Példakérdések a múlt félévi/jelen félévi szigorlatból

Esszék (az előző félévben 3 pontot lehetett kapni) zöld=affektív, kék=kognitív

1. KÉRDÉS
Magyarázd az affektív-kognitív pszichológia keretei között tanult biológiai és pszichológiai
folyamatok alapján, hogyan lehetséges az, hogy valaki anorexia nervosa-ban szenvedjen.
Pontozás
Minden érvényes magyarázat, mely tartalmazza az elmélet vagy modell nevét, lényegének nagyon
rövid bemutatását és az anorexával való kapcsolatát annak magyarázatát, 1 pontot kap.
Érvényes de hiányos magyarázat esetén 0.5 pont adható.
Max elérhető pont 3

2. KÉRDÉS
Mi a relevancia Sperber és Wilson rámutató-következtetéses kommunikáció elméletében?
Pontozás
A relevencia a legfontosabb alapelv a szándékokra való következtetésnél - 1 pont (ha van utalás a
következtetési folyamatra fél pont adható)
relevancia, mint kognitív alapelv megfogalmazása - 1 pont
relevancia, mint kommunikációs elv megfogalmazása - 1 pont

3. KÉRDÉS
Mi az a Deese-Roediger-McDermott paradigma, és milyen emlékezeti jelenség vizsgálatára
dolgozták ki? Írd le a paradigma kísérleti eljárását, elvárt eredményét, és az ebből levonható
következtetéseket.
Pontozás:
1. A DRM paradigma definíciója 0.4
2. A vizsgált emlékezeti jelenség leírása 0.5
3. Az eljárás leírása 0.3
4. Az elvárt eredmény 0.3
5. Az elvárt eredményei alapján levonható következtetések. 0.5
6. A válasz koherenciája: 1 pont

4. KÉRDÉS
Mi az énhatékonyság, milyen forrásai vannak, és hogyan hat a motivációra?
Pontozás
3 pont: A kulcsfogalmak hiánytalan, vagy szinte hiánytalan feltüntetése, helyes használata,
bemutatása
2 pont: a kulcsfogalmak közül pár hiányzott, vagy nem volt részletesen minden eleme felsorolva,
de a lényegi elemek szerepeltek.
1 pont: a fogalmat nagyvonalakban bemutatta, de a kulcsfogalmak közül sok hiányzott.
0 pont: rossz válasz; felületes válasz. Kulcsfogalmak többsége hiányzott.

5. KÉRDÉS
Ismertesse a hangmagasság észlelés klasszikus és kurrens elméleteit! Fejtse ki, miben és miért
tévedtek a klasszikus elméletek!
Pontozás
1. Frekvencia elmélet: Rutherford, telefonmembrán analógia 0,5 pont
2. Helyelmélet: Helmholtz, zongorahúr analógia 0,5 pont
3. Utazóhullám elmélet: Békésy, alaphártya mozgása a hangok hatására 1 pont
4. Tévedés: alaphártya struktúrája és működése 1 pont
6. KÉRDÉS
Miben különböznek az alapérzelmek és a másodlagos érzelmek? Az összehasonlítás során
mutasson be egy-egy elméletet az alapérzelmek besorolása és a másodlagos érzelmek kialakulása
szempontjából.
Pontozás:
0.5 pont: Az elsődleges érzelmekhez kapcsolódó egyik elméletet megfelelően elmagyarázza,
bemutatja.
0.5 pont: A másodlagos érzelmekhez kapcsolódó egyik elméletet megfelelően elmagyarázza,
bemutatja.
1 pont: A másodlagos érzelmeket megfelelően elmagyarázza, bemutatja.
1 pont: Az elsődleges érzelmeket megfelelően elmagyarázza, bemutatja.
0 pont: rossz válasz; felületes válasz. Kulcsfogalmak több mint fele hiányzott.

