Professional Documents
Culture Documents
PGH - Játékpedagógia - Jegyzet
PGH - Játékpedagógia - Jegyzet
Tanszék, Komárom
Játékpedagógia
PGH tantárgy jegyzete
1
1 A JÁTÉKPEDAGÓGIA HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN
2
2 A JÁTÉKPEDAGÓGIA TÖRTÉNETE
2.1 A játékpedagógia létjogosultságának indoklása
A játékpedagógia fontosságát még a szekemberek is megkérdőjelezik, arra hivatkozva, hogy akár a pszichológia,
akár a pedagógia magyarázatot ad a nyitott kérdésekre. Igen ám, de saját területükön.
A játékpedagógia egyrészt összegzi azokat a részeredményeket, amelyeket az egyes tantárgyak felmutatnak,
másrészt megfogalmazza a maga sajátos vizsgálati területeit és eredményeit.
Az óvodapedagógián belül szükséges a játékpedagógia önálló megjelenítése, mivel az óvodapedagógia a játékot
az egyéb tevékenységi formákkal – tanulással, napi programokkal – ezek összefüggéseiben foglalkozik
a játékkal, mint integráló szereppel.
Római bölcselkedők
Seneca – már sejti a játékban rejlő örömforrást
Quintiliánus – a játék a tanítás eszköze. Az olvasás és írás tanításában kiemelt helyet tulajdonít a játéknak.
Felismeri a játék és tanulás kapcsolatát: játék közben tanul a gyermek, mert a játék maga a tanulás
3
Vittorinó da Feltre – Platón tanítását fogadja el. Az életre készíti fel a gyermeket, olyan játékot játsszon,
amilyen élethivatást választ. A játék hasznosságával bizonyítja a játék létjogosultságát a nevelésben
3. Újkor: változások következnek be a gyermek megítélésével kapcsolatban, megjelenik az ÚJ EMBER fogalma.
XVII. sz. Comenius Johannes Amos (1592 – 167O) (Anyaiskola c. tanulmánya a kisdednevelés első klasszikus
műve) – egész pedagógiai rendszerében komoly helyet kap a hat éves előtti életszakasz elemzése és értékelése.
A kisgyermekkor szerinte olyan szakasz, amely döntően kihat az egész életre. Szerinte a játék a gyermek
nevelésében központi helyet foglal el. Még nem vélekedik intézményes nevelésről, tanácsait szülőknek
fogalmazza meg. A szülő feladata a gyermeki tevékenységi vágy kiélésének a biztosítása, a cselekvéshez való
mintaadás, a tiltás helyetti a személyes példaadás és a dicséret. Részletesen foglalkozik a játékszerek
összeállításával is
A felnőttek tevékenységét utánzó játékokat részesíti előnyben és az utánzó játékok ösztönzését szorgalmazza.
Jelentőséget nyilvánít a gyakorló – és szabályjátékoknak. Comeniusnál találkozunk először a játékféleségek
effajta osztályzásával, de még nem törekszik a tudatos rendszerezésre. Az első évben a ringatást, tapsolást,
a csörgők használatát és az éneklést tartja fontosnak.A második – negyedik évben a közös játékokat a felnőttel,
a futást, kergetőzést – a testi erő és az erkölcs nemesítése érdekében. Comenius Anyaiskola c. művében
a tevékeny életre szoktatás és az erényes, erkölcsös nevelést együttesen jeleníti meg. A gyermek sokoldalú
nevelésében fontos szerepet szán a játékos hangulatú gyakorlatoknak, a jóhangulatú gyermeki foglalkozásoknak.
A játékos tanítás elvét tartotta fontosnak.
XVIII. sz. Rousseau (1717 – 1778)– azt hirdette, hogy a gyermeket képessé kell tenni arra, hogy ,,neveltünk
érezze a szabadságot mozdulataiban,, ehhez viszont az szükséges, hogy ne vonjuk meg tőlük a játékot és
a mozgást.
XIX. sz. Friedrich Fröbel (1782 – 1852) – elsőként foglalkozott részletesen a játék nevelő hatásával. A játékot
a kisgyermekkor legtisztább szellemi alkotásának tartja. Minden jónak a forrásaként a játékot emlegeti.
A munkaszeretetre nevelést összekapcsolja a vallásos neveléssel. A közös játék szükségességét hangsúlyozza.
Sürgeti a játszóterek klétrehozását a közösségi játék érdekében. Azt vallotta, hogy a közös játék a kisfiúkban
hamarabb felkelti a közösségi érzést.
A játék alapjának a cselekvésvágyat tekinti, amely később alkotóvággyá értékelődik át. Ez a folyamat a játék
hatásásra indul meg.
Kiemeli a nevelő irányító szerepét – a nevelési cél elérése érdekében. Felhívja a szülők figyelmét arra, hogy
a gyermeki tevékenységek irányítását már a legkisebb korban kell kezdeni, de fontosnak tartja a gyermek önálló
próbálkozásait is.
A tevékenységek egész sorozatát dolgozta ki, s ezekhez megfelelő eszközökről az ún. ,,adományokról,, ( 1.
adomány: a labda, 2. adomány: golyó, kocka, henger, 3. adomány: nyolc egyenlő részre osztott kocka, 4.
adomány:8 hasábra osztott kocka, 5. adomány: 22 egyenlő részre osztott kocka, 6. adomány: 22 hasábra osztott
kocka – ezek egyéb eszközökkel is kiegészültek) is gondoskodott. Bevezette a papírhajtogatást is
XIX. – XX. sz.
Montessori Mária (187O – l952) – nem a játék legfőbb képviselői közé tartozik, reformpedagógiája olyan
elveket tartalmaz, amelyek nagyon fontosak a gyermeki játékban
Elvei: - a valóság pontos megfigyelésére való törekvés - a gyermek szenzoros gyakorlás útján ismerkedik meg a
tárgyakkal, a manuális tevékenység biztosítja a jellem fejlődését, a kéz az inteligencia hangszere, minél
finomabba a kéz, annál pontosabb képet kap a gyermek a tárgyakról. Olyan tárgyakról és tevékenységekről
gondoskodott, amelyek a kéz finom mozgását és a valóság megismerését segítik.
- A tárgyak tulajdonságai – olyanoknak kell lenni a tárgyaknak, amelyek vonzzák a gyermekeket. A színek
legyenek világosak, barátságosak – asztalterítők, lámpák stb. A virágokat gondozzák, a háziállatokat etesséák,
itassák, a lakás legyen kényelmes. Szerinte a tárgyak fontos nevelési funkciót töltenek be, de csak azok,
amelyek működtetik a fantáziát, segítik a koncentrációt, fejlesztik a tapintást, segítik a gyermekeket az
összefüggések megértésében
- Az eszközök magválasztásának szabadsága – az eszközöket a pedagógus biztosítja a velük való foglalkozást a
gyermek. Legyenek az eszközök elérhető helyen. A szabadság alatt a nem a tétlenség szabadságát érti, hanem a
gyermeki belső szabadság biztosítását
- Örömmel végzett tevékenység – amit szívesen végez a gyermek, azt ismétli, az ismétlés öröme pedig a játék
egyik forrása
- Didaktikai céllal összeállított játékeszközök – nem az ismeretszerzés, hanem a kézügyesség fejlesztése volt a
célja. Éppen ezért feleslegesnek tartja a játékszereket. (kísérlet: helyes válaszért hazavihették a tárgyat, nem a
tárgy miatt játszottak, hanem a kitalálás, felismerés szórakoztatta őket, ezt a törvényszerűséget még nem ismerte
fel Montessori)
Rudolf Steiner (1861 – 1925) – Waldorf pedagógia megalapozója. Ez a felfogás szintén a reformpedagógia
szellemét tükrözi. A játékot nem önmagában, elszigetelten érvényesíti, hanem beépítve a gyermek egésznapi
programjába: a tapasztalat és élményszerzési formákba, a természet önálló felfedezésébe, a felnőttek
tevékenységeinek megismerésébe. Ezért a gyermekek a pedagógussal és mégis önállóan ismernek meg, fedeznek
4
fel és elégítik ki kíváncsiságukat. Fontosnak tartja a kérdezést, kisérletezést, a gyakorlást – amelyek játékos
tevékenységek. A felnőttek munkájába bekapcsolódhatnak a gyerekek – sütés, főzés, varrás, a felnőttek nélkül,
mint játék jelenül meg. A játékeszközök természetes alapanyagból készülnek.A gyermekek részt vesznek az
anyaggyűjtésben és az esuközkészítésben – szülőkkel, pedagógusokkal.
