos hadszinter sem hozott dia- egy részet távoli varosOKba szotak szèt ano
n l ukrajnai hoditasok megtorpanása hamarosan beolvadtak a nelyi ezetór tegoe
pusztitását, amelyben az akindzsik és a A
tatar enetet.

82rooai katona,
amikor nincs teljes
81. ltaliai 83. Europa var.ecd atc ra
katona pâncl1ngben, fegyverrel a cesZultsegben

71
80 Torokos formâju
magyar szablya
 s katonáskodás helyett fóleg uzsoraügyletek- A hadseregnek ez
az általános
kel foglalkoztak. Megváltozott a janicsárok sodása a fegyelem
tellazulásával jårt. elpolgárA
ulanpótlásânak módjais. Megritkult a devsir- borúk apadó hozamanal lassan
h

h
ká váltak azok a vonzóbha
me behajtása, majd a XVill. század elejére
lehetóségek, amelyeket
megszknt, mert nem lehetett tovább tizedelni polgári élet kinált. A
Sikertelenségek miat
a
az örök vérveszteségtól kimerült balkáni né- szent háború is vesziett mozgósitó ereiéhia
peket. Keresztêny rabgyermekek mellett egyre Korábban nem adta alább a világ
tobb szabad muszlim került a testületbe, sót ásánál, most kimerult abban, hogymeghódi
hodött katonaság néha erQSzakos téritófeldi.
a
elvétve már toborzással biztositották az után-
pótlást. Meglazultak a janicsárélet szigoru had.
áratokba kezdett a már alávetelt és addlin
Szabályai a katonák kiköltöztek a kaszár- békén hagyott keresztények között.
nyákból, családot alapitottak, s hogy értékét Az egész
vesztð zsoldjukat kipótoljak, CIvil 1oglalkoza-
allamszervezet bomlsát a had
vezetés is megérezte. A hatalmi
sok után néztek. A várak legénysége töbob beköszöntQ
marakodások
évszázadaiban elgtelen emberi
évtizedes szolgálata során egyre jobban ha- állandósuló pénzügyi krizisben
energia, az
Sonult környezetéhez, az európai birodalom-
egyre kevesebb pénz jutott a hadsereg fel.
részben az Qt kényszerrel befogadó keresz- lesztésére. A XVI. század elején még korszerú
tény világhoz. Elvben katona maradt, innen fegyverzete és hajöhada måsfl-kt évszázad
biztositotta megélhetésének alapját, de idejé- alatt elavult, a szúkössé vált pénzügyi lehetó-
nek jó részében márszólójt és konyhakertjét ségek éppen csak utánpótlását engedték
múvelte, méhesében pepecselt, boltjában ül- meg. A hadvezetés a megbízhatatlanná vált
dögélt vagy ròvidebb kereskedóütra indult. régi alakulatok helyettesitésre új zsoldosala-

84. Galyan szolgáló keresziény zsoldos 85. Megláncolt gályarab, hóna alatt napi vizadagjával
1o

72
kulatokat szervezelt, az általános hanyatlást
AZonban ezek sem tudták feltartóztatni. A se-
reg harcoló magjaban mind nagyobb szerep
iutott a tatár segédcsapatoknak, amelyek a
modern európai haditechnikával szemben re-
ménytelenül próbáltak megálini a maguk
gorcsösen órzött könnyqlovas felszerelésével
és harcmodorával.
Minthogy a hadsereg a hóditásokra beren-
dezkedett oszmán birodalom legfontosabb
pillére volt, állandó kölcsönhatásban az ál
lam más intézményeivel, életútjának elónyös
és elónytelen változásai pontosan tükrözöd-
tek abban a helyzetben, amelyet a hatalmi
struktúrában elfoglalt.
A nagy hadisikerek évszázadaiban a had-
vezérek egyek voltak az államvezetéssel, s
amig a hóditások hozamából mindenki ré-
szesedett, nemcsak a vezetQk, hanem a kóz-
katonák érdekei is megegyeztek a nagy kö-
zös érdekkel, a terjeszkedéssel. Ebben a kor-
ban a kormányzásban a világi szféra az eró-

86 Velencei bérgyilkos

87-89
Európai
lovaskardok 73
 egész hadsereg is ind gyakrabban fordu
a szultán
és a hadsereg
sebb, erejének éppen szembe az államhatalommal. Az
általánoe
szovetsége a biztositéka.
mellette elégedetlenséget a maga sajatos eszközeivel
hatalom megerósödése,
A szultáni differenciálódása és fejezte ki, tömeges dezertálással és elvaduld
a központi kormányzat lázadásokkal. Ezekke ugyan levezette fel-
leszükitette a katonai ve-
elburokratizálódása
dühét és megszabadu
Amikor pedig az államve- gyqló egy-egy gyqlölt
zetók mozgásterét. a
foembertól, ennek áraként viszont mindin
szerepet kaptak
zetésben egyre nagyobb befo- kább a hatalom periferiajara szorult Tényle.
vallás konzervativ
képviselÓi és a szeráj
ha nem is ges erot csak addig kepviselt, amig az állam
a hadvezetés
iyásos tisztségviselói, hatalommal szóvetségben és annak részeként
szorult. A szultán és
mogéjük., de melléjük kerültek egymástól.
teljesítette feladatát, minel onallóbbá, félelme
katonái egyre távolabb tesebbé és fékezhetetlenebbévált viszont,. an
katonák saját egyéni, szerte-
Ahogy az egyes az nál kevesebb valóságos erót jelentett.
érdekeiket kezdték követni, úgy
ágazó