Irodalom 9.

OH-MIR09TA
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

A tantárgy céljait a Magyar nyelv és irodalom kerettanterv 9–12. megfogalmazza. 9. osztályosok számára különösen fontosnak tartjuk a nemzeti és európai
azonosságtudat folyamatos kialakítását, a differenciált szövegértés és -alkotás fejlesztését, az olvasás megszerettetését, olyan elemzési stratégiák tanítását,
melyek lehetővé teszik, hogy az egyes irodalmi alkotások értelmezésére, a sorok mögötti jelentések feltárására is alkalmasak legyenek a diákok a képzési
szakasz végére. Fontosnak tartjuk, hogy ehhez művészettörténeti, irodalomtörténeti, zenei és – koruknak megfelelő – elméleti ismeretekkel rendelkezzenek.
Képessé váljanak a mérlegelő gondolkodásra, s az irodalom tanítása érzelmi épülésüket is szolgálja.

A tanmenetjavaslat szerkezete:
A 2020-ban módosított Nemzeti alaptanterv és a Magyar nyelv és irodalom kerettanterv 9–12. alapján összeállított Irodalom 9. tankönyvhöz és az
OHMIR09SZ számú Irodalmi szöveggyűjtemény 9. taneszközhöz készült a tanmenetjavaslat, s azok szerkezetét követi.
A tanmenetjavaslat 54 órára osztja el a törzsanyagot, vagyis az óraszámok 80 százalékával tervez. A fennmaradó 20 százalékot a szaktanár a tanulócsoport
képességeinek és érdeklődésének megfelelően használhatja fel. Ennek egy részére is javaslatot tettünk a kerettantervi ajánlott irodalomból. A javaslatunkat
szürke háttérrel és piros betűvel különítettük el a törzsanyagtól. Tehát a szaktanár elhagyhatja, máshol, más témához használhatja fel ezeket az órákat.
A tanmenetjavaslat nem tartalmazza a témahetekre fenntartott 4 órát. A kerettanterv 34 ún. hagyományos és 2 témahéttel számol. A témahetekről a
nevelőtestület dönt, így a szaktanárok ez alapján építik be tanmenetükbe a témaheteket.

A kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatok:

A tanmenet tartalmazza a kerettantervben megjelölt fejlesztési feladatokat, ismereteket, elvárt tanulási eredményeket, ezeket az egyes tanórákhoz rendeltük.
A szaktanárok természetesen további fejlesztési feladatokat is beépíthetnek tanmenetükbe.

Javasolt tevékenységek, munkaformák:

A Nemzeti alaptanterv rögzíti a pedagógusok módszertani szabadságát, célként tűzi ki a módszertani sokszínűséget. Javaslatainkban a reflektív és interaktív
munkaformákat helyeztük előtérbe. Fontosnak tartjuk a digitális eszközök és formákat – az óra előkészítésében, a kutatómunkában és órai munkákban is –,
az egyes irodalmi alkotások feldolgozásához pedig a „ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás” konstruktivista modell alkalmazását. Az anyanyelvi
vitakultúra kialakítására és készségszintű használatának gyakorlatára kifejezett tanulási célként építettünk.

2
Óraszámok felosztása

Képességfejlesztés,
Kerettantervi
Új tananyag feldolgozása összefoglalás, Teljes
Témák órakeret
(óraszám) gyakorlás, ellenőrzés óraszám
80%+20%
(óraszám)
I. Bevezetés az irodalomba – művészet, irodalom 4 1 1 6

II. irodalom ősi formái. Mágia, mítosz, mitológia 8 8

III. A görög irodalom 9 2 2 13

IV. A római irodalom 4 2 6

V. A Biblia mint kulturális kód 9 2 4 15

VI. A középkor irodalma 13 1 14

VII. A reneszánsz irodalma I. 6

Összóraszám 53 7 8 68

3
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
I. Bevezetés az irodalomba – művészet, irodalom 6 óra

