BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR

KÖZGAZDASÁG-ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR

KÖZGAZDASÁG-ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI

MAGYAR INTÉZET

SZAKDOLGOZAT

Témavezető:
Dr. Cardoş Ildikó Réka, adjunktus

Végzős hallgató:
Kiss István Zsolt

Kolozsvár, 2014
 BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR

KÖZGAZDASÁG-ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR

BANK ÉS PÉNZÜGY SZAKIRÁNY

Import export műveletek adóügyi és számviteli sajátosságai a

S.C. ZBONA GR SRL példáján keresztül

Témavezető:

Dr. Cardoş Ildikó Réka, adjunktus

Végzőshallgató
:

Kiss István Zsolt

2014
 UNIVERSITATEA „BABEȘ-BOLYAI” CLUJ-NAPOCA

FACULTATEA DE ȘTIINȚE ECONOMICE ȘI GESTIUNEA

AFACERILOR

SPECIALIZAREA FINANŢE ŞI BĂNCI – LINIA MAGHIARĂ

LUCRARE DE DIPLOMĂ

Implicațiile financiar-contabile ale operațiunilor de import-export la

S.C. ZBONA GR SRL.

Conducător științific:

Lect.univ.dr. Ildiko Reka Cardos

Absolvent:

Kiss István Zsolt

Cluj – Napoca, 2014

Tartalomjegyzék
Ábrák jegyzéke..................................................................................................................................5
Táblázatok jegyzéke..........................................................................................................................6
Bevezető............................................................................................................................................7
1.fejezet A Román külkereskedelem bemutatása.............................................................................9
1.1 Import export műveletek szerepe a nemzetközi kereskedelemben........................................9
1.2. Import-export műveletek specifikus környezete..................................................................10
1.3 Az import-export műveletek működési folyamata................................................................12
1.3.1 A külpiac kutatása...........................................................................................................12
1.3.2 A külföldi partnerrel való kapcsolatteremtés és nemzetközi tárgyalások.......................14
1.3.3 A nemzetközi adásvételi szerződés.................................................................................16
1.4 Románia külkereskedelmének fejlődése...............................................................................18
1.5 Románia külkereskedelmének hatékonysága........................................................................21
1.6 A román acélcsövek importja és exportja 2008-2012 között.................................................21
1.7 A román gumislag importja és exportja 2008-2012 között....................................................23
1.8 Románia és az Európai Unió államai közötti importok és exportok összehasonlítása...........24
2.fejezet Kereskedelempolitikai eszközök.......................................................................................28
2.1 Vámok, vámfajták..................................................................................................................29
2.2 Nem vám jellegű eszközök.....................................................................................................30
2.3 A külkereskedelmet támogató eszközök...............................................................................32
3.fejezet Import-export műveletek adóügyi és számviteli sajátosságai..........................................33
3.1 Import műveletek könyvelése...............................................................................................33
3.2 Export műveletek könyvelése................................................................................................36
3.3 Import-export könyvelési folyamatok áttekintése, árfolyamkockázatok kezelése................39
4.fejezet Esettanulmány: SC ZBONA GR SRL bemutatása................................................................41
Következtetések és javaslatok.........................................................................................................51
Bibliográfia......................................................................................................................................52
Ábrák jegyzéke

1. Ábra: Import-export műveletek folyamata............................................................................. 8

2.Ábra: Szerződést megszakítását megelőző műveletek.............................................................. 12
3. Ábra: Üzleti kapcsolatok létrehozása.................................................................................... 14
4.Ábra: A román acélcsövek importja és exportja 2008-2012 között ezer euróban kifejezve .......... 20
5.Ábra: A román gumislag importja és exportja 2008-2012 között ezer euróban kifejezve............ 21
6.Ábra: SC ZBONA GR SRL Szervezeti struktúrája................................................................. 42

5
Táblázatok jegyzéke

1. Táblázat: Románia külkereskedelmének fejlődése 2000-2005.................................................... 17

2.Táblázat: Románia importjának és exportjának az alakulása 2008-2012 között………………….. 19
3. Táblázat: A román acélcsövek importja és exportja 2008-2012 között....................................... 19
4. Táblázat: A román gumislag importja és exportja 2008-2012 között......................................... 20
5. Táblázat: Az Európai Unió államainak importja 2008-2012 között............................................ 21
6.Táblázat: Az Európai Unió államainak exportja 2008-2012 között............................................. 23
7. Táblázat: Díjszámitás nem Európai Úniós országból való import esetén.................................... 31
8. Táblázat: Árbevétel arányos nyereség.................................................................................... 42
9. Táblázat: Eszköz arányos nyereség........................................................................................ 43
10. Táblázat: Saját tőke arányos nyereség.................................................................................. 43
11. Táblázat: Eszközök forgási sebessége.................................................................................. 44
12. Táblázat: Vevők forgási sebessége....................................................................................... 44
13.Táblázat: Szállítók forgási sebessége..................................................................................... 45
14. Táblázat: Készletek forgási sebessége................................................................................... 45
15. Táblázat: Eszközök forgási ideje.......................................................................................... 45
16. Táblázat: Vevők forgási ideje............................................................................................... 46
17.Táblázat: Szállítók forgási ideje............................................................................................ 46
18.Táblázat: Készletek forgási ideje.......................................................................................... 46
19. Táblázat: Likviditási ráta..................................................................................................... 47
20.Táblázat: Likviditási gyorsráta.............................................................................................. 47

6
Bevezető

Az elsődleges szempont amiért ezt a témát választottam szakdolgozatom témájának

az aktualitás. Ennek eredménye képpen jutottam arra a döntésre, hogy ezt a témát
válasszam,mivel az import-export műveletek napi rendszerességgel történnek és nagy
mértékben befolyásolják egy ország gazdasági fejlődését valamint egy vállalkozás
életképessére is nagymértékben hat. A második szempont amiért ezt a témát választottam
az az, hogy a dolgozat végén levont következtetések alapján azt általam választott
vállalkozásnak szakmai tanácsokat adhassak annak érdekében, hogy bevételeit miképpen
növelhesse, valamint a rendelkezésére alló erőforrásokat teljes mértékben képes legyen
kihasználni. Ugyanakkor fontos szempont volt a témaválasztás során a személyes jellegü
érdeklődés.
A téma segítségével egy képet kapunk arról, hogy Románia gazdaságát milyen
mennyiségben határozza meg külkereskedelmi tevékenységei, valamint a SC ZBONA GR
SRL vállalat termelését milyen mértékben befolyásolják az import műveletek melyeket
végrehajt valamint az árfolyam változása hogyan hat a vállalat árbevételeire.
Szakdolgozatomban első sorban vizsgálni fogom, hogy milyen mértékben befolyásolják a
cég termelését az import műveletei amelyeket végez, valamint milyen számviteli, adóügyi
és pénzügyi sajátosságai vannak az import export műveletnek egy vállalat tevékenységere
nézve. Másod sorban megvizsgálom, hogy az árfolyamkülönbözetek hogyan befolyásolják
a cégnek a hatékonyságát, jövedelmezőségét.A vállalat működésének eredményessét a
jövedelmezőségi mutatók segítségével fogom kiszámoln, hatékonyságát a hatékonysági
mutatók által lesznek bemutatva. Szakdolgozatom első fejezetében pontosan
meghatározom az import és export fogalmát. Egy ábra keretén belül szemléltetni fogom a
tranzakciós mechanizmust és ennek komponenseit, hogy milyen gazdasági szereplők és
tényezők vesznek részt az import és export művelet folyamán. Ezek után bemutatásra kerül
Románia külkereskedelmének fejlődése, milyen korszakokat különböztethetünk meg ezen
fejlődési szakaszban. Ezen belül kitérek a román acélcsövek és gumislagak importjára és
exportjára mivel az esettanulmányomban az illető vállalat ezen alapayagok importjával és
exportjával foglalkozik. Ezek tanulmányozására a román statisztikai hivatal adatait fogom
igénybe venni. Ugyanakkor megvizsgálom, hogy milyen mértékben tér el Románia
importja és exportja az Európai Úniós többi országaival. Mindezek után miután

7
ismertettem az import-export műveletek sajátosságait kitérek ezen műveletek szabályozási
rendszerére mely nem más mint a kereskedelempolitikai eszközök. Ezen tényezők
ismertetésének befejeztével, a számviteli adóügyi valamint árfolyamkockázatkezelése az
import-export műveleteknek kerülnek bemutatásra. Végezetül egy esettanulmány keretén
belül konkrét példákkal illusztrálom, hogyan történnek a külkereskedelmi ügyleteknek a
számvitele

8
1.fejezet A Román külkereskedelem bemutatása

1.1 Import export műveletek szerepe a nemzetközi kereskedelemben

A külkereskedelem vagy másképp nemzetközi kereskedelem az országok között

lévő kereskedelmet jelenti. A külkereskedelemet az országok közötti behozatal, valamint
az országok közötti kivitel határozza meg. A behozatal jelenti az importot mely abból áll,
hogy az adott ország más országtól vagyis külföldről vásáról termékeket illetve
szolgáltatást. Ezen termékek és szolgáltatások összetett mennyisége jelenti a behozatalt. A
külkereskedelem másik oldala a kivitel, mely azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak
a mennyisége amelyet az adott ország keretén belül állítottak elő és ezeket külföldi
országoknak értékesítenek. ,,A nettó export a termékek és szolgáltatások exportja és
importja közötti különbség. Ha egy adott országban a nettó export pozitív, akkor külföldi
vagyonelemeket halmoz fel. A nettó export fogalompárja ezért a nettó külföldi beruházás,
ami a külfölddel szembeni megtakarítást jelent, és nagyjából megegyezik a nettó export
értékével.”(O.Blanchard , 2010)
A nemzetközi kereskedelmet nagy mértékben befolyásolja a valutaárfolyamok
változása. A valutaárfolyamok változásai nagy hatást gyakorolnak egy ország
kibocsátására, foglalkoztatottsági szintjére és inflációjára. Abban az esetben, amikor a
hazai valuta felértékelődik hatással van az importált és exportált termékek és
szolgáltatások árára mégpedig úgy, hogy az importált termék vagy szolgáltatás ára
lecsökken míg az exportált termék vagy szolgáltatás drágább lesz. A relatív ár nagy
mértékben befolyásolja, hogy külföldi vagy hazai terméket illetve szolgáltatást
vásároljunk. Pl ha a hazai gépjárművek ára nő a német gépjárművek áraihoz viszonyítva,
feltehetőleg az amerikai dollár felértékelődése miatt, akkor az amerikai fogyasztók
nagyobb számban fognak német gépjárművet vásárolni(Samuleson, 2006).
A behozatali és kiviteli műveletek lehetőséget nyújtanak a vállalkozások számára,
hogy kereskedelmi tevékenységüket nemzetközi szinten végezhessék. Ezek a következő
szempontok szerint jellemezhetjük:

 A feleknek különböző érdekeltésegük van de egyetértenek abban, hogy előnyös

üzleti kapcsolatokra lehet szert tenni.
 A művelet jogalapja a feleket kölcsönösen kötelező megállapodás, a standard jogi
eszköz viszont a nemzetközi értékesítési szerződés.

9
 A műveletek időhorizontja a legtobb esetben rövid attól eltekintve, hogy az üzleti
partnerek közötti kapcsolat tartós.
A nemzetközi együttműködések valamint a stratégiai szövetségek fő formája a
nemzetközi termelésnek, így tartós kapcsolatok alakulnak ki egy közös stratégia elérése
érdekében meghatározott tevékenységi területeken. A stratégiai szövetségek és a
nemzetközi együttműködések fő formái:

1) Szerződés alapján lévő együttműködés – ez a gyártási tehnológia átadása, valamint

értékesítés által valósul meg.
2) Stratégiai szövetségek egyesületek formáján keresztül – közös célok elérése
erdekében
3) Intézményesített együttműködés
A kereskedelmi műveletekkel kapcsolatosan a szövetségekre és az
együttműködésekre jellemző az együttműködési szellem és a partnerek közötti stabil
kapcsolat.
Mindent összevetve a külkereskedelmi ügyletek egyfajta nemzetközi üzleti tranzakciók
melynek célja a nemzetek közötti árúcsere biztosítása, valamint egy kereskedelmi szférát
jelent az adott ország számára. Fő megvalósítási formája a külkereskedelmi ügyleteknek
azok az import export műveletek, melyek a nemzetközi adásvételi szerződések alapján
valósulnak meg. Szélesebb körben a nemzetközi kereskedelmi műveletek közé sorolhatjuk
az összetett műveleteket, komplex exportokat, a különböző típusu stratégiai szövetségeket
és nemzetközi együttműködéseket és más nemzetközi műveletek és tevékenységek
végrehajtásában érintett nemzetközi kereskedelmi szerződések.(Filip, 2008)

1.2. Import-export műveletek specifikus környezete

Azon probálkozva, hogy egy teljes meghatározást tudjunk adni az import-export
műveletekre elmondhatjuk, hogy ezek a gazdasági műveletek jelentik az elsődleges
megvalósítási módját a külkereskedelemnek, mely tranzakcióként jelenik meg a partnerek
között különböző országok között mindez egy nemzetközi értékesítési szerződés keretén
belül. Ugyanakkor ezen művelet lebonyolításában több szereplő vesz részt, melyek a
következők: szállító, biztosító, banki intézmények és nem utolsó sorban az állam az
intézményeken keresztül. A következő ábra segítségével bemutatásra kerül, hogy hogyanis
mennek végbe az import valamint export műveletek.

