Ilovepdf Merged

PSZICHOLÓGIA
Dr. Séllei Beatrix

Teljesítés:
• Zárthelyi az aláírásért: november 16.,
12:15 (online)
• Pótlás: december 12., 11:00 (online)
• Vizsga a vizsgaidőszakban
Előadások anyagai:
• edu.gtk.bme.hu
Kötelező és ajánlott irodalom:

• Juhász M., Takács I. (szerk., 2006): Pszichológia.
Typotex Kiadó, Budapest.
• Séllei B., Takács I. (szerk., 2014): Pszichológia a
gyakorlatban. Typotex Kiadó, Budapest.
Időszakos plusz pont szerzési lehetőségek
KÖVETELMÉNYEK
• történet
• személyiség
• motiváció
• érzelmek, jóllét
• stressz
• szocializáció
• csoport
• társas befolyásolás
• emberi információfeldolgozás
+ 1: pszichés megbetegedések
TÉMAKÖRÖK + 1: színes, amit szeretnétek
NAIV PSZICHOLÓGUS
naiv pszichológia tudományos

• az egyszeri ember, aki pszichológia
a naiv pszichológus? • ki a professzionális
• mikor használjuk a pszichológus?
pszichológiát? • mikor megy valaki
• hogyan dolgozik a naiv pszichológushoz?
álpszichológia pszichológus? • hogyan dolgozik a
pszichológus?
A PSZICHOLÓGIA ÉS ÉN?!
Egyéni életvitel
• döntések
• tanulás, emlékezet
• egészség
• önmotiválás
Tanulás és munka Társas kapcsolatok

• beilleszkedés • hatékonyabb kommunikáció
• vezetői készségek • hazugságok felismerése
• eredményesség • jobb társasági élet
• jobb teljesítmény • egymás jobb megértése
• SMART célok • jobb párkapcsolat
Példa: Önismeret
• a képességek, készségek és korlátok

ismerete (erősségek és gyengeségek)
• öntudatosság és magabiztosság a reális
énkép alapján
• tudatos önmagunkra irányuló figyelem és
önreflexió
• mikor foglalkozunk önismerettel?
Légy a saját coachod!
• olvass sokat
• reflektálj, figyeld meg magad
• próbálj objektív lenni
• légy rugalmas
• oszd meg a tapasztalataidat
• tesztek kitöltése
• önismereti csoportok
TUDOMÁNYOS PSZICHOLÓGIA
Etimológia: pszicho – ‚lélek’ + logosz – ‚tan’
A pszichológia a felnőtt, ép és egészséges ember lelki jelenségeinek kialakulásával

és megnyilvánulásával foglalkozó tudomány.
• A lelki jelenségek sajátosságai:

• életjelenség
• tükrözés
• élmény
• személyiségben létezik
Pszichofizika,
Ókóri görög Raciona- Angol Behavi- Pszicho-
kísérleti Gestalt Kognitív
filozófia listák empiristák orizmus analízis
pszichológia
PSZICHOLÓGIATÖRTÉNET
A legkorábbi filozófiai gyökerek
• Platón: az ideák velünk születnek

• Arisztotelész: az ember biológiai lény
• Hippokratész: tipológia
ÓKOR
Racionalista hagyomány Empirista hagyomány
• Descartes: a modern pszichológia • Képviselői: Locke, Hume, Berkeley
létrejöttének első hőse • Elv: asszociáció
• A tudat, a lélek és a test kölcsönhatása • Módszer: a megfigyelés
• A tudatosság személyes természete • Felfogás: tabula rasa
• Nativizmus tétele
• A reflexfogalom megalkotása
17. SZÁZAD
Kísérleti pszichológia
• Pszichofizika: Helmholz, Weber, Fechner
• Pozitivista felhangok: „módszer teszi a tudományt”
• Elv: az egyén közvetlen tapasztalatainak tanulmányozása
• Módszer: introspekció, kísérlet
• Első pszichológiai laboratórium: Wundt (1879, Lipcse) és intézményesedés kezdete
• Első kísérleti pszichológiai laboratórium Budapesten: Ranschburg (1899)
19. SZÁZAD
Versengő irányzatok: Pszichoanalízis
• Elv: tudatos és tudattalan viselkedés kapcsolata

• Módszer: pszichoanalízis (asszociációs beszélgetés, álmok, elszólások elemzése)
• Képviselői: Freud, Jung, Adler
• Magyar képviselői: Ferenczy, Hermann, Bálint, Mérei, Szondi
• az alapmódszer és a „szakadárok”
• az ösztönök szerepe a freudi emberképben
20. SZÁZAD
Versengő irányzatok: Behaviourizmus (viselkedéslélektan)
• Módszer: kondicionálás
• Elv: környezeti ingerek – viselkedéses válasz
• Felfogás: a viselkedés nyilvános, a tudat privát
• Képviselői: Pavlov, Watson
20. SZÁZAD
Versengő irányzatok: Gestalt (alaklélektan)
• Elv: a lelki folyamatok szerveződése

• Módszer: szabad önmegfigyelés
• Felfogás: élményeink az ingerek kialakította mintázattól és tapasztalat
szerveződésétől függenek (ábra-alap)
• Képviselői: Wertheimer, Koffka, Köhler
20. SZÁZAD
Versengő irányzatok: kognitivizmus
• A II. világháború után megnövekedett a pszichológia iránti érdeklődés.

• 1950-es évektől: tudás eredete, mentális reprezentációk alakulása
• Számítógépek megjelenése, szerepük a pszichológiai jelenségek szimulálásában
• A lélek természetére vonatkozó korábbi elképzelések konkréttá tehetők és
ellenőrizhetők, agyra és idegrendszerre vonatkozó felfedezések.
20. SZÁZAD
A PSZICHOLÓGIA JELENE
Nézőpontok Fókusz Példák
Biológiai A test és az idegrendszer kölcsönhatásai a A fiziológiai folyamatoknak mi a kapcsolata a hangulatunkkal, a
mozgásban, az észlelésben; a gének és környezet motivációval? Mennyiben függenek a génektől olyan jellemzőink,
kölcsönhatásai az egyéni különbségek létrejöttében. mint az intelligencia vagy a depresszióra való hajlam?
Evolúciós A vonások természetes szelekciója hogyan járul Hogyan befolyásolja az evolúció a viselkedéses tendenciákat? Mi
hozzá a génkészlet túléléshez. határozza meg, hogy milyen párt keresünk rövid- és hosszútávra?
Kognitív Hogyan kódoljuk, dolgozzuk fel, tároljuk és hívjuk Hogyan használjuk az információkat, amikor emlékezünk? Hogyan
elő az információt. oldunk meg problémákat?
Humanisztikus Hogyan egyeztethető össze a vágy a szeretet és Hogyan valósíthatjuk meg önmagunkat? Hogyan győzhetjük le a
elfogadottság iránt az önmegvalósítással. személyes fejlődésünk gátjait?
Pszichodinamikus Hogyan befolyásolják a viselkedést a tudattalan A gyermekkori traumák hogyan befolyásolják a viselkedésünket?
hajtóerők és konfliktusok. Milyen tudattalan hajtóerők befolyásolják a viselkedésünket?
Behaviorista Hogyan tanulunk meg különböző válaszokat. Hogyan lehet hatékonyan viselkedést változtatni, például lefogyni?
Hogyan alakul ki a félelem különböző helyzetektől?
Szociokulturális Hogyan változik a viselkedés a különböző Mit jelent egy család tagjának lenni? Mi a kultúrsokk?
szituációkban és kultúrákban.
Pozitív Hogyan lehet jól élni az életet? Hogyan érjük el a boldogságot? Mitől lesz teljes az életünk?
A PSZICHOLÓGIA JELENE
Alapkutatási területek Alkalmazott területek
• általános/kísérleti • munka- és szervezet

• fejlődés- és pedagógiai • reklám
• személyiség • katonai
• szociál • sport
• affektív • iskola
• pozitív • tanácsadás
• klinikai
• egészség
• kulturális
A PSZICHOLÓGIA JELENE: TERÜLETEK

Kvalitatív módszertan Kvantitatív módszerek
• interjú, megfigyelés, • kérdőívek, megfigyelés, strukturált interjú,

tartalomelemzés adatbányászat, kísérlet
• holisztikus megértés • statisztikai elemzés és tudományos megértés
• figyel az egyéni különbségekre • az egyéni különbségek torzítások
A PSZICHOLÓGIA JELENE: MÓDSZEREK

A PSZICHOLÓGIA JÖVŐJE: interdiszciplináris fejlődés
Az emberi személyiség
Mi a személyiség?
o A személyiség az egyén személyes stílusát

meghatározó és a környezettel való interakciót
befolyásoló egyedülálló és jellegzetes
gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintáinak az
összessége.
o A személyiség - illetve annak a „magja” -

viszonylag rögzített és állandó.
Személyiségelméletek
o Tipológiák
o Vonáselméletek
o Pszichoanalízis
o Szociális tanuláselmélet
o Humanisztikus elméletek
Diszpozicionális elméletek
Tipológiák: Hippokratész
Testfolyadékok alapján:
o flegmatikus (nyálka): nyugodt, közönyös

o kolerikus (sárga epe): ingerlékeny
o szangvinikus (vér): derűlátó
o melankolikus (fekete epe): depressziós
Tipológiák: Sheldon, Kretschmer
Kretschmer tipológiája a testalkat és a neuroendokrin rendszer

működése alapján:
o Leptoszom – schizotím lelkialkat
o Atlétikus – viszkózus lelkialkat
o Piknikus – ciklotím lelkialkat
Sheldon szomatotípusokhoz kapcsolódó domináns temperamentum

jellemzői:
o Endomorf, viszcerotóniás: nyugodt, barátságos, kényelmes,
türelmes
o Mezomorf, szomatotóniás: aktív, kalandvágyó, kockázatkereső
o Ektomorf, cerebrotóniás: érzékeny, intellektuális, befelé
forduló
Vonáselméletek
Allport szerint vannak közös

vonások: dimenziók, melyeken az
egyének egymással
összehasonlíthatók
- diszpozíciók: a vonások egyénen
belüli, egyedülálló mintázatai
(uralkodó, centrális, másodlagos)
Cattel szerint a vonások 16 párba

állíthatóak
Vonáselméletek
Eysenck szerint
az elméleti és
fiziológiai
megalapozás is
fontos
Vonáselméletek Big five
Praktikum, szabályok, Nyitottság (érzésekre, ötletekre, Kíváncsi, érdeklődő,
rutinok, konzervatív képzeletekre, tetekre) független, nyitott
Megbízhatatlan, Lelkiismeretesség (szabálykövetés, Megbízható,

hanyag, impulzív kitartás, gondoskodás) lelkiismeretes, szervezett
Visszahúzódó, Extraverzió (beszédeség, szociabilitás, Kifelé forduló, bőbeszédű,

gátlásos, csendes társaságkeresés) kalandkereső
Hideg, ellenséges, Barátságosság (kooperativitás, Segítőkész, empatikus,

kritikus kompromisszumkészség, természet) szeretetreméltó
Magabiztos, nyugodt, Neuroticitás (negatív érzelmek megélésnek Bizonytalan, sérülékeny,

kiegyensúlyozott gyakorisága) szorongó, boldogtalan
Dinamikus elméletek
Pszichoanalízis
S. Freud és a tudattalan lelki hatások jelentősége,

és persze a libidó
Topológiai modell, Strukturális modell,

avagy a személyiség avagy a személyiség
szerkezete: mozgató erői:
o tudatos o id (ösztönén)
o tudatelőttes o ego (én)
o tudattalan o superego (felettes én)
Pszichoanalízis
A. Freud: elhárító mechanizmusok,
a tudattalan énvédelem eszközei:
o Elfelejtés, elfojtás (represszió)

o Reakcióképzés
o Racionalizáció
o Identifikáció
o Regresszió
o Tagadás
o Projekció
o Izoláció
o Intellektualizáció
o Szublimáció
o Humor
Pszichoanalízis továbbgondolva
C.G. Jung, a szakadár és a kollektív tudattalan
Személyes és kollektív tudattalan

o árnyék
o animus, anima
o archetípusok
(szerető, hős, varázsló…)
Pszichoanalízis továbbgondolva
C.G. Jung, a pszichikus funkciók

y (ítéletalkotási funkciók)
Gondolkodás (T)
objektív analízis és
logika
Érzékelés (S) Intuíció (N)

Tények, részletek, Elméletek, x (percepciós funkciók)
jelen kapcsolatok, jövő
Érzés (F)
Személyfókuszú,
harmonikus
Tanuláselméletek
Behaviorista gyökerek: kevés

figyelmet szentel a viselkedés
biológiai meghatározóinak.
o Kondicionálás
o Szociális tanulás: A
személyiség (részben)
módosítható, de
elsősorban saját
befolyásunkon kívül álló
erők formálnak bennünket.
o Szociális kogníció
Fenomenológiai megközelítés
o Az egyén szubjektív élményeire

összpontosít: miként érzékeli és
értelmezi élete történéseit.
o humanisztikus pszichológia:
Rogers, Maslow, Csíkszentmihályi
A személyiség „megragadása”
o Eredet: öröklés vs. környezet

o Temperamentum
o szociabilitás, emocionalitás, aktivitási szint
o Mérés: miért és mivel?

