Terkeptan

You might also like

Download as pdf or txt
Download as pdf or txt
You are on page 1of 59

Terep és térkép

Bevezetés a terep-, és térképtanba természetjáróknak


Muráti Judit, 2013
Tereptan
Földfelszín – a Föld szilárd és folyékony, valamint gáz
halmazállapotú részének határoló felülete

Kialakulása geológiai folyamatok eredménye: lemeztektonika,


vulkáni tevékenység, üledékképződés, mállási folyamatok
Domborzat = a földfelszín egyenetlenségei, azaz természetes
kiemelkedései és bemélyedései

Részei: idomok (hegy, völgy)


elemek (hegység)
Terep = a domborzat (felszín) és a rajta levő természetes és
mesterséges tereptárgyak együttese

Természetes: Mesterséges

Talaj Épületek
Kövek Út, vasút, hidak
Növényzet Kerítés, létesítmény
Vizek Töltés, bevágás

További részletek a térképek jelkulcsánál


Terep jellemzése

Járhatóság: Átjárható ↔ Áthatolhatatlan


Láthatóság: Átlátható

Domborzati elemek jelenléte: Szabdalt


Domborzati és tereptárgyak sűrűsége: Változatos ↔ Kietlen
Növényzet: Benőtt és vagy Nyílt
Emberi beavatkozás: Beépített
Lejtők és osztályozásuk
Hegyhátak
Völgyek
Nyereg, gerinc, kúp, pihenő

További részletek, illetve szintvonalakat ld. a térkép résznél


Vízválasztó terepidomok

Vízgyűjtő: A vízgyűjtő terület olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból


származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba,
folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe. A vízgyűjtő területbe
beletartoznak a területén átfolyó folyóvizek és a szárazföld, ahonnan a víz ezekbe
folyik. A vízgyűjtő területeket vízválasztók, azaz hegy- vagy dombvonulatok
választják el egymástól, de előfordul a völgyi vízválasztó is
Domborzati modell
Tájak jellege:

Síkság

Buckás vidék
Hullámos vidék
Dombvidék

Árkolt vidék
Hegyvidék:

alacsony

középhegység
magashegység

karsztos vidék:
karbonátos kőzetek,
sajátos terepi elemek
Önálló dombság

Hegyközi keskeny
talpú völgyek

Tavak

Alacsony középhegység vulkáni kőzetekkel

Ártéri síkság Hordalékkúp síkság Alacsony középhegység karbonátos kőzetekkel

Löszös hordalékkúp Eróziós völgyek


Futóhomokos bucka Önálló dombság Alpok előterei
Térképtan
Térkép

A térkép a földfelszín vagy valamely részletének arányosan kisebbített,


felülnézetben, tehát alaprajzszerűen készült képe, méghozzá olyan, ami a terepet
a valósághoz hűen ábrázolja. (Halász Miklós: Tereptan és térképismeret, 1987)

Miért kell nekem térkép?

Hogy lássam azt is, amit éppen nem láthatok.

Hogy tudást szerezzek a Földfelszín azon részéről, melyről az adott időben


és helyemen nem szerezhetek közvetlen tapasztalatot.
A Föld alakja geoid, ezt ellipszoiddal közelítjük
Kiindulás: Földrajzi koordináta rendszer (φ,λ)
És mégis lapos a Föld!
Leképezési szabályok szükségessége

„Narancs hámozás tudományosan”


Vetület = leképezés alapfelületről képfelületre

Alapfelület: Föld (v. közelítő forgási alakzat)


képfelület: sík (papírlap)

Perspektív leképezés centrális vetítéssel


Vetítési típusok
Kis méretarányú vetület típusok
Az úgynevezett Mercator féle hengervetület
A Mercator féle hengervetület torzításának szemléltetése
A Mercator féle hengervetület torzításának szemléltetése
AZ EOV (Egységes Országos Vetületi Rendszer) vetületi rendszer szelvénybeosztása
Méretarány

tk
A térképi tk és a terepi tt távolság aránya: M=
tt
Méretarány = 1 : méretarányszám

tk
Tereptávolság (tt) számítása tt =
M
Térképtávolság (tk) számítása t k = tt ⋅ M
Méretarány és térképsorozatok

1 : 25 000 1 : 50 000 1 : 100 000 1 : 200 000


A térkép részei
Cím
Méretarány és/vagy aránymérték
Vetületi rendszer
Keret
Koordináta rácsháló
Jelkulcs
„Szerző”
Szintvonalak:

- önmagukba visszatérő görbék (zártak),


- a szintvonalak szinte soha nem
párhuzamosak,
- egymást sohasem keresztezik,
- minél meredekebb a terep, annál
közelebb haladnak egymás mellett.
Szintvonalak

1. Alapszintvonal
2. Főszintvonal
3. Felező (segéd) szintvonal
4. Negyedelő (kiegészítő) szintvonal
5. Eséstüske
Szintvonalak

A szintvonalak tengerszint feletti magasságát számok mutatják.