10
 1 Ábra Import-export műveletek folyamata

Forrás: Filip (2008)

Az import-export műveletek specifikus környezete a tranzakciós mechanizmus
komponenseinek jellemzőiből ered. Ha az import-export műveletek jogalapjaira
gondolunk, az a nemzetközi értékesítési szerződés által van képviseltetve és ez a szerződés
az érintett felek között egy hitelező és egy adós viszonyt teremt meg. Az importőr köteles
megfizetni az árú értékét és így a megszerzett eszközök felett tulajdonjoggal fog
rendelkezni. Az exportőr esetében viszont az exportőrnek jogában áll, hogy az árú értékét
vagyis a fizetést követelni. Ugyanakkor kötelezettségében áll a gazdasági javak
kézbesítése.
A tranzakció tárgyát a nemzetközi műveletek esetében a megvásárolt termékek
jelentik, melyek a következő formában jelennek meg: azok a termékek melyek létezését
érzékelhetjük érzészerveinkkel valamint tehnikai tudás.
Fizetés szempontjából is különböznek a nemzetközi tranzakciós ügyletek a belföldi
kereskedelemtől legalább három okból kifolyólag. Első sorban ahoz, hogy egy valutát
alkalmazhassanak a nemzetközi tranzakciókban több követelménynek kell, hogy
megfeleljen:

 A valuta konvertibilis kell legyen mely korlátozásmentes szabad átválthatóságot

jelent bármely valutára
 Szilárd valuta – amely egy erős gazdaságra támaszkodik
 Az árfolyam legyen viszonylag stabil – hogy a feltételek biztosítsák a maximális
kiszámíthatóságot
11
 Másod sorban a nemzetközi kereskedelemben olyan fizetési módokat alkalmaznak
amelyek bizontonságot érzékeltessen az érintett feleknek. Harmadszor a fizetési kockázat a
nemzetközi tranzakciós ügyletekben sokkal magasabb mint a belföldi kereskedelemben.
Fő szereplői a nemzetközi kereskedelemnek az exportőr eladó valamint importőr
vagyis a vásárló. Ezek mellet továbbá részt vesz a szállító, biztosító, feladó valamint a
hatóságok. Az exportőr lehet egy gyártó cég mely termékeit külföldön értékesíti vagy egy
kereskedelmi vállalkozás. Ugyanakkor az importőr is lehet egy termelő vállalat amely
alapanyagai egy részét vagy teljes egészét külföldről szerzi be, vagy kereskedelmi társaság.
A feladó az a cég amely elvégzi az exportőrtől kapott megbízást mely magába foglalja az
árúk szállítását és eljuttatását a rendeltetési helyre..Az áruk elszállítását az eladótol a
vevőig a szállító végzi legtöbbször a feladó parancsára, mindezt az exportőr vagy az
importőr költségére. A biztosító egy olyan cég mely szerződéses alapon néhány kockázatot
vállal át a szállítást illetően, valamint abban az esetben ha a káresemény bekövetkezik
akkor kompenzálja a biztosítottat aki lehet vagy az exportőr vagy az importőr is. A
hatósági szervek valamint intézmények amelyek részt vesznek az import és export
műveletek végbemenetelénél a központi hatóságoknak vannak alárendelve amely az állam.
Az államnak kötelessége, hogy részt vegyen a külkereskedelmi folyamatok szervezésében,
lebonyolításában és szabályozásában. Az államnak így sokkal erősebb jogi keretet kell,
hogy meghatározzon ahoz, hogy koordinálhassa a külkereskedelmi cseréket a nemzetközi
piacon. A különbség a belföldi kereskedelem és a külkereskedelem között az a specifikus
környezet melyben végbemennek a gazdasági ügyletek(I. Popa, 2002).

1.3 Az import-export műveletek működési folyamata

A nemzetközi tranzakciók a globális piaci mechanizmuson keresztül szerveződnek
és mennek végbe amely alapvetően eltér a hazai cserekereskedelemtől. A mechanizmus
sajátosságait nagy mértkében határozza meg az adott állam helyzete és szerepe a
nemzetközi tranzakciókkal kapcsolatosan, valamint szervezeti struktúrái a külkereskedelmi
tevékenységekkel viszonylatban. (Gh. Ciobanu 2004)

1.3.1 A külpiac kutatása

A külpiac kutatása egy vállalat számára mely lehet importőr vagy exportőr az
minden olyan tevékenység amely a potenciális piacok és üzleti partnerek felderíttését
jelenti. Ezeket a tevékenységeket elvégezheti az érdekelt cég, a saját marketing részlege

12
által, vagy az erre szakosodott piaci kutatást végző vállalkozások, hírdető ügynökségek és
az olyan profilu vállalkozások mely részt vesznek a nemzetközi kiállításokon és vásárokon.
A kutatás abból indul ki, hogy megfigyelik a külpiacon történő tranzakciós
tevékenységeket az erre szakosodott cégek, majd az elemzést követően javaslatot tesznek a
szolgáltatást igénybevevő vállalkozásnak, hogy melyek azok a piacok ahol igény van a
nemzetközi kereskedelemre. A kutatás a különböző országokban végbemenő jelenségek és
folyamatok tanulmányozására, a piacok árukategóriákra való tanulmányozása és a piaci
lehetőségek értékelésére van orientálva. A kutatás tárgyai lehetnek: a fogyásztók,
kereskedelmi feltételek, árfolyamhoz kapcsolódó feltételek, pénzügyi feltételek, gazdasági
intézmények,termékek, piaci árak stb. A megfigyelésekből kapott eredmények helyesek,
tudományosan kikövetkeztetett és világosnak kell, hogy legyenek. A kutatás hatékonysága
szorosan kapcsolódik az illető cég szervezettségéhez, a szükséges anyagi háttér
biztosításához, megfelelő intézményi kerethez valamint a megfelelő szaktudással és
létszámmal rendelkező személyzethez. (Gh. Ciobanu 2004)
A piac elemzése az információ egy szervezett csoportja amely tartalmazza a
vállalat érdekeit és olyan információkat melyek a nemzetközi tranzakciókkal kapcsolatos
döntésekre szolgálnak. A piac potenciáját vagyis annak befogadóképességét minőségi és
mennyiségi tényezők határozzák meg. A piac működését befolyásoló mennyiségi
tényezők: volumen, piaci potenciál és a piac kapacitása. A piaci volumen megmutatja az
összes vásárolt és elhasznált termékek valamint szolgáltatások együttes értékét. ,,A piaci
potenciál egy termék esetében a lehetséges értékesítési mennyiségek összességét jelenti,
amely a potenciális vevők számának és a lehetséges szükséglet gyakoriságának fügvénye.
Tartós fogyasztási cikkek esetén ez azt jelenti, hogy a termékkel még nem rendelkezők
száma, illetve a terméket cserélni akaró vagy erre kényszerültek száma határozza meg a
piaci potenciált.’’(Kárpáti& Lehota, 2007)
Kapacitását illetően a piac úgy értelmezhető mint a termékek kereslet és kínálat
teljes mértéke függetlenül a kereskedelmi feltételektől. Az import kapacitás forrása a
külföldről érkező áruk. Az export kapacitás része a teljes kínalati piac kapacitásának
amelyet arra terveztek, hogy más piacok igényeit elégitse ki. A három mutató melyek a
piackutatás segítségére szolgálnak a legszélesebb körrel a piaci kapacitás rendelkezik,
mely tartalmazza egyben a piac potenciált is majd ezt követően a piaci volumen. A
mutatók között nem állhat fenn egyenlőség, de a piaci volumen és a piaci potenciál között
észrevehető egy közelitési tendencia.

13
 A piac elérhetősége megmutatja, hogy egy adott vállalkozás számára milyen
mértékben áll rendelkezésére az adott piac. E tekintetben több csoportba sorolhatjuk azokat
a tényezőket melyekegy vállalat útjába állhat ahoz, hogy a piacra beléphessen(Filip, 2008):

1) Fizikai elérhetőség – klíma, földrajzi elhelyezkedés, szállítási lehetőségek

2) Kereskedelmi hozzáférhetőség –ár, minőség, csomagolás

3) Megfizethetőség – az export teljes költsége, vámtarifák, raktározási

költségek
4) Az intézményrendszer rendelkezésre állása – kontingencia, behozatali és
kiviteli engedélyek
5) Társadalmi-kulturális elérhetőség – történelmi , vallási tényezők

Filip (2008)

1.3.2 A külföldi partnerrel való kapcsolatteremtés és nemzetközi tárgyalások

A piaci tájékoztatás valamint a nemzetközi marketing ismertetése szükséges
feltételek ahoz, hogy kapcsolat jöhessen létre a potenciális partnerek között. Az első
kapcsolatfelvétel különféle eszközök révén valósulhat meg: telefon, elektronikus level,
fax. Ezeket az eszközöket legtöbbször a helyi körülmények, válaszidő valamint a
rendelkezésre álló pénzügyi forrás alapján választják ki.
Különleges figyelmet fordítanak az első kapcsolatfelvételre a partnerrel mivel
tudják, hogy döntő fontosságu az üzlet szempontjából. A vállalatot képviselő személy
magatartásával a szakmaiságot kell, hogy érzékeltesse annak érdekében, hogy egy pozitív
első benyomásra tehessen szert. Ennek érdekében a következő főbb követelményeket kell
teljesíteni:

 Udvariasság, a partnerek érdekeinek tiszteletben tartása

 Készenlét, gyors választ tud adni tekintet nélkül, hogy az kedvező vagy
kedvezőtlen
 Komolyság, felelőség vállalas a javaslatok iránt, a vállalt kötelezettségek
betartása
 Pontosság, a felmerülő problémák alapos megvitatása és megközelítése
 Perzisztencia, az importőr állandó jellegű informálása az új termékek
megjelenéséről

14
 Nagyon fontos szerepben részesül a kapcsolatteremtés szempontjából a
kereskedelmi tudósító melynek hatáskörébe tartozik az ajánlat és az ajánlat kérése. Az
ajánlat kérése képviseli az importáló vállalat akaratát, hogy megvásároljon egy bizonyos
terméket. Ez egy szerződést megelőző dokumentum mely rendkívül fontos, fő funckiója
az, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a külső partnerekkel annak érdekében, hogy
kereskedelmi ügyleteket hajtsanak végre. (Gh. Ciobanu 2004)
A válasz az ajánlat kérésére amelyet az exportőr ad, az az ajánlat. Ez egy hasonló
dokumentum melyben a potenciális fogyasztóknak, vásárlóknak kínál.Az áruk ajánlata
valójában egy javaslat tranzakciók megkötésére mely tulajdonképpen egy válasz az ajánlat
kérésére. Az ajánlat két típusa ismeretes: végső ajánlat és fakultatív ajánlat. A végső
ajánlat azt feltételezi, hogy az exportőr köteles megőrizni az eszközöket a potenciális
ügyfélnek egy bizonyos ideig, minden megtalálható benne akárcsak egy szerződésben:
tárgy, ár, kézbesítési idő. A fakultatív ajánlat esetében az exportőr cég nem vállal
kötelezettségeket.
Mielőtt a külföldi szerződést az importőr és az exportőr megszakítaná előzetes
műveleteket kell, hogy elvégezzenek melyeket a következő ábra segítségével mutatok be.
2 Ábra Szerződést megszakítását megelőző műveletek

Forrás:(Filip, 2008)
Mint azt ahogy a 2 ábra mutatja az exportőr előkészít egy ajánlatot majd ezt
továbbítja az importőr számára. Második lépésben az importőr értesül a kapott ajánlatról

15
melyet alaposan kielemez. A következő lépésben az importőr ajánlatot kérelmez az
exportőrtől. Ezt követően a negyedik lépésben az exportőr tudomást szerez az importőr
által tett kérésre és reagál erre. Végső soron az importőr előkészíti számára szükséges
megrendeléseket. A kereslet kínálat végkimenetele a következőképpen alakulhat:
beleegyezés, elutasítás, feltételes elfogadás valamint tárgyalás.
A nemzetközi tárgyalások egy kommunikációs folyamat két vagy több partner
között melyek különböző országokból származnak és egy kölcsönösen elfogadható
mergértésre próbálnak jutni.A nemzetközi tranzakciók esetében a közös érdekek
azonosítása és támogatása egy fáradalmas és egy időigényes tevékenység, figyelembe véve
a partnerek közötti kapcsolatok komplexitását.Ennek fügvényében a tárgyalások egy
alkalmazkodási folyamat a felek érdekeinek összehangolása érdekében. Figyelembe véve
az eltérő nemzetközi tranzakciókat a tárgyalásokon szükség van szakemberekre, a
kereskedelmi, műszaki és jogi szférában képzett személyekre. A sikeres nemzetközi
kereskedelmi tárgyalások alapos felkészülést igényelnek, fontos, hogy következtetéseket
vonhassanak le a felek álláspontjaikról, nyílt kommunikáció az üzleti partnerek között. Így
a nemzetközi gyakorlatban több szakaszt különíthetünk el a tárgyalások szervezésében:

1) A tárgyalások előkészítése –magába foglalja a tárgyaló csoport kialakítását,

a környezet elemzése melyben a tárgyalásokra sor kerül valamint a saját stratégia
kialakitása
2) Külpiac, az üzleti környezet valamint a potenciális partnerek ismerete – a
tárgyaló személyeknek tisztában kell lenniük a jogszabályokkal, kereskedelmi
szokásokkal, kereskedelempolitika szabályozásokkal valamint a piac kapacitásával
3) Célok meghatározása a tárgyalásokon és ezek igazítása a partnerek
érdekeihez – szükséges, hogy a tárgyaló ne korlátozódjon az általános célokra, hanem
összpontosítson a részletes üzleti problémákra melynek végrehajtása követhető
4) Üzleti kapcsolatok meghatározása –a tárgyalások befejeztét követően a
meghozott döntések figyelemmel kísérése, hogy a tervezett szerződés létrejöhessen(Filip,
2008)

1.3.3 A nemzetközi adásvételi szerződés

A nemzetközi adásvételi szerződés a nemzetközi tranzakciók csúcspontját jelenti,
mely irásbelileg biztosítja a két partner között létrehozandó üzleti kapcsolatot.Az exportőr
vagyis az eladó arra kötelezi magát, hogy a rendelkezésére álló áru tulajdonjogát amely a

16
szerződésben szerepel átadja az importőrnek aki a vásárló. A másik oldalon viszont az
importőrnek kötelessége kifizetni a szerződésben meghatározott árat. A következő ábra
segítségével bemutatom, hogy a piaci kutatástól hogyan is jutunk el egy nemzetközi
adásvételi szerződés megkötéséig

3 Ábra Üzleti kapcsolatok létrehozása

Forrás: (Filip, 2008)

A nemzetközi adásvételi szerződés jellemzői a következők: kétoldalu résztvevői az

eladó és a vevő, mind az eladó mind a vásárló számára jogokat valamint kötelezettségeket
hoz létre, tulajdonjog átruházása melynek az a feltétele, hogy az eladónak rendelkeznie kell
a termék feletti tulajdonjoggal, ennek átadása pénzkifizetéssel jár. A két fél mely az
adásvételi szerződést megköti vállalkozásuk fő székhelye két különböző országban kell,
hogy legyen. Be kell tartani az eladó és a vevő országára vonatkozó szabályozásokat.
A külkereskedelmi szerződések a következőképpen johetnek létre:

 Az eladó ajánlatot tesz, melyet a vevő visszaigazol

 A vevő rendelést hajt verge, melyet az eladó visszaigazol

17
  Mindkét fél elfogadja a szándéknyilatkozatot

 A személyes tárgyalások következtében a felek megegyezésre jutnak

 Mintamegegyezés, általános üzleti kritériumokat fogadnak el

A nemzetközi adásvételi szerződés tartalmi szempontból tartalmaznia kell: a

szerződést kötő felek szervezetszerü megnevezését, a cserére szánt árut pontos
megnevezése valamint ennek minőségének meghatározása, milyen mennyiségü áru
eladásra és ennek egységárának meghatározása valamint milyen valutában kerül
kifizetésre. Mennyi az az időintervallum melyben a fizetés sorra kerül valamint a szállítási
periódus és ennek módja. Az adásvételi szerződés tárgyát az az árú képviseli amelyről
éppen a tárgyalás folyik. ,,Az ügylet tárgyának pontos beazonosítása a következő kérdések
tisztázásáből áll: áru típusa, áru mennyisége, áru minősége, az áru csomagolása valamint a
felek kötelezettségei”. (Filip, 2008)

1.4 Románia külkereskedelmének fejlődése

A mai Románia területén akárcsak a világ többi területén a külkereskedelem az ősi
időkben kezdődőtt. Ahoz, hogy a külkereskedelmet értékelni lehessen szükséges volt a
gazdasági élet általános ismeretére.Az első gazdasági tevékenységeket a római valamint a
görög birodalomnak köszönhették.
Kr.e. a VII-ik században a geto-dákok kapcsolatba kerültek a hellenisztikus
gazdasági világgal mely fontos gazdasági valamint kulturális nyomokat hagyott maga
után.A kapcsolati pontok száma feltehetőleg kettő. A Fekete tenger tengerpartján valamint
a Duna partvonalain különösképpen Olténia régiójában ahol az áruk Macedóniából és
Illyrából érkeztek. Egy fontos bizonyíték, hogy kereskedelmet bonyolítottak más
népességekkel, de legfőbbképpen az ókori görögökkel a számos érme melykre rátaláltak.
Kr.e. az I században viszont a görög városok gazdasági tevékenysége lecsökkent a
kereskedelmi tevékenységek csökkenése miatt, a pontikus regióban a jólét csökkenni kezd.
A dákok megjelenésével Kr.e. az I században egy új gazdaság megjelenését
eredményezte éspedig a római világot. Abban az időben a geto-dák kultúra ás civilizáció
tevékenysége a mezőgazdaságból, méhészkedésből, halászatból, bányászatból és
kereskedelemből és kézművészetből állt. Ezeket szintén a talált érmék valamint
mezőgazdasági eszközök és ezüst, arany só lerakódások bizonyítanak. Ezekből adódóan az
export búza, marha méz, bőr, szőrme, fa és márvány exportjából állt. Az importot a

18
fegyverek, ritka étkészletek, kelmék, finom selyem, disztárgyak, exotikus gyümölcsök
jelentették. A kereskedelmi cseréket a vámhitalaok 2,5%-ban hajtották be az áruk
forgalmából. (C.C. Giurescu, D.C. Giurescu, 1975)
A X-XIII században, mely a vándorlások utolsó századai voltak megjelenik a
genovai kereskedelem a Fekete tegnernél melyet a bizánci és genovai birodalom által
kötött szerződés ösztönzött. Ez egy széleskörü piaci kiállítás megnyítását jelentette a dunai
pontuszi térségnek. Ennek következtében a kikötővárosokban a következő termékeket
gyűjtötték be: gabona, méz, só és egyébb olyan termékeket melyeket a genovai kereskedők
Perába továbbítottak. Ugyanakkor azokat a termékeket is begyűjtötték melyeket a genovai
kereskedők Konstantinápolyból hoztak: ruha, olaj, borok és egyébb nyugati származási
termékek.
A XIV században a román feudális államok kialakulásával egy új korszak veszi
kezdedét a román külkereskedelem kialakításában.Feltehetőleg a XIV század közepéig a
román feudális államok külkereskedelme többnyire egymás közt zajlott.Brassó volt annak
idején a román államok kereskedelmének összekötő piaca. 5%-os vámtarifát vetettek ki az
árukra.
A XIX századot Románia folyamatos erőfeszítései jelölték meg a gazdasági és
társadalmi fejlődés elérése érdekében. Ezek a törekvések is nagy mértékben befolyásolták
külföldi kereskedelmi kapcsolatait. Az 1800-as évek elején folyamatos növekedés volt
észlelhető az európai piacon a román gabonatermékek iránt legfőképpen búza, árpa és zab
iránt. Az1829-es adrianopoli békeszerződést követően létrehoztak egy olyan szerződést
mely tartalmazza a legfontosabb szabályozásokat a kereskedelmi tevékenységeket illetően.
Kikötötték mind import, mind export művelet esetén egy 3%-os ad valorem díj beszedését.
Az áruk a kereskedők által benyújtott számlák által voltak megvámolva, számlák híján a
bukaresti és jászvásári árak alapján lettek megvámolva. 1848 március 1-én Románia és
Moldva létrehoztak egy vámegyesítő egyezményt mely lehetővé tette egy közös piac
megteremtését, valamint vámok eltörlését.
A XX században Románia a kapitalizmus fejlődési szakaszában járt.Számos
törvényt hoztak annak érdekében, hogy megvédje a nemzeti ipart. Ezek a törvények
Romániát az európai országok közul a13-ik helyre juttaták a külkereskedelmi volument
tekintve. A statisztikai adatok az 1904 és 1908 közötti éveket leszámíthatóan
külkereskedelmi mérlege pozitív volt, vagyis az export értéke meghaladta az import
értékét. Az I Világháború kitörése nagy mennyiségű anyagi és emberi veszteségeket
jelentett Románia számára. A háború befejeztével az ipari termelés 30-50%-al visszaesett.

19
Ugyanakkor egy hatalmas inflációs folyamat kezdődött, a hazai valuta a háború végezetéig
közel 40 szeresére csökkent az 1916-os évhez képest. Ebben a helyzetben Románia
külföldi tőkebevonásra valamint hitelfelvevésre kényszerült és így a legnagyobb válságba
került a két világháború között.Az importált áruk árai a válság ideje alatt szinte
megegyezik az 1928-as év áraival, míg az exportált áruk árai 30% és 35%-al csökkentek
ugyanazon év viszonylatához képest.(Băicoianu, 1904).
A Második világháború után Románia bekerült a szovjet befolyási övezetébe, nagy
jóvátételi összeget kellet, hogy kifizessen az országos gazdasági katasztrófát tovább
sújtotta. A szocializmusra való áttérés is nagyban befolyásolta a gazdaság előrehaladását,
ezért Románia nem tudott lépést tartani a többi ország gazdasági fejlődésével.Az export
volumenét nagy mértékben befolyásolta a termelés csökkenése és a piacok elvesztése a
szocialista országok részéről. Az export iránti kereslet korlátozott volt. Az exporttal
volumenével ellentétben az import volumen az 1991-es évtől eltekintve folyamatosan
növekedet. Az import sokkal diverzifikáltabb mint az export amely egy pozitiv dolog, de
egyben tükrözi a hazai gazdaság legfőbb hiányosságait. A hazai gazdaság nem képes a
fontos piaci szegmensek lefedésére , ezáltal akarva-akaratlanul nagy mozgásteret kínál a
külső szolgáltatók számára. A külkereskedelem asszimetrikus fejlődésének, valamint az
import gyorsabb növekedése az exporttal szemben a kereskedelmi mérleg 23415 millió
dolláros deficithez vezetett 1990 és 2000 között. (Dr. I Niță , 2000)

1 Táblázat Románia külkereskedelmének fejlődése 2000-2005

Év Export FOB (millió Import CIF (millió Külkereskedelmi

lej) lej) egyenleg
(FOB-CIF)
2000 22641 28727 -6086
2001 32985 45178 -12193
2002 45905 59114 -13109
2003 58525 79735 -21210
2004 76794 106457 -29663
2005 80663 117946 -37283
Forrás: Románia statisztikai évkönyve 2006
Az import exporttal való lefedettsége drasztikusan lecsökkent, mint azt leolvashatjuk a
fenti táblázatból. 2000-ben az egyenleg értéke -6086 millió lej volt, ez a 2005-ben már -

20
37283 millió lejre nőtt.Jeleneg Románia legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai
Unió.

