3.394.579 ‘en ire «ros io ened em she Se psc nt ses ‘em err em cant rs, 05039/2012 Feist: Needy Jens Tartalomjegyzék E6s26 A forditis elmélete ‘A nyelvészetiforditiselméler elethenése A forts tevtkenyseyelege ‘A fort tevdkenvaeseskoze ‘A forts tevdkensae tay Nan fljeonossig a fordassiméletben? ‘Avoudiés mint sks A forded ent candy. ‘A fords min atta tray [A mifordas és a szakforditis aria A nvelséset megilenése ‘Azitodalmi é a nyelviszei mepkizelies Forditéselméet és kontrasaivnjeleset A foditssimeler és a Rontresztivnyeivészt kalonbsige Fordtielmet és kootrazivs2ivegnyeveszet {A forts staicié mje és yelven iv elemel A foritselmeler mint interdiszeplnies tdomény ‘A forditselmeler mint hasznos tadomany ‘A foritiselmelet min allalmazort nyelveszct, A forditiselmeletdetnicioin, ‘A nylveenet forditsclnele ls korea Forditiselmélet és suociolingvisztika Egytni besaédssdtossigok vsseacisa “Tainyev ellegzetexsegekveezaacasa 2s flérendetsgivinzonvok vszaadisa 1s 16 16 16 18 19 0 2» 2» a 22 24 24 25 26 a32, 372 38 39, 30. an 4 AL as 4a. 45 451, 452, 453, 454, 46. a8 49) 410, “Tartsomcgyech ‘Az elivalens née lek foritisa Fordithatosig ~fordithattlansie Arelak ea fordihatalansag [Micnyijehar a forditistudomany a socilingvsikinak2 Mut nysjthat a sonciolinginska a onditistadomnynal? Uj ihivisok «fords sociolingwieztes sma Forditiselmélet és pszichotingvisatika Percepsi és produkeé a frditisban Forts 6 kenpelviseg A sinkrontolmacsolis mint prsicholingvistha Kloet [halla +a bees ayes A pereepeséakivtisa ‘Tolmacslistlfggetin kseletck Avaldszinistg loeieles. Ahipoweisek fed [A hipotéselbots jell | fort tolmacsoliseronéne ‘Anyaggyiitést neherseyek ‘A talimes szemelynegesyes ‘A forts els beszede” saz inioepekcioe midezer Forditaselmelet és sivegnyelvészet ‘Srowegkézpontisig a foritisban Eleivolodae « szivegtal ‘Visser a steer A belsgszervezie fell mephizeites {A suivepipunok fell meghseeites ‘A aralomiseponti sveg forditasa | formakbapontd savegek forditasa A felhiviskioponts sve ‘Az audioomediis sven forditica Saalsaivestipologi. ‘Att mepuozlis Incegiciia A lerihelyenig tata Sakeptiiamus a svegseintd megkiveltssel aposolabaa [A szovepnyelsze Koapontisaerepe a ford tudominyban Pa 35 36 3 “ a 2 PH % 46 ru 0 3 3 33 54 55 3 8 39 50 re rd or 4 66 6 a as Tanaloesyk 5. CA forditas folyamatinak nyelvészeti modellil 5.1, Analisis és siti 5.2, Arsalan szakase 5.3. A forditsfolysmatinak modsllisa 5.4. A denotatv Gzituat) modell 54.1, A denotativ modell elnyei és hitting 55." A wancfermsciss modell 5.5.1. A transformécios modell Kisakalisinake eldeményed 5.5.2. A forts folyamata a wansoformdeiin modell seri 5.5.3. A uancformaciés modell elinyei ee hieanyst 5.6. A samanikat modell 5.6.1. A semantika model Kslakulsinal.ciSoméayei 5.6.2. A forts falyamats aszemantiknt modell ezrin. 5.6.3. Melek és 2solkovszkij szemantikai modelhe 5.6.4. A szemanvil fggvenyek 5.65. A semancikal modell eayel & hétcnyal 5.1. Az chvivalencia sntcinek modellic ‘Av ekveaenci-senek sacrint modell lapel és hétrnyai 58. A fortis miata ki avelvegyites mikidtetése 6, /\ Az eloivalencia fogalma a forditaselméetben, 6.1. Az olias, forts fa tats chovalencn-elfogi, 62. Az elvivalencia HilonbteS mephiesiteet 63. Catford ckvvalencin-felfogiea od. Nida ckvvalencisflfogas 65. Egyeb ckvvalencia-felfopisok 6.6. Mit kell megrizn a frditisban? 67. Komiszaroyckvvalenca-fefogisa 8. A kommunikativ lovalencafltle 6.9. Az elvivalencia fogalminak eletse 6.10, Ae coivalencia fogalminak jeletonege 7. Merre tart ma a forditastudomsns? TA. Uj enevents 72. Ujtarsadaim feladato. 73. Uj mihelyek TA. Uj folyiratok 75. Ujkonyesorozatak, enckdopédicke 76, Uj kutatsi modszerek (empirkus meédszarek) n n a n a 1 % m ms cr 80 st 84 85 "7 87 88 9 31 93 95 96 101 101 103 103 105 109 noA Cloze-teszt A kdrdsives mise [A keaaielyesseg 622 olvasoievirisok tesztelse ‘Az expliciiigs tatégik textes ‘Ac intonpele mace 1} rotatisi madszerk (korpuszelemais) A korpusznyoleszet felese Kets tabbnselvti korposzok felhasniisa Avithato eredmenvek Gj rudamanyos paraigmak G} segtdtadomany — interkuiurlis kommanikicid Uj mak mepiclenése - médiafordis Hoogyan seed egy tudominyos téma? ‘A nyeleésvet forditselmler misodik és harmadie Korea 73, Mere tart a magyar forditstudominy? A forditéstudomany terminolégiéja 1. Beverotés 2. Forditistudoményi szabhifejentsck jogyzdke Pliggetek 1. Irodalomjegy2ck 2. Magyar fordistadominy és frdiistechnikai ‘pakirodsiom. 3. Névmatas m1 us os 205, Elész6 Mivel A fonds ends gyrate ci mivem 1994-c es kind sit gyors egymanutinban ect Sjabh Kinds Rivete (1994, 1996), 5 8 smi adit Kadasreexyreterebélyesedett, 1997-ben a kinds kivin- Sigiraseérdlsazotam az elmclets és a gyakorlt rest, 1907-ben je- Tent meg a Fndiis J avagy Bevccts a jodiis ddl cra King, amelyeartakmazta x Fotis emule és gyakoraa cm ni Ribot sé résaét valamine ket bj feezetet, az epyik a forts okatésdnak Imosdszertandvol wl a masik a forditatacomény legtontosabb sale bijezéseinekgyitemenye wok. Ee a legijabb atdolgozote Wadis, amelynck cime Breese a fond tis emilee, Rec résabst Alla fords elmeletedl sale esrb, ‘valamint a frditastudomainyiszabliejezesekgyajtemenyebol, & nem tartalmazza az oktatis-modszerani reset, mivel a2 hamarosae, Kb ‘tvs, Sl kitetben fog mepicenn, ‘Aron elsb része A ont elite ~ amely a budapest & a ‘miskole bolestssharon 1091 és 1997 kenset tater forditeelneet ladisaim soerkestcetvalozata, a frdiis nyelésze meghbzlitse- nick eletkenesct, a nyelvszetfordieistudomdny Snails tudloménnya ils jae ‘Ar eaves lejezetck bemutats a fortis folyamatibon steps i 28 osszes nyt es elven Kvull tensa forrisayelvetér a cde nelet, a forranyelt sabvegst& a edlnyeli szvenet, a forrsnyeli feladot, a forditoe és a clad least, valamine a forts eros ‘ack fldraj,wrtenei és ers iiményel,« megvizegik, hogy a forditiselmelee kalonbzs wsegédeadomanyal” ~a kontasztv nyelsszst a szocolingvscika, pszicholingisztka & a szovegnse- ‘eszee~ hogyan seit forditiselmélte etnyexiernulmanvoaass- ban. Kull fejnstet szentelink sTonditiskutatas ker nagyelmelet problémijdnak: a frit flyamat modelllisnak és a forts eke Sancta kérdésenck, ‘A Kony cls resze a frdtistudomany jelenlegi helyzetenc stte-Kintésével, i mihelyek, 6 flybiratok, di émak, bj kuatisi médsze- tek ismertetésvel varu, A Mere cart ma a foditamadominy” cimi fejezet ay amily edi i Kanrlhindisraegyre bavi es extort most Az 1994 ta elt GveRDen nagyon sok minden tort a nem- Tetkiui 6s a magyar fordiistadontinyban, Az SszcurOpal rsadali- fandaaipifladatoke mogndwckedese (EU-integraei),valamint for- {nok solgilaciban dé technika exkiedk ars felddése (epi for- ‘4i6i peogeamok, online seOtiak, Intern st) oljan Gj feladatokat 5 egvben tj petspektivakat felentenek a forditok és tolmacsok sz ‘mira, ama fordiastudomins flédésenck isi lendetet ad ‘A rendkivil megnovekedettforditineadomdnyi publikcios eve enyscpre jellemad, hogy tvabl note fordcstadominyiszakfoly- itstok sea, 2 Hawszk fratéetadomangtfolydiratok (Bat, Meta, ‘Tange Lanewace Inermaionl)é2 2 em ind, de mari rendkivil sikeres The Translator mele &jforditastudomangifolyiratok ind fake Lenewage Today, Interpreting A ,.eniamins Translation Library” ‘elle, amely a 30 KOtt KOrUl ft fondiistudominy: Konyesoro~ ta indult « Troan Thorics Explained (Manchester: St Jerome) Megjlent az eled forditéstadomanyi enciklopédia (Baker, M. ed 1998. Encwlopedia of Translation Stadio, London: Routledge), a2 ess terminologai tr (Shutlework, M. & Cowie M1997. Dictionary {of Trondaton Statics, Manchester St Jerome), és a St, Jerome Wado most inde Tanaron Shuts, Absnacs ei, vente Ke szimbst as indvinyaty arnclyher egy BiBlogrply of Tanai Seas rl. "A mogyatorsisfonditiskuats sempentabol ki fotos eseméayt el megemlitent, AZ eyik, hogy megilent az cls magyar nyelv, forditisalfoplakozs flyoiat, 2 Firdtastudeminy 1. éxolyaménak 1 sima. Cals, hogy szakmat framot & publiklis eherosegette- ‘emsen, mindazoknak az clmelet & ayakrlac szakermbercknck, skik 2 fowdiis ¢s tolmicolis sltalinos torvényszertségeinck nyelvészet Tevisval,Kattdvalfoglalloznake Mint ata flyirar aime = Ti riningok a ibe sadbl nes sents elméle, gyakortaa és fltisa wmatorcbl~mtat, «flyéeattgan értelmert a fonditis- odomaaye: a nyeli Kowvetites Osszes visa beleartoaik profi, rnemesak a fosdités,hanem a telmicsolas oszes vila, szinkron- Tolmicsolistlaflafcratocison keresztl a Rézossegl tolmicsolisg ‘snnemesak a karat, hanem a oktats ‘A mii csemény, hogy a7 Akadémiai Kind6 2000 tavaszn dh nem- zetkoa! fordtistidomsays flyoiratotsndt Acs languages and cares Climmel. A folyiat alee: A mididseplinary journal for ranlation nd inerprting tudo, és angol nyeivé fnulmsanyokat fog KOzOInk a fonaitistudomany temakieebsl, Kulonds tekintttel az curspa nyel politika és fordiaspolcka herds. Akinyy miso fejezete— A onccudonsny termina — tb, mint saia forditastudomany és forditsealGracfugadaalinos Alalnazotenyelvéseei terminus magyardeate taralmazaa, Ez ste ‘invsjopyzc a eles Kisret a forditetadomany magyar myst ter ‘rinologiinsk Fidolgordvia, és mine iyen, niin sok vtathats el reverésttartalmaz, nom is bovEle ar, mennvs minden Kimaradh belle. Figyelembe kell wean azonban, hogy Kényvem esak bevezets 2 fowitis elmelezbe, és nem a legujabb iranyzatok aclintsére¥ Talkozsk. Bz a terminusjegyack eayebkéne csak résalete egy eldké sletben lees nagyobo forditéstadomany terminologis!seatenak, fmclsben a olmaesolssal kapesolats és az iodalomtadomanybs} Sivet forditistadomanyi seabifjetsek i szerepelnifognale ‘Bir mine emlitetem, ez a konyy elssorban beveetés a fortis tdoményba, a kinyv vege talathatd lrodlomjeycitben a lepissebb ‘wakrodalom is megtalalnad, még ha a legijabh mivek,irinyzatok realetes iamertetesee chben a kinvvben nem is villalkozbattam ‘A szalirodalom bérege mitt a Rimyvet nemersk forthe, fordiint ‘ktaté tandrok & fordtbeloltek, hanem fondiistudeminy srakdol sovatot, PhD dolgocatot iro egyetems hallatdk, PAD hallatok is ‘nasznnal fongathabae Boért kerlt a Rony vegére a Nema is ‘Mivelannak, aki Magyarorszigon frditistudoményi katatsba fog, ‘4 magyar fordiistudomany szakirodalmat cs a foritassal foghlkoed Iagyarszakemberekot i omernic Kel, ezeet a Mure tart a magyar Jidiiscudomany ejevetben iyckertem nev serine i wegen 20 ata magyar szakembercket, ak forditastudoményi Fatal fla komek. Munkssaguhsolképerad a kingy vegén tlthat, a Magyar Jordssdoon $s forsechhatseakodalom Wblografiaay ately korintsem refs, hnzen a diszertaciOkon & a kOayy alan megie~ len maveken kivl cia ogy rovidvilogatie tartalmaz azoknake 4 magyar szerknck « miei, ak clkuldtck pobikicos jemyaok= etegy, ajovaben Svzelitand® teheseb magyar fordicstudemanyi ‘bbliogeta szimara Buadapest, 1999. szeptember Kasey KingaELSO RESZ A forditas elmélete1. A nyelvészeti forditaselmélet keletkezése [Mi az oka annak, hogy bir az embersgy kétereréve gondotkodik, lmelkedik a forditseol, mgs cenk 2 XX, szizad sod felebi basinetink forditastudomanyrol (science of translation, Trans- Tationsissenschaft, Ubersetrungswissenschaf, science de In traduc- tion, nauk © percvogys) vagy mais erminussl forditaselméletrOl {theory of tanslaion Trnslaonstheone, Uberetzngsteors, theore de la eaducton, tyeoria perevoda)? Eide a Keds ced felt fra RO, Mi az oka annak, howy a fordivk mindig secnvedélyesvagyat éeztk az elmelealkotsta, min- tig soikacger creck annak, hogy foditoi megolisaskatindokoliky tevékenyeegukl ltalsnosthato kivetkezteteseket vonjanak le? 1 A forditdi tevekenység jellege A el oc a forditisnak mint tevékenységnek ajllgtben nek, Ha “kot revekenysggnek, Hist leepyszertsive, az gy vagy tObb