A római építészet kezdetei

A római katonai építészet és a római város.

A római templom típusai
A római civilizáció kialakulása
 A római civilizáció kialakulása

Róma alapítását Titus Livius szerint Romulus és Remus nevéhez köthetjük amely
Kr.e. 753. április 21-én történt. Augustus és Hadrianus
 A római civilizáció kialakulása

Augustus Béke oltára (Ara pacis Augustae) ma a császár sírépítménye

közelében látható. Nagyon magas színvonalú reliefek díszítik.
 A római civilizáció kialakulása

A római mozaik művészet kiemelkedő

alkotásai, az utcazenészek, a híres
Nagy Sándor mozaik.
A római civilizáció kialakulása
A római építészet szerkezetformái
Opus incertum
Tác déli fal
Op. Quasi
quadratum és
Leányvár
op quadratum
burgus
Op. mixtum
Tokod kapu
Op. testaceum
Aq. Porta
Op. craticum praetoria

Sopron
Op. Spicatum
keleti fal
Op. caementitium
A római építészet szerkezetformái
A római építészet szerkezetformái
 A római építészet szerkezetformái

A padlófűtés szerkezete: a megemelt padló alatt fűtött térben áramló levegő melegíti
föl a sokszor 50 cm-nél is nagyobb vastagságú padlót, a suspensurát.
A római oszloprendek
A katonai tábor
 A katonai tábor

A katonai táborok a mezőgazdasági területeken időszakonként jól megfigyelhetők.

 A katonai tábor

Saalburg római kori táborát – Frankfurt közelében – a 19. század végén tárták föl,
majd II. Vilmos rendeletére 1897-től megkezdődött az erődfalaknak és néhány
épületnek a rekonstrukciója. A fölépített barakk egy csapat – általában szakasz –
elszállásolására szolgát.
A katonai tábor

A xanteni római kori város falának rekonstrukciója

A saalburgi erőd falának a rekonstrukciója a vakolt

és kváder utánzatú festés bemutatásával
A katonai tábor
 Katonai építkezések

A birodalom határát követve kiépült a limes

út. Ennek mentén, egymáshoz képest
látótávolságon belül őrtornyok sora védte a
határt.
Katonai építkezések
 A római város

Pompeji az elpusztult város

A római város
A római város – a fórum
 A római város – a fórum

1. Tabularium; 2. Porticus Deorum Consentium; 3.

Vespasianus tpl.; 4. Concordia tpl; 5. Saturnus tpl.;
6. Rostra; 7. Septimius Severus íve; 8. Comitim; 9.
Curia; 10. Basilica Iulia; 11. Basilica Aemilia; 12.
Castor és Pollux tpl.; 13. Bibliotheca; 14. Caesar
tpl.; 15. Regia; 16. Antonius és Faustina tpl.; 17.
Vesta-szentély; 18. Vesta zárda; 19. Romulus
heroonja; 20. Basilica Nova; 21. Roma és Venus tpl.
Caesar fóruma
 Caesar fóruma

A Venus Genetrix templom maradványai Caesar fórumán

Augustus fóruma
Augustus fóruma
Augustus fóruma
 Augustus fóruma

Mars Ultor templomának maradványai Augustus fórumán

Traianus fóruma
A császárfórumok
A római templom - előzmények

Paestum, Athéné kb. Kr.e. 500 Selinus, C templom

szicíliai perisztázisz
A római templom - előzmények
Az Etruszk templom - előzmények
Az Etruszk templom - előzmények
A római templom - előzmények

Az etruszk templom Vitruvius szerint

Etruszk templom rekonstrukciója

A római templom

A Concordia templom a 4. század első harmada

körül épülhetett, többször átépítették. Ma csak a
pódiuma és néhány faragványtöredéke látszik
 A római templom

Concordia

Vespasianus temploma
Titus császár kezdte építeni és Domitianus AD
80 körül fejezte az építését
 A római templom

Concordia

Vespasian

Saturnus temploma
Fölszentelése valószínűleg Titus Lartius
konzulsága alatt Kr.e. 501-ben, vagy 498-ban
történt. Mai képe valószínűleg Kr.e. 42 utáni
időből származik. Magas talapzatában őrizték
Róma kincstárát a birodalom bukásáig.
A római templom méretei –
Vitruvius szerint
A modulus meghatározása Vitruvius III. könyve
alapján - tetrastylos eustylos
Vitruvius az eustylos templom méreteinek
meghatározásáról így ír:
„Az építendő templom helyének homlokzati részét,
amely majd az lesz a templomban, ha
négyoszloposra csináljuk, osszuk fel 11 ½ részre,
leszámítva az oszlopok alapját és a lábazatok
kiugrását; …”
Az általunk feltételezett helyzetben az oszlopok a
cella falán állnak, aminek a szélessége 953 cm, a
modulus értéke pedig M=953/11,5=82,87 cm. A
korinthoszi oszloprend szerkesztési szabályai
alapján az oszlopnyak átmérője a talpkör
átmérőjének 4/5-e vagy 5/6-a, ami 66,3 cm, vagy
69,06 cm nyakátmérőnek felel meg.
A római templom
 A római templom

Nimes, maison carrée – Kr.e. 16-ban építette Agrippa

A római templom

Nimes, Diana templom Kr.u. 123

A római templom
A római templom

Róma és Vénusz temploma 121-(135) 141

Hadrianus tervei szerint épült, hivatalos
fölszentelését is a császár végezte, de
az építés befejezése Antonius Pius
uralkodásárnak idejére tehető
 A római templom

A Veszta szüzek zárdája és temploma

 A Veszta szüzek zárdája, a
tablinum felé nézve.
Épült Kr.u. 64

Tablinum
 A római templom

A Hadrianus által átépített Pantheon 118-128 között épült

A római templom
 A római templom

… és a mai
E. Dupérac XVI. századi metszetén állapota Pantheon felépítményének
jól látszik
szerkezeti kialakítása
A római templom
A római templom
A római templom
A római templom
A római templom

Baalbek, Venusz templom Kr. u. 200-235

A római templom

Baalbek, Venusz templom Kr. u. 200-235