Celestin Freinet (1896 – 1966) – az „új nevelés“ irányzatának volt a meghatározó személyisége. A gyermekek
adottságainak, képességeinek és szükségleteinek kielégítéséért harcolt. Előnybe helyezi a természetben történő
tevékenységeket. Fontosnak tartja a gyermek szabad kifejezését az irányított neveléssel szemben és a világ
felfedezését segítő kisérletező, tapogatózó tanulást a verbális információnyújtással szemben. Nem kap
meghatározó szerepet az óvodás korosztályra jellemző játék. Szerinte a gyermek igazi szükséglete a munka –
játék, a ,,travail – jeu“. A játék másik csoportjába a futás, ugrálás és a bujócska tartozik. Freinet programjából
kimarad a szerepjáték.
Hazai követői közül többek vélekedése szerint bár Freinet pedagógiája munkapedagógia, pedagógiai elveinek
érvényesítése mellett biztosítani lehet a játék elsődlegességét az óvodában úgy, hogy a gyermek tevékenységét
maga választja meg, mert ez számára ugynolyan élvezet, mint a játék.
5
Nógrády László (l871 – l939) – szintén magyar, a biológiai irányzat képviselője. Szerinte a játék ösztönös
tevékenység. A játékot és a munkát összeveti – mindkettő fizikai erő fejlesztésén alapszik, de a különbség az,
hogy amíg a munkában elfárad a gyermek a játékban nem, a munkában korlátozva érzi magát a játékban nem, a
játékban szabadságot élvez a munkában nem. Hangsúlyozza a játék jelentőségét és nevelői hatását az óvodában
és iskolában.
Henry Wallon (l879 – l962) francia pszichológus szerint a játék egy ellentét eredménye.
A felszabadított cselekvés ellentétes azzal a tevékenységgel, amelybe integrálódott. Ennek az ellentétnmek a
leküzdése az, ami játékban nyilvánul meg. Nagy jelentőséget nyilvánít a szabálynak, amelyre azért van szükség,
hogy ne váljanak unalmassá az ismétlések. Fontosnak tartja a játék nevelőértékét.
Várkonyi Dezső (l888 – l972) magyar képviselője a játékelméletekkel foglalkozó szakembereknek. A gyermek
játékát a képzeletből vezeti le, éppen ezért nem tulajdonít jelentőséget a játék társadalmi és szociális jellegét. Az
egyes életkorok tipikus játékaival foglalkozik.
Szemere Samu (l88l – l978) magyar képviselője a játékelméletek kidolgozóinak. Szerinte a játékban az
akadálytalanság és a szabadság a döntő – a szabadjáték képviselője. Szembe állítja a játékot és a munkát. Az
ösztönöknek tulajdonít nagy jelentőséget. A spontaneitást és az önkéntességet emeli ki.
Sz. L. Rubinstein (l889 – l96O) orosz pszichológus. A játékot értelmes tevékenységnek tartja. A munkával
összehasonlítva tárja fel a játék lényegét, a különbséget a motivációban látta meg. Felismeri, hogy az élet
tárgyait más tárggyal is lehet helyettesíteni. Nagy jelentőséget nyilvánít a játék személyiségfejlsztő hatásának.
Jean Piaget (l896 – l98O) svájci pszichológus a Szimbólumképzés a gyermekkorban c. művében található meg
a legrészletesebben. Elmélete szerint a fejlődés a reflextől egyenes vonalban, ugrások nélkül a logikai
műveletekig tart. A gyermek magatartásában 2 formát állapít meg: (alkalmazkodás 2 formáját tartja fontosnak),
l. az akkomodációt (a gyermek alkalmazkodása a tárgyakhoz) és 2. asszimilációt ( a tárgyak bevonása a
cselekvésbe, két összetevője: funkcionális és szellemi ).Egyensúlyteremtést ekvilibrációnak nevezi. E két
folyamat azonban nincs mindig egyensúlyban. A játék akkor kezdődik, amikor az asszimiláció fölékerekedik az
akkomodációnak.
A valóságot a gyermek önmagához hasonlítja (harangozás – templom). A gyermek gyakorlójátékot, majd
szimbolikus játékot játszik, 5 éves korban a konstrukciós játékot, társas játékot helyezi előtérbe. Piagetnek
legnagyobb érdeme, hogy rámutat a játék szerepére a gondolkodás fejlődésében. A gyakorlójáték mentes a
gondolkodástól és a szociabilitástól is, a szimbolikus játékhoz már szükséges.
L. Sz. Vigotszkij (l896 – l934) – orosz pszichológus. Felfogása szerint azért játszanak a gyermekek, mert nem
mindig teljesülnek kívánságaik, de nem szűkíti le a játék szerepét a képzelet fejlődésére, hanem kiemeli a
gondolkodás jelentőségét is a játékban. Itt a cselekvést tartja fontosnak, nem a tárgyak jelentésének változtatását.
Fontosnak tartja a motivációt is. Figyelmen kívül hagyja a játék elsődleges formáit.
D. B. Elkonyin (l9O4 – l986) orosz pszichológus főleg a szerep – és kisebb mértékben
a szabályjátékokkal foglalkozik. Kiemeli a játék szocializáló hatását és a játék hatását
a gondolkodás fejlődésére.
Az orosz és a nyugati felfogások megegyeznek abban, hogy a 3 – 6 éves gyermekek legfontosabb játéktípusai a
szerep – és a szabályjáték és hogy az építő vagy konstrukciós (alkotó) tevékenységeket nehéz besorolni akár a
játék, akár más tevékenységbe.Az oroszok a játék fejlődését elsődlegesen kognitív szempontból vizsgálták, a
gyermek és a környezet viszonyából indultak ki, a játékot a gyermek legfontosabb tevékenységének tartották, de
alárendelték az óvoda iskolai – előkészítő funkciójának ( USA, Japánban is találhatunk efféle törekvéseket).A
nevelő tervező, irányító szerepét tartrják fontosnak, a kollektivitásra nevelést. Fontosnak tartják a
visszatükröződést és a szerepet. A játék témája a valóság valamelyik részének visszatükröződése, a játék
tartalma a témán belül érvényesül, amely azon mozzanatok összessége, amit a gyermek kiemel.
6
3 A JÁTÉK ÉRTELMEZÉSE - FONTOS
DEFINÍCIÓ
A játék sokrétű és összetett viselkedés, életmód, életforma, elsődleges életkategória,
szabad tevékenységek sorozata, csak szabad akaratból, külső kényszerítő körülmények
nélkül jöhet létre. Parancsra, vezérszóra nem lehet játszani.