o Leltárok
o Projektív eljárások
Hogyan
jellemeznéd
most
saját magadat
?
Hogyan jellemez/mér a pszichológus?
Kvalitatív módszertan Kvantitatív módszertan
• interjú, megfigyelés, • kérdőívek, megfigyelés,

tartalomelemzés strukturált interjú,
• holisztikus megértés adatbányászat, kísérlet
• figyel az egyéni • statisztikai elemzés és
különbségekre tudományos megértés
• az egyéni különbségek
torzítások
Rorschach – teszt
TAT
Intelligencia
Motiváció
1
Mi a motiváció?
o movere – ‚mozgást kiváltó’

oA viselkedés irányítása, energizálása,
megvalósulási módja.
o Minden belső, cselekvésre ösztönző tényező
(Barkóczi)
o Az élőlénynek a tevékenység végzésére irányuló
tendenciája (Hebb) 2
Alapfogalmak
o Motívum: Irányt ad a viselkedésnek és energizálja

azt, azaz cselekvésre késztet
o Szükséglet: hiányállapot a szervezetben. Egy belső
irányító erő, amely meghatározza a környezet
tárgyaira, helyzeteire adott válaszainkat. A
szükséglet erőssége összefügg viselkedés
intenzitásával és prioritásával.
o Homeosztázis: a belső környezet egyensúlyi
állapota.
o Drive (hajtóerő): szükséglet nyomán fellépő
aktivált állapot, vagy késztetés/motívum késztető
ereje. A szükségletet csökkentő viselkedésre indít.
A viselkedés energizálója. 3
A motívumokon túl – incentívek
Olyan külső ingerek, amelyek képesel egy látens
késztetési állapot beindítására. A viselkedés
valamilyen céltárgy, vagy célhelyzet elérésére irányul.
4
A motívum
o Motivált állapotban érzékenységünk nő a céltárgy

iránt, majd a cél elérésével a motivált viselkedés
leáll (öröm)
o Sürgősség, erősség
o Tanulási hatás (pro és kontra)
→ szokás
o Motiváció = dirve + incentívek + szokások 5
Motivációs folyamat
Szükséglet(ek) erőssége
Motívum erőssége
Környezeti ráhatás
Cél: motivált viselkedés

(+ kísérő érzelem)6
A motívumok:
o kiváltó ingere, keletkezés helye
o ciklikusság
o erősség és teljesítmény
o célzott
o aktív, aktivizáló
7
Alapvető motívumok Humánspecifikus motívumok
o Biológiai alapú és o Nem fiziológiai alapú, az ön-
jelentőségű, de és fajfenntartást közvetlenül
tanulás és környezet nem szolgálják.
által modulált
viselkedések.
o Önfenntartás o Kompetenciamotiváció
o Fajfenntartás o Teljesítménymotiváció
o Kíváncsiság o Hatalmi motiváció
o Társas érintkezés
Honnan jönnek a motívumok? 8

Alapvető motívumok
Homeosztatikus Nem homeosztatikus

motívumok (primer motívumok
drive)
• Önfenntartás: • Fajfenntartási
éhség, szomjúság, motívumok: szexuális
légzés, salakanyag és utódápolási
ürítés, alvás, motívumok
testhőmérséklet • Társas szükségletek
állandósága, test • Kíváncsiság
integritásának
védelme
9
Exploráció /kíváncsiság:
• Kereső – kutató magatartás
• Velünk születik a tárgyak manipulációjára és
tanulmányozására irányuló késztetés
• Öncélúan vagy vizsgálódás céljából
• Kísérlet / jutalom hatása
• A szenzoros ingerlés szükséglete vs. csökkentett
szenzoros ingerlés, ingerdepriváció
• Egyéni eltérések az ingerkeresés terén
• Szenzoros élménykeresési skála 10
Alapvető motívumok elve
• Drive-redukció elve:
Önfenntartási motívumok arra irányulnak, hogy
csökkentsék a feszültségként átélt pszichikus
állapotot.
• Arousal szint elve:
Az emberek az optimális arousalszint elérésére
törekszenek. 11
Túl az alapvető motívumokon: flow
12
Humánspecifikus motiváció
Belső/intrinzik
• Maga a tevékenység
önmagában jutalmazó
(tudás, fejlődés,
ingerlés)
• Elősegítői: autonómia, Külső/extrinzik
önállóság, • Valamilyen külső
kompetencia, szeretet tényező hatására
• A jutalmazás hatása vagy cél elérése
az intrinzik miatt viselkedünk
motivációra egy adott módon 13
Motivációs elméletek
Tartalomelméletek Folyamatelméletek
• Rogers: • Vroom:
önmegvalósítás Elvárás elmélet
• Freud: • Adams:
dichotómia Méltányosság elmélet
• Maslow: • Locke:
szükségletpiramis Célkitűzés elmélet
• McClelland • Bandura:
• Herzberg: Szociális tanulás
kétfaktoros modell
• Hackman-Oldham:
munkamotiváció 14
Elméletek – Maslow
Önmeg-
valósítás
szükséglete
Esztétikai
szükségletek
Kognitív
szükségletek
A megbecsülés
szükségletei
A szeretet és valahová tartozás

szükségletei
A biztonságérzés és a fizikai biztonság

szükségletei
Fiziológiai szükségletek
15
Elméletek – Rogers
Önmegvalósítás:
• Képesség képességeink maximumát nyújtani
• Konkrét jellemzők
hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot, elfogadóak
önmagukkal és másokkal, spontánok, problémaközpontúak,
szükségleteik kielégítése során függetlenek és autonómak,
készek a friss látásmódra, egységben és harmóniában érzik
magukat a természettel, azonosulnak az egész
emberiséggel, kevés emberrel mély kapcsolatot létesítenek,
a folyamatokat önmagáért a tevékenységért méltányolják,
filozofikus humorérzékűek, kreatívak és találékonyak,
kultúrájuktól belsőleg függetlenek, erősek és önirányítottak
vs. nehezen megfogható teljesítmény (intenzív pillanatai a
flow állapotok) 16
Elméletek – McClelland
TELJESÍTMÉNY
• Vágy, hogy örömöt leljünk a teljesítésben
• Siker-kudarc attribúció, igényszint
• Feladatválasztásban sikerkereső vs. kudarckerülő
AFFILIÁCIÓ
• Emberek társaságának keresésére, másokkal való
időtöltésre késztet
• Kezdeményezőbbek, barátságosabb partnerek
HATALOM
• Presztízs, pozíció, befolyásolás
• Fölérendelt helyzetek, kontroll
Pl. erőfeszítés
17
Elméletek – Bandura
Szociális tanuláselméleti modell:

A pozitívan értékelt mintát modellnek tekintjük és
utánozzuk. Ez az utánzás extrinzik jutalommal
kiegészítve az egyik legjobb motivációs eljárás.
18
Munkamotiváció – Herzberg
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

19
www.erg.bme.hu
Munkamotiváció – Hackman & Oldham

20
www.erg.bme.hu
Munkamotiváció – Vroom
• A motiváció ereje: a jövővel kapcsolatos

várakozások és a következmény értéke.
• Elvárások:
• az egyén bizonyos erőfeszítései milyen
teljesítmény elérését teszik lehetővé
(erőfeszítés-teljesítmény, esély a sikerre)
• adott teljesítmény milyen
következményekkel jár és mekkora ennek a
valószínűsége
• következménynek milyen értéke van az
egyén számára
www.erg.bme.hu
21
Munkamotiváció – Adams
• Méltányosság: Az egyenlőség és az igazságosság

észlelése jelentősen meghatározza az
erőfeszítésre való hajlandóságot.
• Az egyenlőségi ítéletek alapja: a befektetett
erőfeszítések (input) és a kapott jutalmak
(output) aránya referencia személyhez
viszonyítva.
• Igazságosság: motiváló erő, hiszen a
munkavállaló is érett
• Az észlelt méltánytalanság feszültséget kelt.
22
www.erg.bme.hu
Munkamotiváció – Locke
• Célkitűzés elmélet: A környezet értékelése

alapján célokat tűzünk ki. E célok elérése
cselekvési szándékot vált ki belőlünk. A
cselekvési szándék pedig tettekhez vezet.
• Fontos a célok megértése és a mellettük való
elköteleződés.
• Alkalmazás a mindennapokban: SMART
23
www.erg.bme.hu
Legfontosabb motívumok:
• Autonómia
• Kompetencia
• Kapcsolódás
• Önértékelés, önbecsülés
• Önmegvalósítás
• Biztonság, kontroll
• Luxus, pénz
• Megbecsülés
• Testi érzések, egészség
• Öröm, izgalom
24
Az érzelmek pszichológiája
Az érzelem a külvilág jelenségeihez, eseményeihez
és személyeihez történő viszonyulás kifejeződése.
Az érzelmek bipolárisak és ambivalensek.

Az érzelem élmény, amely „megtörténik”:
- részben a helyzet kognitív értékelése váltja ki
- tanult vagy reflexes testi reakciókkal jár
- fiziológiai alapokkal rendelkezik
1. válasz 2. válasz Tételmondat Alkotó
Félelem Arousel Elfutok, mert

félek
Arousel, testi változás Félelem Elfutottam, James – Lang
tehát félek
Kéreg alatti aktivitás Félelem és Remegek és Cannon –
arousel félek Bard
egyszerre
Kognitív kiértékelés és Tudatos Ez a kutya Schachter -
arousel félelem veszélyes, Singer
azért félek
Arousel az arcon Kognitív Az arcizmaim Tomkins
kiértékelés szerint félek
Az érzelmek kialakulásának összefoglaló folyamata
Az esemény észlelése
 Az arousel-szint változása (figyelem és felkészülés a
válaszra)
 Az esemény hatásának szubjektív értékelése
 Az értékelésnek megfelelő, azzal összehangolt érzelmi
válasz
 Az érzelem szubjektív megtapasztalása
 Változás a motivációban
 Motivált viselkedés
Az esemény jelentésének másodlagos kiértékelése
Átélt érzelem
Az érzelmek dinamika szerint
Hangulat Indulat Szenvedély

Érzelmek osztályozása
Alapérzelmek:
öröm
félelem
meglepődés
bánat
undor
harag
anticipáció
Félelem:
Fájdalom vagy más negatív

érzelem anticipálása
[szeparációs/
szimbolikus/konkrét]
Öröm:
a kívánt esemény
megtörténik
Meglepődés:
hirtelen, váratlan
esemény, új tárgy
Szomorúság:
Egy személy
elvesztése, vagy a
kívánt esemény nem
következik be .
Undor:
nagyon erős
ellenérzés egy
förtelmes tárggyal,
ízzel szemben
Harag:
Akadály esetén
erős és nehezen
kontrollálható düh
érzése
Anticipáció:
Izgatottság, egy
esemény
bekövetkezésére
várva.
Magasabb rendű érzelmek
Morális: erkölcsi normák elsajátítása és betartása

- Meggyőződés
- Lelkiismeret
Esztétikai: érzelmi viszonyulás a „szép”-hez
Intellektuális: megismerő tevékenység
Praxikus: akadályok leküzdése

Szorongás
Szorongás = félelem + nyugtalanság + aggódás

Jellegzetes testi tünetekkel jár
• Típusai: állapot és vonás
Szorongás feladathelyzetekben: facilitáló vs. debilizáló

Agresszió
Másik szándékos megsértésére, bántalmazására,

elűzésére, megölésére irányuló késztetés
Típusai:
- Direkt fizikai
- Direkt verbális
- Indirekt verbális
Fajtái:
- Területi (territoriális): otthon, saját terület megvédése
- Dominancia: ki a vezető, erősebb, első
- Proszociális
- Frusztráció által kiváltott
Frusztráció és agresszió
Élmény, melyet akkor élünk át, ha valamely

cselekvésünket megakadályozzák, sikertelenek
vagyunk vagy nem érjük el a kívánt teljesítményt.
A frusztráció gyakran vezet agresszióhoz,
depresszióhoz, visszavonuláshoz vagy regresszióhoz
✓ Frusztrációs tolerancia: a személy megküzd a

szituációval
Komplex is, bonyolult is
• mi alapján választunk párt?
• hogyan viselkedünk kapcsolatban?
• mi zajlik közben az idegrendszerben?
• mi történik a személyiséggel?
Érzelmek és hangulatok forrásai
Bázisa: affektív tulajdonságok

• érzelmek erőssége, tartóssága, impulzivitása
• érzelmi fertőzésre való fogékonyság
• frusztrációs tolerancia
• empátia
Pozitív pszichológia
Eredet
o ’90-es években indult, 2000-ben „született”

o szalutogenezis: egészség eredetének kutatása
o érzelmi, pszichés és szociális jóllét mellett a
betegségektől való mentesség, és
o személyes növekedés
o „well-lived”: kiegyensúlyozott, értelmes és
kiteljesedő élet
Szemléletváltás:
o A pozitív érzelmek által kiépített
pszichológiai forrásokra később is
támaszkodhatunk (pszichológiai tőke)
o Szubjektív, funkcionális és biológiai egészség
Martin Seligman
o Mindennapi élet jobbítása
o Egyéni erősségek
o Érdemes az életet élni:
kellemes, elkötelezett, Mentális egészség tünetek
tartalmas
o Jobb agyfélteke: pozitív
érzelem – okai
Depresszió Virágzás
azonosíthatók
Moderált
Mentális betegség tünetek mentális
egészség
Vegetálás Lankadás
Meghatározás
o pozitív érzelem + elmélyülés + értelem
= boldogság
o a flourishing/örömállapot több ennél, a jóllét
alapja
o örömállapot diagnózisa:
pozitív érzelem megléte +
3/6: önbizalom, optimizmus, rugalmasság,
vitalitás, önállóság (szabad akarat), pozitív
kapcsolatok
pozitív bevonódás pozitív értelem kihívás

