20.

tétel
Milyen kapcsolódási pontok vannak a hatályos környezetvédelmi törvény és a
környezeti zaj-és rezgésvédelemi rendelet között? Mit jelent, mi a jelentősége a
hatásterületnek a zaj-és rezgésvédelemben? Milyen szabályok vonatkoznak az
egyes zajforrásokra? Melyek a zajtérkép készítésének általános szabályai?
Kapcsolódási pontok a hatályos környezetvédelmi törvény és a környezeti zaj-
és rezgésvédelemi rendelet között:
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36.
§-ában és a 110. § (7) bekezdésének a), f) és i) pontjai mely szerint:
36. § A környezeti elemek védelmére, továbbá a környezetet veszélyeztető
hatások elleni védelemre vonatkozó átfogó szakterületi szabályokat külön
törvények, a törvényi szabályozást nem igénylő részletes szabályokat - az e
törvényben foglaltak alapulvételével - a Kormány rendeletben állapítja meg.
110. § (7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg *
a)1. * a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének részletes
környezetvédelmi államigazgatási hatáskörét; *
f)6. * a környezetvédelmi bírságok fajtáit és mértékét, megállapításának
módját; *
i)9. * a hatásterület meghatározásának szabályait; *
Zaj és rezgés
31. § (1) A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon
mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró,
veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.
(2) A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel
kell megoldani:
a) a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének
csökkentését;
b) a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását;
c) a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.
(3) * A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal
még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály
alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell
megvalósítani.
Hatásterület jelentése, jelentősége:
hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott
mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett
vagy bekövetkezhet
környezeti rezgésforrás hatásterülete az a terület, ahol a forrástól származó
környezeti rezgés rezgésterhelés-növekedést okoz.
Az emberre ható környezeti rezgéstől védendő épületeket, azok helyiségeit, a
vizsgálati küszöbértéket, valamint a helyiségekben megengedhető terhelési
határértékeket a Zhr. 5. melléklete tartalmazza. Ha a rezgésforrás ritkán
előforduló, rövid idejű rezgésjelenséget idéz elő, a rezgésterhelés legnagyobb
értékére az az Amax másfélszerese a vonatkozó határérték. A meghatározott
határértékek csak abban az esetben vonatkoznak az éjszakai időszakra, ha a
helyiséget rendeltetésének megfelelően éjszaka is használják.
A rezgésterhelésben kifejezett határértékeknél a megítélési idő
- nappal (6:00-22:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos 8 óra,
- éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos fél óra.
A terhelési határérték túllépése jelentős, ha
- zaj esetén 10 dB-nél nagyobb mértékű,
- rezgés esetén az AM túllépése legalább négyszeres vagy az Amax túllépése
legalább kétszeres mértékű.
Egyes zajforrásokra vonatkozó szabályok:
Közúti közlekedés:
Az Európai Parlament és a Tanács 540/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a
gépjárművek zajszintjéről és a cserehangtompító rendszerekről. A rendelet új
vizsgálati módszert vezet be a zajszennyezések mérésére, csökkenti az érvényes
zajhatárértékeket, valamint kiegészítő zajkibocsátási rendelkezéseket foglal bele
a típusjóváhagyási eljárásba. Előírja elektromos gépjárművek esetén megfelelő
hangjelző rendszer beépítését, elsősorban a csökkentlátó és vak közlekedők
megóvása érdekében.
Légi közlekedés:
Az Európai Parlament és a Tanács 598/2014/EU rendelete ( 2014. április 16. ) az
Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások
bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a
kiegyensúlyozott megközelítés jegyében. Az irányelv 2016 júniusától van
hatályban az évenként több mint 50 000 polgári gépmozgást lebonyolító
repülőterekre vonatkozóan. Költséghatékonysági szempontból a zajvédelmi
előírások négy fő csökkentési területet jelölnek ki:
- a zajszint forrásnál történő csökkentése azáltal, hogy korszerű légi járműveket
állítanak üzembe,
- fenntartható módon kezelik a repülőterek körüli területeket,
- szervezési megoldások révén csökkentik a földi zajszennyezést, valamint
- szükség esetén működési korlátozásokat vezetnek be, például az éjszakai
repülés tilalmát.