szabad “lascst megengeds tevchenyeget tatu, skkor a Traits wpksan lisen allots tevekenység A forth mindcn egyes mondat lefordi- sakes simutalon vila ltl, evekenpsegenck eredmenye —a Elngel saves ~ smtalan valet, seamtalan dont eredmeng@ Enck szubjeht dontések, de nem telesen szubjeltvek. Ha ugyan- fnnak a szovegnek tObbfileforditisat egybevetak, mindigtalunk fuonos és elkes mogoldisokat is. Vays a saubjekas fort intések ey resacnck objehav slapja tan, Ext a saubjektiv dontéseke mOgott 5G objektiv alapotksresik'forditdk Gveredek 6ta,amikor indo- Koln’ probs sajit mogoldasaiat,akae avert, mert Brita kell vilasolniuk,timadsokat Kell ivédeniOk, ake azért, mert az ute Torna eeretnGk stad tapasztalataikat. "Az indoblisra, magyarizatra,ciméletalkotisa valb wrekvés els ‘oka fehit maganak tvekenvsegnck a jllegében rei, vagys aban, hogy bizonyos abjekti thrvenyszerdsdgek szerint 2a6, ugyan-1.2. A forditéi tovékenység eszkize |A misodik ok a forditsi tevtkenyaég exskdaben keresend, abban, hhouy a fordito Ket ayslvvel dolgoaik. Barmilyen cst a7 az epy~ roses, hogy a Tord Gppen olyan beszedtevékenység, mint a2 Cymyelviscsak Sppen Bet elven zak valjaban it rit’ Kilb- SEpel van soo, Banas mopllapitsnak tiny de Ket myelvet cay Srerre makodtetni solasem lehet olyan osztondsen, mint es iret (7 Forsicis kozben még » letsatinésebb forditban is cimadnal 1 [siemngonlacia terme ema alo vane aan |i | Ste first a Ace meek a tsi lo soe | Sats me gd roan bobs v8) Socket a gondolatkactermeészetesen megs fogalmaza 1.3. A forditéi tevekenység targya ‘Az clmeletalkotisra val rrokés harmadtik oka a frit wevékenység Tirgyaban, a szovegben keresend, Tudjuk, hogy minden s20veg, Teguen a seepneaomr vagy tadoméayos érekezes reklam vagy pub [Reta Snmepdban,forditastol ggetlendl is mindig tbbFEle frielmezést test lebetve, tet a forditonak esctenkent meg kell ‘Blenie st seovegertclmeresetkrtikusok, ofvask tb sete etd asnogerelmendsvel seemben 14. Van-e folytonossag a forditiselméletbent Ha visgont a fenti irom okDSl fakad6 clméetalkotii vigy Ritzer Gye caylitér a forditisal, mieet mondok, hogy foeditisclmeletrl Ghak a X30 saizad 50-c» Geel BeseTherank? Es jal mondfukce Sv Mier nem neverhetjuk Cicero, Szent Jeromos, Luther vagy Gouihe forditasial Kapeslatosnézstit a mat fortéstudomany el6z- menyenck? Vay terve a magyar gondolkodokra, vajon Baesinyt Tepubi Tody Ferenc, Arany Janos, Brassai Simul, Seis Karoly Rado Ant forditassal kapesolotos mv nem jlentice az, hogy fowditanudominy Magyatorezagon a XVITI-XIX. szizadban i volts ‘mal foritsclmeletannak syervesflyeatisa? TR foitasol valo gondolkodae ésszizadokig spontin meglgyete- sekbat alt. Araay Fanosnak a Korabeli Shakespeate-orditasokhoz 6 inbte megjcgynésciben rengeteg zens, mai saihasndlatal eve ‘ociolingvisatest mepliyelesel talkozunk. Arra a endésre, hogy wetrjon Shakespeare, gy amint Yan skamlos, nem ritkin obseems ‘éaretel adasschee inayat HOzGoeg kate? gy vlas2ok: A ma [at Mivdnstanck beculetize vill, hogy szeméremérzete Mey az0n ‘Eabadsagor sem thet a miveszetben, meyer nagy ir, fst yak ‘in vesack. Artin a nvendékkor, a holgyterem, a salonastal Kime Teter igényel” § bar a magiar kizonséx saméremérzett erosebbnek well ar angoléndl, vigil mepis a csonkitas need fordtist ata {arany 1975: 895-896). ‘Shakespeare Fence! kaldnak Aes Zsigmond késieteforditi- sival kapesclatbaa szintén -rciolingvszka" kifogisalvannak, Hely- {eleniti, hogy a fordits minden hést egyformén fennkle iodalim, fiyelven beszlict.-Sokszor egy vonds: shogy mondjak ezt a trsalgis elven?” segitene rats.” (em. 901). Kilogisolja tovabba wsvan~ ben a forditisban a2 -On” say Te” kovetkezetln hasan: tovese fordité a magyar tinalgis velvet ~ mint wsitélon Fell fear bardtok egyesek nibs egyndstgezoe, a rina sin ne Hogensk harmalk az oa2” (A hemelés ‘Uayancsak helyes megfigyelsen alapseik Aranynak a kovetkez6 ncglenyasse oFelemltem kilnéeen sell s2beskat,mely igen gyal Tan jc van forditva of hol mis magyar partikula felezne kia Sbdenytatot. Ajo? magyarban megnyupearr, belecgyezést jelent™ (Ay. Hemel im. 803). Helyette Arany bizonyos esetekben a2 Srom-st tania a elves mepflelbinck, ‘Sosem jutort vlna zonban ezébe sem Aran Jinosnak, sem a for antl seinten sok tallo megfgvest megfogalmaz® Brssat Samu ‘nck vagy Suise Karolynak, hogy alltisakat nagyobb mennyiséga SBvegem, netan voetlenszerd mintalaszisal Rviaseott Korpu= Son" Fllene mesvzsgnile 2 igazolniak. Vazy neerite » umindennapi” ford tapasztlatait. A Ket nyelv capitis mikodetéoenck ve, Eze alt fords sa tolmicsok, ‘Rr cmiteuub, shatalanul kilsitanak maguknak bizonyos sale hos elkepecleseker a et nyely rendszerénck, mikodesének hasonlosa urd, Rulenbseeirl Teheinek cock spontin konerasetv nyelvészeti mefigyelések pls GA moayar nel inkdb az igor szeret, mig a indoeurpal nyel- ‘ck inkah a fSnevet” Lehetnek spontan szvegnyelvészeti mes Taryeléseky pl. Az indocuripai nevek mondatatvalshogy hossabb> Teogrcwetc Keone, mint » magyar mondatok” vagy wAz angol, ‘hence, orosa szovegekszémelytclencbvek, mine a magyar svegel.” Teheinck spontan stilisrtkai megfigyelesek pl"Az angol todo-_minyos saves kivéhiri eevegts a némethes képest” Lehetnek spon ‘tin trociolingvisztikai megfigyelések, pl: Az oroszok jobban erste icsimitkepatt, mint a magyarok” TEndches médon azonban az gondolat, oay ezket a fond gya- keorlatban siletettspontin meghayelescket tudomanyosan meg lebet, {rontent vagy meg lehetcifolni, meghoz2d a nyelveret seBioSHevel XX. sata anisole feleg nem juror esbe senkinee WVagys « nasy io-kat6 fork asenilis, mig is heytlld mes figylist, a fordtak sokasigansle mindennapi tapaszaata evsaea- dakig nem Sstegzddtek. Barmilyen csabito vllakoris lenne tht ay trelen i felt fevizoti,vlemensnk szceint it 20 sincs ‘reves flats. Tobb ORbOL 1,5. A fordités mint szakma [Az els kilinbség, hogy mig 2 fordiistévszzadokon kereszilllam- feria, papok, ik, ole, tadorok végenck eSbbnyie kedvtcésbil, ‘ayer’ iol, politika, tudomanyos smbiciik Keleptésére, a XX [Bora masodit [leben a font sovdkenyacg tOmegessé vil si ak, eztck mogelhetsi forresei, azaz Onallo szakmava, amit (3 fatgamekon, fiskolakon, eayetemeken oktamnak, § 22 oktatis fnyei merdben i) kivetelmenyeket tamasztortak az elméletalkotas a 1.6. A forditis mint tantargy [A XX, saad misoik fen egynds utin otek letre a magy for diso- & tolmacskeped intezményck, az eayetemck idegen nyeli vans {eke es ae degen nycht foskolak egymas uein indtorik a fordito, prosramokat Ar hogy «forditaseintezmenyes Keretek Kz tai tn Kezdk, ket fotos kovetezmennyel are ‘Mive a oktatis! intcemnekben meghatirozot i alt kel ered inj elem nem Lehet gyakorat apasraltok Iss felhalmond- ‘tsira samitani, vagyis a forditst nem lehet csak a tevékenyséa, foakorlasa reven megtanitani, valamifele elméleti oktatasra is ‘Srakegg vane Au cimelet oktats igéavel pedi sulségkeppen mes avec» fordiok ewzdzadosgyakorlat tapaszalatainakvalamilven ‘Siint dlalanosicisin Bizonyos objctiv tSrvényszerisenck megll- pti ‘Av clméletoktais, a tananyaghésté igtnyel az is megkivetelik, hogy a seskma milveliKdolgozzanek ey atalaesan elfogadort erminuskeszletet és fogalmi apparatus, az olyan szakieje- seckethaszndanal, amelyek wgvanatjeleaik mindenkisedméra, Be pli feet a forditas okeatinst megalapens elmele hutatnok tnt teeny 1.7. forditis mint hutatisi irgy’ Mig azeltt az elméleaocisea, dltalinoscsra, apastalaak stad sa maguka ford, az lb emlitet nem hivatavon ford, teh Allamfésiak, papok, tok, koltSk, dso vilalkoztak, a XX. sad imavodik feleben a fois kutatl evita a fords mivelial ewe 1 fordtissl Rapesolatos gondolataikat tovibbra is megfogalmazs ‘es, Aa millet megielontek a fordita cxak kutats, de nem, imviveld ayelveszek, ‘Mig a Forabbi gondolkodsk azértprobiltik sltalénositanitapase- tala, acre torckedtk stalsnosabb eek mepfozalmazisir, hogy ‘egw sat fonditon megoktsaieat, vagy hogy atadhassak tapas fnlataat a jOv6 nemzedk seamia, a ai tata a forts folya~ ‘mata Gnmagaban is cdl. Fladatalnak ecbintie folyamat mo- ‘Sdlaeie, ervenyserdncgsinck lib, vagy a gvakoratlag is hase rosithat (estes a forditokepzisben is felheszmalhat6) alkalmazort Tutaticok mellettalapkutatasokar is folytanak, ametyek hatzna 3 fowditokepacs sma vagy a frditisok mindsegenck jaitsa seem ‘omtabaleretleg eak a tvolfdben ese creel 1.8. A miiforditis é¢ a szakforditis ardnya [Alighanem mindhrom clo emiitet vilozis oka a mifordits & a ‘akfordits arinyanak gybkeres mepviltozis, a szakfordits meni ‘gence stalmas merets megnovekedese. Ez urobb ty HOgY wean ‘onlits tevekenyacg chien mivess szovegek3,€s a ord pli- Gita beseddeket,nentactkbl szerzidescet, bring epy20KOnyveket, ale! levelekst, recepteket,aresvaekeker stb. forditanak, egiben 3 forditétusominynak v2 irodalomtudoménytol valo elvalasat is jelentette,hisen a vegelen sok szovepfota (gepleias,reKlimszivep, Fhasenalatl taste tb) fonds torvenyszerdsegl az todalomcudo- any terminolgia és fogas appartusival mir nem ihats le TEx is oka anak, hogy 2 frdtaorlvalo gondolkods a iodelom- tuxdminy hatiskreh ger a nyelvusomény hatiskivebe>_> 1.9, A nyelvészet megjclenése Mindezzel nem aztdligiuk, hogy a fords] valé gondolkodis veg~ app Kiker voina az rk, Kalo, krkusok,valamine az roa udominy hataskirebst, hiseen fordtot mheytanulmanyok ma is ‘Seep sedmmal sziletack (0, A majors ma. sxe: Bart stan Rites Sinder, Gondolat.Bp.1981), +2 iodalomnudomany torabbra Fr iggnye tart arta, hogy a mage fogalmi apperatusival magyarézza 2 foratst (Helton Viligindabn: Fgyols 1986.1-2., Paetzke 1996, KKabvlebo 1998), csak ara szeretnenk Cth: a figyelmet, hogy a XX. Suizad misodikfleben a ayeletudominy i meselent a frst tevé= enyacgnek ose tcvekenyseg eredinényenek, a forditisoknak a viz lain Mopictenése tirsadal igénysk hainra tirvényzerion kvetkezett be, ds arml a Kivetkezménnve jt, hogy gyOkeresen meavaltoz= tak forditol tevekenyseg elméleti vizsgalatanak lehetOséxci [R ngelvtudomany a maga fits sempondaival a forditasok vzsgilats- ‘Dan ed meg nem alfalmazott Kutaist médszersivel az itodalom- ‘adomangendl nagyobb egraktgor ier teminolsiaiapparatessval ‘inte foveadalmartots a fordtisrol val6 gondolkodést, és velemé- Dyin serine coak etal Kezdve beszelhetink forditistadominyral fordriselmelewsL Z “A fordak e foeiiskriskusok apartalatabs, oor asenis, mi ishelyullo megigyelesibal that csak szizadunk masodik (leben si Tete meg a forditistadomny, amikor a megnowekedet fords see fbyek tate meg ellet prob az l6a5 nemoedékek frdititapase- {stat ltalanosan, a esetek mine] nagyobl sims alkalmazhatovi Tenn és ex csak @ nyeitudomany septsegevel lehetets megvaloitan ‘ines ugyans fordtsokat laboratoriumi Kérilményck kot sella viesgalnt. Egy-ogy ilenséget y-eby fllgzetes forth mie- Tevet ks Relee cmelnt termeszetes Kormpercteby egy Konkaetnyele- arb, egy honkret mmllajba,vagys a foditsnal nyelypart,szvea- Tt, mifaral, Kuleurdls hastersl stb, Maggetlen tOrvenyszcriségeit elite egal 1.10, Az irodalmi és a nyelvészeti megkozelités [A shagyomiinyos", itodatomtadominyi és az i" nyelvézeti meek lites Ronit a alas kulonbsegek: vannak 1 Mig az iodalmi meghbzclités Kiemelkedd i, Rotok mivei- nek, aat mivesal szoveweknek » forditisar vizsgala, a nyelvéset emesak fodalm! &rteki szwegekforditisa rk, hanem a ford sands suivegek lpstleschh shila ~ a miszaki-tudomanyos s26- vegektl kezdve a reklimszivegcken keresztil a hasznlati Utasitisok sedvexeig, nem zirva Bi termésnoteen a vigalat RO ba a mbvésat aovegeker sem. 2, Mig ar irodalt meghzelie Klemelked3 forditok munkis- spit vzeita, « mysvtsretet a fordit6k es tolmaesok dria tome- ‘gének mindennapi munkj (js) ere "Mig az iradalens megkozetst a2 egy, esdeg szokadan,ere- ett, meeepd forts megoldssok eed, myelveszct a tOmeges Inegoldisokat sem tsrtja méitadan Rutacisiergynaky 9 fordit6 lta ‘egectt couzcs woot (raneaforméciot, wanselilo)sgyekszk le "LAD dam: meskizeltstcsak «fortis wéyeredménye ér- “deh mig nelvészket a forditis flyamata is, azaz, hogy mi megy wéabe a fret feeben fords ken 5" Az dams megkizelits soksave normaly (elGird), al be- seth mien leven a o forts, mit fel tonne fordtna, «nyc ‘esse meghvlité nk desekriptiv ein), arr bes milyen { ordts, mit tes a forte, amikor fort (6. Az eli Kalonbségnek megflciien az irodalmi megkOzsiis- ben eyakor! ax rtdkeles, mig nvelveczeti mepkizelitsigyeksaik flkerilni az értskelést, mindentfordtaskene viasgal, amit a fords vagy a Buado annak sin ‘Mindee trmészcteven nagyfok dtatinosts,hizen pl a nyelré- set fordtiselméleben i sor talilkozank 2 normati megkOze- {éssel, vagy pl az rodaloi megkozelités sem ssindg esa mint ves ‘recmcnayelfoglalkork a fordtseal; hanem természetesen viel ST onlitisok letrettenektiesadalm-sorteneimi korulmenyeit i. Ex fu egybevets azonban takin megs seat kepet ada a kefele megki- elites kulOnbsogeidl Ge esta arly hogy mindeének megvan 8 maga logosulsipa "Re irodalms megkizelités xjogosultsgit a fordtisok kutatisaban ttaldban senki nem tagadin, a neleészet kompetenija zy amit ma is gyakran megkerdojelemek. Pontosabban az alia, hogy a mye ‘elve meghorelites esak a fordtsban talk’ ket nyeleOl tad ele ‘ans mepillapitisokat tenn, vagris azenosiak » nyelvezet fords “lmeleter a Rontraav nvelvészettl 1.11, orditaselmélet és kontrasztiv nyelvészet [A fenti azonosits aaite vem véetlen, mest a ayelvészetiforditselmé- fet kelekezesénck ieje sate egy Ronteaszivnyelveszet st——————————— letésivel A XX. sedzad misodieflében ugvanisnemesak a forditis ‘lk tomeges ret terekenyséage, harem a modern nyelvek tome~ bes mere oktatisa & megindul. A nyelsokiatis igen pedis mea Fvenjak a oktatatt neler felen llapotanak nem-tortenct (snk- ron) egybeveteset, amire nagy hagvominyokal rendelke2 Gssze~ anal nlsesictack a rokow nycloek eSrteneti(diakron) eye eteste Hidolgorott Kutatsi madszeret és fogalmi apparitesa nem ‘ota abtmasake Igy siete gy oh tadomanvig: a Kontrastivnyel- ‘Visors, amely a nemrokon nyelvek szinkron exybevettsére dol- forowt Bs kutasi mzeeket, nem zirva Ki természetesen a rokon yelvek szinkzon egpbeveteset sem SR obs evk vegen ds 4 70-cs cock cle indultKontasziv mye sei projektomok~ némerangel (Nickel, G),Fengyel-angol (Fisiak, 4), fnn-angol(Ssjavaara, K Lehtonen, 1) svéd-angol (Svartik, Js ‘incangol (Facreh, Cl), zoman-angol (Chitoran, D.), szesb-horvat- Sngol(Flipoie, R), magya-angol (Dea I), francia-angot(Dirven, FR), holland-angol (Sharwood Smith, ML) ~ igen svorsan laewinyes Credmengeset hoztak (ames 1980). Hirtelen nagy meneyista0 anvag Fatmossdote flav xyes nvslyprole morologiai, szintaktika, lek Giyoovetéeeterém (40. pl nemet-angol PAKS 1968, 1969, 1970, ‘Shgeh magyar: Dersi-Nemscr 1980, Dezs6 1982, Stephanies 1986; since magyat Juhise 1980; orose-fagjar: Papp 1984 stb), » mivel ulna vol hogy ez a Rilnbsegek memesak az degen avelve ‘frauen, haem fonditisban is screpetjtsanak, a fords kata hr termeszetsrerin fordulak a konteasaiv ayelvésset fle, sokan Mlononitonak is fordittelmeleter a kontasativ yeveszete °S bomteasetnyelverck Kutatssikat gyabran vege (6 végzik sna) fone angagon, mivel a kontrasatv nyevészet Ret Rzpont ategorsla, az idegennele megtanulasit povtvininyban befolyasol9 ansdot” akobonts 1960, Ssinker 1909) ¢s a neg iran be- {Biyicolo interferencis™ Quhdsz 1970) makodcseforditisokban igen Jotreaten Gest, eva kontrautivnjeheaze ek eginkibb alkalma- ont etausi mederere: 2 hibaclemzés™ ~ ertor analysis” (Corder 1073) i eyakran fy foditsae~ bie tobbnyre inkabb tanforditisok (Desks 1969) ~ alain 1.12. A forditiselmélet és a kontrasativ nyelvészet kkalonbséxe ‘Br val igaz, hogy kontrasatynjeeésett mivek akan hawk {el fordtisobar (onstrult fordtiolat, anfodicsokat,mesielent fo ‘Htdsokat) melvek cot Kulonbsdgek &s ezonossigok ios, 2 saz sem tazadhatd, hogy a forditselmetikatatisok evakran indul- ‘ok kia konrastienyeveszet megilaptisabel, megs elentéskulonb- ‘Ggek vannak a Ret cudomanytigya,fladatal és modszerei Kat, TDA Kontraziy mjevest a kt ely rendszeret vet epybe, a for- itsclméle,llewe a forte ggybevetcn = Ret aye rendszet reall coi, azar sxvegsker vet cgybe. Z.A kontaszivnyeltszet a Kit nye taljos rendszeré vet egybe ‘8 forditiselmeéetvalogt, esak olyasmivel fogllkozl amis fort ‘pakovlatban yaloban problmstjelene. (PL haba kilénbéaik az angol Sgerendzer a magyarol, ha ez az angolrl mapyarra val frdisban ‘hem flent problema, forditiskutatasnak nem egy.) "SA komtrasti njelienzet hat nyelwrendazerchen azonos sin ten elheljezked8 clemeket vet cgybe (Pl nee igenevesszerkeretek pnemct és a magyar nyeivten, a lordiselméet em feltetlenal azo~ thos szinten allo elemeket vet egybe, sot cz ut6bbi a gyakonibb (pl fines igeneves aeskezetek a németnyeven esa eéacarozot mel smondata magyar nyevben) "IA kontrinriv eqybovetés het hétirénys i, a ford cae votes azonban, éppen sacre mert az egyheretsben a mele endezerek Telos alld clemek kerlack egymas mall alban egy iran, Nem az 9 edi, hogy univerzlisoda-vosaaérvénjesekvva- Ikncie-tisonyelst tron fel hanem svephee és kontextusoz tae, ‘Soilencigviszonyokkal fogllkorik. A wissaforditas (,back-trans- Intion”) médscertanilg is Ichetedenscg, valamely celnyehi seem, vagy satvoprénzvieseaforditana egtszen mais forrinayelt saoveghez vagy svegresahez vezetne 5. Abb fakadan, hogy a fort epybevetésben nem elvont nye rendszerek, hanem konkretforrsayels c eeingels szivepek Reral- fick egyas mele foritascimeletnckIehcunck olan saat katego~ i, amelyck s Kontasai nyelesnctben fel sem sncrdlnek, pl ek lens nell eka {bv Ami a gyakorlatslkalmarhatisigr ile a kontasai nyelvésee| elaGworban ap idegcn nyslcket oat tanirok simdra kn rlevans ‘egillaitsokat tenni, mig a forditseiméletgyakorat alkalmazisi- fk cslepes cla a fordiok, tolméesok munkajanakseatse, 1.13, Forditiselmélet és kontrasztiv szivegnyelvészet Napiainkban termeéscetesen mir neat mondhatuk tles je, hoy 4 Kontrasztivnyelvesot ak nevi rendszceeket vet egy, hizen & “Saivegnyelisaer terhoditsdval pirhuramosan exybeveto szovegnvel- wise munkak i elentck meg” Exit 16D Ruta a foritselmelesca hontai began rons Barhadarr 19735 Hinman 961 Tory 1) rer kl ecaban vennink tonttake. Kosa satay arabs alban lyn ovegcen Soha eel enna am dvr A Ro Sever Beevcahitatsk omit! fags Ao Bret sowed ae ear Aas Biya nto cam ie REDS eas «out» hatch enc emit {Shfagiercaciee ht egns le Eres oan habe. A ete cares A chen mex gone el B geen Se Nam cEvconeneia emer san A me's B cee ey ance sot ahyane ape em Pen seh hepdes ha nes a mic ae Sthoe emisa ctstncin-iszonyba hoshats oe et elce megane» frases» aS metal ers nai sve tani ema wr tn soma serene oe er oper acer yma ed int ae gyal orakocesnoonyban ana IMevdane esa nem mu ont nec oe ts braun ete G2 ds apn other trae eam Eeliase Rion ‘Nous ne ye peoen Kal ne 1.14, A forditistszitudcié nyelvi és nyelven Kiviltelemet ‘A oniviseimélet a fori sitali6 6 ember nyelv temye- ‘etn evs acazu ket nyelven (orisyel” cs enjly, vali & Ber Sregen orrnnyebi nage cng solves) kia vga witlitsanutcis nyelwen Rival tengeat Visalia a ford Sanicio ember azerepltwfovrsnyohe ly fr 6 Tetgeht betogadi ey can état hontentusty azz foei= seen erry ceveeleioreek lr, tetneimy Ke ‘as poihay, ab, Rorene 1.15. A forditiselmétet mint interdiszciplinaris tudomany [A fonts situicidnyeli és nyshen kvl elemet ile azokat a ‘idomdnyokat,amclek seorosan dsmafonddnak a fonditiselméletel, Ghonekrek credménjeive a fordtielmélet timasakodhaty ameyek- {bal ratasi madezercketkilesonGzhet, € amelyeket wees soron sist credmenselreven sagt u A ket ayes a forrsnyel és a célnyely vszonyaban rei ebevény szerisogek feltrisaban a orditiselméle 2 konteasztiv nyelvészet— fl kaphat fotos Kindulo adatokat. A Ket save a orrayelst sa ‘eg cea cenveli szowes, caybevetésben a szavemnyelveszet spi & Tordltieimeleet, pa tabvegkoberencia Vizspilatasorin Kidolgozot, terminusKészlt (anafors, katafors, dias, llipszs sth), lesOnads val "A fords seitudcioban séxave szorepli, clsorban a foditle és wlmicsok visclkedesenck, ments folvamaranak felsrisiban a povicholingvisztika empirikos Rotanara, kdsetie timaszkodhat ‘oraiiselmélt, A fordisisetuieis steel, tails es tars ‘ili korilmenyeinek sgaakt leihssban pedig szociolingviertiea lehet sepitsgére 1.16. A forditiselmélet mint hasznos tudominy {A fonitiselmélet havenossiga nem mindenks suimira_nylvénval, [Rérstgbe voniak hasenossigit « nyelvtandrok, # fordtsk ¢3 tlm ‘ok, 65 -egenren mas szemponthl~a kuti ‘A ngelvtana ve sokszor a, ogy ak gazin tad exy degen nye ‘et ar fot, tolmdesol is tua, akin peg pyenge a syetadasa, ta semmifle elmelet em seit "A gyakorl6 fordite crve a7, hogy a forditiselmélet még senkit, rem tantot me forditan, a fordtok x tolmdesok nagy r6ze min ‘dene foitinelmélts sere nll: nagysteréen baldogul ‘A kutaté pedi, akinck »svamra a fords faiyamatadrmagaban és SnmagiertSrdskes, azalerve, hogy a nyelvtudomny sem tanitott img senbit Beni, mégsem vonjuk Retsegbe etjogosulsgt, micrt fordivitudominytol Kogvetlen hatenot, neti 2 ford ik javtst ven ‘Abban mindcnkinek igaea van, hogy’ forditiselmélet nem Kézvet= lene hoz fori es tlmiesok munksinak megKOnaytese hea; 2 forditsok mindsépénekjavitsihor, ‘De az i Ketdgbevonhatatan, hogy az elmult kétezer & fort syakorlata gp mindig nincs elmeleuleg feldolgozva, rendszereme, tatanositva, A ferdiknak meg mas szinte indent cll Rll Rez ‘Seni. Vonathoaik ex a mifodizokra &s 9 cakfordtSkea egyarint Olgan menerseg er, amit méz mindig inden mivelolenck tira ‘el alia, Srinteegvedlld, hogy egy seakmanak ennyire ne legyen Feodéstrténete, hogy a tira meg dja megfogalmazsdo tapasztala- Tokennyire ne dszepebdhenck. Gait fontos, hogy a XX. szad misodikflében ekezddou vala-‘mis megsailetett egy tudomény, amit nevezhetink abr forditis- mleane, aki foratistadomanyoak, de mindeneset hozzilatot fort és tolmiceokgyakorlat tapasalatainak ele és malt capasz~ taltainak Stiri 1969,1073, Lefevre 1977, Kelly 1979) elméle fel Alolgoassshon, rendsveenisdhez, atanositisihon, s ennek hasenos- ‘ga Ritsegbevonhatatan. 1.17, Aforditiselmélet mint alkalmazott nyelvészet ‘Miel ar alkalmazote eusomsnyokattbbek kit éppen tirsadal~ fn hasenosag a nterdiceipini lly alapin scoktuk az elmé~ edi tudominyoktol megkblonbézcetnt (Szepe 1960, 1970 ae esbbt ket pomtben histttk alapisn a fowditiselmelet spikusan alkaazoe, ‘dona, ‘Bar mint emlitettik a forditis & a tolmdesobisflyamara ama sgiban is ere a hutakat, chit alapkatatisok is olynak a forditis- Eimcleben, a kutatisok zome szonban alkalmazot llega. Inter~ ‘iszeiplindris tudomniny, mivel a nyeluudomany valamelyi rerule- {enck vagy valamelyik mas tirsadalommadomanynak az eredmenyeit, Terminus tated mdszerei 9. alkalmazza a fori folyamaté~ hak. vegeredmenyenck és funkciohinsk visgilataban, Hasznos tudo- ‘niny, merteredmenyel~ha Hizvetve i felhasenlhatdk fords folmicskepa inteetektantigyseukturijinak kialakitasaban, a for ‘Gast cs tolmacsolis tananyagok osszaliisaban, a foditsok été [elesre alfalmazott kritriumrendsaerek Kidolgozasiban, snultinac ‘nis vllalatok dokumentumainak eaysépesteschen, a forditk & folmécsck satkmat profilin Kalakitasaban, a fordits- és rlmécs- Fievett toda pio statealabink Kalaktisdban, a fords és tol- fctolii dak megallaptisaban, a fort! munkapadok és tolmcs- ‘abinok techni kviteezeseben st. 1.18. A forditaselmélet detinicidja [Au elmondottak spin akirdefniir is adharunk a frditselmler- iA forditaselmélet az alkalmazout nyelveszet egyik dia, amely ordités folyamatat, vegeredmenyet és funkciojat vizsgalia a forditasi szituacioban reszivev6 osszes nyelv és nyelven Kiva [ltenyexs tayelembevételevel Menon setaacio nye téngexd: a frrisayely PNY) és a cf layele (CNY), a forrdsnyeli sziveg (FNYS2) & a celnyelvi s20veg \eexyss) 'A Torditisi scituicié nyelen Kivi tnyezi a forrisnyeli add 2% (ENSA),# cElayetvi verd (CNV) és a ford, aki egy szeméyben Gres forrisnyeivi vevd & a celnyelt ado fankioyat (PNSV és Aya), ealamine a forrinyels (eténchmi, irsadalmiy kulurilis ‘Sb) Kontextus (ENyK) cso clnyeh (Greets, tradables, eal ral th) Rontxtss (CNYK). 