16.

szeminárium

Orvosi Kémia Szeminárium

2021

Szerves halogénvegyületek.
Alkoholok, fenolok, éterek.

DEÁOK
Orvosi Vegytani Intézet
Szerves halogénvegyületek
A szeminárium vázlata
Szerves halogénszármazékok
• nevezéktana
• előállítása
• reakciói
Szerves halogénszármazékok
Alkil-halogenidek: a halogén (X = F, Cl, Br, I)
kovalens kötéssel kapcsolódik egy sp3 R X
hibridállapotú szénatomhoz.

R X
Vinil-halogenidek: a halogén telítetlen vegyület C C
sp2 hibridállapotú szénatomjához kapcsolódik. R
R

Aril-halogenidek: a halogén aromás gyűrűhöz X

kötődik (jele Ar-X).
Szerves halogénszármazékok nevezéktana

• halogénatom helyzetének jelölése előtagként vagy

• „alkil-halogenid” elnevezés
• triviális nevek (pl. kloroform) és fantázianevek (pl.
freon-12)
• telítetlen halogénvegyületek esetén a szénlánc
számozását a kettős kötés helyzete határozza meg.
 Nevezze el a következő szerves halogénvegyületeket!

CH3Cl CHCl3 CH 3
klór-metán triklór-metán 4 3 2 1
(metil-klorid) (kloroform) C H 3 CC H = CH 2

Cl
CH3 CCl 3 CCl4 3-klór-3-metil-1-butén
1,1,1-triklór-etán tetraklór-metán
(metil-kloroform) (szén-tetraklorid)

3
4 Br
2
CH3 CH CH3 CH2 CH Cl
1 5 Cl
6
4-bróm-ciklohexén 2-klór-propán klór-etén
(izopropil-klorid) (vinil-klorid)
Szerves halogénszármazékok előállítása
 Alkánok szubsztitúciójával
Több termék keletkezik!
klór-metán
diklór-metán
kloroform
szén-tetraklorid
 Alkénekből addícióval

C C + Br2 C C
Br Br

C C + HBr C C

 Aromás vegyületekből szubsztitúcióval

H Br

CH3 CH3 CH3

katalizátor Br
+ Br Br +
- HBr

Br
Szerves halogénszármazékok reakciói
Nukleofil szubsztitúció
(SN)

d-
R C dC X
dd+ +

b-elimináció (E)
 Nukleofil szubsztitúció

A sebességmeghatározó lépés alapján kétféle mechanizmust különböztethetünk meg:

• monomolekuláris: SN1
• bimolekuláris: SN2

Az alapvető különbség az eredeti kötés megszakításának és az új kötés kialakításának

időpontjában van.
 SN2 mechanizmusa:  alkilcsoportok hatása a reakcióra

SN2
Nu C X
H
gyors
reakció
H
Bimolekuláris reakció:
• egy lépés Elsőrendű halogenid
• inverzió (könnyen megközelíthető) SN2

A nukleofil reaktáns hátulról támadja

meg a részlegesen pozitív szénatomot,
majd az átmeneti termék kialakulása
után távozik a halogénion.
 SN1 mechanizmusa:  Az alkilcsoportok hatása a reakcióra

SN2
Nu C X
R lassú
reakció
R
Monomolekuláris reakció:
• két lépés
• racemizáció Harmadrendű halogenid
(nehezen megközelíthető)
SN1
A sebességmeghatározó folyamatban a
halogén disszociál és egy karbokation
átmeneti terméket hagy hátra. A
második, gyors lépésben ez reagál a
nukleofil partnerrel.
 alkil-halogenidek fontos reakciói

Br -
-
Nu + CH 3 Br CH 3 Nu +

-
HO CH 3 OH alkohol
-
RO CH 3 OR éter
-
HS CH 3 SH tiol
- tioéter
RS CH 3 SR
-
I CH 3 I új alkil-halogenid
+
NH3 CH 3 NH 3 alkil-ammóniumion
 Hogyan reagál a metil-klorid a következő vegyületekkel?
Nevezze el a termékeket és adja meg a reakció mechanizmusát!

