FARSANG

1. Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik.

Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig
tart. Farsang a tavaszvárás ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás,
bolondozás, eszem-iszom és a párkeresés, udvarlás időszaka. Maga a szó német eredetű, "faseln"
jelentése fecsegni.
Magyarországon már Mátyás király korában divatban voltak álarcos mulatságok. A legismertebb
alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás.

1. Melyik nagy ünnephez kötődik a farsang hossza? ______________________________

2. Mi a farsang szó jelentése? _____________________

3. Melyik uralkodónk idején mulatoztak már az emberek farsangi bálokon?

___________________

4. Melyik magyar városban van ma is híres farsangi felvonulás?

___________________________

2. Farsangkor szokás a farsangi fánk sütése. Készíts te is! Íme, a recept:

Klasszikus farsangi fánk

40 dkg liszthez adjunk hozzá 4 tojás sárgáját, 5 dkg olvasztott vajat, 3 - 5 dl tejet, 1 evőkanál rumot,
2 dkg langyos tejben megfuttatott élesztőt, 5 dkg cukrot és csipetnyi sót.

Jól dolgozzuk össze a hozzávalókat, majd langyos helyen, letakarva kelesszük a tésztát
kétszeresére!
Lisztezett deszkán ujjnyi vastagságúra nyújtsuk ki, és szaggassunk belőle (esetleg pohárral, ha
nincs fánkszaggatónk) halmokat! Ismét hagyjuk kétszeresére kelni, majd lábasban a tűzhelyen,
bő forró olajban süssük aranyszínűre! Sütés közben először fedjük le az edényt, majd ha
megfordítottuk a fánkokat, már fedő nélkül süssük tovább! Porcukor és baracklekvár
kíséretében, forrón az igazi!

3. Segíts nekem! Én 80 dkg lisztből szeretném elkészíteni a fánkot. Írd össze, hogy mennyi
kell a többi hozzávalóból!

vaj ______________ cukor ______________

tej ______________ rum _____________

tojás ____________

só ______________
Valami kimaradt! Mi az és mennyi kell
belőle?
___________________________________

4. Elkészült a fánkom, de valamit rosszul csinálhattam, mert nem lett jó.

Segíts kijavítani a hibákat IGEN-NEM válaszokkal!

Jól tettem-e, hogy …pohárral szaggattam? __________

…kétszer kelesztettem? __________
…kevés olajat használtam? __________
…ceruza vastagságúra nyújtottam?________
…sütőben sütöttem? __________

5. Adj címet a szövegnek! ___________________________________________

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda,
szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra női bütykös
harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta
össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan
kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány volt. A leglényegesebb azonban,
ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett
birkabőrcsuklyás, szarvat viselő álarc.

Jelöld meg X-szel, a képek közül melyiken látható busó!

6. Nézelődj a naptárban! Melyik névnap nem esik a farsangi időszakba? Húzd alá!
Mikor ünnepeljük az alább felsorolt nevű ismerőseinket? Írd be, idén ez milyen
napra esik?
Dorottya ___________ ____________ Balázs ___________ ____________

Veronika ___________ ____________ Zsuzsanna ___________ ____________

Anna ___________ ____________ Katalin ___________ ____________

7. Számolj!
Az erdei farsangi mulatságon madarak és emlősök vegyesen vettek részt.
Összesen 28 lábuk és 10 fejük van. Hány madár és hány emlős volt ott a bálon?

Madár: ____________ Emlős: ____________

8. Az erdei farsangi mulatságon madarak és emlősök vegyesen vettek részt.

Összesen 28 lábuk és 10 fejük van. Hány madár és hány emlős volt ott a bálon?

Madár: ____________

Emlős: ____________

Házi feladat

Figyelmesen olvas el a szöveget és jegyezd meg a fontos dolgokat!

A busójárás eredete

A török időben a mohácsiak a Mohács-szigeti mocsaras vidékre menekültek és ott éltek. A

törökök a mohácsi oldalon fosztogattak, és a mohácsiak házaiban éltek, de a szigetbe nem
mentek át. (A régi időkben télen többször befagyott a Duna olyan szinten, hogy akár
lovaskocsikkal, jószágokkal, később járművekkel is át lehetett kelni rajta. A mohácsiak ezt tudták,
a törökök viszont rendkívül babonásak, és valószínű emiatt nem mentek át a szigetbe.
A mohácsiaknak már nagyon elegük volt ebből az életből. Az egyiküket egyszer álmában
felszólította egy alak, hogy fából faragjanak álarcot és várjanak a jelre. A hosszú téli estéken a tűz
mellett a mohácsiaknak bőven volt idejük. Szorgalmasan készültek. Az ügyetlenebbek segítséget
kértek az idősebbektől. Az elkészült maszkokat vérrel festették. Az álarcokra birkabőrcsuklyát
tettek.
A monda szerint egyszer csak megjelent egy vitéz fehér lovon. Ez volt a jel. Az éj leple alatt a
mohácsiak magukra birkabőrbundát húztak és feltették a famaszkot, derekukra pedig
marhakolompot lógattak. Csendben csónakjaikba szálltak, és egy hang nélkül áteveztek a
túloldalra. Amikor átértek, mindenki a házak alá lopódzott ahol egy vezényszóra iszonyatosan
nagy lármába kezdtek. Erre a törökök felriadtak. Amikor az ablakon kinéztek és meglátták a
busókat, nagyon megrémültek. A törökök rendkívül babonásak voltak, azt hitték az ördög jött el
értük. Erre kimenekültek a városból és többé nem jöttek vissza. A monda szerint ezt ünneplik
meg Mohácson minden évben.