A játék sajátosságai
7
függönyökkel, különböző berendezési tárgyakkal körülkerítik magukat, játszóhelyüket így is
jelezve, hogy amit csinálnak, különbözik a felnőttek ,, kintlévő,, világától.
5. A játék sajátosan céltudatos tevékenység – nem céltalan, de céltudatossága nem azonosítható
a tanulás, a munka céltudatosságával.
6. A játék nem produktív – nem az eredmény, a teljesítmény a végtermék a fontos, hanem maga
a folyamat
7. A játék komolysága - a gyermek komolyan veszi a játékot – a tárgyak a játékban abban a
minőségben élnek, amelyet a játékban betöltenek, azonosulnak a gyermekek a szereppel.
Társas – mozgásos – népi játékoknál a szabály betartásával fejezi ki a játék komolyságát A
gyermek teljes komolysággal éli bele magát egy bizonyos szerepbe (anyuka, apuka, orvos,
kutya….) a szerep által kívánt feladatokba.Komolyan veszi a játékot, akkor is, amikor
társasjátékot, mozgásos játékot vagy népi játékot játszik. Ezekben a játékokban a szabály
betartásában jut kifejezésre a játék komolysága, még abban az esetben is, ha a gyermek
vesztesként kerül ki a játékból.
8. A játéktudat – bár a játékban a valóság és a képzeleti kép keveredik, a kettő mégis külön él a
gyermek tudatában A játéktudat mint a játék következő jellegzetes sajátossága azt jelenti, hogy
a különféle játékhelyzetekben játszó, tevékenykedő egyén tudatában van annak, hogy mi a
valóság és mi a játék. A játéksüteményt a gyermek véletlenül sem eszi meg, akár gyurmából,
akár műanyagból van. Mégsem ellentmondásos, ha olyan gyermeket látunk, aki a
játéksüteményt a szájába teszi. Ő nem azért veszi a szájába, mert nem tudja, hogy az
játéksütemény, de azért, mert kíváncsi az ízére, s mint tudjuk, sokáig a száj funkcionál a
megismerésben. Ha már megismerte, akkor már ,,mintha“fog a játéksüteménnyel játszani. A
játék folyamán a tárgyak olyan jelentést nyernek, amelyet a játékcselekvésben betöltött
funkciója határoz meg (gesztenye- szilvásgombóc… ).
9. A játék feszültségoldó hatású – nagyfokú mozgásigény, kereső – kutató késztetés,
próbamegoldás, én akarom....én idézem elő....stb. A játékra a szervezet belső feszültsége
készteti mind a gyermeket, mind a felnőttet, a feszültséget kiváltó tényezők azonban eltérőek.
Az eltérés nemcsak életkor függvénye, de a korábbi élményeknek is szerepük van.
FESZÜLTSÉGET KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK: Az általános aktivitás szükséglete – ilyen pl. a
nagyfokú mozgásigény. A kíváncsiság, a kutató késztetés – új vonások felkutatása,
problémahelyzet megoldása, ,, én akarom csinálni,, ,,én idézem elő,, motívum – 2-3
éveseknél- saját maga akar feladatokat végezni –visszautasítja a felnőtt segítségét akkor is,
ha semmi esélye a cél elérésére segítség nélkül (pl. főzés). Kisiskoláskorban jelenik meg,
ifjúkorban ill. felnőttkorban bontakozik ki a ,,nyerni, győzni akarás feszültsége, mely szintén
motiváló hatású.
10. A játék személyiségfejlesztő hatású – a személyiségfejlesztés a nevelő feladata, melynek
tudatosnak és célszerűnek kell lennie. Igaz, hogy az egészséges gyermek ingergazdag
környezetben nem tud nem fejlődni, de az óvónőnek tudnia kell hol kezdte, hol tart és hol
szeretné folytatni, fontos az IQ, EQ PQ fejlesztése. A nevelés szempontjából nagyon lényeges,
hogy mit tesz az egyén a játékban és mit tesz az egyénnel a játék. A gyermek a játékba úgy lép
be, hogy beviszi a korábban szerzett ismereteit, a már kialakult tevékenységi szintjét.
Gondolatait, tendenciáit, amelyek befolyásolják, megszabják a játék lefolyását, majdani
reakcióit egy – egy helyzetben. A személyiségfejlesztés a nevelő feladata, melynek tudatosnak
és célszerűnek kell lennie. Igaz, hogy az egészséges gyermek ingergazdag környezetben nem
tud nem fejlődni, de fontos, hogy a nevelő tudja hol kezdte, hogyan folytassa és hova szeretne
eljutni…Fel kell mérni a nevelőnek, hogy abban a bizonyos játékban, amelyet a gyermek
játszik személyiségének mely területére van hatással. Szükséges tudni, hogy a játék nemcsak
egyetlen, vagy néhány személyiségi területre gyakorol hatást, hanem általában komplex módon
járul a gyermek fejlesztéséhez (pl. mozgásos játék – térbeli tájékozódás, kéz – láb koordináció,
figyelemkoncentráció, szabálytudat….hatással van az IQ, EQ és a PQ fejl. is). A fejlesztés
intenzitása természetesen nem egyenletes. Ismernünk kell a gyermek egyéni adottságait,
képességeit, egyéni sajátosságait, személyiségösszetevőinek minden területét. A gyermek
aktuális fejlettségi szintjét. Tervezőmunkánkat, nevelőmunkánkat csak ezen ismeretében
végezhetjük oly módon, hogy a gyermek készségei/képességei szintjének megfelelő
hatásmechanizmusokat, játékcselekvéseket kapcsolunk, melynek mindig tapintatosnak kell
lennie és a játék sajátosságait nem sértheti. Az örömmel végzett játékcselekvés során fejlődik a
gyermek személyisége és személyiségének fejlődése a játékcselekvésfejlődését eredményezi.
A gyermek és a játék kölcsön kapcsolatban fejlődik.
8
4 A JÁTÉK KIALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI - FONTOS
Kompetencia: latin eredetű szó – az idegen szavak szótára szerint illetékességet, szakértelmet jelent,
szűkebb értelemben ismeretek, képességek, attitűdök összessége.
A pedagógus mentális sémáiban, konceptuális térképében meglévő ismeretek gyakorlati alkalmazása (a
pedagógus úgy tervezi, szervezi, valósítja meg és értékeli a pedagógiai – edukációs folyamatot, ahogy az a
mentális sémáiban, konceptuális térképében jelen van).
9
5. Pedagógiai kutatásmódszertani kompetenciák csoportja
Új edukációs stratégiák (eljárások, a cél eléréséhez vezető út) alkalmazása, új technológiák, játékpedagógiai
ismeretek, nemzetközi és hazai kutatási projektekbe való aktív bekapcsolódás
Lehet modell
direkt formában ( nevelési vagy oktatói szándékkal lép kapcsolatba a gyermekekkel – beszéde, éneklése,
technikai fogásai, a problémahelyzetek megoldásának módjai, példája a társas viselkedésre. Ezek a
viselkedés – és magatartásmódok forrásai lehetnek az utánzásnak). Ennek a formának a gyermekek is
aktív részesei
4. 1. 2 A légkör
A helyes pedagóogusi magatartás megválasztásával érhetjük el azt, hogy a játék légköre
kiegyensúlyozott, biztonságot adó legyen. A jó játék kialakulásához a félelemtől mentes,
tevékenységre ösztönző légkör kialakítása szükséges, legyen erőszakosmentes, melyben a
veszekedés, a kiabálás, az értelmetlen rohangálás nem fordul elő. A gyermek érezze magát
biztonságban, legyen lehetősége bátran kérdezni, kedvére tevékenykedni. Érezze, hogy
figyelnek rá, hogy figyelembe veszik kérdéseit, vágyait, kívánságait, ötleteit, tiszteletben
tartják elképzeléseit.