'Konywankben forditison a fordiis dsszes fai dri tet @ ivethenSket (0) srottszbveg inset foriisa (2) irott saves sabe fords (ltl) (3) hangeé sever sxdbell fords (olmcsolie) (G) hanged save envied s2Sbelforditisa(zinkron vagy sce ‘multin tolmacslis) (@) hangat saves 2akasooe sbbel fordiisa (Konszckutv tol- micsolis) (4 angzo ever ibe fords \Vassis a tolmicsolis Kiln fit sem srk ia fordiiselmtet, kofatsi tiga Rizal, bar az uroBbi iden a tlmdcsolis clméleti utatsinak fejlidcosel @ tolmdesoldstudomany” (terpretation Studies) elnewas is megilent, mint a fordaseimelewl Tgeten il. fokoratosanfuggctlenedo disacplina. ‘Konyvtlakben gy Kezlk = tlmicsoliseé annak kutatist is, ‘mint a fordisneleler renee Exirt amkor ,fordicaseél” &s fordi- edt” besrsiank, kor tig ertclemben Yett nye kézve {Sprachmitdung) és nyelvi MbzvetitGre (Sprachmitier) gondolunk, inem csakazirabelre. A ytolmaesolas” & ,tolmées” kifejezeseket (Sak akkor fogiuk hasznln, ha Hmondowan Szobet koaveiestl van {26 (pl. pricholingvisehat fejezetben) 1.19, A nyelvészet forditivelméler elsé korszaka [A fordiciselméletfilidGséetibben osrtotik Korszakokra (Steiner 1975, Gentaler 1993), Mivel az els fordiciskutatk kalémbsz6 rszagokban egnistst moglehetisen elslgetelten dolgortaky nchez tnegillapitni a keedetst Exdckor modon anak ellenére, hogy 8 nyar twteuropai€> amerika! hata aig amerika orosz kutatGk mvt fbban mez egvetétenck, hogy a nyelészeu forditiselméet szile {Use Anure) Ejdorov aggy Kadist megértalapmive, a Vovgyéoie © ‘peor poreonda 1953-98 mogielenesche Rothetd (az orosz nyelvi Imvet myugaton fermésseteven csak recenziokb6lismeriGhy ¥0. pl. Cary recent Babel 1957.3. szimiban, »Fjodorov volt az els ski rendszeresen étckinttte a forditis- clmdletfeladaait,toreneté, a fordithasig probleméia, a fordicis Texika és grammatiks, mayd mai es selisztkal kerdeset,» ete mind tbbnyire ayelveeret terminologiat haszalva. Meglpyzcn AG, hogy az amerika fondtseelméletnagy alakjo, Bugene Nida msr 1952chen sence lep Gn ord in Man language ci mivevel, de arb munkissigiban maid Chomsky clméletével val megismerkeds Sanna adapracoj fogia a dant forduatot hoz ‘Re 30-es evek vegénvilazerce eqyre (Obb olyan mdi elenik mes, amely, ha nes is epeszeneleakadta az iodalmt mepkozeltést, de sm tigabb perspektivabal eckint a forditisra (Cary 1936, Savory 1557, Smith 1936, Vinay-Davbelet 1958). Koon i kell emelni 3 [Reuben A. Brower stkertett On Traslavon ci tanclményzyj- teméngt (1950), amelyben #fordtis lgkulonbszdbb aspektusa Fel- {lolgoso cikkek kvatt megiclent Jakebson hires canulminya On Tingle Aspects of Trnslaion citamel (eben Kulénbzteti meg 32 inusatingvalis (ryeien bel), ntsingvlis (elves ite Sremiotihus Geeendsverc kozits) fordiist. Es a ayelvészck KizOtt “sinc jlewt ky hogy a melstadomany nem nelkihet a forts CSmeletce: Méginkible clsakadnak eee kenytelenck elsvakadat 2 ‘roam meshovcitéstGl az ces olyan mivek, amelyek a tudomsnyos ‘Erindueal sudvegck fonditisealfplalkoznak Gumpelt 1961), TR hatwanasevck ccje igaairobbanss a nyelvészet forditiselmélet fejlodescben. 1963-04-65-ben egyméstolfaggetentl « wig kiln bird helgein jelennek meg a nyelszet forditiselmeletalapmaives Revsin és Rozeneveig 1064-ben jslenteuk meg Osznoelabssege ‘Masomney peerda cin miviket, amety a moszkvai Maurice Thotez dozen Nes Pelagia Foiskle fords szakin 1959 és 1961 Kozo tarot eladisaik anyagittertalmazza. Fjodoroy mit csdgosan Rodan! meghozeltesanck tara fortis folyamatinak egeakt fiyelvenzc!Iertss srigort formalizsliva mellow crvelnek. John. Catford 1903-ben publiklia A Linguine Theory of Tandarion eens ntvee annak ay eldadissorortnak alapin, amelyet az edinburgh ‘ayetem karat nyeleszet szakos alla seimratartot, 1963- ‘ban eleik meg franca nyelvész Georges Mounin Les proffines {htgues dela radacton cand mine 8 1Obb-ben az amerika Eagene [Nida Toward a Sconce of Tundating ih pial erence wo princes Bia prctuces fneeedon BibleTransaring ei snve, amelse a for- ‘Stvelmelerbibisnak tartanak, ‘Nidn Gg az elmelet (2 gyakoraton Kerestl veastett, Biblia fonttst cheinch kereset emélestamayzt a nyeleszaben. Kerdet- then missriondriwsoknak it és nem forditoknak. 1904-ben mesielent nyt az American Bible Society fordiGi oszdlyin dolgoz® koll- ‘nak sina, ce otis olvan ) Diblaorditisok hésitésénck elmelet alapociss,amelyck az ovasok atlesch tomegcie szlnak, mint Tr adigick, fx elmcct témaset Chomky tansaformicios generat Roavelméletejelentete szimaira (Chomsky 1957, 1965). A forditis {btyamatitUgy képzet el hogy fordivo a bonyolul forrisnyehs fel (lint exysrersnagetraleurders vezctvssa, maid yrastrukcurson _ Forest ute aesayelt felsinig err eésaletesebben I, a fords ovelsisgol solo fjeoetben). Nida kesdbb egy 1976-ban megiclent ‘ulmanyban sol ir hogy elib ator cl a melyszorkezet fogalma- fos mint maga Chomsky.” Errél az érdakss, tudoménytrtnetieg, ‘dg wisp tenyrOl Md. Gentaer 1993, 4 Tent mivek font szerepertszotak a nyelvészed onditiselmé- lee onallo tadomdanya vlrsban, bar 2 lexjogosultsig késdése a hat (Sas Evek vegan os hetwenes erck elein is allando vitatéma. Az ‘Riamany neve nemet nelverlcren az Ubersetzungswissenscha, imi mar Schlecrmachernel megielent 1813-ban (eat Wis 1977), {Eancis nyevtenilten theorie dela traduetion, Edmond Cary 1962- ‘Bon mepilene Pour ine tai de la radeon cid munikja nyemin (jal Reds 1981, saul pedig vagy a science of translation (Nida 1004) vagy a theory of translation (Catford 1969), the Gy tadomanyag legiiizaaeacesokat tet James Holmes, aki a The Name ad the Notge of Taslvion Snutics cid cbadssiban, Smelt a IIL AILA Fongressziton tartor 1972-ben, bevezete 3 ‘Translation Studies elncvexést, Br az elnevezés kesdbb Bassnett- McGuire 1980-ban megiclent azonos cimi Kinyve alapiin tered el eélesebb korben, Holmes ebben az eldadisiban, amely hamarosan fyomtatisban # aegjclent (Holmes 1972, majd 1988), a frit fEulomany belsb flostisra vllalkork: 2 elméleti forditastudo- Ituinge (heoretcal translation stds) elastin a Teird forditis= adomdnytal (descriptive tansation studies), az utsbbitfelosza: Credmény-y folyamnat- & finkelokézponti (product-orented, Processorintedy function oriented) forditastadomanyra. Az elmelet Fordinistadominyt floetjaaltalanos forditaselmeletre (sencral teunsaton theory) &résvleges vagy specials forditiselméletekre {paral ansaton theories), amelye 2 forditis kiln részprob- Tie visa aol fagpien, hogy i vipa a fordtst, ember VaKy fp medium restticted translation theories, milyen nyelvrat mi- Fen nyelvre fonitunk (aea-restricted translation theories), milyen Seovertipustforditunk (fextaype restricted thoris) stb. Az elmeleti Eitees toaitntudominy mellete mepkatonboztt egy harmadik gat ib ar lkalimazottforditastudomanyt (applied tansation stsies),amclmick terete a forditoképaés (translator taining), a fordité Segedesskizel (rarslaion aid), forditaspolitika (transition policy) eSTorditdskeitika (translation criticism). Holmes helyesenresiszrli, hogy a 60-as évek végin & a 70-c5 exch elejen valoban Kesransban indult meg az elmElts Rutans » ket iriny jellemzi a fordtistedomany fel6deet epészen a 70-c+ dock vege, # BOs eek elekig, Eavik tiny a Altalanos forditis- imélet (gencrl translation theory, Allgemeine Transltionsterie, Shresaje tGeorje perevoda), amelY a forditisnak olyan, nyeitsl & ‘rafal fggelenslalinoeproblémaival fogalkoak mint a frat ‘slg a forcast folyamat mndllslisa,ekvivalencia stb, (Kade 1968, NeWere 1968, Nida & Taber 1969, Holmes 1972, Srejcer 1973, Romissrato 1973, Reeksr 1974, Steiner 1975, Barhudarov 1975, Jane 1075. Wits 1077, Howse 1977, Koller 1979, Komisszarov 1950, Batsnett-MeCuire 1980, Tousy 1980, Wiss 1980). A mésie irény padig a réstleges vagy specials forditiselmétetek (partaltanslo~ on ticons,esaztnais tyeorn perevoda,amely a fords nyeleir~ {forts iran, mia, seovegipustl fage5 problemaval for Inliott (Wandruske 1960, Gak & Lvin 1970, Reis 1971, Levick {& Fiyjerman 1973, Csernyahovsrkaja 1976, Gak 1977, Vaseeva 1980, Viahow & Florin 1980), ‘Neher meyvonni a hairy medsig besaherink Kezdetet6l for~ smilSdaarl sland Av egyerist Reet a ewenes évek vere [Radlk sfelsorlast, amelybal ig sok nagy nv kimaradt pl, Peter Newmark neve akin sinten @nyclésactifordiciseimeletalaper- Mace ering mndee az Approaches to Taman 1982-ben jlent mea, “SToedtéstadomany sok és harmadik~ napainkg tart — kor seal a teak fejezetben es 2. 2. Forditaselmélet és szociolingvisztika A fords tirsaalmjlentdséginek flismerésesohasem hidnyzote a {brcitasrl vale gondolkodis trtenetb. S6t a XVII. & a XIX. sei ‘Babel magyar foritistrenetben (Batiny, Kazinez), Aran, Brasai ‘munkdiban) sokkal nagyob teet kapak a forditistrsadalm jlen- tGsegerel Kaposolatoe gondola, mint a fords ayelvvonatkozisa- inak wesgalata “Amit ma modern szohasondlaral pragmatikal adaptactonak novertk (Neubert 1968, magyarul 1986), azaz a foritor minek a Celnyelolvasd igényeines volo alkalazis, azesenki nem valbsitora ‘neg jbban, mint peli Dugonice Andes 1807-ben,amikor Volare Za Car, egy honors here cme helezt it hazal Koenyezst= terim tba taedieeraadbeh Magyarorszaga, Taksony wear Korsbs (Dugonics1807,1975}. "NS. szizad 60-as Gviben megindultscocielingviszial Kutt sok (Bernstein 1954, Labov 1970, Ferguson 1971, Fishman 197 ‘Gighol 1972, Wunderlich 1971, Trudgil 1974, Szépe 1975, Svejcet fea. 1978) avert jelntiuck 9 nysiveseet forditaselmelet scempont= fabol, mere lehetoséget nyuanak area, hogy a fords és a trsada- fom vseonyinak visgilata beeilsakedjok a ely 65a tirsadalom, viszonyae vats vzeglatoktigabb perspektiviba 21. Bgyénd beszéds ossigok visszaadisa Fontos probléma péktiul a szpirodaim! mivek forditisakor a szerep~ Ink egyen (rtezmpeha vagy tmyel) bessédaajdtossdgainak vss dist: Eo kone foratos problema ossefgs a nye vertialis & horizontls tegrddesénck problémajval Il. mivel forded van foo, ket nyely eltérd horizontalis és vertkalis réregzidesénel/ preblemsjval Arizropbanéer Lrirate cimd komédisaban a spirtaiak dor dis lektusn a vides ele az atin eldkelS atta! dialekrusval eem-rerer-—i—— ben. A dr dislekcusban bess spireaikildstt 37 angolforditasban Shot dialekeusban beszl, az amerikst kiodisban deli dalekrusban, ‘ira nipéraifordiisban epyalacsonsabb press nigeria paint lkamae a ordi (Svejeer 1988). Esdemes megnézni a sparta bit- jdt nghiny mondatit any Janos Torditasiban, az sthént tanasos besatdelbatszevewe HIRNOK Hun a orca Sroganics? Vaya peytanol? U hit mondane, TANACSOS De it ki vagy tc? ember, vagy lider? HIRNOK Hira Bn gu embsr, ems! Gyo Sparc, bakes rin ‘TANACSOS| De hit gerlyt horse a BOpeny alt? HIRNOK ‘Nem én i “TANACSOS Minck fords thi el? ‘Mire ranted dasze zubbonsod? “Talia dagade vagy a nagy Ul? HIRNOK Keactor ess, oon ex sr! TANACSOS elot saya ember! HIRNOK ‘Nekem Zea acce, nem, Csak ne dom" (Arany 575) Mivel NIX. suizai foditne van a, nemesak a spina hiro baste terol ae athGni tandcsos beszédetil, hanem a mii dsszes Creeplojench a beseéde eter aimai magyar beset ayelvtol. Mind “Sanaltal a sparta hirnok beszédenek a2 athéni tanSesosedl elt nel saitossgl pla szavak eltorzitisa(ascnai nz hint helyet), repits forma (evict a nok helvet) @szavak vegenek elnjelése {Sparadb a Sparta! helyet, ne fom” ane Bom lye, a gyakor Gietanitcjezesek Csemcse, Kastor wre, Zens acest) epyértelmilen ‘Eeelteb a ma claso sxamira fy hogy it exy alaesonyabb presz- tis nyelalonatl van 26. “A sparta Kovet besletése viszonylag egyszcrtfordiv feladat. 