Bevezetés, ismerkedés, Irodalmi közlésfolyamat, Nyelv és nyelviség az irodalomban, a kép és a hangzó Beszélgetés, előzetes tudás mozgósítása kiadott
követelmények, irodalmi kommunikáció, nyelv szempontsor alapján
kötelező olvasmányok szerző, mű, befogadó Karinthy Frigyes A cirkusz című novellájának
ismertetése, tankönyv otthoni olvasása, értelmezése
1. és szöveggyűjtemény
használatának
megismerése,
beszélgetés az
irodalomról, tanulói
élményekről
Művészet, szépirodalom, Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok A novellaelemzés szempontjainak összegyűjtése,
Az irodalom eredete, befogadás, jelentés, értelmezés, befogadása, értelmezése gondolattérkép készítése,
2. az irodalmi nyelv, olvasó és mű párbeszéde, A történetmesélés formáinak elemzése csoportmunkában jelentésteremtés,
a művészi érték művészi érték önálló véleményalkotás
Karinthy Frigyes: Örkény István Ballada a költészet hatalmáról
A cirkusz című művének otthoni elolvasása és adott
szempontok szerinti önálló feldolgozása
Szerzők, művek Szerző – mű – befogadó, Irodalmi művek értelmezési képességének fejlesztése A művek feldolgozása csoportmunkában,
párbeszéde: szövegösszefüggés, Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzék a szövegközöttiség meghatározása, a hivatás
3. Aiszóposz: kulturális hagyomány, fejlesztése fogalmának meghatározása, az intertextualitás
A tücsök és a hangya szövegközöttiség, fabula, jelenségének és stílushatásának észlelése
Hajnóczy Péter: állatmese, tanmese
A hangya és a tücsök
Romhányi József:
Tücsökdal
Népszerű irodalom, szórakoztató Irodalmi művek értelmezési képességének fejlesztése Novellaelemzés, krimi műfaji jellegzetességeinek
Népszerű irodalom. Az irodalom, határterületek, az A történetmesélés formáinak elemzése, az elbeszélői összegyűjtése tanári irányítással,
irodalom határterületei: irodalom terjesztői, manipuláció, nézőpontok és a narratív struktúra szerepe, műfaji csoportmunkában
4.
Arthur Conan Doyle: hitelesség, horror, thriller, krimi, sajátosságok tudatosítása Jellemtérkép készítése
A vérbükkös tanya detektívregény, bestseller, lektűr,
sci-fi, librettó
Irodalom és film Filmadaptáció, a krimi jellegzetes Az irodalom és film kapcsolatának felismerése A feszültségkeltés filmes dramaturgiai
5. Agatha Christie: vonásai A művészeti ágak egymásra hatásának megismerése elemeinek összegyűjtése csoportmunkában
Tíz kicsi néger Meglévő tudás rendszerezése
6. Műnemi-műfaji Műnem, epika, líra, dráma, A műnemekről és műfajokról eddig tanultak A meglévő tudás mozgósításával műnemi, műfaji
rendszer jellemzői műfaj, előadó, narráció, átismétlése, bővítése, rendszerezése. táblázatkészítés
csalimese, tragikomédia, Példák a műnemekre a korábbi olvasmányélmények Ismeretbővítés tanári kalauzzal
monológ, dialógus alapján A műnemek általános jegyeinek megjelenítése

4
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
asszociogram segítségével