érzelmek kapcsolatok
Hogyan jutunk el idáig?
Végy egy kis optimizmust
optimizmus
o Immunizálódás hatástudat segítségével a

tanult tehetetlenség ellen
o A pozitív érzelmi stílus, mint biológiai
védőfaktor
o Az optimisták aktívak, egészséges életmódot
élnek
o Társas támogatás
az optimizmus tanulható
Reziliencia
o Nehezített körülmények között is lehet növekedni
o Az ember pozitív és negatív oldalainak
kiegyenlítettsége
Határozott karakter
o A jövő vonz előre, és nem a múlt hajt
o Felelősség
o A határozottság segít kitartani a kudarcokban,
segít erőfeszítéseket tenni, ami a teljesítmény
alapja
Önuralom, önfegyelem
Figyelj az érzelmekre
IQ vs. EQ
IQ EQ
o megfelelés a világ o gyűjtőfogalom
kihívásainak o intraperszonális és
o sok területet interperszonális
felölel problémák megoldása
✓ Az érzelmek fontos
információ források
✓ A motiváció forrásai
✓ Jelzőfunkciójuk van
✓ Az érzelmek jelenlétükkel
növelik a kognitív
kapacitásainkat
✓ Szoros kapcsolat a jólléttel
EQ modellek
o Az érzelmi intelligencia képesség alapú

modellje (Mayer, Salovey és Caruso)
EQ modellek
o Vonás alapú modell (Bar-On)
Intraperszonális
képességek
Adaptációs EQ Interperszonális
képességek
Általános Stressz-
hangulati EQ menedzsment
EQ modellek
o Kevert modellek (pl. Mikolaiczek)
Ismeretek
Képességek
Vonások
EQ
Érzelmek és hangulatok forrásai
• Személyiség
• Heti ciklikusság
• Napi ciklikusság
• Stressz
• Alvásminőség
• Fizikai aktivitás
• Életkor
• Nem
• Szociális aktivitás
• Kultúra
Well being
szubjektív jóllét
Területek: Mitől jó?
✓ Fizikai
✓ Szociális o Hedonikus adaptáció
o Külső körülmények
✓ Pszichológiai
o Saját magunk által
✓ Spirituális teremtett lehetőségek
Élmények:
o pozitív érzelem Mennyire elégedett az élettel?
o elmélyülés
o Értelem
o pozitív kapcsolatok
o teljesítmény
források
Aktív Személyiségbeli
✓ Sport ✓ Önbizalom
✓ Szerelem ✓ Optimizmus
✓ Flow- ✓ Belső kontroll
tevékenységek ✓ Extraverzió
✓ Önkéntes munka ✓ Barátságosság
✓ Szabadidő, utazás ✓ Lelkiismeretesség
✓ Munka ✓ Nyitottság
boldogság
mi is ez?
élettel való elégedettség

pozitív érzelem magas szintje
negatív érzelem alacsony szintje
Fajtái:
o eudaimonikus boldogság: olyan aktivitások közben
éljük át, amelyekre jellemző az (a) intenzív
bevonódás, (b) teljesség érzés és (c) annak az
érzése, hogy erre a tevékenységre vagyunk teremtve
o hedonikus boldogság: bármilyen tevékenység közben
átélhetjük, ahol pozitív érzelmeket élünk át,
miközben szükséglet kielégülés (fizikai,
intellektuális, társas) történik
meghatározók
Körülmények
10%
Boldogság Genetika
50%
Elhatározás
40%
boldogsággyakorlatok
✓ Olvassunk és ✓ Elköteleződés, flow

foglalkozzunk pozitív ✓ Koncentrált figyelem a
dolgokkal pillanatnyi örömre
✓ Köszönőlátogatás (hála) ✓ Kapcsolatok
✓ Három áldás – Jó volt újragondolása
az, hogy… ✓ Élet jelentésének és az
✓ Karaktererősségek életfeladatnak a
✓ Aktív és konstruktív megtalálása
válasz ✓ Negatív események
✓ Perspektívába állítás újraértékelése
✓ Kedvesség
✓ Pozitív pszichoterápia ✓ Mozgás
✓ Well-being terápia ✓ Mindfulness
Stressz
Meghatározás
o Megterhelés/stress: minden
olyan ráhatás, amely az ember
fiziológiai és/vagy
pszichológiai alkalmazkodási
mechanizmusait befolyásolja.
o Igénybevétel/strain: a
megterhelések hatására
bekövetkező, egyénenként és
esetenként különböző
mértékű, jellegű és irányú
funkció változások
összességét.
Meghatározás
Stresszor
→
Stressz
→
Stresszreakció
A stressz a pszichológiai feszültség állapota,

amelyet az emberre ható stresszorok idéznek elő.
Stresszkeltő események
Házastárs halála 100
Probléma anyóssal, apóssal 29
Válás 73
Kitűnő személyes teljesítmény 28
Különélés 65
Feleség munkába állása 26
Börtön 63
Iskola kezdete vagy vége 26
Közeli családtag halála 63
Életkörülmények változása 25
Baleset vagy betegség 53
Személyes szokások változása 24
Házasságkötés 50
Vita a főnökkel 23
Állás elvesztése 47
Költözés 20
Nyugdíjazás 45
Iskolaváltoztatás 20
Terhesség 40
Hobbiváltoztatás 19
Szexuális problémák 39
Vallásii szokások megváltozása 19
Új családtag befogadása 39
Társasági szokások megváltozása 18
Üzleti problémák 39
Alvási szokások megváltozása 16
Anyagi helyzet változása 38
Étkezési szokások megváltozása 15
Közeli barát halála 37
Üdülés 13
Új munkaterület 36
Karácsony 12
Új beosztás 29
Apróbb szabálysértések 11
Gyermek elköltözése 29
Félév elbukása 100
Vizsga elbukása 95
Zaklatás 85
Nagyon jó eredmények 75
Hiányzás vizsgáról 70
Terhesség 65
Rossz tanárok 55
Halogatás 50
Szakítás 45
Versengés 40
Játékfüggőség 35
Közösségi ivás 30
Fcebook függőség 20
Telefon elvesztése 10
Traumatikus események: háború, földrengés,

balesetek, az egyéni élet nagyobb fordulatai
(házastárs halála, válás, börtön, próbatételek, belső
konfliktusok, stb.).
➢ A befolyásolhatatlanság és bejósolhatatlanság
növelik a stressz súlyosságát.
➢ A tanult tehetetlenség: a kellemetlen és
befolyásolhatatlan események fásultsághoz
és depresszióhoz vezetnek.
Reakciók a stresszre: evolúciós
Harcolj vagy menekülj! Kapcsolódj?!

Reakciók a stresszre: fiziológiai
Fiziológiai: idegi, hormonális, vegetatív válaszok

Reakciók a stresszre: GAS
Selye János: általános adaptációs szindróma
Reakciók a stresszre: kognitív
Kognitív kiértékelés: érzelemfókuszú vs. problémafókuszú

Reakciók a stresszre: pszichés
➢ Szorongás: aggódás, félelem, feszültség, rossz

előérzet, kellemetlen érzelmek
➢ Harag és agresszió, frusztráció és agresszió
➢ "A" és "B" típusú személyiség
Megküzdés a stresszel
Lazarus & Folkman:

▪ megküzdési stratégiák
▪ elsődleges és másodlagos kiértékelés
▪ Optimizmus: problémafókusz, társas támogatás vs.
pesszimizmus: küzdelem feladása
Pszichológiai immunrendszer
Képessé teszi az egyént a stressz hatások tartós

elviselésére, a fenyegetésekkel való eredményes
megküzdésre, úgy hogy a személyiség integritása,
működési hatékonysága és fejlődési potenciálja ne
sérüljön, inkább gazdagodjon a stresszel való aktív
foglalkozás során
▪ Szalutogenezis
Megközelítő-monitorozó Mobilizáló-alkotó- Önregulációs

alrendszer végrehajtó alrendszer alrendszer
A fizikai és szociális Azokat a A figyelem és a tudati

környezet személyiségjegyeket működés feletti
megismerésére, integrálja, amelyek kontrollt biztosító, a
megértésére, aktualizálásával a célelérésben a
kontrollálására, a nehezített kitartást szavatoló,
lehetséges pozitív alkalmazkodási helyzet az akadályok, kudarcok
következmények körülményei és veszteségek
monitorozására megváltoztathatók, következményeként
hangolja a kognitív amelyek birtokában a kialakuló érzelmi
apparátust. személy képes eljutni állapotok
választott céljaihoz. kontrollálását
garantáló, az
önszabályozás
dinamikus kontextushoz
illeszkedő módját
szavatoló protektív
személyiségjegyeket
garantálja.
Megközelítő- Mobilizáló-alkotó- Önregulációs

monitorozó végrehajtó alrendszer
alrendszer alrendszer
Pozitív Énhatékonyság Szinkronképesség
gondolkodás
Kontroll érzés Kreativitás Impulzivitás
kontroll
Koherencia érzés Mobilizáló Ingerlékenység
képesség kontroll
Növekedés érzés Szociális forrást Érzelmi kontroll
teremtő képesség
Kihívás orinetáció Találékonyság
Szociális
forrásmonitorozás
Célorientáció
Tanulható technikák a megküzdésben
Pszichológiai Fiziológiai
Hiedelmek, bizalom, Légzés kontroll

átkeretezés
Jó társas kapcsolatok Relaxáció, szünetek
Új készségek tanulása Rendszeres sport
Pozitív, optimista attitűd Mindennapi fizikai aktivitás
Erős elhatározások, jó célok Megfelelő táplálkozás
Derű, türelem, nyugalom Elegendő alvás
PTSD vs. PTG
Poszttraumás stresszbetegség
Akkor alakulhat ki, ha az ember olyan eseményeken
megy keresztül, amelyek meghaladják az emberi
szenvedés normális terjedelmét. Ennek tünetei:
• süketség a világra, érdektelenség
• a trauma állandóan visszatérő újraélése
• alvászavar, koncentrációs nehézségek
• túlizgatottság
PTSD vs. PTG
Poszttraumás növekedés
▪ Területei: spiritualitás, személyes erő, új
lehetőségek, élet tisztelete, másokhoz való
viszonyulás
▪ Hatások: eltelt idő, azóta bekövetkező
életesemények, (+) alacsony életkor, magasabb
végzettség, vallásosság, optimizmus, belső
kontroll, szociális problémamegoldó készség,
célorientáltság, extraverzió, észlelt társas és
emocionális támogatás
Munkahelyi stressz
Egyéni tényezők a stressz kialakulásában
▪ Az A típusú magatartás: a versengő menedzser

▪ A kontroll helye: szerencsében, a véletlenben, a
sorsban, a végzetben, mások hatalmában (külső
kontrollos),közreműködő és fatalista, aki hisz saját
erejében, képességeiben és személyiségében
(belső kontrollos)
Munkahelyi stresszforrások
A munkából eredő faktorok:
▪ munkafeltételek
▪ túlterhelés a munkában
Szervezeti szerep
▪ szerep kétértelműség
▪ szerep konfliktus
▪ felelősség
Munkahelyi kapcsolatok
▪ kapcsolat a felettessel
▪ a beosztottal
▪ a kollégákkal
Karrier (fejlődés)
▪ a stabilitás hiánya
▪ a státusz inkogruitás
A szervezeti struktúra és légkör
A szervezet mint stressz
A szerep stressz forrásai
Szerep kétértelműség:
▪ Tisztázatlan felelősség és munkaterület
▪ A világos célok hiánya a szerepben
▪ A munkával kapcsolatos fenyegetések a fizikai és a mentális
egészségre
▪ Inadekvát információk a munkaszerepről
▪ Alacsony munka elégedettség, önbizalom, munkamotiváció
▪ Magas munkával kapcsolatos feszültség
▪ A munka elhagyásának szándéka
▪ Elégedetlenség az élettel
Szerep konfliktus:
▪ Konfliktusos munkakövetelmények
▪ A feladatok követelményeinek megoldását a személy nem
szereti vagy nem illeszkedik a munkafeltételekhez
▪ Fiziológiai megterhelés
Stresszteli kapcsolatok
Vezető
▪ A figyelembevétel hiánya
▪ A munka nyomás
Kollégák
▪ Elszigetelés
▪ Rivalizálás
▪ Politikai nyomás
▪ Nehéz helyzetekben a támogatás hiánya
Beosztottak
▪ Követelmény a részvételre
▪ Nem illeszkedik az aktuális hatalomhoz
▪ A részvétel konfliktusa, szemben a magas teljesítménnyel
▪ A státusz elvesztésétől való félelem
▪ Az együttműködés visszautasítása
Stressz és munkavégzés
Kiégés
A kiégéshez is vezető stressz kezdetben az életünk természetes része…
Stressz Kiégés
- Hogyan függ össze a stressz túlzott bevonódás a

munkába
függetlenedés a munkától
a teljesítménnyel? túl heves érzelmek tompa érzelmek

- Akkor a stressz nem is mindig sürgetettség, reménytelenség és
rossz? hiperaktivitás érzés segítségnélküliség érzés
- Hol a határ az egészséges és energiahiány motiváció- és ötlettelenség
a túlzott stressz között? szorongásos

megbetegedésekhez
apátiához és depresszióhoz
vezethet
vezethet
fizikai károsodást érzelmi zavarokat okoz
okozhat inkább
halálos kimenetelű lehet értelmetlenné teheti az
életet
Akkor mi is pontosan a kiégés?
Krónikus emocionális A kiégés egy elvárásokból fakadó,

megterhelések, stresszek nyomán munkával kapcsolatos diszfóriás és
fellépő fizikai, emocionális és diszfunkcionális állapot egy major
mentális kimerülés állapota, mely a pszichopátiával nem rendelkező
reménytelenség, inkompetencia személy esetében, aki (1) valaha
érzésével, célok és ideálok adekvát és hatékony teljesítményt
elvesztésével jár, s melyet a saját nyújtott ugyanazon munkában, és
személyre, munkára, illetve másokra aki (2) nem fog felépülni megelőző
vonatkozó negatív attitűdök állapotába külső segítség vagy a
jellemeznek. környezet megváltozása nélkül.”
Néhány elmélet a kiégés folyamatáról
Pines, Aronson, Kafry (1981):

