potenciális kibocsátás: a gazdaságban hosszú távon érvényesülő kibocsátást.

A potenciális
kibocsátás folyamatos növekedését a gazdaság munkaerő-állományának mennyiségi
bővülése, az emberi tőke felhalmozása (a munkaerő képzettségének emelkedése), a fizikai
tőke növekedése és a technikai haladás magyarázza.
fiskális politika: A stabilizációs politika eszközei a termékek és szolgáltatások összes
keresletét, az aggregált keresletet befolyásolásolják. Költségvetési, vagy másképpen fiskális
politika. Ide tartoznak az államháztartás (a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok, a
társadalombiztosítási alapok) kiadásait és bevételeit szabályozó intézkedések.
gazdasági szektor: azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó
szereplők összessége. A főbb gazdasági szektorok: a háztartások, a
vállalatok, az állam és a külföld.
konjunktúraciklus: Gazdasági ingadozásnak (konjunktúraciklusnak, vagy üzleti
ciklusnak) nevezzük a termelés és foglalkoztatás ingadozását, visszaesés
és fellendülés váltakozását.
monetáris politika: A stabilizációs politika eszközei a termékek és szolgáltatások összes
keresletét, az aggregált keresletet befolyásolásolják. A monetáris politika körébe tartozik a
hazai pénzmennyiség és a gazdaságban érvényesülő kamatláb szabályozása. Ennek felelőse
az ország központi bankja (Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank).
makroökonónómiai körforgás: A javak termelésével egyidejűleg a jövedelmek termelése is
végbemegy.
A makroszintű kibocsátás más oldalról tekintve makroszintű jövedelem.
A termelésben létrehozott jövedelmek elosztása és újraelosztása a javak
mozgásától elkülönült utakat jár be, amíg kialakulnak az egyes gazdasági
alanyok végleges jövedelmei, s ezeket különböző célokra elköltik

bruttó hazai termék: az egy országban egy bizonyos időszakban alatt megtermelt termékek
és szolgáltatások öszszes értéke. GDP
bruttó nemzeti jövedelem: a hazai gazdasági szereplők (háztartás, vállalat és állam) összes
elsődleges jövedelme. GNI= GDP+beáramló jöv.-kiáramló jöv.
bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem: a hazai gazdasági szereplők összes
rendelkezésre álló jövedelme. GNDI= GNI+kapott transzfer-adott transzfer
nettó beruházás: A tőkeállományt bővítő beruházást nettó beruházásnak nevezzük. Nettó
beruházás = bruttó beruházás – amortizáció
nominál GDP: a folyó árakon mért GDP, például a 2002-es GDP a 2002-es árakon mérve.
GDP-deflátor: az árszínvonal mérőszáma, amelyet a nominális és a reál GDP hányadosaként
nominális GDP
számíthatunk ki. *100
ReálGDP
bruttó hozzáadott érték: egy termelési folyamatban keletkező bruttó hozzáadott érték a
megtermelt javak értékének és a folyó termelő felhasználás értékének a különbsége.
transzfer: A viszonzatlan átutalásokat transzfereknek nevezzük. (segélyek, adományok)
bruttó beruházás: A teljes beruházás összegét bruttó beruházásnak nevezzük. Ezek szerint a
bruttó beruházás bővítő és pótló beruházásra oszlik.
nettó export: az export és az import különbsége.
reál GDP: a változatlan árakon mért GDP.

fogyasztói árindex: a megélhetési költségek alakulását mutatja. A fogyasztói árindex értéke