II. Az irodalom ősi formái. Mágia, mítosz, mitológia – 8 óra

Sámánizmus, kozmológia, Mítoszok kulturális jelentőségének megértése A meglévő tudás mozgósítása, aktualizálása
7.
Az ősi magyar hitvilág; totemizmus, animizmus, Mítoszok, mondák, népmesék jellemző jegyeinek Ősi magyar motívumok gyűjtése pár- vagy
sámánizmus sámán, táltos, világfa, révülés, megismerése csoportmunkában
panteizmus, bálvány, kozmosz Történetpiramis készítése tanári vezetéssel
Rege, regösének, regös, A magyar nemzeti identitás mitikus alapjainak A meglévő tudás mozgósítása, aktualizálása
Az ősi magyar hitvilág,
8. jokulátor, totemállat, krónika, megismerése Ősi magyar motívumok gyűjtése pár-
a magyarság
geszta, monda A magyarság eredetmítoszainak ismerete, vagy csoportmunkában
eredettörténete:
feldolgozása Történetpiramis készítése tanári vezetéssel
a csodaszarvas
Az ősi magyar hitvilág elemeinek jellemzése
Animáció, mágikus képi világ, Az irodalmi alapformák, történetek és motívumok Csoportmunkában a filmadaptáció kiválasztott
Irodalom és mozgókép:
regölés, regösének hatása és továbbélése a különböző művészeti ágakban részletének feldolgozása megadott tanári
részletek Jankovics
szempontok szerint
9. Marcell: Ének
A filmanimáció jelentésteremtésének összevetése
a csodaszarvasról
a tanulói tapasztalatokkal: véleményalkotás,
című rajzfilmjéből
eszmecsere, vita
Egyéb Univerzum, ékírás, A szövegértés, a lényeglátás fejlesztése Műértelmezés csoport- vagy pármunkában tanári
teremtésmítoszok – teremtésmítosz Olvasás, az írott szöveg megértése, értelmezése, szempontok alapján
10.
babiloni ismert teremtésmítoszok és a babiloni teremtésmítosz Tanulói kiselőadás, pl. ékírás
teremtésmítosz világelképzeléseinek összehasonlítása
Antikvitás, mítosz, A görög mitológia alapszerkezetének megismertetése: A kiválasztott szemelvények páros és
A görög mitológia;
mitológia, teremtésmítosz, világteremtése, istenek harca, istennemzedékek csoportmunkában történő feldolgozása
a világ születése;
istennemzedékek, istenek harca, Mítosz- és hőstípusok megkülönböztetése, Az előzetes tudás mozgósítása
istenek születése és
archaikus világ, archetípusok, felismerése Olvasás, szövegértés
11. harca; istenek
tudományos és mitologikus A szövegértés, a lényeglátás fejlesztése
nemzedékei,
világkép,
világkorszakok;
szóbeliség, írásbeliség,
az ember teremtése
antropomorfizmus, eredetmítosz
Politeizmus, antropomorfizmus, Az alapvető emberi kondíciók és magatartásformák Az előzetes tudás mozgósítása
változatlan világrend, felismerése és azonosítása a mitológiai történetekben Tudásalkalmazás, illusztráció készítése:
az olümposzi istenek Az archaikus mitikus világkép és a kortárs világkép pl. családfa, vagy a legfőbb isteni attribútumok
12. Az olümposzi istenek mérlegelése megjelenítése
Gyűjtőmunka: a görög hősök mitikus tovább élése
A szemelvények egyéni, páros és
csoportmunkában történő feldolgozása
13. A görög mitológia Attribútum A görög kultúra máig tartó hatásának felismerése Digitális ábrázolások, pl. tablókészítés,
híres történetei: (archetípusok, adaptációk stb.) társas- vagy kvízjáték készítése

5
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Hermész, Dionüszosz, Közösségi hálóra profilkészítés
Héraklész tettei
A görög mitológia Labirintus, nimfa, líra A görög kultúra máig tartó hatásának felismerése Digitális ábrázolások, pl. tablókészítés,
híres történetei: (archetípusok, adaptációk stb.) társas- vagy kvízjáték készítése
14. Daidalosz és Ikarosz, Közösségi hálóra profilkészítés
Thészeusz és Ariadné,
a Minótaurosz

III. A görög irodalom – 13 óra

Homéroszi kérdés, A homéroszi eposzok mondai hátterének, A meglévő tudás mozgósítása tanári irányított
trójai mondakör, eposzi tárgy, előzményeinek tisztázása kérdések alapján
eposz, eposzi kellékek: Az eposz műfajával kapcsolatos tudnivalók, az eposzi
Az epika születése: segélykérés, tárgymegjelölés, kellékek megismerése, ill. felismertetése
a homéroszi eposzok a dolgok közepébe vágó kezdés, Az időmértékes verselés alapjainak megismertetése
Az eposz műfaja, seregszemle, epikus hasonlat, Hexameter
15–16.
eposzi kellékek, az állandó jelző, toposz, isteni Az esztétikai érzék és a ritmusérzék fejlesztése
időmértékes verselés beavatkozás, késleltetés,
A trójai mondakör előreutalás, rövid, hosszú szótag,
versláb, verslábfajták: spondeus,
trocheus, daktilus,
verssorfajták: hexameter, mora
Az Iliász cselekménye Utazástoposz, szerkezet, Részletek megismerése a homéroszi eposzokból A meglévő tudás felelevenítése tanári irányított
és szerkezete elbeszélői szerep, egyenes Irodalmi alapformák, történetek, motívumok kérdések alapján
(részletek) vagy az beszéd, idézet, időszerkezet hatásának, tovább élésének bemutatása Az ismeretek rendszerezése, bővítése
17.
Odüsszeia a szöveggyűjteményben lévő részletek páros
cselekménye és munkában történő feldolgozásával
szerkezete (részletek)
Az Iliász Hőstípus, hőseszmény, A műelemző képesség fejlesztése: a hősök A szereplők motivációinak, értékrendjének
embereszménye: embereszmény, érték, jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik megértése feltárása
Akhilleusz egyén és közösség viszonya Önálló kutatás, gyűjtőmunka internet használatával
18.
vagy az Odüsszeia
embereszménye:
Odüsszeusz
Toposz, archetípus, A görög eposzok motívumainak, alakjainak Szoros szövegolvasás
Az Iliász vagy az
irodalmi feldolgozás megjelenése, tovább élése a későbbi korok A szereplői motivációk és magatartásformák
Odüsszeia
irodalmában értelmezése csoportmunkában karaktertérképpel
19. létértelmezése,
Szerzők, művek párbeszédének felismerése az Digitális térkép készítése
az eposzok tovább
irodalomban Csatajelenetek kommentárokkal
élése
Az analógiateremtés fejlesztése Szereplői viták, értékrendek megjelenítése

