Download as docx, pdf, or txt
Download as docx, pdf, or txt
You are on page 1of 4

A16.

Ismertesse a gyermekekre/tanulókra vonatkozó döntéseket (intézményvezető,


nevelőtestület, pedagógus, valamint az intézményben hozott döntésekkel szembeni jogorvoslati
lehetőségeket.

A gyermekekre/tanulókra vonatkozó döntések:

Intézményvezetői/igazgatói döntések:

A gyermek/tanuló felvételéről, átvételéről (MŰK. 20-25 paragrafus) az intézmény vezetője dönt. A


felvételi körzetet a fenntartó határozza meg. Az intézmény vezetője felvételi, átvételi kérelemnek
helyt adó döntését írásban, a kérelem elutasítására vonatkozó döntését határozat formájában közli a
szülővel. A szülő, ha azt a beiratkozás napján kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a
gyermeke felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került. Az óvodakötelezett és tankötelezett
gyermek, illetve tanuló átvétele esetén az intézmény vezetője a döntéséről írásban értesíti az előző
intézmény vezetőjét is. A gyermek, illetve tanuló felvételét/átvételét nem utasíthatja el az
intézmény, ha a gyermek életvitelszerűen a körzetében lakik (kötelező felvételt biztosító intézmény).
A szabad óvoda- és iskolaválasztás (választott intézmény) elve alapján a szülő az általa választott,
nem önkormányzati óvodába vagy nem körzetes iskolába is beírathatja gyermekét. A sajátos nevelési
igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy annak megfellebbezése esetén a
másodfokon eljáró tankerületi központ végleges határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a
kijelölt óvodába/iskolába.

Az intézményvezetői döntés elleni fellebbezést a szülő 15 napon belül nyújthat be az intézményhez,


melyet az intézmény fenntartójának kell címezni, a másodfokú döntést a fenntartó hozza meg.
Általános iskola felvételi vizsgát nem tarthat, de sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében
pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsgát szervezhet.

A vendégtanulói jogviszony létesítése: A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az
intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek
megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.
Osztályba, csoportba sorolás: Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és
az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az iskolába, szakképző
intézménybe felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség,
annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az alapfokú
művészeti iskolában a pedagógusokból álló bizottság tesz javaslatot az igazgatónak arra vonatkozóan,
hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti
iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt.
A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium vezetője dönt, a
kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével.

A jogviszony megszűnése és megszüntetése

A legfontosabb rendelkezéseket az Nkt. 53. §-a, az Szt. 56. §-a, illetve a Műk. r. 50. §-a, valamint az
Szt. Vhr. 155-156. §-a tartalmazza a következők szerint: Az óvodai jogviszony akkor szűnik meg, ha a
gyermeket 50 - másik óvoda átvette, - felvették az iskolába, - a járási hivatal engedélyt adott a
gyermek óvodából történő kimaradására, vagy - az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő
gyermek eléri a tanköteles kort. A tanulói jogviszony akkor szűnik meg, - ha a tanulót másik iskola
átvette, - a tankötelezettség megszűnése után a kizárás az iskolából fegyelmi határozat véglegessé
válásának napján, - az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti
annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a
tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette, - az iskola a tanítási év utolsó
napján megszüntetheti egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát is, aki a
nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás,
vagy a tanuló abban nem kíván részt venni, - általános iskolában: o az utolsó évfolyam elvégzéséről
szóló bizonyítvány kiállításának napján, - gimnáziumban, szakgimnáziumban és technikumban: o ha a
tanuló szakképzésben nem tanul tovább - az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi
vizsgaidőszak utolsó napján, o ha a tanuló a szakképzésben továbbtanul - az utolsó évfolyam
elvégzését követő első képesítő vizsgaidőszak utolsó napján, - szakiskolában: o ha a tanuló jelentkezik
szakmai vizsgára vagy képesítő vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai/képesítő
vizsgaidőszak utolsó napján, 51 o ha nem jelentkezik szakmai vizsgára vagy képesítő vizsgára, az
utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, o a tanuló tanulmányainak
folytatására egészségileg alkalmatlanná válik, - készségfejlesztő iskolában o az utolsó gyakorlati
évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, o ha a tanuló tanulmányainak folytatására
egészségileg alkalmatlanná válik, - az alapfokú művészeti iskolában o ha kiskorú tanuló esetén a szülő
vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy nem folytatja tanulmányait az iskolában, o ha a tanuló
nem tesz művészeti alapvizsgát, o az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján,
illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, akkor az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány
kiállításának napján, - kollégiumban o ha a tanulót másik kollégium átvette, o ha a tanuló, kiskorú
tanuló esetén a szülő a tanuló kollégiumi tagságáról írásban lemond, o a tanév végén, o a tanév
közben, ha a tanuló tanulói jogviszonya tanév közben szűnik meg, o a kollégiumból kizáró fegyelmi
határozat véglegessé válásával, o ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató -
a szülő, nagykorú tanuló esetében a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális
helyzetének vizsgálata után – megszünteti. Ez utóbbi két esetet nem lehet alkalmazni akkor, ha a
kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét.
Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-
oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a
tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló
szülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgatója megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt
akkor is, ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul legalább tíz alkalommal távol maradt, vagy a
tanuló a vendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeit nem teljesítette.

Pedagógusok döntései:

 osztályozás, értékelés
 fegyelmezés, jutalmazás: A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az
intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell (Nkt. 58. §, Szt. 64. §),
kötelezettségeik elmaradása vagy az elvárt/előírt magatartás megszegése esetén pedig
fegyelmezni

A nevelőtestület döntései:

 magasabb évfolyamra lépés: osztályozó értekezleten, osztályzatok alapján dönt a tanuló


magasabb évfolyamba lépéséről (Nkt. 54. §, Szt. 63. §).
 fegyelmi ügyek: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi ellene fegyelmi
eljárás indítható.

A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a meghatározott kedvezmények, juttatások


csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén 6 hónapnál, a többi fegyelmi
büntetés esetén 12 hónapnál. Az intézményben hozott döntés, tehát az elsőfokú határozat
ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő fellebbezést nyújthat be a határozat
kézhezvételétől számított 15 napon belül. A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi jogkör
gyakorlója annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles továbbítani a másodfokú
fegyelmi jogkör gyakorlójához, azaz a fenntartóhoz.

Fellebbezés:

A fellebbezést fogadó intézmény igazgatója a fellebbezést a döntéssel kapcsolatban rendelkezésre


álló valamennyi irat másolatával együtt és az üggyel kapcsolatos nyilatkozatával továbbítja a
másodfokon eljáró szervnek. A másodfokú eljárás esetén az eljáró szerv - a kérelmet elutasíthatja, - a
döntést megváltoztathatja, vagy - a döntést megsemmisítheti és az intézményt új döntés
meghozatalára utasíthatja. Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem esetén az iskolaszék
vagy az eseti bizottság a döntést nem változtathatja meg, de a kérelmet elutasíthatja, illetve a
döntéshozót vagy a döntés elmulasztóját (új) döntés hozatalára utasíthatja. A másodfokú döntés
megtámadásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van kivéve, ha a döntéshozó az
intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke miatt a másodfokú döntés azonnali végrehajtását
rendeli el.

You might also like