Nyugdíj pénzszámlára történő befizetést követő első ügylet díjmentességének

értelmezése

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének véleménye nyugdíj-előtakarékossági számla

vezetésével kapcsolatos díjfizetés jogi megítélésére vonatkozóan a következő:
A Felügyelethez intézett megkeresésében azt a problémát veti fel, hogy az előtakarékoskodó
által a nyugdíj pénzszámlára történő befizetést követő első, befektetési eszköz vételére
vonatkozó ügylet (ezen befizetés összegéig) díjmentessége csak a számlavezető
számlavezetéssel kapcsolatos tevékenysége tekintetében jelent-e szabályozást, vagy pedig az
előtakarékoskodó által megvásárolandó értékpapírok után az adott értékpapír tranzakció miatt
a kibocsátó, a forgalmazó, illetve egyéb más befektetési szolgáltató részére fizetendő díjra is
kiterjed.
A levelében felvetett kérdés kapcsán a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi
CLVI. törvény (Nyesz. tv.) szabályai az irányadók. A számlavezetőnek a nyugdíj
pénzszámlával kapcsolatban felszámított díjaira a Nyesz. tv. 4.§ (3) bekezdése tartalmaz
általános rendelkezést.
„(3) A nyugdíj pénzszámlát a számlavezető az előtakarékoskodó által adott megbízás
teljesítéséhez szükséges összeggel, valamint a számlavezetéshez kapcsolódó - 7. §-ban
meghatározott - költséggel és díjjal terhelheti meg.”
A fenti általános szabályhoz képest a Nyesz. tv. 7.§-a speciális szabályként nemcsak az
ügyleti díjat és a számlavezetési költségeket határozza meg, hanem – a 7.§ (2) bekezdésének
második mondatában – az előtakarékoskodó ügyfél fizetési kötelezettsége alóli kivétel esetét
is.
A Nyesz. tv. 7.§ (1)-(2) bekezdései szerint:
„(1) A számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetéséért előtakarékoskodónként
legfeljebb az előtakarékoskodó nyugdíj-előtakarékossági számláin jóváírt éves átlagos
állomány egy százalékának megfelelő összegű, de legalább kétezer forint számlavezetési díjat
számíthat fel.
(2) Az előtakarékoskodó által adott megbízás alapján végrehajtott ügylet után a számlavezető
az üzletszabályzatban előre meghirdetett, a Tpt. szerinti ügyfélszámla vagy a Tpt. 148. §-ában
foglaltak szerinti bankszámla, az értékpapírszámla és/vagy az értékpapír letéti számla terhére
teljesített ügyletek után felszámított díjakkal egyező díjat számíthat fel. Az előtakarékoskodó
által minden, a nyugdíj pénzszámlára történő befizetést követő első, az előtakarékoskodó
megbízása alapján ezen befizetés összegéig, befektetési eszköz vételére vonatkozó ügylet
díjmentes.”
Álláspontunk szerint a fenti kivételes szabály az ügyfél befizetését követő első – befektetési
eszköz vételére vonatkozó – ügylet díjmentességére vonatkozik, amely jelen esetben mentesíti
az ügyfelet az ügylet valamennyi költségétől függetlenül attól, hogy azok mely szolgáltatónál
merültek fel. Véleményünk szerint ugyanis a jogalkotó célja – tekintettel a Nyesz. tv.
preambulumára, („Az Országgyűlés az öngondoskodás, ezen belül is a nyugdíjcélú
megtakarítások ösztönzése, a nyugdíj-előtakarékoskodók választási lehetőségeinek bővítése,
valamint a hazai tőkepiac fejlődési lehetőségeinek bővítése érdekében a következő törvényt
alkotja”) – éppen az volt, hogy e kedvezménnyel is arra ösztönözze az ügyfeleket, hogy e
speciális takarékoskodási formát válasszák és nyugdíj pénzszámlájukra rendszeresen pénzt
fizessenek be.
Másrészt a díjmentesség a gyakorlatban csak akkor jelent valódi kedvezményt az
előtakarékoskodó számára, ha kiterjed a befizetést követő első ügylet azon költségeire is,
amelyek a tranzakció lebonyolítása kapcsán nem közvetlenül az ügyfél előtakarékossági
számláit vezető szolgáltatónál merültek fel.