Maslach (1982):
↓ Érzelmi, fizikai és mentális elfáradás
↓ Érzelmi kimerülés
↓ Elszemélytelenedés ↓ Elhagyatottság, magány, reménytelenség érzés
↓ Lelkesedés hiánya a munka és/vagy az élet iránt
→ Egyéni teljesítmény csökken
→ Alacsony önbecsülés, az élet tagadása
Cherniss (1980):
↓ a(z érzelmi) stressz észlelése
↓ visszavonulás: fizikai elfáradás, emocionális kimerülés, szorongás
↓ bizonytalanság, kontrollvesztés: védekező megküzdés, cinizmus, visszahúzódás
→ érzelmi kiüresedés, apátia, munkaelhagyási szándék és/vagy egészségkárosodás
A kiégés tünetei
Fizikai Viselkedéses
- Fáradtság - Negatvitiás
- Betegségek - Visszahúzódás
- Csökkenő teljesítmény - Cinizmus
Érzelmi Mentális
- Szorongás - Önbizalom elvesztése
- Üresség - Feledékenység
- Empátia hiánya - Alvászavar
Bárki kiéghet - Segítő szakmák
- Anyák
- Fiatalok
- Bloggerek
- …
Gyanakodj, ha…
- kimaradozol vagy kimaradoznál a munkahelyről
- megjelenik benned a munkahely elhagyásának szándéka
- csökken a munkateljesítményed
Egyéni veszélyeztető tényezők
- introvertált személyiség
- szenzitivitás
- idealista hozzáállás
- nagy lelkesedés
- magas empátia
- vonásszorongás
- megszállottság
- pályakezdő lét, különösen az Y generáció
- perfekcionizmus
- munkaalkoholizmus
- nem, kor, családi állapot
Munkával kapcsolatos veszélyeztető tényezők
- munka túlterhelés
- személy-munka összeillés hiánya
- szerepkonfliktus
- szerepkétértelműség
- nem megfelelő munkakörnyezet
- nem vagy rosszul támogató vezető
Veszélyeztetett csoportok: pályakezdők, Y-generáció
- Világmegváltó tervek
- Információs túlterhelés
- Folyamatos on-line
életmód, 7/24-es
elérhetőség
- Álláskeresési nehézségek
A CSOPORT
KISS KITTI
KITTIMARIA.KISS@EDU.BME.HU
2022.10.26
Fogalma: A csoport egymással társadalmi
kapcsolatban lévő emberek struktúrája,
ahol társadalmi, egyéni interakció és
kommunikáció zajlik.
Funkciója: Normarendszert,
tapasztalatrendszert és
tevékenységi rendszert közvetít.
Csoportok szerveződése:
1. Elsődleges: rendszeres interakció; érintkezés
CSOPORT
közvetlen és gyakori; magas érzelmi
involváltság
FROMÁI
(pl. család, vagy egy zárt közösség) szimpátián
alapuló, intim kapcsolatok.
2. Másodlagos: felülről alakítva, szervezetten
jönnek létre; formális keretek; kisebb érzelmi

Involváltság.
1. Társadalmi nagycsoport
2. Kiscsoport:
1. Formális: meghatározott célból
Tagjai személyes ismeretségben vannak
mesterségesen létrehozott csoport.(iskolai
egymással
osztály)
létszámuk korlátozott (3-20 fő)
2. Informális: rokonszenv, vagy közös
spontán módon alakulnak
érdeklődés alapján szerveződik.(baráti csoport,
a csoporttagok között folyamatos interakció zajlik
klub)
minden tagnak meghatározott pozíciója van a
csoportban
egy társas egység, amelynek tagjai bizonyos NORMÁKban osztoznak,

kialakulnak a csoportbeli SZEREPEK,
viszonylag állandó CSOPORTSTRUKTÚRA jön létre.
A CSOPORT FEJLŐDÉSE
(TUCKMAN)
1.Alakulás/forming
A közös munka kezdete, formálódás, izgatottság, lelkesedés, bizonytalanság
– itt még általában mindenki kedves
2. Viharzás/storming
Konfliktusok felszínre kerülése – feladatok meghatározása, felosztása, verseny a
szerepekért és a vezetésért
3.Normázás/norming
Közös szabályok megalkotása (pl. határidők). A kritika és a visszajelzés
konstruktív formát ölt, elkezdődik az együttműködés
4.Működés/performing
Magas teljesítmény, a konkrét feladatok végrehajtásának szakasza,
a közös cél megvalósítása)
5. Szétválás/dissolving
A közös cél elérése, eredmények, tapasztalatok összegzése, ünneplés, a csapat
megszűnik
EGY CSOPORT LEGFONTOSABB JELLEMZŐI
STRUKTÚRA SZEREPEK NORMÁK
Különböző kapcsolati és A csoportfejlődés Működés Szabályok, elvárások rendszere,

kommunikációs mintázatok, fázisában Szerepek kialakított, a amelyet a csoport hoz létre, s
amelyek meghatározzák a csoport tagok által elfoglalt státusz. amelyet a tagok betartanak és
működését. betartatnak.
KOHÉZIÓ
Csoportot összetartó erő.

STRUKTÚRA
Különböző kapcsolati és kommunikációs mintázatok, amelyek meghatározzák a
csapat működését.
Centralizált kommunikációs hálózat: (Y, kerék, lánc)

Az egyes tagok nem egyenlő arányban férnek hozzá az összes információhoz.
Decentralizált kommunikációs hálózat: (nyílt, kör)

Az egyes tagok egyenlő arányban férnek hozzá az összes információhoz.
KOHÉZIÓ
Csoportot összetartó erő. Hatékony csoportnál a személyközi és a feladatalapú

kohézió is magas.
Személyközi kohézió: érzelmi kötelék a csoporttagok között

Feladatalapú kohézió: csoport cél fontosságára épülő kohézió
Az erős csoportkohézió hátrányai:

• rigiditás,
• elszigetelődés,
• a „közös ellenség” léte,
• előítéletes gondolkodás,
• deindividualizáció: csökken a csoporttag felelősség érzete. Ez negatívan hat az
egyén motivációjára és a teljesítményére. Ez később ronthatja a
csoportteljesítményt.
SZEREP
A csoportfejlődés Működés fázisában kialakított, a tagok által elfoglalt státusz
1) Feladat-orientált szerep:
A feladatra koncentrál, a csoportlégkör kevésbé érdekli. Kezdeményező,
másokat informáló, ellenőriz, kérdez, új szabályok
Viselkedések, ötletek, megoldások felvetése, továbbfejlesztés, koordinálás,
összefoglalás
2) Kapcsolat-orientált szerep:
A csoportlégkör érdekli a legjobban, mert szerinte a jó csoportlégkör az
együttműködés alapja
Többiek bátorítása, konfliktusok feloldása, jó humorérzékkel feszültség oldása
Bátorítás, együttérzés, normák felállítása és ellenőrzése, feszültég oldása
SZEREP
Konstruktív szerepek
Kezdeményező: változtatás, újítások bevezetése
Véleménynyilvánító: beleszól, vitatkozik
Kérdező: információszerző
Informátor: információ
megosztó
Szabályalkotó: szabályok, normák kimondása
Általánosító: információ összegző, tisztázó
Engedelmeskedő: passzív, megfigyelő szerep
Destruktív szerepek
• Akadékoskodó: Véleménynyilvánító szerep eltorzult formája
• Vetélkedő: csoportbeli szerepével nem elégedett
• Mindentudó: Általánosító szerep túltengése
• Hírharang: nem csak informál, hanem rémhíreket terjeszt
NORMÁK
A norma: szabályok, elvárások rendszere, amelyet a csoport hoz létre,s tagjai
önmagukra kötelezőnek tartják.
Fenntartására szankciókat dolgoz ki a csoport.
Funckiói:
– a csoport fenntartása
– a csoportcélok elérése
– a releváns viselkedés létrehozása
– a csoporthoz tartozás erősítése
BELBIN-FÉLE CSAPATTAG TÍPUS KÉRDŐÍV
DINAMIKA
Csoportdinamika = erő, a csoportban ható erő.

• Szociális facilitáció (társas hatás, Triplett, 1897): Mások jelenléte általában
növeli, javítja a teljesítményt.
Feladatokban, amelyek ismeretlenek, nehezen tanulhatók, a társas hatásnak
nincs facilitáló jellege.
• Konformitás vagy a többség hatása az egyéni ítéletekre: változás az egyén

ítéletében abban az irányban, amelyet a csoport tagjainak többsége fejez ki.
Asch kísérlete: vonalhosszúság megítélése

• A csoportnyomás okai
- egyén jellemzői
- csoport jellemzői
VEZETŐ
A vezető jellemzői:
– kapcsolatorientált
– teljesítményorientált
A vezetői magatartást meghatározó motivációk:

teljesítmény
kapcsolat
hatalom
Kontrolláló: kényszerítő vagy jutalmazó

Szakértői: törvényes vagy vonatkoztatási
VEZETÉSI STÍLUSOK (LEWIN)
Demokratikus Laissez faire

Légkör: belátáson alapuló Légkör:
A vezető: – szabadjára engedő
– a teljesítéshez tanácsot ad A vezető:
– a tevékenységben segít – nem szabályoz, nem vezet, nem szervez
– tárgyilagos az értékelésben A csoport:
A csoport: – tevékenysége esetleges
– tevékenységében kreatív, egyenletes – az eredmények az egyéneké
teljesítményt nyújt
– eredményes, nem „túlteljesítő”
A csoport tagjai:
– segítik és megbecsülik egymást
– vitatkoznak, véleményt cserélnek, de
együttesen döntenek
– tevékenységük az együttműködésen alapul
VEZETÉSI STÍLUSOK (LEWIN)
Autokratikus Légkör:
a) engedelmes, beletörődő
b) engedelmes, renitenciára hajló
A vezető:
– a teljesítéshez parancsokat ad
– a tevékenységben kifogásol és hibát keres
– személyeskedő, fölényes, lekicsinylő, kritikus az értékelésben
A csoport:
– tevékenységében kiemelkedő teljesítményt nyújt, amikor a vezető „jelen van
– a kreativitást nélkülözi, utasítás szerint dolgozik
A csoport tagjai:
– ellenségesek, kritikusak egymással /bűnbak-képzés/
– vitatkoznak,
– tevékenységük a vezetői dresszúrának való engedelmességen alapul
A VEZETŐ: ENGEDELMESKEDÉS A HATALOMNAK
Milgram kísérlete
VONATKOZTATÁSI CSOPORT
Hatással van a személy attitűdjeire

• Összehasonlításul szolgál saját maga megítélésére
• Lehet olyan csoport amelynek a személy nem tagja: pl. szeretne az lenni –
anticipált szocializáció
• Szerepe: normák közvetítése + összehasonlítás alapja
• Normatív funkció: kísérlet - fénypont mozgásának megítélése
• Összehasonlítási funkció: elégedettség, teljesítmény megítélése
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!
Társas
megismerés
Pszichológia kurzus
Előadó: Krén Heléna
2022. 11. 02.
Személyészlelés
Dinamikusan változó szociális ingerek
Könnyen alkotunk véleményt másokról
Automatikus információfeldolgozás
Személyek viselkedésében
szándékosságot feltételezünk
Első benyomás befolyásolja az

interakcióinkat
Személyészlelés
nehézségei
F i z i k a i é s z l e lés :
f e l s z íni, m e g f igyelhe tő tu l a jd on s ág oko n

a l a p ul
( é l e tkor, n e m, b ő r s z í n )
E m b e rek é s z l e lé s e:
l e g in ká bb n e m m e g f ig yelh ető
tul a jd onság okra i r á ny ul
( s ze m é l yis ég jellem z ők, a tti tű dö k,
é r té kek)
Személyészlelés modelljei
1. Központi vonás hipotézise
2. Észlelés sorrendje
3. Holdudvarhatás
4. Burkolt személyiségelmélet
5. Kategorizáció
Milyen benyomást alakítunk ki az alábbi
két emberről?
Intelligens Intelligens
Ügyes Ügyes
Szorgalmas Szorgalmas
Melegszívű Hideg
Határozott Határozott
Gyakorlatias Gyakorlatias
Óvatos Óvatos
Központi vonás hipotézise
Alapja: vannak olyan központi vonások, amelyek aránytalanul

nagy hatást gyakorolnak a benyomásra.
-> centrális helyet foglalnak el
Az észlelésünkben nem minden tulajdonságnak van azonos súlya.
Az észlelt tulajdonság jelentése és jelentősége függ a

körülményektől és az előzetes tapasztalatoktól.
Pl: büszkeség
Észlelés sorrendje
Intelligens Irigy
Rugalmas Makacs
Impulzív Kritikus
Kritikus Impulzív
Makacs Rugalmas
Irigy Intelligens
Észlelés sorrendje
Elsőbbségi hatás : az elsőként kapott információknak

aránytalanul nagy hatása vagy az ítéletek alakulására
- első benyomás ellenállóbb
Újdonsági hatás : az utoljára kapott információ határozza meg a