A játék légkörének kiegyensúlyozottságát meghatározza a pedagógus személyisége,
magatartása, viselkedése, hangneme.
4.1.3 Az élmény
Erős érzelmektől kísért lelki jelenség, mely különféle események, történések hatására
keletkezik. Az élmény mély érzelmi színezete miatt jelentős pedagógiai hatást fejt ki, a
nevelés hatékonyságát fokozhatja. Az igazi élmény az, ami beilleszkedik a gyermek
lelkivilágába és maradandó nyomot hagy a gyermekben. Annak a gyermeknek, akinek
nincsen, vagy kevés az élményanyaga, a játéka is szegényes, egyhangú lesz.
Bármely életkorú gyermekkel foglalkozik a pedagóogus, tudnia kell, hogy a gyermeknek
különféle tapasztalatai vannak, élményeik igen eltérőek. Úgy kell megszervezni a csoport
életét, hogy minél színesebb, gazdagabb, sokoldalúbb ismeretekre, közös élményekre
legyen módjuk.
1
A gyermekek élményeik zömét az intézményen kívül spontán módon szerzik, hatásukat
tekintve lehetnek pozitívak és negatívak. A pedagógusnak arra kell törekednie, hogy az
intézmény keretei között tervezett módon, szervezett programok minél színesebbek,
sokoldalúbbak legyenek.
Élményt biztosíthatunk: játékban, tanítás – tanulás folyamatában, különféle
munkatevékenységekkel, teremdíszítéssel, film, színház, bábszínház, hagyományokra
épülő tevékenységekben, udvari élet sokszínűségeivel, kert, baromfiudvar stb.
látogatásával, kirándulások szervezésével, táborozással, tanfolyamok megszervezésével
stb.
Az élmény akkor lesz maradandó, ha azt a közösség minden tagja átélte, s ha az élményt
megelőzte egy közös tervezési, felkészülési időszak.
Az élmény maradandóságát úgy biztosíthatja a pedagóogus, hogy az élményt a gyermekek a játékban újra
élhetik.
Az élményre, a programokra készülni kell, ha ezeket halmozuk nem sok idő marad az elmélyült
beleélésre, az újraalkotásra, a feldolgozásra. A befogadás mértéke, mélysége eltérő, így ennek megfelelően
fog jelentkezni a játékukban is.
Mielőbb kiválasztanánk a játékok szerintünk legmegfelelőbb helyet, néhány fontos dolgot kell
végiggondolnunk:
A terem adottságait, bútorok mozgathatóságát
A gyermekek tényleges játékigényét
A gyermekek létszámát egy adott játékszituációban
Az egészségügyi előírások betartására – fény, víz stb.
a. a hely kialakítása életkor és játékfajta szerint: a játék helyeit a gyermekek ki tudják alakítani, de csak
akkor, ha van miből. Fontosak a mozdítható bútorok, térelválasztó elemek, válaszfalak stb.
a 3 évesek még szívesen kúsznak – másznak, többet vannak a talaj közelében, mint asztalnál, életkoruk
fő játéka a gyakorlójáték, eszközökkel, vagy eszköz nélkül – sok helyre van szükség, teret kell
biztosítani a futkározók, tologatók, húzogatók számára, szőnyegekre, ahol többen tudnak építeni
Az 5 – 7 évesek: népi játékok, versenyjátékok – nagy tér, szerepjátékok esetében egymástól jól
elválasztható kuckókra – térelválasztó elemekkel, bútorokkel (babaszoba, közért, orvosi rendelő stb.
amelyek a gyermek igényének megfelelően könnyen, gyorsan a gyermekek bevonásával átalakíthatók,
nagyíthatók, vagy egymással összenyithatók. Néha szükségük van az elszigeteltségre, hogy így éljék
meg élmémyeiket. Asztalnál viszont szívesen rajzolnak, gyurmáznak, hajtogatnak, vágnak stb.,
társasjátékoznak, könyveket nézegetnek. Kedvelt elfoglaltságuk a szőnyegen való építkezés.
kisiskolások is még szívesen játszanak kuckókban
1O – 14 évesek a testnevelési, sportjátékokat, társas – és számítógépes játékokat, modellépítést kedvelik
(rejtekhelyek, főhadiszállások...)
b. a mozgás helye szerint a játék kialakítható a teremben, az udvaron, vagy indokolt esetben a
tornateremben
1
A játéktér – udvar, játszótér, park – a mozgásos játékok színhelye – friss levegőn való mozgás. A játéktér
talaja egyenletes felszínű, kissé bogárhátú, hogy a felületéről a víz gyorsan lefolyhasson, pormentes, 2O – 3O cm
vastagságban finomra rostált salak, föld keverékével befedve, melyet időnként fertőtleníteni is kell. Kavicsos,
betonos balesetveszélyes. Óvodában 15 – 18 x 2O – 25 m, iskolákban 3O – 4O x 6O – 8O m ideális. Fontos,
hogy vízcsap is legyen – nyáron locsolás, télen jégduzzasztás céljából. Ajánlatos fákkal, bokrokkal szegélyezni,
azonban az ültetéskor gondolni kell arra, hogy ha megnő a fa ne gátolja a használatát.
Az udvar füves része alkalmas lehet a szerepjátékokra. Fontosak a mászókák, hinták – fából készült, fontos a
homokozó – fedett területe is legyen - 2 évente cserélni kell a homokot, közben felfrissíteni és fertőtleníteni
szükség szerint.
Az iskolai udvaron kézilabda – futballkapu, kosárpalánk is legyen. A nyári örömökre gondolva a pancsolásnak is
teret lehet biztosítani. Árnyékolt helyet biztosítani kell. Téli örömökre gondolva a csúszkálásra, szánkózásra,
hócsatákra, célbadobásra is kell gondolni.
A tornaterem használata akkor indokolt, ha megköveteli a játék jellege és nincs lehetőség a szabadban való
játékra. Használat előtt nedves ruhával át kell törölni, az ablakot nyitva kell tartani, biztosítani kell a folyamatos
légcserét. A terem ablakai és a világítótestek dróthálóval védendők a balesetek megelőzése érdekében.
Felügyelet nélkül nem mozoghat, sportolhat a gyermek.
Csoportszoba, foglalkoztató – terem: otthonos legyen. Óvakodjunk a terem és a polcok túlzsúfoltságától.
Nyitott polcok legyenek. A teremben legyenek szőnyegek is, ahol építeni stb. tudnak. Minden játék realizálható
legyen, könnyen át tudjuk rendezni.
Osztályterem elsődlegesen a tanulás színtere, a terem átrendezésére általában nem sok lehetőség adódik, a
játékra fordított idő is kevés. A játék helyét a terem hátsó részében ajánlatos kialakítani, ahol a játékeszközök
nem vonják el a figyelmet. El kell különíteni a tanulási és a játékeszközöket, de ugyanúgy nyitott
polcrendszerben megoldva. Iskolai osztályteremben is megoldható a szőnyeg letekerése, akár építésre, akár
konstruálásra, társasjátékra, stb.. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a 6 – 1O éves gyermek is szeret játszani,
de a játék fajtája és tartalma más, mint a 2 – 6 éveseké, így helyigényük is eltérő.
Játékszernek nevezzük azokat a tárgyakat, amelyeket kifejezetten azért gyártottak, hogy játszanak velük.