7. KÉRDÉS
Milyen alvásfázisokat ismersz, milyen tudati élmények jellemzik őket?
Az alvás egyfajta módosult tudatállapot, ami természetes körülmények között alakul ki. Összesen
5 alvásfázist tudunk megkülönböztetni. Az első stádium az ún. NREM, azaz lassú hullámú alvás,
köznapi értelemben a szendergének felel meg, ezzel indul az alvás. Jellemzője, hogy az alfa
hullámok ekkorra eltűnnek (mert az alfa hullámok inkább a normál ébrenlét és az álmosság
megjelenésénél jellemzők), az EMG relaxált, a szemmozgások lassan gördülőek, időnként theta
aktivitás figyelhető meg. Ezt követi a NREM 2. stádiuma, ami a felszínes alvás, ennek során az
EEG-ben K-komplexusok és alvási orsók jelennek meg. A harmadik NREM stádium a középmély
alvás, itt már megfigyelhető a delta aktivitás. A negyedik NREM stádium pedig a mély alvás, itt
már dominánssá válik a delta aktivitás, megfigyelhető ebben a stádiumban, hogy a
homloklebenyben és bazális ganglionokban az anyagcsere csökken és az agyi vérátáramlás is. Az
utolsó szakasz a REM fázis, ennek jellemzője a teljes izomrelaxáció, gyors szemmozgásokkal
jellemezető, inkább a béta hullámok dominálnak, ugyanis a szendergés és az ébrenlét jegyei
keverednek, valamint az előző NREM stádiumhoz képest az anyagcsere és az agyi vérátáramlás
fokozódik, ennek következtében az agy hőmérséklete is megnő.
Az álmodás, mint tudati élmény, a NREM és a REM fázisban is ugyanúgy megjelenik. Ébresztéses
kísérletek által arra jöttek rá, hogy a REM fázisból ébresztve inkább kapunk álombeszámolót,
ezek az álmok tudatosak, az itt lévő álmok hosszabbak, érzelmileg intenzívebbek, az álombéli
események nem függenek össze a nappali történésekkel. Valamint a tudatos álom (miközben
álmodunk, tudjuk azt, hogy alszunk, és épp álmodunk) is a REM fázishoz köthető. Ezzel szemben a
NREM stádiumban az álmok nem annyira álomszerűek, a megjelenő képek és érzelmek nem
annyira intenzívek, inkább gondolat jellegűek, amik összefüggenek a nappali történések
eseményeivel.

8. KÉRDÉS
Mi a ma legelterjedtebb emlékezeti rendszertan? Milyen rendszerekre/formákra osztja az
emlékezetet? Nevezd meg és definiáld az egyes emlékezeti rendszereket, és vázold fel a
hierarchiájuk.
Az emlékek fennmaradásának idői aspektusa szerint megkülönböztetünk rövid, illetve hosszú
távú emlékezetet. A hosszú távú emlékezetet feloszthatjuk deklaratív/explicit és procedurális/nem
deklaratív/implicit emlékezetre. A deklaratív/explicit emlékezet, azon információk összessége,
melyeket szándékosan és tudatos formában elő tudunk hívni, pl. tényszerű állítások a világról, a
múltról, kijelentések, javaslatok. Ez az emlékezeti rendszer tovább bontható epizodikus (a
múltbéli téri-idői kontextusban kódolt eseményemlékeket jelöli) és szemantikus (a tényeket
tárolja a világról, általánosan kialakított tudásunk, egyfajta mentális “szótár”) emlékezetet foglalja
magába. A procedurális/nem deklaratív/implicit emlékezet során az információ előhívását nem
kíséri tudatos élmény, az emlékezeti előhívás hatása inkább feladatteljesítményben mérhető. Ez
nem egy egységes rendszer, több alrendszere van. Felosztható procedurális tudásra
(készségeket és szokásokat összegzi), a priming és perceptuális tanulásra, az egyszerű
kondicionálásra (ez tovább tagolható emocionális válaszra és viselkedéses válaszra), végül pedig
a nem asszociatív tanulás is itt helyezkedik el.