6
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Az eposzokban felvetődő kérdések tovább élése, szerepjátékkal
válaszlehetőségeinek vizsgálata
Dal, himnusz Szimonidész, Türtaiosz és Szolón alkotásainak A lírai szövegek olvasása és értelmezése tanári
A görög líra – Szappho verslábak: jambus, anapesztus, részletei, Szappho munkásságának megismerése, kalauz alapján
dal- és pirrichius, arsis, thesis, líra, két versének értelmezése Kreatív írás
himnuszköltészete személyesség, himnusz, Verselemzési szempontok elsajátítása: lírai én,
20.
(Édesanyám, nem idősík, idősíkváltás, beszédhelyzetek, a megszólalás módjai a tanult
perdül a rokka…, szapphói strófa, iambosz, elégia, versek alapján
Aphroditéhez) epigramma, disztichon, Időmértékes verseléshez kapcsolódó ismeretek
pentameter bővítése
Alkaiosz: Az állam Toposz, allegória, bordal, A dal műfaji-poétikai jellemzőinek azonosítása, lírai A lírai szövegek olvasása és értelmezése tanári
hajója, Bordal alkaioszi strófa, anakreóni dal és művek elemzési szempontjainak alkalmazása kalauz alapján
21.
Anakreón: Gyűlölöm, hagyományai Kreatív írás
Töredék a halálról
Dráma, színház, színházi előadás, Az ókori görög színház és dráma jellemzőinek Ismeretbővítés
A görög színház és tragédia, szatírjáték, katarzis, megismerése Tanulói prezentációk
22.
színjátszás orkhésztra, szkéné, komédia
Dionüszosz-kultusz, A görög színház születésének mitikus történelmi Vita, érvelés
drámaírói versenyek, előzményei
A görög dráma színészek, akció, dikció, A görög színjátszás hagyományainak feltárása
23.
A thébai mondakör hármas egység, drámai szerkezet A görög dráma poétikai jellemzői
thébai mondakör A görög színház és dráma hatása az európai színház
és drámatörténetre
Expozíció, konfliktus, tetőpont, Magatartásformák, konfliktusok, értékek felismerése, Az Antigoné önálló elolvasása után a szerkezeti
megoldás, tragikum, kar, katarzis szembesítése, a drámai művekben felvetett erkölcsi részek elkülönítése mozaikcsoportokban
problémák megértése, mérlegelése A szereplők karaktertérképeinek elkészítése
Szophoklész: Antigoné
Drámaelemzési stratégiák elsajátítása A szereplői értékrendek és konfliktusok
– az Antigoné
24. A tragikum műfajformáló minőségének megértése megfogalmazása pármunkában
cselekménye,
Különféle magatartásformák, konfliktusok, értékek és Szerepjáték: eltérő vélemények, nézőpontok
szerkezete I.
hibák (harmónia, mértéktartás) felismerése, ütköztetése, vita, érvelés
ezek elemzésével, értékelésével az erkölcsi érzék Bírósági tárgyalás
fejlesztése Színházi előadás
25. Szophoklész: Antigoné Expozíció, konfliktus, tetőpont, Magatartásformák, konfliktusok, értékek felismerése, Az Antigoné önálló elolvasása után a szerkezeti
– az Antigoné megoldás, tragikum, kar, katarzis szembesítése, a drámai művekben felvetett erkölcsi részek elkülönítése mozaikcsoportokban
cselekménye, problémák megértése, mérlegelése A szereplők karaktertérképeinek elkészítése
szerkezete II. Drámaelemzési stratégiák elsajátítása A szereplői értékrendek és konfliktusok
A drámai küzdelem és A tragikum műfajformáló minőségének megértése megfogalmazása pármunkában
a jellemek, Antigoné Különféle magatartásformák, konfliktusok, értékek és Szerepjáték: eltérő vélemények, nézőpontok
tragikuma hibák (harmónia, mértéktartás) felismerése, ezek ütköztetése, vita, érvelés
elemzésével, értékelésével az erkölcsi érzék Bírósági tárgyalás

