Kritika

A tanulás tanulását
befolyásoló tényezők
Habók Anita: A tanulás tanulása.
A tanulás hatékonyságát befolyásoló tényezők

A tanulás tanulása témakörének értelmezése széleskörű. Habók

Anita A tanulás tanulása. A tanulás hatékonyságát befolyásoló
tényezők című könyve elsősorban a tanulás tanulását
meghatározó faktorok feltárására és mérésére irányul.

tanulásának mérésére a kognitív, az affek-

A
könyv a Bevezetés mellett kilenc fő
fejezetből épül fel. Felépítése logi-
kus irányvonalat követ, az elmé-
let felől indulva a tanulás tanulása mérési
kereteit foglalja össze, majd a kapcsolódó
empirikus vizsgálatok eredményeit ismer-
teti, végül a tanítási gyakorlat számára és
a saját tanulás hatékonyabbá tétele céljá-
ból fogalmaz meg következtetéseket.
Az első fejezetben a tanulás tanulása
kulcskompetenciaként való értelmezése
történik meg, majd a tanulás tanulása
fogalmának szűkebb és tágabb értelme-
zési lehetőségeit írja le a szerző, rávilá-
gítva annak komplexitására. Olyan lénye-
ges jellemzőket emel ki, melyek egyrészt
a tanulási környezethez és annak színtere-
ihez kötődnek, másrészt a tanulóhoz kap-
csolódnak, például a tanulói szükségletek-
hez, a mentális eszközökhöz, az ismeretek
tanulásához szükséges eszközökhöz vagy
a metakognitív faktorokhoz.
A  második fejezet a tanulás tanulá-
sának mérési területeivel foglalkozik,
kapcsolódó mérőeszközöket ismertetve.
A mérési területek közül meghatározóként
emeli ki a szerző a tanulás tanulásával
kapcsolatos finn kutatássorozat mérését
összegző keretrendszert, mely egy közös
európai szakértőkből összeállított mun-
kacsoport számára is kiindulási alapként
szolgált egy átfogó rendszer kidolgozá-
sához. A munka eredményeként a tanulás
tív és a metakognitív területeket emelték
ki a szakértők, és határozták meg ezek
mérendő részterületeit.
A  harmadik fejezet a PISA  vizsgálat-
ban előforduló mérőeszközök és a tanu-
lás tanulása mérésére használt feladatok
és kérdőívek közötti hasonlóságokat és
különbségeket tárja fel. Ezt az irányvona-
lat tovább követve külföldi és hazai kuta-
tási előzményeket sorol fel. Míg a külföldi
kutatások a mérések mellett konkrét fej-
lesztési tapasztalatokat is leírnak, addig
a hazai vizsgálatok elsősorban a tanulás
tanulásához egy-egy mérendő területen
keresztül kapcsolhatóak.
A  könyv ötödik fejezete foglalja össze
a szerző által mért területeket, egyrészt
megtartva az európai keretrendszer szer-
kezetét, másrészt kiegészítve azt szóbeli
adatgyűjtéssel. A  szóbeli adatgyűjtés a
tanulók affektív faktorainak részletesebb
feltárására irányult, továbbá a tanárok
tanításai szokásairól gyűjtött informá-
ciót. Az eredmények ismertetése a könyv
ötödik, hatodik és hetedik fejezetében
olvasható. Az ötödik fejezet arra irányítja
rá a figyelmet, hogy már alsó tagozatos
tanulók körében meghatározó az igyeke-
zet és kitartás szerepe a tanulásban, hatást
gyakorolva többek között olyan, magas
átlagot mutató faktorokra, mint az attitűd
vagy a tanulási stratégiák gyakori hasz-
nálata.