Tesztkérdések:
IDEI ESSZÉK

1. KÉRDÉS (ZH)
Iskolában gyakori büntetés, hogy ha valaki verekszik, százszor le kell írnia, hogy „nem verekszem”.
Az instrumentális kondicionálás fogalmai segítségével (megerősítés) mutassa be, hogy miért
hatástalan ez a módszer? Különösen az írást most tanuló alsós korosztály esetén. Mit javasolna a
tanárak, amivel hatékonyabban akadályozná meg, hogy legközelebb is verekedjen az illető?
Pontozás:
- negatív megerősítés def vs. büntetés fogalma (2 pont)
- verekedés letiltása vagy a kedves viselkedés jutalmazásával vagy büntetéssel szüntethető
meg (1 pont)
- nem hatékony egy olyan dologgal büntetni, aminek a gyakorlását támogatni akarom
(utálni fog írni a gyerek) (1 pont)
- javaslat (1 pont)

2. KÉRDÉS
Hány érzelem van? Mutasd be a biológiai és a kognitív nézőpontú kutatók megközelítését ebben
a kérdésben az alapérzelmek és a másodlagos érzelmek kontextusában, és írd le, Ekman milyen
áthidaló megoldást javasolt a két nézőpont egyeztetésére.
Pontozás:
1-2pt: a biológiai hagyományhoz kapcsolódó kulcsszavak említése: korlátozott számú érzelem,
univerzalitás (vagy szinonima), biológiailag meghatározott/veleszületett;
1-2pt: a kognitív hagyományokhoz kapcsolódó kulcsszavak említése: nagy számú érzelem,
kognitív kiértékelés, nyelv, tudás, szociális történet, kultúra, szerepek, elvárások által
meghatározott.
1pt: jól jellemzi az Ekman-féle érzelemcsaládok elméletet, például, hogy vannak alapérzelmek, de
a tanulás, fejlődés során ebből változatok alakulnak ki, melyeknek hasonló a vegetatív, szubjektív,
viselkedéses jellemzői.

3. KÉRDÉS (jún 7)
Mi az implicit emóció és milyen szintjei vannak?
Pontozás:
- a jelenség megfogalmazása 1p,
- a két szint megfogalmazása jó leírása 1-1 névvel vagy eljárással együtt 2-2p

4. KÉRDÉS
Két külön feladatot végeznek a kísérleti személyeink. Az első feladatban a képernyőn megjelenő
szavakról azt kell eldönteniük, hogy nagybetűvel kezdődnek-e. A második feladatban azt kell
eldönteni a megjelenő szavakról, hogy beleillenek-e egy összetett mondat kijelölt helyére. A
feladatok után a személyek egy emlékezeti feladatot kapnak a szavakkal kapcsolatban. Melyik
feladat után vár jobb emlékezeti teljesítményt és melyik elmélet alapján? Miért érhette kritika az
elméletet? Craik, Lockhart: feldolgozási szintek / Craik, Tulving / kritika: Tulving, Osler: kódolás-
specifikussági hipotézis, Godden, Baddely: búvárok / Semon: engram modell
Pontozás:
- feldolgozási szintek elmélet megnevezése (1 p)
- mély vs. felszínes kódolás megnevezése (1 p)
- szenzoros jegyek és jelentés menti (szemantikai) feldolgozás kifejtése (1 p)
- Kritikához valamelyik (1 p): a) csak a kódolási folyamatokra koncentrál, pedig kódolás és
előhívás kapcsolata fontos (pl.: kódolási/előhívási kongruencia, kódolás-specifikussági
hipotézis), b) nem ragadható meg 'mérőszám', hiányolható egy pontos definíció arról, mi
a mély, szemantikai feldolgozás.
- A válasz koherenciája, összefüggések azonosítása (1 p)

