Tortenelem 7

TÖRTÉNELEM 7.
Tanmenetjavaslat
(Az „EMMI Tanmenet 2022” pályázatra benyújtott tanári tanmenet.)

Tankönyv: Történelem 7.
Kiadói kód: OH-TOR07TB
Engedélyszám: TKV/53-7/2022 (2022.02.14. - 2027.08.31.)
A tanmenetet készítésekor felhasznált dokumentumok: Kerettanterv 2020, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Történelem 6. OH-TOR06TA és OH-TOR06TB, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Történelem 7. FI-504010701/1
Tanmenetjavaslat, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Történelem 8. FI-504010801/1
Forrás: https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/OH-TOR06TA
https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/OH-TOR06TB
https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/FI-504010701_1
https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/FI-504010801_1
A témakörök áttekintő táblázata:
Témakörök: Témák: Óraszám:
A modern kor születése A nemzeti eszme és a birodalmak kora 6

Politikai eszmék: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus
A dualizmus kora: A modernizálódó Magyarország 4
felzárkózás Európához A millenniumi Magyarország
Az első világháború és Az első világháború, Magyarország a háborúban 12

következményei Magyarország 1918–1919-ben
A trianoni békediktátum
Totális diktatúrák A kommunista Szovjetunió 4

A nemzetiszocialista Németország
A Horthy-korszak A politika irányai 4

Gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés
A második világháború Háború földön, tengeren és levegőben. 19

A háború borzalmai
Magyarország a világháború idején
A holokauszt
A megosztott világ A hidegháború 7

A Nyugat
Magyarország A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon 6

szovjetizálása A Rákosi-diktatúra
Deportálások „békeidőben”
Két mélységelvű téma Magyarország a világháború idején 6

A Nyugat
Ismétlés, ellenőrzés 6
Összes óraszám: 68
A modern kor születése
Témák Témák Az óra témája, vagy Fejlesztési feladatok, ismeretek, Fejlesztési terület, Fogalmak és
órákra funkciója tanulási eredmények tevékenységformák adatok/Lexikák
bontása
A nemzeti eszme 1. 1. A nemzeti eszme és Az olasz és a német egység Elemző gondolkodás: Fogalmak:
és a birodalmak a nemzetállamok története és következményei. A A történeti események és nacionalizmus,
kora Európája. nemzetállamokat létrehozó jelenségek megfigyelése és demokrácia.
társadalmi, kulturális összehasonlítása
mozgatórugók, illetve Itália és a A történelmi párhuzamok Személyek:
német régió társadalmi, gazdasági, felhasználása az események, Bismarck.
külpolitikai helyzetének jelenségek értelmezéséhez és
ismertetése. A német és olasz megmagyarázásához. (Pl. Kronológia:
egység megvalósításának Hasonlóságok és különbségek az 1871 Németország
áttekintése, utalva a francia, olasz és német egység egyesítése.
Habsburg érdekekre, létrejöttében.)
ellenérdekekre. Az atlasz vonatkozó Tájékozódás térben-időben: Topográfia:
térképeinek a használata. Az új Topográfiai feladatok Németország,
Német Császárság erejének A történelmi térképekről Olaszország, Brit
bemutatása, és az európai leolvasható információk Birodalom, Amerikai
hegemóniára, valamint a gyarmatok azonosítása és értelmezése. (Pl. Egyesült Államok,
újrafelosztására irányuló német Kisnémet és nagynémet egység.) Japán.
törekvések okainak, feltételeinek
ismertetése.
2. 2. Gyarmatbirodalmak A 19. századi gyarmatosítás Elemző gondolkodás:
a világ térképén. lényegének és folyamatának, A történelmi változások nyomon
valamint a hagyományos és újonnan követése. Egy korszakon belül
felemelkedő nagyhatalmak lezajlott változások bemutatása
gyarmati versengésének különböző szempontok szerint
bemutatása. A lecke Anglia, (politikai, gazdasági, társadalmi,
Franciaország és az új kulturális; helyi, regionális,
nagyhatalmak, az USA, Olaszország, globális; gyors, lassú, rövid távú,
Németország és Japán rivalizálását hosszú távú). (Pl. Nagy-Britannia
követi nyomon Ázsia, Afrika fejlődése a 19. században.)
újrafelosztásáért. Az atlasz
vonatkozó térképeinek a
használata.
A gyarmatosító országok és
gyarmatok eltérő politikai,
gazdasági kapcsolatainak, a
gyarmati társadalmak és a
kézművesipar szétzilálásának,
termelésük kiszipolyozásának
megismertetése.
A gyarmati lakosság sorsának, a
rabszolgaság kérdéseinek
bemutatása.
3. 3. Az USA fejlődése a Az USA létrejötte és fejlődése a 19. Ismeretszerzés, tanulás:

19. században században. A függetlenségi háború, Az információk rendszerezése és
majd az Amerikai Egyesült Államok értelmezése. Adatok és
19. századi történelmének információk csoportosítása és
bemutatása. A vadnyugat lassú rendszerezése különböző
beépítésének folyamata az ország szempontok szerint. (Pl. Észak és
vérkeringésébe. Az északi és déli Dél különbözőségei.)
államok eltérő gazdasági, társadalmi Elemző gondolkodás:
fejlődésének, az eltérő gazdasági Emberi magatartások és
érdekeikből fakadó politikai döntések megfigyelése. Egy
konfliktus felerősödésének politikai reformer életének
bemutatása. A polgárháború megismerése és bemutatása
okainak és eredményének abból a szempontból, hogy mit és
ismertetése. Az Amerikai Egyesült miért akart megreformálni,
Államok nagyhatalommá válása. mennyire sikerült reformjait
megvalósítani. (Pl. Abraham
Lincoln életútja, reformjai.)
4. 4. A világ A 20. század eleji nagyhatalmak Ismeretszerzés, tanulás: Az

nagyhatalmai és azonosítása, és a korabeli világra információk rendszerezése és
ellentéteik a 20. gyakorolt hatásuk feltárása értelmezése. A tettek és a
század kezdetén. térképek és egyszerű ábrák következmények közötti
segítségével. Az európai kapcsolatok felismerése. (Pl.
politikatörténet bemutatása 19. Milyen következményeket vontak
század második felében. A maguk után Németország
nagyhatalmak eltérő gazdasági gyarmati tervei?)
fejlődéséből származó új A történelmi kulcsfogalmak
erőviszonyok, a köztük lévő ismerete és alkalmazása:
érdekellentétek taglalása. A tanult történelmi fogalmak
A balkáni helyzet ismertetésén értelmezése a konkrét példák
keresztül rámutatni a kibontakozó alapján és segítségével. (Pl. a
európai konfliktusra, bemutatva politika, a gazdaság és a hadsereg
Németország, Olaszország, az összefüggései.)
Osztrák–Magyar Monarchia, Kommunikáció:
Oroszország és Törökország Események, történetek
érdekeit. elbeszélése. Egy történelmi
esemény vagy eseménysorozat
bemutatása az események közötti
összefüggések, az okok és
következmények bemutatásával
együtt. (Pl. Szerbia és az Osztrák-
Magyar Monarchia viszonyának
átalakulása a huszadik század
elején.)
Politikai eszmék: 5. 5. Liberalizmus és A politikai eszmék legjellemzőbb Az információk rendszerezése és Fogalmak:

liberalizmus, konzervativizmus gondolatait megjelenítő néhány értelmezése: liberalizmus,
konzervativizmus, egyszerű és rövid forrás Vizuális rendezők (táblázatok, konzervativizmus,
szocializmus értelmezése és azonosítása. A lecke ábrák, vázlatok) készítése. (Pl. szocializmus,
a felvilágosodás és a francia történelemformáló eszmék és kommunizmus,
forradalom utáni századok főbb jellemzőik.) keresztényszocializmus.
meghatározó, történelemformáló A történelmi kulcsfogalmak
eszméit mutatja be: a liberalizmust ismerete és alkalmazása: Személyek:
és a konzervativizmust. A történelmi kulcsfogalmakkal Marx.
Érzékeltetni lehet, hogy egy olyan kapcsolatban tanultak folyamatos
eszme, mint a szabadság, felhasználása és bővítése.
sokféleképpen értelmezhető és ez (Értelmezzük a 19. századi
törvényszerűen politikai liberalizmus és a
konfliktusokhoz vezet. konzervativizmus történelmi
jelentőségét!)
6. 6. Szocializmus, A 19. századi politikai eszmék Elemző gondolkodás:

