Gyógytestnevelés

Légzési gyakorlatok

Oktatásának fő célja:
1. az egészségtanilag helyes légzéstechnika kialakítása,
2. adott elváltozások esetén, speciális terápiás hatások elérése.

Légzési gyakorlatok csoportosítása:

I. Hasi légzés (rekeszlégzést értjük alatta).

II. Mellkasi légzés,
1. felső borda-(vagy kulcscsonti) légzés,
2. alsó borda- légzés,
3. teljes mellkasi légzés.
III. Teljes (vagy vegyes) légzés.(egy időben = hasi, mellkasi)
IV. Összetett légzési gyakorlatok.
V. Testmozgással összekötött légzési gyakorlatok.
VI. Speciális hatású légzési gyakorlatok.

A légzés technikai hibák kijavítása

Az egészségtanilag helyes légzési technika legfontosabb összetevői:

a, a rekeszmozgás (hasi légzés) kihasználása,

b, a kiadós kilégzés,
c, a megfelelő belégzés,
d, az orron keresztül végzett légzés (nyugodt állapotban, alacsony terhelés mellett),
e, a célszerű ritmus és frekvencia.

Célszerű elsősorban megfigyelni a légzéstechnikát, majd ezt követően felismerni az

előforduló leggyakoribb hibákat.
A leggyakoribb hibák:
1. hiányos rekeszlégzés,
2. paradox légzés
3. elégtelen kilégzés,
4. szájon át végzett légzés nyugalmi állapotban vagy alacsony terhelés mellett,
5. helytelen légzésritmus,
6. célszerűtlen frekvencia.

1. Hiányos rekeszlégzés

Leggyakoribb hiba. A rekeszmozgást a mellkas mozgásával igyekeznek pótolni.

Megtanítása: legcélszerűbb hanyattfekvésben gyakorolni.
Helyezzék a gyerekek kezüket a hasfalra és fújják ki a levegőt a hasfal süllyesztésével, majd
szívják be a levegőt a hasizmok elernyesztésével, a hasfal kidomborításával.(„török basa”
„nagy pocakot eresztünk”). Segédeszközök használata is fontos különböző kisméretű, könnyű
eszközöket helyezünk el a hasfalra.(babzsák, kislabda, kocka stb.)
Hasfal süllyesztésénél fújjuk ki a levegőt, hasfal domborításánál beszívjuk a levegőt.
2. Paradox légzés

A rekeszlégzés teljes hiányát illetve a hasizom ellentétes működését jelenti. A paradox légzés
teljes mértékben helytelen beidegzés.
Kiküszöbölését teljes mértékben az 1. pontban leírt gyakorlatok végzésével lehet elérni.

3. Elégtelen kilégzés

Alkati hibák, különböző betegségek esetén fordul elő, főképp terheléskor, mivel nyugalmi
állapotban a kilégző izmoknak kevés szerepük van.
Főleg azoknál a gyermekeknél fordul elő, akiknek a kilégző izomzatuk (mellkas-, has-
izomzatuk) gyenge, aszténiás alkatúak. Elégtelen kilégzést tapasztalhatunk légcsöves,
tüdőasztmás gyermekeknél.
Elégtelen kilégzés: felületes, kapkodó légzésben nyilvánul meg.
A kilégzés javítása a kilégző izmok erősítésével, a helyes beidegzés megteremtésével érhető
el. Legalkalmasabbak az ellenállással szemben végzett gyakorlatok. Kisebb szájnyílás vagy
orrnyílással végezzük a gyakorlatokat.

A légzési gyakorlatokat mindig erőteljes kilégzéssel kezdjük!!!!!

Az elhasznált levegőtől szabadulunk meg.

Játékos feladatok: fújási gyakorlatok, gyertyaoltás, tollfújás, asztali tenisz-labda fújása, lufi.
Ezeket a gyakorlatokat lehet egyénileg, párokban, kis csoportban is végeztetni. A pedagógus
leleményessége is fontos tényező a különböző gyakorlatok alkalmazásában. Fontos, hogy
később a gyermek tudatosítsa a hosszabb erőteljesebb kilégzés fontosságát.

4. Elégtelen belégzés

Felületes légzésben nyilvánul meg, a légző mozgás csekély, a levegőcsere alacsony szinten
mozog. Oka a belégző izmok gyengesége. A rekeszizom erősítésével és a mellkas fejlesztő
légzési gyakorlatokkal segíthetünk rajta. Alkalmasak erre a fél orrnyíláson végzett belégzési
gyakorlatok, mivel így az elzárt gégefővel belégzési kísérletet teszünk néhány másodpercig.
Ez a belégző izmok izometriás erősítése. Az úszás kedvező, hiszen maga a hidrosztatikai
nyomás fokozottabb munkára készteti a belégző izmokat. Az elégtelen kilégzés és elégtelen
belégzés legtöbbször együtt jelentkezik, oka a légző izomzat általános gyengesége a mellkas
merevsége, deformáltsága, amely akadályozza a bordák emelkedését és süllyedését.

5. Szájon keresztül végzett légzés

Nyugalmi állapotban vagy alacsony terhelésnél az a helyes, ha a tanulók orron keresztül

lélegeznek, az orrjárat a levegőt felmelegíti, tisztítja, és megfelelő páratartalommal látja el. A
nagyobb légellenállás megteremtésével a légző izmokat fokozottabb munkára kényszeríti. A
nagyobb terhelésnél a gyermek már szájon keresztül veszi a levegőt. Nyugalmi állapotban
azonban ez nem helyes, ezért figyelembe kell venni, hogy nincs –e a gyermeknek esetleg
légúti elváltozása (orrsövény ferdülés), keringési rendszer zavarai, ilyen esetben forduljanak
szakorvoshoz. A gyermek, ha csak helytelen beidegzése miatt veszi száján a levegőt, akkor
rendszeres figyelmeztetéssel, légzés technikájának hibajavításával érhetünk el eredményt.
6. Helytelen légzésritmus

A helyes légzésre jellemző, a légzés fázisainak egymáshoz viszonyított optimális aránya.

A légzés fázisai: - kilégzés,
- légzésszünet,
- belégzés,
- légzésszünet.
A nyugodt légzés ritmusára jellemző, hogy a kilégzés ugyanannyi ideig vagy kissé tovább
tart, mint a belégzés (1:1:1:1). A nyugodt légzésre jellemző ritmus terhelés hatására azonnal
megváltozik. Elsősorban nyugalmi állapotban kell megtanítani a gyermekekkel a helyes
légzésritmus felvételét, mivel mozgás közben ez teljes mértékben megváltozik.

7. Célszerűtlen frekvencia

Elsősorban a szapora, kapkodó és felületes légzés formájában fordul elő. Oka a helytelen
beidegzés. A légzés mélyítésével, lassításával nyugodt légzéstempó tudatosításával
segíthetünk e hiba kiküszöbölésén.