5. KÉRDÉS (máj 17)

Egy személy emlékezeti tüneteiről a következőket tudjuk:
a) átlagos képesség számterjedelem (digit span) feladatban (RTM: fonológiai hurok ép)
b) új készségeket (például a tükörből történő rajzolás) az egészséges személyekhez hasonlóan
képes elsajátítani. (nem deklaratív: procedurális ép)
c) Képes helyesen válaszolni arra a kérdésre, hogy hova járt iskolába. (szemantikus ép)
d) Nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy meséljen el egy vele korábban megtörtént eseményt
iskolás korából. (epizodikus deficit)
A tünetek alapján röviden mutassa be az érintett emlékezeti rendszereket. Térjen ki arra is, hogy
melyik rendszer intakt és mely mutat deficitet! Ön szerint milyen diagnózist állítana fel a beteget
vizsgáló neuropszichológus? retrográd, akár anterográd amnézia is
Pontozás:
»intakt rendszerek specifikusan (nincs benne több) és teljeskörűen (mindegyiket megnevezi)
megnevezve: 1 pont
» sérült rendszerek specifikusan és teljeskörűen megnevezve: 1 pont
» megfelelő definíció 4 rendszerre: 2 pont
» a válasz koherenciája, összefüggések azonosítása: 1 pont

6. KÉRDÉS
Bowlby elmélete szerint mi a kötődés? Ismertesd a kötődési kapcsolat kialakulásának szakaszait és
a szakaszok jellemzőit.
Pontozás:
Kötődés definiálása, ami tartalmazza a következő elemeket: gyermek és gondozója közti affektív
kötelék, viselkedésrendszer, rugalmas, de célirányos, a többi viselkedésrendszerrel
kölcsönhatásban működik (1p)
Kötődés előtti szakasz megnevezése és ismertetése, tartalmazza a következőket: születéstől 2-3
hónapos korig, nem megközelítő társas válaszkészség, bárkinek a közelségére az interakciót
bátorító fenntartó orientációs viselkedéssel reagál, az orientációs viselkedés eredménye
megerősíti vagy gyengít bizonyos viselkedés szekvenciákat. (1p)
Kötődés formálódási szakaszának a megnevezése és ismertetése, tartalmazza a következőket: 2-3
hónapos kortól 7 hónapos korig, megjelenik a megkülönböztető társas válaszkészség, főként az
gondozójára + 1-2 személyre speciális választ ad (1p)
Valódi kötődés szakaszának megnevezése és ismertetése, tartalmazza a következőket: 7 hónapos
kortól 2 éves korig, közelség és kontaktus keresésének aktív kezdeményezése, gondozójára
specifikus kötődési viselkedés, gondozó a bázis, ahonnan elindul explorálni, szeparáció ellen
idegen környezetben aktívan küzd, idegenfélelem (1p)
Cél által korrigált partnerség szakaszának a megnevezése és ismertetése, tartalmazza a
következőket: 2 éves kor után, tudja következtetni gondozója érzéseit, céljait, terveit, próbálja
befolyásolni anyja terveit, kialakul a kölcsönös partneri viszony, szeparációs tiltakozás csökkenő
tendenciát mutat, megnő az autonómiaigénye (1p)

7. KÉRDÉS (máj 25)

Írj le egy, az általános pszichológiai tananyagban szereplő neuropszichológiai esetet, akinél
valamilyen hosszútávú emlékezet zavar állt fenn. Legalább monogram szintjén nevezd meg a
személyt: írd le, hogy milyen kulcsfontosságú agyterülete(i) sérültek, mivel diagnosztizálták, és
milyen főbb disszociációkat mutattak ki nála. A disszociációk kimutatásához használt teszteket
nevezd meg, és írd le a módszertanukat. Emellett írd le, hogy az általad választott esetnél milyen
eredményeket találtak, és ezek alapján hogyan következtethetünk a kimutatott disszociációkra.
HM: epilepsziás, nagymértékű kétoldali temporális lebeny írtás (intelligencia, RTM, motoros és
perceptulis tanulás OK, de a tanulásnak nem volt tudatában) / sérült: szemantikus és epizodikus
emlékezet / anterográd, retrográd amnézia / legtöbb amnéziás jó marad implicit feladatokban:
lexikai döntés (a szavak egy adott kategóriába tartoznak e), töredékes kép felismerése
Pontozás:
Az eset megnevezése helyes 0.5
Kritikus agyterületek korrekt (nem teljeskörű) megnevezése 0.5
Diagnózis korrekt 0.5
Főbb disszociációk leírása helyes 1
Tesztek helyes megnevezése 0.5
Tesztek helyes leírása 1
Eredmények leírása helyes 0.5
Eredmények összekapcsolása a disszociációkkal megtörtént 0.5

