Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és

Gyógypedagógiai Kar

Gyógypedagógiai Alapismeretek
beadandó dolgozat

Kupai Adrienn
 A nyolcadik napon

A filmet Pajer Róbert rendezte 1996-ban, mely leginkább a down szindrómás gyermekek és
családok mindennapjait hivatott bemutatni. A film elején egy down szindrómát kutató riport
keretein belül megismerkedünk az anya szerepében Martin Mártával, Mammal, aki
egyedülálló nőként és a környezete ellenállásával szemben gyereket vállal és aki
megszokottan éli az életét, dolgozik hazamegy és hétvégente eljár ismerkedni. A következő
jelenetben Márta már ül a szülésorvosnál és innen indul útjára a fő vonal a filmen: A szülész
közli Mammal, hogy szívfejlődési rendellenességet tapasztaltak a magzatnál a vizsgálatok
során és down szindrómás kisfia fog születni. A következő jelenetekben Mam reakciói és a
letargia figyelhetők meg, keresi a kiutat a helyzetből, kilátástalanná vált az élete. Ő azonban
ezt a szülés után több héttel meri otthon édesanyjának elmondani, akinek a reakciója egyből a
társadalmi megítélés volt: ,,Mit szólnak majd mások? Szóhoz sem jutok”. Mivel nincs férje és
élettársa sem ezért legjobb barátnője is segítségére van akivel közös vállalkozásba fognak..
Titi fejlődését és kezelését úgy vetíti elénk a film, hogy az bele van építve a család
mindennapjaiba. Eljárnak kezelésre, nyugodtan élik az életüket. Titi folyamatosan fejlődik,
elkezd iskolába járni. E közben Mam is talál egy férfit, akivel elkezdenek ismerkedni,
összejárnak és a férfi megismerkedik Titivel. Mam idejét nagyrészt a közös vállalkozás
elveszi és Titi is szóvá teszi neki, hogy túl sokat dolgozik. Ez szemmel láthatóan nincs jó
hatással a Ő az egyetlen aki nem azt kérdezi, hogy milyen kezelésre járnak vele, hanem meg
akarja ismerni Titi személyiségét. Titi mindeközben folyamatosan produkálja a down
szindróma szintjeit és tüneteit de a film azt is bemutatja, hogy a down szindrómás
gyermekeknek és szüleiknek is lehet teljes értékű életük. A film azzal zárul, hogy sajnálatos
módon Titi szervezete feladja a világgal folytatott küzdelmét. Itt visszamegy a történet a film
elején látott riporthoz és a következő mondattal zárul: Isten hat nap alatt megteremtette a
világot, a hetedik napon megpihent és megtekintette művét, majd a nyolcadik napon
megteremtette a down szindrómásokat, hogy legyen a világban szeretet.
 A sérült gyermekek ellátása és kezelése

A down szindrómát már magzati kórban fel lehet mérni és megállapítani. Sok kutatás és
vizsgálat mond a szindrómára minden jelzőt: neurológiai betegség, fogyatékos, genetikailag
beteg. Ezt azonban biztosan nem állíthatjuk. A hivatalos kutatások szerinte a down szindróma
egy genetikai betegségnek nevezett kórkép. A lényege, hogy a gyerekek egy kromoszómával
többel születnek. Magzati kórban legtöbbször az ultrahangos vizsgálatok során látható
bélrendszer fejlődési eltérése az árulkodó jel. A fejlődés során nagyjából kettő-kettő és fél
éves korig nincs eltérés a downos és nem downos gyermekek fejlődésében, utána viszont
elmaradnak több fejlődési területen, pl.: értelmi fejlődés, szívfejlődési eltérés, pajzsmirigy
fejlődésében is eltérő a fejlődés.

Az orvosi és egészségügyi hivatás gyakorlásához mindenekelőtt arra van szükség, hogy az

orvosok alkalmazni is tudják megszerzett ismereteiket különböző feladataik megoldásában, és
tekintettel arra, hogy feladataik része a pácienssel folytatott kommunikáció, ezen belül a rossz
hírek közlése, ez azt jelenti, hogy az egyetem falai között kell megteremteni azokat a
körülményeket és szituációkat, amelyekkel várhatóan találkozik majd klinikai/osztályos
munkája kapcsán.

A világ számos országában, köztük hazánkban is léteznek, már un. „skill” központok,
(Semmelweiss Egyetem) melyeknek készségfejlesztő szervezeti egységekként rendkívüli
oktatási jelentőségük van. Ezekben a központokban a gyakorlati készségek megszerzését
különböző moulage-ok és beteget helyettesítő szereplők/- eszközök segítik, amelyeken már
gyakorolni lehet a beteg körüli teendők jelentős részét. Ezekben a központokban a manuális
készségek gyakorlásán túl azonban helyet kap a kommunikációs készségek gyakorlása is. Az
itt alkalmazott didaktikai módszerek közé tartoznak többek között a klinikai
esetfeldolgozások, helyzetgyakorlatok és szimulációs tréningek. A különböző szimulációs
módszerek különösen alkalmasak arra, hogy a hallgatók a klinikai helyzetek élményeivel
csaknem azonos virtuális valóságban gyakorolják a tennivalókat és a problémák megoldását.
Olyan környezetben dolgozhatnak, amelyben (még) szabad hibázni, és ezekből a 109 hibákból
még tanulni is lehet. Ez hatalmas előnyt jelent a valós szituációkhoz képest, amelyekben az
elkövetett hibáknak és mulasztásoknak már jóvátehetetlen következményei vannak.