A tudomány eltemeti Istent?

Farkas Ábel-Simon

Ady Endre Elméleti Líceum

2023

1
 A vadász gyűjtögető törzsek természet szellemeitől kezdve, a történelmi korszakokat
meghatározó birodalmak panteonjain át, napjaink világ vallásaiig az emberiséget végigkísérte és
befolyásolta a hit valamiben, ami az ember, a természet és a fizika törvényei fölött áll. A vallás és
az istenek szerepe a korai ember számára az ismeretlen magyarázata volt, és mai napjainkban is az
egyik legnagyobb ismeretlenre, arra, hogy mi van a halál után, próbálnak választ adni. De ahogy a
tudomány egyre több kérdésre ad magyarázatot felmerül a kérdés milyen szerepe maradt a
vallásnak és az isteneknek? Ahhoz, hogy a modern tudomány és a napjaink vallásai közötti
kapcsolatot tanulmányozni tudjuk, először meg kell nézzük, ez a kapcsolat hogyan változott a
történelem során, és meg kell határozzuk, hogy mit tekintünk vallásnak, istennek és hitnek.
Az egyik legfontosabb esemény az emberiség technológiai fejlődésében az a mezőgazdász
életmódra való váltás, ez megközelítőleg i.e. 10,000-ben történt, ebben az időszakban átalakultak a
temetkezési szokások és mai napjaink temetéshez hasonló temetkezési helyek alakultak ki.
Nagyjából erre az időszakra határozták meg a
“Göbekli Tepe”(i.e. 9130) megépítését, sokan ezt a
helyet tartják a szervezett vallás szülőhelyének.
Ahogy az emberek egyre nagyobb közösségekben
kezdtek el élni, a vallás egyre szervezettebb,
rendezettebb és intézményesítettebb lett.
Az első tudományok az asztronómia, a
matematika és a kezdetleges orvostudomány
voltak. Ezeket a tudományokat az ókori
Egyiptomi, Indiai, Mezopotámiai és Kínai
birodalmak külön-külön kezdtek el kidolgozni. A
nagy áttörést az ókori Görög birodalom természet
filozófusai tettek, amikor az Egyiptomi és Mezopotámiai matematikát, astronomiát és orvosi tudást
felhasználva kidolgozták a görög megfelelőjüket. A Rómaiak nagyra becsülték a Görögök kultúráját
és tudását, ezért a Görög tudósok és filozófusok a Római uralom alatt is tudták folytatni a
munkásságukat. A Nyugat-Római birodalom bukásával kezdett a tudomány és a vallás szorosabb
kapcsolatot felvenni, míg a Bizánci birodalom területén ott volt Konstantinápoly, Alexandria és
Antioch, mint kulturális és tudományos városok, addig a nyugati területen a tudás és kutatás a
kolostorokba koncentrálódott. Ebben a korszakban a matematikát
főleg az Iszlámok és Arabok fejlesztették. A 12. század környékén
megalakultak az első egyetemek, ezek az egyetemek Művészetet,
Jogot, Orvoslást és Teológiát tanítottak. A 14. század környékén a
Reneszánsszal a tudományos fejlődés elkezd gyorsulni és a tudósok
elkezdik megkérdőjelezni a régebbi orvosi és astronómiai tudást,
ebben korszakban történt a leghíresebb konfliktus a vallás és a
tudomány között. Galileo Galilei, elméletet miszerint a nap körül
forog a Föld, az akkori vallásos vezetők elítélték a Bibliára
hivatkozva. Sok ember ez az esemény miatt vallja a tudományt és
vallást ellenfélnek. A Reneszánsz által előidézett tudomanyos
gyorsulás folytatódott a Felvilágosodás korába is. Ebben a
korszakban kezdtek jobban meghatározódni a különböző
tudományok és hogy melyiknek mi a szerepe. A tudományos
felfedezések gyorsulása ezután se szűnt meg, sőt exponenciálisan
gyorsul napjainkig. A vallásos intézmények pár konfliktus
kivételével szinte végig segítették a tudomány fejlődését. A kolostorok és az egyház által létesített

2
egyetemek segítsége nélkül lehet a tudomány nem lenne olyan magas szinten mint most, de az is
lehet, hogy a keresztény befolyás nélkül még előrébb lenne, de a lényeg hogy a tudomány és a
vallás kapcsolata komplikált és nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy negatív vagy pozitív-e
ez a kapcsolat.

