Savak, savas kémhatás

Bronsted-féle elmélet szerint a savak olyan vegyületek (molekulák vagy ionok)

amelyek vizes oldatban protont H+ adnak le.
Példák: sósav kénsav hangyasav
szénsav salétromsav foszforsav
citromsav ecetsav
A savak savanyú ízűek, a savas jellegüket indikátorral (jelzőanyaggal)
mutathatjuk ki.
Indikátor: olyan anyag, amely színváltozással jelzi egy oldat kémhatásának
megváltozását, például lakmusz, univerzális indikátor vagy a fenolftalein, de van
digitális is.
A hidrogén-klorid gáz vizes oldatát sósavnak nevezzük, mindkettőt HCl képlettel
jelöljük.
A hidrogén-klorid vízben oldódásakor a savmolekula ionokra szakad szét, disszociál
hidrogénionok és kloridionok keletkeznek.

A hidrogén-klorid-molekulák hidrogéniont (H+) adnak át a vízmolekuláknak,

amelyek ezt a nemkötő elektronpárjukkal kötik meg. A hidrogén-klorid-
molekulákból így kloridionok (Cl–) savmaradék, a vízmolekulákból
pedig oxóniumionok (H3O+) keletkeznek.

Azokat az anyagokat, amelyek részecskéi hidrogénionokat adnak át más anyagok

részecskéinek, savaknak nevezzük. A savak vizes oldatában a sav-bázis reakció révén
megnő az oxóniumionok mennyisége.

Savak elállítása: a nemfémes elemek oxidjai, vízzel savakat alkotnak.

Általában: nemfém+ oxigén —> nemfém-oxid
nemfém-oxid + víz—> sav
Példa: C + O2 —> CO2
CO2 +H2O —> H2CO3
Egy sav értékűsége azt jelenti, hogy molekulája hány hidrogénion leadására képes. A
sósav, a salétromsav és az ecetsav egyértékű, a kénsav és a szénsav kétértékű savak.

A savak lehetnek: erős, vizes oldatban minden molekulája elbomlik

hidrogénionra és savmaradék-anionra, vagy gyenge sav amikor a bomlás csak
kismértékben történik.

Milyen savakkal találkozol a mindennapi életben?