benyomás irányát (pozitív vagy negatív)
- kiküszöbölése: a megfigyelőt kérjük, hogy minden

meglévő információ birtokában hozzon döntést, vagy
szünetet tartunk az információk bemutatása között
Holdudvarhatás
Benyomás kialakításánál hajlamosak

vagyunk néhány könnyen megismerhető
tulajdonság alapján kiegészíteni a
személyről kialakított képet.
Feltételezésünk, hogy a jellemző

tulajdonságok összhangban vannak az
észlelt tulajdonsággal.
Legfontosabb és legkönnyebben elérhető

támpont: külső megjelenés
Burkolt személyiségelmélet
Hipotéziseink, elvárásaink az emberi tulajdonságok szerveződéséről,

amelyek segítségével teljes és befejezett képet alakítunk ki
másokról.
Az észlelő elképzelései fontosabb szerepet játszanak a benyomás
kialakításában, mint az észlelt személy tényleges tulajdonságai.
Forrása:
- Észlelő tudása, saját feltevései és elképzelései
- Társas kapcsolatokban szerzett tapasztalatok
- Szocializáció
Kategorizáció
Kognitív reprezentáció : a kiugró jelek és a megszerzett és tárolt

tudás együttese, amelyet az ember élete során kialakított és
elraktározott a memóriájában.
Kategorizáció : leegyszerűsítő folyamat, amely során az új dolgokat
a más meglévő ismereteink alapján azonosítjuk és ruházzuk fel
különböző jelentéssel.
Prototípus: a kategória jellegzetes jegyeivel bíró egyed
- A viselkedés előrejelzése legtöbbször azon múlik, hogy az ér tékelő
milyen mér tékben támaszkodik a prototípusokra.
Pl. inter júhelyzet
Séma és szerepe az
információfeldolgozásban
Séma: kognitív struktúra, amely leegyszerűsített formában

tar talmazza az ismereteinket és segíti a társas orientációnkat.
Szerepe:
- Az új információ észlelésében ( ingroup variabilitás -outgroup
homogenitás)
- Új információ kódolásában (címkézés és döntés)
- Az információ felidézésében (konzisztens és inkonzisztens
információk)
- Meglévő információkból tör ténő következtetésben
Észlelés hamis illúziója, hogy hűen és objektíven észlelünk!

Szociális sémák
Személy séma: a személyekre vonatkozó ismereteink

struktúrája, amely vonásokra, tulajdonságokra és a személy
viselkedése mögött meghúzódó célokra, okokra fókuszál.
Szerepséma: azokat a viselkedéssorozatokat és az ezekről

szerzett ismereteket, tudást tartalmazza, amelyeket jellemzően
egy foglalkozási szerep betöltőjétől várunk.
Szerep betöltője – szereppartner
Pl: Orvos - beteg

Szociális sémák II.
Forgatókönyvek (script): gyakran ismétlődő események sorozatát

ír ja le és ezeket sűríti mintaszerű cselekvéssorokká.
- meghatározza, hogyan viselkedjünk bizonyos

helyzetekben
- bizonytalanságot és zavar t kelt az eltérő viselkedés
Self-séma: az önmagunkról való ismereteinket és ér zelmeinket

tar talmazza.
- referenciaként használjuk mások megítélésében,

önmagunkhoz hasonlítunk másokat számunkra fontos
dimenziók mentén
A benyomás kialakulásának folyamata
FOGALOMVEZÉRELT ADATVEZÉRELT
(TOP-DOWN) (BOT TOM-UP)
K ü l s ő k u l cs in ge re k b e f o ly ás a ( n e m , B e é r ke z ő i n f o r má ciók f o l yama to s
r u h á z a t, s tb.) m o n i to ro z ás a é s e l e mz é s e
Ka te g ór iaala pú , l e e g y s zer ű sítő N a g yo b b ko g n i tív e r ő f e s z ítés t

i g é nyel, ko n tr o llált
H a tá s a a d ö n té s r e é s a m á s i k ka l
sze m b e n ta n ú s í tott v i s e l ked és r e C é l sze m ély a f ók uszb a n
Ka te g ór iáb a i l l es z ke dő i n f o rm áció Ú j e l l e ntmon d ó i n f o r máció - >

- > s z te r e o tipiz álá s i n d i vidu aliz ációs f o l yam at
Attribúció
A viselkedés magyarázata
A szociális interakciók minőségét meghatározza, mennyire vagyunk

képesek megér teni és tudatosan kezelni a környezetünk tör ténéseit.
Oksági attribúció : mások és önmagunk viselkedésének okaira

vonatkozó következtetések megalkotása
Mivel magyarázható a viselkedés?
- Belső ok = tulajdonság (állandó tulajdonság - diszpozicionális )
- Külső ok = szituáció (aktuális állapot - helyzeti)

A siker és kudarc attribúciója
Diszpozicionális vagy helyzeti attribúció
Belső Külső
Állandó Készség Helyzet
Nem állandó Erőfeszítés Szerencse

Attribúciót befolyásoló tényezők
Önbecsülés fenntartása:
- erősségeink kiemelése
- hibáink letagadása
Környezet feletti kontroll igénye:
- segít megérteni a múltbeli történéseket
- segít következtetni a jövőbeli eseményekre

Attribúcióhoz kapcsolódó torzítások
Alapvető attribúciós hiba: belső tényezők túlhangsúlyozása
Cselekvő megf igyelő tor zítás :
- mások viselkedésé – belső ok
- saját viselkedésünk – külső ok
A felelősség attribúciója (siker-kudarc)
Túlzott mér tékű konszenzus észlelés (mindenki így gondolja)
Igazságos világba vetett hit
Énvédő tor zítások : kognitív disszonancia

Attitűd
Pozitív és negatív viszonyulás az attitűd tárgyával szemben
Pl: személy, csoport, tárgy, elvont eszme
Mentális reprezentáció, amely összegzi egy tárggyal kapcsolatos

értékítéleteinket, irányítja a viselkedésünket és szervezi a világ
megismerését.
Forrása:
- Személyes tapasztalat
- Mások által közvetített attitűd

Az attitűd összetevői
Kognitív (megismerési): amit az emberek tudnak, hisznek az

attitűd tárgyáról.
Affektív (érzelmi): az adott tárggyal kapcsolatos érzések,

amelyeket az attitűd tárgya kivált a személyben.
Konatív (viselkedéses): az attitűdtárggyal kapcsolatos múlt -,

jelen- és jövőbeli interakciói, viselkedési szándék.
Az attitűdök funkciói
Értékkifejező, önmagvalósító funkció : önmagunkról alkotott

kép tükröződése
Énvédő funkció : pozitív énkép fenntartása
Ismeret funkció: referenciakeret a világról szerzett

információkhoz, orientáció
Alkalmazkodási, eszköz funkció : céleléréshez kapcsolódik, az

interakció irányát határozza meg
Az attitűdök változása
A z a tti tű d válto z ta tá s a z é r t n e h é z , m e r t a z e g y é n s ta b ilitás át é s

k ö ve tkeze tes s ég ét tá m o g atják a k i a la kult a tti tű dö k.
Me g g y ő zés : o lyan f o l ya mat, a m e l y á ltal a z a tti tűd ök a ko m m u nik áció s o r á n

k i a la kuln ak, m e g e r ő sítés t nye rn ek va g y m e g v á lto z na k.
A z a l á b b i té nye z ők e g y ü tte s é r v é nye s ülése szük sé g e s a m e g g y őző

k ö z l é s he z :
- a ko m m un ikátor h i te les s é ge, s z ava h ih etős ég e é s

ko m p e te nciája
- a b e f o g ad ó i n f o r má ció feld olgo z ó h a jla nd ós á ga , i d ő - é s

e n e r g ia rá for dítás a
- a b e f o g ad ó m o ti vá lts ág a, é r i n tetts ég e
Attitűd és viselkedés
Viselkedés alapja:
- Normáknak megfelelő viselkedés (könnyebben meggyőzhető és
befolyásolható)
- Attitűddel konzisztens viselkedés (merev, makacs)
Önészlelés elmélet: saját viselkedésünk alapján következtetünk
attitűdjeinkre
Attitűd fókuszálja a viselkedést (konzisztencia fenntartása egyoldalú
információgyűjtéssel)
- célja: egyensúly, stabilitás fenntartása
Csoportokkal szembeni attitűdök
Kognitív összetevő: sztereotípia
Affektív összetevő: előítélet
Viselkedéses összetevő: diszkrimináció
- Kizárás a közösségből, kirekesztés
- Verbális bántalmazás, beszólások
- Fizikai bántalmazás, lincselés, gyilkosság

Sztereotípia
Egy kisebbségi csopor ttal szemben kialakított negatív vagy pozitív

vélekedések
Egyes embereket a csopor t -hovatar tozásuk alapján ítéljük meg és
következtetünk róluk
- orientálja az elvárásokat
- segít tájékozódni és ér telmezni
- az általánosítással viszont nem f igyelünk az egyes ember
ér zelmeire, egyéni véleményére és f igyelmen kívül
hagyjuk a viselkedésének motivációs erőit.
Sztereotipizálás: egy embercsopor t bizonyos jellemvonásainak,
motívumainak általánosítása.
A sztereotípia tartalma
Túláltalánosítások, amelyek kicsi, apró, de néha reális

csoportkülönbözőségeken alapulnak
Tulajdonságok, amelyek mentén a leginkább különböznek a

csoportok, képeik a sztereotípia magját pl: nem, etnikai
hovatartozás
Önbeteljesítő jóslat – hatás a viselkedésre
Illuzórikus korreláció – statisztikailag nem gyakori események

együttes előfordulása
A sztereotípia csökkentése
Alapvető hajlamunk a sztereotípiák fenntartására az

információfeldolgozás tor zításával
Az alábbi feltételek teljesülésével csökkenthető a sztereotípia:
- A sztereotipizált csopor t tagjával való találkozás közvetlen és
személyes
- A sztereotípiával ellentmondó viselkedés rendszeresen és
következetesen jelenik meg
- Kooperatív természetű kapcsolatok, amelyek jobb és őszintébb
megismerésre késztetnek
Előítélet
E g y k ü l s ő cs o p o r ttal s ze m b e n i n e g a tív va g y p o z i tív é r z é s e k , b e á l lító dá s ok
- Sa j á t é s m á s i k cs o p o r t m e g í té lés e a m e g i s me ré s t k ö ve tő en
- Szo ci a liz á ció h a tá s a
- Tö r té n elmi é s g a z d a s á gi e l m é lete k a h a ta lo mr ól
- Va l ó s ko n f lik tu s e l m éle te: ve r s e n g é s a z e r ő f o r r ás o kér t
- Ö n i g a zolá s – m á s i k cs o p or t l e k ics iny lés e s a j á t k á r o koz á s un k

k ö ve tkez m ények én t
- B ű n b a k e l m é let: a z e l n e m k ö ve tett te tte iké r t m e g b ü n tete tt e m b e r eket

é r i n tő, f ru s z tr áció t cs ö k ke n tő a g r e s s z i ó
Az előítélet csökkentése
- Meggyőző közlések
- Csoportok közötti találkozások gyakoriságának növelése
- Együttműködés serkentése
- Direkt oktatás
- Előítélettel sújtottság élményének megtapasztalása – empátia
- Toleranciára, nyitott gondolkodásra nevelés
- Fölérendelt közös cél

TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS
KISS KITTI
KITTIMARIA.KISS@EDU.BME.HU
2022.11.09
Alapvető attribúciós hiba: hibát követünk el, ha egy
cselekedetet teljes mértékben a cselekvő személyiségének
számlájára írunk, hajlamosak vagyunk alábecsülni a
helyzet és a körülmények befolyását
kutatások alapján a szituációknak nagyobb a jelentősége,
mint azt belső intuíciónkból gondolnánk
a helyzetek szubjektív tulajdonságaira reagálunk
A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogy az emberek
viselkedése és mentális folyamatai milyen módon változnak
mások képzelt vagy valós jelenléte esetén
1. MÁSOK JELENLÉTE
Versenyhelyzetben jobban teljesítünk (Norman Triplett (1898) versenybiciklistákat figyel meg)