Játékeszköznek nevezünk minden olyan tárgyat, szert, dolgot, anyagot, eszközt, szerszámot, amelyet a
gyermek vagy a felnőtt játékában valamilyen formában felhasznál. Lehetnek:
különféle anyagok: homok, kavics, papír, fa, fém, üveg, víz, festék, anyag, só – lisztgyurma
szerszámok: kalapács, fűrész, csavarhúzó, olló, tű
gépek: kicsinyített formában, elektromos meghajtású vonat, mosógép, varrógép...
különféle használati tárgyak, esetleg kicsinyített formában is: edények, bútorok, ruhák...kellékes
láda, kincsesláda, órák díszeslap nélkül stb.
nagyüzemi, vagy kisüzemi keretek között előállított félkész vagy teljesen kész eszközök, melyek
a gyermekek vagy a felnőttek közreműködésével további felhasználásra alkalmasak az összerakós
játéktól a társasjátékokig
sportszerek: labdák (levegővel töltött, vagy tömör), karika, ugró – és körkötél, bot, kendő, babzsák,
tornazsámoly, ugrószekrény, tollaslabda, pinpong asztal, kosár – kézi – röp és futtbal – labda,
tornapad stb.
ismerethordozó könyvek: leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek, lexikonok
elektromos játékok – computerjátékok
A gyermek, illetve a felnőtt dönti el, hogy egy tárgy, eszköz vagy szerszám játékeszközzé válik – e,
amivel kedve szerint fog tevékenykedni, akár eredeti funkcióját is megváltoztatva. A gyermek bármely
tárggyal kedvére játszhat. Ügyelni kell viszont a veszélyes tárgyakkal olló, kés stb. – itt meghatározott
szabályoknak kell lenni.
Milyen szabályok betartásával válasszunk eszközt?
Ne legyen öncélú, hanem funkcióban hordozza a játék fejlesztésének lehetőségét. A gyermek
számára egy eszköznek akkor van tevékenységre, cselekvésre ösztönző ereje, ha be tudja
építeni a játékába
1
Továbbá fontos, hogy az eszköz:
Színes, felhívó erejű legyen, ösztönözzön a játékra
Könnyen tisztítható, higiénikus legyen
Mérete legyen megfelelő
Tartós, jó minőségű legyen
Igazodjon a gyermek életkorához
balesetmentes legyen
ne legyen torz, félrevezető, a gyerek számára legyen könnyen felismerhető
Egy adott létszám csoport számára megfelelő mennyiségben biztosított legyen
Tudja a gyermek használni, fejlődését elősegítve játszani
Ha belép a csoportszobába kapjon kedvet a játékhoz
A JÁTÉKESZKÖZÖK CSOPORTOSÍTÁSA
A játékszerek használata a 3- 4 év alatt nagyon változó (pl. kisautó – manipulációs – gyakorló játék, de lehet
szerep, vagy konstrukcióüs játék eszköze is.)
2 – 3 éves gyermekeknél – több azonos játék legyen – ebben a korban szívesen utánnozzák egymást
3 – 3,5 éves korban a gyakorló játékokból a szerepjátékokba való átmenet időszakában úgy
a gyakorlójátékok, mint a szerepjátékok eszköztáráról gondoskodni kell.
1
Mozgásos játékokhoz, alkotójátékokhoz, konstrukciós játékokhoz stb. is eszközökre van szükség.
Nagyon fontosak a bábozás kellékei és a népi játékeszközök biztosítása.
Népszerűségi mutatók:
a homok és a víz: ösztönzi a gyermeket a gondolkodásra, anyagismeret, ötletek keresésére,
szociális értéke is van – egyaránt csoportos és egyéni játék, gyakorló – szerep, - szabályjáték
mellett még a társas és sportjátékokhoz is igénybe vehető.
A félkész konstrukciós vagy szerkesztő játékok –megoszlanak a vélemények: pozitívuma
a kreativitást fejleszti, gondolkodást, finommotorikát stb., de nincs szükség társra, egyedül is
megoldható, ennek ellenére helye van az óvodában.
A baba és a babaszobabútor – főleg lányoknak – szocializációs hatása van
A konyhai felszerelések – kisebbek számára a családi eseményekhez kapcsolódik,
nagyobbaknál társadalmi élet (vendéglátás, ünnepek...). Lehetőség van a bővítésre. Asszociatív
(összekötő) és kooperatív (együttműködő) hatása van.
A közlekedési eszközök – régi elemek, de az újszerűség is jelentkezik
Orvosi felszerelés – egyszerű elemektől egészen összetett játékig fejlődhet
A modern játékszerek és eszközök – egy játékszer lehet modern műszaki szempontból, de
nem biztos, hogy pedagógiai szempontból is az. Fontos a pszichológiai és az egészségügyi
szempont figyelembevétele is a személyiségre gyakorolt hatást. Modern játékszernek
a legújabb kor technikai és műszaki fejlettségének, a legújabb pszichológiai, pedagógiai,
egészségügyi követelményeknek megfelelő és a kor közízléséhezilletve a gyermek
tapasztalatára támaszkodó játékszereket értjük. A gyermek ízlését, fejlődését romboló
termékek pozitív értelemben nem nevezhetők modern játékszereknek. Pl. a távirányítású autók
pedagógiai indexe nagyon alacsony. Számítógépes játékok – előnyük – kialakulnak a komputer
kezeléséhez szükséges pszichológiai feltételek – alkalmassá válnak a játék közben jelentkező
problémák komputeres megoldására. Negatívum – káros sugárhatás, kommunikáció gátlása,
társas kapcsolatok visszafogása stb. (elveszett mosoly)
1
A JÁTÉKESZKÖZ ANNÁL ÉRTÉKESEBB:
minél inkább kész arra, hogy örömöt szerezzen és cselekvésre motiváljon
segítse a képességek és az érdeklődés kibontakozását
érthetőbbé tegye a gyermek számára a világot
önkifejezésre és másokkal folytatandó kommunikációra késztessen.
Különös pedagógiai értékük van az olyan játékeszközöknek, amelyekhez a gyermek szívesen
nyúl, melyek meghatározott időre lekötik figyelmét és kielégítik cselekvési vágyait.
A játékeszközök preferenciája a lányoknál és fiúknál:
a lányok és fiúk játéka közötti különbség biológiai, genetikai gyökereire több adat utal. A fiúk
jobban kedvelik a harcias, verekedős játékokat, közlekedéssel kapcsolatosakat ( autózás, vonatozás,
versengés, barkácsolás...) a lányok a gyengédebb, finomabb játékokat (babázás, főzés, mamázás ..).
Semleges játékszerek: gyurma, képeskönyvek, ceruzák, építőelemek, homok, azonban a játék
tartalmában láthatunk különbséget. Pl. homokból a lányok süteményt készítenek, a fiúk alagutat,
várat stb.
A pszichológusok, szociológusok és pedagógusok egy része a preferenciákat a szülők viselkedésére
vezetik vissza – mit erősítenek meg a szülők és a felnőttek, milyen játékokat biztosítanak.
A felnőttek befolyásolják az egyes játékszerek elfogadását, fontos a helyes arány megőrzése
a nembeli érdeklődés figyelembevétele a nembeli identifikáció megtartása. Mellőzni kell minden
erőltetett törekvést.
A különböző elemekkel való játékban olyan képességalakító lehetőségek rejlenek (probléma
felismerése, megoldási javaslatok, cselekvő képességek, állhatosság, viszonyítás, térbeli
tájékozódás), amelyek más eszközökkel nehezen érhetők el. A képességeket tovább fejleszthetjük,
ha a gyermekek számára szimpatikus ötletekkel szolgálunk, a lányok érdeklődésére épülő
konstrukciós játékokról gondoskodunk, közösen tevékenykedünk a gyermekekkel, ötletekkel
segítjük őket.