2 ‘Aforditinak, biemelyévxzazadban és birmelynyelire fora le Asise- AAshancee komedhajt eek az altaban vett videkiséget Kell athe {ein az abban a azizadban é abban a nyelsben éppen érvényben [evo ida! nel normaval szemiben. 2.2. Tajnyelul jellegretességek visszaadisa Sokal nehezcbb feladata volt Makai Imrtnck Solohov Csendes Don Sind regenvenck frditinakoe. A buszke, bator, sabad dont koedkok Syelere elena taszavakat Gs tayelialakokat Kellet valamelyik ‘Maeyar tajsdlasnak mcgfleetnc. Valasahartavoina termiészetsen ‘ars megoldss is, amit a nimet Keds ford, ak nem is prblko- ‘owe doni tails viszandasival, de ez Maka szavaival eve y,.e83~ ‘enen hamistis:ehkkantj 9 Rordlenépijelleget, az episanck dont Fangolatit atmos” (Makai 1981: 573) "Gondalunk csak bel, milyen remenstelennek tnd fords fla «at olyan magyar tabla tlani, amelie visszaIchet ania regéey don atmossferdat™, Mas Imre Rgyelemremelts yszociolingyisati- Gt" indollise ad are, hogy miere vlasztota végil sida dae Tekst a ket etnkas foggy mind Kalas, mind tortenetét Tehinte hasonlit egyméshor. Foldénfuro parasztokbol, szegenvlegs- tyekbdl verodtekossze Ex vaak ~ egik Keakber az eke szarvity @ fmasikban ad markolstt taro — Katonaparaztokk. Cah a2 volt kalonbsce kita, hogy a Foz cabo a ci ellen harcolta, é Senabb leek a cir Kiezolgildiv, a hajdik pedig a csiszir szolgalaat Ihgytak ot, hogy Bocskat seregeve vljanak. A lenyeg mégis a2, Boa Sleormajek hasonle vole, Bbbol ered sayits Ezjarasuk cs iljeze rmodjuk hasonldsiga’ ind » osakra, mind a hayirajellemzd a ke meng, a eiposenszelemes, minden éelgGsségio & sallangtsl men- tes beseédtin, a cattann dialogus” (Makai 1981579) 2.3, Ali & folérendeltségi viszonyok visszandisa ‘A kt nyelv kinda vers rétepzidseb6lfakado fois prob- Temakra rengete peldit tal az orosz Klassakusok magyarra for~ titow mivetben, A tzenneay oszalvba allo szigoi oroszhivaalnoks fanglcta absbb fokeeatain elbslyzkedS hivatalnokok, ha feliebb- faloikhor beselnek, gyakran hasznalak «soso a scudar és) ‘bol Iekoport serhangot alzatostizteletuk heiésére. A talpny lsnak é a solgucikisepnck ox az oro nyelikfejeziese a magyar forditisokban rendsrerintelvész. Nemesak azért, mert @ magyar tam) sebt ne lehce egy hangrarviiteni, bane at iy mere 8 a‘magyar tirsadalombst misok volta az ali & folérendeltsg vis nyo éa nek megflelb nel lieezésformak is ‘Papp Ferenc a tokintetonsroviitest clit format analiakeat, funketoi chine pedig kilt rom alssan-ho2 hasoalina a2 nos fe partkula hasznalatt (Papp 1979). Miadkertinek nagyon sak & irtadalmilag nagyon Forlatozote a haszndlat kore a magyasban Usyancsak Papp evil, hogy a trsadatmi ali és folérendeltseg, ‘isumgetatKifsjerd 1 partikulaGrdckes suerepet kap Dosztoevszk Ban ohne cima rogenséden, abol » Raszkolnyikowal macska- gee jac jas vixgalbins mimel aldzatoskodisa fejeaShk a SE parikuleallond hasanalataban. A valosigossirsadalm alé-€= Tigrendelcgi visconyoknak cz a megforditisa kulesfontossigs a jelenetben, de azt a forts esakakkor tu viseaacn, ha a magyar then is lene alazatongot kifsjenS parila, amelyet a magyar olas6 Rawolyikov sajabol tckintene természetsnck, de a ordi a vis pilobied seavahor ilesrthene hozzi, wsszadva czzels helyze knos- ie, kétrrlmaségét, istizatlansgt 2.4, Az ekvivalens nélkill lexika forditasa ‘Mask ere, aholforitsstméletsokat kaphat a szociolingeztk {ai tan, cekvivatens nelkalt lexika” vagy mis terminussal .red= Mak fordidss Hogyan fords a oppikyelvRonbsségre sito jellemad jtartyak (ele, ruhak, edenyek,tincok sth) elnevexieit més nyctre,abol ez a jeltngyak nem leteznck (Viahov-Flotin 1980, Veresesagin-Rosetomarow 1073). Eat a Rerdst is lchet ele egshnten virgin, de Ihet tagabb perspektviba elven a szoci Singwirtitaceyik fonts ag, 2 myelv! Kontaktusok Kurata aap {WWeineich 1966, Rovencvelg 1972). "A nyc: honaktesok elete a Ke njlvkivdsségnek gyms jel targa iinyulo megismerd-megnevez5 tevckenysege flyamat Kent vss, amelyben 4 Fulonbsabeisadalmnlretegck & esoportok {Hegen uta co mifordt, ma diskok, tudésok, Usagi, niporte- ‘Rivutn) bilénboatkeppen vesauckréet. Eza megismend-memevez5 {ljamet méskep zat ke llandé kapesolatban lei mvevkozissts (pl sokiiga magyar é+a nemet, majé a magyar € az oro), é mas- opp te exyenisol tava njlvisiosscgek (pla magyar & 3 japén) cseten ‘Tiepanciak misképp zk azonostesadalm-gazdasi inten slo yelvttatsséeck esetchen, abol a megismerési-megnevezts folyamat Wetiranyd, & hilonboed gazdasigi-tareadalfejletség szinten als ryelskosoneepekessteben, sol ex @ folvamat exyiranya, A magyar yehvel kapesolatban Lendvai Endre (1986) végzet ditérd| monks rae eniletcn, amikor a sjétran orosz jeltgvak elnevextseinck Svar mefctlitijent4gabb tarsadal Kontextusba helyezve viz Bis A anmascorks (mags nyakis zabbonyszer bebus (ors) Peal ing v6. Bakos 194.284) sad eletése,amely a2 30-t5 Geko for Magyarorigon Kisismert wot, a 80-a5 eek fataliginak mir SShanmit scm mond. Lendvai Endre flméréschen (1984-1985) a ‘trcrdcoct egyetetnhallgatk sien valaszokatadtak a gimnasi~ ‘eEtejelentesere vonatkocb Rérdte ornaclam)trnari, sma iets va, eg tna 2.5, ordithatésdg ~ fordithatatlansig ‘Accociolngvszikai meghtusitéshilin6sen fontos fordithatosag- frdithatatlansde (Mounin 1963, Catford 1965, Givin 1978) elme- {ex problemainak vizsgalatakor. A fordithatalansig problemsisnak ‘Sac eimele ll ni sm tamaszta al jobban, mint a isgszerte Tralas meretekben fai fort gyakorat, amely napontacifola neg fordithatatancg tzid, esis mindegvk forditselmélei Rony fogltkoaie vee A fonithatsig-fordihatatlansig késdése ugyanis alkalmat ad forditineimelet kutatoinak, hosy hfethessek, miyen ntzeteket val fuk a nyely es a val6nog viseonyirol. Lisblagslapgazsis, hogy a {albadg mindannyunkseimara azonos, csak bfsjeréséncknyelw 2 [et tudsob, megis tira es un felmerdl a njelveszeRben és mis t= fdalomkutatdtban a gondolat, hogy a nyelek is valamikeppen hat- bis kell velosiges (Whor! 1956, Sapir 1957), Abban peldiul, hosy Dogyan erscklk a trgyak kus tuladonsagai, bizonyira screpet Jateak ay, hogy anyanyelnknek mayen saavalyannak e tlaydonss- bk lersira (Lurjaet al. 1978). ‘a pedis a nyeivek KilabSzbkippen tego a valosigotminden aycivkcroseguck mis avilisigeo alkotot elkepzeese a «likey JRvalondg buses jlensegel tulzoeresleteseggel jlennek meg a2 ayiknyclvben, mig esctleg ak osszefoplaloelnevezesk van a mir ‘ban, Komudot peldsjaennek a2 a névenzdagsig, amellyel wz eski- tka kalonbos fais teen, ax argentingauchake a osznek tren fendelReenck. Az arabban tevctartastal, az roszban a hafta Srolaseban a testafajtkal, ev angolban 2 hajézisal kaposolatos t= ‘Bakaly fogalmaknak van Kieredt és eszletexs mepneveztskészlete "Moumnin, a Kvilo ancl fonditishuttszellemesen cil, hoy & fents kulonbségek Kilby wgkepeke clentenénk: ba eayazon fyelen belul cobb hasonls clemaést wean, akkor ara a megsllae asvr-~—=—C—=‘“O>Pet pitseajutunk, hogy a bese ugvanazon a nyelven bei is mis és imi snten saotezck apasmaltokat a iigrOl- AZ, hogy ex tht dik a szdkince sgerkeretchen, nem jelent azt, hogy itt nyevileg illonibind vligkepotkel alk semben... Ot aol az atlagancia ‘Sak havat it eanciasversenyaa képes meghalonboztetni és meg hhevezni skits s lappok vagy a eSvolsanvidéhen G1 eskimo — {por fut, andres ot, egy a sodhordha hafta cl Tami apa, a neds a ritegs hoot hii, amely mam exszen fan mina hitorase a tk keephavat a tacasthérghavat, a Iuka fay ikrget, asia hirephit, a Rds, megagven és olvadd aca (Mounin 1963, magyarul 1980:41), Tet nylvanvaloan nem antl van sz, hogy dtlag facia vilighépe kkolonboene a franca sierenyes vlghépetl ex sebbbi Rasonlieana ‘Tappok és extkinak vilgkepche. jelenségnck inkibb az a maa Faata, hogy az esckimGkndls hival mindenkinek dolga van, c2ert a oval kapevolatos s2dkins bekerult a kéznyelvbe, mig a fancisban ‘meemaradt korliozott hasmalats szakszdkinesnek, 2.6, A realisk és a fordithatatlansig -Misik évy amelyet a fordithatatlansig mellettseoktakfelhoani, az {LBD emit sedlk” (esa bizonvos nelvkoaSssegck lal hasenalt jeltrgyale clneverese) forts il. Tordithatatlnsiga,hiszen ezeket ‘aloban nem Ichetleforditan a szobantorg® jltngvat nem ismerd pyehhdvintg ayshvére, "Ha arc egyszerden traneliterlivk a eBlaylire,akkor ibiegy- etek ndlkl érthettln lev & Toeditis, Ha megprobaliuk meafeeltet- ‘i valamelik hasonlo fankcisedlvel reaianak, akkor pedig ve ‘Salgbe eri a forts smeretioal, kutiragazdagito szerepe, hiszen ff redid rengeteg informacit tartalmaznak az eto nyelkzOsse8 talturijssh, eletormabrl,szokisal,enertékelisél stb, sa for dias celia ngha Sppen ezcknek a nformicionak a stadia, ‘Mint mit emitettk a enciolingvirikisak a nyeli Kontakeusok- fal foglalkozd aga sexitennek a dilemmanak a felldasiban, A nyeli Fontaktusok clnclete a rea fordiisde nem nyeli nem ck fel kerdeshentkezeh,banem olyanfolvamat rés2enek tata, ame pnck sorin a ket kapestatban lewd nseskouiseg megismer exymis ler egyaltalin nem bietos, hogy ex a megismenés ck és l= forban forditasokrévén miegyvepbe), se mepmers ecwekenrségsorin oink njeskszavsegvenfelhalmezodnak bizonyosismeretsk ex) mis redldinaktarealmsrol, Az ismerete flhalmozidsival pirhuza- ‘onan st ngha az megelen, éetékeldviszony is Mlakulhate5)~ 1% ‘nds rcliival Kapsolatban. Ere eanskodiktbbek Rbzit az orosz feiliazavak pl. loi, vouakanovista, halos, lalak pressnoseks- {se Magyacorsrigon a» Otvenes even ds prestsesbbtensne nap- jaikban (Kiss 1998) “A fordcinak e megismer (estegcgyital megnevez és értkel6) sevekenyegpillanatn llapotaszcrine hell dontenie a fordtiskor IX rel letetchit nom a fordithatatlansdgot bizomsitia, esa a2, “fry foritsukho i. megfeetetésukhoz nem a frrasneli forma tol Kell Kindulei, hanem a cdlayels tirsadalomaak az iets forrs~ tycv reall Kapesolntos imereteib,etekel6 viszonvabol stb Ez pedigtpikusan saocilingistka tény, sa senciolingeistka Kise foduceeiel (pL Rerdives elréssel) hurachats 2.7. Mit nyijthat a forditéstudomany 1 szociolingvisztikinak? A foritiselmélet nomesak fehasinilia @ szociolingvistika eredme- yet és Reta! moderelt,hanem crtckesanyagot is myithat a s20- ‘olingviseiatketatsok ser, "A sociolingvinatikanak Feds kvtatsi terete a megszoliisok huts (Bowen & Gilman 1960, Brown & Fort 1963, Eevn-Trpp 1069, Robinson 1972, Guszkova 1981, Reménys 1984), mivel a meg- “olihsoRban 2 nvelhasznalartrsadalm meghatirozotsiga Kozvet- Tendlkitapinthat, Az angol nyelsben exes szam es tbbes sem mi fovdik személyben egyarint yow a megrzdltisforma. A fordito a2 Angolrl magyar val foeditisban aszerint viltogata wz on. mast Imezilitsformkst, shogy a kiliabocd kort, nem, fogs & tdadaltathelyzeta emberekkelKapesolatban ext 4 magyar trsad Tomban ate & alkalmana. A mepeoltaok kutaasibantehit min- ten angolnil magyaera forge szpirodaimi mi spontin szocioling ‘eas Ksrletnek ekithet. 