8. KÉRDÉS
Tanulmányai alapján milyen tényezőkkel magyarázná, ha egy család minden tagja túlsúlyos? A
lehetséges magyarázatokat támassza alá empirikus adatokkal, pszichológiai elméletekkel is!
Pontozás:
Genetikai/biológiai tényezők: pl. lassabb anyagcsere, több/nagyobb zsírsejt, HT érzékenységének
eltérése – 1p
Többlet kalóriabevitel okai:
 Pszichológiai tényezők: pl. túlevés laza kontrollja, táplálék jutalomértékének
megnövekedése és a rövid távú jutalom preferálása, emocionális evés (stressz, szorongás)
stb
Környezeti / Szociokulturális tényezők: pl. rossz evési szokások tanulása/továbbadása,
hasonló mozgásszegény életstílus, alacsony SES stb - 1p
Legalább 1 releváns elmélet és empirikus adat említése 2p

9. KÉRDÉS (máj 31)

Mi a neve annak a tipikus döntéshozatallal kapcsolatos torzításnak, ami az alábbi esetben
megmutatkozik? Mi a torzítás lényege, és hogyan vezet az alábbi jelenséghez?
„Amikor el kell döntenünk, hogy egy személy milyen szakmában dolgozhat, akiről annyit tudunk,
hogy nagyon szeret a szabadban lenni, rajong az állatokért, és ideje nagy részét azzal tölti, hogy
állatokról szóló könyveket olvas, akkor inkább voksolnánk arra, hogy az illető állatkerti gondozó,
mint bolti eladó.”
Pontozás:
Heurisztika helyes megnevezése (reprezentativitás) 1.5 pont
A reprezentativitási heurisztika definíciója 2.5 pont
Az alapszint figyelmen kívül hagyásának említése 1 pont

10. KÉRDÉS
Ismertesse a humán szexualitás funkcióit! Indokolja meg, mi támasztja alá ezen funkciók létét!
Milyen általános következtetés vonható le a humán motiváció működésére ezek alapján?
Pontozás:
A funkciók felsorolása (reprodukció, örömszerzés, társas, stresszoldás), indoklással 1-1 pont
Általános következtetés 1 pont

11. KÉRDÉS (jún 21)

Hasonlítsa össze a látási és hallási téri lokalizáció folyamatát, és emelje ki a hasonlóságokat és
különbségeket!
Pontozás:
látás: monokuláris és binokuláris jelzőingerek megnevezése (1 p)
hallás: monaurális és binaurális jelzőingerek megnevezése (1 p)
hasonlóságok - legalább 1 nem-triviális megnevezése (1p)
különbségek - legalább 1 nem-triviális megnevezése (1p)
A válasz koherenciája (1 p)

12. KÉRDÉSE
Definiálja mit értünk motívum alatt, majd sorolja fel és mutassa be a belső motiváló tényezők
három típusát!
Pontozás:
Motívum definíciója utalva a viselkedés energizálására/irányítására - 1 pont;
Szükségletek definíciója és bemutatása a három fajtával, és a három fajta (biológiai, pszichológiai
és társas) részletes bemutatása - 2 pont;
Kognitív reprezentációk bemutatása - 1 pont;
Emóciók bemutatása - 1 pont.
(A teljes pont az altémák megfelelő kulcskifejezéseinek említésénél jár)