7
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
fejlesztése Színházi előadás

Ismétlés, összefoglalás,
26–27.
számonkérés: témazáró

IV. A római irodalom – 6 óra

Pax Romana, imitáció, Szemelvények megismerése a római lírából A lírai szövegek olvasása és értelmezése tanári
A latin nyelvű
új költők, retorikus szerkezet, A római irodalom műfajainak, témáinak, kalauz alapján
költészet remekeiből
28. feszültség, értékszerkezet, motívumainak hatása, tovább élése az európai Kreatív írás
Catullus: Gyűlölök és
neoterikusok, ambivalens, irodalomból
szeretek
hellenizmus, epigon A görög hagyomány és a latin művészet kapcsolata
A homéroszi eposzok és az A görög hagyomány és a latin művészet kapcsolata Az előzetes tudás mozgósítása az eposzi
Aeneis ekloga műfaja, bukolikus Vergilius hatása az európai és magyar konvenciókról
téma, párbeszédes forma, irodalomtörténetre Az előzetes tudás mozgósítása
idő- és értékszembesítés Az ekloga műfaj alakulástörténete, hatása Radnóti Versértelmezés: a mű poétikai, szerkezeti,
Vergilius: Aeneis,
29. Miklós költészetére motivikus jellemzőinek feltárása páros munkával
IX. ecloga
Szerzők, művek párbeszédének felismertetése
(Homérosz, Theokritosz, Vergilius, Radnóti Miklós)
A történelem és művészet egymásra hatásának,
kapcsolatának megismerése
Óda, arany középszer, Emberi magatartásformák azonosítása, A horatiusi óda politikai jellegzetességének
Horatius: retorikus szerkezet, értékelése a művek, illetve szerzők portréi alapján, feltárása csoportmunkában tanári kalauz
30.
Thaliarchushoz alkaioszi strófa horatiusi életelvek érvényességének vizsgálata segítségével
Átváltozás, Annak felismertetése, hogy átváltozástörténetek az Szoros szövegolvasás
átváltozásmítosz emberi attitűdök és magatartásformák allegóriái Illusztráció készítése
Ovidius: Átváltozások,
31. Az allegorikus olvasási stratégiák elsajátíttatása Pygmalion közösségi profiljának elkészítése
Pygmalion
Vita, érvelés: átváltozások a mai kor emberének
életében
Az ókori irodalom összefüggéseinek láttatása, Ottthoni felkészülés, versenyfeladatok
Összefoglalás, a meglévő ismeretek rendszerezése, mobilizálása új
32.
rendszerezés szempontok alapján
A dolgozat összeállítása az érettségi vizsga szerkezeti
és tematikus követelményeit szem előtt tartva
33. Témazáró történjen.

V. A Biblia mint kulturális kód – 15 óra

34. A Biblia jelentősége, Biblia, Ószövetség, A Biblia felépítésének tanulmányozása, Az előzetes tudás mozgósítása, tanulói