1. nátrium-hidroxid
CH3 Cl + NaOH CH3OH + NaCl metanol

2. ammónia
CH3 Cl + NH3 CH3 NH2 + HCl metil-amin

3. hidrogén-szulfid
CH3 Cl + H2S CH3 SH + HCl metántiol

SN2 mechanizmus
 Szerkezeti képletek segítségével írja fel a következő reakciók egyenletét!
Adja meg a termékek nevét és a reakció mechanizmusát!

etil-bromid ammóniával

CH3-CH2-Br + :NH3 → CH3-CH2-NH3+ + Br - SN2

etil-ammóniumion

szek-butil-bromid nátrium-hidroxiddal
SN2
CH3-CH2-CH-CH3 + NaOH → CH3-CH2-CH-CH3 + NaBr
Br OH
szek-butil-alkohol (2-butanol)
2-hidroxi-bután
 Szerkezeti képletek segítségével írja fel a következő reakciók egyenletét!
Adja meg a termékek nevét és a reakció mechanizmusát!

terc-butil-bromid vízzel

(CH3)3C-Br + H2O → (CH3)3C-OH + HBr SN1

terc-butil-alkohol (2-metil-2-propanol)
2-hidroxi-2-metil-propán

terc-butil-bromid KI-dal

(CH3)3C-Br + KI → (CH3)3C-I + KBr SN1

terc-butil-jodid
2-jód-2-metil-propán
 b-Elimináció
A halogén és a szomszédos szénatomon lévő hidrogén együttes eltávolítása
telítetlen kötés kialakításához vezet. A folyamatot nátrium-alkoholát segíti elő.

b a
C C + CH 3 CH 2 O - Na +
H X
bázis CH 3 CH 2 OH
alkil-halogenid

C C + CH 3 CH 2 OH + Na + X -

alkén
 Szerkezeti képletek segítségével írja fel a következő reakciók egyenletét!
Adja meg a termékek nevét és a reakció mechanizmusát!

2-klór-2-metil-bután cc. NaOH-val

CH3 CH3 CH3
CH3-C-CH2-CH3 + NaOH → CH3-C=CH-CH3+ CH2=C-CH2-CH3
Cl - HCl
2-metil-2-butén 2-metil-1-butén
fő termék
elimináció
 Tesztkérdések
Milyen reakciótermék keletkezik az etil-klorid reakciójából hidrogén-szulfiddal?
A. etil-szulfid
B. etántiol
C. etil-amin
D. etanol
E. nem játszódik le a reakció

Milyen reakciómechanizmusú a 2-bróm-2-metil-bután tömény NaOH-dal történő

reakciója?
A. nukleofil szubsztitúció
B. gyökös addíció
C. elektrofil addíció
D. gyökös szubsztitúció
E. elimináció
Tesztkérdések
A terc-butil-alkohol reakciója HCl-val szobahőmérsékleten a következő terméket adja:
A. t-butil-klorid
B. t-butil-bromid
C. izobutil-klorid
D. alkén
E. nem játszódik le a reakció

A következő állítások közül melyik HAMIS?

A. az etil-klorid helyi érzéstelenítő
B. a vinil-klorid műanyagipari alapvegyület
C. a Halotán altatógáz
D. a kloroform szerves oldószer
E. a DDT ideggyógyászatban használatos gyógyszer
Alkoholok, fenolok
Éterek
A szeminárium vázlata
• Alkoholok és fenolok
 nevezéktana
 fizikai tulajdonságai
 savassága
 előállítása
 reakciói
• Éterek
 nevezéktana
 tulajdonságai
 reakciója
 epoxidok
Alkoholok nevezéktana
• Alkoholok elnevezése a szubsztitúciós nómenklatúra szerint az
alapszénhidrogén nevéből -ol utótag hozzáillesztésével történik.
• Előtagként a hidroxi- megnevezés használatos.
• Telítetlen szénhidrogének esetén az alaplánc számozását a lánc
hidroxilcsoporthoz közelebb eső végén kezdjük.
• Csoportfunkciós névalkotás esetén pedig a szénhidrogéncsoport
nevéhez az alkohol szót illesztjük.
  Nevezze el az alábbi vegyületeket!