1.5 Románia külkereskedelmének hatékonysága

Lehetetlen egy gazdaságot úgy kialakítani, hogy ne foglalkozunk a
világgazdaságban történő eseményekkel. A külkereskedelem jelentős hányadát a nemzet
gazdasági intézkedések nagy mértékben meghatározzák és ezért elengedhetetlen a
hatékonyság meghatározása valamint országos tendenciák létrehozása.
Az első ilyen mutatók mely segítségül szolgálnak azok a statisztikai évkönyvek
melyek a külkereskedelem volumenére, export volumenére, import volumenére, valamint
az egy főre jutó export meghatározására biztosítanak megfelelő adatokat. Segítséget
nyujtanak az import és export műveletek volumenének változásainak megfigyelésére, de
viszont ha az adatok nincsenek kellőképpen feldolgozva abban az esetben nem lehet pontos
következtetéseket levonni. A külkereskedelmi volumen az export és import tevékenységek
összessége egy meghatározott időperióduson belül. Az export volumen a referencia
országból más országokba való szállított áruk összessége egy meghatározott időperióduson
belül. Az import volumen az összes külföldön előállított termékek értéke mely belföldön
kerül fogyasztásra és beruházásra folyó áron egy meghatározott időperiódus alatt. A
külkereskedelmi mérleg értékét az export volumen és az import volumen különbségeként
kapjuk meg, mely egy fontos igazodási pont a nemzetgazdaság működésének
megfigyelésében.Ez lehet szufficites ha az export értéke meghaladja az import értékét,
valamint deficites ha az export értéke kissebb az import értékétől. Az egy főre eső export
segít felmérni egy adott ország termelési szintjét, valamint a termelés versenyképességét.
(Filip, 2008)
,,A külkereskedelmi nyitottság: a fogyasztók illetve a vállalatok eldönthetik,hogy
hazai vagy külföldi terméket vásárolnak. A nyitottság mérésére több módszer is ismert.
Ezek közül a leggyakrabban a külkereskedelemnek a hozzáadott értéken belüli arányát
használják. Ez megmutatja, hogy a hazai kibocsátás mekkora hányadát értékesítik külső
piacokon, illetve a hazai végső felhasználásban milyen súlyt képvisel az
import.”(Blanchard, O. 2010)

1.6 A román acélcsövek importja és exportja 2008-2012 között

Mielőtt még konkrétan rátérnék a román acélcsövek importjára és exportjára a
következő táblázat segítségével megnézzük, hogyan alakult teljes mértékben Románia
importja és exportja 2008 és 2012 között
21
 2 Táblázat Románia importjának és exportjának az alakulása 2008-2012 között million euróban
kifejezve

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Import 52729 35959 44901 52664 52393
Export 33656 29091 37333 45281 45022
Forrás Eurostat
Mind az öt év esetében az import értéke jóval meghaladta az export értékét ez avval
magyarázható, hogy Románia nem képes minden termék előállítására ezáltal nem tudja
kielégíteni teljes mértékben a fogyasztók igényeit. A válságot követő időszakban az import
31,8%-al csökkent, de ez fokozatosan emelkedett míg 2012-es évre az import értéke 52393
millió euro volt. A gazdasági válság nem csak az importra hanem az export értékére is
hatott egyaránt. 2008-tól akárcsak az import esetében az export is nagy mennyiségben
csökkent, viszont az ezt követő években rohamosan megnövekedett. 2008-tól 2012-re egy
25,24%-os növekedés figyelhető meg köszönhetően a technológiai fejlődésnek valamint a
román termékek iránti kereslet is nagy mértékben nőtt.
A következőkben megvizsgálom, hogy milyen mértékben változtak az acélcsövek
importja és exportja. Választásom azért esett az adott iparágra, mivel az
esettanulmányomban bemutatásra kerülő vállalat az adott termék importját végzi. A
következő táblázatban felvannak tüntetve az értékek mind az import, mind az export
esetében. Az értékek ezer euróban vannak kifejezve.
3
Év 2008 2009 2010 2011 2012
A román acélcső 237785 85558 112826 132570 153741
importja
A román acélcső 7463 8922 55108 87954 33375
exportja
Táblázat A román acélcsövek importja és exportja 2008-2012 között
Forrás: Saját szerkeztés a Román Statisztikai Hivatal adatait felhasználva

A táblázat értékeiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az utóbbi Románia

több acélcsövet importált mint exportált. A 2008-as pénzügyi válság kitörésével a román
acélcsövek importja a következő évre több mint 178%-al lecsökkent ez is jelezve a külföldi
országok gazdasági helyzetének a romlását. A 2009-es évtől kezdődően az acélcső

22
importok viszont egy folyamatos növekedési tendenciát mutattak, a 2012-es évre már jóval
meghaladta a 2008-as év import értékének a felét.
Az exportól elmondható, hogy 2009-ig lassú ütemü növekedés volt majd a 2010-es
évben az acélcsövek exportja csaknem hatszorosára nőtt. Ezt követően egy újjabb nagy
mértékü növekedés keletkezett, míg 2012-ben az acélcső export 2,5 szeresére csökkent.
Egy grafikon keretén belül szemléltetni fogom, hogy hogyan változott az acélcső importja
és exportja Romániában 2008 és 2012 között.
4 Ábra A román acélcsövek importja és exportja 2008-2012 között ezer euróban kifejezve

A román acélcsövek importja és exportja

250000
237785
200000

150000 153741 Import

132570 (ezer
112826 EUR)
100000
85558 87954
Export
50000 55108 (ezer
33375 EUR)
0 7463 8922
2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: Saját szerkeztés a Román Statisztika Hivatal adatait felhasználva

1.7 A román gumislag importja és exportja 2008-2012 között

Az előbbi alfejezetben magyarázatra került, hogy miert is vizsgáltam az acélcsövek

importját és exportját. Ugyanazon okokból kifolyólag megvizsgálom, hogy hogyan alakult
2008 és 2012 között Romániában a gumislag import és export
4 Táblázat A román gumislag importja és exportja 2008-2012 között ezer euróban kifejezve

Év 2008 2009 2010 2011 2012

A román gumislag 42734 37066 51736 73318 76674
importja
A román gumislag 88132 81199 131067 177412 188413
exportja

Forrás: Saját szerleztés a Román Statisztika Hivatal adatait felhasználva

Ebben az esetbén eltérő adatokat találunk az importra és exportra nézve, míg az acélcsövek
esetében az import értéke jóval meghaladta az export értékét a gumislag esetében fordított
a helyzet. A román gumislag export értéke minden évben 2008 és 2012 között az import

23
értékének dupláját haladja meg: 2008-ban 2 szerese 2009-ben 2,1 szerese, 2010-ben 2,5
szere, 2011-ben 2,4 szerese míg a 2012 évben 2,45 szerese volt a gumislag export értéke az
import értékhez viszonyítva.
Ugyancsak egy diagramm segítségével felvázoltam az értékek alakulását az adott
időintervallumm alatt.
5 Ábra A román gumislag importja és exportja 2008-2012 között ezer euróban kifejezve

A román gumislag importja és exportja

200000
180000 188413
177412
160000
140000 131067
120000 Import (ezer EUR)
100000 Export (ezer EUR)
80000 88132 81199 73318 76674
60000 51736
40000 42734 37066
20000
0
2008 2009 2010 2011 2012
Forrás: Saját szerleztés a Román Statisztika Hivatal adatait felhasználva

1.8 Románia és az Európai Unió államai közötti importok és exportok

összehasonlítása

Az előbbi alfejezetekben láthattunk bizonyos termékek importjának és exportjának

az alakulását. Szükséges azonban az is, hogy felmérjük Románia helyzetét az Európai Unió
tagállamaival szemben az importok és az exportok terén. A következő táblázatban
megjelenítem az összes Európai Uniós tagállamok importját és exportját is.
5 Táblázat Az Európai Unió államainak importja 2008-2012 között millió euróban kifejezve

Ország 2008 2009 2010 2011 2012

214,41
Belgium 234,024 186,826 7 249,926 253,459
Bulgaria 23,802 15,874 18,326 22,421 24,231
Czech Republic 83,811 67,684 83,991 94,298 97,342
Denmark 77,623 58,992 64,834 72,803 75,409
851,25
Germany 839,514 709,746 7 980,120 999,558
Estonia 10,531 7,051 9,039 12,378 13,363

Ireland 57,227 45,178 46,856 48,326 49,485

24
 Greece 63,858 46,079 45,358 47,457 41,635
242,16
Spain 278,601 205,694 1 264,608 258,020
445,40
France 470,177 389,765 5 500,987 508,407
Croatia 20,603 15,094 15,049 16,133 15,846
358,83
Italy 371,874 291,512 4 393,944 373,826
Cyprus 6,746 5,293 5,802 5,760 5,296
Latvia 10,603 6,575 8,084 10,765 12,322
Lithuania 20,280 12,688 16,990 21,958 23,960
Luxembourg 19,079 14,403 16,571 19,259 19,210
Hungary 73,233 55,028 64,468 71,356 72,182
Malta 3,761 3,159 3,797 4,047 4,267
320,17
Netherlands 319,001 265,008 6 351,993 374,586
114,68
Austria 122,083 99,344 6 131,913 132,907
133,89
Poland 141,896 107,140 3 150,193 153,656
Portugal 62,186 49,815 56,579 57,278 54,272
Romania 52,729 35,959 44,901 52,664 52,393
Slovenia 22,672 17,025 19,803 22,406 21,741
Slovakia 50,280 38,775 47,494 55,768 58,730
Finland 59,101 42,071 49,920 58,112 57,253
112,18
Sweden 115,657 86,456 8 127,514 128,335
424,91
United Kingdom 434,038 347,917 2 460,178 504,731
Forrás: Eurostat
Mint azt láthatjuk Európában a legnagyobb importtal Németország rendelkezik a
2012-es év végére majdnem elérte az 1,000,000. Észrevehető az is, hogy egy ország

25
területe nem megfelelő ok arra, hogy nagy mennyiségű importtal kell, hogy rendelkezzen.
Ilyen például Belgium melynek területe 30528  km2 és importja nem sokkal tér el
Spanyolország importjától amely területileg 16 szorosa Belgiumnak. A szomszédos
országok közül Románia 2008 és 2012 között kevesebbet importált mint Magyarország,
többet mint Bulgária. Az Európai Uniós tagországok közul Málta volt az az ország amely a
4 évben a legkevesebbet importált az összes tagállam közül.

6 Táblázat Az Európai Unió államainak exportja 2008-2012 között millió euróban kifejezve

Ország 2008 2009 2010 2011 2012

Belgium 223,014 182,297 210,617 239,559 242,827
Bulgaria 15,203 11,699 15,562 20,265 20,771
Czech Republic 84,845 70,983 86,083 97,972 103,252
Denmark 78,186 65,352 71,719 80,103 82,043
1,133,63
Germany 1,019,485 840,114 1,007,702 8 1,173,036
Estonia 8,490 6,354 8,770 12,049 12,587
Ireland 81,037 77,645 82,607 85,007 85,852
Greece 19,813 15,318 17,082 20,231 22,021
Spain 193,006 164,084 193,988 221,157 230,224
France 410,786 346,791 391,891 424,368 437,828
Croatia 9,749 7,676 9,059 9,778 9,805
Italy 369,745 292,334 337,918 376,566 390,860
Cyprus 1,190 1,002 1,137 1,411 1,440
Latvia 6,531 5,253 6,813 8,578 10,017
Lithuania 16,077 11,797 15,651 20,151 23,048
Luxembourg 14,507 11,068 12,354 13,816 12,661
Hungary 72,043 57,397 66,912 74,475 75,630
Malta 2,525 2,034 2,638 2,944 3,313
Netherlands 360,564 299,398 360,150 395,205 418,513
Austria 121,511 96,901 111,504 124,411 125,744
Poland 120,953 101,715 124,998 140,137 148,482

26
 Portugal 39,201 32,021 37,394 43,073 45,436
Romania 33,656 29,091 37,333 45,281 45,022
Slovenia 20,529 16,585 18,973 21,450 21,630
Slovakia 49,521 39,721 48,273 56,783 62,308
Finland 65,889 45,104 52,478 56,855 57,161
Sweden 127,415 95,250 121,030 135,814 136,990
United Kingdom 316,442 255,482 309,944 344,735 370,593
Forrás: Eurostat

Ahogy azt az importál láthattuk az exportok esetében is az Európai Unióban

Németország volt a legnagyobb exportőr. Románia a szomszédos országokkal szemben
kevesebbet exportált mint Magyarország viszont többet mint Bulgária. Nyugat Európa
országainak az exportja jóval meghaladja a Kelet Európai országokét. Románia
külkereskedelmi egyenlege 2008 és 2012 között folyamatosan deficites volt annak
köszönhetően, hogy az import értéke nagyobb volt mint az export értéke. Magyarország
esetében elmondhatjuk, hogy külkereskedelmi egyenlege csak 2008-ban volt deficites.
2009-es évtől kezdődően az exportjainak az értéke meghaladta az importokat ezáltal
külkereskedelmi egyenlege deficitről szuficitre tért.