Az eséstüskék a lejtés irányába mutató kis vonalak.


Terepi idomok szintvonalas ábrázolása

1. Hegy, 2. Völgy, 3. Gerinc, 4. Nyereg, 5. Mélyedés, 6. Árok, 7. Orr, 8. Tereplépcső, 9. Bevágás, 10. Töltés
Terepi idomok szintvonalas ábrázolása 2
Mérések térképen és terepen

Távolság
Szintkülönbség
Lejtőszög
Irány
Vonalas aránymérték - a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték
Távolság mérése a térképen

Térkép koordináta rácshálója alapján

Távolság mérése a terepen - lépésszámlálással


Menetidő számítása

A tervezett út "vízszintes" szakaszaira óránként 4 km-es teljesítményt számíthatunk.

Többlet időt kell adni emelkedő terepen:


Átlagos nehézségű emelkedő felszínen 100 méterenként 10 percet
kalkuláljunk, ha viszont a terep köves, sziklás, csúszós 15-20 perc is
szükséges lehet.

Ereszkedésnél átlagos terepen 100 méterenként 5-10 percet számíthatunk, nehéz


sziklás, csúszós felszínen ugyanannyit, mint felfelé, legalább 15-20 percet
100 méterenként.

Szintkülönbség számítása

Magasság = szintvonalközök száma x szintvonalköz érték


Lejtalapmérték

Fő és alapszintvonalakra két skála

Meghatározás két lépésben:


Tájoló – irány mérés

Az iránytű, illetve a továbbfejlesztett változata, a tájoló a Föld


mágneses térerősségén alapuló irányzó műszer, ami általában a
mágneses északi irány kijelölésére szolgál.

iránytű laptájoló Bézard típusú tájoló

Mérünk vele mágneses északi irányt, irányszöget, valamint a térképet tájoljuk vele.
Tájoló
(1) Az átlátszó, téglalap formájú műanyag lapba
(2) helyezik el a szintén átlátszó, és forgatható műanyagból, vagy esetleg üvegből készített
szelencét,
(3) ami tartalmazza magát az iránytűt,
(4) valamint az ívmérték vagy a fokbeosztás számsorát is.
(5) Az alaplap élénél léptékosztást,
(6) illetve mm beosztást szoktak elhelyezni.
(7) A térkép jeleinek könnyebb felismerését a lapban elhelyezett nagyító lencse biztosítja.
(8) Az irányzást az É-D irányvonalak,
(9) leolvasási pont vagy – vonal,
(10) és a szelence alján elhelyezett
É-D irányrések, vagy nyíl segíti elő.
Mágneses deklináció – eltérés a földrajzi északi iránytól
Irányhárfa

Mágneses észak

Földrajzi észak

Fokhálózati észak
Térkép jelkulcsa

Ábrázolási lehetőségek:
Szimbólum, Méret, Szín, Vastagság, Textúra , Kitöltés, Mintázat és
ezek kombinációi

Méreten felüli és eltolt ábrázolás


Térkép jelkulcsa

Összevont ábrázolás

Részletgazdagság
Turistautak
Turistautak

Fontossági sorrend

kék
piros
sárga
zöld

Irány jelzés
Hogyan teszek szert térkép olvasási tudásra?

Folyamatos összehasonlítás a tanulási folyamat, készség szinten


begyakorolható.
Turista térképek Magyarországon
„Irodalomjegyzék”

Nagy Sándor: Általános tájékozódási és térképolvasási


ismeretek, 2012, tanfolyami jegyzet

Szabó Ákos: TEREPTAN ELŐADÁS I. és II. RÉSZ

http://www.tankonyvtar.hu/hu

http://www.katonasuli.hu

Sok-sok más honlap

BTSz, 1987

You might also like