Vallás, Istenek és a hit, ezek a fogalmak minden embernek mást jelenthetnek, és nehéz nekik
egy egyértelmű objektív meghatározást adni. Filozófus és Teológus barátaink az idők végezetéig
magyaráznák a meghatározásukat, de egy fizikusnak nincs erre ideje.
Istent, Isteni lényeket két fő meghatározás alapján lehet értelmezni, bármilyen
természetfeletti lény, aki képes befolyásolni az emberek életét, az emberiség sorsát. A második
meghatározás az egyistenhívő vallásokra jellemző: Az univerzum megalkotója, aki abszolút
hatalommal és tudással rendelkezik.
Mivel a legtöbb modern világvallás egyistenhívő és a legtöbb kísérlet és kutatás ebben a
temában a modern világvallások isteneivel foglalkozik, ezért a második meghatározást veszi
alapnak a referátum. De ezt a meghatározást is tovább lehet bontani, Isten hatalma megszegi a
természet és a fizikai törvényeit vagy Isten hatalma a természet és a fizika törvényeit felhasználva
manipulálja a világot.
Vallás: a vallásnak is több meghatározást lehet adni, de a leg magától értetődőbb az a
következő: egy Isten vagy Istennek tekinthető lény létezésben való hit és az Isten vagy Istennek
tekinthető lény törvényeinek, szabályainak és morális kódjának betartása, az, hogy adott ember
milyen mértékben tartja be ezeket a törvényeket az elhanyagolható.
Hit: A hit meghatározását nagyon-nagyon sokat lehet vitatni, de a legegyszerűbb az a
bizalom, a megbízás olyan kijelentésekben amik igazolására vagy megcáfolására nincs bizonyíték.

Egy másik fontos dolog az a vallásos tudósok

létezése. Egy Amerikában készült felmérés
alapján, az átlag emberek 90% hisz Istenben. A
mesterit vagy doktorit végzett emberek között ez a
szám 60%. Ha még tovább szűkitjük és az előbbi
kategóriából csak a mérnököket és tudósokat
vesszük, már csak 40%. Az Amerikai
Tudományos Akadémia (National Academy of
Sciences) tagjainak már csak 7% vallásos. Ami
még érdekesebb hogy a filozófusoknak kevesebb
mint 1% tartja magát vallásosnak. Ezek
mindenféleképpen érdekes adatok, de az utolsó, ami a legtöbb kérdést veti fel, hiszen ha azok az
emberek, akinek az a munkájuk hogy az emberiség és az univerzum értelmét kutassák, arra a
konklúzióra jutottak, hogy nincs Isten vagy legalábbis nincs értelme hinni benne, én miért is
higgyek? Ezt a kérdést sok irányból meg lehet közelíteni, de bármelyik irányból közelíti meg az
ember, fel fog merülni a következő kérdés: a hívők miért hisznek? És megint ott vagyunk, hogy
emberről emberre változik, de itt is lehet egy leegyszerűsített választ adni: a kontroll érzet és a
nyugalom. A káoszban, a rendszertelenségben és a szenvedésben a fő dolog ami reményt és
nyugalmat tud adni az embernek, az hit abban, hogy van valaki, aki ezt az egészet átlátja, aki az
egészet irányítja és hogy a végén minden jó lesz.

Na de térjünk is rá az első kísérletre a témában: The prayer experiment(Az imádság kísérlet)

A Dr. Herbert Benson által vezetett kísérlet az egyik legnagyobb és legjobb ilyen metodológiát