3CH 2CH 1CH 4CH 3CH 2CH 1CH OH

Cl 2 2 2 OH 3 2 2

CH3
3-klór-1-propanol 3-metil-1-butanol

5CH 4CH 3CH 2CH 1CH 1CH 2CH 3CH 4CH 5CH
3 2 2 OH 3 2 2

Cl CH3 OH

4-klór-2-metil-1-pentanol 4-pentén-2-ol
Fenolok nevezéktana

• Fenolok elnevezésénél az alapszénhidrogén nevéhez

szintén az -ol végződést illesztjük.
• Számos fenol esetében a gyakorlatban csak a triviális nevet
használjuk.
 Adja meg az alábbi fenolszármazékok nevét! OH
OH OH
HO OH
OH
CH3

pirogallol
o-krezol katechol (1,2,3-trihidroxi-benzol)
(2-metil-fenol) (1,2-dihidroxi-benzol)
OH
OH
OH OH
m-krezol
(3-metil-fenol)
hidroxi-hidrokinon
CH3 (1,2,4-trihidroxi-benzol)
OH OH
OH rezorcin
OH
(1,3-dihidroxi-benzol)

HO OH
CH3 hidrokinon floroglucin
p-krezol (1,4-dihidroxi-benzol) (1,3,5-trihidroxi-benzol)
(4-metil-fenol)
  Adja meg a következő vegyületek általános szerkezetét!

(a) Primer alkohol R CH2 OH (e) Enol R HC CH OH

(b) Szekunder alkohol R CH R
(f) Diol R HC CH2
OH
OH OH
R
(c) Tercier alkohol R C OH
R
OH

OH
(d) Naftolok or

a b
 Rajzolja fel a következő vegyületek szerkezetét!

A metil-fenol (krezol) lehetséges izomerjei

OH
OH OH

CH 3
CH3

o-krezol CH3
m-krezol
p-krezol
CH2 CH2 OH
2-fenil-etanol

CH2 CH2 CH2 CH2

1,4-butándiol
OH OH
Alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai
 Hogyan alakul ki a hidrogénkötés a következő molekulák esetén?
o – fluor-fenol
F H

O Intramolekuláris hidrogénkötés
(normál f.p.)

p – fluor-fenol

H O F H O F

Intermolekuláris hidrogénkötés
(magasabb f.p.)
 Válassza ki azokat a vegyületeket, amelyek hidrogénkötés kialakítására
képesek! Melyik tud intermolekuláris és melyik tud intramolekuláris H-
kötést létesíteni?

A. O CH3 nincs H - kötés

OH H
O
O O
B. C C Intramolekuláris
H H

O H O
N O H O N
C. O2N OH O O
Intermolekuláris

D. CH3 SH nincs H - kötés

 Hasonlítsa össze a következő vegyületek forráspontját és
magyarázza meg az intermolekuláris kölcsönhatások közti
különbségeket!

A. CH3 OH M = 32 g/mol

B. CH3 O CH3 M = 46 g/mol

C. H2O M = 18 g/mol

D. CH3 SH M = 48 g/mol

C > A > B, D
Magyarázat

A. C. O O
O O
H H H H
CH3 H H CH3 ..O..
..O..
H H
CH3 H
O O
O
H H H H
CH3 H
Max. 3 metanol molekula Max. 4 víz molekula
„koordinálódik” „koordinálódik”

B. ..O.. D. ..S ..
CH3 CH3 CH3 H
Poláris (de nincs H-kötés) poláris (de nincs H-kötés)
 Adja meg a következő molekulák szerkezetét és rendezze sorrendbe
növekvő vízoldékonyságuk szerint!
Magyarázza meg a vízoldékonyságukban rejlő eltérést!
CH3
A. 2,2-dimetil-1-butanol
CH3 CH2 C CH2 OH
CH3
hidrofób lánc rövidebb, „gömbölyűbb” térbeli alakzat
B. etanol CH3 CH2 OH
hidrofób lánc legrövidebb

