ELEKTROSZTATIKA

Villamos töltés: az elemi töltés egész számú többszöröse.

típusai: vonal (q), felület (szigma), térfogat (ró) mértékegysége: As/m (m2, m3)
Villamos tér: a tér azon része, ahol a nyugvó töltések közötti villamos kölcsönhatás kimutatható
Coulomb-törvény: (F) a két nyugvó, pontszerű töltés által egymásra gyakorolt F erő = a két pont
szorzatának és a pontok között lévő távolság négyzetének hányadosával, szorozva a

permittivitással F=

Villamos térerősség: (E) a villamos térben egységnyi pozitív töltésre ható erő mért.: kV/cm
Permittivitás: vákuumban 8,86*10-12 As/Vm
Villamos eltolás: (D) mértékegysége: As/m2

Villamos eltolás pontszerű töltés terében:

Villamos eltolás vonaltöltés terében:

Villamos eltolás síkbeli töltés terében:

Villamos eltolás síkkondenzátornál: Gauss-tételből

Influencia: töltéseloszlás (villamos megosztás), amely a vezetőben lévő töltések mozgásának
befejezése után jön létre
Az erővonalakkal történő szemléltetés szabályai:
- az erővonal a pozitív töltés felületéről indul, a negatív töltés felületén végződik
- merőlegesen lép ki
- nem keresztezik egymást
Szuperpozíció: többgenerátoros hálózatban az eredő gerjesztés kiszámítható az egyes generátorok
által létrehozott részgerjesztések összegeként
Homogén tér: a térerősség-vektor (iránya és nagysága) a tér minden pontjában azonos
térerősség számítása homogén térben: E = U
d
Gauss-tétel: a villamos eltolást (D) megszorozva azzal az elemi felülettel (deltaA), ahol D konstans, és
összegezve ezt a szorzatot a teljes zárt felületre, megkapjuk a zárt felület (A)által bezárt töltések
előjelhelyes összegét, ha a D merőleges a felület minden pontjára. Képlettel:

Potenciál: egy rögzített, nulla potenciálúnak tekintett ponthoz viszonyított feszültség.

Ekvipotenciális (egyenpotenciálú) felület: azonos potenciálú pontok összessége a villamos térben
Pontszerű töltés tere, potenciál függvénye: lásd 14-15.o
Vonaltöltés tere, helyfüggvénye: 16. oldal
Kondenzátor: minden olyan villamos töltés tárolására alkalmas elrendezés, amely szigetelőanyaggal
elválasztott két fémelektródából áll.
Kapacitás: a testek töltéshordozó képessége, C=Q/U; As/V = F (farad); ε0 = 8,85-10-12 As/Vm;

gömbkondenzátor: síkkondenzátor: hengerkondenzátor:

1
sorba kapcsolt kondenzátor CAB = C1 x C2 ;sorba kapcst kondenzátorok árama azonos
párhuzamosan kapcs kondenzátorok: CAB = C1+C2 ; párhuzamosan kapcslt kondik fesz =
Kapcsolás típusa Feszültség Töltés Kapacitás
kondenzátor párhuzms U (azonos) Q (összeadódik) Ce (összeadódik)
kondenzátor soros U (összeadódik) Q (azonos) C (replusz)

Kapacitív feszültségosztó:
sorba kapcsolt kondenzátorok esetén használható
számítása:

Relatív permittivitás: egy homogén anyag vákuumhoz viszonyított relatív értéke

Rétegezett szigetelés:
keresztirányú rétegzés (lásd 31. oldal)
hosszirányú rétegzés (lásd 31. oldal)
EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ANALÍZISE
Feszültség: (U) az a munkamennyiség, amellyel a tér az egységnyi pozitív töltést a nagyobb
potenciálú pontból a kisebb potenciálú pontba képes mozgatni. Joule/Coulomb = Volt
Villamos áram (I): villamos töltések rendezett mozgása. Amper. Elágazásmentes áramkörben állandó
értékű.
1 amper azon állandó villamos áram erőssége, amely két párhuzamos, egyenes, végtelen
hosszúságúnak tekintett, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű, vákuumban 1 m távolságra
lévő vezetők között méterenként 2*10-7 N erőt hoz létre
Egyenáram: mindig azonos irányba folyó áram. Időben lehet állandó (I), vagy változó (i).
Az áram valódi iránya mindig a pozitív töltések elmozdulásának irányába mutat.
Az áram konvencionális iránya: generátornál ellentétes a feszültség irányával, fogyasztón azonos
Tankönyvi jelölések:
folytonos nyíl: ------> vonatkoztatási irány
szaggatott nyíl: ......> valós irány
Póluspár: a tér egy részén pozitív, más részén negatív töltéseket halmozunk fel
Feszültségforrás: olyan póluspár, amely folyamatos üzemelésre alkalmas
Villamos áramkör részei: termelő, fogyasztó és összekötő vezeték
Generátor: energia-átalakító: mechanikai, hő, kémiai stb. energiát villamos energiává alakítja a
töltések szétválasztásával
Feszültséggenerátor: potenciál-különbséget állít elő a hálózat két pontja között (rövidzár Fr)
Ideális feszültséggenerátor: a generátor feszültsége úgy is állandó, hogy független az áramkörtől
Áramgenerátor: adott áramot kényszerít az áramkör ágára (szakadás Ász)
Fogyasztó: a rajta átáramló töltések energiáját hővé vagy más energiává alakítja
Ohm-törvény: az ellenállás kapcsain fellépő U feszültség a rajta átfolyó I áramerősséggel arányos, ha
az ellenállás értéke nem változik: U = I*R és I =U/R
Rövidzár: olyan áramköri elem, amelynek ellenállása 0 => U=I*0 => U feszültség ekkor 0.
szakadás: áram nem folyhat rajta, ergo végtelen nagy ellenállással azonos
Vezetés: G: az ellenállás reciproka: G = 1/R; mértékegysége 1/ohm = S (siemens) W
Joule-törvény: W = U*I*t mértékegysége V*A*s = 1W*s (wattszekundum) =1 J(oule)= 1Nm
az áramszolgáltatók nagyobb egységben mérnek: 1kWh = 1000W *3600 s = 3,6*10 6 Ws
Teljesítmény: P= W/t vagy P= U*I vagy I2*R vagy U2/R; mértékegysége W(att)
Az ideális feszültségmérő: fogyasztóval párhuzamosan kötni, szakadásként viselkedik

2
Az ideális ampermérő: sorosan - rövidzár
Egyszerű villamos hálózat: nincs benne elágazás - áramerősség minden pontján azonos
Összetett villamos hálózat: van benne elágazás - csomópont: az áram elágazik, de egy ágban azonos
Kirchhoff I. törvénye: a csomópontban találkozó áramok algebrai összege minden pillanatban nulla.
Kirchhoff II. törvénye: egy zárt hurok feszültségeinek algebrai összege minden pillanatban nulla.
Thevenin-elv: egy aktív kétpólus helyettesíthető egy ideális feszültséggenerátor és egy ellenállás
soros kapcsával. (háttere, hogy a valóságos feszültséggenerátor szerkezetének - szemben az ideálissal
- van belső ellenállása). Rb: belső ellenállás, U0: feszültségforrás

Thevenin-generátor Northon-generátor:
Norton tétele: egy valóságos áramgenerátor helyettesíthető egy ideális áramgenerátor és a
valóságos generátor belső ellenállásának párhuzamos kapcsolatával. (a helyettesítő ideális
áramgenerátor árama = a valóságos generátor zárlati áramával)
fontos: egy generátor a (külső)terhelő ellenállás függvényében viselkedhet feszültség- és
áramgenerátorként is => ua. a generátornál akár használható a T és N elv is.
Thevenin-Norton átalakítás: a T elv szerinti helyettesítés soros belső ellenállása = a N elv szerinti
helyettesítés párhuzamos ellenállásával

Generátor hatásfoka: hasznos és a termelt teljesítmény hányadosa: éta ét

Ha a terhelő ellenállás nagyságrendekkel nagyobb,mint a belső ellenállás, a hatásfok közelít 100%.
Teljesítményillesztés: a fogyasztóra a legnagyobb teljesítmény viszont akkor jut, ha Rt = Rb =>
hatásfok illesztésnél 50%

Maximális hasznos teljesítmény számítása:

Millmann-tétel: kétcsomópontos (vagy azzá átalakítható) hálózat esetén alkalmazható. Két
csomópont között mérhető feszültséget úgy kapjuk meg, hogy az egyes ágak vezetéseinek és a velük
sorba kapcsolt generátorok feszültségeinek a szorzatát összegezzük, majd osztjuk valamennyi ág
vezetéseinek az összegével. lásd 105. oldal