27
2.fejezet Kereskedelempolitikai eszközök

Az előző fejezetből kiderült, hogy hogyan mennek végbe az import, export

műveletek, melyek azok a szereplők amelyek részt vesznek egy nemzetközi tranzakció
lebonyolításában, valamint milyen intézkedéseket kell véghez vinni, hogy sikeres
külkereskedelmi ügyleteket tudjunk megkötni. Azonban a nemzetközi tranzakciókra
vonatkozóan minden államnak van külön szabályozó rendszere. Az ilyen jellegü
intézkedéseknek a célja, hogy a külkereskedelmi ügyleteket támogass, vagy visszaszorítsa.
Több típusú kereskedelempolitikát ismerünk: autarchia, szabadkereskedelem és
protekcionizmus.
Az autarchikus kereskedelempolitikát kis mértékű külkereskedelmi ügyletek
jellemzik. Az adott gazdaság figyelmen kívül hadja a világgazdasági körforgás nyújtotta
lehetséges hasznait, mivel a gazdaság maga egy elszigetelt önmaga felé forduló gazdaság.
Nagyon szigorú szabályozások vannak az importot illetően, mivel inkább a belföldön
előállított termékekből próbál az állam mindent biztosítani.
A protekcionizmust neoprotekcionizmusként is szokták emlegetni, mely az
autarchikus kereskedelempolitikához hasonlóan célja az, hogy a külföldi termékeket
megakadályozzák, hogy bejusson a belföldi piacra. A protekcionizmus mellet több érvet is
megfogalmaztak mint pl: a tisztességtelen versennyel szemben való védelem, a növekvő
iparágak védelme, hanyatló iparágak támogatása valamint stratégiai iparágak támogatása
A szabadkereskedelem alatt az áruk és a szolgáltatások országok közötti zavartalan,
vámoktól és egyéb kereskedelmi akadályoktól mentes áramlását értjük. A
szabadkereskedelem mellett a következő érveket sorohatjuk fel: ösztönzi a a vállalkozókat

28
az importra és exporta mely elősegíti az innovációt, létrehozza a méltányos cserét és
versenyt mely a fogyasztók számára kedvező, növeli a gazdasági összjólétet.
A külkereskedelmi ügyletek szabályozására szolgálnak a kereskedelempolitikai
eszközök.A kereskedelempolitika eszközei lehetnek autonóm és szerződéses eredetűek.
Autonóm eredetű abban az esetben ha egyoldalu állami intézkedéssel hozták létre pl. mikor
egy árú behozatalát időlegesen megtiltják. A kereskedelempolitika eszközei szerződéses
eredetűek abban az esetben, ha ezek nemzetközi megeggyezés során alakultak ki mint pl.
GATT/WTO. A kereskedelempolitika eszközei a következő jellegűek lehetnek:
vámjellegű, nem-vámjellegű és a külkereskedelmet támogató eszközök. (Csáki Gy , 2002)

2.1 Vámok, vámfajták

A vám egy termék importjára kivetett adóját jelenti, az egyik legrégebbi

kereskedelempolitikai eszköz és egy fő bevételi forrást jelent az állam számára. A múltban
a vám nem csak egy bevételi forrást jelentett az állam számára, hanem egy alkalmas
eszköz volt a belföldi szektorok megvédésében. Ilyen példa, hogy a XIX században az
Egyesült Királyság a vámot a mezőgazdaság megvédésére használta az importversenytől.
A mai vámok szerepe egye csökken mivel az államok a belföldi ipart inkább a nem-
vámjellegű eszközök különféle formáival igyekszik megvédeni. (Krugman. P 2000 )
A vámokat a következőképpen csoportosíthatjuk:

1. A vámhatáron való mozgás iránya szerint – ide tartoznak az import,

export és tranzitvámok
2. A vámtétel meghatározásának módja szerint – érték, specifikus valamint
vegyes vámok
3. A vámilleték kivetési módja szerint – autonóm, szerződéses, autonóm
szerződéses illetve asszimilált vámok
4. Az elérni kivánt cél szerint – protekcionista, preferenciális és retorziós
vámok

Az importvámok a leggyakrabban használt vámok. Ezt a típusu vámot azokra a

termékekre vetik ki melyet az adott ország importál, ezeket legtöbbször az a cég fizeti aki
az importműveletet végrehajtja. Legfőbb célja, hogy növelje a belföldi termelést és a
belföldi termékek fogyasztását, valamint a külföldi termékek versenyképességének a

29
csökkentése.Az importvámy hiánya vagy annak alacsony szintje elősegíti a csere
növekedését. Az export vámokat azokra a termékekre vetik ki melyeket exportra szánnak.
Az ezzel járó költségeket az exportáló kell, hogy kifizesse. Az export vámok korlátozzák
az exportokat azoknan az iparágakban, ahol a belföldi termelés nem képes fedezni az ebből
származó hiányt. ,,A tranzit vámokat azokra az árukra vetik ki, amelyek áthaladnak egy
ország területén.’’ (Huszár. E, Káldyné Esze. M, 1999)
Az értékvámok esetében a vámtarifában szereplő vámtételeket a vámolás alapjául
szolgáló ár százalékában határozzák meg.Az importált termékek árát egy megadott
árfolyam szerint számolják ki melyet a Nemzetközi Valuta Alap határoz meg. A specifikus
vámok ey magas foku védelmet nyújt, nincs hatással a piaci árakra és ez által az állam
bevételei sem fognak nagy mértékben ingadozni. Biztonságot nyújt az adócsalás ellen. A
vámolandó termék mennyisége után fizetik. A vegyes vám az érték és specifikus vám
kombinációja. A vámtarifában szereplő tételek nagy része esetében értékvámokat
használnak, ahol nagyfoku védelmet akarnak elérni ott használják a specifikus vámokat.
(Huszár.E , 1994)
Az autonóm vámokat az adott ország más országtól függetlenül egyoldaluan
határozzmeg. A kereskedelmi érdekektől függően különbözőképpen használják.A
szerződéses vámok két vagy több állam között jön létre szerződések
alapján.Kedvezményekben részesülnek a szerződésben megemlített országok.Az autonóm
szerződéses vámok az autonóm és szerződéses vám keveréke. Ebben az esetben a
vámhatóság meghatározza a származási helyet majd ennek következtében kijelöli, hogy
melyiket kell alkalmazni. Az aszimilált vámok a Második Világháborút követő
periódusban alkalmazták, mára ez a vámtípus nem érvényes.
A protekcionista vám célja, hogy megakadályozza a külföldi termékek belépését
belföldi piacra, valamint ezen termékek veresképességének a csökkentése. A preferenciális
vámot csak bizonyos import termékek esetében alkalmazták. A retorziós vámok értéke
nagyon magas, annak érdekében, hogy egy adott terméket kitiltsanak az adott országból .
Dömping esetében az adott ország egy bizonyos terméket alacsonyabb áron kínál a külföldi
fogyasztónak, mint a belföldi fogyasztónak. A kiegyenlítő vámot az importőr ország
számára vezetik be, annak érdekében, hogy megszüntethessék az exporttámogatás hatását.
(Csáki. Gy, 2002)

30
1.5

2.2 Nem vám jellegű eszközök

Láthattuk, hogy a kereskedelempolitikai eszközök közé a vámok mellett
szerepelnek a nem vám jellegű eszközök.Habár a vámok jelentik a legkézenfekvőbb
kereskedelempolitikai eszközt, a mai világban a legtöbb állam más eszközöket használ a
külkereskedelem szabályozása érdekében. Hatékonysága kissebb mint a vámoknak célja,
hogy megnehezítsék a külkereskedelmet vagy ezt lehetetlenné tenni. Intézkedések és
szabályozások keretén belül valósulnak meg. A nem vám jellegü eszközök nagy hatással
bírnak a kereskedelmi, pénzügyi kapcsolatokra valamint az országok közötti
együttműködésre. Ahogy azt a vámok esetében is megfigyelhettük, a nem vám jellegü
eszközöket is több féle képpen osztályozhatjuk:

1. Mennyiségi korlátozások – tiltások, kontingensek, impot és export

engedélyek, önkéntes exportkorlátozások és önkéntes import kiterjesztés
2. Ármechanizmuson keresztül ható korlátozások – árlimitek, fiskális
korrekciók a határon valamint valutáris korlátozások
3. Adminisztratív korlátozások – vámbeli értéknek a meghatározása, import
esetében használt dokumentumok, az állam milyen mértékben avatkozik be a nemzetközi
kapcsolatokba, import szabályozása technikai szabályozások által

A mennyiségi korlátozások által az államnak az a célja, hogy közvetlen módon

hatást gyakoroljon az árúk importjára. A tiltás olyan intézkedés mellyel az állam egy adott
időperiódusra megtiltja egy bizonyos termék importját vagy exportját. Vonatkozhat
bizonyos termék csoportokra vagy egy adott országból származó termékre pl Kanada
tiltotta a használt autók importját kivéve az USA-ból származó autókat. A kontingencia
kimondja, hogy engedélyezett a behozatal de csak egy bizonyos mértékig, vagy be lehet
hozni egy bizonyos terméket de ezt nagy vámmal. Ezt egy bizonyos értékig is
megszabhatják. Az import és export engedélyeken keresztül az állam hatékonyan
ellenőrizheti a kontingensek betartását. Az önkéntes exportkorlátozások két ország között
kapcsolatára vonatkozik. Ha két ország közötti kapcsolat nagyon szoros és ha az egyik
ország szufficittel rendelkezik míg a másik ország deficittel, a szuficittel rendelkező
ország elhatározza, hogy nem exportál többet azért, hogy ne növelje a másik ország
deficitjét. Az önkéntes import kiterjesztés hasonló az előbb említethez azonban a
szufficittel rendelkező ország importál a deficittel rendelkező országból azért, hogy ne

31
romoljon a két ország közötti kapcsolat valamint segítséget nyújt a deficites országnak.
(Huszár. E, 1994)
Árlimitet minden ország alkalmazhat célja, hogy az importot korlátozza valamint
az export árát csökkentse pl. csak 100 eurós marhát lehessen csak megvásárolni. Fiskális
korrekciók a határon az exportáló által fizetett indirect adók visszaadását és az importáló
állam által bevezetett pótlólagos adó kivetését jelenti. Ilyen típusú adó a TVA.A valutáris
korlátozások olyan jellegű állami intézkedések amelyek vagy támogatják vagy nehezítik a
nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a résztvevőket.
A vámbeli értéket minnél közelebb kell meghatározni a világpiaci értékhez.A kért
dokumentumok országonként nagyon eltérőek, melyek szigorú szabályozások és gátot
képeznek.Az állam többféleképpen avatkozhat be a külkereskedelmi kapcsolatokba, ilyen
pl a közbeszerzési eljárások ebben az esetben az állam a belföldi vállalkozásokat részesíti
előnyben a külföldi vállalkozásokkal szemben bizonyos termék vagy szolgáltatás esetében.
Az állami tulajdoban lévő cégeket előnyben részesíti melyeket a külföldi cégek nem
kaphatnak meg. Az import szabályozása a technikai korlátozások által bizonyos előírások
formájában történik. Ezek hivatkozhatnak a csomagolásra, biztonságra.(Huszár. E,
Káldyné Esze. M, 1999)

2.3 A külkereskedelmet támogató eszközök

Ilyen típusú támogatás az exporttámogatás, melyben azok a vállalkozások vagy
személyek részesülnek amelyek árú külföldre való szállításával foglalkoznak. Az export
támogatások hatást gyakorolnak az árakra éspedig az exportőr országban növelik az árakat
míg az importőr országban csökkenti az árakat. Az export ösztönzésére használják a
költségvetési eszközöket, fiskális eszközöket és valutáris eszközöket
A kereskedelmi szerződések legtöbbször két ország esetében kerülnek megkötésre
és a kereskedelmi kapcsolatok szabályozására szolgál.,, A szerződés tartalmazhatja a
legnagyobb kedvezmény elvét vagy a nemzeti elbánás elvét.” A legnagyobb kedvezmény
elve abból áll, hogy részesíti minden kedvezményben azt az országot amelyikkel a másikat
részesítette. A nemzeti elbánás elve előírja, hogy azzal az országgal amelyel partnerséget
kötött azok állampolgárai és jogi személyei azonosan elbírásban részesülnek.
A költségvetési eszközök nem másak mint: közvetlen export szubvenciók,
közvetett export szubvenciók valamint az export premium. Közvetlen vagy direct export
szubvencióban részesül az a belföldi vállalkozás amely belföldön állít elő termékeket és
ezeket a nemzetközi piacokon értékesíti legalább az előállítási költségnek megfelelő áron.