Társas serkentés (facilitáció): egy feladat további résztvevői, valamint a passzív közönség is
teljesítménynövelő hatással van az egyénre
Társas gátlás (inhibíció): a társak jelenlétének időnkénti teljesítményrontó hatása
A feladatban szintén részt vevők vagy megfigyelők jelenléte a teljesítményt csak a jól begyakorolt
feladatok esetén javítja
2 magyarázat arra, hogyan alakul ki ez a hatásmintázat
1. Robert Zajonc motivációs drive-elmélete
a magas szintű drive az élőlények domináns válaszait erősíti fel
jól begyakorolt viselkedéseknél ez a domináns válasz a jó válasz
a bonyolultabb, kevésbé begyakoroltaknál nem jó válasz
2.hangsúly a figyelmi folyamatokon
másik jelenléte sokszor figyelemelterelő, ami a figyelem beszűkült
fókuszában megnyilvánuló mentális túlterheltséghez vezet
Társas lazsálás

az egyének csökkentik az erőfeszítésüket, amikor sokan dolgoznak egy közös

feladaton, és nem mérhető, hogy ki mennyiben járul hozzá a közös
teljesítményhez, azaz nem azonosítható a tömegben
Ringelmann kísérlete: kötélhúzás
Minél nagyobb egy csoport, annál nagyobb lehet a társas lazsálás,
ismeretlen emberekkel való közös munka nagyobb fokú lazsálást idéz elő,
egyszerű feladatoknál valószínűbb, mint a komplex feladatoknál
Csökken a valószínűsége, ha vonzó vagy fontos a feladat, és mindenki
elkötelezett a közös cél mellett (pl. evezős csapat)
Egyéniségvesztés a csoportban
Gustave LeBon a közös cselekvés hatását vizsgálta (A tömegek lélektana, 1985)
o„a tömeg mindig alacsonyabb értelmi színvonalon áll, mint az egyén önmagában”
o a tömeg „fertőzött”, olyat teszünk benne, amit egyébként sosem
Egyéniségvesztés (dezindividuáció)
o folyamatosan újraértelmezik a fogalmat
o bizonyos csoporthelyzetek:
1. minimalizálják az egyén személyes identitásának jelentőségét
2. csökkentik felelősségtudatát
3. és nyilvános felelősségrevonhatósgukat
4. a csoportot alkotó egyének agresszív vagy szokatlan viselkedéséhez vezethetnek
2 fontos tényező az egyéniségvesztés során:
a csoport mérete
anonimitás
(kísérlet egyetemista lányokkal: csuklyában kétszer annyi elektrosokkot adtak a rosszul válaszolóknak
(Ku-lux-Klan lepel), nővérköpenyben kevesebbet) - a szociális normák befolyásoló hatása: az elfogadható
viselkedésekre és vélekedésekre vonatkozó explicit vagy implicit szabályok (a helyzetre jellemző
mozzanatok olyan szociális normákat hívnak elő, amelyek meghatározzák az anonim csoport
viselkedését)
Szemtanúhatás
az emberek kevésbé hajlamosak segíteni olyan helyzetekben, amikor mások is jelen vannak.
2 fontos befolyásoló tényező:
1. a helyzet meghatározása
csoportos ignorancia: egy csoport tagjai a helyzet veszélytelennek ítélésével kölcsönösen félrevezetik
egymást
kétértelmű helyzeteknél várunk, kifürkésszük mi történik, mit csinálnak a többiek
de a többiek is ugyanezt teszik, próbálnak fegyelmezettek lenni
de ezáltal éppen az éberséget altatják el, meggyőzik egymást, hogy minden oké
egymás nyugodtságát látva azzal oldják fel a helyzetet, hogy szándékosan
nem tekintik valódi vészhelyzetnek az eseményeket
2. a felelősség megoszlása
amennyiben valaki tudja, hogy rajta kívül mások is jelen vannak, akkor a felelősség súlya nem
kizárólag rá nehezedik
teljesen nyilvánvaló veszélyhelyzetben, ha látjuk, hogy mások nem segítenek, akkor segítünk
A segítő modellek szerepe:
az emberek nemcsak egy helyzet veszélyhelyzetté nyilvánításában követik egymást, hanem a
segítségnyújtásban is
tv, adakozás
1. ESET
KITTY GENOVESE ESETE
SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS BÁNTALMAZÁS (KITTY GENOVESE ESET)

1964 MÁRCIUS 3-ÁN 3:15-KOR A 28 ÉVES KITTY GENOVESE NEW YORK QUEENS NEGYEDÉBEN
LEPARKOLT AZ AUTÓJÁVAL, ÉS GYALOG HAZAFELÉ INDULT. A SÖTÉTBEN WINSTON MOSELEY
MEGTÁMADTA, MEGERŐSZAKOLTA, TÖBBSZÖR MEGSZÚRTA, MAJD A SORSÁRA HAGYTA. A RENDŐRSÉGI
JEGYZŐKÖNYVEK SZERINT AZ ESETET 38-AN NÉZTÉK ÉS HALLGATTÁK VÉGIG, UGYANIS KITTY GENOVESE
HANGOSAN ÜVÖLTÖTTÉS KÖNYÖRGÖTT AZ ÉLETÉÉRT. MINDEZEK ELLENÉRE A RENDŐRSÉGET CSAK
03:50-KOR HÍVTÁK, ÉS A RENDŐRÖK KÉT PERCEN BELÜL A HELYSZÍNEN VOLTAK, DE KITTYT MÁR NEM
TUDTÁK MEGMENTENI. A FIATALASSZONY A SAJÁT LAKÁSA AJTAJÁIG KÚSZOTT EL, MIKÖZBEN
SEGÍTSÉGÉRT KIÁLTOTT, KÖZBEN WINSTON MOSELEY ELMENEKÜLT, MAJD VISSZATÉRT, FELTÖRT EGY
AUTÓT, BEÜLT, ÉS A PÁRÁS ABLAKON KERESZTÜL FIGYELTE A HALDOKLÓ ASSZONYT, 03:40-KOR
KISZÁLLT A KOCSIBÓL, ÉS ISMÉT, TÖBB KÉSDÖFÉSSEL BÁNTALMAZTA AZ ÁLDOZATÁT, AZ EGYIK LÁBÁN
HALÁLOS SEBET EJTVE, MAJD ISMÉT MEGERŐSZAKOLTA. EKKOR VALAKI KIKIÁLTOTT AZ EGYIK ABLAKON,
HOGY „HAGYD AZT A LÁNYT...”, DE A RENDŐRSÉGET CSAK PERCEKKEL KÉSŐBB HÍVTÁK. A TANÚK ÚGY
NYILATKOZTAK, HOGY MINDANNYIAN AZT HITTÉK, HOGY VALAKI MÁR KIHÍVTA A RENDŐRSÉGET.
A segítségre szoruló személynél a következőket mérlegelik az emberek:

-megérdemli-e ez az ember, hogy segítsünk neki? (vagy saját magának köszönheti a helyzetét?)- ez
tipikusnak mondható attitűd a hajléktalanokkal vagy a fogvatartottakkal szemben „nem kellett volna
bűnözni...”, „nem kellett volna annyit inni...”
-kontrollálhatóság: tud-e saját maga segíteni magán –ez negatívan jelentkezhet szintén a rabokkal, a
hajléktalanokkal vagy a kábítószer fogyasztókkal szemben: „nem igaz, hogy vissza kell esni, aki akar, az
talál munkát a szabadulása után...”, „a hajléktalanok lusták, jó nekik úgy, ahogy vannak...”, „szerintem
bármilyen drogról le lehet állni...”
-hasonlóság: mennyire ítéljük az adott személyt hozzánk hasonlónak –a börtönben egyes nevelők néha
túlságosan a szívükre vesznek egy -két ügyet, és a fogvatartottnak mindenképpen segíteni akarnak, még
akkor is, ha ez jogszabályilag nem lehetséges, ennek az oka az lehet, hogy a helyzetet a saját
helyzetükkel mérik össze, és nagyon hasonlónak találják.
2. ENGEDELMESSÉG ÉS ELLENÁLLÁS
Alkalmazkodás a többséghez
Solomon Asch konformitás kísérlete – vonalak hosszát kellett megállapítani,
a k.sz. általában feladta a saját álláspontját, ha látta, hogy a csoport többi tagja
nem ért vele egyet (a személyek 75%-a legalább egyszer beadta a derekát)
a csoportos ignorancia a képzelt normákhoz igazodik
Információs társas befolyás
bizonytalan helyzetben megfigyeljük, hogyan viselkednek a környezetünkben
igazodunk, mert azt gondoljuk, hogy ők jobban ítélik meg a helyzetet, mint mi
Normatív társas befolyás
azért igazodunk a csoport tipikus viselkedéséhez és szociális normáihoz,
hogy mi is a tagjai lehessünk, szeretnénk,
ha elfogadnának minket.
A kisebbségek befolyása
A kisebbségek abban az esetben, ha anélkül képviselnek következetes
álláspontot, hogy merevnek, dogmatikusnak, vagy arrogánsnak látszanak,
képesek a többséget saját nézőpontjukhoz közelíteni
Az ilyen kisebbségben élők általában magabiztosak és hozzáértőnek
látszanak
Gyakrabban sikeresek, ha az újabb keletű szociális normákkal konzisztens
állásponthoz (pl. feminizmus) vannak közelebb, mint az új normákkal
ellentétes többségihez (anti-feminizmus).
Két magyarázat:
A kisebbségben lévők azért képesek attitűdváltozást elérni, mert
állásfoglalásaik újragondolására késztetik a többség tagjait, s ezzel akkor is
szélesítik a számukra elfogadható vélemények körét, ha nem sikerül őket
átállítani
A többség tagjai úgy gondolják, hogy a kisebbségnek úgy sincs esélye az
érvényesülésre, ezért megadják számukra a lehetőséget, hogy elmondhassák,
amit akarnak – éppen ezzel teszik ki magukat a változásnak →
hallgatólagos türelmi megállapodás
Engedelmeskedés a tekintélynek
Adolf Eichmann példája (Hannah Arendt!) – önmagát csak mint egy nagy
gépezet kis fogaskerekét látta érzelmileg kevésbé megterhelő a
„gonoszelmélet” – a közvélemény gyakran ebben hisz,
alapvető attribúciós hiba, a helyzetet nem veszik figyelembe
de sokan lelkiismeretük ellenére is képesek a tekintélynek engedelmeskedni
Stanley Milgram kísérlete (1963): áramütés a helytelen válaszokért – a k.sz.-ek
65%-a a kísérletvezető utasítására elment volna a legnagyobb áramütésig
A VEZETŐ: ENGEDELMESKEDÉS A HATALOMNAK
Milgram kísérlete
Legfontosabb tényezők:
Felügyelet (az engedelmesség csökken, ha a k.v. jelen van)
Áttétel (az engedelmesség csökken, ha az "áldozatot" közelebb helyezik a
részvevőhöz, és nő, ha az "áldozat nem hallható)
A példák jelenléte (egy másik "tanár" vagy egy másik k.v. lázadása
csökkenti az engedelmességet)
A helyzet elfajulása (az engedelmesség mértéke függ a kiinduló helyzet
ártalmatlanságától, az áramütés erősségének kis lépésekben történő
változtatásától és attól, hogy a résztvevők idő hiányában tudták átgondolni
cselekedetüket)
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!
Az emberi megismerés
Séllei Beatrix
selleib@erg.bme.hu
Áttekintés
ÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS
Az érzékelés osztályozása
• Modalitások szerint
• Az inger típusa alapján
• Az inger forrása szerint: külső vagy belső
Érzékelés - alapfogalmak
• Érzékszerv
• Receptorok: az érzékszervek speciális sejtjei,
amelyek a fizikai/kémiai energiát elektromos
jelekre fordítják. Ezek jutnak el az agyba.
• Receptorok típusai
• Inger – ingerület – érzéklet
Érzékelési küszöbök
• Alsó küszöb: Az a legkisebb erősségű inger, amely
megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától
• Különbségi küszöb: Két inger megkülönböztetéséhez
szükséges legkisebb különbség
• Felső küszöb: amikor az inger észlelése már fájdalmat
okoz
• Adaptáció.
• Szenzitizáció.
Érzékelési küszöbök
• Látás: Gyertyaláng 5 km-ről nézve sötét, tiszta
éjszakán
• Hallás: Óraketyegés tökéletes csendben 6m-ről
• Ízlelés: Egy kávéskanál oldott cukor 8 l vízben
• Szaglás: Egy csepp parfüm elkeverve egy
háromszobás lakás légterébe
• Érintés: Méh szárnya az arcra hullik 1 cm-ről
• Küszöb alatti ingerlés

• Szignáldetekció
Látás
• A látás érzékszerve a szem

• Ingere a fény (400-700 nm-es hullámhosszú
elektromágneses hullám)
• Receptor sejtjei: csapok és pálcikák a retinában
– Pálcikák: éjszakai látásra alkalmasak, alacsony
fényintenzitásnál működnek, periférián helyezkednek
el
– Csapok: a nappali látásban a legjobbak, magas
fényintenzitásra válaszol, színlátást eredményez
Színlátás
• Segíti a tárgyak egymástól való elkülönítését
• A szín három tulajdonságot takar:
– árnyalat: hullámhossztól függ
– fényesség, világosság: fotonok mennyiségétől függ
– telítettség: a szín élénksége, mennyi benne a fehér
• A színérzékelés forrása általában egy tárgy, amely
fényt ver vissza, ha egy fényforrás megvilágítja.
• Az ember kb. 7 millió színt tud megkülönböztetni
Színlátási zavarok
• Színtévesztés
• Színvakság
• Genetikus eredetű, X-kromoszómához kötött,
ezért férfiaknál gyakrabban fordul elő (2%),
mint nőknél (0,03%)
Komplementer utókép
Hallás
• Érzékszerve a fül
• Ingere a hanghullám
• Receptor sejtjei a belső fül csigájában található
szőrsejtek
• Hangok szubjektív minősége:
– Hangosság (amplitúdó): hangerőre vonatkozó szubjektív
benyomás, mértékegysége a decibel (dB), 0 dB az ember
által hallható legkisebb erősségű hang, 140-160 dB a még
elviselhető legnagyobb hangerősség
– Hangmagasság (frekvencia): 20-20000 Hz
– Hangminőség, hangszín: alaphang és felharmonikusok
• Lokalizáció: idő- vagy intenzitáskülönbség
Szaglás
• Érzékszerve az orr
• Ingerei illékony, zsírban oldódó molekulák
• Receptor sejtje: szaglási receptor sejt
• Az ember kevésbé érzékeny a szagokra, mint sok
más faj (pl. kutyák), kb. 10000-40000 szagot tud
megkülönböztetni
• Amoore: kámfor, pézsma, rózsa,

mentol, szúrós, dög, éterszerű
Ízlelés
• Érzékszerve a nyelv
• Ingerei a nyálban oldódó kémiai anyagok
• Receptorai az ízlelőbimbókon és a lágy szájpadláson
található ízlelő receptorok
• Alapízek:
–édes (nyelv hegye)
–sós (nyelv hegyén oldalt)
–savanyú (nyelv két oldalán)
–keserű (nyelven hátul)
+ szappan és fémes járulékos íz
Tapintás
• Nyomás
• Hőmérséklet
Fájdalom
• Szenzoros és affektív összetevő
• Küszöb
• Túlélés
Testérzékletek
• Helyzetérzékelés (kinesztézis):
– A fej és a végtagok testhez viszonyított helyzetét
érzékeli
– Receptorai az izmokban, inakban és ízületekben
találhatók
•Mozgások érzékelése (vesztibuláris):
- Receptorai az egyensúlyszervben
• A belső szervek állapota
Az észlelésről
• A valóság megismerése, alkalmazkodás
• Alulról felfelé (közvetlen) és felülről lefelé