97
Iskolakultúra 2021/03
A  hatodik fejezetben alsós tanulók
kognitív ismereteit vizsgálja a szerző az
olvasás, a matematika és a gondolkodás
területén, továbbá a kognitív feladatokhoz
kapcsolta a metakognitív dimenziót is,
mely arról ad információt, hogy a tanulók
mennyire érezték nehéznek a feladatokat,
és mennyire objektíven ítélik meg saját
teljesítményüket. A  kognitív területekre
ható affektív faktorok vizsgálatára is kitért
a szerző. Összességében az a következte-
tés vonható le, hogy az igyekezet, kitartás
és önhatékonyság a mért kognitív terü-
leteket meghatározó faktorok. A  kutatás
azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy
a kognitív területeknek egymásra is van
hatása, vagyis az olvasási teljesítményt
meghatározza a gondolkodás, a matema-
tikát és a gondolkodási teljesítményt az
olvasás és gondolkodás feladatokon elért
teljesítmény. Ezen eredmények az egyes
tárgyakon belüli fejlesztési feladatokra is
ráirányítják a figyelmet.
A  hetedik fejezetben a tanári interjú-
kat és az erre épülő kérdőívet állítja a
középpontba a szerző. A fejezet bevezető
részében ismerteti az interjú módszeré-
nek ismérveit, továbbá az interjú mód-
szerének előnyeit és hátrányait. A  tanári
interjúk témája a tanárok által leggyak-
rabban használt módszerek feltárása és
a tanulásszervezési módszerek köré cso-
portosult. A  tanárok válaszaiból az első
mérési ponton az derült ki, hogy a taná-
rok a csoportmunkát tartották leghaté-
konyabbnak, az alkalmazott módszerek
esetében a kooperatív munkát, melyet
a játék módszere követett. A  játék és a
szóbeli dicséret a legtöbb tanár vélemé-
nye szerint motiválóan hat a tanulókra.
A tanárok a tanórai differenciálás fontos-
ságát is hangsúlyozták. A  sikeres tanóra
legfontosabb három ismérvének a színes
módszertan alkalmazását, a tanulói akti-
vitást és a jó órai légkört azonosította be
a szerző. A magas minőségű tanítás eseté-
ben a tanárok szintén a színes módszertant
és a differenciálást emelték ki, ezen túl a
tanári felkészültséget is elengedhetetlen-
nek tartották. A kérdőíves vizsgálat ered-
ményei hasonlóan alakultak az interjús
98
A hetedik fejezetben a tanári
interjúkat és az erre épülő
­kérdőívet állítja a középpontba
a szerző. A fejezet bevezető
részében ismerteti az interjú
módszerének ismérveit, továbbá
az interjú módszerének előnyeit
és hátrányait. A tanári interjúk
témája a tanárok által leggyak-
rabban használt módszerek
­feltárása és a tanulásszervezési
módszerek köré csoportosult.
A tanárok válaszaiból az első
mérési ponton az derült ki,
hogy a tanárok a csoportmun-
kát tartották leghatékonyabb-
nak, az alkalmazott módszerek
esetében a kooperatív munkát,
melyet a játék módszere köve-
tett. A játék és a szóbeli dicséret
a legtöbb tanár véleménye
­szerint motiválóan hat a tanu-
lókra. A tanárok a tanórai
­differenciálás fontosságát is
hangsúlyozták. A sikeres tanóra
legfontosabb három ismérvének
a színes módszertan alkalma-
zását, a tanulói aktivitást és
a jó órai légkört azonosította
be a szerző.
adatfelvétel eredményeihez. A  tanárok az
alkalmazott módszerek esetében továbbra
is megjelölték a kooperatív módszert,
melyet a munkáltató módszer előzött
meg. A  csoportmunka alkalmazásának
gyakorisága továbbra is a leghangsúlyo-
sabban jelent meg. A  tanári vélemények
a tanulói érdeklődés felkeltését, a pozitív
megerősítést és a dicséretet motiválónak
tartják. A sikeres tanóra megvalósításának

ismérvét a kérdőíves vizsgálatban is legin-
kább a magas fokú tanulói aktivitásban és
az aktivitásra épülő órai légkörben látják
a pedagógusok. A magas minőségű tanítás
két legfontosabb jellemzőjének a tanárok
szintén a felkészülést és a színes módszer-
tant emelték ki első helyen.
A könyv utolsó fejezete a sikeres tanu-
lás megvalósításához szükséges tényező-
ket foglalja össze. Ezek közül arra hívja
fel a figyelmet a szerző, hogy a tanulók-
nak az értelemgazdag tanulás megvaló-
sítását kellene elérniük, vagyis az isme-
reteiket kontextusba kellene helyezni,
a fogalmak közötti kapcsolatokat meg
kellene keresni, hogy hatékonyabban fel-
idézhető, és különböző szituációkban is
használható legyen az elsajátított tudás.
Kiemelhető továbbá, hogy a tanulói atti-
tűdök alakulásának is fontos szerepe
van abban, hogy a tanulók szeressenek
tanulni, és ennek kialakításában a tanári
módszertani repertoár, a tanulók motivá-
lása és a leszakadó tanulók felzárkóztatása
központi ­jelentőségű.
Kritika
A könyv hiánypótló abból a szempont-
ból, hogy a forgalomban lévő könyvek
többsége elsősorban gyakorlati tanulási
tanácsok nyújtására koncentrál a tanulás
tanulása témájának esetében, valamint
tanulási stratégiákat és technikákat ismer-
tet. Ezzel szemben a bemutatott munka
egy megalapozott elméleti keretrendszer
segítségével vizsgálja a tanulás tanulását
meghatározó faktorokat, így alkalmas
lehet egy tanulást segítő fejlesztőprogram
kidolgozásához is.
Habók Anita (2017). A tanulás tanulása.
A tanulás hatékonyságát befolyásoló
tényezők. Gondolat Kiadó.
Magyar Andrea
Domonkos Nővérek Liszt Ferenc
Ének-zenei Általános Iskolája
Szénási Alíz
Csongrád-Csanád Megyei
Pedagógiai Szakszolgálat
99