8
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
összeállításának Újszövetség, Héber Biblia, a szöveghagyomány jellemzőinek és jelentőségének kérdésfeltevés, vázlatírás
folyamata zsidó vallás, kánon, megértése Tanulói portfólió készítése a bibliai téma végére
A Biblia részei, kanonizáció, apokrif, Háttérismeretek a Bibliához mint az európai kultúra megadott tanári szempontok alapján
bibliafordítások apokalipszis Septuaginta, Vulgata korokon és világnézeteken átívelő, alapvető kódjához
A Biblia és az
irodalom
Az Ószövetség – Teremtéstörténet, Szemelvények olvasása az Ószövetségből, alapvető A bibliai teremtéstörténet olvasása és elemző
Mózes első könyve: pusztulásmítosz, Tóra, Genesis történetek, motívumok és műfajok megismerése értelmezése csoportmunkában tanári kalauzzal
a teremtéstörténet, Az eddig megismert teremtéstörténetek
35. a világ teremtése, összehasonlítása
az első emberpár,
bűnbeesés, kiűzetés az
Édenből
Próféta, Talmud, Tóra Szemelvények olvasása az Ószövetségből, alapvető Tanulói kiselőadás a Mózes-történet tovább
József története,
történetek, motívumok és műfajok megismerése éléséről az irodalomban vagy a képzőművészetben
36. kivonulás az egyiptomi
Zsidó vallási ünnepek és hagyományok bemutatása
fogságból
tanulói prezentációval
Az Ószövetség filmes A filmadaptáció sajátosságainak feltárása Vita, érvelés, tanulói tapasztalatok
adaptációi: a tanár által A filmes nézőpontok elkülönítése megfogalmazása
szabadon választott A szövegtapasztalat és a filmes tapasztalat
37. ószövetségi összevetése
történeteket bemutató
film, filmrészletek
megtekintése
Zsoltár, gondolatritmus, figura A zsoltárok mint az Isten-ember kapcsolatának Előzetes tudás mozgósítása, műfaji és poétikai
Zsoltárok könyve, etymologica szakrális szövegei jellemzők megismerése
38.
a 23. és a 42. zsoltár A zsoltárok műfajtípusainak bemutatása
Elbeszélés, parabolikusság, A bibliai elbeszélés műfaji sajátosságainak Vita, érvelés
39. Jónás könyve prófétai szerep, szimbolikus megismerése, a Babits-parafrázis előkészítése, a
térkezelés, parafrázis prófétai könyv emberi magatartásformáinak elemzése
40. Az Újszövetség: Evangélium, Az Újszövetség és a kereszténység fogalmának Szoros szövegolvasással az allegorikus példázat
az evangélium – Máté szinoptikusok, értelmezése a keresztény Bibliában tanulói értelmezése szakértői csoportmunkában
evangéliuma: Jézus kereszténység, napkeleti bölcsek, Az Ószövetség és Újszövetség kapcsolatának vagy vitatémaként
születése és Apokalipszis feltárása
megkeresztelése Az Újszövetség szerkezeti elemeinek megismerése,
értelmezése
A szinoptikusok és János evangéliuma felfogásának
teológiai különbsége
A Bibliához kapcsolódó keresztény ünnepek,

9
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
hagyományok eredete, tartalma
Az Újszövetség és a A filmadaptáció sajátosságainak feltárása Vita, érvelés, tanulói tapasztalatok
film: a tanár által A filmes nézőpontok elkülönítése megfogalmazása
41. szabadon választott A szövegtapasztalat és a filmes tapasztalat
film vagy filmrészlet összevetése
megtekintése
Máté evangéliuma: Kálvária, passiótörténet, Szemelvények olvasása az Újszövetségből, alapvető Gyűjtőmunka: művek,(műrészletek) olvasása
42. A passiótörténet, passiójáték, nagycsütörtök, történetek, motívumok és műfajok megismerése (megtekintése) és értelmezése a témával
Jézus feltámadása nagypéntek összefüggésben
Jézus Krisztus Apostol, példabeszéd Szemelvények olvasása az Újszövetségből, alapvető A műrészletek szoros szövegolvasása
tanításai: történetek, motívumok és műfajok megismerése Az allegorikus példázat értelmezése
43. Máté evangéliuma: csoportmunkában tanári kalauzzal és
Hegyi beszéd, magyarázattal
A magvető példázata
Lukács evangéliuma: Szamaritánus, eretnek A kereszténység alapvető értekeit megfogalmazó A meglévő tudás mozgósítása
Az irgalmas történetek (irgalom, megbocsátás) megértése A tartalom művészi elrendezését szolgáló
44. alakzatok, költői képek kiemelése, szerepük
szamaritánus, A két szimbolikus történet értékszerkezetének és
A tékozló fiú poétikai-retorikai sajátosságainak megértése értelmezése csoportmunkában
Prédikáció A jézusi tanítás Pál apostoli megfogalmazásának Előzetes tudás alapján véleményformálás
értelmezése A műelemzés az eddig megismert lírapoétikai
Pál apostol
45. A bibliai keresztény himnusz műfaji sajátosságainak szempontok alapján
Szeretethimnusza
bemutatása, megértése A himnusz látszólag paradox állításainak tanulói
értelmezése páros munkában
A Biblia és a A tantárgyi koncentráció révén a Biblia történeteinek Az elkészült bibliai portfóliók bemutatása,
képzőművészet művészeti szempontú megközelítése véleményezése, egymás munkájának értékelése
46.
Tanulói portfóliók A képzőművészet mellett további szempontokat a
bemutatása tanár adhat meg a diákoknak
A Bibliáról tanultak összefoglalása, a meglévő Otthoni felkészülés, versenyfeladatok
47. Összefoglalás ismeretek rendszerezése, mobilizálása új szempontok
alapján
A dolgozat összeállítása az érettségi vizsga szerkezeti
és tematikus követelményeit szem előtt tartva
Ellenőrzés – témazáró
48. történjen
a Bibliából