egy fogyasztói kosár megvásárlásának költségét viszonyítja a kiválasztott bázisévhez. CPI
megtakarítási határhajlandóság: megmutatja, hogy a fogyasztók egységnyi
többletjövedelemből mennyit nem költenek fogyasztásra, vagyis mennyit takarítanak meg.
∆𝑆
s=
∆𝐷𝐼
reálkamatláb: a nominális kamatláb és a várható inflációs ráta különbsége. r = i – pe
fogyasztási határhajlandóság: megmutatja, hogy a fogyasztók egységnyi
∆𝐶
többletjövedelemből mennyit fordítanak fogyasztásra. c=
∆𝐷𝐼
társadalmi megtakarítás: az összes hazai megtakarítást jelenti, vagyis egyenlő a
magánmegtakarítás és az állami megtakarítás összegével. ST= S+(T-G)
tervezett kiadások görbéje: a tervezett kiadások szintjét mutatja a megtermelt jövedelem
függvényében. E=C+I+G
autonóm kiadások: Azokat a kiadásokat, amelyek rövid távon nem függnek a megtermelt
jövedelemtől autonóm kiadásoknak nevezzük. Zárt gazdaságban autonóm kiadások a
beruházási kiadások és a kormányzati vásárlások.
adómultiplikátor: Az adómultiplikátor megmutatja, hogy a nettó adók egységnyi növelése
∆𝑌 𝑐
az egyensúlyi jövedelem mekkora változását eredményezi. =-
∆𝑇 1−𝑐

egyensúlyi jövedelem: ha a kiadások megegyeznek a jövedelemmel. Az árupiacon

egyensúlyt biztosító jövedelem esetében teljesül a összes jövedelem= összes tervezett kiadás
(Y = E) feltétel.
autonóm kiadások multiplikátora: megmutatja, hogy az autonóm kiadások egységnyi
∆𝑌 ∆𝑌 1
változása mekkora jövedelemváltozást eredményez. = =
∆𝐺 ∆𝐼 1−𝑐
IS-görbe: az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb/jövedelem koordináta-
rendszerben
Az IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb csökkenésével emelkedik
a beruházási kereslet, s így a multiplikátor-hatáson keresztül nő az
egyensúlyi jövedelem. Ennél fogva az IS-görbe mentén alacsonyabb reálkamatlábhoz
nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik.
Pénzkínálat: A pénzkínálat a gazdaságban meglevő pénzmennyiséget jelenti.
pénzkereslet: a háztartások és vállalatok által tartani (tartalékolni) kívánt pénzmennyiségre
utal
nominális pénzmennyiség: a pénzmennyiség éppen aktuális vásárlóerejű pénzben mérve.
reál pénzmennyiség: a konstans vásárlóerejű pénzben mért pénzmenynyiség
M1: Szűk értelemben vett pénzmennyiség (M1) = bankrendszeren kívüli készpénz
+ lakossági, vállalati, önkormányzati látra szóló betétek.
Az M1-be tartozó eszközök teljesen likvidek, azaz azonnal és korlátlanul alkalmasak
fizetések lebonyolítására. Fontos kitétel, hogy az M1-be nem tartozik bele a bankok
birtokában, a bankrendszeren belül levő készpénz.
M2: Tág értelemben vett pénzmennyiség (M2) = M1 + lekötött betétek + devizabetétek.
A lekötött betétek és a devizabetétek azért kvázipénzek, mert ugyan nem használhatók fel
közvetlenül csereeszközként, vagy fizetési eszközként, de gyorsan és viszonylag kis költséggel
pénzzé tehetők.
pénzpiaci egyensúly: akkor áll be amikor az emberek által tartani kívánt pénz mennyisége
egyenlő a gazdaságban levő pénzmennyiséggel, vagyis amikor a pénzkereslet megegyezik a
pénzkínálattal.
LM-görbe: a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a kamatláb-jövedelem
koordinátarendszerben.
Az LM-görbe pozitív meredekségű, vagyis a görbe mentén nagyobb reáljövedelemhez
ceteris paribus nagyobb pénzpiaci egyensúlyi kamatláb tartozik.
Ennek magyarázata az, hogy a reáljövedelem emelkedésével nő a
reálpénzkereslet, ami változatlan reál pénzkínálat mellett az egyensúlyi kamatláb
emelkedésére vezet
aggregált keresleti görbe: az árszínvonal és a reáljövedelem olyan kombinációinak
összessége, amely az árupiaci és a pénzpiaci egyensúlyt is biztosítja.
Tehát az aggregált keresleti görbe minden egyes pontjában az árupiac és a pénzpiac is
egyensúlyban van. Az aggregált keresleti görbe negatív meredekségű, vagyis az árszínvonal
növekedése ceteris paribus csökkenti a egyensúlyi jövedelmet
költségvetési deficit: az állami kiadások és bevételek különbsége. BD=G-T
kötvényfinanszírozás: azt jelenti, hogy az állam kötvényeket bocsát ki a költségvetési deficit
finanszírozására és a magánszektor vásárolja meg a kötvényeket.
Ekkor az állam a magánszektor hiteleinek segítségével finanszírozza a deficitet. Ennek a
módszernek az a sajátossága, hogy ekkor a pénzmennyiség nem növekszik.
pénzfinanszírozás: Pénzfinanszírozás esetén pedig az államkötvényeket – közvetve, vagy
közvetlenül – a központi bank vásárolja meg.
Ekkor a központi bank hitelnyújtása finanszírozza a költségvetési deficitet, és ennek
következtében a pénzmennyiség bővül.
expanzív fiskális politika: ha a kormányzat csökkenti az adókat, vagy növeli a kormányzati
vásárlásokat.
restriktív fiskális politika: Az adóemelés, vagy a kormányzati vásárlások csökkentése
expanzív monetáris politika: ha a központi bank növeli a pénzmennyiséget