4.2.3 A játékidő
A tartalmas, elmélyült játék kialakulásához sok időre van szükség, nem élvezetes az a
játék, amit gyakran félbe kell hagyni. Ne legyen a játéknak behatárolt ideje...Óvodáskor
elején különösen fontos a hosszú játékidő biztosítása, mert nehezen kezdik el a játékot,
nehezen találják meg azt az eszközt, amivel szívesen játszanának, több játékba is
belekezdenek, egyik sem tart sokáig. Az óvodáskor végére már a gyermekek hamar
megtalálják azt a játékeszközt, amivel játszani kívánnak, azt a játéktémát, játékhelyzetet, amit
szeretnének játszani, már egy – egy helyzetben hosszú ideig eljátszanak. Gyakran
megfigyelhető, hogy egy játéktéma napokon keresztül kedvelt a gyermekek között.
A 6. életévtől, az iskolába kerüléssel a gyermekek életében a játék elveszti elsődleges
szerepét, és a tanulás veszi át a vezető szerepet, ezért a játékra fordított idő jelentős mértékben
csökken.
Átgondolt napirendi tervezéssel kell biztosítani a játék lehetőségét. A délutáni játékidő
megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy melyik a tanulásra szánt legoptimálisabb idő,
amikor leghatékonyabban elsajátítható a tantervi anyag, és a fennmaradó időt kell a játékra
fordítani. A játékra szánt idő időszakonként változik, a különféle iskolai elfoglaltságok,
különórák után nem sok idő marad a játékra. A kisiskoláskortól a délutáni elfoglaltságok köre
egyre bővül pl. szakkörökkel (színjátszás, képzőművészet, modellező stb.). Ezek a munka
jellegű szakfoglalkozások a játékból fejlődnek ki, és sokáig magán viselik a játék
sajátosságait. Tanulási időn kívül lehetőség van a játék szervezésére az óraközi szünetekben
( kisebb csoportokban való játszás, rövid versenyjátékok, ugróiskola stb.) és az iskolai
klubbokban ( időjárás függvényében határozzuk meg, szervezett és öntevékeny játékokra
adunk lehetőséget)- magasfokú felkészültséget igényel), kirándulások (összekapcsolható
páros, csoportos játékokkal, sport és szellemi vetélkedőkkel), évközi tanítási szünetekben (a
szabadidő hasznos eltöltése) hosszabb iskolai szünetek – vakáció ( táborozás) stb.
1
5 A GYERMEK TAPASZTALATA, MINT A JÁTÉK TARTALMÁNAK DÖNTŐ
FELTÉTELE
A gyermek játékának tartalma valamilyen formában mindig visszavezethető a közvetlenül átélt
eseményekre, a környezetből érkező benyomásokra. A gyermekek játékhoz vezető tapasztalatait
többféleképpen csoportosíthatjuk:
FORRÁSA SZERINT:
a. társadalmi környezet: család, tágabb környezet
b. természeti környezet: állatok, növények, természeti jelenségek
HELYE SZERINT:
a. család
b. óvoda/iskolai klub, vagy az intözmönyekáltal szervezett óvodán/iskolai klubon belüli vagy
óvodán/iskolai klubon kívüli
c. tágabb környezet: óvoda/iskolai klub és család szervezésében
GYAKORISÁGA SZERINT:
a. egyszeri
b. alkalomszerű
c. rendszeres, folyamatos
TÉMÁJA SZERINT:
a. mindennapi élettel kapcsolatos (táplálkozás, ház körüli teendők)
b. termelő munkával kapcsolatos
c. társadalmi életre vonatkozó, szolgáltató témájúak (utazás, vásárlás, kirándulás)
d. társadalmi eseményekhez kötődőek: ünnepek, lakodalom
A GYERMEK RÉSZVÉTELE SZERINT:
a. aktív közreműködéssel: cselekvéses munka, játék, kirándulás
b. cselekvés nélküli: (passzív megfigyelés), vizuális – képeskönyv, TV
INTENZITÁSA SZERINT:
a. önálló és többszörös játékra ösztönző
b. meglévő játék kiegészítéseként szereplő
c. átmeneti, egyszeri játék feldolgozása
d. többféle játékba is beépülő
A TAPASZTALATI ÉLMÉNYFORRÁS MEGJELENÉSE A JÁTÉKBAN:
a. beépülhet a tapasztalatszerzés folyamatába
b. az átélt események a játékban késlelteve jelennek meg
A FELDOLGOZÁS MÓDJA SZERINT:
a. utánzás
b. képzeletre, fantáziára épülő
c. élményt követő, fiktív helyzetet teremtő
d. kreatív játék
AZ ÉLMÉNY JÁTÉKOT KIVÁLTÓ MOTIVÁCIÓJA LEHET:
a. személyek közti kapcsolat
b. cselekmények
c. tárgyak
AZ ÉLMÉNYT ÁTÖLELŐK SZÁMA SZERINT:
a. egyéni
b. közös:
PEDAGÓGIAI ÉRTÉKÉT TEKINTVE:
a. pozitív
b. negatív
c. vegyes – a kettő kombinációja
EREDETISÉGÉT TEKINTVE:
a. újszerű
b. meglévőhöz kapcsolódó, arra épülő (ismétlő jellegű)
c. asszociatív (összekötő) folyamatokat elindító
1
6 A JÁTÉK OSZTÁLYOZÁSA
Az osztályozás indoklása
A gyermekek játékainak osztályzása elméleti síkon történik, gyakorlati fontossággal rendelkezik. Egy –
egy játék elnevezése általában az adott játék leglényegesebb jegyéből származik. Egyfajta játéknak több
megnevezése is ismert (az angolszász irodalomban két fogalmat használnak: play – szabad játékaktivitás, fiktív
tevékenység, game – versenyjáték, makeliv – mintha helyzet, tettetés - szerepjáték).
A megnevezések problémát okozhatnak, ha nem vagyunk jártasak. Piaget szimbolikus játéknak nevezi azt a
szerepjátékot, amelyet a német Rollenspiel – nek említ, amely átfogó, gyűjtő fogalom. Magába foglalja az
óvodás gyermek összes fiktív (képzelt, kitalált) tevékenységét. A magyar szakirodalomban a szerepjáték alkotó –
fantázia és tematikus játékként vált ismertté. Legújabban problémaként jelenik meg a szerepjáték
behelyettesítése, összeolvasztása a dramatikus játékkal. Az 5O – es években az alkotó játék a szerepjáték
szinonimájaként jelent meg, jelenleg az alkotó játék alatt a gyermek alkotását – építő – konstruáló játékokat,
barkácsolást értjük.
J. Piaget – a játék értelemfejlesztő funkcióját emeli ki: a fejlődés 3 szakaszához igazítja a játék felosztását:
érzékszervi – mozgásos intelligenciához (gyakorló játékok), a szituatív intelligenciához (szimbolikus játékok) és
az értelmi működéshez (konstrukciós, társas játékok)
Ch. Bühler – 3 játékfajtát említ: funkciós (szenzomotorikus funkciók gyakorlása l – 2 év), fikciós (,,mintha,,
helyzet teremtése, 2 – 5 év), konstrukciós (anyagok feldolgozása, 2 – 6 év)
1
7 JÁTÉKFAJTÁK (Kovács – Bakosi szerint):
l. Gyakorló vagy funkciójátékok (O,2 – O,7 éves kortól 2 éves korig) a gyermek az
ismétlések révén képességeit gyakorolja
2. Szerepjátékok (2 – 2, 5 éves kortól 4 – 5 éves korig domináns tevékenység) a gyermek
fiktív vagy valóságos élményeket sajátos játékkörülmények között szerepben elevenít fel. A
szerepjátékban jelenik meg először a drámai elem – szerepbeélés.