Vasúti közlekedés:
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a
vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról, valamint a
Bizottság 1304/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a „járművek – zaj”
alrendszerre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról. A irányelvek egymást
kiegészítve határozzák meg a zajra vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokat
(ÁME) és rögzítik hagyományos új vasúti járművek maximális zajszintjét,
ösztönzik a vasúti teherkocsik kisebb zajkibocsátású kompozit féktuskókkal
történő utólagos felszerelését.
Kültéri berendezések:
2000/14/EK IRÁNYELV a kültéri használatra tervezett berendezések
zajkibocsátására vonatkozik, melynek célja hogy csak jobb, alacsonyabb
zajteljesítményű kültéri gépek (pl: rakodógépek, kompresszorok, fűnyíró)
kerüljenek forgalomba. A magyar jogrendszerbe a 29/2001. (XII. 23.) KöM–
GM együttes rendelettel lett átültetve.A zajszennyezéssel kapcsolatosan a
Parlament többször hangsúlyozta, hogy tovább kell csökkenteni a határértékeket,
és hogy fejlettebb mérési eljárásokra van szükség a környezeti zaj tekintetében.
Felszólított a repülőterek környéki környezeti zajra vonatkozó európai uniós
értékek megállapítására, valamint arra, hogy a zajcsökkentési intézkedéseket a
szubszonikus sugárhajtású katonai repülőgépekre is terjesszék ki. A Parlament
sikerrel járt a helyi önkormányzatok arra irányuló hatáskörének védelmében is,
hogy határozzanak a repülőtéri zajhoz kapcsolódó intézkedésekről (beleértve az
éjszakai repülés lehetséges tilalmát is). Elfogadta továbbá a személyautók új
zajhatárértékeinek fokozatos alkalmazását az eredeti 74 decibelről 68 decibelre
csökkentve a határértéket. A képviselők sikeres kampányt folytattak az olyan
címkék bevezetéséért is, amelyek sávos jelzésekkel tájékoztatják a fogyasztókat
a zajszintekről ugyanúgy, mint jelenleg az üzemanyag-hatékonyságról, a
gumiabroncsok zajszintjéről és a CO2-kibocsátásról.
Zajtérkép készítésének szabályai:
(1) A zajtérképet a helyszínt és a geometriai adatokat az egységes ország vetületi
rendszerben (a továbbiakban: EOV) megadó, állami alapadatokra épülő, digitális
formátumú térképre kell építeni, amelyben:
a) a vizsgált terület pontos határvonalát kell jelölni;
b) a hangterjedés szempontjából jelentős elnyelő felületeket (így például: talaj,
növényzet) körül kell határolni;
c) a terepfelszín magassági viszonyait megfelelően kifejező - 5 méter vagy ennél
szükségszerűen kisebb szintkülönbségekkel (így például: 1 méter, 0,5 méter)
meghatározott - szintvonalakat grafikusan meg kell jeleníteni, valamint a
jellemző pontok - beleértve az épületek meghatározó legmagasabb pontjainak a
mindenkori terepfelszínhez viszonyított - magassági adatait is jelölni kell;
d) a terjedési úton lévő jelentős, a hangterjedést befolyásoló természetes
képződményeket és mesterséges létesítményeket, műtárgyakat be kell jelölni
(így például: domb, rézsű, töltés, bevágás, zajárnyékoló fal, építmény, épület,
híd);
e) az utakat, illetve ezek hálózatát meg kell adni;
f) a forgalomszabályozási, forgalomirányítási és más, a forgalmat befolyásoló
intézkedéseket (így például: a csomópontok altípusa, körforgalom,
forgalomirányító jelzőlámpák) jelölni kell;
g) a vasúti hálózatot meg kell adni;
h) a repülőtér területét körül kell határolni, ezen belül a kifutópályát, épületeket,
építményeket jelölni kell;
i) az üzemi létesítmény területén belül található épületeket és építményeket meg
kell adni.
(2) Az adatokat a fenti csoportosítás szerinti rétegekben (layer) kell elkülöníteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti térkép méretaránya legalább 1:10000.
(4) Az adatok jellemző pontossága 0,5-1 méter.
(5) Minden digitalizált objektumot az azonosíthatóság érdekében külön jellel
kell ellátni.
(6) A digitalizált adatokat úgy kell bemutatni, hogy a zajforrások egyértelműen
azonosíthatók legyenek.
(7) A digitális térkép információit a zajtérkép készítése előtt bejárással
ellenőrizni kell.