Hunyad megyében járt a Bekecs Néptáncszínház

Történetek itthonról
Nagy sikernek örvendett a hétvégén a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház két Hunyad
megyei előadása: a dévai Művelődési házban bemutatott Legendák kertjében című táncjáték és a
Zsilvölgyi Magyar Kulturális Napokba programjába illesztett lupényi előadás, mely az elmúlt
100 esztendő erdélyi valóságaira fókuszál.
– 2018 őszén a Felszállott a Páva továbbjutó versenyzőiként határoztuk el, hogy amennyiben
bekerülünk a döntőbe, nyereményünket a Szent Ferenc Alapítványnak ajánljuk fel. Sajnos nem
lettünk döntősök, de az évzáró előadásunk bevételét illetve további adományokat arra
fordítottuk, hogy két előadással eljöjjünk Dévára és megajándékozzuk az alapítvány gyermekeit –
mesélte a történet kezdetét Benő Barna, a Bekecs Néptáncszínház vezetője. A társulatról még
elmondta: az 1998 óta működő néptáncegyüttesből nőtte ki magát és színpadi produkcióinak
összeállításában elsősorban az erdélyi magyar néptáncra illetve hagyományokra épít. Így került
képbe a 180 legendát és mondát tartalmazó Székelyföldi Legendárium történeteinek színpadi
feldolgozása. Ivácson László rendező-koreográfus irányításával, Molnár Szabolcs és Orbán
Ferenc zenéjére állt össze egy olyan darab, amely öt székelyföldi legendát dolgoz fel, ötvöz
egységes mesés táncjátékká. A nyárádszentimrei Pala domb, Maka vára, az Isten széke, az
Ördög-tó és a Gyilkos-tó legendájára épülő mondafüzérhez Furik Rita alkotta meg a nagyszerű
jelmezeket. Ezek a történetek oktató jellegűek, leleményességről, kitartásról, szeretetről,
furfangos észjárásról, hősiességről, történelmi pillanatokról, bátorságról szólnak – mesélt az
előadásról Benő Barna. A Déván bemutatott színpadi produkció valóban elbűvölte a
gyermekeket, de a szülőket, nagyszülőket, nevelőket is. Percekig tartó tapssal jutalmazták a
nagyszerű előadást.
Hasonló sikere volt a Bekecs Néptáncszínház lupényi bemutatójának is. Az Ember az
embertelenségben címet viselő táncjáték a Trianont követő száz esztendőt öleli fel. –
Előadásunkkal azok előtt szeretnénk tisztelegni, akik az életüket adták a hazájukért, családjukért,
embertársaikért és nem utolsó sorban azért, hogy gyermekeik egy jobb világban éljenek, példát
mutatva emberségről, bátorságról, hazaszeretetről, kitartásról, hitről. Az ember az
embertelenségben táncelőadásban olyan képeket rajzolunk a tánc, a zene és a beszéd színpadi
nyelvén, amelyek megidézik a hadba vonulók és az itthon maradottak életérzéseit. A színpadi
események nem ragaszkodnak az elmúlt század dokumentarista krónikásaiként beszámolni a
háborús eseményekről, célunk inkább a történelem kiszolgáltatottságában élő emberhez való
közelítés. Az irodalmi szövegtöredékekkel, naplórészletekkel, vetítéssel pedig szélesíteni
kívánjuk ezt a személyessé tételt – mondta Benő Barna aki Tőkés Csaba Zsolt rendező-
koreográfus mellett asszisztensként vett részt a produkció színpadi előkészítésében. Az
elsősorban felnőttekhez szóló, megrázó táncjáték hálás közönségre talált a zsilvölgyi Lupényban
is.
GBR
fotók: Gáspár-Barra Áron