VI. A középkor irodalma – 14 óra

49. A középkor Középkor, korstílus, Az irodalomtörténeti korszakolás sajátosságának, Előzetes tudás mozgósítása
művelődéstörténet, román és nehézségeinek, céljainak megismerése, a korstílus Az antikvitás és a középkor viszonyának

10
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
gótikus stílus, patrisztika, fogalmának bevezetése bemutatása tanulói prezentációval
skolasztika, katedrális, moralitás, A középkor az európai kultúra első nagy korszaka,
intelem, szerzetesrend, középkori mely összegezi, szintetizálja a görög–római és zsidó-
egyetem, hét szabad művészet keresztény hagyományt
A középkor művészeti kánonjainak megismerése
Jellegzetes középkori műfajok megismerése
Vallomás, egyházatyák, A középkori irodalom jellegének megismerése az Tanár által kijelölt szövegrészek feldolgozása
Az egyházi irodalom –
ókeresztény irodalom, planctus, ókeresztény és középkori szakaszban szakértői csoportmunkában
epikai alkotások: Szent
siralom, ütemhangsúlyos Az önéletírás irodalmi hagyományának kialakulása, Vita, érvelés
Ágoston: Vallomások
verselés, rímformák az önelemzés és allegorikus beszéd poétikai-retorikai
A középkori
50. sajátosságainak elemzése
himnuszköltészet:
Szövegrészlet elemzése a középkor irodalmából:
Assisi Szent Ferenc:
vallomás
Naphimnusz, Jacopone
A líra fejlődése az időmértékes formáktól az
da Todi: Stabat mater
ütemhangsúlyos formák irányába
Egyházi kultúra, nyelvemlék, Szövegrészlet elemzése a középkor irodalmából: Az előzetes tudás mozgósítása: a szöveg
Az egyházi irodalom- szövegemlék, prédikáció, prédikáció összevetése a bibliai teremtés- és
epikai alkotások: legenda, kódex A kéziratos kor olvasási szokásainak megismerése bűnesettörténettel pármunkában
51.
Halotti Beszéd és A legendák közül egy kiadása házi feladatnak
könyörgés megadott szempontok alapján történő otthoni
feldolgozásra
Mária-siralom, planctus A középkori himnuszköltészet hagyományba Versbeszélői helyzet értelmezése
Ómagyar Mária- ágyazottsága, liturgikus szerepe, a korai és érett csoportmunkában
52.
siralom középkor himnuszköltészetének jellemzői
A lovagi és udvari Lovagi kultúra, geszta, krónika A lovagkor értékrendjének meghatározása A tanár által kijelölt részek szoros szövegolvasása,
irodalom-epika: Szövegrészlet elemzése a középkor irodalmából: az ismert motívumok azonosítása
53.
Anonymus: geszta
Gesta Hungarorum A geszta és a krónika közötti különbség tudatosítása
A középkori hagyományok és a mai „lovagok” Tanulói kiselőadások, prezentációk készítése
A lovagi kultúra és
kapcsolatának felismerése irodalmi és filmes példák
életmód bemutatása,
alapján
54. a lovagi hagyományok
tovább élése,
lovagregény-paródiák
A lovagi és udvari Lovagi epika és líra, trubadúrok, A lovagkor szerelemfelfogásának értelmezése Walter Megzenésített versek meghallgatása a szerzőtől
irodalom – líra: Walter minnesängerek von Vogelweide versének létszemléleti és poétikai
55. von Vogelweide: újdonságai
A hársfaágak csendes
árnyán

