Az érzések listája segít a magabiztos önkifejezésben.

Íme többféle csoportosítás és lista több, mint

200 érzésről.
Az érzelmek egyik fő funkciója valamely helyzetre adott megfelelő és gyors reakciókészség kialakítása. Ez talán legfőképpen
abban nyilvánul meg, hogy egy korlátos viselkedési készletből automatikusan, mérlegelés nélkül kiválasztasz egy cselekvést,
és azt végrehajtod.
 Amikor nem hallgatsz érzelmeidre, évekig őrlődhetsz egy másoknak kevés kihívást jelentő választáson.

 Amikor pedig túlságosan hallgatsz rájuk, akkor emberi kapcsolataidat felőrölve, együttműködés nélkül, megfontolt
és átbeszélt döntés helyett megvalósítod azt, ami épp eszedbe jut.
Amikor tehát nem figyelsz érzéseid jelzéseire, akkor megfosztod magad azoktól a nagyon fontos információktól, amelyek
segítik önkifejezésedet, érvelésedet, vagy egy probléma hatékony megoldását.

Miben segít az érzelem lista?

Miután felismerted, hogy valamiféle érzelemmel van dolgod, fontos, hogy nevet tudj neki adni. Az érzések listája abban tud
segíteni, hogy megcímkézd érzelmeidet, nevet adj nekik azon túl is hogy jó, vagy épp rossz érzésem van. Szókincsed bővítése
érzelemkifejezésedet, meggyőző erődet, és emberi kapcsolataidat is javítani fogja.
 Az érzelmeket elég észrevenni, megcímkézni, és kíváncsinak lenni rájuk – nem hasznos az
sem, ha elfojtod őket és az sem, ha felfokozod. Ez az elfogadás jelentősen csökkenti erejüket: ekkor nem kötnek gúzsba és
nem késztetnek olyan dolgokra, amit később megbánsz. Mondd ki – legalább magadnak, csendben – ami benned van, tehát ne fojtsd el,
ugyanakkor ne cselekedd meg azt sem, ami éppen a pillanat hevében eszedbe jut! Csak simán fogad el, hogy dühös, frusztrált, csalódott,
vagy irigy vagy. Ezt a folyamatot, amikor csak hagyod hogy legyen, de nem cselekszel az érzés mentén semmit,
sokan tartalmazásnak hívják.
Minden érzelem keletkezésének van egy külső és egy belső oka. Egyfelől kell egy külső inger, másfelől egy belső jelzésrendszer, ami
a késztetéseket, értékeket, fontosságokat jelöli ki számodra. Ha tisztában vagy vele, hogy a helyzet és saját magad mely
jellemzői váltják ki az adott érzelmet, több kontrollt érzel élményed fölött. Fontos tehát, hogy érzelmeidet, gondolataidat és
viselkedésedet összekösd, vagyis tudd, hogy mit miért teszel.
Az érzelem egymással kölcsönösen összefüggő és összehangolt – szubjektív, vegetatív, kifejezésben, kognitív kiértékelésben,
gondolkodási és cselekvési tendenciában, nyílt vagy kognitív aktivitásban bekövetkező – változások viszonylag rövid lefutású komplex
rendszere, amely elősegíti, hogy a szervezet számára jelentős külső vagy belső eseményekre adaptívan reagáljon.
Az érzelmek csoportosítása
Az emberi érzéseket sokféleképpen csoportosíthatjuk. Paul Ekman, az érzelemkutatás egyik legnagyobb szakértője szerint 6
emberi alapérzelem van. (Egyébként ő volt az egyik tanácsadója az Agymanók című filmnek is, amelynek főszereplői Riley
érzelmei.) Ezeket az alapérzelmeket láthatjuk a lenti felsorolásban.
Alapérzelmek Paul Ekman szerint
1. Öröm békés, boldog, elragadtatott, energikus, hálás, nyitott, jókedvű, …
2. Bánat boldogtalan, borúlátó, elégedetlen, gondterhelt, letargikus, szomorú, …
3. Düh bosszús, frusztrált, feszélyezett, feszült, ideges, morcos, nyűgös, heves, …
4. Meglepődés álmélkodó, megrökönyödött, csodálkozó, elképedt, megilletődött …
5. Félelem szorongó, tehetetlen, ijedt, rémült, megszeppent, riadt, reszkető,…
6. Undor irtózó, viszolygó, gyomorforgató, ki nem álló, gyűlölő, megvető, iszonyodó, …
Érzések, érzelmek csoportosítása
Pozitív Negatív

FIGYELEM (jóindulat, segítőkészség, gondoskodás, DÜH (elégedetlenség, frusztráció, feszültség, keserűség,

együttérzés, gyengédség, tisztelet, ámulat, csodálat, ingerültség, bosszúság, neheztelés, idegesség, harag,
behódolás) zaklatottság)

NYUGALOM (higgadtság, békesség, derű, harmónia, SZORONGÁS (nyugtalanság, aggodalom, félénkség,

ellazultság, elégedettség, gondtalanság, kétségbeesés, riadalom, ijedtség, rémület, félelem, rettegés)
összeszedettség)

BOLDOGSÁG (öröm, szeretet, kiteljesedés, jóllét) SZOMORÚSÁG (bánat, mélabú, csüggedtség, csalódottság,
 boldogtalanság)

ENERGIKUSSÁG (bizakodás, optimizmus, lelkesedés, UNALOM (fásultság, kedvetlenség, egykedvűség,

büszkeség, céltudatosság, elszántság) érdektelenség, érzéketlenség, közömbösség)

BIZALOM (elfogadás, hála) ZAVARODOTTSÁG (bizonytalanság, tétlenség meglepődés,

értetlenség, tehetetlenség)

JÁTÉKOSSÁG (izgatottság, vidámság, felszabadultság, ÜRESSÉG (szégyen, bűntudat, lelkiismeretfurdalás,

spontaneitás, kíváncsiság, érdeklődés, nyitottság, kiüresedés)
élvezet)

UNDOR (gyűlölet, utálat, lenézés, irtózás, megvetés,

kárörvendés)

Összetett érzelmek
A bonyolult emberi viszonyok, kapcsolatok mentén rengeteg olyan érzelem is kialakult, amelyek a fenti alapérzelmekből
tevődnek össze, például a bűntudat, szégyen, irigység, megvetés.

Ezen összetett érzelmek kialakulásához már szükséges az, hogy bekerüljünk egy adott kultúrába, társadalomba, családba, és
elsajítátsuk annak értékeit. Így például, ha tudod, hogy a Te családodban vagy kultúrádban érték a győzelem, akkor büszke
leszel, ha nyersz egy érmet egy futóversenyen.

Érzelem-méter
Sokat segíthet az is, ha egyszerűen a kellemes-kellemetlen, illetve a magas energiájú-alacsony energiájú tengely mentén
próbáljuk meg átérezni, mi van bennünk, vagy kitalálni, mi lehet a másikban.