3. Dramatikus játékok – események, életszerű helyzetek, irodalmi alkotások (főleg mesék,
történetek) megjelenítése
4. Konstruáló vagy alkotójátékok (építőjáték – a gyakorlójátékból fejlődik ki, barkácsolás –
kisméretű kéziszerszámok használatával különböző anyagokból új tárgyakat, alkotást
készítenek – játékukhoz, vagy csak az alkotás öröméért)
A konstruáló – alkotó játékok szűkebb csoportját a konstrukciós játékelemekre épülő
játékok alkotják (minta, rajz, ábra alapján)
5. Szabályjátékok (3 – 3,5 éves kortól iskolás – és felnőttkorban is kedvelt játékforma) – az
óvodás gyermekek legfejlettebb csoportja – előre meghatározott, pontos szabályok szerint
folynak.
6. Népi játékok – egy bizonyos nép kulturális hagyományai közé tartoznak, kötődnek a
mozgásos -, szerep -, dramatikus -, konstruáló – alkotójátékokhoz. Lehetnek: erő és ügyességi
játékok, dramatizációs játékok, szellemi képességet fejlesztő játékok.
A népi játékok valaha a gyermekek fő tevékenységei közé tartoztak, ma inkább
a néphagyományőrzés szempontjából fontosak
1
JÁTÉKFAJTÁK – Részletes leírás
A. GYAKORLÓ VAGY FUNKCIÓJÁTÉKOK
2. a 3-4 éveseknél a játék időtartama is változik – növekedik, e növekedés mögött az érzelmi beleélés
mélysége mellett az emlékképek és a gondolatok új minőségei húzódnak meg.
3. A felnőtt és a gyermek interakciójában is változás következik be, egyre jobban érzi magát a hasonló
korúak társaságában, de általában a felnőttet hívja segítségül. Sajátos helyzet – egyfelől a gyermekek
társaságát igényli, másfelől mégis a felnőtt élvez megkülönböztetett stáruszt. Gyakran elég, ha mellettük
vagyunk, fogadjuk el ötleteiket, ne ajánlgassuk magunkat, tevékenységeinket – a gyermek önálló
próbálkozása érdekében ezt tegyük meg.
B. SZEREPJÁTÉKOK
A szerepjáték a gyermeknek az a tevékenysége, amelyben maga által (választott)
elképzelt mintha helyzetben az önként felvett szerepet – szerepeket – igyekszik
megeleveníteni az érzelmi szűrőjén át feldolgozott környezeti tapasztalatokra,
benyomásokra támaszkodva. A szerepjáték mindig a gyermek által teremtett
világban játszódik le.
A ,,mintha helyzet,, a megálmodott és elővarázsolt tárgyi világ eszközeivel és sajátos
környezetével
A szerep
A képzelet, amely éppen úgy átfogja a mintha helyzetet, mint a szerepeket, a
szerepmegvalósítás minden feltételét
Az érzelem a maga változatosságával, egyénre gyakorolt hatásával
A szerephez kapcsolódó társak és résztvevők együttműködése a játékban
A GYAKORLÓJÁTÉKBÓL A SZEREPJÁTÉKBA VALÓ ÁTMENET két, két és fél éves korra tehető, de
hároméves kor utáni időszak sem ritka, s egyénileg még későbbre is tehető.
Jellemzői:
a. kor
b. cselekvés leválik a tárgyról
c. a tárgyak helyettesítése
d. a felnőtt utánzásának változása
e. a feltételek önálló megteremtése
f. a szociális helyzet átalakulása – felnőtt – felnőtt viszonylatban
1
g. a gyakorlójátékok differenciálódása – felfedező játékok
h. a drámajátékok megjelenése – amikor jelenéséhez a gyermek közönséget keres
i. az építőjátékok összekapcsolása a felnőttek alkotó tevékenységének utánzásával ( miért teszi a felnőtt azt amit
tesz, ő is azért épít házat a macijának, hogy legyen hol laknia)
A szerepjáték döntő eleme a szerep- a gyermek azonosulása, identifikálódása azon cselekvések megtestesítőivel,
akikhez hasonlóan akar cselekedni (felnőttek, állatok, mesebeli alakok, kitalált személyek, természeti jelenségek
stb.)
Szerepegyeztetés fejlődése:
az új szerep vagy egy régi, vagy egy új játékhoz kötődik – a legtöbb vita a játék megkezdése előtt van –
segíthet a pedagógus
A mintha tudat alkalmas arra, hogy a gyermek a már meglévő benyomásokból bevonjon valami újat
meglévő sémáiba, s ezzel megteremtse a saját magának megfelelő rendszert. Ez a korszak nemcsak az
érzékszervi – mozgásos periódust zárja, hanem a dackorszak kezdetét is jelenti.
A hidd el játék – annak ellenére, hogy benne a gyermeki képzelet, illetve a benyomások feldolgozásának
sajátos sémája eltér a valóságtól – mégiscsak a megismerésnek nélkülözhetetlen útja, mert miközben a
valóságból megragad valamit, azt majd a meglévőhöz igazítja, s ahogy gazdagodik, a valósággal kapcsolatos
tapasztalata, úgy módosul a hidd el helyzet. Közelít a realitáshoz, mígnem a műveleti gondolkodás átveszi a
fantáziavilág teremtette mintha – helyzet funkcióját, s ezzel meg is szűnik a szerepjátéknak a gyermeki korra
jellemző sajátja.
A szerepjáték nagyon fontos a képzelet fejlődése szempontjából és a szociális kapcsolatok kialakulása és
megerősítése szempontjából is. Erősödik a kapcsolatteremtés, az együttes cselekvés és a közösségi
magatartás.
2
C. DRAMATIKUS JÁTÉKOK
A gyermeki dramatikus játék élményhátterét a valóság és a mese világa adja. A valóság megformálásához,
amit látott, átélt, megtapasztalt saját ötletekkel társulhat a gyermek, s ezt formálja játékká. A mese hatására a
gyermeknél képzeleti kép alakul ki, ezt a belső képet le kell tapogatni, hogy birtokba vehessék. A képzeleti
képekből építkezve kell eljutni a gyermeknek a cselekmény elgondolásáig, majd a cselekmény
megalkotásáig.
A bábjáték azért olyan érdekes, mert képszerű. A gyermek vizuális beállítottságának kiválóan megfelel.
Mozgásra épülő cselekmény – az érzelmeket hozza mozgásba. A bábu ,,mintha,, helyzeteket hoz létre.A báb
megnyugtató hatású - ,,a báb mögé bújhat,,. A dramatikus játékban ez nincs meg s ezért későbbi a
megjelenése.
Örömforrás – veszély, menekülés, elégtétel, jó győzelme, próbák kiállása, kalandsorok, küzdelmek, szép,
jó megjelenülése – ez mind örömforrás a gyermeknek. Bizonyos cselekvések ismétlődnek ceremoniális
jellegűek – e sorrend révén tudja a gyermek mi fog következni, de ott a várakozás feszültsége, bekövetkezik
az oldódás s ez öröm. A gyermek kicsiségének kompenzálása – aki valahol háttérbe szorul, az máshol győz.
A játék helye, színtere – fontos a feltételek biztosítása, megoldható egyszerű szimbolumokkal is.