3
követő kísérlet. Előtte több ilyen kísérletre is sor került, de ezeknek a kísérleteknél az objektivitás
erősen megkérdőjelezhető. Dr. Herbert Benson 1988-ban összegyűjtött 1802 szívkoszorú artéria
bypass graft (CABG) műtétre váró embert, őket 2 csoportra osztotta, az első csoport 1201 betegből
által, ezután az első csoport felét kihúzták. A cetliken, amiket kihúztak csak nagyon minimális
információ és a személy keresztneve szerepelt. Az első csoportból a kihúzottak egészségéért egy
csoport 14 napig imádkozott, a csoportnak tagjai között voltak többféle vallású emberek is. Az első
csoport tagjai nem tudták, hogy őket kihúzták e így biztosítva a placebo effektus minimalizálását. A
harmadik csoport tudta, hogy utánuk biztosan imádkozni fognak és ugyanúgy 14 napig imádkozott
a csoport utánuk. Dr. Benson a kísérlet elején hangoztatta, hogy még ilyen szigorú szabályok
mellett is voltak változók, amiket nem tudtak kontrollálni. A fő változó amit Dr.Benson
“háttérzajnak hívott” a mások által való imádságok, hiszen nem tudták megmondani az adott
személynek és a család tagjainak, barátainak hogy ők ne imádkozzanak. A másik, amire még
felhívta a figyelmet, hogy sem a pozitív, sem a negativ eredmények nem vehetőek egy 100%-os
bizonyítéknak Isten létezése mellett. A pozitív eredmények, tehát ha az első csoport kihúzott fele
statisztikailag jobban viseli a műtétet és kevesebb komplikációban szenvednek, az lehet az imádság
által küldött “ pozitív energia” létezésére is bizonyíték, ami egyenesen az imádkozótól a beteg felé
irányult az Isteni “köztes pontot” kihagyva. De a negativ eredmények, elhanyagolható eltérés a
csoportok között nem feltétlenül cáfolja meg Isten létezését, sem az imádság által előidézett
“pozitív energia” létezését a fentebb említett “háttérzaj” miatt és amiatt sem, hogy “Isten útjai
kifürkészhetetlenek”, úgy manipulálta az eredményeket, hogy ne derüljön ki a létezése. A fő
probléma az ilyen kísérletekkel és kutatásokkal kapcsolatban, és a hívők fő érve, ha egy ilyen
kutatásnak negatív eredménye lesz, az az, hogy Isten úgy csinálta hogy ilyen eredménye legyen. Ez
egy érdekes érv, hisz ha elfogadjuk Istent mindenhatónak, akkor egy teljes mértékben igaz érv, de
nem igazán hagy helyet diskurzusnak a témával kapcsolatban. A kutatás eredményei a következők:
az első csoport kihúzott felének, 52%-nak akadtak komplikációi, az első csoport második felének az
51%-nak volt komplikációja. A második csoportnál, azoknál akik után imádkoztak és biztosan
tudták hogy imádkoznak utánuk 59%nak volt komplikációja. Az első csoport két fele között az
eltérés minimális, de a harmadik csoportnál a 7-8% eltérés érdekes, mert ha nem is az imádság ereje
miatt, de esetleg a placebo hatás miatt, ha eltérésre számított az ember, inkább a másik irányba
gondolta volna.

A kezdet és a vég, szinte minden vallásnak van egy elmélete a világ kezdetére és a világ
végére. A világ végéről szerencsére még elég keveset tudunk de a kezdetről vannak elméleteink.
Hasonlítsuk össze a kereszténység teremtésmítoszát, és legáltalánosabban elfogadott tudományos
elméletet az univerzum kezdetére: A Nagy Robbanás elméletet.
“Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a
világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot
nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el. Így lett este, és lett reggel: első nap.”
Ez Mítosz azt feltételezi, hogy Isten létezett az univerzum kezdete előtt és hogy Isten volt az
ok abban az ok-okozati sorozatban, ami a mostani világhoz vezetett.
A nagy robbanás (The Big Bang Theory), a következőképpen hangzik: Az univerzum
kezdetén minden egy pontból indult ki, ez a pont
elkezdett tágulni, és az ott jelen lévő körülmények
hatásra a jelen lévő protonok, neutronok és
elektronok elkezdtek atomokká alakulni. A
keresztény természet mítoszt és nagy robbanás
elméletet nagyon szépen lehetne egyesíteni, vagyis