kommunizmus, céljainak és jellemzőinek A történelmi változások nyomon
keresztényszocializmus rendszerezése. A 19. századi ipari követése.
forradalom második szakaszának
áttekintése.
Az ipari forradalomnak a
hétköznapokra, az urbanizáció
folyamatára, és az ebből fakadó új
társadalmi problémákra, a
munkásság politikai törekvéseire
való hatása.
A dualizmus kora: felzárkózás Európához
bontása
A modernizálódó 7. 7. Magyar feltalálók A korszak gazdasági és technikai Elemző gondolkodás: Fogalmak: közös
Magyarország és találmányok, az fejlődésének bemutatása. A korszak ügyek, dualizmus,
A történelmi változások nyomon
ipar fejlődése. ipari fejlődésének nyomon követése MÁV.
követése. A politikai, társadalmi,
Vasútépítés, diagramok, táblázatok segítségével.
gazdasági változások Személyek:
folyószabályozás. Magyarország 1867-től a
megkülönböztetése egymástól. (Pl. Andrássy Gyula.
századfordulóig tartó időszakának
Hogyan hatottak a gazdasági
bemutatása politika- és gazdaság- Topográfia:
változások a társadalomra?)
történeti vonatkozásban. Az intenzív Budapest.
gazdasági fejlődés, a modern A földrajzi tényezők szerepének
infrastruktúra kiépülésének, a felismerése az emberek életében.
polgárosodás és városiasodás Földrajzi adottságok jellemzése,
folyamatának ismertetése. A Tisza összehasonlítása, következtetések
Kálmán-kormányzat modernizációs levonása. (Pl. Miért maradt hazánk
politikájának és Baross Gábor agrárország?)
minisztersége jelentőségének
bemutatása, a polgári állam, a
modern közigazgatás kiépítésének, a
gazdaság élénkítési folyamatának
áttekintése. Ganz Ábrahám életútja
és a magyar nehézipari sikertörténet
bemutatása.
8. 8. Egy világváros A dualizmus kori vidék és város Ismeretszerzés, tanulás:
kiépülése – az lakóinak és életmódjának
Ismeretszerzés elsődleges forrásokból.
urbanizáció Budapest bemutatása. A 20. század eleji és
példáján. korunk életmódja közötti A művészeti alkotások alapján
különbségek azonosítása. következtetések levonása arról, hogy
milyennek látták az életüket a korabeli
A dualizmus kori magyar
emberek: pl. mit láttak benne szépnek
városiasodás folyamatának
és örömtelinek, és mit láttak benne
áttekintése. Annak bemutatása, hogy
rossznak és elkeserítőnek.
Budapest fővárossá fejlődésének
folyamata milyen szakaszokból állt, Kommunikáció:
továbbá hogy világvárossá
növekedésének milyen okai és Beszámoló készítése. Képzeletbeli
feltételei, pozitív és árnyoldalai levelek, naplók, beszámolók készítése
voltak. A klasszicista-szecessziós egy korabeli ember nevében (pl. a
belváros és az első külvárosi városi életről).
munkásnegyedek kiépülésének, a
millenniumi ünnepségekhez és a
világkiállításhoz kötődő
fejlesztéseknek az áttekintése.
A városi társadalom, a városi élet

mindennapjainak, és néhány
regionális központ, vidéki nagyváros
fejlődésének bemutatása.
A millenniumi 9. 9. A soknemzetiségű A zsidó emancipáció, a hazai Elemző gondolkodás: Fogalmak:

Magyarország ország. zsidóság szerepe a magyarországi Millennium,
Történelmi problémák felismerése és
modernizációban. A cigányság emancipáció,
elemzése. Példák alapján annak
helyzete, hagyományos bemutatása, hogy az egyes népek urbanizáció.
mesterségek. A dualizmus kori kultúrája miként hatott másokéra;
Kronológia: 1896 a
Magyarország etnikai, nemzetiségi ennek a jelenségnek az értelmezése az
Millennium.
viszonyainak és azok első emberi kultúra fejlődése
világháborúig bekövetkező szempontjából. (Pl. Hogyan hatott(ak)
változásainak ismertetése. A a magyarság és a nemzetiségek
nemzetiségek földrajzi egymásra?)
megoszlásának, kultúrájának és
társadalmának ismertetése. Az 1868-
as horvát-magyar kiegyezés és a
nemzetiségi törvény bemutatása.
10. 10. A millenniumi A millenniumi Budapest bemutatása. Kommunikáció:

ünnepségek. A
Beszámoló készítése. Képzeletbeli
legjelentősebb
levelek, naplók, beszámolók készítése
kulturális alkotások.
egy korabeli ember nevében (pl. a
millenniumi épületekről).
Az első világháború és következményei

bontása
Az első 11. 11. Katonai A fontosabb hadviselő országok Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak: antant,
világháború, szövetségek csoportosítása a szövetségi rendszerek központi hatalmak,
Az információk rendszerezése és
Magyarország a kialakulása az első szerint. Az egymással szemben álló front, állóháború,
értelmezése. A tettek és a
háborúban világháború előtt szövetségi rendszerek és a szövetségi hátország, bolsevik.
következmények közötti kapcsolatok
rendszerek közötti fegyverkezési
felismerése. (Pl. Milyen Személyek: Tisza
verseny kialakulásához vezető okok
következményeket vontak maguk után István, Lenin.
bemutatása. Az atlasz vonatkozó
Németország gyarmati tervei?)
térképeinek a használata. Kronológia: 1914–
A történelmi kulcsfogalmak ismerete 1918 az első
és alkalmazása: világháború, 1917 a
bolsevik
A tanult történelmi fogalmak
hatalomátvétel.
értelmezése a konkrét példák alapján
és segítségével. (Pl. a politika, a
gazdaság és a hadsereg
Topográfia:
összefüggései.)
Szarajevó, Szerbia,
Kommunikáció: Események, Doberdó.
történetek elbeszélése. Egy történelmi
esemény vagy eseménysorozat
bemutatása az események közötti
összefüggések, az okok és
következmények bemutatásával
együtt. (Pl. Hogyan jöttek létre a nagy
háborús szövetségek?)
12. 12. Az első A júliusi válság. Haditervek és Ismeretszerzés, tanulás:

világháború mozgósítások. Annak bemutatása,
kirobbanása hogy az első világháború milyen
körülmények között robbant ki. A
értelmezése. Annak helyes
konfliktus kiszélesedése és az ehhez
értelmezése, hogy a történelmi
vezető közvetlen okok bemutatása. A
eseményeknek egyszerre többféle oka
háborús felek stratégiai
és következménye lehet; az okok és
elképzeléseinek ismertetése, továbbá
következmények összegyűjtése,
a hadviselésben bekövetkező
csoportosítása, rangsorolása
forradalmi változások és azok
különböző szempontok szerint. (Pl. a
háborúra gyakorolt hatásainak
háború kirobbanásának közvetett és
bemutatása.
közvetlen okai.)
13-14. 13. Az állóháború, Az első világháborús hadviselés Tájékozódás térben-időben:

magyarok a összehasonlítása a korábbi
Topográfiai feladatok. A történelmi
világháborúban háborúkéval. A fontosabb
térképekről leolvasható információk
hadszínterek, a gépesítés, a
(pl. főbb frontok, háborús események)
tömeghadsereg, az állásháború és
azonosítása és értelmezése.
lövészárokharc, a hátország
fogalmainak ismertetése, valamint a Ismeretszerzés, tanulás:
haditechnika, a tengeri hadviselés, a
gazdasági háború és a vegyi fegyverek Az információk rendszerezése és
kérdéseinek taglalása. Az atlasz értelmezése. Egyszerű
vonatkozó térképeinek a használata. cselekményvázlat készítése (pl. a
Magyarország első világháborúban háború magyar frontjairól).
betöltött szerepének, részvételének A történelmi események értékelése
bemutatása. Annak áttekintése, hogy különböző személyek és csoportok
melyek voltak a közös hadsereg és a helyzete és érdekei szempontjából.
magyar honvédség harcainak főbb (Pl. a Monarchia vegyes nemzetiségű
színterei, hogyan alakultak az egyes hadseregének értékelése a hadi
frontok, a nagyobb csaták. ütőerő szempontjából.)
Magyarország stratégiai céljainak és
érdekeinek bemutatása, különös Kommunikáció:
tekintettel Románia és Szerbia
Rövid beszámoló készítése a tanultak
viszonylatában. A magyar hátország
és az olvasottak alapján (pl. a Magyar
helyzetének, a belpolitikai
Királyság háborús veszteségeiről).
erőviszonyok megváltozásának az
ismertetése. Magyarország háborús
veszteségeinek taglalása, és annak
bemutatása, hogyan teltek a háborús
évek hétköznapjai a frontokon és a
hátországban.
15. 14. A hátország A háborús körülményeket bemutató Ismeretszerzés, tanulás:

megpróbáltatásai és különböző típusú források gyűjtése,
az oroszországi feldolgozása. A totális háború és a
értelmezése. Egyszerű
forradalmak hadigazdaság bemutatása. Az 1917-es
cselekményvázlat készítése (pl. 1917
oroszországi bolsevik hatalomátvétel
oroszországi történéseiről).
és a polgárháború áttekintése. A cári
birodalom helyzetének bemutatása az Eseményekről, jelenségekről szerzett
első világháború idején. Azon információk rendezése okok és
tényezők, társadalmi feszültségek, következmények szerint.
gazdasági nehézségek ismertetése,
amelyek az alkotmányos erők Kommunikáció:
gyengeségéhez vezettek. Lenin Rövid beszámoló készítése (pl. a
politikai pályájának, a kommunista- bolsevik hatalomátvétel
bolsevik ideológiának, a szovjet következményeiről) a tanultak és az
hatalomátvétel stratégiájának olvasottak alapján.
bemutatása. A bolsevik hatalom
taglalása.
16-17. 15. A háború A központi hatalmak vereségéhez Ismeretszerzés, tanulás:

befejeződik vezető okok bemutatása. Az első Az információk rendszerezése és
világháború utolsó két évének értelmezése. Egyszerű
áttekintése, a német fegyverszünet cselekményvázlat készítése (pl. a
megkötésével bezárólag. Annak háború két utolsó évének a főbb
ismertetése, hogy az anyagháborúban történéseiről).
kimerülő Németország
Eseményekről, jelenségekről szerzett
tengeralattjáró-háborút folytatott az
információk rendezése okok és
antant hatalmakkal szemben, hogy
következmények szerint. (Pl. a
elzárja őket a világpiactól,
korlátlan német tengeralattjáró-
gyarmataiktól, az Amerikai Egyesült
háború és az USA hadba lépésének
Államok gazdaságától. Annak
összefüggései.)
taglalása, miért vált ki Oroszország
1917-ben a háborúból, és az Amerikai Kommunikáció:
Egyesült Államok Angliával és
Franciaországgal való Rövid beszámoló készítése a tanultak
érdekközösségének felvázolása. A és az olvasottak alapján (pl. az utolsó
központi hatalmak 1917–1918-as háborús év történéseiről).
utolsó, az olasz és nyugati fronton való
erőfeszítéseinek, illetve az USA
hadseregével megerősödő antant
1918-as ellentámadásának és
győzelmének bemutatása. Az atlasz
vonatkozó térképeinek a használata.
18. 16. A Párizs környéki Európa háború előtti és utáni Ismeretszerzés, tanulás:
békék térképének összehasonlítása, a
változások értelmezése. Az első
értelmezése. Eseményekről,
világháborút lezáró béketárgyalások
jelenségekről szerzett információk
és békeszerződések bemutatása. A
rendezése okok és következmények
vesztesekkel szembeni elbánást
szerint. (Pl. Mennyiben érvényesültek
illetően a győztes hatalmak
a győztesek érdekei a
érdekeinek és céljainak ismertetése. A
Párizs környéki békék résztvevőinek és béketárgyalásokon?)
menetének, a versailles-i rendezést
Elemző gondolkodás: A történelmi
követő új európai berendezkedésnek
változások nyomon követése. Egyes
és kihívásoknak a bemutatása. Az
történelmi változások jelentőségének
Osztrák–Magyar Monarchia
megítélése. (Pl. Mennyiben
utódállamainak és a kelet-közép-
érvényesült a nemzetek
európai országok új határainak
önrendelkezési joga?)
áttekintése. Az atlasz vonatkozó
térképeinek a használata. Az Tájékozódás térben-időben:
önrendelkezési jog, a nemzetiségi jog, Topográfiai feladatok. A történelmi
a kisantant, az egészségügyi kordon térképekről leolvasható információk
fogalmainak a taglalása. azonosítása és értelmezése. (Pl.
Olvassuk le a változásokat a
békerendezés utáni térképről!)
Magyarország 19. 17. Az őszirózsás Az Osztrák – Magyar Monarchia Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak:
1918–1919-ben forradalom és a háborús kimerültségéből és
Az információk rendszerezése és tanácsköztársaság,
történelmi vereségéből következő
értelmezése. Egyszerű vörösterror, fehér
Magyarország eseményláncolat bemutatása. Az első
cselekményvázlat készítése. (Pl. A különítményes
felbomlása. világháború utáni magyarországi
Károlyi-kormányzat demokratikus megtorlások.
belpolitikai események, az őszirózsás
reformjainak számbavétele.)
forradalom, és a Károlyi-kormány Személyek: Károlyi
demokratikus reformok bevezetésére Kommunikáció: Mihály, Horthy
tett kísérletének bemutatása. A Miklós.
háború utáni gazdasági, politikai Rövid beszámoló készítése a tanultak
válság, az új politikai irányzatok és és az olvasottak alapján. (Pl. Az ország
pártok erőviszonyainak bemutatása. A háború utáni helyzetéről.)
Magyar Nemzeti Tanács politikai Tájékozódás térben-időben:
programjának, Magyarország
elszakadásának a Monarchiától és az Topográfiai feladatok. A történelmi
őszirózsás forradalom főbb térképekről leolvasható információk
azonosítása és értelmezése (pl.
eseményeinek áttekintése. A Károlyi- Magyarország területi veszteségeiről).
kormány demokratikus politikai
törekvéseinek, illetve megvalósítási
lehetőségeinek és eszközeinek
ismertetése. Magyarország 1918–
1919-es fokozatos antant
megszállásának bemutatása. Az atlasz
vonatkozó térképeinek a használata. A
Károlyi-kormány nemzetiségi
politikájának, külpolitikai céljainak és
lehetőségeinek, a wilsoni pontokon
alapuló pacifista politika kudarcának
ismertetése. Az antant és a magyar
kormány közötti tárgyalások és a Vix-
jegyzék belpolitikai erőviszonyokra
gyakorolt hatásának ismertetése.
20. 18. A A történelmi Magyarország Ismeretszerzés, tanulás:

tanácsköztársaság szétesésének bemutatása térképen az
hatalomra kerülése elcsatolt területek történelmi
értelmezése. Egyszerű
és bukása. Az megnevezésével. Az 1919-es Magyar
cselekményvázlat készítése (pl. a
ellenforradalom. Tanácsköztársaság történetének
tanácskormány főbb intézkedéseiről).
feldolgozása. A proletárdiktatúra
győzelme körülményeinek, a Elemző gondolkodás:
tanácskormány belpolitikai
törekvéseinek, a kommunista Emberi magatartások és döntések
erőszakszervezetek működésének, a megfigyelése. Önálló vélemény
főváros és a vidék között kialakuló megfogalmazása eseményekről,
politikai törésvonalaknak és az jelenségekről és személyekről (pl. a
ellenforradalmi erők szerveződésének tanácskormány tevékenységéről).
bemutatása. A Vörös Hadsereg Kommunikáció:
harcainak ismertetése a vereségig, a
proletárdiktatúra bukásáig. Az atlasz Rövid beszámoló készítése a tanultak
vonatkozó térképeinek a használata. és az olvasottak alapján (pl. a Vörös
Hadsereg harcairól).
Tájékozódás térben-időben:

azonosítása és értelmezése (pl. az
északi hadjáratról).
A trianoni 21. 19. A trianoni A Párizs környéki békék alapelvei, a Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak: kisantant.
békediktátum békediktátum – a vesztesek büntetése. Az
Az információk rendszerezése és Kronológia: 1920.
megcsonkított ellenforradalmi magyar kormány
értelmezése. Annak helyes június 4. a trianoni
Magyarország. diplomáciai lehetőségeinek, a
értelmezése, hogy a történelmi békediktátum.
békedelegáció tagjainak, érveinek és
eseményeknek egyszerre többféle oka
eszközeinek bemutatása. Az antant Topográfia:
és többféle következménye lehet; az
résztvevők és a leendő kisantant Kárpátalja, Felvidék,
okok és következmények
államok érdekeinek, a wilsoni eszme Délvidék,
összegyűjtése, csoportosítása,
és a reálpolitika ellentéteinek Burgenland, Erdély,
rangsorolása különböző szempontok
ismertetése. Az atlasz vonatkozó Csehszlovákia,
szerint. (Pl. A trianoni békediktátum
térképeinek a használata. Jugoszlávia, Románia,
okai és következményei.)
Ausztria.
Elemző gondolkodás:

követése. A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése. (Pl. a Sopron környéki
népszavazás értékelése.)
22. 20. Magyarország Vélemény megfogalmazása a Elemző gondolkodás:

területi, népességi történelmi Magyarország
és gazdasági felbomlásának okairól. A békepontok követése. A változások okainak és
veszteségei. és azoknak a Kárpát-medence következményeinek számbavétele és
társadalmaira, gazdaságára, kiértékelése. (Pl. A Kárpát-medence
nemzetiségi, etnikai helyzetére gazdasági egységének megszüntetése
gyakorolt hatásainak bemutatása. és annak következményei.)
A trianoni békediktátum területi és Tájékozódás térben-időben:

demográfiai következményeinek
értékelése.
azonosítása és értelmezése. (Pl. a
területi változások nyomon követése.)
Ismétlés, 23. Ismétlés A tananyag áttekintése a megadott Elemző gondolkodás:

ellenőrzés szempontok szerint. A munkafüzet
feladatainak megoldása.
követése. Egyes történelmi (pl. az
Az atlasz vonatkozó térképeinek a oroszországi és a háború utáni kelet-
használata. közép-európai) változások
jelentőségének megítélése.
Kommunikáció.
A történelmi személyekről (pl.

Leninről), eseményekről (pl. a bolsevik
hatalomátvételről) és korszakokról (pl.
a háborúról) gyűjtött információk
összerendezése megadott szempontok
szerint.
24. Ellenőrzés Számonkérés.