restriktív monetáris politika: A pénzmennyiség csökkentése

aktivitási ráta: a gazdaságilag aktív népesség aránya a munkaképes korú népességhez
gazdaságilag aktiv népesség
képest. aktivitási ráta= *100
munkaképes korú népesség

munkanélküliségi ráta: A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának az aktív

munkanélküliek száma
népességhez viszonyított aránya. munkanélküliségi ráta= *100
gazdaságilag aktív népesség

súrlódásos munkanélküliség: A súrlódásos (frikciós) munkanélküliség amiatt lép fel, mert a

munkapiac nem simán, hanem akadozva, súrlódásokkal működik. Ennek fő oka, hogy
az információáramlás nem tökéletes. Időbe kerül, míg a dolgozni kívánó munkások és a
munkásokat alkalmazni kívánó vállalatok tudomást szereznek egymásról és egymásra
találnak. Különösen nagy a súrlódásos munkanélküliség aránya az aktív népességbe belépő
csoportoknál, mint például a pályakezdőknél, vagy a szülés után ismét dolgozni kívánó
nőknél.
szerkezeti munkanélküliség: A szerkezeti munkanélküliség azt jelenti, hogy a munkakereslet
és munkakínálat szakmai és földrajzi szerkezete nem fedi egymást.
kereslethiányos munkanélküliség: abból fakad, hogy a javak iránti aggregált kereslet kisebb,
mint amennyi a teljes foglalkoztatás biztosításához szükséges lenne.
várakozási munkanélküliség: akkor jelentkezik amikor a fennálló bérszínvonal mellett a
munka összkereslete kisebb a munka összkínálatánál. Ekkor a munkapiacon túlkínálat
uralkodik, vagyis a munkanélküliek száma meghaladja a betöltetlen állások számát.
természetes munkanélküliségi ráta: A munkanélküliség természetes rátája a hosszú távon
érvényesülő munkanélküliségi ráta
nominálbér: az egységnyi munkáért kapható pénzösszeg, mégpedig az éppen adott időszaki
vásárlóerejű pénzben mérve.
reálbér: az állandó vásárlóerejű pénzben mért bér. A reálbér tehát a nominálbér
𝑊
és az árszínvonal hányadosa. w=
𝑃
rövid távú termelési függvény: megmutatja a megtermelt jövedelem és a foglalkoztatás
közötti kapcsolatot az egyéb termelési tényezők változatlansága mellett.
aggregált kínálati görbe: az árszínvonal függvényében mutatja a gazdaság kibocsátásának
alakulását.
potenciális kibocsátás: a kibocsátásnak azt a szintjét, amelyet akkor termel meg a gazdaság,
ha a tényleges árszínvonal megegyezik a várt árszínvonallal.
stabilizációs politika: az állami gazdaságpolitika kisérletet tehet a potenciális kibocsátás
és a természetes munkanélküliségi ráta helyreállítására. Az ilyen gazdaságpolitikai
beavatkozást stabilizációs politikának nevezzük.
kiszorítási hatás: A reálkamatláb emelkedése azt jelenti, hogy a beruházások kisebbek
lesznek, mint a kormányzati vásárlások megnövekedése előtt voltak. A kormányzati