32
A közvetett export szubvenciók esetében az állam elősegíti a hazai termékek eljuttatását a
nemzetközi piacra. Ezt legtöbbször reklámok és piackutatással éri el. Az export premium
célja, hogy növeljék az export volument bizonyos piacokon. Ezeket a prémiumokat az
állami költségvetésből finanszírozzák. Azok a vállalkozások részesülnek export
prémiumban amelyek a hazai gazdaság egyik fontos ágazatából exportálnak egy bizonyos
piacra jelentős mennyiségben. (Krugman. P 2000)

3.fejezet Import-export műveletek adóügyi és számviteli sajátosságai

3.1 Import műveletek könyvelése

Az eddigi fejezetekből az olvasó számára világossá vált, hogy a külkereskedelmi
ügyletek mennyire összetettek. Az import műveletek a külkereskedelemnek az egyik
formája mely magába foglalja az összes olyan terméket és szolgáltatást amelyet egy adott
ország egy külföldi országból vásárol annak fügvényében, hogy a fogyasztói igényeket
kielégítse. A külkereskedelmi ügyletek sajátosságaiból adódóan különböző számviteli
eljárásokat használunk. A behozatali műveletek különböző módon valósulhatnak meg így
elkülönítünk: közvetlen, közvetítőn keresztül és közvetett importot.
A direkt vagy közvetlen importok esetében a termelő gazdasági társaságok a
behozatalt a speciális osztályok hajtják végre saját szükségletek kielégítésére. Ebben az
esetben a vállalatok az importált alapanyagokat és nyersanyagokat feldolgozza, majd a
késztermékeket belföldön értékesíti. A jogi alapot a közvetlen importok esetében az aláírt
szerződések jelentik melyet a vállalat mint importőr ír alá a külső szolgáltatóval, ez a
kereskedelmi szerződés. Az összes direkt importtal kapcsolatos tranzakció az importőr
nevében és számláján történik, ezért minden eszközök mozgását, valamint az import
árukkal kapcsolatos bevételek és kiadások megtalálhatóak a gazdálkodó egység
számvitelében. Ezen körulmények között a külső szolgáltató kapcsolatfelvételét, valamint
a nemzetközi adásvételi szerződést megkötését követően a külső szolgáltató leküldi a
külkereskedelmi számlát amelyben megjelenik a regisztrációs kód az ÁFA céljából az
importőr számára. Mindezek után kerül sor a szerződésben belefoglalt áruk leszállítására.
Az importőr megkapja a gazdasági javakat si ezzel együtt rá hárul az szállítással
kapcsolatos összes kockázat és költség. (Filip, 2008)

33
 Minden adókötelezettség az ÁFÁ-t leszámítva része az importált áru bekerülési
értéknek. Ugyanakkor a bekerulési értékhez hozzátartozik a szállítási körülményektől
eltekintve a biztosítási költségek, a vámhatóságtól az áru kezelésével és szállításával
felmerülő költségek az importőr székhelyéig. Elvégeznek egy díjszámítást annak
érdekében, hogy az importált áruk bejegyezzék a számviteli nyilvántartásba bekerülési
értéken. A következő táblázatban az Európai Únión kívüli import esetén a bekerülési
értéket így számítjuk ki.

7 Táblázat Díjszámitás nem Európai Úniós országból való import esetén

1. A külső szolgáltató által leszámlázott vételár – 10000 Euro x 4,4 lej/euro =

vámérték 44000
2. Vámdíjak (20% x vámérték) 44000 x 20% = 8800
3. Illeték (10% x (1sor+2sor)) 52800 x 10% = 5280
4. Beszerzési költség vámnál (1sor+2sor+3sor) 58080
5. Előzetesen felszámított ÁFA (24% 58080 x 24% = 13939
6. Belső szállítási számla 1190 amiből 190 előzetesen
felszámítitt ÁFA 190
7. Beszerzési költség (4sor + 6sor) 58080 + 1000 = 59080
Forrás: Filip 2008

Az Európai Únión belüli beszerzések esetén a bekerülési értéket az import árú értéke és az
egyébb szállítással felmerülő költségek összege adja meg:
Alapanyag vásárlás

301 „Alapanyagok” = 401 „Szállítók”

Alapanyag szállítás

301 ,,Alapanyagok” = 401 ,,Szállítók”

Alapanyag biztosítása

34
301 „Alapanyagok” = 401 „Szállítók”

A közvetítőn kereztűli importoknál a jogi alapot a gazdasági szervezetek esetében a

nemzetközi szerződések jelentik a külső szolgáltatóval, a legtöbb esetben saját névben de a
külföldi ügyfelek számlájára akikkel díjszerződést kötnek, ő a bizományos A hálózat
amelyben az import létrejön az a következő: külső szolgáltató-vám-az import áruban
kedvezényezett. A bizományos export-importtal foglalkozó közvetítő aki a megbízó
feltételei szerint köteles eljárni,bizományi díj ellenében, a bizományi ár az eladási ár
meghatározott százaléka. Ebben az esetben a közvetítő könyvitelében a működési
költségek jelennek meg. Az egyébb ráfordítások rendezésére a 461 Különféle adósok, és a
462 Különféle hitelezők számlákat haszánljuk
A saját számlára való import az indirect import egyik megvalósítási formája mely
az értékesítési funckó és a termelési funckió szétválasztásával jár. Az értékesítési funciót
kereskedői cégek veszik át. Ezek a vállalatok úgy a külföldi piacokon mint a belföldi
piacon hatjanak végre műveleteket saját nevükben, saját számlájukra és felelőségükre és
ennek fügvényében a külkereskedelmi eredmények tükröződnek a számláikon. Ezen
műveletek jogalapja a gazdasági egység és a külső szolgáltató között megkötött külső
import szerződések által valósul meg, valamint a belföldi szerződések az importőr és a
hazai ügyfelek között. Ezáltal a saját számlára való import tárgyát azok az áruk jelentik
melyet a gazdasági egység a külső szállítótól vásárol és ezeket az árukat viszont eladják
belföldi vevőknek és ők a valódi kedvezményezettjei az import terméknek. A gazdasági
egység az import árához hozzáadja az importőr marzsot ami a kereskedelmi többlet majd a
kettő különbsége jelenti a vállalat számára a nyereséget. (Filip 2008)
Fontosabb könyvelési tételek melyeket alkalmazunk az import műveletek esetén

Alapanyag és áruk vásárlás

% = 401 „Szállítók”
301 „Alapanyagok”
371 „Áruk”

ÁFA bejegyzése

35
4426 ,,Előzetesen felszámított = 4427 ,,Begyűjtött ÁFA”
ÁFA”

Alapanyag és áruk biztosítása

% = 401 „Szállítók”
301 „Alapanyagok”
371 „Áruk”

Kötelezettségek fizetése bankszámláról kedvezőtlen árfolyam esetén

% = 5124 „Bankbetétek devizában”

401 „Szállítók”
665 „Kedvezőtlen árfolyamkülönbö
zetek ráfordításai”

Kötelezettségek fizetése bankszámláról kedvező árfolyam esetén

401 „Szállítók” = %
5124 „Bankbetétek devizában”
765 „Bevételek kedvező árfolyamk
ülönbözetekből”

Európai Uniós vásárlás esetén megvesszük az alapanyagot vagy árukat a külföldi

szállítótól. Alap esetben az áfát a szállító kiszámlázza a vevőnek, azaz elkéri tőle az
ellenértékét, és a szállító ezt az ÁFA összeget köteles bevallani az államnak.A fordított
ÁFA esetében a szállító nem kéri ezt az összeget a vevőtől ezáltal nincs az állammal
szemben bevallási kötelezettsége, ellenben a vevőre hárul az áfa ellenértéke. Szállítóként
arra kell figyelni, hogy mely esetekben kell a fordított ÁFA szabályai szerint kiállítani a
számlákat. Vevői szemszögből nézve meg kell bizonyosodni arról, hogy a szállító

36
megfelelően alkalmazta vagy nem alkalmazta a fordított adózást. A vásárlás esetén ÁFÁ-t
kellene, hogy felszámoljanak de ebben az esetben az ÁFA értékét nem a külső szállítónak
fizetjük, hanem fordított adózás esetében semlegesítjük. (Filip 2008)

3.2 Export műveletek könyvelése

Az export az összes olyan műveletek ami áruk, termékek eladását, befektetéseket és
szolgáltatások nyújtását foglalja magába és mindez egy külföldi országba díjfizetés
ellenébe. A külkereskedelmi ügyletek sajátosságaiból adódóan akárcsak az importok
esetében megkülönböztetünk közvetlen, közvetítőn keresztül és közvetett exportot. A
direkt export feltételezi, hogy az exportőr vagyis a gyártó egy olyan szervezeti struktúrával
rendelkezzen amelyen keresztül lehetségessé váljon a kutatás, tárgyalás, ajánlatkérés és a
folyamatos export műveletek teljesítése. Jogalapját a közvetlen export műveleteknek a
belföldi szállítókkal való szerződés jelenti akitől az exportőr ellátja magát alapanyagokkal
és egyébb segédanyagokkal amelyek szükségesek a termelési folyamathoz ahoz, hogy a
termékek exportálható legyen. Mivel az egész művelet a gyártó cég saját nevében és saját
számláján fut a közvetlen export eredménye megtalálható a számvitelében. A közvetítőn
keresztüli export esetében a bizományos a tényleges végrehajtója az export műveleteknek
vagyonkezelőként szolgál a gazdasági társaságnak, mindezt saját nevében hajtja végre,
viszont a gyártó számlájára. Ezáltal a külkereskedelmi tevékenység pénzügyi eredménye a
bizományos tevékenységén múlik. A jutalékon alapuló export specifikus működési
folyamatának köszönhetően számos jogi pénzügyi és számviteli hatása van.
Jogi szempontból a jutalékon alapuló export esetében nemzetközi adásvételi
szerződést kötnek a külföldi partnerekkel és jutalék szerződést a hazai termelőkkel. A
szerződés által a bizományos a bizományi díj ellenében arra kötelezi magát, hogy
nemzetközi értékesítési szerződéseket kössön külső partnerekkel a saját nevében, a
megbízó számlájára és jogosult a szerződések megkötésére. A bizományi díjat szerződésbe
foglalják és ez általában az eladási ár egy meghatározott százaléka. Pénzügyi
szempontból a jutalékon alapuló export áruk elszámolása rendszerint az árúforgalom
ellentétes áramlása alapján történik melyet egy sor szabályozás követt az exportőr és a
hazai gyártó között. A jutalékon alapuló export áruk elszámolása feltételezi az áruk
értékének a bevételezését a külföldi ügyfelektől külföldi áron ezt követően lejbe való
beváltás a napi árfolyamon majd a külföldi érték kifizetése minusz a termelői egységnek
fizetett díj. Könyvelési szempontból az exportőr csak a működési költségeket amelyek

37
természete lehet igazgatási és irányitási költségek valamint a jutalékokból származó
költségek kerülnek fogja a nyilvántartásba megjeleníteni. (Filip, 2008)
A saját számlára történő export esetén a gazdasági egyégek úgy a külföldi
piacokon mint a belföldi piacon hatjanak végre műveleteket saját nevükben, saját
számlájukra és felelőségükre és ennek fügvényében a külkereskedelmi eredmények
tükröződnek a számláikon. Azexport műveletek specifikus működési folyamatának
köszönhetően számos jogi pénzügyi és számviteli hatása van. Jogi szempontból a saját
számlára történő export esetén egyaránt kötnek belföldi és külföldi szerződést is. Az
exportőr belföldi szerződést fog kötni a hazai gyártóval, valamint nemzetközi adásvételi
szerződést a külföldi partnerrel vagyis a kedvezményezettel. Pénzügyi szempontból a javak
belföldi elszámolására az exportra szánt áruk vásárlásakor kerül sor anélkül, hogy
bevételezné a külföldi partnertől való összeget. Számviteli szempontból az exportőr
nyilvántartja úgy a javak értékesítéséből származó bevételeket és költségeket mint az
export kapcsán létrejött egyéb költséget és nyereséget. Ezáltal a saját számlára való export
tárgyát azok az áruk jelentik amelyet a gazdasági egység a belföldi szállítótól vásárol és
ezeket az árukat viszont eladják külföldi partnereknek. A nyereség a vállalat számára a
magasabb eladási ár és az alacsonyabb beszerzési költség közötti különbség lesz.
Fontosabb könyvelési tételek melyeket alkalmazunk az export műveletek esetén

Késztermék eladás

4111 „Vevők” = %
701 „Késztermék eladása”
4427 „Begyüjtött áfa”

Késztermék leírása

711 „Saját termelésű készletek = 345 „Késztermékek”

állományváltozása”

Követelezés bevételezése

5121 „Bankbetétek lejben” = 4111 „Vevők”

Áru exportálása

38
4111 „Vevők” = 707 „Áru értékesítés árbevétele”

Kedvező árfolyamokból való nyereség

5124 „Bankbetétek devizában” = %

4111 „Vevők”
765 „Bevételek kedvező árfolyamk
ülönbözetekből”

Bevételezések bankszámlára

% = 4111 „Vevők”
5124 „Bankbetétek devizában”
665 „Kedvezőtlen árfolyamkülönbö
zetek ráfordításai”

Áruk leírása

607 „Áruk ráfordításai” = 371 Áruk”

3.3 Import-export könyvelési folyamatok áttekintése, árfolyamkockázatok kezelése

Az import és export műveletek egyik fő jellemzője, hogy külföldi pénznemben

vannak kifejezve és ahoz, hogy ezeket a műveleteket bevezessük a nyilvántartásba át kell
konvertáljuk a nemzeti valutára a folyó árfolyamon. A későbbiekben a devizában kifejezett
mérlegtételek más árfolyammal rendelkeznek mint a tranzakció időpontjában, ebből
adódóan adódhatnak árfolyamkülönbségek a következő esetekben:

1) A devizában lévő kötelezettségek és követelések lejáratakor

2) A pénzügyi év végén a rendezetlen devizában lévő kötelezettségek és
követelések aktualizálása során
3) A pénzügyi év végén a devizában lévő készpénz