(konstruáló) irányuló folyamatok
• Az észlelés olyan tevékenység, amely során az
észlelő anticipációs sémái összhangba
kerülnek a környezet által nyújtott
információval.
Észlelési ciklus
ANTICIPÁCIÓS SÉMÁK
↓
ÚJ SÉMÁK
• információ az „észlelt”-ről
• perceptuális ingerek (vizuális, hallási,
tapintási)
Észlelési feladatok
• Mintafelismerés: meghatározni milyen tárgyat
észlelünk
• Lokalizáció: meghatározni hol van az észlelt

tárgy
• Perceptuális konstanciák: azonos tárgyak külső

megjelenését állandónak mutatni
Mintázat felismerés
• A tárgyakat el kell különíteni a környezetüktől:
szín, mozgás, forma, mélység alapján
• A tárgyakat meg kell különböztetni egymástól
• A tárgyakat fel kell ismerni, azonosítani: az
azonosításhoz az ismeretek mozgósítása is
szükséges (emlékezet szerepe)
Gestalt elvek az észlelésben
• Kontraszthatás
• Mintázat
• Közelség
• Hasonlóság
• Zártság
• Szimmetria
• Közös mozgás
Perceptuális konstanciák
• Nagyság
• Alak
• Világosság
Nézőpont szerepe
Összefoglalás
Érzékelés Észlelés
• Az érzékelés a környezet • Az észlelés az érzékszervi
(külső-belső) ingereire adott benyomások tárggyá,
idegi válasz, az információ jelentéssé szerveződése.
regisztrálása • Azon pszichológiai folyamatok
• Az érzékszervek (fizikai összessége, amelyek útján
rendszerek), amelyek a felismerjük, szervezzük és
receptoraikon fognak fizikai, jelentéssel ruházzuk fel az
kémiai ingereket a észleletet.
környezetből. • Az érzékszervek segítségével a
• Az érzéklet az érzékszervből környezeti információ tárgyak,
az agyhoz érkező idegi események, hangok, ízek, stb.
információ. élménnyé alakulnak.
• Állandó • Éréssel, tapasztalattal fejlődik
Észlelési illúziók
Lehetetlen ábrák
Mozgási illúzió
FIGYELEM
Stroop kísérlete
Vegyék sorra az alábbi felsorolás szavait, de mindegyik esetben
csak azt mondják ki, milyen színt látnak. Ne a szót olvassák föl,
hanem a színt!
Mi a figyelem
• A tudat ráirányulása egy meghatározott
tárgyra, jelenségre. Az érzékszervek beállítása
az új inger optimális felvételére.
• Fókuszálás
A figyelem fajtái
• Önkéntelen: orientációs, tájékozódási reflex
• Szándékos: céltudatosan irányított, a
szándékos cselekvés szükségszerű eleme
A figyelem tulajdonságai
• Terjedelem
• Tartósság: erő, koncentráltság
• Átvitel: rugalmasság vs. tapadás
(perszeveráció)
• Megoszthatóság
– Stratégiák:
• egy cselekvésbe integráljuk
• alternál
• egyik automatikus lesz
Szelektív figyelem
• Szelektív hallás
• Szelektív látás
A TANULÁS
Definíció
• Új ismeret, készség
elsajátítása,
magatartásforma
kialakítása., a viselkedés
tartós változása.
• Tanuláselméletek:
– Klasszikus kondicionálás
(Pavlov)
– Operáns kondicionálás
(Skinner, Thorndike)
Klasszikus kondicionálás
Watson: Kis Albert Kondicionált félelem
Feltétlen i.
(hang)
Feltétlen v.
(félelem)
Feltételes i.
(patkány)
Feltétetlen i.
(hang)
Feltétlen v.
Feltételes i. (félelem)
(patkány)
Feltételes v.
(félelem)
Patkányhoz
hasonló ingerek
Kondícionált félelem
(generalizáció)
Operáns kondicionálás
• Próba – szerencse tanulás
– Tanulás = viselkedés + következmény

Az effektus törvénye
• Thorndike (1898) kísérletei
Próba-szerencse viselkedés, melyet ha

közvetlenül jutalom követ, akkor az adott akció
tanulása megerősödik.
A véletlenszerű cselekedetekből csak azok
maradnak meg, amelyeket
pozitív következmény követ.
• Skinner kísérletei
– Az étel megerősíti a
pedálnyomást, a nyomkodás
gyakorisága megnő.
– A választ a megerősítés hiánya
kioltja.
– Válaszgyakoriság: a válasz
erősségének mértéke.
Megerősítési tervek - válaszgyakoriság
• Részleges megerősítés
- A válasz kioltása lassabb
• Megerősítési terv a megerősítések adagolása
– Aránytervek
rögzített vagy változó arány
– Időbeli tervek
rögzített idő, változó idő
• Averzív kondicionálás
• Büntetés
a választ averzív esemény követi, amely gyengíti,
kioltja a választ.
• Hatása kevésbé jól bejósolható, mint a jutalmazásé
• Kellemetlen mellékhatásai lehetnek
• Hatásos, ha az elérhető alternatív válaszokat
jutalmazzák
Averzív kondicionálás
Menekülés és elkerülés
• Menekülő tanulás: megtanul egy választ, hogy
leállítson egy folyamatban lévő averzív
eseményt.
• Elkerülő tanulás: megtanulunk megelőzni egy
negatív eseményt.
– Mi erősíti itt meg a választ?
• Félelem vagy elvárás
– Elkerülő válaszokat nehéz kioltani
Mi a kondicionálás létrejöttéhez szükséges
döntő tényező?
• Időbeli érintkezés, kontingencia
• Viselkedésrepertoár
• Befolyásolhatóság
válasz akkor kondicionálódik, ha az élőlény úgy
értelmezi, hogy a megerősítés az ő válaszától
függ
• Maier és Seligman
- tanult tehetetlenség
A tanulás formái
• Belátásos tanulás
• Verbális tanulás
• Látens tanulás
Belátásos tanulás
• Köhler csimpánz kísérletei
• A megoldás hirtelen jelenik meg
• Egyszer már megoldott problémát később
nagyon könnyen oldják meg újra
• A megtanultakat könnyedén átviszik új
szituációkra is
• A megoldások mentális próba-szerencse
folyamatokat tükröznek
Köhler csimpánz kísérletei
Megfigyeléses tanulás
• Bandura (szociális tanulás)
• Mások viselkedésének megfigyelése, melynek
révén az egyén új viselkedéselemeket
sajátíthat el, ráismerhet a viselkedések
következményeire.
• Nem csak a vizuális információk alapján
történik, hanem más modalitások is szerepet
kapnak, például a verbális megnyilvánulások.
Szociális tanulás
• Önkontroll
• Pozitív-negatív megerősítés
• Pozitív-negatív büntetés
A verbális tanulás szakaszai
• Bevésés (kódolás)
– formái: mechanikus,
vagy logikai, gondolati
• Megőrzés (tárolás)
• Reprodukció (előhívás)
– felismerés (támpontok
az emlékezésben)
– felidézés
A tanulás kulcsa
• A tanulás alapvető törvényszerűsége a
kapcsolatképzés.
• Az asszociációk létrejöhetnek:
– térbeli és időbeli együttjáráson
– hasonlóságon vagy ellentéteken
– ok-okozati kapcsolatokon keresztül
PRAKTIKUSAN A TANULÁSRÓL
Emlékezet fejlesztés
• Asszociációk
• Szabad felidézés
• Jelentéstartalom
• Hasonlóság
• Ismétlés
• Mnemotechnikai eljárások
Milyen a tanulási stílusod?
• Domináns agyfélteke
Tanulási stílus
• auditív: A verbális ingerekre figyel, gyakran épít a
hangos feldolgozásra.
• vizuális: A bevésés és a felidézés során is
elsősorban képileg kódolja az információkat.
• mozgásos: A cselekvés, a mozgás segíti a
megjegyzést, ezért gyakran mozdulatokkal és az
anyag leírásával gyakorol.
Tanulási stílus II.
• társas: A társak, szülők, oktatók aktív jelenlétét
igényli, akivel rendszeresen megbeszélheti az
anyagot.
• egyéni: A csendet, a nyugalmat kedveli, zavarják a
környezet ingerei és az emberek jelenléte.
• impulzív: Válaszait intuitív módon adja, előbb
beszél, mint ahogy mérlegel.
• reflektív: A problémamegoldás, a válaszadás előtt
szisztematikusan elemzi az információkat.
• mechanikus: Szóról-szóra tanul, akár elkerülve a
megértés előnyeit is.
A tanulást nehezítő tényezők
• Gátlások
– visszaható gátlás: az egymásra halmozott ismeretek
részben kioltják egymást, az újabb tudás elnyomja az
előzőleg tanultakat
– hasonlósági gátlás: két tananyag hasonlít egymáshoz,
fennáll az összetévesztés veszélye
– érzelmi gátlás: felfokozott érzelmek miatt elfelejti, nem jut
eszébe a megtanult anyag (előreható)
• A konszolidáció hiánya
• A fáradás
– objektív fáradás
– szubjektív fáradtság érzés
Mi a megfelelő állapot a tanuláshoz?
• Arousel, éberség
• Rendszer
• Motiváció: önismeret, sikervágy vs.
kudarcfélelem, kíváncsiság-felfedezés,
figyelem - koncentráció
Hatékony tanulás
• Koncentráció
• Beszédfejlesztés, szókincs
• Emlékezet, mnemotechnika
• Időbeli elosztás
• Anyagok hasonlósága, párhuzamos tanulás
• Gondolkodás
– asszociációk
Egy-két stratégia
• Kiemelés
• Kulcsszó-vázlat, jegyzet
• Gondolattérkép
• Tanítva tanulás
• Vizualizáció
• Egy mondatba integrálás
• Preview – Question – Read – Self recite – Test
AZ EMLÉKEZÉS
Az emlékezés fogalma
• A múltbeli tapasztalatok tudatunkban
visszatükröződnek, újra megjelennek a korábbi
észleléseink alapján anélkül, hogy az eredeti
inger jelen lenne.
AZ EMLÉKEZÉS SZAKASZAI
1. Kódolás (elhelyezés a memóriában)
2. Tárolás (megőrzés a memóriában)
3. Előhívás (visszanyerés a memóriából)
- felismerés
- felidézés
Az emlékezet részei
• Rövid idejű memória
• Hosszú idejű memória
Rövid idejű memória
1. Kódolás:
– figyelem szerepe
– akusztikus kód előnye, ismételgetés
• Hibák: hangzásbeli hasonlóság
• A betűket akusztikusan kódolták
– vizuális kódolás
• Használható verbális anyagon, de hamar elhalványul
• A vizuális kód egyfajta fénykép
Rövid idejű memória terjedelme
Chunking
ṭṡṉṘṒṃḸḭḥḳḟṷṛṒ
kehoehathsétnxj
katilillajulipetibeamónizolirékaildiesztibalázsnikidanibori
2. Tárolás:
– korlátozott kapacitás: 7±2 (Miller-féle szám)
– Ebbinghaus kísérlete
– tömbösítéssel növelhető a terjedelem
• A megjegyzendő elemeket a hosszú távú memóriában őrzött
információkhoz kapcsolják
17891526191419391945
1789 1526 1914 1939 1945
CIABMEBMWAPEH
CIA BME BMW APEH
• felejtés: kiszorítás, elhalványulás
3. Előhívás
– Minél több tétel van benne, annál lassabb
– Szeriális keresés
• Az elemek egyenként vizsgálódnak meg
Rövidtávú memória és a gondolkodás
• Rövidtávú memóriát problémamegoldáskor
használhatjuk mentális munkatérként.
– Pl. egy számolási feladat megoldása
• A nyelv számára külön emlékezeti rendszerünk
van.
Rövid idejű memória jellemzői
• tudatos
• szelektív és erősen korlátozott
• lassú működésű, erőfeszítést igénylő
• szakaszosan analitikus
• következtetési, logikai műveletekben erős
• recencia
Aktív emlékezet - Munkamemória
Fenntartás
+
Feldolgozás
Hosszútávú memória
Megőrzés pár perctől egy élethosszig.
1. Kódolás:
– Verbális anyagok esetén jelentés alapján
„A szerző hosszú levelet intézett a bizottsághoz”
„A bizottság hosszú levelet kapott a szerzőtől.”
– Használható akusztikus kód is, egyéb kódok is
Verstanulás
– Kódolás és felidézés közötti kapcsolat
2. Tárolás:
– Az információk egy része tárolás során vész el.
– Konszolidáció: új emléknyomok régiekhez
kapcsolása
• Kódolás és előhívás
A sikeres felidézés esélyét növeli
– az anyag megszervezése
– kontextus specificitás (külső, belső)
3. Előhívás:
– A felejtés gyakrabban előhívási, mint tárolási hiba
– Előhívási támpontok segíthetnek
– Felismerési vs. felidézési feladatok
– Interferencia lassítja vagy meg is akadályozhatja az
előhívást
A felejtés érzelmi tényezői:
• Az érzelmi töltésű helyzeteken többet
gondolkodunk jobb felidézés
• Villanófény-emlék
• Negatív érzelmek megakadályozhatják az
előhívást
• Kontextus hatás
• Tudattalan
A hosszú idejű memória
Jellemzői:
• nem tudatos
• gyakorlatilag korlátlan
kapacitású
• gyors működésű,
erőfeszítés-mentes
• automatikus
• asszociációk jellemzik
A hosszú idejű memória
• Típusai: – szemantikus memória
(Tudom, hogy…)
– epizodikus memória
(Emlékszem, hogy…)
– procedurális memória
Az asszociációk (képzettársítások) fajtái
1. Fizikai határosságon alapuló
– téri, idői, strukturális (ritmus)
2. Pszichikai
– hasonlóság és kontraszt
3. Funkcionális viszonyon alapuló
– cél-eszköz
– minőség-mennyiség
– ok-következmény
– dolog-tulajdonság
4. Logikai viszonyon alapuló
– egyedi-általános
– faj-nem
Felejtés
• Kiszorítás (RTM)
• Elhalványulás (RTM)
• Előhívás kudarca (HTM)
• Interferencia (retroaktív, proaktív - HTM)
• Kívülről jövő károsodás (organikus, kémiai) –