vásárlások megnövekedése magánberuházásokat szorít ki a gazdaságból.
a pénz hosszú távú semlegessége: Azt a jelenséget, hogy a pénzmennyiség egyszeri
melkedésének hosszú távon csak a nominális változókra van hatása, míg a reálváltozók nem
változnak a pénzmennyiség emelkedése miatt a közgazdászok a pénz hosszú távú
semlegességének nevezik
Fisher–hatás: A Fisher–hatás szerint az inflációs várakozások 1 százalékpontos emelkedése
hosszú távon nem érinti a reálkamatlábat, de éppen 1 százalékponttal fogja növelni a
nominális kamatlábat
a pénz forgási sebessége: megmutatja, hogy egységnyi pénz mekkora értékű jövedelmet
𝑃∗𝑌 𝑛𝑜𝑚𝑖𝑛á𝑙𝑗ö𝑣𝑒𝑑𝑒𝑙𝑒𝑚
realizál egy bizonyos időszakban. V= =
𝑀 𝑝é𝑛𝑧𝑚𝑒𝑛𝑛𝑦𝑖𝑠é𝑔
Phillips-görbe: az infláció és a munkanélküliség közötti kapcsolatot írja le. A Phillips-görbe
modellje szerint rövid távon magasabb infláció alacsonyabb munkanélküliségi rátával jár
együtt. Hosszú távon viszont a magasabb infláció ellenére a munkanélküliségi ráta
megegyezik a természetes munkanélküliségi rátával.
stagfláció: Ha az infláció és a munkanélküliség egyszerre nő.
nemzetközi fizetési mérleg: egy ország belföldi gazdasági szereplőinek a külföldiekkel egy
meghatározott időszak alatt lebonyolított összes gazdasági
ügyleteinek (tranzakcióinak) nyilvántartására szolgál. A fizetési mérleg adatait általában éves
és negyedéves bontásban közlik
folyó fizetési mérleg: tartalmazza a termékek és szolgáltatások, a munka- és tőkejövedelmek
és a folyó transzferek nemzetközi áramlását
tőke- és pénzügyi mérleg: az aktívákkal (vagyontárgyakkal) kapcsolatos nemzetközi
gazdasági műveleteket rögzíti.
adósságcsapda: ha külföldi hitelfelvétel finanszírozza a folyó fizetési mérleg hiányt. Ekkor az
ország külföldi adósságállománya növekszik. A felvett hitelek kamatai a későbbiekben tovább
terhelik a folyó fizetési mérleget és újabb hitelfelvételekhez vezetnek. Ha a felvett hitelek
kamatait már csak újabb hitelekből tudják kifizetni, akkor az adósságállomány már
anélkül növekszik, hogy az ország importja meghaladná exportját
konvertibilitás: Egy nemzeti valuta átválthatóságát más nemzeti valutára a valuta
konvertibilitásának nevezzük.
valutaárfolyam: egy ország pénzének piaci ára más valutában kifejezve. A
valutaárfolyamokat kétféle módon fejezhetjük ki: ún. direkt jegyzéssel, vagy indirekt
jegyzéssel
aranystandard-rendszer: rögzített árfolyamrendszer. Az egyes országokban alkalmazott
bankjegy/arany átváltási kulcsok megadták az egyes valuták egymáshoz viszonyított
árfolyamát is.
reálárfolyam: A külföldi valuta reálárfolyama a belföldi valutában kifejezett külföldi
árszínvonal és a belföldi árszínvonal aránya.