39
 A kötelezettségek és követelések lejáratakor adódó árfolyamkülönbözeteket
pénzügyi bevételként vagy ráfordításként könyveljük, akárcsak a pénzügyi év végén lévő
kötelezettségeket és követeléseket ezeket azonban a december 31 árfolyamon. Emiatt a
mérlegben a monetáris tételeket a pénzügyi év végi árfolyamon kell feltüntetni, míg a nem
pénzmozgással járó tételeket az utolsó számviteli árfolyamon. Az eredménykimutatásban a
pénzügyi mozgással járó tételek rendezésekor megjelenhetnek bevételként vagy
ráforditásként az árfolyamkülönbözetekből adódóan. A kedvező vagy kedvezőtlen
árfolyamkülönbözetek nyilvántartására a 765 Bevételek kedvező árfolyamkülönbözetekből
és 665 Kedvezőtlen árfolyamkülönbözetek ráfordításai forgalmaként jelennek meg. A Cash
Flow előkészítésében felmerül az a probléma, hogy az árfolyamkülönbözetet el lehet e
ismerni mint pénzkiáramlás.
Az export volumenét egyaránt ki lehet számolni az exportra szánt termékek
értékéből valamint az éves export árbevételből. Az import volument akárcsak az export
volumen esetében is kétféleképpen számíthatjuk ki, az egyik az importált készletek
beszerzési költségei, a másik módszer külső szállítónak számlázott érték fügvényében.
(Filip, 2008)
Az árfolyamkockázat a gazdasági egységek hatékonysági mutatóira vannak hatással
melyek mivel devizában lévő műveleteket hajtanak végre és fennáll az árfolyam
változásának a lehetősége. Ennek fügvényében az exportőr és importőr gazdasági
egységnek három stratégiai alternatíva áll a rendelkezésére: a hosszú távú kockázat
szisztemtikus fedezése, a fedezettség teljeskörü kizárása, szelektív lefedettség. A hosszú
távú kockázat szisztemtikus fedezése egy magatartás a kockázat elkerülése érdekében
mellyel biztosítani szeretné az árfolyam folyamatos változását. A fedezettség teljeskörü
kizárása nehezen indokolható esetleg a jól diverzifikált devizaportfóliók esetében. (D
Vișan, C. Buruda, D. Luță 2006)

40
4.fejezet Esettanulmány: SC ZBONA GR SRL bemutatása

A SC ZBONA GR SRL vállalkozást 1991-ben hozták létre. Fő tevékenységi köre

mezőgazdasági gépek és gépjárművek számára alacsony, közepes és magas nyomású
gumislagak gyártása. A vállalatnak két részvényese van: Zbona Grigore aki a részvények
90%-át birtokolja valamint Zbona Radu aki a fennmaradt 10%-ot tulajdonolja. A
foglalkoztatottak átlagos száma az 10 személy. A vállalat tevékenységeit saját
tulajdonában lévő épületében hatja végre melynek székhelye str. Careiului 164 szám alatt
található és 3535 m²-el rendelkezik. A műhely a következő berendezésekkel van
felszerelve: STRUM 6 Universal 5 darab, STRUM 6 félautomata 2 darab, STRUM 6

41
automata 5 darab, fúrógépek 2 darab, menetfúró 1 darab, polírozógép 3 darab, valamint 2
darab krimpelőgép. Fő nyersanyag szállítói a következők: Semperflex Optimit s.r.o
Csehország, Renome Ferro KFT Magyarország és Comat SA Románia.
Vevői körébe a következő cégek tartoznak: SC Autocom Impex SRL
Szatmárnémeti, VMV SRL Szatmárnémeti, Patrics SRL Szatmárnémeti, Unicarm
Szatmárnémeti, Silmecom Nagybánya, Dachidam COM SRL Nagybánya, Bunicu Mtn
SRL Nagybánya, Dasimtur SRL Nagybánya, SC Tofiana SRL Brassó, Mobiana SRL
Brassó, SC Catco SRL Adjud, Maviprod SRL Szászrégen, Ursa Mare Suceava valamint
Railex SRL Suceava.
A techonlógiai folyamat a következőket tartalmazza:

1. Az acélcső méretezése, esztergálása, menetelése, az anyag cinkezése a

korrózió megelőzésének érdekében.
2. A gumislag méretrevágása.
3. A gumicső végére ráhelyezik a stukkót, a karmantyút és az anyacsavart.
4. A kész termék minőségi ellenőrzése.
5. A végtermék eljuttatása a fogyasztókhoz, a cég tulajdonában lévő
gépjárművek segítségével.

A vállalat a megrendeléseket faxon és telefonon keresztül kapja. Mivel 2004-ben a

vállalat nem tudta teljesíteni az összes megrendelést amelyet felvállalt és
termékportfólióját szerette volna bővíteni ezért két új automata esztergagépet, egy
köszörűgépet, egy sütőgépet azon alkatrészek számára melyek hőkezelést igényelnek.
A 2002-es évet megkezdődően észrevették, hogy szükséges a vállalat
továbbfejlesztése és ennek érdekében egy új csarnokot építettek mely földszintből és egy
emeletből áll. A földszinti része az épületnek nincs teljes egészében befejezve. Befejezésre
vár még a festés, a padlózat, a mellékhelység, valamint a tető építése.Ezen munkálatok
finanszírozására a vállalat egy két évre szóló beruházási hitelhez folyamodott. Az
építkezések befejeztével üzembe helyezték az újjanon beszerzett esztergagépeket,
köszörűgépet, valamint sütőt is mindezt két év leforgása alatt, ez által 30% -al nőtt a
termelés. A foglalkoztatottak száma nem változott és még így is sikerült 600.000 és
700.000 lej közötti nettó profitra szert tenni amelyet a hitel törlesztésére használtak fel.
Rövid és középtávú stratégiája a vállalatnak az a termelési folyamatban használt
elavult és nagy energiafogyasztású gépek lecserélése, új performáns nagy kapacitású és

42
précis gépekre. Új termékeket bevezetése a mezőgazdasági gépek és traktorok számára,
valamint egy új részleg megnyitása traktorok és mezőgazdasági gépek szervizelésére. Ezen
stratégiák megvalósitásához a vállalatnak a következő gépeket kell, hogy beszerezze:
automata esztergagép, szerszámélezőgép, menetelőgép. A könyviteli műveletek szervezése
több egymást követő szakaszt feltételez amely a könyviteli számlák nyitásával kezdődik,
ezt követően elkészítik a pénzügyi kimutatásokat majd végezetül a könyvvizsgálók vagy
cenzorok által ellenőrzik a pénzügyi kimutatásokat. A könyvelési munkafolyamaton belül
az adott gazdasági évre vonatkozó összes gazdasági eseményt fel kell jegyezni, viszont
mindíg lesznek olyan gazdasági események amelyek átnyulnak az egyik periódusról a
másikra. (Pete I., Fekete Sz., Cardoș I.R. , 2010)
A könyvitelnek választ kell adnia arra, hogy azok a gazdasági események melyek a
vagyonrész vagy vagyonrészek változását okozták. A következőkben bemutatásra kerülnek
a SC ZBONA GR SRL vállalat import valamint export műveleteinek a könyvelése.
Acélcső import esetében:
Áru átvétele

301 „Alapanyagok” = 401 „Szállítók” 4564,51 lej

Fordított áfa elszámolása

4426 „Előzetesen felszámított = 4427 „Begyűjtött ÁFA” 1095,49 lej

ÁFA”

Deviza vásárlás

5124 „Bankbetétek devizában” = 5121 „Bankbetétek lejben” 4700 lej

Kötelezettségek fizetése bankszámláról kedvezőtlen árfolyam esetén

% = 5124 „Bankbetétek devizában” 4700 lej

43
401 „Szállítók” 4564,51
665„Kedvezőtlen
135,49
árfolyamkülönbözetek ráfordításai”

Gumislag importálása áru átvétele

301 „Alapanyagok” = 401 „Szállítók” 17887,12 lej

Fordított áfa elszámolása

4426 „Előzetesen felszámított = 4427 „Begyűjtött ÁFA” 4292,9 lej

ÁFA”

Deviza vásárlás

5124 „Bankbetétek devizában” = 5121 „Bankbetétek lejben” 18100 lej

Kötelezettségek fizetése bankszámláról kedvezőtlen árfolyam esetén

% = 5124 „Bankbetétek devizában” 18100 lej

401 „Szállítók” 17887,12
665„Kedvezőtlen
212,88
árfolyamkülönbözetek ráfordításai”

Alapanyag felhasználás

601 „Alapanyagok ráfordításai” = 301 „Alapanyagok” 4886,26 lej

Késztermék előállítása

345 „Késztermékek” = 711 „Saját termelésű készletek 3570,7 lej

állományváltozása”

Késztermék előállítása

345 „Késztermékek” = 711 „Saját termelésű készletek 2743,5 lej

állományváltozása”

44
Késztermék eladása belföldi vevőnek

4111 „Vevők” = % 6.200 lej

701 „Késztermék értékesítés
357,8
árbevétele”
4427 „Begyüjtött áfa” 85,87

Késztermék leírása

711 „Saját termelésű készletek = 345 „Késztermékek” 357,8 lej

állományváltozása”

Követelések bevételezése

5121 „Bankbetétek lejben” = 4111 „Vevők” 443,67 lej

Készletek eladása külföldi partnereknek

4111 „Vevők” = % 6376,89 lej

701 „Késztermék értékesítés
5142,65
árbevétel”
4427 „Begyüjtött áfa” 1234,24

Késztermék leírása

711 „Saját termelésű készletek = 345 „Késztermékek” 5142,65 lej

állományváltozása”

Kedvező árfolyamokból való nyereség

45
 5124 „Bankbetétek devizában” = % 6499,89 lej
4111 „Vevők” 6376,89
765 „Bevételek kedvező
123
árfolyamkülönbözetekből”

6.Ábra: SC ZBONA GR SRL Szervezeti struktúrája

Igazgató/Manager/Administrator

Jogtanácsos
Eladási manager Pénzügyi vezető Termelési vezető

Csoportvezető

Munkás

Segéd munkás Inas

Forrás: Saját szerkeztés

A fenti ábra a SC ZBONA GR SRL szervezeti struktúráját, felépítését szemlélteti. A

következőkben a főbb mutatók segítségével vizsgálom a vállalat eredményességét,
hatékonyságát valamint jövedelmezőségét.

A jövedelmezőségi mutatók a vállalat működésének eredményességét fejezik ki. Annak

megítélésére használják, hogy egy vállalat milyen hatékonyan hasznosítja eszközeit.

Árbevétel-arányos nyereség: a vállalat nettó nyereségét vagy jövedelmét viszonyítja az

értékesítés nettó árbevételéhez. Képlete: adózott eredmény / nettó árbevétel

8 Táblázat Árbevétel arányos nyereség

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Árbevétel arányos nyereség 1% 3,8% 2,2% 2,3% 2,2%

Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

46
A mutate értéke mind az öt évben pozitív előjelü, a legnagyobb érték az 2009-ben volt
3,8% majd a 2009-es évet követően egy csökkenés figyelhető meg amely egész a 2012 év
végéig stagnál 2,2%-on.
Eszközarányos-nyereség (ROA): megmutatja, hogy a menedzsment milyen
megtérülési rátával működteti a vállalat eszközállományát, illetve, hogy képes-e akkora
hozamot termelni, amely legalább a tőke költségét fedezi. Képlete: adózott eredmény /
átlagos eszközállomány. A mutató egyaránt fontos lehet a tulajdonosok és a hitelezők
számára, akárcsak a vállalat vezetése számára.

9 Táblázat Eszköz arányos nyereség

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Eszköz arányos nyereség 1,3% 3,7% 2,3% 3,2% 3%
ROA
Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

A ROA mutatóval megvizsgálhatóvá vált, hogy a SC ZBONA GR SRL vállalat teljes

eszközállománya átlagosan milyen hozamot biztosított. A vállalat eszközállománya 2008-
as évtől kezdődően folyamatosan hozamott biztosított a vállalat számára a legnagyobb
érték akárcsak az árbevétel arányos nyereség mutate esetében 2009-ben volt 3,7%-al.
A sajáttőke-arányos nyereség (ROE) a befektetett tőke jövedelemtermelő
képességét vizsgálja. Képlete: adózott eredmény/átlagos saját tőke. Segítségével arra a
kérdésre kaphatunk választ, hogy a részvényesek által birtokolt saját tőke az adott
időszakban mekkora hozamot biztosítottak az egyéb gazdasági szereplők követeléseinek
kielégítése után. Figyelembe kell venni a tőkeáttétel hatását. Ha egy vállalat magas
tőkeáttétellel működik, akkor a saját tőke hozamának nemcsak a cég tevékenységének
üzleti kockázatát, hanem a tőkeáttételből adódó pénzügyi kockázatot is tükröznie kell.
10 Táblázat Saját tőke arányos nyereség

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Saját tőke arányos 4,3 10% 5,9% 7,2% 6%
NyereségROE %
Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

47
ROE mutató kiszámítása, azaz a befektetett tőke jövedelemtermelő képességének
vizsgálata alapján megfigyelhető, hogy a legkissebb érték 2008-ban 4,3% és az ezt követő
évben 2009-ben volt a legmagasabb érték 10%-al.
A hatékonysági mutatók általában azt fejezik ki, hogy a vállalkozás hogyan hasznosítja a
rendelkezésére álló erőforrásokat.Cél, hogy a vállalkozások a valóban szükséges mértékű
vagyont kössék le, s az így befektetett vagyon ne álljon kihasználatlanul, hanem a
felszabadítható tőke más befektetésben nyerjen elhelyezést.
Eszközök forgási sebessége: a különböző eszközcsoportok együttes forgási
sebességét méri, és azt mutatja meg, hogy az adott időszak alatt átlagosan hányszor fordul
meg a vállalat eszközállománya az értékesítés árbevételében. Képlete: nettó árbevétel /
átlagos tőkésített eszközállomány.