2
D. KONSTRUÁLÓ (ALKOTÓ ) JÁTÉKOK
Válaszok:
A konstrukciós tevékenység olyan játék, amely több munkaelemet is hordoz magában.
A következő tevékenységek tartoznak ide: építőjátékok (akkor is építőjátékról beszélünk, ha alkotás jön
létre), barkácsolás (az a tevékenység, amely, során az eszközök, szerszámok igénybevételével és különféle
anyagok felhasználásával a játék céljának alárendelve valamilyen új alkotás születik) és a konstruálás
(konstrukciós eszköz állománnyal végrehatott tevékenység).
A társakkal együtt végzett vagy a társak közelében végzett tevékenységek kedvezően hatnak az egyéni
produkciókra is.
2
Óvodában annak ellenére, hogy az egyéni alkotás feltételei is biztosítottak, mégis nagyobb teret kapnak
azon konstruáló tevékenységek, amelyek kisebb csoportokban zajlanak.
E. SZABÁLYJÁTÉKOK
A szabályjátékok felosztása:
Tartalmi szempontból:
ÉRTELMI KÉPESSÉGEKET FEJLESZTŐ JÁTÉKOKAT
MOZGÁSFEJLESZTŐ JÁTÉKOKAT
A játékkezdeményezők személye szerint:
A pedagógus által kezdeményezett játék
A gyermek által kezdeményezett játék
A kisebb gyermekek gyakran kezdeményeznek mozgásos játékokat, a nagyobbak egyéb
szabályjátékokat is.
A szabályjáték tanítása:
A pedagógusnak kettős feladata van:
1. ismernie kell a játék kiválasztásának szempontjait
A gyermek fejlettségének figyelembevétele – kisebbeknél reprezentációjuk mozgásos jellege dominál, a
nagyobbaknál a képi reprezentáció időszakában a mozgásos játék dominanciája csökkem és helyét
fokozatosan veszik át a tárgyakra épülő szabályjátékok, majd pedig a szimbólumokra helyeződik a
hangsúly.
A fejlődés üteme függ a szabályjátékra épülő élményektől, játékbeli tapasztalatuktól. Az egyik
fejlődési fokozatról a másikra a megkedvelt szabályjátékokon át vezet az út. Az értelmi képességek
mellett a szociális képességek is fejlődnek. A különböző fejlettségi fokú gyermekek részére
legtöbbször szabályok módosításával tehetjük vonzóvá a játékot. A módosított szabály ugynúgy
érvényes. A játékfejlődés ütemét nem szabad siettetni.
2
A játék iránti érdeklődést fel kell mérnie az óvodapedagógusnak, mert ha nem jól méri fel, elmaradhat
a várható hatás. Mint az alultervezett, mint a felültervezett játék iránt közömbösek maradnak a
gyermekek. Ne csak időkitöltésnek használjuk a szabályjátékot. Meg kell határoznunk a játék
időtartamát (nem mereven).
2. ismernie kell a játéktanítás módját:
ismertesse a játék tartalmát, magyarázza el a szabályokat
a magyarázatot összekapcsolhatja a játékkal
a tényleges játékra a magyarázat után kerül sor
az óvodapedagógus úgy helyezkedjen el, hogy lássa a játékot, de ne zavarja
a játék után adjon alkalmat az események újboli átélésére
A verseny jellegű játékok tanításával külön kell foglalkozni- ezek lehetnek mozgásra épülők, vagy
értelmi erőkre épülők.
F. NÉPI JÁTÉKOK
A népi játékeszközök nagy részének anyagát a gyermek természetes környezete adja (termések stb.) Fontos része
az anyaggyűjtés – közelebb hozza a gyermekeket egymáshoz.
A népi játékeszközök pedagógiai értékét nagyban befolyásolja a gyűjtés, játékkészítés módja. Az ünnep és jeles
napok különleges helyet foglalnak el a népi játékok világában.
Az ünnepnapoknak megvoltak szokásai, az ünnep jellegéhez kapcsolódó tárgyai, kellélei, s megvoltak a sajátos
játékeszközei (hímes tojás, betlehemi játékok, Luca széke stb.) Ha a tárgyak, eszközök nem is játékeszközként
készültek, az ünnepeket követően azzá váltak (újraélték az ünnep élményeit – lányok hímes tojás stb.)
A játékeszköz – készítés szempontjából jelentősek voltak a betakarítást jelző dátumok is.
Más megközelítést igényel a régi letmódhoz kapcsolódó tárgyak, eszközök játékszer utánzatainak népszerűsítése.
A gyermekek ehhez nem rendelkeznek kellő tapasztalattal. (parastházak stb.)
2
A sikeres alkalmazás fontos feltétele a pedagógus előzetes tájékozódása a népi játékok – játékeszközök
mibenlétéről, az adott település szokásairól, a szülők hagyományőrző igényeiről, a faluban, a
településen élő művészek, ezermesterek tevékenységéről
A népi játékok rangos helyet foglalnak el a játéktevékenységek rendszerében. Egyaránt kötődnek a mozgásos-, a
szerep-, a dramatikus-, a konstruáló-, alkotójátékokhoz.
2
A játékgyűjtemény szerkesztése, játéktervezet, előkészület írása (ezt kérem
kinyomtatni):
A játék címe:
Pedagógiai cél:
Fejlesztési területek:
Játékcél:
A játéktér előkészítése:
Eszközök:
Pedagógiai intervenció:
A játék megvalósítása:
l. A játék felvezetése:
3. A játék lezárása:
Módszertani ajánlások:
2
Kötelező irodalom:
KOLEKTÍV AUTOROV. 2011. Metodika predprimárneho vzdelávania. Bratislava : ŠPÚ, 2011. 349 s. ISBN
978-80-968777-3-7.
KOVÁCS, Gy. - BAKOSI, É. 2005. Játék az óvodában. Debrecen : Didakt Kft, 2005. ISBN 963 212 778 1
KOVÁCS, Gy. - BAKOSI, É. 2005. Játékpedagógiai ismeretek. Debrecen : Center – Print Kft, 2005. 258 o.
ISBN 963 460 912 0
Ajánlott irodalom:
Balázsné Szűcs, J. – Szaitzné G., A. 2003. Szabadon, játékosan, örömmel. Budapest : Szort BT, 2003. 319 o.
ISBN 963 03 5582 5
Benedek, L. 2005. Játék és pszichoterápia. Budapest : KönyvFakasztó Kiadó, 2005. 348 o. ISBN 963 8666 9 0 0
B. Méhes, V. 1993. Az óvónő és az óvodai játék. Budapest : Calibra, 1993. 131 o. ISBN 963 7740 619
Derendai, Zs.- Mester, F.-Perlai, R.-Sinkovics,K.A.1996. Az óvodáskor fejlesztőjátékai. Budapest : Okker, 1996.
Deákné B. K.2005. Anya, taníts engem. Debrecen : Deák és Társa Kiadó, 2005. 215 o. ISBN 963 9420 16 6
Fischer, R. 2002. Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Budapest : Műszaki KIA, 2002. 171 o. ISBN
963 16 2589 3
Kikušová, S.- Králiková, M.2004. Dieťa a hra. Bratislava : Sofa, 2004. s. 107. ISBN 80-89033-42-3
Silberg, J. 2003. Hrajme sa s najmenšími. Praha : Cesty, 2003. s. 160. ISBN 80-7181-886-0
Svetlíková, J. 2000. Výchova hrou. Bratislava : Humanitas, 2000. ISBN 80.968053-2-0
Takács, B. 2001. Gyermek – játék – terápia. Budapest : OKKER, 2001. 248 o. ISBN 963 9228 05 2