𝑒∗𝑃∗ nominális árfolyam∗külföldi árszínvonal

q= =
𝑃 ℎ𝑎𝑧𝑎𝑖 á𝑟𝑠𝑧í𝑛𝑣𝑜𝑛𝑎𝑙

termelékenységi görbe: a munka termelékenységének (Y/L) alakulását mutatja az egy főre

eső fizikaitőke-állomány (K/L) függvényében adott emberitőke-állomány és technikai
színvonal mellett.
fenntartható fejlődés: olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációjának szükségleteit,
anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését

Makroökonómia: az elméleti közgazdaságtan ága, amely a nemzetgazdasági szintű

jövedelemkapcsolatokat összevont mutatók segítségével vizsgálja.
Ceteris paribus vizsgálódás: egy sok tényező által befolyásolt jelenség olyan
vizsgálata,melynek során a befolyásoló tényezők egy kivételével rögzítettek, így a
bekövetkező hatás a vizsgált tényezőnek tulajdonítható.
GDP: egy adott év alatt az adott országban előállított, végső felhasználásra kerülő
termékek és szolgáltatások összértéke.
Amortizáció: az állóeszközök (tárgyi eszközök, beruházási javak) elhasználódása,
vagyis az adott időszaki pótló beruházások nagysága.
Hozzáadott érték: a vállalat által felhasznált félkész termékek értékével csökkentett
összes kibocsátás.
GNI: az ország állampolgárai által egy adott időszak alatt megszerzett összes
elsődleges (tényező-) jövedelem.
GNDI: a GNI-nak a nemzetközi transzferjövedelmek egyenlegével korrigált
nagysága.
Termékadók egyenlege: az államnak befizetett termékadók és az állam által fizetett
terméktámogatások különbözete.
Nominális GDP: a megtermelt végső felhasználásra kerülő termékeknek és
szolgáltatásoknak a folyó év árain számított értékösszege.
Reál GDP: a megtermelt és végső felhasználásra kerülő termékeknek és
szolgáltatásoknak egy másik, bázis év árain számított értékösszege.
GDP-deflátor: a megtermelt és végső felhasználásra kerülő termékek és
szolgáltatások árainak mennyiségekkel súlyozott átlaga, a nominál és a reál GDP
hányadosa.
Fogyasztói árindex (CPI): egy tipikus fogyasztó által vásárolt fogyasztói kosár
árának változását kifejező mutatószám.
Okun törvénye: A munkanélküliségi ráta és a reál GDP között fordított arányosság
van. A munkanélküliségi ráta 1 százalékpontnyi növekedése a GDP 2 százalékos
csökkenésével jár együtt.
Termelési tényező: a termelés érdekében felhasznált erőforrás. Főbb csoportjai:
munka (L), tőke (K), természeti tényezők (A) és vállalkozói képesség (E).
Egy tényező határterméke (MP): egy tényező pótlólagos egységének bevonása a
termelésbe mennyivel változtatja meg a reáljövedelmet.
Egy tényező keresletének meghatározása: nemzetgazdasági szinten akkor
optimális egy tényező felhasznált mennyisége, ha díjazásának reálértéke
megegyezik a határtermékével. A munkatényező esetében tehát: W/P = MPL.
Reál bérleti díj: a reálkamatláb, ami nominális kamatláb és az árszínvonal
hányadosa. A tőketényező díjazásának reálértéke
Rendelkezésre álló jövedelem: a reáljövedelemnek a nettó adókkal korrigált
nagysága. Fogyasztási függvény: a rendelkezésre álló jövedelem különböző
nagyságaihoz rendeli hozzá a tervezett fogyasztási kereslet nagyságát.
Fogyasztási határhajlandóság (MPC): megmutatja, hogy mennyivel változik a
fogyasztás nagysága a rendelkezésre álló jövedelem egységnyi változása hatására.
Beruházási függvény: a különböző reálkamatláb-értékekhez rendeli hozzá a
beruházási keresletet.
Egyensúlyi kamatláb: az a reálkamatláb, amely az árupiacon biztosítja a
beruházások és a megtakarítások egyensúlyát.
A munkanélküliség természetes rátája: a potenciális kibocsátás mellett hosszú
távon érvényesülő munkanélküliségi ráta.
Munkaerő-állomány (aktív népesség): a munkaképes korú lakosság azon része,