amnézia
GONDOLKODÁS,
PROBLÉMAMEGOLDÁS
A gondolkodás……
• az érzékileg adott tulajdonságok között lévő
viszonyokon keresztül új, érzékileg nem adott, elvont
tulajdonságok feltárása
• összefüggések, viszonyok, lényeges, szükségszerű

kapcsolatok tükrözése
• a megismerés kiszélesítése és elmélyítése

A gondolkodás fajtái 1.
• Asszociatív gondolkodás: gondolatok, élmények
egymáshoz kapcsolása (cél nélkül)
• Megértés: a dolgok lényegének és kapcsolatainak
feltárása
• Problémamegoldás: a célhoz vezető, nem ismert
út megtalálása
A gondolkodás fajtái 2.
• Propozicionális gondolkodás
„lelki fülünkkel hallott mondatok”, „belső beszéd”
• Képzeleti gondolkodás
„lelki szemeinkkel látott vizuális képzetek”
• Motoros gondolkodás
„mentális mozdulatok”
Propozíció, fogalom és kategória
• A propozíció egy tényállásra vonatkozó kijelentés. (A
macska állat.) Meghatározott viszonyban
összekombinált fogalmakból áll.
• Egy fogalom a dolgok egy teljes osztályát képviseli,
azon közös tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez
az osztályhoz kapcsolunk, pl. kutya.
• A tárgyak fogalomhoz rendelését kategorizációnak
nevezzük.
Prototípus, mag és tipikusság
• A fogalom prototípusa a fogalom legjobb
példányainak leírása, ami egyénenként
különböző lehet
• A fogalom magja: a fogalomhoz tartozás
szempontjából kritikus tulajdonságok.
– Tipikusság: egy egyedi példányt annál tipikusabbnak
érzünk, minél jobban hasonlít a prototípusra
Hogyan alakulnak ki a fogalmak?

Fogalmi hierarchiák
Egyszerűsítések
• Kategorizáció
• Séma, forgatókönyv
• Sztereotípia
Következtetések: dedukció
• Dedukció: általános szabályokból
következtetés az egyedi esetre
– alapvetően logikai szabályokat követ, pl.
1. Ha esik, viszek esernyőt.
2. Most esik.
3. Tehát most viszek esernyőt.
– A formális logika azonban tévútra vihet, pl.
1. Minél csúnyább egy nő, annál több szépítőszert használ.
2. Minél több szépítőszert használ egy nő, annál szebbnek látszik.
3. Tehát minél csúnyább egy nő, annál szebbnek látszik.
Következtetések: indukció
• Indukció: egyediből következtetés az általános
fogalomra vagy szabályra
– valószínűségen alapszik, ezért nem feltétlenül
igazolható, pl.
1. Marci könyvelést tanult az egyetemen.
2. Marci most egy könyvelési irodában dolgozik.
3. Tehát Marci könyvelő.
A képzeleti gondolkodás
• A képzelet ugyanolyan folyamatokat érint, mint az észlelés („lelki
szem”).
• Fajtái:
– reproduktív (már érzékelt, tapasztalt dolgok újra felépítése)
– produktív (olyan kép létrehozása, amit eddig nem tapasztaltunk
meg)
• A mentális műveletek, amelyeket ezekkel a képzetekkel végzünk,
analógok azokkal a műveletekkel, melyeket valódi látott tárgyakkal
végzünk:
– a képzetek forgathatók (pl. R betű mentális forgatása, Cooper és
Shepard, 1973)
– és nagyíthatók
A képzelet
• Régi emlékképeink nyomán látási, mozgási és más
érzékszervi tapasztalatok kapcsolódnak össze,
melynek eredményeképpen egy új képet
anticipálunk.
• Minőségileg újat hoz létre

• Mentális forgatás (Shepard)
• Eidetikusok vizsgálata (Haber)
Problémamegoldás
A probléma:
• az a helyzet, amelyre a személynek nincs kész válasza
• amelyben adott egy kiindulási pont és egy végcél, a kettő közötti
út azonban nem ismert.
• Egy probléma lehet:
• zárt: egy megoldása van, amit az adott keretek, szabályok
meghatároznak (pl. sakkprobléma)
• nyílt: több lehetséges megoldása van (pl. „Szerezz tojást
vacsorára!”)
Problémamegoldás: megoldáskeresést jelent egy viszonylag
ismeretlen helyzetben/egy cél felé haladunk, de nincsenek kész
eszközeink ennek elérésére => alcélok
• konfliktus
Kilencpont-probléma (Sheerer)
A problémamegoldás folyamata
(Lénárd Ferenc)
• Makrostruktúra: gondolkodási fázisok
– Ténymegállapítás
– A probléma megfogalmazása
– A probléma módosítása
– Megoldási javaslat
– A folyamatot mindig kísérik érzelmek
• Mikrostruktúra
– Analízis, szintézis
– Absztrahálás
– Összehasonlítás, rendezés
– Kiegészítés, analógia
– Általánosítás
– Konkretizálás
A gondolkodás szintjei
(Piaget)
• Szenzomotoros (érzékelő –mozgásos)
• Preoperatív (művelet előtti): az óvodáskorúak
gondolkodását jellemzi, a gyermek már rendelkezik
elemi fogalmakkal és egyszerű műveleteket is képes
elvégezni.
• Operatív (műveleti) szint:
– Konkrét fogalmi szint
– Absztrakt fogalmi szint
Alkotó problémamegoldás
1. Előkészítés, adatok rendezése, elmélyült
elemzés
2. Inkubáció
3. Belátás, aha-élmény (intuíció)
4. Kidolgozás és alkalmazás
• Heurisztikák: mentális egyszerűsítések

(reprezentativitás, hozzáférhetőség)
Analógiák
• Relációk relációja
• Formái: hasonlóság, rész-egész, ellentét,
tulajdonság, okság
• Segíti felismerni a mélystruktúra
transzferálhatóságát – spontán 10%
• Tudás illesztését is segítheti

• Új megoldás alapja a belátásos problémáknál
KREATIVITÁS ÉS INTELLIGENCIA
A kreativitás fogalma
• Az a beállítódás és képesség (a képességek
szerveződése), hogy a korábban elszigetelt
tapasztalatok között kapcsolatokat hozunk létre,
amely új gondolkodási sémák formájában, új
tapasztalatokként, elképzelésekként vagy
produktumokként jelennek meg akár a művészetben,
akár a tudományban és technikában, akár a
mindennapi életben.
• “Új produktum létrehozása, a divergens gondolkodás
egyik fajtája” (Guilford)
A kreativitás összetevői
• Fluencia (könnyedség)
• Flexibilitás (rugalmasság)
• Originalitás (eredetiség)
• Szenzibilitás (érzékenység)
• Elaboráció (kidolgozottság)
• Redefiníció (újrafogalmazás)
A kreativitás szintjei
• Kifejező kreativitás
• Produktív kreativitás
• Újítás
• Feltalálás
• Alkotás
A kreatív személyiség jellemző
tulajdonságai
• Intellektuális hatékonyság
• Független gondolkodás és viselkedés
• Nonkonformitás
• Önmegvalósítási, önkifejezési indíték
• Pozitív én-kép
• Magabiztosság
• Pszichés kiegyensúlyozottság
• Újító szándék
• Kíváncsiság
AZ INTELLIGENCIA
• INTELLIGENCIA FAKTOROK
– (Spearman, 1904)
Általános (G)
Speciális (S) : különféle képességekre vagy
feladattípusra vonatkoznak.
Az intelligencia elemei (Sternberg,
1985)
• „tudományos” és „gyakorlati”
1. A tapasztalatokból való tanulás és azok

alkalmazásának képessége
2. Az absztrakt gondolkodás és következtetés képessége
3. A változó és bizonytalan világhoz való alkalmazkodás
képessége
4. Az a képesség, hogy az ember önmagát motiválja és
eredményesen hajtsa végre a rá váró feladatokat
Intelligencia tesztek
• Első intelligencia teszt:
– Alfred Binet: mentális kor (MK) összehasonlítása
az életkorral (ÉK)
– Gyakorlást nem feltételező tételek összeválogatása
(új, vagy ismerős)
pl. Kovács néninek nincs gyereke és úgy tudom,
hogy ez igaz az anyjára is. Igaz?
• Intelligencia hányados
IQ=MK/ÉK x 100
Intelligencia hányados
Az intelligencia vizsgálata
• Wechsler féle intelligencia vizsgálat
• Verbális skála
– Ismeretek
– Helyzetek
– Számolás
– Számismétlés
– Összehasonlítás
• Nem verbális skála
– Rejtjelezés
– Képkiegészítés
– Mozaikpróba
– Képrendezés
Raven-féle intelligencia vizsgálat
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Ilovepdf Merged

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ilovepdf Merged

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

PSZICHOLÓGIA

Dr. Séllei Beatrix

Kötelező és ajánlott irodalom:

Időszakos plusz pont szerzési lehetőségek

naiv pszichológia tudományos

Tanulás és munka Társas kapcsolatok

• a képességek, készségek és korlátok

Légy a saját coachod!

Etimológia: pszicho – ‚lélek’ + logosz – ‚tan’

A pszichológia a felnőtt, ép és egészséges ember lelki jelenségeinek kialakulásával

• A lelki jelenségek sajátosságai:

• Platón: az ideák velünk születnek

• Első pszichológiai laboratórium: Wundt (1879, Lipcse) és intézményesedés kezdete

• Első kísérleti pszichológiai laboratórium Budapesten: Ranschburg (1899)

• Elv: tudatos és tudattalan viselkedés kapcsolata

• Elv: a lelki folyamatok szerveződése

• A II. világháború után megnövekedett a pszichológia iránti érdeklődés.

• általános/kísérleti • munka- és szervezet

A PSZICHOLÓGIA JELENE: TERÜLETEK

• interjú, megfigyelés, • kérdőívek, megfigyelés, strukturált interjú,

A PSZICHOLÓGIA JELENE: MÓDSZEREK

o A személyiség az egyén személyes stílusát

o A személyiség - illetve annak a „magja” -

o flegmatikus (nyálka): nyugodt, közönyös

Kretschmer tipológiája a testalkat és a neuroendokrin rendszer

Sheldon szomatotípusokhoz kapcsolódó domináns temperamentum

Allport szerint vannak közös

Cattel szerint a vonások 16 párba

Megbízhatatlan, Lelkiismeretesség (szabálykövetés, Megbízható,

Visszahúzódó, Extraverzió (beszédeség, szociabilitás, Kifelé forduló, bőbeszédű,

Hideg, ellenséges, Barátságosság (kooperativitás, Segítőkész, empatikus,

Magabiztos, nyugodt, Neuroticitás (negatív érzelmek megélésnek Bizonytalan, sérülékeny,

S. Freud és a tudattalan lelki hatások jelentősége,

Topológiai modell, Strukturális modell,

o Elfelejtés, elfojtás (represszió)

C.G. Jung, a szakadár és a kollektív tudattalan

Személyes és kollektív tudattalan

C.G. Jung, a pszichikus funkciók

Érzékelés (S) Intuíció (N)

Behaviorista gyökerek: kevés

o Az egyén szubjektív élményeire

o Eredet: öröklés vs. környezet

o Mérés: miért és mivel?

Kvalitatív módszertan Kvantitatív módszertan

• interjú, megfigyelés, • kérdőívek, megfigyelés,

o movere – ‚mozgást kiváltó’

o Motívum: Irányt ad a viselkedésnek és energizálja

o Motivált állapotban érzékenységünk nő a céltárgy

Cél: motivált viselkedés

Honnan jönnek a motívumok? 8

Homeosztatikus Nem homeosztatikus

A szeretet és valahová tartozás

A biztonságérzés és a fizikai biztonság

Szociális tanuláselméleti modell:

BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

• A motiváció ereje: a jövővel kapcsolatos

• Méltányosság: Az egyenlőség és az igazságosság

• Célkitűzés elmélet: A környezet értékelése

Az érzelmek bipolárisak és ambivalensek.

Félelem Arousel Elfutok, mert

Hangulat Indulat Szenvedély

Fájdalom vagy más negatív

Morális: erkölcsi normák elsajátítása és betartása

jönnek létre; formális keretek; kisebb érzelmi