C. 1-hexanol
CH3 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 OH
hidrofil csoport, ami H-kötés
hidrofób lánc hosszabb
kialakítására képes
C < A < B Minél hosszabb a hidrofób alkillánc, annál kisebb a vízoldékonyság.
Alkoholok savassága
 Rajzolja fel a következő molekulák szerkezetét és hasonlítsa össze savasságukat!

ciklopentanol

Negatív töltés az
OH O-
oxigénatomon
+ H+

Az alkilcsoportok +I effektusa miatt az oxigén

parciális negatív töltése nagyobb lesz, így
erősebben köti a hidrogént  nehezebben
disszociál a proton!

n-butanol
Negatív töltés az oxigénatomon

CH3 CH2 CH2 CH2 OH CH3 CH2 CH2 CH2 O- + H+

Nagyon gyenge savak: ciklopentanol  butanol

 Rajzolja fel a következő molekulák szerkezetét és hasonlítsa össze savasságukat!

fenol
OH O-

A negatív töltés
delokalizálódik az aromás
+ H+
gyűrűben

p-fluor-fenol
OH O-

+ H+ Az elektronegatív F
segíti a delokalizációt

F F

Gyenge savak: fenol < p-fluor-fenol

 Rajzolja fel a következő molekulák szerkezetét!
OH
A. o-krezol (o-metil-fenol)
CH3

B. víz H O H
C. etanol CH3CH2 OH OH

F F
D. 2,4,6 – trifluor-fenol

F
E. 2 – klór-etanol Cl CH2 CH2 OH
OH

F. fenol

Állítsa sorrendbe a vegyületeket növekvő savasságuk szerint!

C < B < E << A < F < D
Magyarázat

-
alkoholok CH3C H2 O H CH3C H2 O + H +

O
< O < Cl C H2 C H2 OH
CH3C H2 H H H

Delokalizált elektron
(stabilabb)

fenolok OH O + H+

CH3 OH OH

F F
OH < <

F
Alkoholok és fenolok előállítása
 Írjon fel olyan kémiai reakciókat, amely bemutatja, hogy a következő kiindulási
vegyületekből hogyan képződik alkohol.
Osztályozza a reakciók során keletkezett alkoholt!
Milyen típusú mechanizmus szerint mennek végbe a reakciók?

1. etén +? ?
H+ elektrofil addíció
CH2 CH2 + H2O CH3 CH2 OH
primer alkohol

2. propén +? ?
H+ elektrofil addíció
CH3 CH CH2 + HOH CH3 CH CH3
OH
szekunder alkohol
3. aldehid + ? ?
O
R C + H2 R CH2 OH katalitikus hidrogénezés
(addíció)
H primer alkohol

4. keton +? ?
katalitikus hidrogénezés
R C R + H2 R CH R (addíció)
O OH
szekunder alkohol

5. alkil-halogenid + ? ? nukleofil szubsztitúció

R CH2 Cl + KOH R CH2 OH + KCl

primer alkohol
6. aril-halogenid + ? ?
Alkoholok és fenolok reakciói
 Írja fel a következő reakciók kémiai egyenletét! Nevezze meg a
termékeket!
Két etanolmolekula dehidratációja

CH3 CH2 OH
CH3 CH2 O CH2 CH3
CH3 CH2 OH -H2O
Dietil-éter
Fenol metilezése (szimmetrikus)