11
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Pokol, Purgatórium, Paradicsom, Az antikvitás középkorra tett hatásának felismerése Tanulói prezentáció: Vergilius és az utazó Dante
emberiségköltemény, Dante életműve jelentőségének megértése kapcsolatának értelmezése
allegória, szimbólum, tercina A teljes mű szerkezetének és mondanivalójának A dantei értékek összevetése a középkorból
átfogó ismertetése megismert értékszerkezettel: vita, érvelés
Dante: Isteni
56–58. Az Isteni színjáték filozófiai kérdésfeltevésének A műhöz készült illusztrációk megtekintése, az
színjáték
bemutatása ábrázolások segítségével a történet rekonstruálása
A tanár által kiemelt történetek elhelyezése
a Pokol szerkezetében illusztrációval (digitális
vagy hagyományos eszközökkel)
A középkor világi Vágánsköltészet A középkor szubkultúrájának, jellegzetes Tanári kalauzzal a kiemelt részletek elemzése
irodalma: értékrendjének, beszédmódjának, poétikai-retorikai Orff: Carmina Burana című zeneművének
59.
vágánsköltészet, eszközeinek megismerése megismerése
Carmina Burana
Testamentum, balladaforma, Francois Villon életműve, jelentőségének A tanár által kijelölt művek órai elemzése
haláltánc, oktáva, rondó, rím, megismerése, paradox értékek és élethelyzetek csoportmunkában tanári kalauzzal
oximoron, danse macabre bemutatása Digitális vagy analóg versillusztrációk készítése
Az ellentétesség fogalmának középkori értelme Kreatív írás
A középkor világi
A költő jellegzetes műformáinak és műfajainak Villon közösségimédia-profiljának elkészítése
60–62. irodalma: Francois
megismerése
Villon
Vallomásos lírai önéletrajz, mely nagy hangnemi
polaritást fog össze: elégikusság, irónia
Tudatos szerkesztői elvek és kötetkompozíció
(Testamentum) összefüggéseinek megértése
VII. A reneszánsz irodalma – 6 óra
Reneszánsz, humanizmus, Az irodalomtörténeti korszakolás sajátosságának, Előzetes tudás mozgósítása
reformáció, polihisztor nehézségeinek, céljainak megismerése, a korstílus Tanulói prezentáció
A reneszánsz mint
fogalmának bevezetése Kutatómunka
művészeti és
63. A reneszánsz viszonyának tisztázása az antikvitás és a Élménybeszámoló
művelődéstörténeti
középkor hagyományaihoz
korszak
A reneszánsz filozófiai, tudománytörténeti alapjai
A reneszánsz stílusjegyek bemutatása
Petrarcai szonett, poeta lureatus Petrarca irodalomtörténeti jelentőségének Verselemzés, a reneszánsz költészet jellemzőinek,
A humanista irodalom
megismerése világ-és emberképének, azonosítása,
64. – líra: Petrarca: Pó,
Petrarca-szonett megismerése összehasonlítás, a szonettforma ritmus és
földi kérgem
rímképletének vizsgálata
Janus Pannonius Epigramma, disztichon A magyar irodalomtörténettel és nemzeti kultúrával, Verselemzés, a reneszánsz költészet jellemzőinek,
munkásságának hagyományokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítése világ- és emberképének, azonosítása,
65.
jelentősége – Pannónia Janus Pannonius műveinek olvasásával és összehasonlítás
dicsérete értelmezésével
66. Janus Pannonius: elégia, motívumrendszer, A magyar irodalomtörténettel és nemzeti kultúrával, Verselemzés, a reneszánsz költészet jellemzőinek,

12
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
költőszerep hagyományokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítése világ-és emberképének, azonosítása,
Egy dunántúli
Janus Pannonius műveinek olvasásával és összehasonlítás
mandulafáról
értelmezésével
A humanista irodalom Dekameron, novella, Boccaccio novelláskötetének átfogó ismertetése Az elbeszélés műfaji jellemzőinek felelevenítése,
– epika: Boccaccio: novellafüzér, anekdota A novella műfajának kialakulása, jellemző jegyei, kiegészítése és alkalmazása közös
67.
Dekameron, Első nap legalább egy novella értelmező elemzése műértelmezésben
3. novella
Egy másik, a tanár által Dekameron, novella, Boccaccio novelláskötetének átfogó ismertetése Az elbeszélés műfaji jellemzőinek felelevenítése,
68. választott Boccaccio- novellafüzér, anekdota A novella műfajának kialakulása, jellemző jegyei, kiegészítése és alkalmazása közös
novella megismerése legalább egy novella értelmező elemzése műértelmezésben

13
14