2.8, Mit nytithat a szociolingvisztika a forditis- ‘udomnynak? Mir emitetok, hogy a forts amikor kit nyevve dalgozik epyeerre, tudatoran vagy dertndsen mindig Kalaic maginak valamifleelkep- seta ket nyely vinzonyérdl, & fords: mankjban ex az elRep- 2elet relia. A Kontrasztiv nyelvészeti kutatasok sesitetnek 3 focditaseiméletnek azzal, hogy tudomanyosan megalapozot leirist anak Ket nyele viszonyeol Eanck alain egyes fraitoi dont ”_-:-::" sekethelyesnck, miyokat heytelennek fogunk tartan, epyes ford ‘megoisokraKapunk mazyarivatot, masokra nem. Tiayance a helast a syovilingvisatikaval is A fort, aki nem sak ket yet, hanem ket tiradalom, kit Rulra Kizotes Kiet hire Gneaindsenkulaitmagiban bioayes elkepzeesket a forrés~ hnyelv és a forrdsnyelvi tarsadalom, valamine a eéinyely &s a CEinyels irsadaloun viszonyarsl,» forditoi munkiaban ezeket Sr ckepzclscket realizaia. A szociolinguszika, amely forditéstl ‘Bepetlentl esa fel a nye és a tarsadalom Vszonyat, tudomanyo~ ‘sam megalapozottleirdsokat adhat a forranyel és «forranvels Udrmadalom 2 cclnyely Ga celeb tisadalom vizonyar, » ezzel eginct a foraitt doneesck mégore r9f6 objeRirtrvenyszetsege amutaisiban, Th srocilingvistkathutasok adatal alain eayes ford doneé- sekethelyemneb, masokathevtelennek fogunk eartani, ment masokra pedis nde eudomnygakol fll vir a magyarizaot 2.9. Ui kihivisok a forditis szociolingvisztikaja szamara Mig forditishatsk bekésen semelgstnek a kolturiisklonbségek koste forditsi nehézvégek Kovét, az cle, iletve napisinknak a Srsnighatarok megnitina kivetkezteben megindule nepvandorliy ‘Gkcngwacrid a gyakorlo forditskat és tolmdcsokat, hogy anys Kaa ‘enter melletetisadalmy retegek es Rulrak KozOw Rieveiést ‘VAtaijnak. Stedorszigban, Linkoppingben kutatScsopor®slakult 2 birds tolmacsolas elmeieti Kerdeseinek tanniminyorisira yan felpecben,amiker bevindorlik azz nemesak nye de trsadal- flag is hsotgestotrcmberck illnak a bios lt, Ezek az embe- ek tubbet vaenak a tolndetsl, mint a rsrvtlen nye vests {hit ar yen terileten delgozd tolmacsoknak specaisfelkésztest Fel kapniuk (Wadensio 1992) ‘Upnumcrak ae cle” kenysooret ra ogy tlavivi Ftatdcsoportot acta hogy aborts bindssle pereben dolgor0 tolmicsok munkiat “lamearek abbal a szcmpontbaly hogy a szorosan wet nyeli Kizvetit= Se kia milyen hegentito informaciok kizvetiteére van még sake SEE hogy a mopérte egy ven mulolingvstirgalison 1eweoiin ‘Milian Shlesinger tanclmanya az Taael llam Konus Demjaajuk ern sol, ely 1987 88-an zajlot Jeruzslembes. & tievalis hat yet fly angol née, orost, ln, js és hébersizenhirom, ‘uatnon és eay net hivatieosyolmics kzvettett, mivel ukr-héber ifekioan nem tala hivatisos njevi BOzvest6t a tolmacsoldsnak ‘binden fie kepvisclve vot ita Konszekutiv (kovet6)tolmicso sista sinkron (eeyidejd)tolmacsoivon Kereta a fUlbesigd tol Ipicsoliig. A sokjelil tngyalisresrvevoi Kat mepértes biztosi- ‘aahos seditalan pragmatiai adapeciora vole saukseg: meg az olyan foatlag semale capt nem ret lfejensek foraiisa is gondot ee mint pz 080 tole" Av ameries Syed egy eral rend SGinck 1986 tclénaltte el herd,» mig 6 termeszetsen” az 1986 Soveraberdil 1087 aprlisiigteriedo idGszakea gondolt, az t2rac onde az 1986 janudsiol sz 1986 marcinsig tenet saa vonat- fonban vilaezole nek (Sblesinger 1091) “A nemzctkGrt szervezetck& multinaciondlis vallalatok forditist igcnyeinck megnOvekedese miat lt gyGkeresviltoaist a Kuler €s TRipnaitis viezonyiban Jost Lambert levers ketats (1993), akanck fhemacthintforditéstudoménss szeminariumairél a 7-ikfejezetben fogunk berSI. Szcringeheltclen a klturdiskilombsegeket a ford tdatudominyon belU vizsglni es lesaikiteni az cele, itlok, cin hk penencinck sth. azuz a tsi fordtasanskeprobiemiiara. Az 6 ‘Elogisiban a kotirakutais a saGlsebb fogalom és enn exy része S owditdstudomny. A foditrt mindig a tarsadalmi-kultrais nor- ui elis haji bel ell vias, Rerdve ttl, hogy a nemzet- Hint serveretck, moltiacioniis allalatok, nema Kadtvslal tol oni ordeal le mit nem forditamalele,flytateaazzal, hogy Imijen explicit és implicit utsitisokat adnak a Tordtoknak egészen dig, hogy a fontisemalyen sles hen tejeatik, mie haszl- inks "A nemaethzi polite’ dr gaadasigiinézmények lerettével mes- valtozak a Kommumikicio jatksrabalyas, A forrsayels & celal hallgtonig sem binirisoppoaiie tShbs, ison az intézmény! norm fem kithetSk ors. Egy holland foro forts eve trate= fut tekintve kozelebp all abhor a német kollegijhoz, aki us Sakae amerika vilaatak dolgorik mint holland kolegiihon aki 4) hollandaiangol vllaltnak dolgozk. ‘Lambert a fordtéspoika (translation policy") kutatisinakfon~ tossigat hangsllyoza, Veleménye szerint ze Kell vizsgalni hogy a Ingvominyosan értcieze, nemect nyevekkel és orszaghatarokkal fine Haltralis Keretek helt ogyan versie st a Wezet szerepet a hetnzetki politika cs gazdanii intezmenyek egy interkalturalis forditaspolitika hialaktaaban.3. Forditaselmélet és pszicholingvisztika a a fordiisflyamatita nemesak a frsisnyelv & a celnyevi save, Pitcnnak egyboretesealapjn akarank kovetkerteni, hanem magia fea semelyct, a2 6 agyiban, 92 fkete dobozban”, végbemens fBljamatokat is meg akarjuk ismcrn,feltedenol szakseg van Jays paichologit & a pricholingvisztk is bevonjuk a ford fimuletbe 3.1, Percepcié & produkelé a forditésban ‘A besdtevckenység kében véghemend pszchikaifolyamarokat hu AAS 'pootchotingvoztta seintén & XX. szSrad hawvanas éveiben indul [eabSésnck, akiresak a szociolingwisba (Miler 1965, 1973, Adams 1022, Greene 1972, Seape 173, Pl 1980). Mivel a fonts be- rtceckenysdg,csak éppen ket aysven zl, mindszt, amit a sei holingviseita a beszédpercepelsol, az emlékenet mUkdéserl & 3 Seszedprodubcirl megfogaimazot, fet Ichet hasznalni arta, hogy Hcich jssunk a ford Retyelva beszédvevkenssegehez, Mivel a besedpercepeinak van egy szUkebb es ogy tigabb érsimexise (Gosy 1989)" oy bel jesyezni hogy a tovabbiakhaa a pereepeior obyan Gmuclogllo terminusként hasznéliuk, amelybe nemesak a besoéd- Busine, hanem 2 beszédmegsrest x beleerguk. Pontos az, hogy @ fe gyarintvonatkoctatiuk ae sot seovegek es hangzo beszéd Belcksere es megeteere, a producioe pele egyarint vonatkoztat- jak ar ior szoveg & hang ered Ktechozasira. Vegyk sore, mi hen Kalonbutgek vannak az egynyeled beszl6 és a fordicd KozOtt 3 porcepco ée a produbcid tekintetében. (a) Az egynyevi esl esetében percepeis és produkcid azo nos nyelven zai 2 ford cseteben a percep & a produ mem ftronos nyeiven zk, van kiitak eg akodolisisakasz a—_=—" °°» (2) Az cgynyelti beszilé exetéven a percened & produkci6 ext més etn kovetkezy a forte la tolmaicsescteben a pereepeio es {produc a7 tkadollsi szakae ellenére & ~ iddben egymasra ‘atihat, és sents epyidben vagy kis elolodassaltorenbet, pl. a Stinkzontolmacsok eeteben, de ets tolodhat, pl. konszckusi el Iicsolis esetcben,» at foRoaot seerepet hap a informs tirolisi- nak hepessége, a mem, (©) A fortisd nemesa abban kilinbézik az egynyelil best, hogy ket nyelet bell meric, hanem abban iy hogy a gondolatok ‘opformalsinak Ket teljesen kulonbéz6 strategiajat ell mokbsd- feinie. A forditi a nychet formétsl 2 gondolag, és a gondolttl a deli formsig vee uta Kee Rulnbad steatégia szerint ria be 6 ean ea soksgor pa srinkrontolmécsolés esetdben ~szinte epyide- jiteg. Ezzel magyariehats, hogy nem mindenki tud forditan vagy tolméesolni, ak tod egy klegennyelvet GA gondolasl a nye fring vezes uta a is megnehecit a fonltdsetmiray hogy nem a sist gondolatat fll kfejeznie, hanem Mhozott anyagiel” dolgik, A. Leontyev hifjeésevel eve sive {ral megadore program’ alapiin Wegxi munkijit (Leontyer 1969), (6) A fondisinak az clsbo emltert ok mat mis a motivicisa is [Nem a sj kommunikatv igényelt leit Ki, hanem miso, mikoe- ben 8 maga is ember, 6 cm tudja ikapescln sj emyéni édklS- ‘Sect a percepeio és sajat eayent velemenyét a produkcid sori, 'A forcast ar ceynyeled besnedtewekenyseato clteen kOzwetett™ ‘motivaeldjellema 3.2, Forditas és Kétnyelviiség Azcaynyeli besatlre vals szembellitskors2andékosan nem never uk # fordist& a tolmacsot Kenyelva beszcinek. A kétmyelvisé, Stati edt endhivl aagy kilnegek vannak ara nézve, Ki neve” hha6 kémyeivinek: csak ay aki mindket nyelven anyangele szinten Kommmunikal (Bloomfield 1935), vagy mir az iy aki érthetS monda- tok i produkaln egy mask nyelven (Haugen 1953). ‘Mivel hozink a bloomnlcil felfogs ll Rozelebb, a fordtskat és tolmicsokat nem nevezrikketyelv beszélinek. A orditonak & a telmesnak nema Tegfellem@abb vonisa, hogy kit nyelven sud anya~ pyeli sziten Rommuniklay, hanem 32, ogy hivatiss nye KOzve= tity tet het nye kbzaUt tad Rozvetitent. Sok kvlo ford nem 2 re Foreman cee ee er ecg sea Smear 443. A szinkrontolmesolis mint pszicholingvisztikai kisérlet ‘A forsiticimletflhaeznhatia mindazt, amit a pszicholingvisrika arate beszédtevckenvseg Rapesin Kimutattt, vagyis adaptl- Hse peichoingvsstka eredmenes a fords folyumatinak elem- anor Eat erdekes modon a bel fords, a tolmacsods hutabi Femi belariky mint az iasbel fordités kuti. A volmicsolis| EReumenyekeppen saileett szovegek magndtelvrclénck elemzése GBoans tobber clrul a fordtoban séghemend belsb folyamatoke, (Bin a irsbeiforditisokelemese (Lengyel 1985). "A ssnkrontolmacsok saivegerl késztett magnctofonfelyételek andi skalmaabbak a fordits ments tevkenységenck visplatra, ‘Greta sinkrontolmiesok celnyeti produkeia nines olyan vol 3 Buinb beseedtol, mine a forditk irow szbvege (Vigotszkij 1967) Meneslmicsok ax iS stngetve ~jobb megolis hin ~ sok- for mondaneh aljan srbvoget a mikrofonba, amelyt rishi fordi- Gabon caritbe sem jutna Ini, Ez a sokszor festetlen,nyers, fig Ghddbie sedveg, vada indokolstan betoidisaival & Kinagyist- fal, jl megformal rszeket hOvetS homalyos rszekicel a fltok- Jaa hadaro bese alse beszed 6 a sztmeiek litzolag indoko- Tndan valtakosaival rngetegst eral az egyszerre ket nyelven zit Dbuscdrerckenjsce flegeteségerl, A szinkrontolmacsok tevekeny~ ge tlaidonképpen nem més, mint egy hatalmas méret@ pszicho- Sigvirttat Hscrlt,atnelck riadasul a rogztése is Konnyszerrl eoldhatd. Belathatdan kuti lebetsegek rejlenck it, amelve forint sincsenek ellokippen hasznlva 34. A hallgatas és a beszélés exyidejsége A srinkrontolmicsolis Rust természetsen nemesak igen spontin Serletek acne hase fe, hanem ianyitot kiseletket is vege ‘ek A legelsb kiserletek arta probatavalaszt Kap, oy mex ket ‘atbsitan ae egylde)d hallgatdst é beszsléat? Hgyeskotatbknaka GSE GQVCOva LA fori tmelete ugyanis az wot a vleménye, hogy a szinkrontolmées nem egyszerre hallgat és beszl,banem valkogaa e Ket tevekenyseuct,kihasznlva a tonok besvedének és a sat besédnck a saunctt, Sie termi- ‘nusival élve a jmikropauzalat” (1973), 3.5. A percepeié abtivitisa Era kindés a poicholgusokat és psscholingistikat a rolmécsotisl fugsctlenl i rota fglalkorsai, Ae expel hllgatas és beszlés Ichetdsegenck ehetése érdekes méxion helyes megigelésbalindult i Megpedig abbol, hogy a hallgtis sohasem pasty, ahhoz, hogy mepirtsc ay clhangzotakat,eges sor bonyolult miveletet kell be seznink Miller a kévethen miveleteketsoroia fe: 1. odahaligatis, axa akusttat befogadas, 2. grammatalclfogadis, 3. szemantha rt meets, ava jelenéack hozzirendelése a grammatikay szekezstekher, f megértes, azz Kontestualis informlcto hozzarendcese az elhang= zovtakios (Miler 1973). Ee miveltsor ~ bar lebontinnak” eink ~ pte is, Mivel kp elnetcten, hogy tinden epyes hallo’ mondatnak mepellien e&y| Kalin belsd reprezentiio 2 hallaté agyaban, amivel azonositja | hrallote mondatot, fe kell ttlezauink, hogy hallgatis bien altivan Ihowk letra halla bess reprezentéciojt Bet a gondolatot Hale 5 Stevens fogalmazta meg 19b-ben, de a hallgais aki jllegére nde oval korabban rasutatak, ‘lonszk 1935 ben ita a kivetkexSket Azére nem Ihet a beszé Sigyelmeshallgaciva Kézien misrol besztini, meet mikor valakinek| fa beszader hallatik, egyideGleg reprodukajuk is eat a beszéde. ‘A beso hallgataea nem exyszerucn ballots, izonyos Toke mi besecink a berzive egy” (1935:155)" "Mint emlitettk, cz onmagaban helves mesigylés, hogy a be- sédpercopcio nem possi flyanat, vezetett ahora tees nézthex, fog a berdpercepei ex a beszedprodukeio nem leet exyide ‘Karen ne flee el, hogy meg sub sincs a tolmacsolisrol, még smindig ck a egynyelv berzedtevekenységen bell wesgaluk a per {Cepeia va produkeie vszonyit, Eppen ezert fonts a pszcholingis~ tik a fordits es tolmaevolis elmélete stimara, mert jelireelvexzet Meow A maga is mole eatradalmi mivekesetben a fois eve av innaonfsyaeentegtltats. Ha mi ne lent mee me {jal ator inden eaten an ori van 2. “ ey or olan vzsgiltot amie HESODD a einkootolmcsois Ka Ser hmasekodhatak, Meg melt’ a szinkrontolméesolissyakorata ‘ror outa von, hoaylebetsegs ceyzere allt & bes, birechologuwok mar tobb kiselectvégertek ennck igazolisira {Germolovics 1978). 