amely megfelelő feltételek mellett hajlandó munkát vállalni. Két összetevője a
foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
Aktivitási ráta: a munkaerő-állomány aránya az ország munkaképes korú
lakosságán belül.
Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek aránya a munkaerő-állományhoz
viszonyítva.
Frikciós munkanélküliség: a megfelelő munkahely megtalálásához szükséges idő
miatt kialakuló munkanélküliség.
Szektorális munkanélküliség: a munkaerő iránti kereslet iparág vagy terület szerinti
összetételében bekövetkező változások miatti munkanélküliség.
Nominálbér (W): a munkatényező átlagos ára pénzben kifejezve.
Reálbér (W/P): a munkatényező átlagos ára vásárlóértékben kifejezve, a nominálbér
és az árszínvonal hányadosa.
Munkakínálati függvény: megmutatja, hogy különböző reálbérszintek mellett hány
ember lenne hajlandó munkát vállalni.
Munkakeresleti függvény: különböző reálbérszintekhez rendeli hozzá a vállalati
szektor által alkalmazni kívánt munkamennyiséget.
Várakozási munkanélküliség: azok a munkanélküliek, akik az aktuális reálbér
mellett hajlandóak lennének munkát vállalni, de nem találnak. Számuk megegyezik a
munkaerő-piaci túlkínálat nagyságával az adott reálbér mellett.
Pénz: olyan eszköz, ami bármikor költségmentesen felhasználható tranzakciók
lebonyolítására.
M1: a nominális pénzkínálat, vagy szűken értelmezett pénz, magába foglalja a
forgalomban lévő, tehát a bankrendszeren kívüli készpénzállományt, valamint a látra
szóló betétek, azaz a kereskedelmi banki pénz állományát.
A pénz mennyiségi egyenlete: a pénzkínálatnak és a pénz konstans forgási
sebességének szorzata meg kell, hogy egyezzen a nominális jövedelemmel, vagyis
MV = PY.
A pénz jövedelmi forgási sebessége: megmutatja, hogy a pénz hányszor jelenik
meg valakinek a jövedelmeként egy bizonyos időszak alatt.
Reálkamatláb: egy pénzösszeg vásárlóerejének növekedése egy év alatt.
Inflációs ráta: a pénz vásárlóerőérték-romlásának éves üteme, vagyis az általános
árszínvonal növekedési üteme.
Fisher-tétel: a nominális kamatláb kiszámítható a reálkamatláb és az inflációs ráta
összegeként.
Stagfláció: gazdasági stagnálás, vagyis csökkenő kibocsátás és infláció egyidejű
jelenléte a gazdaságban.
Tervezett kiadások: a háztartások, a vállalatok és az állam által áruk és
szolgáltatások vásárlására szánt kiadások összege.
Árupiaci egyensúlyi jövedelem: az a jövedelemszint, amely mellett a tervezett és a
tényleges kiadások egyenlők.
Multiplikátor: megmutatja, hogy valamely tervezett kiadást befolyásoló tényező
egységnyi változása hányszorosával változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet.
IS-görbe: azon jövedelem és kamatláb kombinációk összessége, amelyek esetén
adott fiskális politikai változók mellett az árupiac egyensúlyban van.
LM-görbe: azon jövedelem és kamatláb kombinációk összessége, amelyek esetén
adott monetáris politikai változók mellett a pénzpiac egyensúlyban van.
Aggregált kereslet (AD): az árszínvonal és az emberek termékek és szolgáltatások
iránti vásárlási szándékának függvénykapcsolata.
Ragadós árak modellje: a gazdaságot rövid távon leíró modell, mely szerint az árak
nem mozoghatnak szabadon, hanem hosszabb-rövidebb ideig állandóak, és így nem
tudják megteremteni a kereslet és a kínálat egyensúlyát.
Aggregált kínálat (AS): A termékek és szolgáltatások kínált mennyisége és az
árszínvonal közötti összefüggés.
Phillips-görbe: a munkanélküliség és az infláció közötti rövid távon fennálló, az
aggregált kínálati görbéből következő átváltást fejezi ki.
Természetes ráta hipotézis: az infláció és a munkanélküliség között rövid távon
fennálló átváltás hosszú távon nem áll fenn, a munkanélküliség bármilyen infláció