OH
+ ICH3 O CH3 Fenil-metil-éter
-HI (aszimmetrikus)
Szalicilsav acetilezése O
OH O O C CH3
+
COOH Cl C
-HCl C OH
CH3 Acetil-szalicilsav
O
(észter) ASPIRIN
 Alkoholok és fenolok oxidációja
Írja fel az oxidáció egyes lépései során keletkezett termékek szerkezetét és
nevét!
etanol
O O
OX. OX.
CH3 CH2 OH CH3 C CH 3 C
H OH
etanol etanal (acetaldehid) ecetsav

primer alkohol aldehid karbonsav

1,4-dihidroxi-benzol
2-propanol
OH O
H
OX.
CH3 C CH3 CH3 C CH3 OX.
OH O
2-propanol propanon
OH O
szekunder alkohol keton
1,4-dihidroxi-benzol 1,4-benzokinon
fenol kinon
Tesztkérdések
Melyik vegyület NEM alkohol az alábbiak
közül?
A. etanol
B. 2-propanol
C. glikol
D. fenol
E. glicerin

Melyik vegyület oldódik a legjobban vízben?

A. metil-alkohol
B. szén-tetraklorid
C. hexán
D. benzol
E. metán
Tesztkérdések
Melyik állítás NEM IGAZ a fenollal kapcsolatban?
A. vizes oldata savas kémhatású
B. standard állapotban szilárd halmazállapotú
C. gyenge bázis
D. fertőtlenítő hatású
E. hidroxivegyület

Melyik oxidációs sor hibás?

A. etilalkohol – acetaldehid – ecetsav
B. metanol – metanal – metánsav
C. izopropanol – aceton – hangyasav + ecetsav
D. 1,2-etándiol – etándial – oxálsav
E. fenol – benzaldehid – benzoesav
Éterek nevezéktana
• Elnevezésük általában kétféle módon történhet:
a szubsztitúciós: az alkoxi-előtag és az RH alapvegyület nevéből
képezzük.
a csoportfunkciós: az éter funkciós csoportnév előtt
betűrendben, kötőjellel elválasztva felsoroljuk az R- és R’-
csoportok nevét.
• Az alkil-aril-éterek és gyűrűs éterek körében gyakori a triviális név
használata.
 Adja meg a következő molekulák szerkezetét, az A. és B. esetében
a szubsztitúciós elnevezést is!
A. dietil-éter B. metil-propil-éter

etoxi-etán metoxi-propán

C. tetrahidrofurán D. 1,4-dioxán
 Jellemezze az alkoholok és az éterek funkciós csoportjának
szerkezetét!
A szerkezet alapján jósolja meg, hogy milyen intermolekuláris
kölcsönhatásokban és milyen kémiai reakciókban vehet részt!

nemkötő elektronpárok poláris molekula (dipólus-dipólus k.h..

(H-akceptor lehet a H-kötésben) és H-kötés lehetséges)

d+ d-
R CH2 O: : d+
H parciálisan pozitív töltésű H,
donor a H-kötésben

H+-akceptor,
így bázisként viselkedik H-akceptor a H-kötésben

d-
d+
R O Rd+ gyengén poláris molekulák
(gyenge dipólus/dipólus k.h.)
 Írja fel a dietil-éter és a HCl molekula közti reakció kémiai egyenletét!
Magyarázza meg, hogy miért és hogyan megy végbe ez a reakció!

Reakció
+
+ H+Cl- Cl-
Lewis-bázis sav H
(elektronpárdonor)
Dietil-oxóniumion
sav-bázis komplex
Epoxidok
 A gyűrűs éterek fontos képviselői az epoxidok.
 Az etilén-oxid származékéinak tekinthetők.

Etilén-oxid Propilén-oxid
Tesztkérdések
Melyik állítás NEM IGAZ az éterekről?
A. gyengén bázikus tulajdonságúak
B. erős protondonorokkal oxóniumsókat képeznek
C. alkoholokból vízelvonással állíthatók elő magas hőmérsékleten
D. szerkezetük nem lehet gyűrűs
E. a dioxán is éter

Az alábbi tulajdonságok közül melyik NEM igaz a dietil-éterre?

A. gyúlékony folyadék
B. általános anesztetikumként használták régen
C. toxikus peroxidok keletkezhetnek belőle
D. szerepet játszik az aminosav szintézisben
E. nyálkahártyán irritációt okozhat