Totális diktatúrák
bontása
A kommunista 25. 21. Kommunista Annak bemutatása, hogy milyen Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak: személyi
Szovjetunió ideológia a ideológiai okokra vezethető vissza a kultusz, GULAG,
Szovjetunióban kommunista diktatúra kiépítése a totális állam.
Szovjetunióban Lenin majd Sztálin
jelenségekről szerzett információk Személyek: Sztálin.
idejében. A polgárháború hatása a
Szovjetunió külkapcsolataira és belső Topográfia:
szerint. (Pl. a kommunista diktatúra
viszonyaira. Szovjetunió, Szibéria
kiépülésének okai a Szovjetunióban.)
(munkatáborok).
26. 22. Kommunista A kommunista Szovjetunió Ismeretszerzés, tanulás:
diktatúra a jellemzőinek azonosítása képi és
Szovjetunióban szöveges forrásokban. A sztálini
diktatúra következményeinek
bemutatása: államosítás,
tervgazdaság, erőltetett iparosítás, a
szerint. (Pl. a kommunista diktatúra
mezőgazdaság kollektivizálása, terror,
kiépülésének következményei a
koncepciós perek és a munkatáborok.
Szovjetunióban.)
A Szovjetunió történetének
feldolgozása a második világháborúig. Elemző gondolkodás:
Sztálin hatalomra kerülésének, a
diktatúra fő jellemzőinek, a személyi Emberi magatartások és döntések
kultusz és a rendőrállam kiépülésének megfigyelése. A tanulságok levonása
ismertetése. történelmi személyek tettei alapján.
(Pl. Ítéljük meg Sztálin személyi
A szocialista tervgazdálkodás kultuszát!)
működésének, az erőltetett iparosítás
folyamatának, a mezőgazdaság
kizsákmányolásának bemutatása.
A totalitárius kommunista rezsim

internacionalista külpolitikájának, a
szovjet tagállamok helyzetének és a
kelet-európai térségben való hatalmi
terjeszkedésének bemutatása a „Nagy
Honvédő Háború”-t megelőző
években.
A 27. 23. Fasizmus és A fasizmus és a nemzetiszocializmus Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak:

nemzetiszocialist nemzetiszocializmus kialakulásának és főbb jellemzőinek nemzetiszocializmus,
a Németország bemutatása. A nemzetiszocializmus: antiszemitizmus,
fajelmélet és antiszemitizmus. A fasizmus.
totális diktatúrák összehasonlítása (pl.
rendezése okok és következmények Személyek: Hitler.
jelképek, ideológiák, hatalmi
szerint. (Pl. A fasizmus és a
eszközök). Érvelés a 20. század Kronológia: 1933 a
nemzetiszocializmus hasonlóságai és
kirekesztő ideológiáival szemben. náci hatalomátvétel.
eltérései.)

követése. Az emberek hajdani és mai
életmódjának összehasonlítása saját
tapasztalatok, elbeszélések, leírások és
képek alapján. (Pl. a szélsőséges
politikai gondolatrendszerek
kialakulásának gazdasági és társadalmi
okai.)
28. 24. Hitler hatalomra A náci hatalomátvétel előzményeinek, Ismeretszerzés, tanulás:

jutása körülményeinek és
következményeinek bemutatása. A
nemzetiszocialista Németország értelmezése. Az információk
jellemzőinek azonosítása képi és csoportosítása az esemény,
szöveges forrásokban. Adolf Hitler tevékenység vagy jelenség típusa
politikai pályájának és a szerint: társadalmi, politikai,
Nemzetiszocialista Német Munkáspárt gazdasági, tudományos, kulturális,
hatalomra kerülésének bemutatása. A vallási. (Pl. A nemzetiszocialisták
náci ideológia, az antiszemitizmus, a hatalomra jutásának főbb állomásai.)
rasszizmus, az élettér és az
„übermensch” fogalmainak
ismertetése. A weimari köztársaság Emberi magatartások és döntések
válsága és a szélsőséges politikai megfigyelése. A tanulságok levonása
pártok megerősödésének gazdasági, történelmi személyek tettei alapján.
politikai okainak feltárása. Az 1923. évi (Pl. A hitleri diktatúra kiépítésének
puccs és a választások eredményeinek egyes állomásairól.)
bemutatása.
Kommunikáció:
Események, történetek elbeszélése.

Egy történelmi esemény vagy
eseménysorozat bemutatása az
események közötti összefüggések, az
okok és következmények
bemutatásával együtt. (Pl. Milyen
eltérő eszközökkel számolták fel a
gazdasági válságot az USA-ban és
Németországban?)
A Horthy-korszak
Témák Témák Az óra témája, Fejlesztési feladatok, ismeretek, Fejlesztési terület, Fogalmak és
órákra vagy funkciója tanulási eredmények tevékenységformák adatok/Lexikák
bontása
A politika irányai 29. 25. A Horthy-korszak A Horthy-korszak politikai Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak: revízió,
első szakasza, eredményeinek és problémáinak numerus clausus,
Bethlen István felidézése. Az antiszemitizmus pengő.
miniszterelnöksége megnyilvánulásainak azonosítása
jelenségekről szerzett információk Személyek: Bethlen
források alapján. Az
rendezése okok és következmények István.
antikommunizmus és revíziós
szerint. (Pl. az ellenforradalmi
törekvések értelmezése. A Horthy- Kronológia: 1920–
rendszer jellemzői.)
rendszer első évtizedének 1944 a Horthy-
bemutatása. A proletárdiktatúrával Elemző gondolkodás: korszak.
szemben szerveződő ellenforradalmi
erők megerősödésének és A történelmi változások nyomon
győzelmének, a politikai konszolidáció követése. Egyes történelmi változások
feltételei megteremtésének, a jelentőségének megítélése. (Pl. a
parlamentáris kormányzás választási rendszer változásai.)
helyreállításának, az új Magyar Kommunikáció:
Királyság alkotmányos alapjainak
ismertetése. Az első Teleki-kormány Események, történetek elbeszélése.
tevékenységének, a király visszatérési Egy történelmi esemény vagy
kísérleteinek és a trónfosztás eseménysorozat bemutatása az
kérdésének a bemutatása. Trianon események közötti összefüggések
negatív társadalmi és gazdasági bemutatásával együtt. (Pl. Mekkora
hatásainak elemzése, illetve a bethleni Horthy katonai múltjának jelentősége
konszolidáció gazdasági, kulturális és a kormányzóvá választásában?)
ideológiai összetevőinek bemutatása.
30. 26. Külpolitikai Magyarország külpolitikai céljainak és Ismeretszerzés, tanulás:

kényszerpályák. lehetőségeinek bemutatása a húszas
és a harmincas években. A értelmezése. Adatok és információk
megerősödő Németország árnyékában csoportosítása és rendszerezése
kialakuló külpolitikai, revíziós különböző szempontok szerint. (Pl.
törekvéseink új lehetőségeinek Milyen területgyarapodásokat sikerült
ismertetése, érintve a politikai elérni 1938–39-ben?)
kényszerpálya fogalomkörét, a sikeres
Segédkönyvek, atlaszok,
revíziós politika és az ország
gyermeklexikonok használata:
szuverenitása közötti
ellentmondásokat. A náci A történelmi atlasz használata.
Németországtól való függés
erősödésének, a kisantant Kommunikáció:
szétesésének, katonai Rövid beszámoló készítése (pl.
függetlenségünk visszaszerzésének Rothermere angol lordról) a tanultak
bemutatása. Az első bécsi döntés és az olvasottak alapján.
eredményének, és egy bekövetkező
európai háborús konfliktus esetén
alkalmazandó magyar stratégiának a
bemutatása.
Gazdasági, 31. 27. Gazdaság és A Horthy-korszak gazdasági és Ismeretszerzés, tanulás: Személyek:

társadalmi és társadalom a társadalmi eredményeinek és Klebelsberg Kuno,
kulturális Horthy-korszakban problémáinak felidézése. A társadalmi Szent-Györgyi Albert.
értelmezése. Az információk (pl. a
fejlődés változások bemutatása szöveges és
gazdasági és politikai válság tényei)
képi források alapján. Társadalmi
csoportosítása az esemény,
rétegződés és érintkezési formák
tevékenység vagy jelenség típusa
szemléltetése Magyarországon. A
szerint: társadalmi, politikai,
Horthy-korszak 1929–1936-ig tartó
gazdasági, tudományos, kulturális,
időszakának feldolgozása. A gazdasági
vallási.
világválság Magyarországra gyakorolt
hatásainak bemutatása, gazdasági Kommunikáció:
ágazatonként vizsgálva a visszaesés
mértékét. A válságból, a
munkanélküliségből fakadó társadalmi Rövid beszámoló készítése a tanultak
feszültségek ismertetése, a Bethlen- és az olvasottak alapján (pl. Gömbös
kormányzat sikertelen Gyula politikai pályájáról).
válaszlépéseinek és bukásának
áttekintése. A válságból való
kilábalással párhuzamosan Gömbös
Gyula politikai pályájának bemutatása,
a parlamentáris rendszer
felszámolására tett kísérlet és a
magyar külpolitikai mozgástér új
lehetőségeinek felvázolása.
32. 28. A Horthy-korszak A Horthy-korszak kulturális Elemző gondolkodás:

kulturális élete eredményeinek felidézése. Az oktatás,
a kultúra és a tudomány néhány
követése. Néhány fontos tudományos
kiemelkedő képviselője. Életmód,
felfedezés és technikai találmány (pl. a
szabadidő, sport. A média és a
rádió és a film) jelentőségének
propaganda világháborúk között
értékelése abból a szempontból, hogy
megnövekedő szerepének
mennyire változtatta meg az emberek
bemutatása, ismertetve annak
életét.
jelentőségét a tömegtájékoztatásban,
a nemzeti revizionista politika
támogatásában. Bepillantás nyújtása a
nemzeti propaganda retorikájába és
szimbolikájába és az új médiumok, a
rádió és a mozi, valamint a
hagyományos sajtó és a plakátok
szerepének fontosságába.
A második világháború
bontása
Háború földön, 33. 29. A második A hitleri Németország terjeszkedése: Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak:
tengeren és világháború Ausztria és Csehszlovákia tengelyhatalmak,
levegőben. előzményei, a megszüntetésének bemutatása. szövetségesek.
értelmezése. Az információk
versailles-i
1933-tól a náci Németország csoportosítása (pl. német
békerendszer
külpolitikájának, revizionista fegyverkezésről) az esemény,
összeomlása Személyek:
törekvéseinek és kelet-közép-európai tevékenység vagy jelenség típusa
hatalmi terjeszkedésének bemutatása. szerint: társadalmi, politikai, Franklin D.
Az atlasz vonatkozó térképeinek a gazdasági, tudományos. Roosevelt,
használata.
Kommunikáció: Churchill.
A náci párt belpolitikai, gazdasági
Események, történetek elbeszélése.
megerősödésének és stabilitásának,
Egy történelmi esemény (pl. Ausztria
ezzel párhuzamosan a versailles-i Kronológia:
megszállása) vagy eseménysorozat (pl.
békerendszer lebontásának, a szabad
Csehszlovákia elfoglalása) bemutatása 1939–1945 a
fegyverkezés és a diplomáciai
az események közötti összefüggések, második világháború,
függetlenség visszaszerzésének
az okok és következmények 1941. június a
áttekintése. Az átalakuló európai
bemutatásával együtt. Szovjetunió
erőviszonyok taglalása, különös
tekintettel Kelet-Közép-Európa Tájékozódás térben-időben: megtámadása.
kényszerpályára állására a náci
Németország és a kommunista Topográfiai feladatok: az események
Szovjetunió szorításában. helyszíneinek megkeresése térképen. Topográfia:
(Pl. Hitler terjeszkedésének főbb Sztálingrád,
állomásai.) Normandia,
Hirosima.
34. 30. A második A nemzetiszocialista Németország és a Ismeretszerzés, tanulás:

világháború kommunista Szovjetunió szerepének
kirobbanása feltárása a háború kirobbantásában. Az információk rendszerezése és
Annak ismertetése, hogy melyek értelmezése. Adatok és információk
voltak a háború kitörésének közvetlen csoportosítása és rendszerezése
okai, milyenek voltak az európai különböző szempontok szerint. (Pl.
nagyhatalmak erőviszonyai, és milyen Melyek az első világháború
érdekek vezérelték őket. A Molotov– legfontosabb jellegzetességei,
Ribbentrop-paktum ismertetését amelyek meghatározták a második
követően a német–lengyel háborúnak világháborúra készülő német vezetés
és Lengyelország feldarabolásának a terveit?)
bemutatása.
Topográfiai feladatok: a történelmi

(pl. Kelet-közép Európa felosztása
Németország és a Szovjetunió között.)
azonosítása és értelmezése
35. 31. A második Annak bemutatása, hogy miképpen Ismeretszerzés, tanulás:

világháború első vált Európa urává a náci Németország
szakasza, a 1939-41 között.
értelmezése. Adatok és információk
villámháborúk kora
Az 1939–1940-es „furcsa háború” csoportosítása és rendszerezése
okainak és körülményeinek feltárása, különböző szempontok szerint. (Pl.
majd Dánia és Norvégia Melyek a „villámháború”
megszállásának és az 1940-es jellegzetességei?)
franciaországi hadjáratnak a
bemutatása. A „villámháború”, a
„furcsa háború”, a gépesített Topográfiai feladatok. A történelmi
hadviselés, a bábkormány fogalmainak térképekről leolvasható információk
ismertetése. (pl. a német hódítások) azonosítása és
értelmezése.
Az atlasz vonatkozó térképeinek a
használata.
36. 32. Hitler első Az angliai csata és a Barbarossa- Ismeretszerzés, tanulás:

kudarcai hadművelet kudarcainak felidézése.
Churchill személyének hatása brit értelmezése. Adatok és információk
háborús erőfeszítések folytatására. csoportosítása és rendszerezése
Miért ajánlott békét Hitler különböző szempontok szerint. (Pl.
Churchillnek Franciaország legyőzése Melyek a stratégiai bombázás
után, és miért nem győzhette le a jellegzetességei? Milyen indokokkal
legnagyobb gyarmatbirodalommal támadta meg Hitler az akkor
rendelkező szigetországot. szövetségesének számító
Szovjetuniót?)
Annak bemutatása, hogy milyen
stratégiai dilemmával került szembe
Hitler az angliai csatában elszenvedett
kudarc után és ez miért vezetett a
Szovjetunió megtámadásához. Topográfiai feladatok. A történelmi
Az atlasz vonatkozó térképeinek a
(pl. a nyugati és keleti hadszíntér
használata.
sajátosságainak összevetése)
azonosítása és értelmezése.
37-38. 33. Döntő A második világháború Ismeretszerzés, tanulás:

fordulatok a fordulópontjainak felidézése. (Az USA
második világháború hadba lépése és győzelme Midway-
menetében (A nél, az atlanti csata, El-Alamein,
csoportosítása és rendszerezése
háború európai Sztálingrád.)
különböző szempontok szerint. (Pl.
frontjai és a
1941-ben Japán megtámadta az Milyen indokokkal támadta meg Japán
csendes-óceáni
Amerikai Egyesült Államokat és ezért a sokkal erősebb USA-t? Fordulatok a
hadszíntér)
Hitler is hadat üzent az USA-nak. háború menetében a különböző
földrészeken!)
A világháború fokozatos
kiszélesedésének áttekintése az atlasz Tájékozódás térben-időben:
Topográfiai feladatok: a történelmi
használatával: a Szovjetunió elleni
német invázió, az atlanti csata, Japán
(pl. a háború új színterei, a döntő
támadása Pearl Harbor ellen és az
csaták helyszínei) azonosítása és
Amerikai Egyesült Államok belépése az
értelmezése.
európai háborúba.
A szövetséges hatalmak közötti

együttműködés kialakulása és az
angolszászok Csendes-óceánon és
Afrikában aratott győzelmeinek
bemutatása.
39. 34. A Németország és Japán végső Ismeretszerzés, tanulás:

tengelyhatalmak vereségéhez vezető háborús
végső vereségei események bemutatása.
(Európa felosztása)
A második világháború 1943–1945 csoportosítása és rendszerezése
közötti időszakának feldolgozása. különböző szempontok szerint. (Pl.
Melyek voltak Németország háborús
A keleti front orosz győzelmeinek, a
vereségének a főbb tényezői?)
normandiai második front
megnyitásának, a fasiszta Olaszország Segédkönyvek, atlaszok,
háborús vereségének és Németország gyermeklexikonok használata:
megszállásának a bemutatása az atlasz
A történelmi atlasz használata.
használatával. Annak ismertetése, Tájékozódás térben-időben:
hogy melyek a szövetségesek
együttműködésének csomópontjai, és Topográfiai feladatok: a történelmi
milyen elképzeléseik voltak a háború térképekről leolvasható információk
utáni politikai rendezést illetően. A azonosítása és értelmezése. (Pl.
lengyel felkelés, a német Németország és Japán katonai
csodafegyver-propaganda, az vereségének főbb eseményei,
atombomba, a terrorbombázás helyszínei 1943 és 1945 között.)
fogalmainak ismertetése. Az 1945-ös
német és japán kapituláció
körülményeinek és a háborút lezáró
nemzetközi megállapodásoknak a
bemutatása.
A háború 40. 35. A totális háború. A szembenálló országok háborús Kommunikáció: Fogalmak: totális
borzalmai gazdaságainak összehasonlítása és a háború.
tengelyhatalmak vereségéhez vezető
és az olvasottak alapján. (Pl. A
gazdasági okok bemutatása. A
második világháború során előállított
gazdaság állami irányítása minden
fegyverek mennyiségének bemutatása
hadviselő fél esetében meghatározó
és a különböző országok termelési
volt, de a hitleri Németország ebben a
eredményeinek összehasonlítása.)
vonatkozásban is hátrányba került.
Ennek oka elsősorban politikai volt,
mivel Hitler veszélyesnek ítélte egy
tőle teljesen független gazdasági
csúcsminisztérium létrehozását.
Jelezni kell azt is, hogy a hadigazdaság
amerikai és brit modellje meghatározó
tényező volt a háború után kiépülő
jóléti társadalmak létrehozásában is.
41. 36. A világháború A háború fegyvereinek bemutatása Kommunikáció:

fegyverei. különböző források alapján.
A technikai fejlődés jelentőségének és az olvasottak alapján. (Pl. Hitler
bemutatása a háború menetében. A csodafegyverei, az atombomba
német hadigazdaság termelési
eredményeit nem csak a nyersanyag kifejlesztése.)
és munkaerőbázis elégtelensége
vetette vissza, hanem a német
tervezői és gyártási folyamat
hagyományos perfekcionizmusa is,
illetve Hitler dilettáns beavatkozásai
is.
42. 37. A hátország A háború borzalmainak bemutatása Kommunikáció:

szenvedései, az különböző források alapján. Ítélet
ellenállás formái. A megfogalmazása a második
és az olvasottak alapján. (Pl. a
bombázások és világháborús népirtásokról és háborús
megszállt országokban kibontakozó
városi harcok – bűnökről.
partizánmozgalmakról.)
Budapest példáján.
A háborús hátországokban élők
megpróbáltatásai, az elfoglalt
területek etnikai tisztogatásai és az
ellenállási mozgalmak fajtái.
Magyarország 43-44. 38. A revíziós Magyarország területi változásait és Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak: bécsi
a világháború eredmények világháborús részvételét, valamint a döntések, nyilasok.
idején második világháború főbb eseményeit
Szöveges történelmi források (levelek, Személyek: Teleki
bemutató térképek értelmezése.
naplók, visszaemlékezések, Pál, Szálasi Ferenc.
A háborús konfliktust elkerülni kívánó újságcikkek, hivatalos dokumentumok
Kronológia: 1944.
második Teleki-kormány stb.) felhasználása a történelmi
március 19.
működésének ismertetése, részletezve események megismeréséhez. (Pl.
Magyarország német
az útkeresést alternatív szövetségesek háborús visszaemlékezések részletei.)
megszállása, 1945.
felé. A második bécsi döntés és
Az információk rendszerezése és április a háború vége
hatásának bemutatása Magyarország
értelmezése: Magyarországon.
háborús szereplésére vonatkozóan.
Magyarország szerepének bemutatása Adatok és információk csoportosítása Topográfia: Don-
a jugoszláv állam felszámolásában. és rendszerezése különböző
szempontok szerint. (Pl. Magyarország kanyar.
háborús szereplésének főbb
állomásai.)
Segédkönyvek, atlaszok,
gyermeklexikonok használata:
A történelmi atlasz használata.
Elemző gondolkodás: Emberi

magatartások és döntések
megfigyelése. A tanulságok levonása
történelmi személyek tettei alapján.
(Pl. Ítéljük meg Teleki Pál
cselekedetét!)
45-46. 39. A Szovjetunió A magyar honvéd helytállásának Ismeretszerzés, tanulás:

elleni háború – a 2. felidézése források alapján.
magyar hadsereg a
A Bárdossy-kormány Szovjetunió elleni értelmezése. Adatok és információk
Donnál
hadüzenetének ismertetése. A Kállay- csoportosítása és rendszerezése
kormány hintapolitikájának, illetve a különböző szempontok szerint.
doni katasztrófa után a magyar
Részletek megtekintése a Pergőtűz és
politikában és közvéleményben
a Krónika című
bekövetkező változásoknak az
dokumentumfilmekből. A látottak
áttekintése.
megbeszélése.
47. 40. Német A magyar külpolitika háború előtti és Ismeretszerzés, tanulás: Az

megszállás. alatti törekvéseinek és mozgásterének információk rendszerezése és
bemutatása. értelmezése. Adatok és információk
Az 1944. március 19-i német
megszállás körülményeinek, a magyar
Magyarország német megszállása
politikai szuverenitás megszűnésének
bemutatása. A megszálláshoz vezető következményeinek számbavétele.)
okok ismertetése, továbbá
Magyarország jelentőségének a
Német Birodalom háborús
erőfeszítésében, stratégiájában. A
Sztójay-kormány bábkormány
jellegének és a német megszálló
katonai és politikai erőknek a
taglalása. Horthy Miklós kiugrási
kísérlete előkészítésének és az ahhoz
hiányzó eszközöknek a bemutatása.
48. 41. A kiugrási A kiugrási kísérlet és a nyilas Ismeretszerzés, tanulás:

kísérlet és a nyilas hatalomátvétel okainak és
hatalomátvétel. következményeinek bemutatása.
Magyarország történetének csoportosítása és rendszerezése
feldolgozása1944 októberétől 1945 különböző szempontok szerint. (Pl.
áprilisáig. A kiugrási kísérlethez vezető Magyarország háborús vereségének
okok és következményeinek főbb állomásai.)
bemutatása. A magyar Nyilaskeresztes
Párt és Szálasi Ferenc hatalomra
kerülésének áttekintése. A
Magyarországon zajló háborús
események, az angolszász bombázás,
az orosz áttörés a Kárpátokon,
Budapest ostromának és az ország
áprilisi teljes felszabadításának és
megszállásának a bemutatása.
49. 42. A hadszíntérré A legfontosabb magyarországi hadi Kommunikáció:

vált Magyarország. események felidézése.
Budapest ostromának és a civil Képzeletbeli levelek, naplók,
lakosság háborús szenvedéseinek beszámolók készítése egy korabeli
részletes taglalása. ember nevében.
Filmnézés. Forrásgyűjtés
internethasználattal.
Könyvtárlátogatás.
A holokauszt 50. 43. Holokauszt Az európai zsidótörvények. A náci Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak:
Európában koncentrációs és megsemmisítő holokauszt, gettó,
táborok. Kísérlet az európai zsidóság deportálás,
Szöveges történelmi források
és cigányság elpusztítására. Áldozatok koncentrációs tábor,
felhasználása a történelmi események
és bűnösök, felelősség és zsidótörvények.
megismeréséhez. (Pl. források
embermentés: néhány kiemelkedő
keresése az interneten a holokauszttal Személyek: Salkaházi
példa.
kapcsolatban.) Sára.
A náci hatalom faji politikájának és a
Az információk rendszerezése és Topográfia:
világháború alatti népirtásoknak, a
értelmezése. Adatok és információk Auschwitz.
holokausztnak a bemutatása. A
zsidóság jogfosztásának nyomon
különböző szempontok szerint. (Pl. A
követése a főbb állomásait
zsidóság jogfosztásának, üldözésének
bemutatva: a nürnbergi faji
és megsemmisítésének egymás után
törvényektől a gettósításig,
következő lépései.)
deportálásokig. A Német Birodalom
kiterjedésével az érintett etnikumok Tájékozódás térben-időben:
tömegének számbavétele és a végső
megoldás fogalmának ismertetése. Az Topográfiai feladatok. A történelmi
európai zsidó és cigány közösségek térképekről leolvasható információk
koncentrációs táborokba gyűjtésének (pl. a koncentrációs és megsemmisítő
és a velük szemben elkövetett népirtás táborok) azonosítása és értelmezése.
körülményeinek a bemutatása. Azon
ellenálló erők áttekintése, melyek a
zsidóság megmentésére tettek
kísérletet. Az atlasz vonatkozó
térképeinek a használata.
51. 44. Holokauszt Az európai és magyarországi Ismeretszerzés, tanulás:

Magyarországon zsidótörvények. A zsidóüldözés és a
magyarországi holokauszt
lépcsőfokainak ismertetése. Kísérlet a
magyar zsidóság és cigányság
elpusztítására. Áldozatok és bűnösök,
Magyarország német megszállása
felelősség és embermentés: példák
következményeinek számbavétele.)
gyűjtése az ellenállás és embermentés
formáira.
Ismétlés, 52. Ismétlés A tananyag áttekintése a megadott Elemző gondolkodás:

ellenőrzés szempontok szerint. A munkafüzet
feladatainak megoldása. Az atlasz
követése. A változások okainak és
következményeinek számbavétele és
kiértékelése.
53. Ellenőrzés Számonkérés
A megosztott világ
bontása
A hidegháború 54. 45. A kétpólusú világ A hidegháborús korszak alapvető Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak: Egyesült
– a vasfüggöny jellemzőinek, történelmi szereplőinek Nemzetek
leereszkedése. azonosítása képek, szöveges források Ismeretszerzés elsődleges forrásokból. Szervezete (ENSZ),
alapján. A hidegháború korabeli és a Annak azonosítása, hogy a vizsgált hidegháború,
mai világhatalmi viszonyok forrás milyen céllal készült, ki a vasfüggöny, berlini
összehasonlítása. A második szerzője, mi a szerző viszonya az adott fal, szuperhatalom,
világháború utáni szovjet–amerikai eseményhez, személyhez, ügyhöz. (Pl. Észak-atlanti
ellentét okainak taglalása s a Vörös Hasonlítsuk össze a források Szerződés
Hadsereg szerepének értékelése. A segítségével a két szembenálló tábor Szervezete (NATO),
Szovjetunió kelet-közép-európai helyzetértékelését!) Varsói Szerződés.
berendezkedése s a demokratikus
A történelmi kulcsfogalmak ismerete Személyek:
hatalmak ez ellen való tiltakozásának
és alkalmazása: Hruscsov, Kennedy.
bemutatása Churchill és Truman
beszédein keresztül. Az ismeretek rendszerezése, a Kronológia: 1947 a
történelmi megismerést elősegítő párizsi béke, a
A szuperhatalom és a hidegháború
általánosítások megfogalmazása hidegháború
fogalmainak magyarázata.
történelmi fogalmak segítségével. (Pl. a kezdete, 1948 Izrael
Az atlasz és a tankönyv vonatkozó hidegháború.) Állam megalapítása.
térképeinek a használata.
Tájékozódás térben-időben: Topográfia: Berlin,
Németországi
Topográfiai feladatok: A történelmi
Szövetségi
Köztársaság (NSZK),
azonosítása és értelmezése. (Pl.
Német
Európa „kettészakadása”.)
Demokratikus
55. 46. Németország A második világháború után kialakult Elemző gondolkodás: Köztársaság (NDK),
kettéosztása. világrendet bemutató térkép Észak- és Dél-Korea,
A történelmi változások nyomon Kuba.
áttekintése és értelmezése. A
követése. Különböző fejlődési utak és
kétpólusú világ, a nyugat-európai
modellek összehasonlítása,
demokratikus államok és a kelet-
következtetések megfogalmazása a
közép-európai kommunista diktatúrák
hasonlóságok és a különbségek
országainak bemutatása elsősorban
alapján. (Pl. a nyugati demokráciák és a
politikai és gazdasági szempontból.
kommunista diktatúrák jellemzőinek az
Annak értékelése, hogy az európai egybevetése.)
gazdaság talpra állításában mennyire
Kommunikáció:
játszott szerepet a Marshall-segély,
mely országok profitáltak belőle Beszámoló készítése: A történelmi
leginkább. A berlini válság személyekről (pl. Marshall vagy
bemutatása. A NATO és a Varsói Adenauer), eseményekről (pl. a
Szerződés megalapítása, céljai. Az katonai szövetségek létrejötte) és
atlasz és a tankönyv vonatkozó korszakokról (pl. európai hidegháborús
térképeinek a használata. A történések 1961-ig) gyűjtött
Németországi Szövetségi Köztársaság információk összerendezése megadott
(NSZK) és a Német Demokratikus szempontok szerint.
Köztársaság (NDK) megalakítása, s a
két világrend jellemzőinek ezáltali Tájékozódás térben-időben:
összevetése. Topográfiai feladatok. A történelmi
azonosítása és értelmezése. (A NATO
országok és a Varsói Szerződés
tagállamainak azonosítása a térképen.)
56. 47. Fegyverkezési Információk szerzése, rendszerezése Kommunikáció:

verseny a és értelmezése a két szuperhatalom
Szovjetunió és az fegyverkezési versenyéről diagramok,
és az olvasottak alapján. (Pl. az első
Amerikai Egyesült táblázatok, képek és térképek
űrutazásról vagy a Holdra szállásról.)
Államok között. segítségével. Az atomfegyverekről és
az űrprogramokról szóló lecke arra ad Egy adott témával (pl. a fegyverkezési
választ, hogy miért fejlesztettek egyre versennyel) kapcsolatban
újabb és újabb fegyvereket a megfogalmazódó érvek és
szuperhatalmak és miként próbáltak következtetések előzetes
felülkerekedni egymás technikai összerendezése, majd érthetően és
fejlettségén a hidegháború meggyőző módon történő bemutatása.
korszakában.
Beszéljük meg, hogy a kölcsönös
elrettentés politikája ugyan
hozzájárult a béke fenntartásához, de
komoly fenyegetést is jelentett.
57. 48. Hidegháborús Gyűjtött információk értelmezése a Ismeretszerzés, tanulás:

konfliktusok: Korea, hidegháború korának néhány
Kuba. világpolitikai válságáról (pl. Korea,
értelmezése. Érvekkel és
Kuba). A koreai háború, és a kubai
bizonyítékokkal alátámasztott
rakétaválság okainak és
következtetések megfogalmazása
következményeinek számbavétele. Az
arról, hogy mi és miért történt. (Pl.
atlasz és a tankönyv vonatkozó
kubai rakétaválság.)
térképeinek a használata. A
konfliktusok értékelése a hidegháború Elemző gondolkodás:
időszakába ágyazva, a két
szuperhatalom szerepének Egymásnak ellentmondó források
megítélése. Annak megfogalmazása, gyűjtése, elemzése és ütköztetése
hogy a helyi háborúk miért hordozták (vélemények az atomfegyver
magukban egy világháború alkalmazásáról).
lehetőségét. Tájékozódás térben-időben:

azonosítása és értelmezése. (Pl. a
koreai háborúról.)
A Nyugat 58. 49. A nyugati A nyugati demokrácia és a szovjet Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak:
demokrácia és a diktatúra összehasonlítása. Európa és piacgazdaság, jóléti
gazdaság a világ kettéosztottsága a politikai állam.
értelmezése. Az előzetesen feltevések
újjáépítése. jellemzők mellett komoly gazdasági
helyességének ellenőrzése és
különbözőségeket is mutat.
értékelése az új információk alapján.
Összehasonlítja a tananyagrész a
(Pl. Miért Nyugat-Európában jöttek
piacgazdaságok modelljét a nyugat- létre a jóléti államok?)
európai demokratikus jóléti
Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák,
államokban és a tervgazdálkodás
vázlatok) készítése. (Pl. a piacgazdaság
modelljét a kelet-közép-európai
és a tervutasításos rendszer
szocialista országokban.
összehasonlítására.)
59. 50. A jóléti A nyugati világ és a keleti blokk A történelmi kulcsfogalmak ismerete
társadalom. életkörülményeinek összehasonlítása. és alkalmazása:
Értékeljük a nyugati típusú jóléti
Az ismeretek rendszerezése, a
gazdaságok és a keleti típusú
történelmi megismerést elősegítő
tervgazdaságok versenyképességét és
általánosítások megfogalmazása
az általuk biztosított életszínvonalat.
történelmi fogalmak segítségével. (Pl.
Hogyan és miért kerültek válságba
az olajárrobbanás következményeiről.)
nyugati típusú jóléti rendszerek? Az
olajárrobbanás okainak és
következményeinek számbavétele. A
távol-keleti és délkelet-ázsiai országok
fejlődésének értékelése.
60. 51. Az új A nyugati világ és a keleti blokk Ismeretszerzés, tanulás:

tömegkultúra életkörülményeinek összehasonlítása.
kialakulása.
A lecke életmódtörténeti kitekintés Képek, karikatúrák, plakátok fényképek
elsősorban az ötvenes-hatvanas évek felhasználása a történelmi
Amerikájába. Tárjuk fel az életmód ismeretszerzéshez. (Pl. a tankönyv és a
javulásának okait és következményeit, világháló vonatkozó képei.) Hang- és
gyűjtsünk példákat új technikai filmfelvételek felhasználása a
vívmányokra és jelentőségükre, történelmi ismeretszerzéshez. (Pl. Elvis
használjuk a képeket az új életérzés Presley és a Beatles zenéje, vagy a Hair
leírására. Tárjuk fel, mi mellett állt ki részletei.)
az új nemzedék, és mit ítélt el.
Ismétlés, 61. Összefoglalás, A tananyag áttekintése a megadott Elemző gondolkodás:

ellenőrzés ellenőrzés szempontok szerint. A munkafüzet
követése. Egyes történelmi változások
jelentőségének megítélése. (Pl.
Változások a két szuperhatalom
politikájában.)
Kommunikáció:
Beszámoló készítése. A történelmi

személyekről (pl. Kennedy és/vagy
Hruscsov), eseményekről (pl. háborúk
Délkelet-Ázsiában) és korszakokról (pl.
a berlini légihídtól a berlini falig)
gyűjtött információk összerendezése
megadott szempontok szerint.
Magyarország szovjetizálása
bontása
A kommunista 62. 52. Háborús Magyarország szovjet megszállása Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak:
diktatúra pusztítás és szovjet következményeinek felidézése. malenkij robot.
A történelmi kulcsfogalmak ismerete
kiépítése megszállás (Deportálások a szovjet
és alkalmazása. Az ismeretek
Magyarországon munkatáborokba. Bűnbakká tett rendszerezése, a történelmi
németek és magyarok – kitelepítések, megismerést elősegítő általánosítások
Személyek: Kovács
lakosságcsere.) megfogalmazása történelmi fogalmak
Béla.
segítségével. (Pl. Milyen veszteségek
érték az országot a második
világháború során?)
Kronológia: 1945
63. 53. A kommunista A második világháború utáni újjáépítés Ismeretszerzés, tanulás: szovjet megszállás,
diktatúra kiépítése megkezdése: a helyi és a központi választás
Ismeretszerzés másodlagos
hatalmi szervek kialakításának Magyarországon.
forrásokból. Grafikonok, diagramok
bemutatása, s ebben Moszkva
használata: adatok kikeresése,
szerepének értékelése. Az Ideiglenes
összehasonlítása és értelmezése. (Pl.
Nemzeti Kormány feladatainak
Értékeljük az 1945-ös földosztás
áttekintése. Az 1945-ös és az 1947-es
eredményeit a kördiagramok alapján!)
választások ismertetése és a diktatúra
kiépítésének jellemző elemei. Az információk rendszerezése és
Magyarország mozgásterének értelmezése:
értékelése a Szovjetunió
ellenőrzésében. Annak áttekintése, A történelmi események értékelése
hogyan szerezték meg a kommunisták különböző személyek és csoportok
a teljes hatalmat a politikai ellenfelek helyzete és érdekei szempontjából.
és polgári pártok megsemmisítése (Pl. Hasonlítsuk össze az 1945-ös és
után. Az egypártrendszer, az 1947-es választások eredményeit a
államosítás és a kommunista diktatúra demokrácia védelmezői
kiépülésének felidézése. szempontjából!)