4,6. Tolmaicsolésti flggetien kisérletek Broadbent 1952-ben azzal séeeteztt, hogy sudnakce kérdésekre Broadotns»kseiet alanyok igs, hogy vilscok Kizben ma halk a Juri kendést. Ar 6 Ksretit fata Poulton 1955-ben, kite Hevea korabbi Kseletcknek arta hibsia, hogy a kéndez6 & a TEtis hangin savor egymdst. Nala a kerdések fhallgat6n Keres eal, # ara is vigyazotr, hogy 2 valasadok rots hangerésséezel aancrefik sat magukat a kerdéack megertésdben. Poulton eredmé- BF operontetck Broadbent Kcrctenek ereamenyetyamelyek 26 me PyalmzadaeTehetscgss kérdeshallgatisdval emydejdeg, s neki lef hordes es flee Roraiménveinck jvitisialfuballat Tangerdsmabiyords) a hibaszizalcko is sikeri extkkentenie, “EsSeolo a Rovetbead kserltelvzsala a percepeio€s a produke cio wosonvae. a kiserlet els fvisaban a kisi alanyaisz0veghalga- Ge ounen verse slvastak fe 2 masodibban szdmolia, «arma Fai mcyeamuttyersct mondtak el. rom fontos tanulsigot vont le @ Pedttrcdményelbsl. Az slay hogy mind! automatitusabb a peo- {Boks (pl, Hvulol megtanult vers elmondésa) annal erediményesebb Sipereepeis. A mdsodie, hogy a percepeio bizonvos éretmi csoms- uueok mesragadisival tOrtenk. A harmadiky hogy a téma jmerete Brgvmrtchben beflyisalja a pexcepcio eredményességet(Srokolov 1968) ‘Ant hogy téma smerete mennpire befolisoa a megértst, Dac sig Broce angol pezihlgosjval Rovibban végzctt Endckes srt F bizonpteta, Erde 2aj kisgretében hangszalagra vett egy s23we8<6 thud tbbentr kjtseottaugyanannak a hallgatOsgnak, Minden leit ras elbve mas tema elt meg 2 saves temajakint, » a hallgatl Irindig olan mondatokst halo ki az ers 2) Mseretében etszott Trowegbal, amelyektartaliilag Belelltck a megadotetémakirbe Grace 1956) "A llgaismepétésaktivitsatehét nemesak abbel ll, hogy hall- ben ilpitdk magunkban a mondatot, hanem mar a hall nus mogkeedese cotta megadot tema vagy Kizési hey alapiin Slakleuak magunkbanvalanflecleteseleepzcést aro, hoy mit fogunk allan, yaszerint” hallgaunkOO ‘nic bower crimes mar encimetckr peg Ce ch ‘vettink” (Miller 1973:541), m magnéfetvételeket dolgoztak fel. Azirnyitoet Kséltek a Kaine et mn hipoteaecke makodeser]szolgalatak adatokat pans sin 1. A ipotésck fit, “gunchowszkaja pédul a megnyilatkoras eda slapjin Kalakiort soy anikbseset proba Rsexetlegignzolni. Tzenegy mondat- Japosg advo besredet rolmacsolatot gyakor! tolmacsokKal Do inicnoal eak anmyitkizoltek, hogy egy ENSZ- képvisel6 A tbat Leese alkalmibl « bizgyaks aj clit, Nem kiss Haan iyoay ab idvoclS beset egy arab orig kepviselje mond, ree reno py Laacl-baritorszag hepviseije. Ax OdvialS beszéd Fikes mondatabol a negyedil, az orodik, a hetedik és a Klencedi Fat ccmrchanyast reer a7} ladk Rordbbi Teral-barst polit fas mit. FEosket a céleokat cak exyeden wlmics adca vss, akinck volt spay BNSZolmacslisi gyri, hogy rt, ki a szinok. A robbick Maa kihegyak a borkole szemrchanyist, vagy mervaleozaik a s2o- Pee fon eat cent, hogy az lsd hom mondat tin ednteh, Peey sormatis Gdvoels besredr van S26 (pe fled, hogy a2 el Pomoc semrchanyas ciak az dvr Des2éd negyedik mondataban Merl fel), cs» tordbbiakban mar sat hipotéistk alan dolgoztk. Jf cllntmondovt enc a hipottzsnck, azt nem hallotk meg vagy fem skartsk neghallan (Seladkovszkaja 1971) THasonis extet mond el tolmisolis Kivlé francia mivelbie é Jusatsa Danica Sleskovitch a saitgyislaibsl. Kifogisalanangol- Sagal beselo cs tipikusan angoizisz modorban eloado sa6nokot tok Iran egy Konfrenciny ancl, hogy a nemactisggétismertevolna, Foimacsolan kisben merlepédvevete cute, hogy a szinok aléspontia her lvataos anglalyponttl, it elentmoad nek. Minden ayes Sager iscagbe vove megprobaita mepkeraint a Kenyes hebeket, tom- Dini nc Anglaclleneslfejezesc eee Veg kiderit, hogy a s20n0k Dania kepriselje vot de sajnos mar késOn (Seleskoitch 1968). ‘Mines eayebkent Jol peldazzs a forditselmelet,tolmisoliselmé- Jes uatsok seals menetét, A probléma a fortis vagy tolscsolis fai gyakorlataban meril fel (Solerkovtch), ere zetk ery elmé- fell rmagyardzat (Zimnyna-Csernov), és ext az elmélet: magyaei- Zatot prcbalak most mar nem 2 gyakorltbol vett pela, Bancro Urdnyiott kiserletekkel igazoini (Sadowski). Seleskoviteh 1968-ban ij le ext az csetci, smely onmagéban fun csak egyeni baklovesnek elnhet,Zimnyais & Csernoy clmele- fenck fenyében azonban slitimaszesa anna, hogy a tolmsesvalami- 3.7. A valdsziniiségi clbrejetzés A pscholg,pscolngirha satdlomnak eee io: tice ar Gon be ie vonaiont cet wen rete ton haat fay men pclognsersparn Cicer zeny pac! mops valnsnget ears Sindee Aras Ke, hogy ron a pd che ce percept ag na hve ud eppane vas Gt» Tenino s pedis nee Fav spray deem Capel vele,hanem negli. (Caen: 1973, Coco ts 1 mies ges» Kvekx Csemo Zinn nem ee exit sal hay stints shes epcben Hr soy ror i ote’ ae oa oinderoli ates ee tgeh Ge nyen Kral tyne pce Kali Book oy bet programy Rac pba, Eger Sonor svc merc ra ay Sales chop ost Solan vey eerie tral eet et pec) may Tore anno tal meer mondat spin van ep Eon Se Tne dppen changes onda arse (Ad art pone, E kétféle hiporézis Ichetdséget ad neki, hogy ne egyfolytaban hall- sas swine bey hanes Deano eos aban ‘hela + ones sap else: Bet pete eh Siete gy © coma meters ered ha, al Felatees fos a jan speed ald tlc mint nem al sr Stan 2 mont pen nga toe tice tanntapeol a iran Boy clenstze hp eyenegr a meggisid st, hogy s Nptias hes oat solr hipte spn. Hat en sys pes nom ee, corre bap otal akan baln nai ig iF rts En i ns Sea bc ora sin San vb, talon nak behozni a lemaradisat, heen “in “inn Clemo és muni rchen iyi Heke veqerel dle arias en ped oneenlon Seewr” © fle hipotézis aap dolgoik. Sesskovtch a szénok eldadasmédia alapjén alton fl hipoteriset. Seladoverkaja Kvrlet alana a meme nyllatkozds elképzelt ectja ~ tgytk hoz, tevesenclkepzlt ci Alapjan dolgortale TEgyszeretbb hipottis mikbdéste prbilk kséletsorozatlkl ‘imatatni Bbisjevsckaa és munkatarsal (1973). A moefémak sze~ int, a grammatikai seekezetszevint, a lexikal szerkezet sze~ inti és'az értelem szerinthipotéris mukidéscnek Kimtatinsey vegerte Kisrleteker. Vizgltakezcnkival az tigyneveztt,tampon- ok" (opornie punks) fermeszetee is A tampontokeol Zima CCsemov eimeletealapin aztIheter dni, hogy ezsket kell ativan Dhallgatni, hogy 2 hipotzis helessgee vagy helvcleségeeeldanther sike Beljevszkaja€s munkatisai kimutatik, hogy ezek a timpon- tok, vagie a saivog epinformativabb es legkevésbe redundins rece, fem felttenl egészszavak. A tolmicsnak sokszoreleg a 20 cay sat sOt aki Gsak az els6 hanguit meghallania a helyes hiposéas alakesihor, 3.7.2. A hipotézisalhotis jellege [A nagyszimii kiséleti bizonyiték ellenére nem mindenki értegvet Zimayaja & Csernov elmeletevel. A gyakerlo tolmacsok egy ees2e agadja'avaldssindscgt elejlués stern tolmsesolast, mondvin, hogs a tolmicsnak nines jogaolyasmit tlmaesolnia, ami mee nem hangzote ‘Masok a hipotézs tartalmicszerkezeti jellegét biriiky arra hivatkozva, hogy a szinkrontolmécsok nem todatosan, hanem 6szt5- nésen dolgoznak, munkijuk végezevel nem is emigkeznck ara, HOEY iit tolmacsoliak, sokan tolmicsolskizben egesz mason gondolkod- ak Szerntl, ha mar hipotemsedl besa, alkor a tolmicrok a2 ‘lado sntonsciiaalapjnalkotnak pote, ami imkibb yabuetie ‘kal rihangolbdasnak” Izheme never E ndzet ogy kepvieldje, Stier Grdchesvitacibhet et Zimayaia & CCsermor eimeletével kapevoathan, amelyben hie, hogy @toimies mar csakazert sem alkothat arta hipotezist, mer normals sinkron- tolmacsolisesettben ak a vid tvs memorlajat aszadljay aol 2 szavalatintut-assaociay saint sOgzi, ds azonnal el is fle ahogy haladclére a tolmécsolas mencicben, A hosszi tiv: memé- ridra, amelyben pels mar ol-okorat osecfiggtsck is vannaly ak tkkor van sziksége, ha valaiére megerakad a ezinkrontolmcsolis ‘hormls meno, pl tulsgosan lssan vagy tlsdgosan gvorsan ere ‘ake informicié Steer 1975). ar mepayatt erciminy nem ete fen vitban, a ie sa tear minkrontolmdcsok stvegénck cbptsefebestheteten Tae ga frcsskaais samara, ha vaban be sar tei Sa eat wins fete, A winonlmica a srovtisiban Sr pm a frrnnch format) a aj forma vexed Bm her en Soy melt sy tao spent Shoe fneigys arate Kid fase, sel eB= a oe asl cr any stonga,& Beet sa a ml ehet a ford fen, makor Waa fron van 8 Giioge ea ceegte nae 48. A forditisltolmacsolis egysége Ser ner Seer eae meet Sey ae ere eee ee nae Fa ne a i i wee ee eed Anyaggyiitési nehézségek: ‘A misik Hogy a szinkrontolmcsokseovegénck Iejegy2ise rendferenciabesnéd provédiai sajétossigait hasonltota deze, és saitos ‘owt rendszetdolgozo ie sjstossigok Iegytsie (1981, 1996). Probléma az is hogy it valoban interdisziplininis. $61 interpre fessriondls egyutundkodesre lenne s2llsée psrichologusch, nyeles sek, forditskuratsk és nem utolsésorhan gyakorlo foditok Cytol micsok Kizitt és ennek nagyon rien vannak meg wr intézményl Fehrs 3.10. A tolmiies személyiségiegyei Eidis nyt kivcttspsvcholingvisztnal kéndésivelfolalkoztanky van azonban ennck a temakienek egy olyan mozzanaty amehben Pszichologia tudoménya nyithatseptsege. a palyaaiaimacsig. Mi Iyen személyiségiegyek sztkségesck abho2, hogy valakt {6 tolmacs legyen? Salat Jinos (1985) szerint a tlmacsolattevekenyse sietes végaisthez az alabbi szemelvsesjeayek sueegesck, (1 tation spon rai, {2)kees legen tn egshangixigos (monotnia-siss) {9 leayen Benne nasyonalisage @ legyen magaizon a King yi (3) Reps agen» gpcmet megotant { tem a wings memos {ration feedback weal dolgom, {@ ware joa sserhebaceey, (9 lesen moe kl sane inligencia, (10) Kips even a alrendeeget etn {1 legen ses» Kl woes eligi {12) kes egnesrangein a parece Cempit), (03) kegs legyenslandéan entre sit manda {Gnkontsi9, (18) een mvt erate, (13) ado ado vignckorlegyen psi llapotban, i. meee a A fenti személystsiegyek figyclombe vétele Salli Jinos szerint {bb terleten fonts: (1) a tlmdesok kivslanetasdban, hiszen ccc alapién metkimetheiénk embercket a felesieges stresszekt, Rada okt), a tolmécsolinisituiciresetevdie pedig a felreertésckto, Dbosszankodisoktl, (2) a tolmacsok kepzéscben, mivel ezsk arok 4 személységiegyek, amelyeket a Répedsben tovibe kell fllesetem (sails 1985; 19-20). 2. Perdaeode x psn gut. Mordito ybelsé beszéde” és az introspekeids médszer “A fois evodmtnyekepp keletkeztt itor sabvegek, mint mar emli- Qifik, Hevesebbetdrulnak el are, hogy mulvensajtossigok jllem- fits percepeis tsa produkciot kexnyela beszedtevckenyseg esetén Be Suesrosan ellenGrt,dtngzet, mepuerhesrter & iererkesrer ravisban metjslent fords eee szemUnk ella foraito men Bin evekenvseaee Kiviltkepp, ha j forditisokatelemaink. A rosz, ibis forditsok ‘geteg shvlgithatnak a megerés zavarira, de mi nemesak a 2 fre vagyukKiinesiak, nem = norma meserés falyamat ‘Mets tt sett ignybe? Milyensaakasrokbanzajlot? Mayen 9 fen iorsn® Mennyire val el Beane a megérés a meefogalmazisto? ‘Mindezekre a Rerdéecre csak abot tadaink vilazolni, ha mag- petfonfelvest Késathetnenk a fordits bel beseederI", ha roge- ent tudnank a megertsi es mesfogalmazas valtozatok sland feve= Aisinck és clvetéxenek folvamatdt, az, abogy a frdico ita é tra Ipeifut a criclemtnck & az atl elvlasthatatan megfogalmazis~ fk sig vere megtldlja az adots2bveghen és wz adott kas hely~ fetben szimarslegjobboak in vikozaot Toert gondola eras hath, hogy Beste kell foditkat for dias Rovben, meg Kell ket kern ar, hogy gundolkodanak hangosan. Hans Krings aémet kutato, ai pszchologib ol smert ino spekciss micrverecsabealkalmacta&fordiskwtatésban, nem bis {dros forditkat, nem nesetanalokat kere meg, hogy mindent mend- fanak macndszalagra, ami fori Korben eszube yt. Keings szerint Shhangccan gondolkodis forditiskizben majdnem magatol éretids ferckenvecg amely a rogits hivetezzdben sem vest a termeszetes- sgbol (Keings 1980, 1987). Hivatinonfordihdal is folynak mr lye jell Kséletck, bir lpyes fstatde serine ahivatisos ford wevekenysege oly mértekben lnxomtizl, hogy ha munks Rizben hangosan gondoTkodasra kény- ‘gergjuk Ske, exzel rendkivsi médon leassul munkijuk tempoia, + ly s gst anyag nem tukeGe valodi gondolkodisitevekensseguket (Borsch 1980), Ezcknek« kuttisknak meg sak a Kezdcten vay, {cz pikusanolyan tert, als forditiskutat nem boldoguthat 3 Ficholdgurck,poscholingistdsopitsége nell, hiszen a hangosan fendolkods fordtok spabell Senet artalnazo, sokszoriesztGen Texjedclemes jegyzdkonyvek (thinking-aloud protocals")feldolgozi- ‘Shox a peschologianak megran a maga Kuolgezot ezkoztra,foza- ‘mi apparituss, ¢& ext nom lenne erdemes a forditiskutatisban ra ‘eatsForditaselmélet és szvegnyelvészet “Yansa a evegnysvésethe, lee visa a s2vehea!~elemehet: Mink sneadunk 80-aéveinck forintadomanyat. 8 forte valo Thodasban ugyanis aszveg kéteer eve felon van, csak éppen an nem Besehink wvegnyelveszeu, mint ahogy aFordias- vate gondelhodast sem novetak fortaselmeleanke A foi Eimer & 2 satvepnycincsactkapcslatinak modern hanged maja pogo vlan a ford é a sebvegevezredes tdi hizédik. 4.1. Sevegkozpontisig a forditisban ‘A fort sosem fordtott mist mint saiveget, a fortis eredménye Sehasemn volt mis mint saves. A fortis folyamata sohascin vot mis frit az sted sxveg mesertise és a fortis szveginck megalkoti- fe Idersik exzelkapesolatban Brassai Sauce... a szokkal val salen vesaidség, Kindés, bitkizis helyett, minek legbbnyire Fenlare a vege forts figyelmuket a mondatra. Ebresze ph ffortimdny civasojaban zt a gondolatr,kepe,érelmne, in finciekot» szere)svandéklot ebreszteni az eeeteben, © IN ler a sin in sched eyetlen eg st sem merne a forditott ‘rondatbelick kis az eredetiv foglalakkalszembe lita” rasa 1861: 788). Ha vont a savegkapontsig minis jelen vole a fords] valb fmolkodssban, mest mondjuk, hogy a forditselmelet vssatért, pera a savegher? Mikor tavolodott ele? Paradox médon & Saivegtl alo cltvolodast éppen a nycvésze forditselmdlet kelet- eta lento4.2. Eleivolodis a sxdvegtdl A ayeléseti forditiselmélet ugyanis szzadunk 50-608 éviben pen annak Kiszinhette tudomanyos dnallisigit, hogy a tendkivl smcgndvekedct,& a xéprodalmi szdvegek mlletthatalmes ment Séa tadomanyos, miszaki és egyeb nem seepitodamiseSvepre Jeterieds fori cvehenységetelkezte a nyetvudominy cakivetvel Vizsla. Ex aklorsaksegheppen a sz0vegtl val clavolodast jlen- tee, Art jelentete, hogy a katatok esl srinteken, seal & subwetkezstek, x grammatika sruktrik einen herent fons, nyelyé a edlavel Ronit mepfllesket Ennek a szemiEletnk ess jle Recker hes ckkében fedezhet fel, amely 1950-ben jelnt meg, hirom evvel megeldave Fjodoror ford saocimélet slapmivet. Recker citks a Wrvenyszerd megfcllések> +l l, amelyeknck Eppen az aleyege, hogy satuicwtl homer 16), svegtlfggetienl indi évenyeslinck Ear oka anna ogy 8 forrasmely&s a célnyely szava, szoszerkerete Kite a foriisban ‘iegvalsulé megfeleléek lihath, rendszerezhetOk, csoportostha Wk, Vannak Korihk allands, torvényszerd iiesfllesch, variate tepfelelésck és alkalml megieelsek (Recker 1950). Ex a semen kor nagyon elGremutats volt, Feta figyeimet sta, hogy for litsban, ¢ litzdlag seubektv dintések sorozatibal ilo Toyama ban, objchtvtirvenyszeriseyek Ervyesinek [Recker és Fodoroy kuatisa nyomin egymis tin jelenek meg 4 forditiselméteikezknyvek,amelyk fltetak az egy nyelyparokra jellemed lexi grammatial awaltst mavelereket, Termescetesa ‘ma ma tuk e save: Korat zt, hogy aka nyetl rendszerre, timaszhodtak, és a szGban fongo ket njelt rendserenck sinden cle se mOgott fordith problématkereste, st mit, forts every. seeriségeket probltak kimutati. Valamalyen grammatita kategora hidny az ceyk ngesben & melee a mésikban (pl. neve ar oroszs ‘ban é> az angofban), vagy a szemantikal meask ct tagolodisa ‘mind focitisi probldmik elicejeleeséee ado alkalis © Kori ford ‘selmélet szairodalomban, Sokan aliik exert, hogy # 60-8 és 70-ce Eve forditsctméledt utatsainak cobb Kize van a kontrsatvayelwészethes, mint ar igi forditiselmélethez, Eat a korszakot mégit nagyon termnckenynek é hhasznosnak kell tekintennk, mertrengeteg nyersanyagor halmozta fel kuatsk a késObbisziveghgpontd kuatisoknor, Az igus hed véért el kell mondanunk, hogy mir ezekben a Kori forditaselmeet ‘munkikban is gyakran volt ea elvan fjezcevalhol a Konyy vege fle 2 szdban forgo nyelsparrajllem lesa & grammatiai iii s Jeek cra, exoportoscisa un, amelyben a szr23k az in, sti- avis mivletckedl beszlnck. A szeraik it olan peat nk fl, amelyeKben a fords dont a celayelvi megtclels Kivi amusakorsforditandé s26veg milaj,valaelyk unkconslissus- for ral tartozia hatzozea mes 43. Vieseatévés a sziveghez cn. 6. tek vin & 470. éek eon, a mnegyeeet Rivecrintclparoamona, a ordain ts egre beste Specs sree ong ite de epee pein Euitcikim 1 mindentlonbebo kobe RL Aa Speck i mince walk ta, hogy us seep Tens baamosian! shame fodlustinlcben ( Dredet 973: 113), és a fordtiskatatok ip gyakran utalnak a sxSvognyetve= “Arr, hogy mindenack egylite nines semmiljen hone katatin Kveckermenje, jo pllda Nida é Taber The Thowry amd Proce of Trandarin ini Ronywenckidevapé réslete. A neves amerika szer25- pros mar 1969-ben ad exy ayole pontbst ll felsorolst are, ic Fen atakinos, unierzlisjelleszeessegs vannak minden szovegnck, ‘hogy ezeket a foraitasban fgyelembe Kell wn. Erdemesfelsorol fexanyole pontt,hszen egy saita sem tcljsttt Rutt programot jaa bi Nite Taber véleménye szerint minden s26vegben vannak fpecils esrkicok az aabbs visonvok jellésére, & ami 4 foritin ‘Sempontibsl nagyon fonts, ezek az estkbzdk nyelvenként etek, ‘Tehit inden nyelonck megvannak a miaga eszkSzt (a) a saves elejénck és végénckjliésére (2) a bel stmenctck jlblenere {G) a db sero jlesere (@) atéabe:viszonvok jeloesére (5) ogi vizonvok jelesre (6) arelerencin-viszonyokjlelestre (a lenyes biemelésenck, az értelni & a logikal hangslynak a jabs (6) a szerat séveitcinek, néxéponsiinak jellésére Ex a program 1969. még mindig iddszerd. Bir - mint maid ésdbb Ln foguk ~soke inden trtent sata a fords sxwegszem- Ponti kutatsiban,czcknek a sajtsigoknak nylyparonkent s0vee‘int egybevetése hovethezetescn vpigvitt clemzés formiban ata em valonule ep ‘Swejcer Pace ilngvitcyika cima Kényveében 1973-ban leszdgei, hogy wA fordiselmeleeszamara nemesak a rendszeck eqybevetese 4 font, hanem legalibb iyenfonton a rendszerbel klbabuepe i= vegbeli megvalsulisainak egybeteise is” (Svejcer 1073: 14), Tarhudaroy 1075-ben 4 mosekvs) Maurice Thorez Idegen Nyel Foiskols fonditiselméle, Ronferencajan Rjeleni yA forditisban = fordténak rem abserakt nyelvirendszerekel vagy nye egysepek- ‘el, hanem konkrétszovegetkel van dlga. A tudomanyos forditi= slmeletfelepitise esakTurransclvi és accel szbvegck yews ‘lemzése alapjn lohetségee, Ellen csctben hontravtivnyelvenset- tel van dolgunk és nem fovditiselméletel” (Barhudarov 197% 6) Usyanczeker a. gondolatokat vetk fel az 1978-6 saarbrckent -Kontrasive Linguist und Uberccimgseisenschaf cd konferencia ‘oad6i Reinhart Hartmann afrdiasclmele & a egvbevetssobveg- nyelészet (Conuastve Textology koleinhatasel bese (Hartmann 1981: 200), Gideon Tory peg cpy harms cgyevetesccazeriséget Inangwiyozta, amelynck az enjege, hogy a forrsayeli esa edivel ‘saovegek egybovetsclematsén Kiva a frditteszvereet mint #8 nel s2vepek sats fata ell lemezni (Toury 1981: 257). ‘Aronban sem Nida é Taber 1960-ben megilent The Ticory and ‘Practice of Tanstatan cml Konyveben, sem Sees? 1973-ban mese= leat Peed lingers vagy Barhudarow 1973-ben meqicent Ti 5 perend ei komyvchen, de meg Reinhart Hartmann é Gideon ‘Toury miveiben sem tlalkozharunk eakack a gondolatoknak areal Zilisival, vagys nagyobb mennvistgi Sefiggs forrisnyei és cel _Byeli salves s2ivepizempont efyhevetscwel és a2 eA lvont BS ‘vetketetsek mepfogalmazasaval [A TOs vck vegen és a fOr Eek len egye wbb olyan ma sa letky amelsben a sabvegnvelnzct hutatns modszeret megprobalisk a Tondtisok clemserealkalmazni. Ket jo elknithet iranyzat ala kul ki a mosekvat skola a sobvenet belle zl meg, 2 KUO. kézéppontjaban az ll, hogyan hata soiveg beled servexidlse a for sles foljamatira, mig a nemet nyeleereten fos Kuttsok 9 seve fet inkibb kivitral Kozel meg, a Kuaisok area ihnyulnak,hogvan haenak a kuldabo7s szdvegtipusok » fordics flyamatira, Neu ig rstleteseshen minder isnot A belad szerverddés felbli megkirelités hernia és a forts viszonyat vigil hutaisokat vem eer eovcgsohereach fordtastlfaggeten Katia lite ey o.escvck nyelvésztcben. Az GsseTgas savcg bess szervezbe- vigils, amely sonte kezdetGtfogia lesfontosabb uti rea svegnyelésacnck (Isacenko 1965, Harwee 1968, Weinrich Meri, van Dik 1975, Haliday-Hasan 1976 sth), az oro kotat6k Jrdben is rendkival népserive vat. A sz0vegkaherencia, a8 ASG" Kuta ressben se aktslis tapos trminologal kercteiben, nose viseont atl fuggclenal proba mag fltrns me sz Gives seerensdexenel jellepatestgcit TZarobine pedi nem timasckodik az akwalisragolis terminus- rete sa) terminalia rendsretalait ki (fuga mondat, flgeelen mondst, blolda kapesolat, jobboldaKapeslat, Kommu fans seempontbolgyenge é eros mondat, maganfes mondat, et fabencs, vitor bekeades stb), amelyne sepitsegével meghatirozott ein bapesoladis! tipust it Ie az orose saivegek mondatai hiz0et (Gacabina 1981), Th uke mis tdhors a mondatok aktualis(értelmi, logikai) tagolidassinak soivegrzervez6 szerepet vast. Az, hogy a7 éze- femmentes ers sovegekben a mondatok valami skaiénosanismert, gy a seg Kordbby reseb6l ismert dologgal kezdédnek (tema, emacs ee), ca mondae misodie ldben tliat az i) informa (Gb (cma, rematikus rou) nagyon rept gondolae a nyelészethen En nevertik a mondatok atu (rim) ogi) tagolsinak,t4g0~ Tedasinak. De ennck az érrelmi tagolisnak az Sze s2oveg s2er- escchen itor szrepet,« conc konkrct vel: megvalesulsait isgiln ceo) Kuta eadat vol, Bs ugyanesak uj huts feladat tele az cgybevets nowestans munkik eredmenycit a foritsra alla ‘Leonora Csernyahovszkaia Peed i semicloeaaserukeura (Pordi- tis Gx crecimi stroktira) imi 1976-ban megilent mive alighanem Sr cqiklegelsikvetkezctenen wiaavitesovegnyelerzen megkizel- {GU mi a fordiciselmeled akirodaiomban CCeernyahovezkalvélemenye szerint »fordtéssorin alkalmazort Avis! mivelesket nem a bet als Tena es grammatia rendszc~ renck kilbstges aval, hanes a ronda Grtelmi strukeiriinak Iegicrise A mondat Getelmi struktirjit (.semiclovaja szruke ‘ura vagyisazt, hogy a mondarban mi az, amit ismerdnk (tema), Imi ar, mi uj (cea), é a2 Snformcion belGl mire helyezzuk a Dangsuly (cematus coc), minden jel mas esekizolkel fejez s