4
Isten hozta létre a nagy robbanás kialakuláshoz szükséges körülményeket. Ez nagyon szép, nagyon
jó, a kecske is meg a káposzta is, csak itt jön megint kérdésbe Isten hatalmának a minősége: Isten
hatalma megszegi a természet és a fizikai törvényeit vagy Isten hatalma a természet és a fizika
törvényeit felhasznalva manipulálja a világot. Ha az első értelmezést veszük akkor ez egy teljes
mértékben lehetséges feltételezés csak nehezebb tovább tárgyalni a témát. Hisz ha valaminek
abszolút hatalma van, akkor az abszolút, azon nincs mit gondolkozni. A második értelmezést
felhasználva már egy sokkal elgondolkodtatóbb témához jutunk, amiben a kvantumösszefonódástól
kezdve, a negyedik dimenzión át, a fizika alap szabályaiig mindent belevonhatunk. A nagy
robbanásról is többféleképpen beszélhetünk, két fő megközelítés, aminek a megtárgyalása lényeges
a témában, azok a következők: a nagy robbanás az univerzum kezdete volt vagy a nagy robbanás az
univerzum és az idő kezdete is. Ha az első verziót választjuk, az azt feltételezi hogy a nagy
robbanás előtt volt valami. Ebben a verzióban ha azt feltételezzük, hogy Isten a fizika törvenyeit
betartva manipulálja az univerzumot, akkor Isten képes lehetett a nagy robbanás előtti valamit úgy
befolyásolni, hogy az univerzum az ő által elképzelt mintára alakuljon. Ebben az esetben viszont
felmerül egy másik nagyon érdekes kérdés: A szabad akarat kérdése. A klasszikus Newtoni
mechanika szerint egy rendszer összes tulajdonságát ismerve lehetséges, pontosan meghatározni a
jövőt, például ha tudjuk egy labdára ható összes erőt, és tudjuk a fal összes tulajdonságát pontosan
kiszámítható, hogy a labda megrúgása és a falról való lepattanása után mi fog a labdával történni.
Ha Isten is ezt csinálta az univerzum kezdetekor, csak sokkal több labdával és fallal, akkor felmerül
a kérdés, hogy nincs-e már minden történés az univerzumban előre eldöntve, ezáltal bármilyen
szabad akaratot elvéve. Ebben az esetben egyszerűsíthetjük a konklúziót arra, hogy Isten létezése
lehetséges akkor is, ha fizika szabályait betartja. A másik gondolatmenet, miszerint Isten be kell
tartsa a fizika törvényeit, de a nagy robbanás az idő kezdete is jelenti. Ha erre az esetre próbáljuk
alkalmazni az előző gondolatmenetet, abba a problémába ütközünk, hogy Istennek nem volt mikor
megalkotnia a világot. De ebben az esetben sem tudjuk biztosan megmondani, hogy nincs Isten. Ha
nem a Newtoni mechanikát alkalmazzunk, hanem Heisenberg határozatlansági elvát, miszerint egy
részecske helyzetét és sebességét nem tudjuk egyszerre pontosan megállapítani, csak egy
valószínűséget tudunk rá meghatározni. Tehát ha van rá 50% esély, hogy az adott részecske egy
bizonyos helyen van egy bizonyos sebességgel és 50% esély, hogy egy másik helyen másik
sebességgel, akkor lehetséges hogy az Isteni befolyás ott fedezhető fel, hogy a két lehetséges eset
közül melyik az igaz. Ezeket az eseteket lehet akármilyen részletesen tanulmányozni, de konkrét
konklúzióra itt se juthatunk.
Egy másik érdekes elmélet amit még össze köthetünk a témával az a mindenség elmélete,
miszerint az összes tudomány, az univerzum minden részlete levezehető egy képletre. Fentebb szó
volt arról az esetről hogy: Isten a fizika törvényeit betartva, és a Newtoni mechanikát kihasználva
manipulálta hozta létre a világot. De itt vehetünk Istennek egy elég alternativ meghatározást. Ha
tényleg minden visszavezethető egyetlen egy képletre, akkor ezt a képletet ami mindent
megmagyaráz nem e vehetjük Istennek? De mint a legtöbb elméletnél ebben a témában, ennél se
lehet megmondani, hogy a tudomány eltemeti- e Istent.

A referátum során sok elmélet és gondolatmenet elhangzott, de egyik sem tud nekünk egy
pontos választ adni. Hiszen használhatunk akármilyen meghatározást egy Isteni lét mivoltára, a
végén oda jutunk, hogy Isten, ha létezik is, akkor sem bebizonyítható tudományos módszerekkel.
A téma egy nagyon szép és elgondolkodtató gondolatmenetet indíthat el az emberben, de
szerintem ezt a témát a legjobb és a legviccesebb egy sör mellett a kocsmában megtárgyalni.

5
Írott források:
ISBN:978-1-58542-740-6, Jacob Needleman,”What is God”(“Mi az Isten”),Penguin Group,2009
ISBN:1-58768-007-06,Russell Stannard,”The God Experiment”(“Az Isten kísérlet”) Faber and
Faber,1999
ISBN 978-0-275-92648-9,Michael Persinger “Neuropsychological bases of God beliefs”,Praeger,1987

Online források:
https://www.psychologytoday.com/us/blog/talking-apes/201808/why-do-people-believe-in-god
https://www.youtube.com/watch?v=Xxz0W4OgG9k
https://education.nationalgeographic.org/resource/development-agriculture
https://www.nature.com/articles/news030901-6
https://www.smithsonianmag.com/science-nature/scientists-discover-oldest-known-human-grave-af
rica-180977659/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4958132/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4958132/