MÁGNESES JELENSÉGEK
Ez a mozgó villamos töltések okozta jelenségekkel foglalkozó rész.
Mágneses tér: olyan különleges állapotú tér, amelyben két áramjárta vezető vagy állandó mágnes
erőhatást gyakorol egymásra.
Erővonalak (indukciós vonalak):
a mágneses tér ábrázolására alkalmazzuk; ahol kilép a mágnesből, az az északi pólus
az erővonalak irányát az áram iránya határozza meg (jobbcsavar szabály)
Vonzás: azonos irányú áramoknál vonzóerő, ellentétes irányú áramoknál taszítóerő lép fel
Homogén mágneses tér: a térjellemző (térvektorok) nagysága és iránya a tér minden pontján azonos.
Szolenoid: kb. rugó: egy szigetelő hengerre több, egymástól elszigetelt vezető hurkot csavarunk fel
Toroid: körgyűrű tekercs
Mágneses indukció: (B) B= F/I*l (I áramerősség és l hosszúság). Mértékegysége: Vs/m2 = 1 T(esla)
Fluxus: az indukciós vonalak A felületre való összegzésével megkapjuk a felület fluxusát
homogén térben: fí mértékegysége: Vs = Wb (weber)

nem homogén térben:

3
 ha az összegzést egy zárt felületre végezzük, az eredmény mindig 0 lesz
Mágneses téresősség: a mágneses teret létrehozó áramokkal közvetlen kapcsolatban álló térjellemző
H = B/ μ (mű) ahol  μ =  μ0* μ r módon is számítható.  
Permeabilitás: (μ) az anyag mágneses vezetőképessége,  μ0 = vákuum esetén 10256*10-6 Vs/Am;  μr
anyag relatív permeabilitása
Az anyagok mágneses viselkedés alapján lehetnek:
diamágneses  μr <1
paramágneses  μr >1
ferromágneses anyagok ur>> 1
Gerjesztés: egy adott "l" zárt görbe által körbefogott 'A' felületen áthaladó és maguk körül
mágneses teret létrehozó áramok előjeles összegét az adott felület gerjesztésének. mért.:
A(mper)
általánosan: =szumma I
tekercseknél: = N * I (N a tekercs meneteinek száma, I az áram)
Gerjesztési törvény: a mágneses térerősségnek egy tetszőleges zárt görbe menti integrálja = a zárt
görbe által meghatározott felületen áthaladó áramok algebrai összegével
lásd: integrál H dl = szumma I (lásd 129)
Mágnesezési görbe: a külső gerjesztés után remanens (visszamaradó) indukció látható a hiszterézis
görbén, amelyet ismételt külső mágneses tér segítségével megszüntethetünk (ez a koercitív erő).
Mágneses kör: olyan elrendezés, ahol a fluxusútja a tér egy jól elhatárolt részére korlátozódik, és
onnan nem lép ki. típusai:
nyitott: a fluxus útjában légrés található
zárt: az indukcióvonalak (fluxus) végig a vasban marad
Indukciótörvény: bármilyen okból is változik meg egy zárt vezető által körülfogott fluxus, a vezetőben
feszültség indukálódik, amely arányos az N menetszámmal, ill. a fluxus változásának sebességével.

mértékegysége Vs/s = V
Lenz-törvény: Az indukált feszültség által létrehozott áram olyan irányú, hogy az indukált feszültséget
létrehozó változást gátolja
Maxwell-egyenletek:
I.: A vezetési és eltolási áramnak is van
mágneses hatása, tehát mágneses tér
időben változó villamos tér hatására is
I. létrejön.

II.: az időben változó indukció villamos

térerősséget hoz létre
II.

III.: egy zárt felület fluxusa zérus. A zárt felülület

által határolt térrészbe belépő és kilépő
indukcióvonalak száma azonos.
III.
IV.: Gauss-tétel: A villamos eltolás erővonalai
a pozitív töltéseken erednek, és a negatív
töltéseken végződnek.
IV.
V. V.: anyagjellemzők is megjelennek!
2 2
VI. WC = ½*C*U és WL / ½*L*I VI.: az elektromágneses tér energiasűrűségét adja meg a
térjellemzők segítségével