11 Táblázat Eszközök forgási sebessége

Év 2008 2009 2010 2011 2012
Eszközök forgási sebessége 1,28 0,97 1,01 1,37 1,36

Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

Az eszközök forgási sebessége a vállalat esetén nem mutat túl nagy eltéréseket, így
elmondhatjuk, hogy megfelelően működik eszközkihasználás, ezek az értékek meghaladják
vagy legalább megközelítettkék az 1-et így kedvező a vállalat számára.
Vevők forgási sebessége: azt mutatja meg, hogy a vevőállomány átlagosan
hányszor fordul meg az értékesítés árbevételében. Képlete: nettó árbevétel / átlagos
vevőállomány.

12 Táblázat Vevők forgási sebessége

Év 2008 2009 2010 2011 2012
Vevők forgási sebessége 12,88 9,55 7,21 7,36 6,45

Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

A vevők forgási sebességének az értéke folyamatos csökkent 2008 és 2012 között. 2008-
ban az érték 12,88 míg 2012-ben 6,45 a felére csökkent. Ez kedvezőtlen a vállalat számára
Szállítók forgási sebessége: Ez a mutató a szállítóállomány kihasználtságát
vizsgálja. A mutató értéke a vizsgált társaságoknak a szállítókkal szembeni fizetési
fegyelméről, fizetési hajlandóságáról tanúskodik. Hasonló jellegű mutató, mint a készletek

48
forgási sebessége vagy a vevők forgási sebessége. Képlete: nettó árbevétel / 1 évnél
rövidebb tartozások

13 Táblázat Szállítók forgási sebessége

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Szállítók forgási 2,34 2,13 2,74 8,93 6,45
sebessége
Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

Ha egy társaságnál a mutató értéke nagyon magas, az arról tanúskodik, hogy a társaság
nagyon jó fizetési fegyelemmel rendelkezik, vagy szállítói erre kényszerítik. Ez azonban
nem feltétlenül előnyös a cég számára, ha piaci pozíciója alapján erősebb alkupozícióban
van szállítóival szemben. A 2011 és 2012 évi értékek nagy mértékben eltérnek a 2008 és
2010 évek közötti értékektől.
Készletek forgási sebessége: A készletek forgási sebessége a vállalati vezetőket
egyik legjobban érdeklő, a vállalat készletgazdálkodását legjobban jellemző átfogó mutató.
Értéke azt mutatja meg, hogy a cégnek hányszor sikerült a vizsgált időszak alatt átlagos
készletállományát értékesítenie. Képlete: nettó árbevétel / készletek

14 Táblázat Készletek forgási sebessége

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Készletek forgási sebessége 4,85 3,44 3,22 4,29 4,06

Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

A mutató magas értékét általában a hatékonyság biztos jeleként szokták értelmezni. Ez

azonban nem biztos, hogy így van, hiszen lehetséges, hogy a mutató magas értékét az
optimálisnál alacsonyabb készletállomány okozza, ami piaci szempontból lehet, hogy
előnytelen. Hosszabb távon lehet, hogy piacvesztést okoz, ha egy cég nem képes vevőit
azonnal kiszolgálni a vevő kívánsága szerinti összetételű áruval
Eszözök forgási ideje= 365 / eszközök forgási sebessége
15 Táblázat Eszközök forgási ideje

Év 2008 2009 2010 2011 2012

49
 Eszközök forgási ideje 285,15 376,28 361,38 266,42 268,38

Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

Észrevehető, hogy 2008 és 2009 között egy 91,13 napos növekedés volt majd ezt követően
folyamatos csökkenés figyelhető meg, legkisebb érték 2011-ben 266,42 nap volt.
Vevők forgási ideje= 365 / vevők forgási sebessége

16 Táblázat Vevők forgási ideje

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Vevők forgási ideje 28,33 38,21 50,62 49,59 56,59

Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

Az eredményekből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a vizsgált 5 évben a vevők

forgási idejének az értéke folyamatosan növekedett, a legnagyobb érték 2012-ben 56,59 ért
el.
Szállítók forgási ideje= 365 / szállítók forgási sebessége
Ez a mutató a szállítószámlák kiegyenlítésének sebességét méri, dimenziója megegyezik az
átlagos beszedési idővel, azaz megmutatja, hogy a társaság átlagosan hány nap alatt
egyenlíti ki a szállítók felé fennálló tatozásait. Számlálójában a vizsgált időszak napjainak
száma, a nevezőben pedig a szállítók forgási sebessége szerepel.

17 Táblázat Szállítók forgási ideje

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Szállítók forgási ideje 155,98 171,36 133,21 40,87 56,59

Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

A magas forgási sebesség alacsony forgási időnek, míg az alacsony forgási sebesség magas
forgási időnek felel meg.
Készletek forgási ideje= 365 / készletek forgási sebessége

18 Táblázat Készletek forgási ideje

50
 Év 2008 2009 2010 2011 2012

Készletek forgási ideje 75,26 106,1 113,35 85,08 89,9

Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

A készletek forgási ideje 2008-tól folyamatosan növekedett 2010-ig majd az ezt követő
években az érték lecsökkent
Likviditási mutatók Arra keresik a választ, hogy a rendelkezésre álló forgóeszközeinek
felhasználásával a társaság mennyiben képes eleget tenni rövid lejáratú kötelezettségeinek,
azaz milyen könnyen tud pénzhez jutni. Lehetővé teszik a vállalat pénzügyi erejének a
felmérését.
Likviditási ráta: a vállalat azon képessége, hogy a forgóeszközökből miképpen
tudja folyó forrásait visszafizetni (pénzé alakítani) – a vállalat azon képessége, hogy a
rövid távú fizetésképtelenségét el tudja-e kerülni. Képlete: forgóeszközök / rövid lejáratú
kötelezettségek.

19 Táblázat Likviditási ráta

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Likviditási ráta 0,67 0,85 1,26 3,3 4,22

Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

A likviditási ráta értéke az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett amely az

ellemzett vállalatom számára egy jó jel. Akkor kedvező a vállalat számára ha a mutató
értéke meghaladja az 1-et. Ezt 2008 és 2009-ben nem tudták teljesíteni, viszont 2010-től
jóval meghaladta ezt az értéket.
A likviditási gyorsráta a likviditási ráta egy finomított változatát jelenti.A rövid
lejáratú eszközök közül csak a likvidebb eszközök kerülnek a számlálóba, vagyis a pénz, a
likvid értékpapírok, és a vevők tartozásai. A nevezőben pedig maradnak a rövid lejáratú
kötelezettségek. Képlete: Forgóeszközök-Készletek / Rövid lejáratú kötelezettségek

20 Táblázat Likviditási gyorsráta

Év 2008 2009 2010 2011 2012

Likviditási gyorsráta 0,19 0,23 0,4 1,22 1,7

51
 Forrás A vállalat mérleg és eredménykimutatása

A likviditási gyorsráta esetében is akárcsak a likviditási rátánal az értékek folyamatosan

nőnek a legnagyobb érték az 2012-es évben volt 1,7.

Következtetések és javaslatok

A szakdolgozat elkészítése folyamán elmélyülhettem az import és export

műveletek világában. Világossá vált a számomra, hogy a nemzetközi tranzakciós ügyletek
nélkülözhetetlenek egy adott ország gazdasági fejlődésére, valamint a jólét növekedéséhez
vezett azáltal, hogy könnyebb módon szerezhetjük meg a kívánt termékeket és
szolgáltatásokat. Az importokról akárcsak az exportokról elmondhatjuk, hogy egyaránt
jelenthetnek előnyöket és hátrányokat is a fogyasztók számára. Az importok akárcsak az
exportok növekedési tendenciát mutatnak, ez magyarázható, hogy a különböző termékek és
szolgáltatások nincsennek teljes mértékben lefedve a piac által és az ebből fakadó
hiányosságokat pótolni kell külföldi termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A
külkereskedelmi ügyleteket esetében nélkülözhetetlenek a kiigazító intézkedések.A
nemzetközi tranzakciós ügyletek szabályozására szolgálnak a nemzetközi kereskedelmi
eszközök. Románia esetében az export volumen magasabb mértékben nőtt az import
volumenhez képest de még így is az importok real értékem meghaladja az exportok értékét.
Vállalkozások esetében is a külpiac számos előnyöket biztosíthat melyek észszerü
kihasználásával növelhetik eladásaikat vagy akár költségeiket is csökkenthetik, ha a
termeléshez szükséges alapanyagokat olcsóbb áron szerezheti meg külföldön vagy a
bizoyos alapanyag belföldön nem szerezhető be. Az export egy gazdasági egység számára
új lehetőségeket jelent értékesítés szempontjából. A mai rohanó világban a fogyasztók
szinte már nem tesznek különbséget egy belföldi és egy importált termék között. A
külkereskedelmi műveleteket szükséges az általam bemutatott vállalat számára mivel
tevékenységét máskülönben nem tudná folytatni, mivel Romániában nem tud a számára
megfelelő gumislagot és acélcsőt beszerezni. Az árfolyamváltozás miatt is a SC ZBONA
GRL folyamatos kockázatnak van kitéve, mivel a szállítóktól külföldi pénznemben vásárol.
Javasolnám a SC ZBONA GR SRL vállalatnak azt, hogy az eddigi külföldi
partnereivel ápolja a kapcsolatait mivel belföldön nem tudja beszerezni a termeléshez

52
szükséges alapanyagokat és mivel egy viszonylag kis vállalkozásról van szó komoly
beruházást jelentene a vállalat számára, hogy saját maga állítsa elő az alapanyagokat.
Szállítóival egyeztethetne, hogy rögzített árfolyamon vásárolhasson mivel a vállalatom
kapcsán többször véltem felfedezni árfolyamkülönbözetből felmerülő költségeket.

Bibliográfia
Băicoianu, C. I. (1904), Istoria politicei noastre vamale și comerciale, București 1904
Blanchard, O. (2010), Macroeconomics
Brătianu, Gh. (1988), Marea Neagră, Editura Meridiane, București
Ciobanu, Gh. (2004), Tranzacții economice internaționale, Editura Imprimeria Ardealul,
Cluj-Napoca
Csáki, Gy. (2002), A nemzetközi gazdaságtan alapjai, Napvilág Kiadó, Budapest
Dr. Huszár, E. & Dr. Esze, M. (1999), Külgazdaságtan, Aula Kiadó, Budapest
Dr. Huszár, E. (1994), Nemzetközi kereskedelempolitia, Akadémia Kiadó, Budapest
Filip, C.I (2008), Implicațiile financiar-contabile ale operațiunilor de import-export
Editura Casa Cărții de Știință, Cluj-Napoca
Giurgescu, C.C. & Giurgescu, D.C. (1975), Istoria românilor din cele mai vechi timpuri
astăzi, Editura Ablatros, București
Krugman, P. & Obstfeld, M. (2003), A nemzetközi gazdaságtan, Panem Könyvkiadó,
Budapest
Niță, I. (2000), Comerțul exterior românesc în perioada de tranziție,Editura Luminalex
Pete, I. & Fekete, Sz., & Cardoș, I.R. (2010), Számviteli alapismeretek, Casa Cărții de
Știință,Cluj-Napoca
Popa, I. (2002), Tranzacții de comerț exterior, Editura Economică
Samuelson, P. & Nordhaus, D. (2006), Közgazdaságtan Akadémia kiadó, Budapest
Șută, N.C.(1988), Istoria comerțului exterior si a politici comerciale românești, Editura
Economică, București
Vișan, D. & Buruda, C. & Luță, D. (2006), Contabilitatrea operațiunilor de acoperire a
riscurilor în comerțul exterior, Gestiunea și contabilitatea firmei nr. 3/2006
A román adótörvény
Kárpáti, L.& Lehota, J. (2007) Agrármarketing, elérhető

53
http://www.mtk.nyme.hu/fileadmin/user_upload/gazdasag/Letoeltesek/agrarmarketig.pdf

letöltés időpontja 2014.04.29

http://www.insse.ro/cms/

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/

54