mellett hosszú távon egy hosszú távon állandó, természetes ráta szintjére áll vissza.
Adaptív várakozások: az emberek a jövőre vonatkozó várakozásaikat a múltbeli
események alapján hozzák meg.
Racionális várakozások: az emberek minden rendelkezésükre álló információt
optimálisan használnak fel jövőre vonatkozó várakozásaik kialakításához.
Hiszterézis elmélet: a sokkok és a gazdaságpolitikai beavatkozások a gazdaságra
hosszú távon is hatást tudnak gyakorolni a munkanélküliség természetes rátájának
megváltoztatása által.
Sokkhatások: az AD és az AS görbék exogén elmozdulásai.
Fiskális politika: a kormányzatnak a kormányzati kiadások vagy az adók
nagyságának változtatásán keresztüli beavatkozása a gazdaságba.
Monetáris politika: a jegybank beavatkozása a gazdaságba a forgalomba kerülő
pénz mennyiségének szabályozásán keresztül.
Lucas-kritika: A gazdaságpolitikai beavatkozások módjának vagy hatásainak olyan
meghatározása, amely nem veszi figyelembe azoknak az emberek várakozásaira
gyakorolt hatásait.
Automatikus stabilizátor: Olyan gazdaságpolitikai eszközök, melyek szükség
esetén ösztönzik vagy visszafogják a gazdaságot anélkül, hogy erre külön
gazdaságpolitikai döntés születne. Ilyenek például a jövedelemtől függő adók.
Eseti (diszkrecionális) gazdaságpolitika: A gazdaságpolitika eseti, ha a
gazdaságpolitikusokra van bízva a mindenkori gazdasági helyzet megítélése és az
adott szituációban szükségesnek ítélt beavatkozásokról való döntés.
A gazdasági növekedés: a potenciális kibocsátás növekedése, mely a Solow-
modellben a tőkeállomány változásának, a népesség növekedésének és a technikai
haladásnak a függvénye.
Termelési függvény a Solow-modellben: az egy főre jutó reálkibocsátás értékét
adja meg az egy főre jutó tőkeállomány függvényében.
Megtakarítási hányad: az egy főre jutó megtakarításnak és az egy főre jutó
reáljövedelemnek a hányadosa.
Tőkeállomány nettó változása: az egy főre jutó bruttó beruházásnak, vagyis az egy
főre jutó jövedelem megtakarításra fordított részének és az amortizációnak a
különbsége.
Stacionárius állapot: amikor a nettó tőkeállomány-változás éppen nulla, vagyis ha
az egy főre jutó beruházás éppen megegyezik az egy főre jutó tőkeállománynak az
amortizáció, a népességnövekedés és a technikai fejlődés hatására bekövetkező
csökkenésével.
A felhalmozás aranyszabálya: a maximális fogyasztást jelentő stacionárius állapot
elérése, ami úgy valósulhat meg, ha a tőke határterméke éppen az amortizációs
hányad, a népességnövekedés üteme és a technikai fejlődés üteme összegével
egyenlő.
Solow-maradék: a kibocsátás növekedésének a felhasznált tőke és munka
növekedése által magyarázott részén felüli összetevője.
Nettó export: az exportnak és az importnak a különbsége, a nyitott gazdaság
külkereskedelmi mérlegének egyenlege.
Nettó külföldi beruházás: a hazaiak külföldieknek nyújtott kölcsönei a külföldiek
számunkra nyújtott kölcsöneivel csökkentve, a belföldi megtakarításnak a belföldi
beruházást meghaladó része.
Kis nyitott gazdaság: ha a gazdaságban korlátlan tőkemozgás lehetséges a
külfölddel szemben, és a gazdaság világpiaci súlya elenyésző, a nemzetközi
kamatláb számára exogén adottság.
Ikerdeficit: a gazdaságban egyidejűleg fellépő költségvetési és külkereskedelmi
deficit.
Rögzített árfolyamrendszer: egy deklarált árfolyamból, egy árfolyam-ingadozási
sávból és egy, az árfolyamot a deklarált árfolyam körüli ingadozási sávban tartó
mechanizmusból áll.
Nominális árfolyam: az egyik ország fizetőeszközének ára egy másik ország
fizetőeszközéhez viszonyítva.
Reálárfolyam: cserearány, a hazai árszínvonal a külföldi árszínvonalban kifejezve.