elemzése. Információk gyűjtése és
mérlegelése egy-egy történelmi
esemény (pl. a Magyar Testvéri
Közösség peréről) vagy döntés
hátterének megismeréséhez (pl. a
kommunisták indítékai).
Kronológiai feladatok. Egyszerű

időszalag készítése. (Pl. Magyarország
1945 és 1947 közötti történelmének
főbb eseményeiről.)
A Rákosi- 64. 54. A kommunista A Rákosi-rendszer bűneinek Az információk rendszerezése és Fogalmak:

diktatúra diktatúra működése azonosítása források, képek, értelmezése: államosítás,
filmrészletek alapján. (Az ÁVH tervgazdaság,
A történelmi események értékelése
működése, az egyházüldözés.) Államvédelmi
különböző személyek és csoportok
Hatóság (ÁVH).
Beszéljük meg a diktatúra helyzete és érdekei szempontjából.
kiépítésének eszközeit (Pl. Az ÁVH szerepe a rendszer Személyek: Rákosi
(titkosrendőrség), következményeit működésében.) Mátyás,
(államosítások, tervgazdaság, téeszek, Mindszenty József.
koncepciós perek, stb.).
Kronológia: 1948–
A pártállam fogalmának és 1956 a Rákosi-
elemzése. Információk gyűjtése és
jellemzőinek ismertetése. diktatúra.
mérlegelése egy-egy történelmi
esemény (pl. a Rajk-per) vagy döntés
hátterének megismeréséhez (pl.
Rákosi személyes indítékai).
65. 55. A tervgazdaság A Rákosi-rendszer jellemzőinek Elemző gondolkodás:

működése, és a azonosítása források, képek,
személyi kultusz filmrészletek alapján.
követése. A történelmi korszakok
A romló életszínvonal mutatta vizsgálatához és összehasonlításához
leginkább a Rákosi-rendszer használható szempontok (pl. a politikai
gazdaságának kudarcát. A hatalom jellege és gyakorlásának
hétköznapok nyomorúságához módja, gazdasági élet, társadalmi
tartozott az egyházi és nemzeti rétegek, mindennapi élet, kultúra,
ünnepek felszámolása is, s a vallás) ismerete és használata. (Pl.
kommunista ünnepi hagyományok Értékeljük a Rákosi-korszakot a
erőltetése. A személyi kultusz a szempontok alapján!)
kommunista vezetőket éltette. Vessük
össze a plakátok által sugallt
közhangulatot a valódival,
fogalmazzunk véleményt a
kommunista propagandáról!
Tisztázzuk a tömegpropaganda
fogalmát, tárjuk fel az új ünnepek és a
kommunista rendszer eszmeisége
közötti kapcsolatot! A magyar sport-
és főleg futballtörténelem
legsikeresebb időszaka és a legendás
Aranycsapat megismerése is feladat.
Deportálások 66. 56. A deportálások A tömeges deportálások jellemzőinek Elemző gondolkodás: Topográfia: Recsk,
„békeidőben” és üldözések okai. azonosítása visszaemlékezések és Hortobágy, Duna-
egyéb források alapján. delta.
Magyarországi követése-. A fejlődő és a válságos
kitelepítések és Az elnyomást jelentő évek periódusok megkülönböztetése
munkatáborok. eseményeinek áttekintése. A egymástól; a fejlődésben és a
kommunista párt hatalmát feltétel válságban közrejátszó okok és
nélkül kiszolgáló intézményrendszer tényezők azonosítása; ezek ok-okozati
megismerése. Különösképp a összefüggésbe állítása. (Pl. Milyen
bíróságok, a párt akarata szerinti tényezők rontották a magyar
ítéletek jelentettek sokak számára mezőgazdaság termelékenységét a
fenyegetettséget. Rákosi-rendszerben? Miért?)
A magyarországi internálótáborok és Kommunikáció:

kitelepítések alkalmazásának okai és Képzeletbeli levelek, naplók,
következményei a rendszerben. Az beszámolók készítése egy korabeli
atlasz és a tankönyv vonatkozó ember nevében. (Pl. Levél egy
térképének a használata. internálótáborból.)
67. 57. A határon túli A határon túli magyarok Ismeretszerzés, tanulás:

magyarok megpróbáltatásainak bemutatása
megpróbáltatásai különböző források alapján.
Fényképek felhasználása a történelmi
(Deportálások Csehszlovákiában;
ismeretszerzéshez. (Pl. az ún.
szovjet, román és jugoszláv
lakosságcsere képei a világhálóról.)
munkatáborok.) A trianoni határokon
túlnyúló magyarság viszontagságait, Kritikai gondolkodás:
jogfosztottságát tárgyalja a lecke. A
csehszlovákiai magyarság kapcsán A történelmi változások nyomon
tárgyaljuk a Beneš-dekrétumok követése. A változások okainak és
következményeit, a lakosságcsere- következményeinek számbavétele és
egyezményt. Áttekintjük és értékeljük kiértékelése. (Pl. Miért nem tarthatta
a kárpátaljai, a jugoszláviai és a meg Magyarország az 1938 és 1941
romániai magyarság sorsát és az őket között visszaszerzett területeit?)
sújtó főbb rendelkezések hatásait is.
Ismétlés, 68. Összefoglalás, A tananyag áttekintése a megadott Elemző gondolkodás:

ellenőrzés ellenőrzés szempontok szerint. A munkafüzet
követése. Egyes történelmi változások
jelentőségének megítélése. (Pl. Az
erőltetett iparosítás következményei)
Kommunikáció:
Beszámoló készítése. A történelmi

személyekről, eseményekről és
korszakokról gyűjtött információk
összerendezése megadott szempontok
szerint. (Pl. Péter Gábor szerepe és
személyisége.)
Kronológiai feladatok. Történelmi

fordulópontok keresése a magyar
történelemben. (Pl. A kommunista
hatalomátvétel és a pártállam
kiépítésének lépcsőfokai.)

Tortenelem 7

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tortenelem 7

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

TÖRTÉNELEM 7.

(Az „EMMI Tanmenet 2022” pályázatra benyújtott tanári tanmenet.)

A témakörök áttekintő táblázata:

Témakörök: Témák: Óraszám:

A modern kor születése A nemzeti eszme és a birodalmak kora 6

Az első világháború és Az első világháború, Magyarország a háborúban 12

Totális diktatúrák A kommunista Szovjetunió 4

A Horthy-korszak A politika irányai 4

A második világháború Háború földön, tengeren és levegőben. 19

A megosztott világ A hidegháború 7

Magyarország A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon 6

Két mélységelvű téma Magyarország a világháború idején 6

3. 3. Az USA fejlődése a Az USA létrejötte és fejlődése a 19. Ismeretszerzés, tanulás:

4. 4. A világ A 20. század eleji nagyhatalmak Ismeretszerzés, tanulás: Az

Politikai eszmék: 5. 5. Liberalizmus és A politikai eszmék legjellemzőbb Az információk rendszerezése és Fogalmak:

6. 6. Szocializmus, A 19. századi politikai eszmék Elemző gondolkodás:

A városi társadalom, a városi élet

A millenniumi 9. 9. A soknemzetiségű A zsidó emancipáció, a hazai Elemző gondolkodás: Fogalmak:

10. 10. A millenniumi A millenniumi Budapest bemutatása. Kommunikáció:

Az első világháború és következményei

12. 12. Az első A júliusi válság. Haditervek és Ismeretszerzés, tanulás:

13-14. 13. Az állóháború, Az első világháborús hadviselés Tájékozódás térben-időben:

15. 14. A hátország A háborús körülményeket bemutató Ismeretszerzés, tanulás:

16-17. 15. A háború A központi hatalmak vereségéhez Ismeretszerzés, tanulás:

20. 18. A A történelmi Magyarország Ismeretszerzés, tanulás:

Topográfiai feladatok. A történelmi

A történelmi változások nyomon

22. 20. Magyarország Vélemény megfogalmazása a Elemző gondolkodás:

A trianoni békediktátum területi és Tájékozódás térben-időben:

Ismétlés, 23. Ismétlés A tananyag áttekintése a megadott Elemző gondolkodás:

A történelmi személyekről (pl.

24. Ellenőrzés Számonkérés.

A totalitárius kommunista rezsim

A 27. 23. Fasizmus és A fasizmus és a nemzetiszocializmus Ismeretszerzés, tanulás: Fogalmak:

A történelmi változások nyomon

28. 24. Hitler hatalomra A náci hatalomátvétel előzményeinek, Ismeretszerzés, tanulás:

Események, történetek elbeszélése.

30. 26. Külpolitikai Magyarország külpolitikai céljainak és Ismeretszerzés, tanulás:

Gazdasági, 31. 27. Gazdaság és A Horthy-korszak gazdasági és Ismeretszerzés, tanulás: Személyek:

32. 28. A Horthy-korszak A Horthy-korszak kulturális Elemző gondolkodás:

34. 30. A második A nemzetiszocialista Németország és a Ismeretszerzés, tanulás:

Topográfiai feladatok: a történelmi

35. 31. A második Annak bemutatása, hogy miképpen Ismeretszerzés, tanulás:

36. 32. Hitler első Az angliai csata és a Barbarossa- Ismeretszerzés, tanulás:

37-38. 33. Döntő A második világháború Ismeretszerzés, tanulás:

A szövetséges hatalmak közötti

39. 34. A Németország és Japán végső Ismeretszerzés, tanulás:

41. 36. A világháború A háború fegyvereinek bemutatása Kommunikáció:

42. 37. A hátország A háború borzalmainak bemutatása Kommunikáció:

A történelmi atlasz használata.

Elemző gondolkodás: Emberi

45-46. 39. A Szovjetunió A magyar honvéd helytállásának Ismeretszerzés, tanulás:

47. 40. Német A magyar külpolitika háború előtti és Ismeretszerzés, tanulás: Az

48. 41. A kiugrási A kiugrási kísérlet és a nyilas Ismeretszerzés, tanulás:

49. 42. A hadszíntérré A legfontosabb magyarországi hadi Kommunikáció:

51. 44. Holokauszt Az európai és magyarországi Ismeretszerzés, tanulás:

Ismétlés, 52. Ismétlés A tananyag áttekintése a megadott Elemző gondolkodás:

53. Ellenőrzés Számonkérés

56. 47. Fegyverkezési Információk szerzése, rendszerezése Kommunikáció:

57. 48. Hidegháborús Gyűjtött információk értelmezése a Ismeretszerzés, tanulás:

Topográfiai feladatok. A történelmi

60. 51. Az új A nyugati világ és a keleti blokk Ismeretszerzés, tanulás:

Ismétlés, 61. Összefoglalás, A tananyag áttekintése a megadott Elemző gondolkodás: