IKT szektor

IKT: információs és kommunikációs technológiák

Statisztikailag: a TEÁOR’081 szerint az IKT-eszköz gyártása és az IKT szolgáltatás statisztikai

főtevékenységű vállalkozásokat foglalja magába.

 Az IKT-eszközök gyártás tartalma: 26.1 Elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása, 26.2
Számítógép, perifériás egység gyártása, 26.3 Híradástechnikai berendezés gyártása, 26.4
Elektronikus fogyasztási cikk gyártása, 26.8 Mágneses, optikai információhordozó gyártása.
 Az IKT-szolgáltatás tartalma: 46.5 Információtechnológiai, híradástechnikai termék
nagykereskedelme, 58.2 Szoftverkiadás, 61. Távközlés, 62. Információtechnológiai
szolgáltatás, 63.1 Adatfeldolgozás, webhoszting, világhálóportál-szolgáltatás, 95.1
Számítógép, kommunikációs eszköz javítása.

Az IKT szektor gazdasági súlya

Egy hagyományos iparág gazdasági súlya elsősorban a bruttó hozzáadott értéken (gross value
added, GVA) keresztül mérhető, amely az adott időszakban megtermelt, (belföldön és külföldön)
értékesített áruk és szolgáltatások közvetlen anyagjellegű költségein felüli többlet.

A GVA és a bruttó hazai össztermék (Gross Domestic Product, GDP) közötti különbség abban rejlik,
hogy a GDP tartalmazza a termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó (indirekt) adók és
támogatások egyenlegét is, ami nagyságrendileg 15%-át teszi ki a GDP-nek (85%-ot pedig az
ágazatokban mért GVA alkot).

Az IKT szektor 2018-ban az Európai Unióban mintegy 720 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket
állított elő; az ágazatban foglalkoztatottak száma több mint 6 millió fő volt, az egyes tagállamokban a
beruházások 3-10 százalékát adta, és még magasabb (átlagosan 10-15 százalék körüli) volt a
hozzájárulása a térség vállalatainak K+F kiadásaihoz.

Magyarország az IKT szektor GVA-ból való részesedését tekintve az unió átlaga körül helyezkedik
el, míg az ágazatban foglalkoztatottak arányát tekintve az unió élmezőnyébe tartozik, a hazai IKT
ágazat az exporthoz való hozzájárulás és a beruházások terén is kiemelkedő súlyt képvisel, a
kutatásfejlesztési tevékenység mértéke ugyanakkor elmarad a szomszédos országoktól és az uniós
átlagtól.

A hagyományos (kizárólag a szűken vett IKT szektorra fókuszáló) számbavételi módszerrel a hazai
IKT ágazat közvetlen GVA-termelése 2017-
ben 2280 milliárd forint volt, ami a teljes
nemzetgazdasági GVA mintegy 7,0
százalékának felel meg.

Az input oldali multiplikátor hatásokat

(közvetett hatás az IKT szektor beszállítói
révén és az indukált hatás az IKT
alkalmazottak fogyasztása, belföldi
költései révén) is figyelembe véve a
szektor összesen mintegy 4340 milliárd
forint bruttó hozzáadott érték létrejöttében játszott szerepet, ami a teljes nemzetgazdasági GVA 13,4
százaléka.

Az output oldali multiplikátor-hatással (beruházási hatás és felhasználói hatás az IKT szektor

megrendelői oldalán) is számoló új számbavételi módszerrel az IKT szektor közvetlenül, illetve a
közvetett és indukált hatásokat is figyelembe véve összesen évi 4310–6080 milliárd forint GVA
létrejöttéhez járult hozzá a magyar gazdaságban az utóbbi 10 évben, ami a teljes nemzetgazdasági
GVA 18,1–20,3 százalékát

Az IKT-szektor helyzete a visegrádi (V4-) országokban, 2016

Elektronikus hírközlési piacok: Távközlési és információközlő

hálózatok
Korai távközlő „hálózatok”

Futárok Þ posta (galambposta)

 Kr.e. 1700, Babilónia: „Futár futár elé fut, és hírmondó a hírmondó elé, hogy megjelentse a
babiloni királynak, hogy bevétetett az ő városa mindenfelülről.” Jer. 51.31 (Károli G. ford.)
 Kr.e. 490: Athéniak legyőzték a perzsákat (Marathón), de perzsák Athén ellen ellentámadásra
készültek
 1860-61: USA, Pony Express: Váltott lovak, 3200 km/10 nap

Hangjelzések: dobok, sípok

Látható jelzések: Füst/fény/zászlók, tárcsák.

Aiszkülosz (ókori görög drámaíró): „Agamemnon” (Kr.e. 1184) Trója eleste: Argosz városába
Agamemnon feleségének: 600 km fáklyasor, egy éjszaka alatt átért a hír!

Arab kalifátus: Kordova (Sp.o.) – Észak-Afrika – Bagdad („fáklyatávíró”)

Franciaország: „távíró” őrházak, szemaforok. 1852: 556 őrház, 4800 km hálózat, 29 nagyváros + Párizs
között. Kódolt átvitel!
Távközlési és elektronikus hírközlési piacok:

Hangpiac (hanghívás szolgáltatások)

 Vezetékeshang-piac
 Mobilhang piac

Adatpiac (internet szolgáltatás)

Tartalompiacok

Az elektronikus hírközlési piacok csoportosításának három dimenziója:

1. Technológiai platformok

 vezetékes, mobil, kábel/koaxiális, földfelszíni műsorszórás, feltörekvő technológiák

2. Értéklánc elemek

 tartalom-előállítás, tartalom szerkesztés

 szolgáltatás/applikáció
 hálózat (hozzáférés és átvitel)
 végberendezések
 fogyasztói kapcsolatok

3. Végfelhasználói szolgáltatások

 hang, adat, audiovizuális

Trendek az elektronikus hírközlési piacokon:

Szolgáltatási trendek
1. Hanghasználat az árazás
függvényében nő
2. Adathasználat erőteljesen nő
3. Elmosódik a különbség a
szolgáltatási piacok között –
minden IP alapú
adatszolgáltatássá válik
4. A szolgáltatásokat
csomagokban kínálják
5. Interaktív, on-demand
szolgáltatások terjedése
Technológiai trendek
6. A hang és adatszolgáltatás
egyre több technológiai
platformon oszlik meg
- mobil hang (FMS)
- mobil adat (pl. GPRS, 3G)
- hang kábelen
7. AV szolgáltatások új
technológiai platformokon is
elérhetővé válnak
8. Technológiai konvergencia
az értéklánc több elemén is
9. Új, feltörekvő technológia
számottevő piaci szereplő lesz
Értéklánc trendek
11. Tartalomszolgáltatás
szerepe/értéke megnő
12. Erősebben szétválnak a
hálózatüzemeltetési,
szolgáltatási és fogyasztói
kapcsolat feladatok
13. Végberendezés gyártók és
szolgáltatók csatája a
szolgáltatási „intelligenciáért”

Az elektronikus hírközlési piacok néhány fontos közgazdasági sajátossága

Kínálati oldalon: Hálózati infrastruktúrát igényel à Méret- és választékgazdaságosság

Keresleti oldalon: Hálózati externáliák

Mindezek miatt bizonyos piacokon koncentrált piacszerkezet

Konvergencia: emiatt az egyes piacok határai elmosódnak

Hálózati hatás (hálózati externália)
Amikor egy termék értéke bármely fogyasztó számára azzal együtt nő, ahogyan nő az azt használók
száma, akkor azt mondjuk, hogy e termék piaca a hálózati externáliák vagy hálózati hatások
tulajdonságát mutatja.

A hálózati hatások több okból is létrejöhetnek:

1. Fogyasztási externália

o Ebben az esetben közvetlen hálózati hatásról beszélünk, ahol az egyik fogyasztó

jelenléte közvetlenül növeli a többiek hasznosságát
o Ilyenek a kommunikációs hálózatok, ahol a hálózathoz való csatlakozás hasznossága
nő, ha egyre több kommunikációs partnerrel lehet kapcsolatba lépni

2. Kiegészítés, kompatibilitás, szabványok

o Ebben az esetben közvetett hálózati hatásról beszélünk

o Ezalatt azt értjük, hogy például a számítógép hardver és szoftver esetén, ha többen
használnak egy adott hardver családot, akkor annál inkább megéri a
szoftverfejlesztőknek ezzel a hardvercsaláddal kompatibilis alkalmazást kifejleszteni,
a sokféle alkalmazás elérhetősége pedig erősíti az adott hardver család
népszerűségét
o A fogyasztók számára tehát egymással kiegészítő viszonyban lévő, vagy kompatibilis
„rendszerek” biztosítanak nagyobb hasznosságot

E piacok természetes hajlama a koncentrációra (monopol, vagy oligopol piacok)

 A „győztes mindent visz” jelleg

Hálózati hatások következményei a piaci folyamatokra (kereslet, kiegészítő termékek és a

verseny)
„Kritikus tömeg”: többszörös egyensúly lehetősége, teljes piac összeomlásának lehetősége

A „győztes mindent visz” jelleg:

 Nem garantált, hogy a jobb technológia nyer

 E piacok természetes hajlama a koncentrációra (monopol, vagy oligopol piacok)

Példák: DVD lejátszók megjelenése, Dvorak billentyűzet kudarca, VHS vs. BETAMAX, MS-DOS
operációs rendszer elterjedése

Rendszerek versenye, iparági szabványok küzdelme, Kompatibilitás kérdése

Adott technológián belüli, vagyis „piacon belüli” verseny, vagy a technológiák közti „piacért folyó”
verseny?

Kompatibilitás: Hálózati hatás erőteljesebb érvényesülése Þ fogyasztók fizetési hajlandósága

magasabb

Inkompatibilitás: csökkenti a vállalatok terméke közti helyettesíthetőséget Þ kevésbé korlátozzák

egymás árazási döntéseit
Kétoldalú piacok (two-sided markets)
Ex ante: tagságból fakadó externáliák (membership externalities)

Ex post: használatból fakadó externáliák (usage externalities)

Példa: Bankkártya piac

Árazás (pricing)

A1 és A2: fix díj (tagsági, előfizetői, hozzáférési…) – ex ante a1 és a2: használatarányos díj – ex post

Példák:

Bankkártya (1 – kártyatulajdonosok, 2 – kereskedők)

 A1>0 (éves kártyadíj); A2³0 (terminál díja);

 a1≤0 (kártyahasználat díja); a2>0 (kereskedői díj)
Videojátékok (1 – játékosok, 2 – játékfejlesztők)

 A1>0 (játékkonzol ára); A2>0 (fejlesztői KIT ára);

 a1=0 (használat díja); a2>0 (eladott játékok után fizetett jutalék)

Microsoft operációs rendszerek (1 – felhasználók, 2 – programfejlesztők)

 A1>0 (operációs rendszer ára); A2=0 (fejlesztői KIT ára);

 a1=0 és a2=0 (használat díja)

Piacszerkezeti pillanatkép az elektronikus hírközlési piacokról

Az elektronikus hírközlési piacok mérete:

Vezetékeshang-piac:
Mobilhangpiac:

Internetpiac:
A távközlési szolgáltatások iránti igényszintek:
A lakosság továbbra is a mobiltelefont tartja a legfontosabb távközlési szolgáltatásnak – 74% azok
aránya, akik nélkülözhetetlennek tartják, további 14% csak nehezen lenne meg nélküle. Jelentősen
nőtt a fontossága tavaly óta a „Small Screen” mobilinternetnek, a lakosság egyharmada immár
nélkülözhetetlennek tartja.

A „Small Screen” internet a fiatalabb generációk számára jelent nagy vonzerőt: a 14-29 évesek közel
fele nélkülözhetetlennek tartja (míg tavaly még csak egyharmaduk tartotta annak). Ezzel szemben a
„Large Screen” mobilinternet úgy tűnik, veszít jelentőségéből.

Hírközlési piacok szabályozása: miért kell szabályozni?

Szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás (frekvencia, hívószám)

Piaci verseny hiánya, korlátozottsága: méret- és választékgazdaságosság, hálózati externáliák

Piaci kudarcok (externáliák), jóléti célok Pl. Egyetemes szolgáltatás

Mit? Rendszer (Technológia, műszaki) szabályozás: a piac tárgyára (technológia, berendezés, hálózat,
szolgáltatás) irányul.

Kit? Piac (Gazdasági) szabályozás: a piac szereplőire (szolgáltatók, gyártók) irányul.

A szabályozás területenként és időben változó.

Függ:

 a technológiai fejlődéstől (opt. üzemméret, szolgáltatási skála, konvergencia)

 a verseny intenzitásától, a piaci struktúrától (természetes monopólium, oligopólium)
 a társadalmi igény alakulásától (pl. egyetemes távközlési szolgáltatás)
 a politikai hatalom befolyásától (pl. kormányzati prioritások kezelése)

TÁVKÖZLÉSBEN 4 fázis különíthető el:

1. A természetes monopólium időszaka.

2. A versenykörnyezet kialakításának időszaka.

3. Az infokommunikációs konvergencia kibontakozásának időszaka.

4. A fejlett információs társadalom időszaka

A távközlés/infokomm. fejlődésének és szabályozásának időszakai

1. FÁZIS A TERMÉSZETES MONOPÓLIUM IDŐSZAKA

A monopólium biztosítja a gazdasági hatékonyságot. Nagyon magas az egy szolgáltatásegységre jutó
állandó költségek aránya (kevés szolgáltatás a nagyon költséges hálózati infrastruktúrán)

Csak távbeszélő és távíró szolgáltatások.

Műszaki szabályozás: Alapvető műszaki tervek formájában

Gazdasági szabályozás: Modellváltozatok:

1. Állami tulajdon (Európa, nemzeti PTT-k ):

 Gyenge gazdasági hatékonyság és igénykielégítés

 Az állam harmonizál (pl.: hatósági árak, igények sorolása)
 A szabályozás önálló funkcióként nem jelenik meg.

2. Magántulajdonú operátorok (Pl.: USA):

 Jó gazdasági hatékonyság, de sikertelenség a szociális célok és az egységesség

teljesítésében.
 Független szabályozó (FCC, Federal Communications Commission) és piacszabályozás
(pl.: árszabályozás) jön létre.

A technológiai és piaci fejlődés folytán a természetes monopólium már kevéssé igazolható, a

versenyt kezdik a szabályozás alapvető eszközének tekinteni, amely biztosíthatja a gazdasági
hatékonyságot és az ésszerű árakat is.

2. FÁZIS A VERSENYKÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

Fő szerepben a szabályozó (regulator, regulatory authority):

A piaci verseny kialakulásának elősegítése (liberalizálás, piacra lépés támogatása, erőfölény kezelése)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kialakítása. (tartalma, kötelezettek köre, finanszírozás)

1996 USA: törvényi megfogalmazás EU: irányelv

Több szereplő, de csak korlátozott verseny jön létre.

 A versenyintenzítás mérőszáma, pl. piaci részesedések alapján: HHI,

Herfindahl-Hirschman Index (HHI): HHI =∑ Ri 2 , ahol Ri az i-dik cég piaci részesedése.
0 ≤ HHI ≤ 1
 Elegendő számú egymással versengő szállító/szolgáltató már elkerülhetővé tenné a piaci
erővel való visszaélést vagy az összejátszást.
 Hatékony a verseny, ha HHI ≤ 0,18 (US Dept. Justice), azaz legalább hat versenyző cég van, és
40%-nál kisebb a legnagyobb részesedés is.

TÁVKÖZLÉS SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK a piaci verseny kibontakoztatása és erősítése

érdekében

 szolgáltatási piacra lépés egyszerűsítése (kizárólagosságok megszüntetése, engedélyezés

egyszerűsítése, csak regisztráció)
  átlátható, nyílt eljárások az erőforrások megszerzésére (pályáztatás, árverés, pl.
frekvenciáért)
 számhordozhatóság, közvetítő-szolgáltató választás,
 piaci erőfölény kezelése (aszimmetrikus szabályozás)
 hálózatok összekapcsolásának, szolgáltatók együttműködésének kötelezése.
 hálózatrészekhez való hozzáférés, előfizetői hurok átengedésének kötelezése.
 vállalat egyesülések, felvásárlások kontrollja.
 költségalapúság figyelemmel kísérése.
 árszabályozás (pl. ársapka szabályozás, hatósági árak)
 minőség és megfelelőség felügyelete, stb.

3. FÁZIS INFOKOMMUNIKÁCIÓS KONGERVENCIA

Távközlés, informatika, média konvergenciája:

 Vertikális piaci integráció

 Eltérő piacok konvergenciája

A technológiai fejlődés folytán a konvergálódó területek szabályozása összehangolt és az információs

társadalom igényeinek megfelelő szabályozást kíván.

Az infokommunikációs konvergencia fokozatai:

 Egységes rendszerek, hálózati platform

 Termékpiacok, szervezetek integrációja
 Szabályozás konvergenciája

SZABÁLYOZÁSOK HARMONIZÁLÁSÁNAK, a konvergencia kibontakoztatásának szabályozási eszközei

Általános versenyszabályok távközlés-speciális szabályozás helyett (pl. versenyjogi megközelítés a

piaci erőfölény kezelésére) technológia-semleges szabályozás (lehetőség szerint)

 földfelszíni, műholdas, PSTN, IP, kábeltv, műsorszórás, stb. egységesen. (pl. összekapcsolás,
számhordozhatóság)

szolgáltatási piacra lépés szabályainak egységesítése (általános engedély + egyedi bejelentés)

a szabályozás európai harmonizálása.

 közösségi kötelező szabályozási irányelvek.

 szabályozási hatóságok tevékenységének koordinációja (fokozott EC kontrol, együttműködési
kötelezettségek)

a konvergenciából fakadó újabb szabályozási kérdések:

 információ biztonság, azonosítás, titkosság, vírusok…

 tartalomszolgáltatások szabályozása: nem kívánt infók, a használó védelme, a tartalom
használhatósága.
 információhoz fűződő személyiségi jogok: információszabadság és emberi méltóság, szerzői
jogok, stb. újragondolása.
A hírközlési piacok szabályozásának feladatmegosztása

Kormány:

 Hírközlés-politika kialakítása
 Azonosítók és frekvenciasávok felosztása
 EU kötelezettségek

Informatikai és hírközlési miniszter:

 Előterjesztések a Kormány számára

 Tanúsító szervezetek kijelölése
 Egyes hírközlési díjak felső határának megállapítása
Egyetemes szolgáltatás; Műsorszórás; Vezetékes Internet szolgáltatás

Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH):

1. NMHH Tanácsa

 Piacmeghatározás
 JPE-k (Jelentős Piaci Erővel rendelkező szolgáltatók) azonosítása, kötelezettségeik
megállapítása
 Eljárás jogvita esetén
 Hírközlési Állandó Választottbíróság megalapítása

2. NMHH Hivatala

 Piacfelügyelet
 Nyilvántartások vezetése

A hírközlési piacok szabályozása: piacmeghatározás

1. NMHH Tanácsa

 érintett piacok azonosítása

 érintett piacokon fennálló verseny rendszeres elemzése
 nem kellően hatékony verseny esetén JPE-k azonosítása
 JPE kötelezettségei: átláthatóság, egyenlő elbánás, számviteli szétválasztás,
hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek, a közös
eszközhasználat és helymegosztás különös szabályai, költségalapúság és a díjak
ellenőrizhetőség

2. Szolgáltatók

 adatszolgáltatásra kötelesek
Technika- és piactörténet
1837 S. Morse üzembe helyezi távíróját

1844 Üzembe helyezik az első Morse-rendszerű távíró-összeköttetést Washington és Baltimore

között

1847 Pozsony (Magyarország) és Gänsendorf (Ausztria) között üzembe áll az első Morserendszerű
távíró-összeköttetés

1850 Pozsony – Érsekújvár – Esztergom – Vác – Pest, Pest-Buda és Bécs között létrejön az első távíró-
összeköttetés, Pollák Antal, Virág József: a világ leggyorsabb távírója

1875 Watson, Bell: „hangtávíró”, vagy „messzeszóló” és 1876 Graham Bell szabadalmi bejelentése
telefon-összeköttetésre

1877 Az első telefonközpont (Puskás Tivadar) Edison, Charles Scriber 1878 A világ első manuális (LB
rendszerű) telefon- központjának üzembe helyezése az USA-ban

1879 Párizs, LB telefonközpont, Puskás Tivadar

1880 Az első magyarországi nyilvános (LB rendszerű) telefonközpont üzembe állítása Budapesten

1882 Pesti Vigadó műsor közvetítés telefonon

1887 Budapest, Szeged, Arad, Temesvár, Pécs, Zágráb. Helyi közhasznú telefonhálózatok

1888 Almon Strowger feltalálja az automata telefonközpontot

1890 Az első hazai nemzetközi telefon-összeköttetés üzembe állítása Budapest és Bécs között

1892 A világ első automata telefonközpontjának üzembe állítása az USA-ban

1893 Az első helyközi (városok közötti) összeköttetések üzembe állítása Magyarországon Pozsony,
Győr, Budapest, Szeged, Arad között

1893 Telefon hírmondó

1904 Az első CB rendszerű manuális központ üzembe állítása Budapesten (Teréz központ)

1915 Crossbar kapcsoló szabadalmaztatása (Reynolds, USA)

1924 Autóba épített Bell mobil telefon

1928 Az első automata helyi telefonközpontok üzembe állítása Párizsban és Budapesten

1937 A. H. Reeves szabadalmaztatja a PCM átviteli módszert

1946 Bell Labs, MTS (Mobil Telephone System) néven nyilvános célú mobiltelefon szolgáltatást indít

1948 Az első kísérleti, elektroncsöves PCM multiplex berendezés elkészítése az amerikai Bell
Laboratóriumban

1948 A tűs tranzisztor feltalálása

1956 Az első automatikus nemzetközi telefon-összeköttetés (Párizs és Brüsszel között)

1955 A réteg tranzisztor feltalálása

1958 A világ első országa (USA), ahol befejeződik a teljes telefonhálózat automatizálása
1964 A világ első TPV telefonközpontjának üzembe helyezése (USA – ESS1)

1970 Az automatikus interkontinentális kapcsolások indulása (London – New York)

1972 Az automatikus nemzetközi telefonhívás kezdete Magyarországon

1973 „kézi mobiltelefonok megjelenése

1974 Az automatikus belföldi távhívás kezdete Magyarországon Franciaországban (Côte du Nord)

megnyitják a világ első nyilvános használatú ISDN szolgálatát

1987 13 szolgáltató aláírja a GSM egyezményt és megállapodnak a kereskedelmi szolgáltatás júliusi

beindításában

1989 28 nyugat-európai szolgáltató aláírja az ISDN megállapodást, és ezzel kialakul az EuroISDN

koncepció

Technika- és piactörténet: MAGYARORSZÁG

1897 Budapesti M. kir. Távbeszélő Hálózat Igazgatóság

1900 Budapesten a telefon-előfizetők száma 5800, Szegeden 412, Debrecenben 243, Pécsett 142,
Miskolcon 138., Győrben 296, Sopronban 266, Szombathelyen 183, Nyíregyházán 77,
Székesfehérvárott 100, Kecskeméten 130, Nagykanizsán 92 fő

1928 Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. távbeszélő. és távíró-osztályaiból kivált és lett önálló
gyár. Standard Villamossági Rt. Az első automata (forgókefés 7A) helyi központ üzembe helyezése
Budapesten.

1940 Hazai távhívási kísérletek

1945 Megkezdődik az újjáépítés

1948 Standard Villamossági Rt.-t államosítják; a közcélú távközlés fejlesztés korlátozása;

Megkezdődik a „Standard per elnevezésű koncepciós eljárás, külön távközlési hálózat építése.

1962 A Teréz központ épületében üzembe helyeztek egy elektronikusan vezérelt crossbar-központot

1964 Balatonfüreden üzembe helyeztek egy kísérleti, elektronikusan vezérelt crossbar központot
(ECR), amellyel Veszprém irányába távhívásokat is lehetett kezdeményezni

1980 a COCOM lista.

1987 A Magyar Posta (állami engedéllyel) felvette a kapcsolatot az osztrák Austria Telecom (AT)
vállalattal, és megállapodott vele, hogy az AT Bécsben elkezdi az általa licenc alapján gyártott OES-D
digitális kapcsolórendszer szoftverének átdolgozását,

1988 A COCOM engedélyezte az ADS rendszer exportját,

1989 A Magyar Posta digitális nemzetközi kapcsolóközpontot vásárol az Ericssontól,

1990 a távközlés leválasztása a Magyar Postáról, létrejön a Magyar Távközlési Vállalat, a Matáv

1990 Megkezdte szolgáltatását a Westel Rádiótelefon Kft

1992 A Matáv privatizációjának első üteme

1994 A Matáv privatizációjának második üteme, (100%-os tulajdonos a Deutsche Telecom).

1995 ADS rendszer bővítése (fejlesztése) Magyarországon leállt (az ADS központokban pl. nincs ISDN
csatlakozási lehetőség); ISDN szolgáltatás bevezetése

1997 Magyarországon befejeződik az ország telefonhálózatának teljes mértékű automatizálása.

 Egyesült Államok 1958

 Svájc 1959
 Hollandia 1962
 Német Szövetségi Köztársaság 1966
 Egyesült Királyság 1967

2000 A forgókefés 7A központok kikapcsolása

2003 Megszületett az Elektronikus hírközlésről szóló, évi C. törvény, amely rögzíti a távközlés
közeljövőbeli fejlődési irányait, és annak szabályait

2005 Magyar Telecom (T-Com; T-Systems; T-Mobile; T-Online)

2008 Az utolsó elektromechanikus központ kikapcsolása

2009 A Telekom megkezdi az optikai hálózat építését az előfizetőkig

2010 Kikapcsolják az ADS központokat, helyükbe IP központok lépnek.